„De amikor eljön Ő, az igazság Lelke” /Szent János apostol evangéliuma 16:13/

0

A Szentlélek kiáradása
A Szentlélek kiáradása

Magyar Testvéreim!

Isten szívében élt egy szándék kezdettől fogva: megismertetni magát. Teremtésben, természetben, történelemben, Szentírásban.
Szent Urunk mennybemenetelét másképpen látják a tanítványok és másképpen Jézus, és Jézusnak éppen az a célja, hogy a maga látását tegye a vigasztalás forrásává.
A tanítványok az elmenetelben csak az elszakadást látták. Ezzel azt hitték, minden elveszett, minden összeomlott, minden reménység hamuvá lett.
Jézus nem mondott el mindent az apostoloknak, de ami az üdvösség eléréséhez szükséges, azt mind tudatta velük. Lelkileg még nem voltak készek, hogy befogadják a teljes igazságot. Az igazság Lelke, a Szentlélek majd mindent tudtukra fog hozni.
Nikodémus, görög nevet viselve lehetett a Zsidó Nagytanács tagja és mikor titokban éjjel keresi fel Jézust nem tudhatta, amit Jézus tisztán látott: beszélgetésük egyike volt a legjelentősebbeknek a világtörténelemben.
A BÚCSÚZÓ TÖRVÉNYVALLÁS ITT KÖSZÖNT EL A MEGSZÜLETŐ LÉLEKVALLÁSTÓL! Nikodémus felfedezte a Szentlelket, de azt nem tudjuk, vette-e hasznát?

Hallgassuk meg Kodály Zoltán nagy zeneszerzőnk művét: Jővel Szentlélek Úr Isten!

A kicsiny nyájnak fedi fel Jézus azt a nagy titkot, hogy az Ő elmenetele előfeltétele a Paraklétos eljövetelének, a Paraklétos által pedig a Testté Lett Ige, a Testbe Zárt Ige.
Milyen nagy a különbség a mennyei Krisztus és a földi tanítványok között. A mennyei Krisztus átöleli szeretetével az egész világot, a földi tanítványok csak Jeruzsálemet.
A mennyei Krisztus múlt, jelen és jövendő megtestesülése. A földi tanítványok csak azért a kis időért aggódnak, amelyben benne élnek. Milyen nagy a távolság Krisztus és közöttünk.
Jézus mindig és mindenütt együtt lesz övéivel, ez az Ő hagyatéka.

„S a ragyogó azúron át a Lelke
A Genezáret kékségét kereste”
/Juhász Gyula/

„Jöjj Szentlélek, gyere szállj le rám. Reményt hozó fénysugár” Hallgassuk meg Csíksomlyó szent hegyén a szentséges hitvallást!

Ft. Dr. Hegedüs Lóránt Püspök Úr tanítja az Apostoli Hitvallásról szóló igehirdetés-sorozatban (382 oldal): – Hiszek Szentlélekben címmel 1984. június 10-én Pünkösd vasárnap 9 oldalon át.

Ft. Hegedűs Lóránt

„A hitvallás feje az Atyaistenben való hit megvallása, a hitvallás szíve az Úr Jézus Krisztusban való hit megvallása, a hitvallás lelke: HISZEK SZENTLÉLEKBEN.
Jung a XX. század legnagyobb pszichológusa mondta: „Egyetlen 35 éven felüli ember sem kereste fel fogadószobáját, akinek lelki problémái mélyén ne az elintézetlen vallási kételyek kérdése húzódott volna meg.”

Meggyőződésünk, hogy vak véletlennek, puszta törvényszerűségeknek hosszú időn át való érvényesülése, fejlődése, kikristályosodása, világos és tárgyilagos tudományos tapasztalat szerint az ős-atomrobbantásól számítva 15 milliárd éves világmindenség sohasem juthatott volna el a szellem-erkölcsi felelősséggel rendelkezni tudó ember magaslatáig. „Két dolog van a mi számunkra, ami állandó csodálattal és megilletődéssel kell hogy eltöltsön bennünket, – tanítja Kant: a csillagos ég felettünk és az erkölcsi érzék bennünk.”
Kicsoda a Szentlélek? Jézus megdicsőülésének Lelke, kereszthalála szeretetének Lelke, feltámadása erejének Lelke, örökkévalósága józanságának Lelke.
Mi csak csordultig telhetünk szívünkben a Szentlélekkel, de nem vehetjük annak a teljességét. A Szentlélek teljességét csak az egész látható és láthatatlan Anyaszentegyház veheti úgy, hogy annak feje Krisztus. Ahol a gyülekezet fejétől a Krisztustól szentlelkesül, úgy benne Krisztus egészen megtestesül.

Amit a tudós püspök, a lángelme professzor, a jóságos barát az Apostoli Hitvallásról 382 oldalon tanít, azt a titkot egy versben így gazdagítja Sík Sándor: A kék palást. Olvassuk el!

Sík Sándor"Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!"

(Boldogasszony Anyánk)

Amelynek színe mint a menny
És mint az édesanya-szem,
Olyan ölelő, olyan áldott,
Énekelem a Kék Palástot.

Kék mint az ég, jó mint az ég:
Mélység, magasság, messzeség,
Körülkarol és el nem enged,
Megharmatoz és fölmelenget.

Olyan könnyű a mosolya!
Búzavirág és ibolya.
És mégis oly kimerhetetlen
És titokzatos, mint a tenger.

Ó tőlem milyen messze már
Amely eléd bírálni jár,
A farizeusi szemöldök.
Már gyermeki bizalmat öltök.

Bizalmat, jó meleg ruhát:
Ha rám uszítja táborát
A Bűnnek Isten-tűrte titka,
Elburkolózom ráncaidba.

De nem magam, mind elhozom,
Kiért a gond mázsája nyom,
Mind, mind aki kedves szívemnek,
Kézen vonom megbújni benned.

Az árvákat, a foglyokat,
S kik megjárták a poklokat
A sötétség évein által, -
Fogadd alád, anyai Fátyol.

S akik után szívünk sajog,
A nagyszemű ártatlanok,
A kisdedek, s akik még jönnek
Másnapján az eldúlt özönnek...

De már nem is imádkozom:
Úgy buzog föl a bizalom
Szívem megéledt melegéből
Mint a forrás a föld szívéből.

Fölöttem a végtelen ég,
Lenn: hallgató arany kepék:
Keresztbe kötve várja sorsát
Szegény, pihegő Magyarország.

Az eleven-kék bolt, a menny.
Mintha libbenne odafenn,
És békére és háborúra
Egy nagy kék palást ráborulna.

Egy riporter találomra kérdezett embereket arról, hogy neki mit jelent a pünkösd-várás? Tízből nyolc még a kérdést sem értette fénylő kereszténydemokráciánkban!
A válaszokat máshol kell keresnünk.
Csiha Kálmán Erdély püspöke mondotta egyszer:

Csiha Kálmán püspök úr

„Jézus semmi jót nem kapott ettől a világtól. Hát mi se várjunk túl sokat ettől a világtól.
Jézus viszont Szentlelket adott, semmi mást. Ez a mi legdrágább kincsünk. Mindenünket elvehették, de a Szentlelket soha”

Ezredévek óta vagyunk itthon a Kárpát-hazában, mely régebbi, mint Trianon átka és az igazság Lelke le fogja győzni a gonosz diktátumot: 64 év után. Nézzük meg a kisfilmet!

A Szentlélek Úristen a Szentháromság harmadik személye, mely együtt imádandó az Atyával és a Fiúval, – tanítja Káténk. A Lélek nem mond újat ahhoz képest amit Jézus mondott, mert nem mond mást. A szentségnek új világa mérhetetlen mezőket nyitott az apostolok előtt. Boldogságos Szűz Mária a 11 tanítvánnyal várta a megígért Lelket lángnyelvek és szélzúgás formájában, mely kiáradt minden népre, nemzetre, nyelvre, kultúrára, égtájra.
Mindenki a maga anyanyelvén hallgatta Isten fenséges dolgait.
Már nem fájt annyira a világ baja és nyomorúsága, mert bennük volt a győzedelmes Krisztus Szentlelke által.
Dsida Jenő: Egyszerű vers a kegyelemről. Hallgassuk meg a csodálatos verset!

Áldott ünnepet kívánok Testvéreimnek a Lélek ünnepén!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. május 19.

A képek forrásai:
delmagyar.hu
origo.hu
hu.wikipedia.org

„Elmegyek, és visszajövök hozzátok” /Szent János apostol evangéliuma 14:28/

0

Jézus mennybemenetele

Magyar Testvéreim!

Seneca, Krisztus Urunk kortársa, a nagy római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi mondotta, hogy a theologia azért hasznos tudomány, mert megvéd az eretnekségtől, a filozófia a butaságtól, de ki védi meg a kereszténységet, ha az Krisztus nélkül marad?
Áldozócsütörtök Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) a húsvét utáni 40. nap ekkor ünnepli a keresztyénség Jézus Krisztus mennybemenetelét.

Sokat elgondolkodtam arról, de még választ eddig nem kaptam igehirdetésben, hogy hol is van a menny? Mit tudunk a térről? Mikor keletkezett? Tágul? Görbül?

I. NEWTON több theologiai művet írt mint fizikai-matematikai könyvet, pedig három törvénye a tömegről, a mozgásról és a gravitációról mindörökre megteremtette a modern fizika alapjait . „Az abszolút tér és idő azt jelenti, hogy létezik olyan inerciarendszer, melyhez a világegyetemben fellépő minden, időben és térben történő változást viszonyíthatunk.”

Isaac Newton
Isaac Newton

I. KANT német filozófus már 16 évesen NEWTON fizikai-matematikai és filozófiai műveit tanulmányozta a königsbergi egyetemen, majd a Tiszta ész kritikája című művében kifejti:
„A tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális. Kant bizonyítja, hogy a tér és az idő, mint egyedi, egységes képzetek, maguk is az appercepció transzcendentális egysége alá rendelődnek, mely egyben a kategóriák forrása.
A tér és az idő már nem esetlegesen tételeződnek a szemlélet formáiként, hanem mint lényegileg feltételezett és létrehozott formák.”

Immanuel Kant
Immanuel Kant

BOLYAI JÁNOS a valaha élt legnagyobb lángész mikor 20 évesen megírja édesapjának Temesvárról, hogy a „semmiből egy új, más világot teremtettem”, a tér abszolút geometriája olyan új felismeréseket is tartalmaz, amelyik új megvilágításba helyezik a newtoni klasszikus gravitáció fogalmát is.
Bolyai János sorsának egyik tragédiája volt, hogy a nagy német Gauss irigységből elhallgatta az APPENDIX világraszóló sikerét és azt HAZUDTA, hogy ő ezt már korábban megoldotta, csak nem hozta nyilvánosságra…
Sorsának másik nagy tragédiája, hogy halála után 54 évvel 1914-ben titokban MAROSVÁSÁRHELYRE érkezett A. Einstein, aki átkutatta a 15000 oldalból álló BOLYAI-hagyatékot és ELLOPTA a világhírű, zseniális dolgozatot, majd két év múlva saját neve alatt kiadta, és mint az általános relativitáselmélet „atyja” tündököl máig.
Ma már bizonyos, Bolyai János jutott el geometriai vizsgálódása alapján ahhoz a felismeréshez, amely az általános relativitáselmélet fizikai lényegét alkotja.

(INDEED THE FORMER GREAT TRANSYLVANIAN JOHANNES BOLYAI) KANADA

Bolyai János
Bolyai János

Áprily Lajos örökszép erdélyi líráját Csiki Hajnalka színművésznő szavalja, mely gyógyítsa be a két Bolyain és a rajtunk ejtett sebeket is. Útravaló Hallgassuk meg!

„Ösvénnyel vár az égi rét, zenét hallok majd, felséges zenét, elmegyek, és visszajövök hozzátok”, – amikor Jézus ezeket a szavakat mondta, akkor a tanítványok szíve tele volt nyugtalansággal, kétséggel, félelemmel. Ez az Ige Krisztus búcsúbeszédéből való. A tanítványok érezték, hogy egyedül fognak maradni, s meg kell küzdeniük majd sok rosszindulattal, félelemmel, bánattal. Jézus ismerte a félelemmel és nyugtalansággal telt emberi szíveket, ezért így szólt a 11 apostolhoz: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek és ne féljetek”

Newton, hited még tudományodnál is nagyobb volt, ezért ne félj!
Kant, bizonyságot tettél rólam, ezért ne félj!
Bolyai, te áldott magyar, küzdöttél a teremtés titkával és az emberi gonoszsággal, de győztél, ezért ne félj!
Gauss, rideg és hazug voltál egész életedben, ezért félj!
Einstein, tolvaj és hazug voltál egész életedben, elvetlek, ezért félj!

Elmegyek, az Atyához megyek, a dicsőségbe, a jobbjára. A földi Egyházban megépítem dicsőséges Testem és megítélem a szétomló világ romjait. Elhozom az új eget és az új földet. A Miatyánk első három kérdése össze van foglalva Newton, Kant és Bolyai mindenek fölötti zseniális látásában, szívből mondott imádságotokban.
Világos lesz előttetek most még csüggedt tanítványaim, hogy minden olyan imádság, amely éppen ennek a folyamatnak a kibontakozására vonatkozik, azaz több hitet és reménységet kér, bűnbocsánatért esedezik, szolgálatra kér alkalmat és áldást, egyszóval a Jézus nevében, azaz a Reám való hivatkozással, az Én ügyemben hangzik el, egészen bizonyosan meghallgattatik…

Juhász Gyula: A föltámadott. Olvassuk el e hitvallást Nagypéntekről és Áldozócsütörtökről!

Juhász GyulaLatrok között, a gyászos, csonka péntek,
Hasadt kárpitja a mogorva égnek,

Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa
Már messze, régen elmaradt utána.

Kín és halál csak kusza, kurta álom
És élni, élni jó e szép világon.

Mögötte áldott harminchárom éve,
Előtte: az öröm mély messzesége.

És negyven napra, hogy az égbe tartott,
Úgy hívták, vonták még a földi partok.

Oly idegenül tündökölt a menny még
S oly szédítőnek tűnt a végtelenség.

Folyton lenézett, búcsút mondva halkan
És fájó szívvel szállt a szűz magasban.

S a ragyogó azúron át a lelke
A Genezáret kékségét kereste.

A világ kívülről megkötöz törvényekkel, szokásokkal, erkölccsel, Jézus pedig belülről gyógyít, elveszi a félelmet, nyugtalanságot, kísértést és ez végleges.
Igérete szerint velünk van minden napon a világ végezetéig. Az oly sok gondot és intellektuális kihívást jelentő tér és idő fogalma Jézusban megoldódik. Tudjuk hol van és tudjuk hogy az idő is uralma alatt áll.
Tudjuk, hogy ígérete szerint visszatér mennyei dicsőségében, hogy a Gauss, Einstein és hozzájuk hasonló sok millió elkövetett bűn ne maradjon büntetlenül és a Benne hívő bizonyságtévők szent jobbjára kerüljenek Hajlékában.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. május 12.

A képek forrásai:
placen.com.eu
laphamsquarterly.org
nkbolyai.hu
magyarulbabelben.net

„Arcod verejtékével eszed a kenyeret” /I. Mózes 3:19/

0

Gerard von Honthorst: József az ács
Gerard von Honthorst: József az ács (17. sz.)

Magyar Testvéreim!

Találóan mondta valaki, ha kitennénk reggel hat órakor a mezőre dolgozni egy politikust, egy fehérgallérost és egy egyházi embert, a feltétel annyi lenne mint oly sok milliónak a hazában, hogy amit termelsz, annyit fogsz keresni és enni.
Este hatkor összeszedné őket egy traktor a platójára, aztán péntek este bejelentenék, hogy hát ilyen tréfás világ ez a piacgazdaság, nekünk is tartoznak a beszállítók, de csak kitartás. Járni jár a heti bér, de most éppen nem jut. Egyébként sok áldást és erőt kívánunk, jó hétvégét, hétfőn reggel a szokásos helyen.

E bibliai Ige a Teremtés Könyvében alapműnek is tekinthető, hiszen egyetemes, megkerülhetetlen és örökkévaló. A klasszikusokat elég lenne megérteni! Így hangzik a teljes vers:
„ARCOD VEREJTÉKÉVEL ESZED A KENYERET, MÍG VISSZATÉRSZ A FÖLDBE, MERT ABBÓL VÉTETTÉL. BIZONY POR VAGY, ÉS VISSZA FOGSZ TÉRNI A PORBA!
Prófétai sorok a prófétától, mely nem a régmúlt hajnal ködéből ragyog fel a ma reggel világosságába, hanem korunk rögvalósága. Nem irodalomtanár mondta, hogy a XX. század legnagyobb közgazdásza József Attila!

Szent József a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ácsmester volt. Egyszerű, kétkezi munkásember. Emellett a kétkezi emberek, családok, üldözöttek és a katholikus egyház patrónusa.
Az Úr Jézus Krisztus gyermekkorában a délelőtti iskola után, délután mellette dolgozott és elsajátította a mesterséget.
Szent József a mindennapok hallgatag szentje. Nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. Csendben, hallgatva élte le életét a Megváltó mellett.
A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és hallgatásáért cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: ahogy életében, úgy halálakor is jelen voltak Jézus és Mária.
Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ö Anyja, Boldogságos Szűz Mária, az egyetlen igen a földön, a Szentháromság Kiválasztottja.

A szelíd debreceni líra zseniális költője így ír egy versében:

Tóth Árpád„A Fénynek földi hang még nem felelt,
Csak a színek víg pacsirtái zengtek:
Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő, de aztán tompa, telt
Hangon a harangok is felmerengtek.

Bús gyársziréna búgott, majd kopott
Sínjén villamos jajdult ki a térre:
Nappal lett, indult a józan robot,
S már nem látták, a Nap még mint dobott
Arany csókot egy munkáslány kezére…”

(Tóth Árpád: Körúti hajnal 1923 részlet) Olvassuk el!

A bűn büntetése átok. Az asszony átka a terhesség és a gyermekszülés fájdalma. A férfi átka pedig a fárasztó, verejtékes munka. Nem maga a munka átok, hanem hogy fárasztó, sokszor eredménytelen, monoton, kudarcos, vesződség a megátkozott föld miatt. A munka, ha fáradságos is, tartalommal tölti meg az ember életét és megajándékoz az alkotás örömével. Az evangéliumban nagy becsületnek örvend az emberi munka, különösen ha azt kézzel végezték.
Szent József példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a keresztyénség nagy célokra rendel. Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek.
Az utolsó átokszó az egész emberiségre érvényes halál, a bűn zsoldja.

Dr. Hertz professzor, a Brit Birodalom főrabbija mindössze egy sort szentel magyarázatként az igehelyhez:
„A munka szükségessége az ember legnagyobb áldása, minden haladás és tökéletesítés okozója lett”

Május első vasárnapja a katholikus egyház életében a munka és a munkásember megbecsülésének ünnepe, melynek alapjait olvashatjuk a Bibliában, de a baloldali politika is zászlajára tűzte, amivel nincs is semmi baj. A baj ott van, mikor a kemény munkával telt hónap után hősünk a siratófalnál (bankautomata) állva látja, hogy ez a nettó semmire nem elég.
Igaz ő nem politikus, nem fehérgalléros, nem egyházi farizeus, csupán egy melós. E rejtélyes feladványt segít megvilágítani Bogár László közgazdász professzor, kiváló dolgozatából idézem:

Dr. Bogár László
Dr. Bogár László

„E súlyos kihívás újabb fontos állomásához értünk most azzal, hogy a világ teljes adóssága elérte a világ teljes anyagi vagyonának 80%-át. Hogy e roppant adósságtömeg dimenziói érzékelhetők legyenek, a világ teljes vagyona 290 ezermilliárd dollárt tesz ki, míg a teljes adósságtömeg 2017 végére elérte a 240 ezermilliárd dollárt.
Tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy az elmúlt évtized hatvanezermilliárd dollárnyi adósságnövekménye szinte teljes egészében az államok és állampolgáraik eladósodásából származik.
Vagyis az ment végbe, amit Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász így írt le, hogy a nyereséget magánosította, a veszteséget pedig államosította a globális pénzhatalmi struktúra. Az USA államadóssága 107%, az EU 86%, de a négy dél-európai országban ennek a kétszerese. Az elmúlt évszázad legsúlyosabb gazdasági összeomlásai úgy következtek be, hogy a globális pénzhatalmi rendszer urai a legutolsó pillanatig tagadták a helyzet súlyosságát. 10 esztendeje a legjobbnak tartott Lehmann Brothers még a teljes megsemmisülés előtti hónapban is a legjobb minősítést kapta, aztán egy 600 milliárd dolláros krátert hagyott maga után.”

Hallgassuk meg a Beatrice dalát: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás

Hazánk állapotáról külön is ír dolgozatában Bogár László professzor, újra őt idézem:

„Amikor az 1990-ben az SZDSZ zászlajára tűzte, hogy „Tudjuk, Merjük, Tesszük”, el kell ismernünk, hogy professzionális pontossággal ragadták meg a lényeget.
A magyar társadalom tudatos eladósítása és ezzel s ezzel a globális pénzhatalmi rendszernek való kiszolgáltatása már 1968-1973 között elkezdődött.
A Hunyadiak óta Magyarország folyamatosan egyre súlyosabb birodalmi függésben tengeti életét, és a labanc, urbánus, a mai neoliberális globálnyik ugyanannak a birodalmi kollaboráns karakternek a megnyilvánulása, amely a rendszerváltás keretében végbement újabb birodalmi kifosztást vezérelte. Az adósságszolgálatként a globális pénzhatalmi rendszer kiszivattyúzta kamat, valamint a hazánk területén ideiglenesen állomásozó multinacionális vállalatok által kiszivattyúzott profit teljes értéke legalább 600 milliárd dollárra tehető az elmúlt félévszázad során, amivel felére csökkent az ország nemzeti vagyona. Ennél is súlyosabb, a szó szoros értelmében felbecsülhetetlen az a kár, amely a népességünkben és egészségvagyonunkban keletkezett, és amit a lelki, szellemi, erkölcsi lepusztulás jelent.
A népnyelv – később felismerve a globális SZDSZ és a lokális SZDSZ pusztító hatását – keserűen így fogalmazott: „Sertés elvtársak, szavazzatok a böllérre” – és így lett!”

Arcod verejtékével, vagy régi fordítás szerint Orcád verítékével eszed kenyered és kérdezed a siratófalnál, hogy miért térek olyan korán vissza a porba? – hiszen csak adtam, mások meg csak kaptak és még választ sem kaptam politikustól, fehérgallérostól és egyházi farizeustól az elmúlt ötven évben.

Kárpátia zenekar új dala találó,szép célként van megfogalmazva a szebb jövő számára.
Az Irredenta Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tisteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. május 5.

A képek forrásai:
magyarkurir.hu
kairosz.hu
enciklopedia.fazekas.hu

„Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek” /Apostolok Cselekedetei 1:3/

0

Tamási Áron emlékmű - Farkaslaka
Tamási Áron emlékmű - Farkaslaka

Magyar Testvéreim!

A történetírás a maga fejlődésének minden fokán gyakorolta azt, hogy kiemelkedő emberek tetteit feljegyezte az utókor számára, okulására, tanúságára.
Ez különösen dívott időszámításunk kezdetén, mikor az egységes világbirodalomban, az egységes hellénista műveltségben a kiváló emberek nagysága kedvező, szinte horizentális távlatot nyert. Igy lett szinte önálló műfajjá a Praxeis, a Tettek, Cselekedetek leírása.
E bibliai ige ihlette egykoron Tamási Áron székely író halála után Szervátiusz Jenőt és fiát Szervátiusz Tibort, hogy a legendás író regényeinek hőseit, szereplőit Farkaslakán bazaltba faragják. A 32 tonnás emlékmű az örökkévalóságot hirdeti az örökkévalóságnak az író sírja előtt, övéi között, a két tölgy és a harangszó szomszédságában.

Az Apostolok Cselekedeti című mű Krisztus Urunk személyes hatásait írja le, amelyekkel Ő a dicsőségből e földi világban az Ő Egyházát szervezi, segíti,vagy ahogy Káténk mondja:
egybegyűjti, oltalmazza és megtartja. Erre választja ki eszközeit,erre küldi el a Szent Lelket, ezért tesz jeleket és csodákat, s viszi végbe, hogy az evangélium Jeruzsálemből Rómába megérkezzék. Mindezzel egy tervszerű,mély értelmű, szükségképpeni történelmet valósít meg: A HITETLEN VILÁG ELFOGLALÁSÁT AZ Ő TUDOMÁNYA SZÁMÁRA !

„Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten Országa dolgairól”
A Feltámadott Úr egy egészen meghatározott időt használt fel arra, hogy eszközeit, az apostolokat előkészítse eljövendő szolgálataikra, melyet be kell tölteniük a föld végső
határáig.
Fájdalmak Férfia, népek Krisztusa, aki hordozta a világ bűneit, és bűntelen lévén bűnné tette az Isten, hogy kárhozatos életünk megváltott legyen.
A szenvedést és fájdalmat mindig okozza valaki, a Sátán, mint az ember rossz ideálja:

„Csak hazudni kéne, mennyi minden jönne
Magyar eredménnyel, sikerrel özönbe.
Már elhallgatni is milyen érdem volna,
De vallani mindent: volt életem dolga”
(Ady Endre)

„E világ istene a Sátán, a teljes sátáni emberalattisághoz is felkenetés kell: az antikrisztusi messiásság, amit életünk oklevelének az ördög számára való fausti aláírásával nyerhet el bárki.”
(Dr. Hegedüs Lóránt püspök”

Ady Endre: A Sátán kevélye Hallgassuk meg Hobo előadásában a művet!

„Mert az ember nem ördög és nem angyal, hanem ember az ördögi elaljasodásra való mondhatatlan hajlandóságával és az angyali megtisztulásra való véghetetlen lehetőségével.
Csak az ördögi lehetőség elutasítása lehet az angyali tisztulás minden kényszert kizáró önkéntességének alapja”
(Dr. Hegedüs Lóránt püspök)

Demjén Ferenc – Sztankay István: A gömb. Gyönyörű a dal, fenomenális Sztankay orgánuma, írja egy rajongó. Hallgassuk meg!

Negyven napig időzött még tanítványaival Jézus, s ezalatt meggyőzte őket arról, hogy Ő él. Kegyelmi időkben kegyelmi állapotként adatott meg számukra,hogy lássák sebeit és hallgassák tanításait Isten Országáról.

Tompa Mihály költő lelkipásztorként szolgált ezekről az igehelyekről, mely még Petőfi költői világát is formálta Isten Országa titkait illetően.
Felvidéki hívő magyar papként siratta az elbukott szabadságharcot, szenvedő népét a szenvedő Krisztushoz vezette és hirdette, hogy míg Isten Országa él bennük, addig nem fog elveszni a haza sem.

Tompa Mihály: A madár fiaihoz. Hallgassuk meg a verset Latinovits Zoltán színművész előadásában!

Kovács Kati énekesnő mondta egyszer, hogy egri leányként mélyen kötődik a magyar történelemhez, annak szenvedéséhez és dicsőségéhez és boldog, hogy énekelheti Tompa Mihály verseit is.
Hull a hó. Hallgassuk meg a dalt!


Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. április 28.

A képek forrásai:
farkaslaka.eu

„Békesség néktek” /Szent János apostol evangéliuma 20:19/

0

Esztergom látképe
Esztergom látképe

Magyar Testvéreim!

Azt is lehetne mondani: az Első Zsinat a FELTÁMADOTT elnöklete alatt.
„Azon a napon, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk:
Békesség néktek”
Ha belegondolunk mélységében ennek a világtörténelmet megfordító, és a világtörténelmet megformáló napnak drámai előzményeibe és pokoli prológusába meg kell kérdeznünk:
miféle akadályokat győzött le Szent Urunk, hogy idáig elért?
Bűnben fogant emberek világot megrontó bűneit, a bűn zsoldját a halált, melynek vérző sebei még nem hegednek, reménytelen kisemberek millióinak adta vissza hitét, szépbe szőtt álmaiknak holnapját.
Ingoványos vadvilágon keresztül vezetett ez a hosszú út, és ahogyan egyszer régen szépen fogalmazta Dr. Fekete Károly nyírségi esperes: „Minden gyűlölet, minden gonoszság, minden sár, minden gally, minden mocsokság először az Ő arcába csapódott.”
Mi ehhez képest neki egy zárt ajtó?

„Koncz Zsuzsa Művésznő, Ön egy példakép, amit nagyítóval kell keresni e hazában, a többiek vagy elmentek, vagy meghaltak, vagy meg sem születtek, írja egy tisztelő:”
Ingoványos vadvilág. Hallgassuk meg a dalt!

Bogár László professzor úr segít megmutatni azt az ingoványos vadvilágon keresztül vezető utat,melyet nekünk magyaroknak bőszen ajánlanak bejárni kedves ellenségeink:


Bogár László

„A láthatatlan globális véleményhatalmi terrorgépezet professzionális találékonysággal tudta elérni, hogy mindenki elbizonytalanodjon. Hunyadi Mátyás haláláig a Szent Korona  szakrális történelmi minden birodalmi függések által létrehozott lejtőn folyamatosan lejjebb csúszva veszíti el anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi értékeit. E lejtő két nagy letörése mellett (Mohács, Trianon) számos kisebb jelentőségű, de annál fájdalmasabb vagyonvesztés is végbement. Ezek egyike a „rendszerváltás” fedőnevű újabb birodalmi kifosztás időszaka.”

A Feltámadott Krisztus eljő, megáll középen és éppen azt adja, amire leginkább szükségünk van: félelemoszlató, megnyugtató, mennyei derűt és erőt sugárzó békességet.
Amit soha senki más nem adhat meg, legkevésbé a világ.
Ki az, aki hozzá fogható? Ki lehet más a központban, mint a Király? Ki állhat a világtörténelem és világmindenség középpontjába?
Próféták, apostolok, szentek, bölcsek, tudósok, művészek, királyok, mesterek, családok, gyermekek veszik körül.
Ezen az első apostoli zsinaton megmutatja nekik kezeit és oldalát. Mint a szenvedés és halál hiteles dokumentumait.
Csak Ő a Krisztus, a Fiú, a Megváltó, a Főpap, az Áldozat, a Próféta, az Ige, az Ország, az Egyház, az Úr!
„Csodákat kik látni vágytok” Csíksomlyó Hallgassuk meg a Szentmise hívő bizonyságtételét, mely maga a csoda !

Nagy ajándékokat hozott Szent Urunk „azon a napon” a jeruzsálemi felházba. Az Isten ügyét, a misszió jövőjét, a győzedelmes evangélium ígéretét.
Ahogyan nagy ajándékokat hozott a Református Kollégium Szenior Akadémiájára Melocco Miklós szobrászművész. Kós Károlyt és Makovecz Imrét nevezte a magyar építészet  két legnagyobb személyiségének.

Kós Károly: „Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja.”

Kós Károly
Kós Károly

Makovecz Imre: „Az ember úgy dolgozzon, hogy szórakoztassa a Jó Istent. És az pedig örökkévaló, és fenntartja és kormányozza ezt a világot. Ha őt sikerül szórakoztatni, akkor az egész világ kapott valamit”

Makovecz Imre
Makovecz Imre

Melocco Miklós:
„Tartsátok meg amit Pál apostol mondott: Legyetek Krisztusok.”
„Magyarok: legyetek Arany Jánosok”

Melocco Miklós
Melocco Miklós

A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat. Ennél nagyobb, tisztább, szentebb öröm nem létezhet az életben. Beleégett múlhatatlanul az örökkévaló a mába. A Szentlélek ereje, a kulcsok hatalma, a békesség köteléke egy olyan új világba melynek kapujában álltak „azon a napon”

„Dicső Szent Antal” Csíksomlyó Hallgassuk meg a Szentmise hívő bizonyságtételét, mely maga a csoda!

 

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. április 21.

A képek forrásai:
varmegom.hu
kairosz.hu
artificium-artis.blogspot.hu
makovec.hu
kieselbach.hu

„Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata” /Szent Pál levele Rómába 8:27/

0

Arany János: Vörös rébék Zichy Mihály rajzaivalMagyar Testvéreim!

Az antik világ legszebb országait, városait látogatja végig az apostol az evangélium örömhírével, a görög műveltség és a római világ rendezettsége nem tudja megtéveszteni.
Jeruzsálem, Antiochia, Efézus, Szaloniki, Korinthus, Athén, Filippi, Ciprus, Róma fényei a vérből és félelemből nőttek naggyá. A kikötők, hajóhadak, bányák nyomorultjai ebből semmit nem profitáltak.
Isten megteremtette a maga csodálatos világát, s csúcsára odahelyezte az embert, szövetséges társul. Az ember elbukott, megromlott, a harag jegyese lett. Mivel az ember a teremtett mindenség summája és koronája, megromlott vele együtt a teremtett mindenség is. Fellázadt az ember ellen, az ember néhol leigázza, néhol rabja lesz.
Egyik a másiknak ellensége lett, pedig úgy voltak teremtve, hogy a mindenség kontrapont legyen.
Átkozott legyen a föld temiattad! – mondja az Úr a teremtés hajnalán. Érvényes rajtunk, a világon, az egyházon, a romlás, az átok, a halál, a szenvedés.
Ennek a megátkozott, halálra ítélt, vesztébe rohanó és boldogtalan mindenségnek a kellős közepén megtörtént az inkarnáció, a kereszt nagy áldozata és a feltámadás.

Ki gondolná, hogy a Beatles zenekar tagjai foglalkoztak mély filozófiai és theologiai kérdésekkel is:
„Az igazság nem tud fájdalmat okozni neked, olyan mint a sötétség.
Csak úgy megijeszt.
De idővel majd tisztán és világosan fogod látni a dolgokat.
Akarlak”
Beatles : Abbey Road Full Album Cover: I want you. Hallgassuk meg a dalt!

Szeretnénk hinni és hitetni, hogy mi aztán látjuk és értjük a nagy titkokat. Olvassuk Szent Pál leveleit, tanulmányozzuk I. Newton fizikáról és theologiáról szóló műveit, tudjuk, hogy Bolyai János és Munkácsy Mihály egészen közel élt a titkok forrásánál, Adynál senki nem ismerte jobban Isten titkait.
Tegnap kérdezte valaki: „Vajon ha megkérdezhették volna a költő-vátesz Adyt, hogy egy Demján lesz a közeli szomszédja a Fiumei-úti sírkertben, mit csinált volna a Disznófejű Nagyúr versével?” Ha szétosszuk a rablott vagyont, akkor kifizettük az ÚRISTENT is? Jöhet a Csányi szöveg és a kenetteljes virágszórás? Ezt a paródiát ki eszi meg?”
Megígértem a néninek, hogy megfogom Adyt kérdezni, úgy is van néhány más kérdésem is felé… Arany János: A szegény jobbágy (Életképek a múltból) Olvassuk el e csodálatos verset !

Arany JánosA SZEGÉNY JOBBÁGY
Életkép a multból

Széles országúton andalog a jobbágy,
Végzi keservesen vármegye robotját.
Kavicsos fövénnyel rakta meg szekerét,
Annak terhe alatt nyikorog a kerék.
Tántorogva ballag a két kajla sőre,
Alig tetszik rajta, hogy mozog előre,
Méla mind a kettő, mintha gondolkoznék:
Hány ízben hozott már és hány ízben hoz még?

Ott ül a szegény pór az első saroglyán,
Elkopott ostorát a kezében fogván;
Szomorú képére rőt kalapja alá-
Hullna, ha négy-öt szál madzag nem tartaná.
Néha megszakasztja hosszu hallgatását,
Biztatgatja két hű igavonó társát,
De azok nem bírnak lépni sebesebben,
Talpok a kőúttól ég eleven sebben.

Széles országúton, mint az ég morgása,
Hallik a távolban hintó robogása,
Csak imént dördült meg messzi földön, és lám,
Perc alatt elétűnt, mint a fényes villám.
A négy szürke lónak a két kajla sőre
Nagykeservesen tud kitérni előle,
Pedig félni, félnek; mert az isten-adták
Bírnák csak a jármot, mindjár’ elragadnák.

Dölyfös uri kocsis űl a hintó bakján
Félkezében cifra ostort suhogtatván;
Jobban esik neki, a kényes lelkének,
Ha nyakába sujt a két szegény sőrének;
Jobban esik neki, ha egyet kiálthat:
Földi, a kerékagy siratja a hájat!
Kár volt annak árát a csapszéken hagyni,
Szegény tengelyedet siralomnak adni.

Föltekint a jobbágy, szomorúan felel:
Hej! bíz a háj árát nem kocsma nyelte el,
Ami volt körültem, egy kevés zsiradék,
Gyors hintóitokra mind felkenegeték.
De a hintó népe nem hallotta e szót:
Szegény ember! és ez így talán jobb is volt,
Máskép ki áll jót, hogy e gyámságos kezek
Nyers-nyakasságodért meg nem fenyítenek!
(1847)

Aki pedig a szíveket vizsgálja. Kiváló érv ez annak a bizakodásunknak megerősítésére, hogy Isten meghallgat minket, amikor az Ő Lelke által imádkozunk hozzá. Mert Ő bensőséges közvetlenséggel ismeri a mi óhajtásainkat, mint az Ő Lelkének gondolatait.
S jól jegyezzük meg itt a tudja szó sajátos értelmét.
Pál apostol arról tesz tanúbizonyságot, hogy Isten segítségünkre van, miután minket ölébe vesz, vigasztalást fűz hozzá, hogy kéréseink nem lesznek hiábavalóak.
Az Emerson, Lake and Palmer világhírű dala hasonló kérést fogalmaz meg: C est la vie (Ez az élet) Hallgassuk meg!

A keresztyén ember reménysége nem a belátásán, nem a világ jóságán, nem a sorson alapszik, hanem a Szentháromság egy egy örök, igaz Isten személyén, jellemén, becsületén, adott szaván. Ha nekünk ilyen Istenünk van, egy percig sem aggodalmaskodhatunk. Akkor tudjuk, hogy ez az Isten tudja, mi szolgál javunkra. s mindent javunkra tud fordítani, amit ránk bocsát.
Kárpátia zenekar: Eltéphetetlen kötél. Hallgassuk meg ezt a szép dalt, melyben soha sem csalódunk !

Már Leányfalun telt Móricz Zsigmond utolsó néhány éve, és rendre írta kisebb-nagyobb műveit,sokszor kritikai theologiai gondolatait is. Az egyház persze nem vett róla tudomást:
„Az ész, az egyformán lehet az Isten adománya s az ördög ajándéka. Az a kérdés, mi lakik a szívben s nem az, hogy mi az agyban. Romlott szívvel a legeszesebb ember sem fog az emberiségre áldásos cselekedeteket elkövetni, jó és nemes lélekkel azonban a legkorlátoltabb ember is hasznos tagjává lesz a társadalomnak”

Móricz ZsigmondMóricz Zsigmond

Ha azt akarjuk, hogy imádságaink kedvesek legyenek Isten előtt, akkor kérnünk kell Őt, hogy szabja azokat az Ő akaratához. Találóan mondta valaki: ha egy CD lemez képes egy egész könyvtárat tárolni, és ebben senki sem kételkedhet? – mennyi adatot tárol rólunk Isten, aki vizsgálja szíveinket és a Lélek gondolatait? Mindenki időben fog erről értesülni.
Kárpátia zenekar: Csillagok, harangok. Hallgassuk meg a bibliai dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. április 14.

A képek forrásai:
cultura.hu
hu.wikipedia.org

„Vessétek ki újra” /Szent János apostol evangéliuma 21:6/

0

Raffaello Sanzio: A csodálatos halfogásRaffaello Sanzio: A csodálatos halfogás

Magyar Testvéreim!

A húsvét hajnalán feltámadott és megdicsőült Krisztus, az Újszövetség Jó Pásztora néhány nappal később megkérdezi apostolait a Tibériás-tengernél a sikertelen
éjszakai halászat után: „Fiaim, nincs ennivalótok?” Belerendül a lélek e kép láttán. Aki előbb volt mint a világ, Akiben fennáll a teremtettség, Akinek nagypénteki sebei a gyógyulást hordozzák finom pedagógiával és határtalan szeretettel emlékezteti őket, hogy elhívásuk kezdetén emberhalászokká hatalmazta fel a tanítványi közösséget.
Most számon kéri valóságosan és áttételesen: „Hány lelket térítettek meg az Úrhoz? Hány halat fogtatok éjszaka?"
Lesújtó a válasz: senkit nem térítettünk, semmit sem fogtunk. Mert elszakadtunk az Úrtól!
Minden baj forrása a bűnös engedetlenség és mondta egyszer valaki, hogy Ady Endre többet tudott Jézusról mint Ravasz László, az egyik legnagyobb püspök:

Ady Endre"Ki akarta, hogy megtagadjam
Örök Sionát messzehagyjam
S visszakolduljam öregen
Magamat ismét unt kegyébe?

Lelkes képem kinek a képe,
Kinek roskadok én elébe,
Amikor minden elhagyott
S nem tudom, ő van e valóban?

Ki füröszt engem rosszban,jóban,
Kibe olvadok elmúlóban,
Kitől kérdem meg egy napon,
Vajon kínomban kedve telt-e?"
(Ady Endre: Rendben van, Úristen részlet)

A világ szemével olvasva ezen a ponton azt gondolnánk, hogy Jézus számon kéri, megleckézteti tanítványait az el nem végzett munka, a kishitűség,a hűtlenség miatt.
De nem ez történik. Az Isten Báránya így folytatja: „Vessétek ki újra”
Szent János apostol a maga személyét hátratéve Szent Péter apostolt állítja a történések középpontjába, aki másodszor is kiveti a hálót, mely immár roskadva telt meg ficánkoló halakkal.
Illik ide Tamási Áron mondata: „Tiszta és nagy dolgokhoz, csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni”

Tamási Áron

E valóságos történet maga a csoda, a misztérium és a titok. Szent Urunk saját jellemén keresztül mutatkozott be tanítványainak és tisztán látja lelki állapotukat. Csüggedtek, kételkedtek, kishitüek.
József Attila sorsára nézett e történet, mikor így ír:

József Attila„Gondolatban tán nem is hittem.
De mikor egy nagy zsákot vittem
s ledobván,ráültem a zsákra,
a testem akkor is őt látta.

Most már tudom őt mindenképpen,
minden dolgában tetten értem
S tudom is,miért szeret engem -
tetten értem az én szívemben"
(József Attila: Isten részlet)

„Mária ragyogó ékesség
Egyetlen igen a földön
Egyedül tiszta és egyedül jó
Istenhez egyedül méltó”

Hallgassuk meg e hitvalló dicséretet!

Sokan tolonganak a parton, sokan nagyot akarnak meríteni a tóból, sokan vágyják a gyors sikert. A hatalom és Mammon imádata mindent felülír. Apáink földjét és anyáink nyelvét bízták reánk a századok. Építeni és nem ellopni, felelős szívvel felelősséget vállalni, példamutatással példát adni.
A Kormorán zenekar szép dala erről szól: Az a hely a tiéd. Hallgassuk meg !

Akik Krisztusban vannak, Lélek szerint járnak. Mert akik test szerint élnek, azok a testiekre törekszenek, akik pedig Lélek szerint, azok lelkiekre törekszenek. A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség. A test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem veti alá magát. Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.
Pál apostol veretes igéi a római levélben életünk lényegére mutat reá. Kié vagyunk? Kinek szolgálunk? Hova tartozunk?
Kárpátia zenekar lelkes dala lelkesítsen bennünket: Ébredj magyar. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. április 7.

A képek forrása:
hu.wikipedia.org
irodalmijelen.hu

„ Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” /Szent János apostol evangéliuma 20:15/

0

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsoraLeonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Rembrandt: Krisztus levétele a keresztről Krisztus feltámad
Rembrandt: Krisztus levétele a keresztről - Krisztus feltámadása (ismeretlen szerző)

Magyar Testvéreim!

Az ónodi országgyűlés hermelinpalástos barokk fejedelme nagyobb volt, mint az akkori világ összes uralkodójának koronája és kincse. Mikor a rodostói faluvég királyi koldusa, a szent böjtölő és imádkozó bujdosó Rákóczi Mikes Kelemen vállára tette kezét, az tudta, hogy kinyilatkoztatást fog hallani. „Szemben áll előtted a világ és Isten, te Istent választottad. Meghaltál a világ számára, a világ is meghalt a te számodra. Isten most él igazán számodra, és most lettél igazán élővé Isten számára. Isten létére emberré lett, hogy rajtunk segítsen. Az uralkodó pártok álarca mögé nézett, korbáccsal verte ki a templomból a vallásos intézménnyel összenőtt nagytőke képviselőt. Tüzet gyújtott és harcot indított a farizeusok ellen. Heródest rókának nevezte, a bűnös nőnek megbocsátott, a vámszedőhöz betért. A sátánt az ő királyi fészkében támadta, mely az emberi szív.
Koldus létére királyként ünnepelték Virágvasárnap. Új törvényt adott és új világot követelt Nagycsütörtök este. Utált és az emberektől elhagyott volt. Fájdalmak férfia és betegség ismerője. Orcánkat elrejtettük előle és nem gondoltunk vele. Csak a kereszten végezhette életét.”
A hű deák, a jó kamarás csak nézte ura szemeit, melyben annyi jóságot, becsületet, tisztaságot látott, hogy csak Jézusra tudott gondolni és Zágonra.

Az erdélyi Helikon egyik legszebb műve Marosvécs tornyából szállt alá a magyar irodalom halhatatlan aranylapjára:
Dsida Jenő: Nagycsütörtökön. Olvassuk el!

Dsida JenőA szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.

Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!
(1929)

A száműzött magyar irodalom írógéniusza Nagypéntek golgotás sorsát sorsunkra szabta.
Wass Albert: Nagypénteki sirató. Hallgassuk meg Illyés Kinga színművésznő előadásában!

A nagypéntek és a húsvét, mint az egész keresztyénség summája, új értelmet ad az életnek és a halálnak, és a kettőt új viszonyba hozza. Addig a halált és az életet minden vallás két különálló, ellentétes valóságként szemlélte, melyek közül egyik sem keverhető össze a másikkal s egyik sem tehető a másik helyére. Kálvinnal szólva:
„Az egész élet a meghalás művészete”
Húsvét nem lehet nagypéntek nélkül, mert halál nélkül nincs feltámadás. Szent Pál apostol a természet csodájából vett példázatban fejti ki theologiai gondolatait. A búzaszemnek is el kell halnia a földben, hogy tavasszal új életre kelljen, szárba szökkenjen és magot teremjen.

A misztérium, a titok, a beszélhetetlen mennyei szeretet Isteni jóságát látjuk a Nagypéntek győzelmében, hol királyi zászlók lobognak és fénylik titka keresztfának.
Jézus világ megváltója. Hallgassuk meg a dicsőítő éneket!

A naponként meghalók, az életet feláldozók, a világot megtagadók nagy seregének élén Krisztus Urunk jár, a Halál Fejedelme, véres keresztjével a vállán. A reá szegezett adós levélen az első tagadástól és irigységtől, az első árulástól és gyilkosságtól, az első hamis oltártól és hűtlenségtől mind a mai napig sorjáznak a krónikák.
De amennyire lépést tart vele a sereg, amennyire haladni tudsz te is vele az Ő céljai felé, változik át ez a menet az élet diadalmas seregévé, amelynek élén a Feltámadott Krisztus, az Élet Fejedelme jár.
A keresztfához megyek. Hallgassuk meg e nagyon szép, fájdalmas egyházi éneket!

Szent Urunk elé Virágvasárnapon virágeső hull, ünneplik és magányos, mert tudja, hogy el fog veszni a szent város, mert nem ismerte fel meglátogatásának idejét.
Nagycsütörtök este a szeretet asztalát teríti, hol az áruló egy tálból merít vele, miközben ő megtöretett testét és kiontatott vérét adja váltságul sokakért.
Nagypénteken a bűntelent bűnné tette Isten, hogy sebei által gyógyuljunk meg.
Az emberi történelem legnagyobb kinyilatkoztatása egy temetőben hangzik el, túlhaladva minden emberi gondolatot és lehetőséget.
„Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él és mindenki, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-é ezt?”
Te magdalai Mária és mindazok? – akik sírtok, kerestek, mert veszteség érte szívetek! Miért sírtok, nem hisztek bennem? Szavam teremtő erő, igen és ámen. Ne keress mást rajtam kívül. Becsaphatnak, megcsalhatnak, elhagyhatnak, megtagadhatnak, elárulhatnak, – bárki, bármikor. Akit a legjobban szerettél, akiben a legjobban bíztál, akihez a legjobb voltál, – az is! Én veled leszek minden napon, a világ végezetéig!
Fog majd élni a földön egy Rákóczi Ferenc nevű magyar, akinek életében a magam sorsát fogom viszontlátni. Aztán később egy másik magyar, aki olyan szép verset fog írni lényemről, mint senki más e világon. Csak az a baj Mária, hogy kevesen értik ezt a titokzatos nyelvet, de majd kérem az angyalokat, hogy öntsék himnuszba.

Ady Endre: Volt egy Jézus. Olvassuk el!

Ady EndreSzent elgondolás: volt egy Jézus,
Ki Krisztus volt és lehetett
És szerette az embereket.

Ő mondta: fegyvert a fegyverrel
Győzni s legyőzni nem szabad:
Jézus volt, Krisztus: legigazabb.

Az emberek úgy elrosszultak
(Hiszen nem voltak soha jók):
Most Krisztus-hitünket csúfolók.

Pedig ma is élhet. Föltámadt,
Ki Krisztus és nagyon nagy úr,
De él másképpen és igazul.

Járj köztünk, drága Isten-Ember,
Tavasz van, nőnek a gazok
S kevesek az igaz igazok.

Úgy látlak, ahogy kigondoltak:
Egy kicsit véres a szived,
De én-szivem egészen tied.

Áldott húsvéti ünnepet kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 31.

A képek forrásai:
tudasbazis.sulinet.hu
martinus.hu
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu

„Áldott a király, aki az Úr nevében jön” /Szent Lukács evangéliuma 19:38/

0

Szent Erzsébet székesegyház - Kassa
Árpád-házi Szent Erzsébet székesegyház - Kassa (Az építéséhez 1374-ben kezdtek)

Magyar Testvéreim!

Megkapja lelkünket ez a kijelentés és látvány. A tündöklő fényben a 870 m magas Olajfák hegyéről ereszkedik alá az út a Kidron-völgyébe. Zakariás próféta azt mondja az eljövendő Messiás királyról, hogy szegényen és alázatosan jön népe közé, mert ő az a szenvedő szolga, Aki nem erővel, nem hatalommal, hanem az Úrnak Lelke által váltja meg népét. A szegénység ismerte Jézust,nem felejtette tanításait, csodáit és jótettit.
Tanításait a farizeusok és a bűnösen szerzett gazdagság ellen.
Csodáit, ahol ezreket vendégelt meg és szabadított meg a félelemtől.
Jótetteit, ahol vigaszra és békességre leltek hallgatói.

A virágvasárnap a Nagyhét kezdete, Szent Urunk szenvedéstörténetének a passiónak végső felvonása. Örök nyomot égető karizmája hallgatott néma tanítványainak emlékeiben.
Bács Ferenc színművész előadásában nézzük meg a virágvasárnap kisfilmjét.

Jézus Krisztus földi élete során a tanítványaival járván volt amikor előre küldte őket és Ő utánuk ment, és volt amikor Ő ment elől és a tanítványok követték Őt.
Hirtelen mindenki úgy érezte, hogy adósa. Volt aki csak egy szimpla hozsánna kiáltással tudott törleszteni, mások felsőruhájukat terítették elé, némelyek pedig pálmaágakkal szórták útját.
A vallási és világi hatalmasságok vegyes érzelmekkel figyelték a kialakuló helyzetet. Gondoljunk bele, a páska ünnepre tóduló zarándok sereg létszáma megközelítette a százezret.
A zsidó Főtanács gyűlölettel csapott le minden ilyen új kezdeményezésre ,hiszen hatalmát féltette. Róma számára a politikai stabilitás volt fontos, vallási kérdésekkel nem igen foglalkozott. Poncius Pilátus a császár barátjaként és Heródes haragosaként elég kényelmetlen helyzetben érezte magát és ekkor még nem tudta, hogy fogja feloldani ezt a feloldhatatlannak látszó vallási kérdést?
A virágvasárnapról  készült  videó szépen adja vissza az ünnep  lelkiségét Hallgassuk meg!

Pálóczi Horváth Ádám biblikus hitvallása virágvasárnapi énekünkben írja le a hit titkát:

„Ó szentegyház, hívek boldog országa.
Mily édes, ez a Jézus királysága.
Szelíd, szegény ez és alázatos.
De nagy hatalmú és csodálatos”
(331. Dicséret 2. v.)

A hit az ember belső szobája, a lélek felelete Isten megszólító szavára. TUDOD MIRE VAN SZÜKSÉGE AZ ÚRNAK VIRÁGVASÁRNAPON?

Hogy olyan katedrálist emelj földön-égen és szívedben, mint a KASSAI ÁRPÁD – HÁZI SZENT – ERZSÉBET DÓM!
Hogy olyan legyen életed példája, mint a DÓM szent halottjainak élete!
Hogy megtört szívedet add át az Úrnak!
Hogy gyászoló könnyedet törölje le, mellyel siratod városod és néped hitetlensége miatt!
Hogy haragod tedd le keresztjéhez, mely mérgezi sorsod!
Hogy szereteteddel kötözz be sebeket, melyet a világ ejtett rajta!
Hogy állj a szenvedő, kisemmizett és jogfosztott mellé!
Hogy bölcs szelídségeddel taníts és pásztorolj!
Hogy ne mondd, fiatal vagyok és alkalmatlan, öreg vagyok és elfáradtam!
Hogy mindig tudd, reád is szüksége van az Úrnak, hogy legyél jó munkása az aratásban!

„Az élet él és élni akar”, – Ady szavaival szólva. Virágvasárnapon ünnepeltként sírva, nagycsütörtökön kenyeret és bort osztva, nagypénteken sírba temetve, nagyszombaton feltámadásra készülve.
Ismerjük fel meglátogatásunk idejét, Istennek szent célját, az események eredőjét és beteljesedését. Ilyen nap volt virágvasárnap és ilyen nap volt a Magyar Királyi Honvédsereg bevonulása Észak-Erdélybe a II. bécsi döntés után.

Wass Albert: Jönnek. Nézzük meg a kisfilmet!

Csak a hit szemével látja meg az ember a szolgai formában szamárháton bevonuló Úr Jézus Krisztust. Csodálatos egyszerűsége és tisztasága. Mint a tavasz a parttalan időben, mint a hóvirág az avar barna levelei között, mint a zuhatag, mely megtörik a sziklák bazaltján.
Csak a hit szemével látja meg az ember a titkot Apponyi Geraldine grófnő életében, aki MAGYARORSZÁG FEHÉR RÓZSÁJA szeretetteljes címet hordozva lehetett Albánia
királynéja, ki választott hazájában megismerhette egy nép igazi nagyságát,hódolói pedig a magyar Sissy páratlanságát.
Apponyi Geraldine királynő. Nézzük meg fotóját!

Apponyi Géraldine

„Áldott a király, aki az Úr nevében jön!
A mennyben békesség,
és dicsőség a magasságban !”

Áldott nagyhetet kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 24.

A képek forrásai:
travelguide.sk
konyves.blog.hu

„Aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha” /Szent János apostol evangéliuma 6:35/

0

Attila hun király Attila király birodalma
Attilla király és birodalma

Magyar Testvéreim!

A fölkelő nap már megvilágítja Róma falait. Odalent egyszerre megkondulnak a város harangjai. Aztán megnyílik a főkapu és fényes papi segédlettel kilép rajta maga Leó pápa. Kettéválik előtte a hunok tábora. A menet ott halad el alig néhány lépésnyire Györktől. S a főpásztor, kezében magasba tartott kereszttel, egyszer csak ott állott Attila előtt.
Nagy Király! – s hangja messzire szárnyal a sokaság fölött. Te, kit a népek Isten ostorának mondanak! Ki legyőzted eddig minden ellenségedet! Tudjuk, Isten küldött téged bűneink miatt, büntetésül.
DE HALLD MEG: TE MAGAD IS ISTEN SZOLGÁJA VAGY! Isten pedig most azt akarja, hogy ez a város megmaradjon! Attila hallgatja a főpásztor szavait, de másra figyel:
Leó pápa feje fölött csodálatos alak lebeg, aki óvón terjeszti ki karjait Róma városa fölé. A hun seregben s a város falaira kigyűlt nép között végigmorajlik a csodás jelenés híre.
Attila érti az égi jelet. Meghajtja fejét a nálánál is hatalmasabb akarat előtt. Parancsot ad: a hun sereg fölkerekedik Róma falai alól és visszaindul a Duna-Tisza tájára.
Isten ostora ekkor aratta legnagyobb győzelmét: önmaga fölött!
A hun király, a világ valaha élt legnagyobb hadvezére tudta, kinek kell szolgálnia a két Úr közül, miközben neki szolgált egy egész világ!

Dsida Jenő: Tekintet nélkül. Olvassuk el!

Dsida JenőBe kell látnunk:
Ha kérdeznek, becsületesen
felelni kell.
A harcot becsületesen
fel kell venni,
az úton becsületesen
végig kell menni,
a szerepet becsületesen
el kell játszani,
keményen és tekintet nélkül.

A kapuk mögül ebek vicsorognak,
az ablakokból kiköpdösnek
és röhögnek.
Száz közbiztonsági gócpont
adja ki az elfogatási parancsot.
Kemény tárgyak zuhognak a fejünkhöz,
súlyos, vérező kövek,
de néha röppen sóhaj is,
szeretet is, rózsa is.

És este a tűzhely mellett,
vagy szuronyos zsandárok között
hátrakötött kézzel,
mégis mondogatni kell
a fellebbezhetetlen,
sziklakemény,
erősítő,
vigasztaló
igét:

Krisztusnak és Pilátusnak,
farizeusoknak és vámosoknak,
zsidóknak és rómaiaknak
egyformán szolgálni
nem lehet.
(1928)

A Mi Urunk Jézus Krisztus önmagáról képekben, hasonlatokban és példázatokban beszélt legtöbbször, hogy a legegyszerűbb palesztinai ember számára is érthető legyen.
„Én-mondásai” az Isten és ember kapcsolatáról szólnak. Minden egyes én-mondásában benne van halálára és feltámadására való utalás. Minden egyes szimbólum arra utal, hogy Jézus kizárólagos. Nem több igazság közül az egyik, nem több pásztor közül az egyik, nem több forrás közül az egyik. Az embernek egyetlen lehetősége van arra, hogy az Istennel való viszonya a bűneset után rendeződjön, és ez pedig a Jézus Krisztusban való hit. Az „én-vagyok” mondások visszautalnak Isten nevére, Aki magát így nevezte: „Vagyok, aki vagyok” (2 Mózes 3:14)

A régi indiai történész, a hindu tudós őrizhetett valami olyan mélyrétegű tudást Európáról, a magyarságról és a keresztyénségről, melynek még a közelébe sem ért eddig a „mai nyugati modernitás”. Idézem:

„Áldottak legyetek magyarok, Attila népének egyetlen örökösei. Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai. Igy a magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme.
Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Attila a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű volt, amit a Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be.
Államépítő, államszervező, demokratikusan döntő zseni volt, hiszen voltak törvénynapok. Hírközlés, gazdálkodás és nemzetvédelem olyan szinten lett felépítve, mely máig alapja lehetne bármelyik országnak. Ezt az emberfeletti, emberen túli nagyságot önök adták a világnak” (Dr. Sir Edvard Jivanji Jamshedji Modi)

A népzene tisztaságát és gyökerét legkifejezőbben Bartók Béla jegyezte le számunkra. Ennek szép példáját hallgassuk meg a Vágtázó Csodaszarvas egy dalában, mely betölti a teret a kínai nagy faltól az Atlanti óceánig. Hunok csatája.

Mire tanít Isten örökkévaló igéje ma is? – mely megáll: Attila hun fejedelem életében a kínai nagy falnál, Rómában, Touluseban, vagy éppen Thüringiában?

Attila nagykirály
Attila hun király

Kossuth Lajos kormányzó életében a kápolnai csata után?

Kossuth Lajos kormányzó
Kossuth Lajos kormányzó

Haraszthy-falván Wisconsinban?

Haraszthy Ágoston
Haraszthy Ágoston

1848–49-es dicsőséges forradalom és szabadságharc gyalázatos és sötét kimenetelét prófétai látással írta meg Petőfi, mely éppen úgy történt. Még soha nem fordult elő a történelemben, ami Zsombolyán esett: A hiéna Julius Jacob Haynau kiásatott a sírból egy magyar honvédet, mert azt „csak” főbe lőtték, és parancsba adta, hogy a lázadó kurucot fel is kell akasztani, legalább utólag „tanulja meg”, hogy ki az úr a Monarchiában!! Minden aljasságra képes egy osztrák labanc, de ez még nekik is sok volt.
Petőfi Sándor: Szörnyű idő. Olvassuk el a verset!

Petőfi SándorSzörnyű idő, szörnyű idő!
S a szörnyüség mindegyre nő.
Talán az ég
Megesküvék,
Hogy a magyart kiirtja.
Minden tagunkból vérezünk,
Hogy is ne? villog ellenünk
A fél világnak kardja.

És ott elől a háború
Csak a kisebb baj; szomorúbb,
Mi hátul áll,
A döghalál.
Be kijutott a részed
Isten csapásiból, o hon,
Folyvást arat határidon
Két kézzel az enyészet.

Egy szálig elveszünk-e mi?
Vagy fog maradni valaki,
Leírni e
Vad fekete
Időket a világnak?
S ha lesz ember, ki megmarad,
El tudja e gyászdolgokat
Beszélni, mint valának?

S ha elbeszéli úgy, amint
Megértük ezeket mi mind:
Akad-e majd,
Ki ennyi bajt
Higgyen, hogy ez történet?
És e beszédet nem veszi
Egy őrült, rémülésteli,
Zavart ész meséjének?
(Mezőberény, 1849. július 6.)

A földi kenyér és a földi víz a mulandóságra táplál. Szent Urunk szakrális kijelentése és tanítása mennyei kenyérről és mennyei italról tanít, mely örök életre táplál. A samáriai asszony majd Nikodémus eljutott ezen igei igazságok megértésére. Egyre nagyobb titkok tárulnak fel előttünk, mely a zsidókban értetlenséget és botránkozást vált ki.
A Szénior Akadémián hangzott el, hogy 2001–2011 között 29% hagyta el a református egyházat. Vajon 2011–2021 közötti újabb 10 év mérése mit fog mutatni?
Keresztyénségünk 2000 éves, és Attila hun fejedelem szívén, lelkén, pecsétjén, pajzsán, zászlaján már ott volt a mindeneket megtartó kereszt jelképe 450-ben.
„Bizony mondom néktek, ha nem eszitek az Ember Fia testét és nem isszátok az Ő vérét, nincs élet tibennetek. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon”
Megtérés, megszentelődés, újjászületés indíthatja el a megmaradás és gyarapodás nemzeti minimumát, húsvéti nagyböjt erre is figyelmeztessen.
Balkányi Szabó Lajos nyírgelsei atyánkfia már nagytemplomi kántorként írott olyan toborzódalt a szabadságharc lelkesítésére, mely nemzeti énekké nemesedett a honvédek ajkán. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 17.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
kurultaj.hu

„Betelt az idő” /Szent Márk evangéliuma 1:15/

0

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Testvéreim!

Miután Jánost fogságba vetették, elment Jézus Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát: „Betelt az idő, és egészen közel van már az Isten Országa:
térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” (Szent Márk evangéliuma 1:14-15)
Keresztelő Szent János fogságba vitele, ártatlan bebörtönzése majd mártírhalála mély gyászt borított Krisztus Urunk Szent Lelkére. Valami egészen újat és mást indított el Benne, mely az Újszövetség pohara volt szent vére által.
Jézus evangéliumot hirdet: örömhírt, mely az egész nép öröme lészen az angyali himnusz szerint is. Ez a Menny Királyának, magának Istennek az üzenete, amelyet Jézus továbbad az embereknek.

Az evangélium arról szól, hogy az idő betelt és elközelgetett a mennyeknek országa, vagyis ISTEN ORSZÁGA. Ez az ország nem terület, nem állam, állapot. Belső viszony az emberek és Isten, ember és ember között. Isten Országa eljövetelében éppen az a nagy felszabadulás válik valóra, amely az embert a tőle idegen, vele ellenséges hatalomtól függetleníti.
Ragyogjon fel előttünk a 170 esztendeje történt dicsőséges forradalom és szabadságharc lánglelkű haza-fiainak nagyszerű helytállása, becsülete, tisztessége, hősiessége, emberi arca, sok millió honfitársunk példás küzdelme.

Hallgassuk meg az Illés zenekar előadásában a Nemzeti Dal című költeményt!

Mi történt a magyarsággal 1848/49-ben?
Március 15. az összefogás, az igazság, a hősiesség, a küzdeni akarás és az önfeláldozás ünnepe, mely egy olyan korszakhoz kötődik, mely a magyarság talán utolsó egységes fellépését szimbolizálta.
A reformkor nagy alakjai a március 15-én lezajló pesti forradalom és a pozsonyi országgyűlésen zajló küzdelmek nyomán 1848 áprilisára kivezették az országot a középkori, feudális állapotokból, majd elérték a Magyar Királyság jelentős mértékű önállóságát is. A bécsi udvar meghátrált, a változásokat szentesíteni volt kénytelen V. Ferdinánd császár.
Néhány hónappal később Ausztria a friss magyar alkotmány visszavonására készült. Kossuth, Batthyány, Deák és a haladó nemesség ezt nem hagyhatta és elkezdődött a szabadságharc 1849 április 14-tól. A Habsburg-ház trónfosztását Kossuth Lajos a Magyar Királyság Kormányzója kimondta a debreceni Nagytemplomban és innentől már a teljes önállóságért és szabadságért folyt a küzdelem.
Ünnepeljük ezen a napon:

gróf Széchenyi Istvánt
Kossuth Lajos Kormányzót
Szacsvay Imrét az Országgyűlés jegyzőjét
Könyves Tóth Mihály nagytemplomi lelkipásztort

gróf Battyhány Lajos Miniszterelnököt és Kormányát
Deák Ferencet, a Haza bölcsét
báró Wesselényi Miklóst
Petőfi Sándor költőt
Arany János költőt
Vasvári Pál hazafit
Jókai Mór írót
Vörösmarty Mihály költőt
Madách Imre költőt
Tompa Mihály költőt
A pesti ifjakat
A magyar huszárt
A magyar honvédet
Görgey Artur tábornokot
Bem apó lengyel tábornokot

Dicső emlékük, keresztyéni tisztaságuk, feltétel nélküli szeretetük példájára hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát: A haza minden előtt!

Valahol keresték az országban az Isten Országát, az elnyomó Habsburg Birodalom igaztalan állapotában az igazságot, rabláncra fűzve a szabadságot.
Az osztrák császár majd az orosz cár hamar kipányvázta a magyar lelkeket, mert ficánkolt csikói tűzben.
A világirodalom legnagyobb költője Petőfi Sándor a világirodalom legszebb nyelvén fogalmazta meg a 12 pont igazságos követelését, mely a magyar néplélek egyfajta alkotmánya lett a Szentkorona, az Aranybulla és Vallásszabadság után.

Az evangélium örömhíre és reménysége hitvallásos mélységű imában ölt testet Kossuth ajkán, mely tananyag kellene legyen ma is egyházi iskoláinkban.
Kossuth Lajos imája a kápolnai csata után 1849. február 27. Olvassuk el!

Felséges Úr!
Árpád fiainak Istene! Tekints reánk csillagokkal övezett trónusodról és hallgasd meg könyörgő szolgádat, kinek ajkáról milliók imája száll eged tündöklő kárpitja felé, hogy áldja és magasztalja a Te mindenhatóságod erejét! Istenem! felettem éltető napod ég, s térdeim alatt a szabadság csatájában elhullott vitéz honfiaimnak csontjai nyugosznak. Fejem fölött kéken mosolyog az ég, lábaim alatt gyászossá vált a föld ősapáink unokáinak kiomlott vérétől. Óh! csak hadd szálljon alá napodnak teremtő sugara, hogy virág fakadjon a véráztatta hantokon, mert e porladó tetemek koszorú nélkül el nem hamvadhatnak. Isten! Ősapáinknak és népeknek Istene! Hallgasd meg ágyúink bömbölő szavát, melyben vitéz népednek lelke mennydörög, hogy széjjelzúzza az önkény bilincset osztó vaskarjait.

Mint szabad hazának szabad fia térdelek ez újabb temetőn, honfiaim, testvéreim roncsolt tetemein. Ilyen áldozatok árán szentté válik e hazának földje, ha bűnös volt is, óh Istenem! – mert e vérrel megszentelt földön rabnépnek élni nem szabad!
Atyám! ősatyáinknak védelmező Istene! milliók felett hatalmas Úr! ég, föld s tengereknek mindenható Istene! Dicsőség nő e porladó csontokból és nemzetem homlokán fog ragyogni. Szenteld meg e porokat kegyelmeddel, hogy e szent ügyért elhullt bajnokok áldással nyugodjanak szent hamvaikban.
Ámen.

Ferencz József osztrák császár 18 évesen azzal kezdte magyargyűlölő hadjáratát, hogy segítséget kért I. Miklós orosz cártól a lázadó kurucok leverésére, aki a Szent Szövetség értelmében küldött is gyorsan 200000 oroszt a szabadságharc vérbe fojtására.
Gyászoljuk :

Pest
Segesvár
Szeged
Temesvár
Világos
Arad

Véráldozatát emelt fővel, némán, a gyász könnyeivel milliók szemében.
A szabadságharc véget ért ugyan az akkori világ két leghatalmasabb seregének tízszeres túlereje miatt,de a magyarok szívében örökké él dicső emlékük.
A Kormorán zenekar egy szép dala is tiszteleg 48/49 emléke előtt. A költő visszatér! Hallgassuk meg!

A zsarnok, a Mammonimádó, az önkény soha nem fogja látni és érezni azt a boldog tisztaságot, mely ezen a különös napon betölti a magyarok szívét a Himnusz éneklése közben, fehér blúzos gyermekek kis kezükkel elhelyezik a virágokat Petőfi szobra előtt, és mi tudjuk, hogy az idő betelt, mert elközelgett Isten Országa.
Örökre beleégett lelkembe Bács Ferenc színművész hangja, mikor megkérdezte a tiszadadai parókián a Dsida lemez dedikálása előtt: „Honnan van ez neked?”
Azt válaszoltam: „Azért van, mert olthatatlanul szeretem a magyar irodalmat és ahogyan azt a csodát Te szavalod”
Petőfi Sándor – Bács Ferenc: A szabadsághoz Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 10.

A képek forrásai:
itthonvanotthon

„Kerestem köztük valakit" /Ezékiel próféta 22:30-31/

0

Szatmárnémeti-Németi református temploma
Szatmarnemeti-Németi - református templom

Magyar Testvéreim!

Az emberi bűn mélysége, Isten iránti engedetlensége kérdéseket vet fel, melyre keressük a választ. Mi történt? Hol törött el minden egész?
A pokolból, az egérlyukból, félkegyelműk és álmodozó lázadók között a priccs halottjait kerülgetve, káposzta levesről és évi egyszeri meleg vízben fürdésről álmodozva honnan merített erőt a világirodalom legnagyobb orosz íróóriása a holnaphoz?

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

„Ahogy az anya örül, amikor észreveszi csecsemőjének első mosolyát, pontosan ugyan úgy örül az Isten is, valahányszor meglátja az égből, hogy teljes szívből imádkozni készül egy bűnös.”
(Dosztojevszkij)

A költő-vátesz Ady Endre 1918-ban már a pokol ördögi mélységeit járta, miközben sóvárogva és vágyva-vágyva kereste a szabadulás angyali magasságát, hol a Sion-hegy alatt még egyszer megcsókolhatja az Úr ráncos vén kezét. Visszanéz a század eltelt 18 évére, majd belenéz az előtte tornyosuló század fekete könyvébe és a géniusz lánglelke felsóhajt, mert tudja, hogy mi fog történni. Látja a nácizmus 21 millió áldozatát és siratja a kommunizmus 148 millió áldozatát. Ártatlan, szerencsétlen, vétlen, kiszolgáltatott, szenvedő áldozatok mind két oldalon szerte a világon.
Drámai erejű és mélységű vers született a látomásból.
Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból Hallgassuk meg!

Albert Camus: A magyarok vére: „A legázolt és bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.
Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.” (részlet)

Albert Camus
Albert Camus

M. Dosztojevszkij, Ady Endre, Albert Camus halhatatlan műveinek történelem és lélekábrázoló leírásai a Szentírás kijelentésének alapzatában gyökereznek.
Fáj nekik minden szörnyűség, melyet ember ember ellen elkövet. Hóhérok és áldozatok, elkövetők és elszenvedők, tettesek és vétlenek végtelen sora szegélyezi a történelem véres országútját. Kolima, Auschwitz, Recsk örök üszök marad a keresztyénség testén, Albert Schweitzer szerint a kultúra vége.
Isten keres valakit, akinek építeni kellene a falakat, és odaállni a résre az országért, de már elfelejtették. Az Urat is és a feladatot is.
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az eheti Igei útravaló hazafiaknak igei tanítását az ISTEN EMBERE, A TEMPLOM EMBERE, A HIT EMBERE írta meg számunkra.
E helyről és ez úton is nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a NET-SZÓSZÉKEN NAGYTISZTELETŰ SIPOS MIKLÓS ESPERES-LELKIPÁSZTOR SZOLGATÁRSAMAT,
a SZATMÁRNÉMETI-NÉMETI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG HŰ PÁSZTORÁT.
Személye, Családja, Gyülekezete olyan példa számomra, mely minden kérdésre válasz is. Hallgatva tanítását templomok szószékein, vagy Ft. HEGEDÜS LÓRÁNT PÜSPÖK ÚR ravatalánál, példás parókiája szobájában, csak hála és öröm tölti el szívünket, hogy e nagyszerű embert ismerhetjük, tisztelhetjük, szerethetjük.
Olvassuk el igei tanítását Nagytiszteletű Esperes Úrnak!

* * *

Ezékiel 22,30-31

Örömmel teszek eleget Mohácsi László szolgatársam kérésének, akivel több, mint egy évtizedes barátság köt össze, hogy néhány gondolatban igei útravalót írjak, hiszen így legalább viszonozni tudok valami keveset abból a sok szolgálatból, amit ő az idők során közöttünk végzett.
Mit jelent vajon alapigénkben Istennek ez a különös kijelentése: „Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállna a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el…” Azt jelenti, hogy Ezékiel korában  Isten népe temérdek bűnével megint rést ütött a szövetség falán, és ezen a résen várható volt az ítélet, amit Isten már kilátásba is helyezett. De mielőtt ráengedte volna az ítéletet a népre, keresett valakit. Az igazságos ítélet végrehajtása előtt Isten keres valakit, aki tudna imádkozni a népért, aki kész odaállni a résre és ezzel az imádsággal betömni azt. Olyan szomorú ennek a mondatnak a vége: de nem találtam.
És ekkor jön a folytatás: „Ezért kiöntöm rájuk dühömet, megsemmisítem őket haragom tüzével, fejükre olvasom tetteiket.”
Nem tudom, mennyire érzékeljük mi azt, hogy milyen drága ígéret van elrejtve ebben a mondatban. Ez azt jelenti, hogy minden Isten és ember ellenes bűn magában hordozza az ítéletét. Ez az ítélet azonban elfordítható,  ha vannak olyanok, akik odaállnak az ítélet elé, akik odavetik magukat Isten elé, és imádságukkal, mint valami betonnal betömik ezeket a réseket, amelyek a nép bűnei miatt keletkeztek a szövetségen. Ha vannak olyan imádkozó hívők, akik tudják, hogy ki az Úr, akik szeretik a népüket, akik bíznak abban, hogy Isten irgalmas és elfordítható az ítélet, és így tudnak elszántan, Istenbe vetett bizalommal, állhatatosan imádkozni.   
Olyanok vannak, akik tudnak szövegelni. Ebben a fejezetben is olvashatunk arról, hogy jönnek a hamis próféták, hoznak egy vödör festéket és azzal bemázolják a repedéseket. Tragikomikus ez a jelenet, hiszen attól a repedés még ott tátong. A bölcselkedés, az okoskodás, a szövegelés nem tömi be a repedéseket. Az egyetlen dolog, ami betömi, az az imádáság, és Isten ezért keres ilyen imádkozókat.
Sajnos mi is elmondhatjuk azt népünkről, amibe Isten summázta a maga szomorúságát: „Engem pedig elfelejtettél.” (22,12)
Mi is elfelejtettük Istent, gyakorlatilag kimarad a legtöbb ember életéből. Kihívóan megszegjük az Ő törvényét és parancsait, bűnt bűnre halmozunk.
És hogy milyen kísérteties a hasonlóság, arra nézve hadd idézzek néhány mondatot ennek a fejezetnek az elejéről: „Ezt mondja az Úr: Íme, Izráel fejedelmei közül mindegyik annyi vért ontott, amennyit csak bírt. Apát és anyát ócsároltak országodban, a jövevényt zsarolták, az árvát és özvegyet nyomorgatták. A szent dolgokat semmibe vetted, és a nyugalom napját meggyaláztad. Rágalmakat terjesztettek országodban, hogy vért onthassanak…Hagyták magukat megvesztegetni országodban, hogy vért onthassanak,nyerészkedtél embertársaidon,zsarolva őket, engem pedig elfelejtettél, így szól az Úr. Vezérei gátlástanul rabolnak, papjai megszentségtelenítik törvényemet, mondja Isten.”
Elöntötte az országot a babonaság, a szerencse isten és a mammon isten előtt tömegek hódolnak. Az Úr napját nem szentelik meg, a legtöbb ember számára a vasárnap ugyanolyan, mint a többi. Az istenkáromlás, a magzatgyilkosság, a szülők megvetése, a gyermekeink elhanyagolása egészen megszokottá válik, csak különféleképpen próbálják igazolni, akik egyáltalán még magyarázzák és igazolják. És ami a legszomorúbb Isten szerint is: egyáltalán ki tartja mindezt ma bűnnek? Kinek fáj az, hogy

„Az emberek úgy elrosszultak
(Hiszen nem voltak soha jók):
Most Krisztus-hitünket csúfolók.”
(Ady Endre: Volt egy Jézus)

És ebben az ítéletnek való kiszolgáltatottságban Isten még mindig keres. „Kerestem valakit, aki odaállna a résre az országért, hogy el ne pusztítsam azt.” Ilyen kétségbeejtő helyzetben, ekkora romlás közepette is Isten még vár és keres. És vajon talál-e köztünk ilyen imádkozókat? Akik életre-halálra Istenben bízva, ezt a nyomorult népet nagyon szeretve nem mondanak le arról, hogy Isten kegyelmes, és nála van bocsánat. Akik, odaállnak a résre Isten színe elé az országért, és tudnak így imádkozni:

„Járj köztünk, drága Isten-Ember,
Tavasz van, nőnek a gazok
S kevesek az igaz igazok.”
(Ady Endre: Volt egy Jézus)

* * *

A jól megválasztott textus olyan, mint aranyalma ezüst tányéron, tanította egykor nagy püspökünk. Prófétai igehirdetést kapott ajándékba népes olvasó közösségünk ma is, – Úrnapjára. Legyünk az igének ne csak olvasói, hanem megtartói is.
Köszönjük a fáradozást, Isten gazdag áldása kísérje LELKIPÁSZTOR TESTVÉRÜNK további Életét, Szeretteit, Gyülekezetét.

V. Viszockij a Moszkvai Arbat legendás zsenije, a Taganka Színház fékezhetetlen kobzosa, Ljubimov csillaga a vodkától ázott Pravdát megtaposva Dosztojevszkijt és Szolzsenyicint olvasva azt mondta:
„Szeretem Istent, szeretem az orosz népet, de nem szeretem, ha ártatlant gyötörnek, nem szeretem, ha a lelkembe másznak, még kevésbé azt, ha beleköpnek”

Alekszandr Szelzsenyicin
Alekszandr Szelzsenyicin

Viszockij: Nem tért vissza a csatából. Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 3.

A képek forrásai:
erdelymagazin.hu
hu.wikipedia.org
laphamsquarterly.org

„Elhoztam igazságom” /Ézsaiás próféta 46:13/

0

Mátyás király emlékmű - Kolozsvár
Kolozsvár - Mátyás király emlékmű a Szent Mihály templom előtt

Magyar Testvéreim!

Nehéz, sorsfordító időben hangzik fel az ószövetségi kijelentés: „Hallgass reám, titeket hordozlak, ugyanaz maradok, én hordozlak, én mentelek meg.”
„Elhoztam igazságom, nincs már messze, szabadításom nem késik”
A történelem, a tapasztalat, a megélt valóság Isten egyetlenségét bizonyítja. A kijelentés is Isten hatalmát mutatja, Isten beteljesíti jövendölését és elhívja választottját.
Istennek minden tervéhez van embere, végrehajtója, beteljesítője. Örökkévaló gondolatában és utaiban küldötte az idő teljességében a történelem színpadára lép.
Lehet, hogy még a nép nem tudja, mert konok a szíve és távol van az igazságtól.

Mátyás király birodalma Bibliotheca Corviniana
Mátyás király birodalma - Bibliotheca Corviniana

DE EGYSZER CSAK ISTEN A MAGA IGAZSÁGÁT KÖZELIVÉ TESZI. Azt akarja, hogy népe szíve is készen legyen annak befogadására.
Tanítja népét a próféta a babyloniai fogságban, hogy hamar eljön a megváltás ideje.
Beteljesedik rajta Ady próféciája: „LELKÜNKBE EZREDÉVEK HOZTÁK”

A történelem országútján jött Isten küldötte, hogy fia személyében ajándékot ajándékozzon MÁRIA ORSZÁGÁNAK.
Szilágyi Erzsébet Méhfi Jakab szőlősgazda óvári házában szállt meg, ott adott életet második fiának, Mátyásnak 1443. február 23-án 15 óra 7 perckor.
Hordozta szívében édesapja Hunyadi János törökverő bátorságát, hordozta lelkében édesanyja Szilágyi Erzsébet igazságra hajló jóságát, Kapisztráni Szent János biblikus áldását.
Kolozsvár legnagyobb szülöttje 575 esztendeje elhozta népe számára az utolsó nagy esélyt, majd azt elveszítve mindig visszautalhatunk korszakalkotó mérföldkövére, hiszen mindent tőle és hozzá mérünk.
Mit is jelent számunkra ilyen hosszú idő távlatából szemlélni e kerek évfordulón e káprázatos 47 esztendőt? – melyet szűkösen mért ki számára a Teremtő.
Valaki bölcsen mondta, hogy az idők változnak, de a gondok ugyanazok maradnak.
Nem volt könnyű 15 évesen megküzdeni a belpolitikai gondokkal és bevezetni koronázási, pénzügyi, adóügyi reformokat. Összeesküvések és lázadások igaztalan gyűlöletét viselni. Főurak szemére vetették, hogy nem dinasztikus családból származik, a nép erős államot és értékálló pénzt akart, de lázadt a magas adók ellen.
Új területek közigazgatásának megszervezése, határok védelme, török-osztrák elleni háborúk is súlyos áldozatokat követeltek az uralkodótól és az országtól.

Mondja a krónika, hogy szeretett volna a király dinasztiát alapítani, de egyetlen fia sem feleségétől született, végső soron magányos maradt kalandjai között is.

Hontalanság Hitvallása – Wass Albert. Olvassuk el a verset!

Mátyás király páratlan műveltsége szóbeszéd volt a korabeli Európa uralkodói házainál. Valamennyi ország nyelvét beszélte, rendkívül gyors észjárású volt, szellemes társalkodó hírében állt.
Vitéz János nevelése, Bonfini, Janus Pannonius és az itáliai reneszánsz hatása legteljesebben világhírű könyvtárában, a Bibliotheca Corviniana Kódexekben öltött testet. Fénykorában 2500 példányt tett ki e páratlan gyűjtemény, ma mintegy 216 darabot őriznek e kincsekből a múzeumok a nagyvilágban.

Nézzük meg e fotókon a remekműveket!

Mély hitét mutatja a nagy királynak, hogy a Pálos rend milyen szent tisztelettel becsüli emlékét, amit értük tett.
„A legjobb fejedelmet siratja a Pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól, Isteni Szent Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott, s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja”, – emlékezik meg a rend 1490-ben az Emlékkönyvében.

Ha Kolozsváron a Farkas-utcai református templomba lépünk,vagy Nyírbátorban a másik gótikus csoda református templomba érkezünk, emlékezzünk e szép ékszerdobozok égre mutató áldására.
Nézzük meg e két templomot!

Kolozsvár, Farkas utcai templom NyÍrbátori református templom
Kolozsvár, Farkas utcai református templom - Nyírbátor református templom

A nép emlékezetében számtalan mese, dal és legenda él az igazságos Mátyás királyról, ki álruhában jár és hozza az igazságot, bünteti a bűnöst.
Helyey László színművész halhatatlanná tette Gyevi bírót és József Attilát, rajtuk keresztül a humanista műveltségű hívő királyt.
József AttilaJózsef Attila: Levegőt /részlet/

„És az országban a törékeny falvak
- anyám ott született -
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
majd megcsörren,hogy nyomorát jelentse
s elporlik,szétpereg.”

A Millenium évében szeretett volna Kolozsvár hű magyarsága legnagyobb fiának szobra előtt tisztelegni és imádkozni, mely felemelő pillanat végül is 1902. október 12-én következett be. A kor legnagyobb szobrász-zsenije ekkora tudta befejezni a néplélek királyának hatalmas lovasszobrát a Szent Mihály templom előtt téren.
Ezt írta a bizottságnak:
„A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőség-teljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel,de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”

E páratlanul gazdag életű uralkodó Isten szolgájaként el tudta hozni népének és korának az igazságot a mennyből, honnan küldetett és ahova megtért küldetése leteltével.
Mesék Mátyás királyról. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 24.

A képek forrása:
holperferenc.hu
slideplayer.hu
oszk.hu
erdelyikeresztyenek.network.hu
hu.wikipedia.org
magestore1.blogger.hu

„Tiszta szívet teremts bennem, Istenem” /Zsoltárok könyve 51:12/

0

Pálos rend kolostora
Pálos rend kolostora

Magyar Testvéreim!

A régi egyház által kiemelt bűnbánati zsoltárok között ez a negyedik, és amint jellemezni szokták, – ez a legmélységesebb, legmegragadóbb, legszebb, legfontosabb, legfenségesebb.
Olyan eleven, közvetlen, őszinte bűnbánat tárul elénk a zsoltárban, amit a legbensőbb megindultságban, az élő Isten közvetlen jelenlétét megtapasztalva fogalmazhatott a legtisztább
prófétai lélek.
A zsoltárt a hittudósok kivétel nélkül kiemelkedőnek tartják. Luther és Kálvin alapvető theologiai kommentárt fűz hozzá. Legmegrázóbb Savonarola magyarázata, melyet halálra ítélése után börtönében írt.
A húsvétot megelőző 40 nap az imádság, a böjt és a hitvallás időszaka, mely a legnagyobb keresztyén ünnepre készít fel. A negyvenes számnak mély, szimbolikus üzenete van.
Az özönvíz, a pusztai vándorlás, a Sinai-hegyi szövetségkötés, Jézus böjtje mind kötődik e számhoz.
Szüksége van, vagy inkább lenne a ma emberének is az elcsendesedésre, önvizsgálatra, bűnbánatra, hiszen a felgyorsult világ tempója pusztító örvénylésként sodorja feszített életének minden óráján.

„TISZTA SZÍVET TEREMTS BENNEM, ISTENEM,
ÉS AZ ERŐS LELKET ÚJÍTSD MEG BENNEM!
NE VESS EL ORCÁD ELŐL,
SZENT LELKEDET NE VEDD EL TŐLEM!”

Az elődeink anélkül, hogy bármit tudtak volna a korról, mely utánuk következik, vagy bármit tudtak volna rólunk, kik utódaik vagyunk, fogadalmat tettek, mely kötelez.
1241-ben a pusztító tatárjárás után BOLDOG ÖZSÉB esztergomi kanonok lemondott egyházi méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis-hegység rengetegébe vonult vissza
remeteségbe néhány társával a Pilisszentlélek mellett lévő Hármas-barlangba.
A feltámadásért, a megmaradásért böjtöltek és imádkoztak Istenhez, elé vitték népük remélt szebb jövendőjét, mely meghallgatásra talált. Az egek megnyíltak és Mennyei Jelenések tanítása szerint a szentek imádságát angyalok viszik az Úr trónusa elé.
A Szent Kereszt tiszteletére 1250-ben monostort építettek maguknak, mellyel megalakult az egyetlen magyar alapítású férfi rend, Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje.

BOLDOG ÖZSÉB Nézzük meg a kisfilmet!

Sokak szerint a világ legnagyobb öttusázója lett volna az 1950-ben 20 évesen letartóztatott GÉRECZ ATTILA, akinek kápráztató lángesze a mindenséget fogta át.
Becsülete, tisztasága, szabadságvágya olyan erővel tört fel benne, hogy a koholt 15 éves büntetését azzal kezdte Vácon: – fordított angol, német, francia költőket, ismerte a Bibliát és történelmünket, majd megírta a BOLDOG ÖZSÉB HIMNUSZT. Hallgassuk meg!

A 26 évet élt csoda tiszta lelkét az angyalok könnyes szemmel tették le az Úr kezébe, mondván, ennyi jóságot és tisztaságot nem képes a föld befogadni.
Valaki azt mondta, hogy kevesen ismerik úgy a szív titkát, mint Papp Lajos professzor, aki a hatalom szemében egy üldözött tudós, nem operálhatja betegeit, de egy egész társadalom szívét gyógyítja imádságaival, mint egy koron a zsoltáros, Boldog Özséb szerzetes, vagy éppen Gérecz Attila költő.
Egy előadásában elmondta a szívsebész professzor, hogy Isten milyen zseniális módon teremtett bennünket, hiszen a legnagyobb teher a szívünkre hárul, és abból csak egy van.
Míg más szervünkből akár kettő, mely tehermentesíti egymást, de a szívünket csak az imádság, a bűnbánat és a szeretet képes tehermentesíteni.
Olvassuk el és SZÍVLELJÜK meg Papp Lajos szívsebész professzor, író gondolatait:

Dr. Papp Lajos

"A fogyasztói társadalom kioltja az emberi értékek helyes szemléletét. A csillogó, a fényes, az egyre több hajszolása erőlteti őket. Ha nem ez lenne a cél, hanem a test és a lélek harmóniájának megteremtése, az egészség megtartása, akkor nagyon lehetne örülni annak, hogy nem éhezünk, van ruhánk, cipőnk és meleg szobában élhetünk. El kell döntenie az embernek, bárhol is él, hogy az anyag elsőrendűségében, vagy a szellem, a nagy erkölcsi értékek elsőrendűségében hisz-e: materialista vagy Istenhívő. Hitem szerint földi létünk azt a célt szolgálja, hogy lelkünk nemesedjen."

A megnyert tiszta szívvel és erős lélekkel, de a Szentlélek támogatásával is újjászületett élet ismét az Isten szövetségében él, és más vétkezőket Istenhez való visszatérésre int.

Enkara-Pilisszántó-Pálos rend – Versben Babits Mihály: Olvassuk el!

Babits Mihály

„Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”

A misztikus Pálos rend mérhetetlen szenvedéseken és próbákon ment keresztül fennállása óta. Sorsuk hordozza a nemzet történelmét. Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás királyaink voltak a legbőkezűbb mecénásaik. Aztán elérte őket előbb a Habsburg, majd a kommunista gyűlölet, mely a teljes felszámolásukra tört. A Lengyel Czhestochowa nyújtott menedéket a nehéz időkben, hol imádkozva a nemzet megtéréséért és megmaradásáért, néhányan ismét visszatérhettek a Sziklakolostorba.

Ezt a földet választottam című dalt hallgassuk meg a Republic zenekar előadásában!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 17.

A képek forrásai:
palosepiteszet.hu
kelet.hu
citatum.hu

„Szüntelen hálával tartozunk az Istennek értetek” /Szent Pál II. levele Thesszalonikába 1:3/

0

Munkácsy Mihály: Tépés csinálók Munkácy Mihály
Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók 1871,                                 Munkácsy Mihály

Magyar Testvéreim!

Ott ül az asztalfőn. Szép, daliás, tüzes magyar fiú volt, amikor elment a hazáért, – mint sápadt, roskadt, szomorú ember sántikált vissza. Isten tudja, talpra áll e még valaha?
Hanem aztán kigyullad a homloka, lángol a szeme, hullámzik a szíve mikor beszélni kezd. Úgy szorítja mankóját, mintha a zászló rúdja lenne.
Éppen most mondja:

„Ott rohannak… pusztító tűz…
A fele már ki van dőlve…
Most elnyeli a füstfelleg…
Meghaltak tán? – Nem! ott mennek!
Ott hallatszik, hogy Előre!

Mint viharkor a tengernek
Összezúdul minden habja:
Mind ott vannak… egymás mellett
A fiú és édes apja.
Az apa elhullt és a fiú
Ráborult a vérző főre:
Csak egy szót még édes apám! …
A haldokló fölnézett rá
És azt mondta, hogy: Előre!

De ha maradt még egy fia,
S kívánta a haza tőle:
Az egyiket nem siratta,
A másikat odaadta
S ment a gyermek, ment Előre!”

A nyomorék veteránt hallgatva zokogva borítja arcát tenyerébe az egyik asszony. Részvéttel teljesen figyel szavaira egy leány. Szörnyülködve tördeli kezét egy nő. Törődötten, megadóan, magába roskadva hallgat egy öregasszony. Pár hónapos leányka szendereg anyja kebelén, semmit nem tudva még a világ rémségeiről.
Piros szoknyájában egy mezítlábas kicsi szőke leányka elmerülten szemléli a gyolcsokat, a tépést, mely majd vérző sebek fájdalmát fogja csillapítani valahol a harctéren.
De ki és mi fogja csillapítani annak a régi leánynak lelke viharát, aki azt mondta egykor a magyar és az egyetemes művészet legnagyobb géniuszának:

„Miska, a benned lobogó fény fog megvakítani. A napba lehet nézni, de reád nem.”
„A szenvedés, az elhagyatottság, az árvaság,a hazátlanság,a kivertség, a megvertség, a kihasználás, a kizsigerelés, az agyonhajszoltság, a vívódás korán sírba fog vinni.
A magyar néplélek legnagyobb festője leszel, senki úgy nem ismerte, nem élte és nem szerette fajtáját mint te. Sorsa teljességében magadat fogod viszont látni a vásznakon.
Az emberekben, a tájban, Krisztusban”

Az újszövetségi kánon legrégebbi műve a két Thesszalonikai levél. Szent Pál Filippiből menekül Szalonikibe és missziói igehirdetése nyomán három hét alatt egy magas hőfokú gyülekezet alakul ebben a gazdag kikötővárosban. A prozeliták miatt innen is menekülnie kell, átmenetileg Athénban talál menedékre. Innen néz vissza és ide várja a híreket Timotheustól.
Különös mélységgel rajzolja meg az apostol emlékeit és tanítja a görög embert: „a keresztyén ember tiszta életet él, becsületes, szereti felebarátját, keményen dolgozik, független, Jézus Krisztus szolgája”
Boldogan és büszkén írja további tanításában az apostol kedves népének:

„SZÜNTELEN HÁLÁVAL TARTOZUNK AZ ISTENNEK ÉRTETEK, TESTVÉREIM, AMINT EZ MÉLTÓ IS, HISZEN HITETEK NŐTTÖN-NŐ, ÉS AZ EGYMÁS IRÁNT VALÓ SZERETET
GAZDAGODIK MINDNYÁJATOKBAN”

Hálával tartozunk Istennek mi is. De kikért is? Kiket kaptunk? Kik szerettek? Kik segítettek? Kik vigasztaltak?
A Tépéscsinálók 48-as hőse és Budavár 45-ös hőse ugyanaz a magyar baka, nem száz év különbség választ el, hanem ezredév hite köt össze.

Hallgassuk meg Cseh Tamás dalát: Széna tér!

Majd nézzük meg e kisfilmet a Becsület napjáról!

Az előrenyomuló szovjet hadsereg ostromgyűrűje 1944. december 24-én karácsony este zárult be Budapest körül. Kezdetét vette az 53 napos ostrom, melyet katonailag már semmi nem indokolt. Magyarországon hét hónapig tartott a front, a második háború legszörnyűbb páncéloscsatája, majd városostroma. A védők választhattak: megadják magukat, vagy katonai esküjükhöz méltóan harcolva megpróbálnak eljutni a német vonalakig. „Élelmiszerünket felhasználtuk, utolsó töltényünk csőre töltve. Választhatunk a kapituláció vagy a harc nélküli lemészárlás között. A sötétedés beálltával KITÖRÖK”, – jelentette a német parancsnok.23900 német (ebből 9600 sebesült) és 20000 magyar (ebből 2000 sebesült) katona nehézfegyverek és páncélosok nélkül indultak meg a jelre.A szovjet tüzérség felkészülten állt lesbe és az álca mögül pokoli tűzet zúdított a Bécsi-kapu és a Széll Kálmán tér felé nyomuló védőkre. Többek között Vannay László és Prónai Pál a Rongyosgárda létrehozói is hősiesen küzdöttek fiaikkal, de alig ezren érték el a Budai hegyek mögött a német arcvonalat.Szemtanuk és történészek szerint leírhatatlan volt a látvány. A halottak hegyekben feküdtek vérbe fagyva és összeégve. Az alagútba menekülteket benzinnel öntötték le és gyújtották fel a bolsevik szovjetek. A holttestek közül több még mozgott, mikor lánctalpasok hajtottak rajtuk keresztül.Sztálin és Hitler gigászi csatáját és sátáni gyűlöletét szerencsétlen népünk szenvedte meg és fizette ki az apokalipszis poklában. Budapest védői a tradicionális magyar világ  utolsó bástyáinak egyikét védték.Hét hónapig tartott a front Magyarországon, mely idő elégségesnek bizonyult arra, hogy a nyugat nagyrészt megmeneküljön, hiszen május 8-án véget ért az iszonyatos háború Berlin és a nácizmus elestével.

Istennek tartozunk hálával értetek DICSŐ HŐSÖK, akik adták a legdrágábbat, az egyetlent, életüket a HAZÁÉRT.
A Tépéscsinálók ismeretlen Kossuth-katonája, Budavár ismeretlen védői, 56 ismeretlen mártírjai egy szabad magyar világ talajában gyökerezve mutatnak ágaikkal és gyümölcseikkel egy keresztyén világ felé, mely végleg elveszni látszik.

A Kárpátia zenekar egy dala megörökítette a Kitörés hősiességét. Csak egy nap az élet fiúk Hallgassuk meg!

Sokat elárul a közélet állapotáról, hogy egy szűk kört leszámítva a feledés homálya takarja e páratlan bátor, hős és becsületes katonai helytállást.
Németországból többen jönnek emlékezni eleikre, mint mi itthon.

Tóth Mátyás László: Kitörés Olvassuk el!

1.

Az izzó érzelmek viharos tengerén
s a part nélküli szenvedés és fájdalom
felemelő útján
fogok diadalt aratni
erővel szenvedéllyel igaz erkölccsel
mely belőlem ered s úgy foglal magába
mint ahogy a folyó csendesen
egyesül az óceánnal
tudatom közepén a gyémántszilárdságú
nyugalommal töröm át
a kínok acélrúdjaiból
épített börtön falait
s lelkem lángoló ezer-fokaival
egybeolvasztom a földből
emelkedő vashegyeket
egyetlen jogarrá egyesítve
szenvedéseim valóságát
s az intuíciók csalhatatlan ösvényén
meglelem igaz utam
mely a végtelenség felé visz

2.

A fájdalmaimból kovácsoltam
nyugalmat
s most Isten felken a végzetemmel
hogy szívem lelkem életem
az akaratának adjam
s én a belső csönd derűs erejével
eleget teszek akaratának
a misztikus kiteljesedés őrületével
mely alig hallható
felragyog benső énem
s átfényli külső burkaim vékony világát
elengedem magam
ahogy a szikrázó fény gravitációja
vonzza éjfekete bensőm
s egyesülésünkön keresztül
megnyílik az út a megvalósuláshoz:
a kettősségen keresztül
a kettősség-nélküliig
a párhuzamon keresztül
az egységig
a megnevezhetőn keresztül
a megnevezhetetlenig
s a változón keresztül
a változatlanig

2009.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 10.

A képek forrásai:
mek.oszk.hu
cultura.hu

„Hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata” /Szent Lukács evangéliuma 2:35/

0

Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban /1465/
Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban (1465)

Magyar Testvéreim!

Áldott, különös találkozást ír le számunkra az evangélium. Egyszerűsége, tisztasága, tömörsége megkapó szépséggel ejti rabul a figyelmes olvasó szívét.
A Törvény előírása szerint egy szegény, tiszta és végtelenül becsületes pár igyekszik a templomba, hogy bemutassák a Gyermeket az Úrnak.
Atyja Szent József és Anyja Boldogságos Szűz Mária még nem tudja, hogy egy próféta és egy prófétanő már igaz és kegyes életükkel várják őket az imádság házában.
Vigasztalást, üdvösséget és világosságot várt Simeon és Anna. A Messiást már ekkor megelőzte híre. Az angyali seregek himnusza, a pásztorok látogatása és a királyok hódolata eljutott az ország egész területére. A vén Simeon próféta mikor karjaiba vette a gyermek Jézust, élete legfőbb célját érte el.
A MINDENSÉG, A TELJESSÉG, ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG ragyogott reá a különös Gyermek tekintetéből – Megérthetjük, hogy szavait nem értette és csodálkozott a „SZENT SZÜLE PÁR”.
Csak azt tudták, hogy sok rossz történt eddigi életükben. Egy szegény ács és egy szegény leány mit is várhatott az élettől a nagy Római Birodalom egy kis lenézett tartományában? Gondok, aggodalmak, csalódások, izgalmak, betegségek látogatták őket. A világpolitika nagy színpadán Augusztus, Heródes, Kajafás és mások játszották a főszerepet.
És egy napon csodálatos mennyei látogatókat küld Isten. Köröznek az angyalok a szívek, otthonok fölött, keresik a helyet, hogy leszálljanak, hogy fényességes karácsony szülessen a sárba szakadt és bűnbe hullott boldogtalan világban.
Egyszer csak jönnek hozzánk, egyszer csak megyünk valahova és egyszer csak várnak bennünket. Van ilyen? Létezik, hogy észrevesz valaki és fontosak leszünk nem csak a szavak szintjén? Hihetjük még, hogy érdek és képmutatás nélkül szeret valaki?

Reményik Sándor nagy erdélyi költőnk írja egy versében : „Ragyogjon minden alkalom”
Ó, régi versek. Olvassuk el a művet!

Reményik SándorÓ, régi versek: rozsdás fegyverek:
Segítsetek most, fényeskedjetek!
Ragyogjon égi sugár rajtatok,
Nem énmiattam, de miattatok -:
Miattad, árva erdélyi Sion:
Ragyogjon minden áldott alkalom,
Mikor a vers: esküvő, temetés,
Keresztelő és igehirdetés -
Összeolvad költő és lelkipásztor
S ember csak az, ki szelíden is bátor.

Ó, régi versek, rozsdás fegyverek,
Segítsetek és fényeskedjetek!!
(1936)

A december 25. napját követő 40. nap a GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY ÜNNEPE, melyet február 2-án tart a katholikus egyház. A gyülekezet közössége a MI Urunk Jézus Krisztus bemutatását ünnepli. (Latinul: Purtificatio Beatae Mariae Virginis) Az óegyház hagyománya szerint az Úr Jézus ekkor találkozik először papságával és híveivel a templomban.
A jelen lévő agg Simeon próféta Jézust a nemzeteket megvilágító világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény, a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása.

Gyertyaszentelő. Nézzük meg a kisfilmet!

Urunk bemutatása, a Szent Család látása ünnepén hallgassunk meg egy szép lelki éneket, melyről ezt írta egy rajongó:
„Legcsodálatosabb előadó, legfájdalmasabb dal, két nappal halála előtt írta és hangszerelte, 1984. szeptember 7. péntek”

Máté Péter: Ne menj még. Hallgassuk meg!

Aki a Lélek indítására elmegy a templomba ma is különös találkozások születnek:

1. Ahogyan Tiszadobon beszélte el egy még élő szemtanú, hogy gyermekkorában az Andrássy grófok együtt vették karácsonykor az Úrvacsorát a templomban a falu népével, és ha belázasodott egy gyermek a téli hidegben, azonnal orvost hívtak és a kastélyban ápolták költségükön.

Tiszadobi Andrássy-kastély
Tiszadobi Andrássy-kastély

2. Ahogyan láttuk 1989 csodás karácsonyát Temesváron és Menyőben a televízión keresztül, majd négyszer személyesen is, hogy a Gyermek szeretete képes legyőzni a gonosz Heródest. Térdig érő sárban szilágysági magyarjainkhoz gumicsizmában gyalogolt H. D. Genscher akkori német külügyminiszter, hogy Chrudinák Alajossal szívére ölelje a maroknyi, agyondolgozott, megalázott népet. Hogy majd aztán tavasszal az USA elnöke terítsen asztalt a hős lelkipásztornak és a sok ezer bátor mártírnak a Fehér Házban.

Menyői református templom
Menyői református templom

3. Ahogyan láttuk a Váradi Bazilikában a papszentelés után, hogyan várja a téren fiatal pásztorát egy egész csángó falu, hogy jelképesen vállukon vigyék haza Moldvába, hogy szolgálja és szeresse őket a sírig, Istent az örökkévalóságig.

Nagyváradi Bazilika
Nagyváradi Bazilika

Elmondhatjuk a géniusz költő-vátesszel. Ady Endre: Új várak épültek. Olvassuk el!

Ady EndreMég a máglyák, im, ki se hültek,
Régi-zászlós még sok orom,
Röpdös babona és turul,
De az új várak fölépültek.

Az új várak: nagy, piros lelkek,
Szándékok, célok és hitek,
Vágyak, amelyek az avas
Várakra villámmal tüzelnek.

És a napok lángolva telnek,
Az ó várak leomlanak,
Csupa új vár lesz a világ,
Hol győztes bárdok énekelnek.

Kicsoda ez a Gyermek, hogy Isten nagy embere, a próféta így beszél róla? Világossága és szeretete roppant birodalmakat fog bejárni és hatalmásságok fognak porba hullani, kik a világ uralmáért küzdenek, míg ez a Gyermek és tanítása magasságokat és mélységeket formál. Ő az a jel, melyben győzni fogsz.
De Jézust nem emberek teszik királlyá, hanem Isten keni fel Messiássá. Ebben a hitben, látásban és engedelmességben keni fel Simeon Boldogságos Szűz Máriát.
Ahol Jézus megáll, ott csoda történik: lakodalomban, úton, tengeren, hegyen, temetőben.

„Megáll az Istennek Igéje
És nem állhat senki ellene,
A nagy Isten vagyon mivelünk,
És Szentlelke lakozik bennünk.”
(171. Dicséret)

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 3.

A képek forrásai:
commons.wikimedia.org
egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.hu
eloben.hu
szilagysag.eloerdely.ro
mariaradio.ro
hu.wikipedia.org
ekorlap.hu

„Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” /Szent Pál I. levele Timotheushoz 2:4/

0

Bánffy kastély - Válaszút Kallós Zoltan
Bánffy kastély - Válaszút                                                                          Kallós Zoltán néprajzkutató

Magyar Testvéreim!

Szent Pál apostol második missziói útja során Macedóniába ment, fiatal hűséges tanítványát Efézusban hagyta, mely az I. keresztyén században Róma után a legjelentősebb város volt Kis-Ázsiában, a mi Törökország területén. Megbízatása az volt, hogy küzdjön az eretnekek ellen. Efézuson nagyon meglátszott a hellénista világ hatása.
Vitatkozás, versengés, legendák járják át a gyülekezet életét.
A prófétai Igehirdetés megromlik az egyházban, eljátsszák a kijelentett Igét, az Athéni iskolából ismert filozófiai szósz önt el mindent.
A szomorú következmények nem maradnak el: az élettől és a kijelentéstől elszakadó írástudomány, üres spekuláció, intellektuális gőg, s odalesz a keresztyénség sok nagy ajándéka: az egyszerűség, a gyakorlatiasság,az evangéliumi lelkület. Vagyis a tiszta szívből,jó lelkiismeretből való szeretet.
Nem is gondolnánk,hogy az a világ és élethelyzet mi mindenben hasonlít korunkra és sajátságos élethelyzetünkre.

Hallgassunk meg egy szép evangéliumi éneket! Birtalan József: Bár szétszakadva él az egyház

Nem biztos, hogy értelmetlen, amit nem értesz, mondotta valaki, – hiszen mindig lesznek kevesek, akik a sokakért fognak imádkozni és dolgozni. Ezért hagyta ott egyedül az idősödő apostol fiatal tanítványát, hogy kísérelje meg akár a lehetetlent is. Olyan időket élünk, hogy ez a bizonyságtétel nemcsak szó, hanem tett is, mégpedig olyan tett, amely szenvedés-közösséget létesít. Társammal, „baj-társammal, Krisztussal. Teljes odaadásról van szó. Nem mondja kifejezetten, hogy a vértanú halálról, de arra készít elő.
A katona, a sportoló, a földmíves nem habozhat a feladat előtt. El kell végezni legjobb tudása szerint, bár soha nem tudhatja kimenetelét.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül ott kellett hagyni a halászhálókat a parton és követni kellett a tanítvánnyá léttel rögökkel terhes keresztútján.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül újra ki kellett vetni a hálókat egy más alkalommal, mert nélküle addig kudarcos volt munkájuk.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül le kellett jönnie Zákeusnak a fáról,hogy egy közösségben legyenek színről-színre.

Akkor úgy tűnt emberileg, hogy kevesek, kicsik, erőtlenek, a feladat pedig meghaladja erőiket.

A nyitóképen láthatjuk a mezőségi Válaszút szimbolikus épületeit, az egykori Holttengert, lépkedünk gróf. Bánffy Miklós zseniális céljain és kiáltjuk feléje ma is: „Beszélj nekünk az álmodról”. Lépkedünk a száműzött írófejedelem gróf. Czegei Wass Albert gyermekkori boldogságán és kérleljük az angyalokat, hogy örökszép verseit szavalják a világ népeinek.
Imádkozzuk lábainkhoz Makkai Sándor zseniális püspököt, hogy beszéljen a Sárga Vihar, az Ördögszekér és Nagyenyed hőseiről, osszon Úrvacsorát és áldja Nyírő József szolgatársa porát Kidében.

A kisebbségi létben, a szórványsors magányában az igazság és az üdvösség munkálása különleges kihívás tud lenni. Hála és valami belső megelégedettség tölti be Szentlelkes erővel azt a világot.
Kevesen értették, hogy Trianon tragédiája után a sikeres műépítész, polihisztor, egyházi ember Budapestről visszatér Kalotaszegre, Sztánára, hogy megépítse kőből-fából házát a Varjúvárat, és Igéből a Várat, az Erdélyi Református Egyházkerületet.
Ezt írta: „Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit, valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre. Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket. Tudjuk: miért!
Senki sem fog segíteni, senki se sajnáljon”

Kós Károly Varjúvár - Solymár
Kós Károly                                              Varjúvár - Sztána

Wass Albert: Záróvers. Hallgassuk meg a Kormorán zenekar eladásában!

Íme az egyház, a kevesek a sokakért, a világért, az igazságért és az üdvösségért harcolt nemes harcában Szent János apostol aranymondását hordozza ezüsttálcán, betöltve ezzel a Törvényt, mely a Szeretet:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érette, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen” /Szent János evangéliuma 3:16/

Mondja a legenda, hogy mikor a tizenharmadik csapás is beteljesedett Ferencz József osztrák császáron és magyar királyon,felsóhajtott: „Nem kellett volna kivégeztetnem az aradi 13 hős mártírt, el fogok veszni vétkeim miatt”.
Evangélium nélkül a világ értelmetlen, de a világ nélkül az evangélium irreális. A sebesen rohanó tiszta patak bő vize reá zuhog az ódon vízimalom kerekére, mely a garatra felöntött búzát finom lisztté őrli. Igy lesznek ők együtt hárman az élet hordozói.

Áprily Lajos: . Olvassuk el e biblikus verset, mely az Örök élet hordozója!

Áprily LajosZápor elől futott kocsink.
Fekete felleg-táltosok
zivatart vontattak az égen.
A városvégi szőlőhegy fokán
- mint véres őse egykor Golgotán -
várva, mikor öleli át az est fenn,
magában, feszület nélkül, sötéten
állt a kereszt.
Holló gubbasztott a sötét kereszten.

A holló álmodott:

Tömeg-zúgás indult a hegy tövében.
Valakit hoztak. Annyi bánatot
holló nem látott még ember szemében.
Rikácsoló, kaján szó hullt: "A mester!"
Vetélkedő gúny vágott rá: "Király!"
És a kereszt megtelt egy szőke testtel.
Karján végigfutott a vér, az omló,
s a szegre-sujtó kalapács nyomán
végigfutott a borzongás a fán -

Nagyot rikoltott s felrebbent a holló.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. január 27.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Miután tehát megszabadultatok a bűntől, az igazság szolgáivá lettetek” /Szent Pál apostol levele Rómába 6:18/

0

Kölcsey Ferenc síremléke Kölcsey Ferenc: Himnus
Szatmárcseke, Kölcsey Ferenc síremléke                        Kölcsey Ferenc: Himnusz

Magyar Testvéreim!

35 esztendeje mondotta el Dr. Fekete Károly nyírségi esperes, a zseniális igehirdető és jóságos lelki atya: – „hogy várhatod el, hogy megértse presbitered a római levél üzenetét, ha te magad nem érted azt?” Őt igazolta ebben is a múló idő és a kiüresedett kegyesség. Ma már nem megverik a pásztort, hanem megveszik, de a nyáj így is úgy is szétszéled.
Szent Pál apostol a Gamáliel rabbi lábánál nevelkedett hittudós, a farizeusi írástudomány képviselője küzd a zsinagóga zsidóságával, „Új időknek új dalaival”.
Fejtegetését átszövi a legmagasabb prófétaság és a legmélyebb Krisztus-misztika.
Feine úgy látja, hogy Szent Pál ebben a levélben számol le a benne rejlő farizeussal, és ezzel tudatosítja magában a mást, az újat, Jézust.
A keresztyénség története a Római Levél története. A hit és cselekedet, Törvény és Kegyelem, eleve-elrendelés és felelősség, tartozás és hálaadás, üdvbizonyosság és erkölcs, megigazulás és megbékélés, Krisztus és Lélek, belső ember és bűn, keresztség és új élet, törvény és szeretet, –  mind-mind a Római Levél veretes üzenete.
E küldetéses sorsánál fogva válhatott a reformáció aranykönyvévé. Luthert ez a levél tette reformátorrá, és Kálvin fő műve az Institutio, – ennek a levélnek tanításait fejti tovább.

1823 január havában különös gazdagsággal áldotta meg Isten a magyarságot, az angyalok szerint különös jókedvében volt az Atya.
1. napján Kiskőrös fölött ragyogott egy csillag, Petőfinek ismerte meg a világ a mélyben ringó gyermeket.
21. napján Alsósztregova fölött lassított egy üstökös, mely elhalványította a nagy Goethe fényét, hiszen Madách lett kiválasztva Az Ember tragédiája megalkotására e napon.
22. napján Szatmár-Cseke csöndes kúriájában fejezi be a világ legszebb Himnuszának írását Kölcsey Ferenc, mely a magyarság kollektív imádsága.

E nap a magyar kultúra napja.
Ilyen mélységű, szépségű, biblikus Himnuszt egyetlen nép sem mondhat magáénak a világon, mint a magyar. A Református Kollégium egykori diákja 33 évesen örökkévalót alkotott az Örökkévaló Isten dicsőségére, népe megbecsülésére, a lelki népek között.
Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót vagy egy történelmi hőst. A világon egyedül álló módon ez egy közbenjáró imádság, fohász.
„Isten, áldd meg a magyart” Egy szorongatott, üldözött, kétségbeesett nép imádsága a magyarok megtartó Istenéhez.
A Boldogasszony Anyánk katolikus himnusza, Tebenned bíztunk eleitől fogva református zsoltára, Erős vár a mi Istenünk evangélikus dicsérete, Berlioz - Liszt Rákóczi Rákóczi indulója után Kölcsey Ferenc - Erkel Ferenc Himnusza az egyetemes magyarság imájává tudott nemesedni a szíveken-lelkeken.

Szétszórt gyöngyszemekhez Hallgassuk meg Kiss Kata művét!

Akiben Krisztus él, az tulajdonává lett a Krisztusnak. Nem a bűn szolgája, mert az gyáva rab, hanem Krisztusé, mely szabad.
Akik Krisztus szolgái lettek, azok az igazság szolgái lettek, – tanítja az apostol. Ebben a kontextusban szeretném bemutatni egy-egy idézeten keresztül a magyar nép kultúra négy kiválóságának teljességet kifejező géniuszát.
Könyvtárak és a valóság őrzi a népdal, néptánc, népmese, nyelv,  építészet, varrás, szövés, faragás, gasztronómia, gazdálkodás beszélhetetlen kincsesházát tájegységenként bejárva.

1. Karácsony Sándor földesi református tudós-pedagógus fogalmazta meg, – „hogy a magyar kultúra azért hasadt meg, mert a magyarság gyarmati sorba került. Gyökeres magyar kultúránk tehát olyan kultúra, mely a népből sarjadt. Addig fejlődött, míg a Habsburg gyarmatosítás meg nem kezdődött.”

Karácsony SándorKarácsony Sándor
református tudós-pedagógus

2. Kodály Zoltán a katolikus zeneszerző és pedagógus szintén teljesen elutasító a Habsburg-házzal szemben.
„A nép hagyományőrző jelentősége csak növekedett azáltal, hogy a térbeli egyenlőtlenségről, ami a „lentről” érkező gyermeket a hozott hátrány mellett az elköltözéssel, a számára kedvezőtlen környezetváltozással is megterheli, ahol az új környezet „legjobb esetben közömbös, de bizony, sok esetben gúnyos, sőt ellenséges. Külsőleg, lélekben egyaránt idegen. A középosztálybeli gyermek újból előnyben van.”

Kodály ZolátnKodály Zoltán
katolikus zeneszerző és pedagógus

3. Márton Áron legendás székely katolikus püspök írja egy helyen: „Ha középiskoláink növendékeit a szülők foglalkozása és lakóhelye alapján osztályozzuk, tanúságos megállapítása jutunk. Ezek az iskolák városokban vannak, ahol régebb egy népes, tehetős, és felfelé törő középosztály, iparos és kereskedőréteg gondoskodott az intézetek benépesítéséről, s annak ellenére, hogy ez a réteg az utolsó évtizedek alatt fájdalmasan meggyérült és leszegényedett, a növendékek arányszáma nem tolódott el a falu javára olyan mértékben, mint ahogy ezt várni lehetett volna.”

Márton ÁronMárton Áron
katolikus püspök

4. Németh László világirodalmi magasságban alkotó író református volt és orvosként praktizált. Az alábbi tanítást jegyezte le: „A román király magánvagyonából egymillió lejjel támogatta a legszegényebb falvakat is vizsgáló terepmunkát, mire százával jelentkeztek román vállalkozók, akik csatlakoztak a király kezdeményezéséhez.
Nemcsak ember és ember áll közelebb a románságban mint nálunk, de közérdek és hatalom is.”

Németh LászlóNémeth László
író

A nemzet napszámosainak, a kultúra és tudomány alkotóinak és őrzőinek sokszor jutott a keserű kenyér, a nincstelenség és a névtelenség, várfogság vagy bitófa.
Béri Balogh Ádám kurucezredes az igazsághoz, Rákóczi Fejedelemhez és a magyar szabadsághoz holtig hű vitéz feje messze gurult testétől Buda várában, miután még egy utolsó pillantást vetett szépséges feleségére Festetics Juliannára és hét gyermekére. A császári önkény 400 esztendeje Bocskai, 300 esztendeje Rákóczi, vagy éppen 200 esztendeje Kossuth ellenében ugyanaz volt, amiről fenti négy tudósunk írt.
Hallgassunk tárogató muzsikát, mint egyik legszebb magyar hangszert az igazság és szabadság szolgáinak emléke előtt!

Béri Balogh Ádám
Béri Balogh Ádám
kuruczezredes

Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály koszorús költőink szép verseikben magasztalták a kulacsot, a bort és a bordalt, mint a búsuló magyar jókedvre derítésének áldott eszközét.
A FIRKIN zenekar is megtette: Borfohász Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2018. január 20.

A képek forrásai:
panoramio.com
autogram.hu
vk-foldes.bibl.hu
szellemitulajdon.hu
uj.katolikus.hu
adontes.hu
origo.hu
hu.wikipedia.org

„A fenevad, amelyet láttál, volt és nincsen, fel fog jönni az alvilágból, de elmegy a kárhozatba” /Mennyei Jelenések 17:8/

0

Körösfői Krisch Aladár: Az 1568- ai  évi tordai Országgyűlés
Körösfői Krisch Aladár: Az 1568- ai  évi tordai Országgyűlés

Magyar Testvéreim!

Különös és sorsdöntő esztendő volt 1918 nemzetünk életében, melynek következményei máig hatnak. Szent János apostol a nagy Látó beledermed a látottakba.
A holnapot, az eljövendőt és az örökkévalóságot láttatja vele a Mi Urunk Jézus Krisztus. Amit az apostol Babilonra mond, az Rómára talál, majd korszakok Birodalmaira.
A Fenevad az Impérium, a Világbirodalom, a Totalitás. Nem annyira lakosai számára és kiterjedésére, hanem hatalmára, felfuvalkodottságára, önistenítő bálványimádása miatt.
A személyi kultusz mindig megelőzi a birodalmi kultuszt. A leírás misztikus, élményszerű és mégis valóságos.
Mi, akik még életünk első felét az elmúlt században éltük, láttunk fenevadakat. Illyés Gyula verse: AZ EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL mindent elmond művészi eszközeivel.

A megértésben segít az apostol:

„Itt a helye az értelemnek, amelyben bölcsesség van” /Mennyei Jelenések 17:9/

Ady EndreErre válasz Ady keserű látomása,miután behajtotta ceruzával aláhúzott Bibliáját e helyen:

Fuimus
De jó, ha elszállt minden álmunk,
Ha nem tudunk senkit szeretni,
Ha érzéketlen kővé váltunk,
Ha nincs reményünk s nincs több álmunk.
Hullhatnak forró könnyek értünk:
Nem érezzük terhét a vádnak,
Hitvány ellen nem forr a vérünk,
Csókot, ütést egyként nem érezzük.
Mit sem várva, mitől sem félve
Állunk az őrült forgatagban
S ha eltipornak összetépve:
Voltunk… aztán… mindennek vége
(Debrecen, 1899)

Lotz Károly lassan távozva az életből éppen 1900-ban kérdezte rajongóitól,akik szerint a világ legszebb hölgyeit ő festette: „Valóban nem értem, hogy érdemlek meg ilyen nagyszerű ovációt”. Életre, szépségre, szerelemre, boldogságra, igenre, anyaságra, nagyanyaságra, hűségre, gondoskodásra, várásra, álmodta a jövőt. Országház, Opera, Múzeum legragyogóbb jövendője mosolyog a fiatalság hervadhatatlan koszorújával, selymes bőrével, illatos hajával.
Ezek a csodás hölgyek a jövendő apáinak, fiainak lettek teremtve Isten gondolatában és a festő lánglelkében. A szépség hordozói, jóság cselekvői, a gondoskodás odaadói ők.
Itt nincs helye Dürer apokaliptikus metszeteinek, Michelangelo Utolsó Ítéletén kavargó rettenetnek, az alvilágból feltörő fenevad vérszomjas étvágyának.
Leányok, feleségek majd nagymamák akartak ők lenni, nem pedig korán özvegységre jutott nyomorult és megnyomorított hervadás.

A fenevad elhozta nemzetünkre 1918-at, melynek sötétlő ege alatt elvesztettük a háborút, a Monarchiát, gróf Tisza István, majd édes Erdélyt.

Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból Hallgassuk meg a verset!

Szent János apostol vén presbiterként nem lehetett mártír, de talán többet szenvedett mint 11 apostoltársa, kik a mártíromság keresztje alatt lettek az Úr vértanúi.
Olvassuk az Igében, hogy nagyon sír azon amit lát és ami az eljövendő.
Gulyás Pál lánglelkű debreceni költő Trianon után a Doni pokolba néz bele:

Gulyás Pál

„Hadd haljak úgy meg, hogy megleltem,
hadd haljak úgy, hogy átöleltem
a messze szálló szép eget,
mit utol érni nem lehet”

Éppen ma 75 esztendeje, hogy megismerhették a magyar katonák a távoli harcmezőkön a 40 fokos orosz télben magukra maradva, hogy végzetes és tragikus lett a jelen és az eljövendő. Végzet, tragédia és pusztulás zúdult a 207500 lélekre. Sztálingrád, Moszkva vagy éppen ott Voronyezs nem ismert irgalmat. Jány Gusztáv ezredes kétségbeesve morzézta Horthy kormányzó úrnak, hogy elveszünk egy szálig. A kényszerpályán vergődő és sodródó ország nem várhatott irgalmat sem az orosztól, de ekkor már a némettől sem. A pusztulást, szenvedést, gyötrelmet nem lehet leírni.

Hívjuk segítségül a Kárpátia zenekart: Hősök Hallgassuk meg a dalt!

Ebben a világban nagyon messze volt a Szentkorona, az Aranybulla, a Vallásszabadság, festők és költők szépbe szőtt hite. Édesanyák, feleségek, testvérek, gyermekek végeláthatatlan bánata koszorúzta a hazát, a végtelen hómező méteres fagyán még a nyomorult nyírfa kereszt is könnyezni kezdett egy öreg muzsik vagy anyóka kezében.

II. világháborús magyar sisak II. Magyar Hadsereg pusztulása a Donnál

A szovjet Vörös Hadsereg páncélos aknatüzében katonai források szerint 148000 drága hős katonánk veszett oda, míg sokan eltűntek, hadifogságba estek. Kevesen tértek majd haza nagy betegen, testi-lelki sebet hordozva egy életen át. Anyagi veszteségünk 70 %-ra teszik, valójában mindenki és minden odaveszett az alvilágban a fenevad támadása után
1943. január 12. napját követően.

Ady Endre: A titok arat Olvassuk el e verset, melyet a Mennyei Jelenések 17. fejezetéről írt a költő – Vátesz!

«Láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon,... melynek hét feje és tíz szarva vala... és az ő homlokán ilyen név vala megírva: Titok...» (János jelenései 17.)

AAdy Endreratja a földet a Végzet,
Nagy aratás van, sokasodik
Kereszt és tarló
S aki eddig az égre nézett,
Hűlt orcával ma sárba hajló.

S ki a szentek véréből ivott,
Szilajul, veres fenevadján
Nyargal részegen
A szörnyű asszony, a Titok
S minden ugrása száz tetem.

Vörös bársonyban és skárlátban
Nyargal és dermesztően kacag
S meghal a lélek
S így rosszabb, mint holtan a sárban
S ez rosszabb halál, mint az élet.

Mind őrülünk, arat a Titok,
Halott lélekkel botorkálunk
S az asszony kacag,
Ki a szentek véréből ivott,:
Fúl az ember s ő arat, arat.

Az Antikrisztus .világuralma, világhatalma tör fel elénk kárhozatos és kárhoztató ábrázatában. Egészen személyesen és el az egyetemes apokalipszisig.
A Sátánban láthatjuk Brutust, Cassiust, Nérót, Tituszt, Júdást, kis és nagy diktátorokat számolatlanul. Istent, Egyházat, Hazát elárulókat! Ha csak egy órájuk lenne e földi létben, azt is a Bárány és népe ellen fordítanák.
Aztán egyszer csak kondulnak a harangok, és felcsendül az Ige: „Felemeltetem a földről és mindeneket magamhoz vonok” – így szól az Úr Igéje az oltártól.
Erre felel reá a Gyülekezet Közössége hitvalló énekkel:

„Úr lesz a Jézus mindenütt,
Hol csak a napnak fénye süt,
Úr lesz a messze tengerig,
Hol a hold nem fogy s nem telik”
/398. Dicséret 1. v./

A fenevad már a kárhozatba merült, ennek örül föld s ég, Csend és békesség honol a tájon s a vadvirág szent tisztasága és egyszerűsége hirdeti, hogy embernek kell maradni az embertelenségben is.
Csendes a Don! Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát, tisztelegve ezzel is HŐSEINK ÁLDOZATA ÉS EMLÉKE ELŐTT!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2018. január 13.

A képek forrásai:
tudastar_unitarius.hu
members.iif.hu
egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.hu
parokia.hu
mek.oszk.hu

„A Lélek indítására elment a templomba” /Szent Lukács evangéliuma 2:27/

0

Magyar Testvéreim

Körtvélyfája Református temploma Ködkereszt a Kőhegyen
Körtvélyfája Református Templomaí,                                   Jelenés Budaőrs fölött             
Erdély, Maros megye                                              Tanúságtétel 2018. január 3.

A Szentírás kimagasló személyiségeiről mondhatjuk el, hogy a TEMPLOM EMBERE. A Mi Urunk Jézus Krisztus születésekor egy ilyen ember volt az igaz és kegyes agg Simeon, aki mennyei kijelentést kapott Istentől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja Úr Krisztusát. Tudta, hogy neki a Templomban lesz vele a beszélhetetlen reménnyel várt találkozása, ezért egy pillanatot sem szalasztott el. Isten szava mindig IGEN és ÁMEN, a vén próféta pedig megérhette élete legszebb óráját, hiszen a karjába vehette a VILÁG MESSIÁSÁT, ÁLDOTTA ISTENT és tudta, hogy Akit tart és magasztal, Az tartja fenn Igéje, Szentlelke és Cselekedete által a Világmindenséget.
Ézsaiás próféciájának 42:06 és 49:06 része Himnuszként tör fel imádságos lelkéből:

„Most bocsátod el, Uram, szolgádat
beszéded szerint békességgel,
mert meglátták szemeim üdvösségedet,
amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára,
hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak,
és dicsőségedül népednek, Izráelnek”
(Szent Lukács 2: 29-32)

A Csíksomlyói Kegytemplom hívő Gyülekezetének bizonyságtételét hallgassuk meg, 2017. december.31-én (A teljes videó az alábbi címen érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=KNNt6u9a6Z0&t=171s ):

A 110 esztendeje született és 20 esztendeje 90 évesen meghalt Wass Albert írófejedelem Újévi Üzenetét olvassuk el hitünk épülésére és életünk tanúságára!
Isten nagy kegyelme elhozta számunkra, hogy a 2018. esztendő első Igei útravaló hazafiaknak blog bibliai dolgozatát ISTEN EMBERE, A TEMPLOM EMBERE, AZ EGYHÁZ EMBERE írta meg számunkra. E helyről és ezúton is nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a NET-SZÓSZÉKEN A HIT EMBERÉT, NAGYTISZTELETŰ SZÁSZ ATTILA
ESPERES URAT, AKI ELHOZTA SZÁMUNKRA A GÖRGÉNYI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE KÖSZÖNTÉSÉT ÉS KÖRTVÉLYFÁJA GYÜLEKEZETÉNEK SZERETETÉT
ÁLDOTT ERDÉLY MEGSZENTELT FÖLDJÉRŐL, AZ EGYKORI TÜNDÉRKERTBŐL.
Olvassuk el Igei tanítását Nagytiszteletű Esperes Úrnak!

Esztendők határán

“én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.”
Fil. 4,11-13

A római mitologiában Janus az átjárások és kapuk, a kezdet és vég védőszelleme. Kettős arccal ábrázolták: egyik arc a kapun kifele a másik befele nézett. Mintha a végeláthatatlan teret és időt akarta volna átölelni messzi távolba révedő tekintetével. Mintha azt akarta volna érzékeltetni a jámbor halandóval: Mindent látok, mindent tudok, mindenütt jelen vagyok.

Az esztendők határát akaratlanul is Janus arccal lépjük át. Úgy tekintünk előre, hogy közben emlékeink a múlt felé húznak, mint ahogy a koronájával ég felé törő fa is gyökereivel a földbe kapaszkodik. Kérdések sorjáznak lelkünkben, melyeket próbálunk megválaszolni. Mit adott és mit vett el tőlünk a lassan múlttá levő 2017-es esztendő? Gazdagabbá vagy szegényebbé tett bennünket az elmúló idő? Janus arcunk múltat vallató tekintete előtt elsuhannak események, melyeknek tanúi, cselekvő részesei, esetleg szenvedő alanyai voltunk. Bizonyos, hogy leltárunk nagyon szubjektív. Hitünk, lelki beállítottságunk függvénye. Ha az elvárások mércéjét túl magasra állítottuk, akkor most csalódottak vagyunk és hajlamosak a panaszra. Ha Pál apostol mottoul használt szavaiból is kicsendülő hitével és bölcsességével tekintünk életünk elmúló szeletére, akkor lelkünkben tudunk hálásak és megelégedettek lenni.

A mögöttünk lévő idő értékelésében és az előttünk lévő esztendőről szóló elvárásainkban mindenek előtt elveket kell megfogalmaznunk, melyek meghatározzák egész látásunkat, szempontjainkat. Először is el kell döntenünk milyen szemszögből nézünk múltat és jövendőt?  A magunk egyéni életének, lakóhelyünk közösségének, magyar népünk, egyházunk, benne gyülekezetünk közösségének szemszögéből? Vagy pedig értékelésünk szempontjait belehelyezzük Isten velünk való üdvtervének áramába, és ezt kérdezzük: Az elmúlt idő történései és az előttünk álló esztendőhöz kapcsolódó elvárásaink mennyire szolgálják Istennek bennünket üdvözíteni akaró üdvtervét?

Ha értékelésem és elvárásaim kiindulópontja az én, beszélhetek eredményekről, sikerekről, melyekkel én lettem gazdagabb. Kesereghetek veszteségeken, kudarcokon, melyekkel úgy látom, én lettem szegényebb. Én, azaz az ember, vagy emberi közösség. Ha pedig az esztendők határán Isten üdvtervének szemszögéből nézek Janus arcként vissza és előre, kénytelen vagyok belátni, hogy sikereim nem mindig illeszkedtek be az Úr akaratába. Személyes életem bukásaival, közösségi életünk kudarcaival pedig nem biztos hogy feltétlenül szegényebbek lettünk. Lehet épp azok szolgálták Istennek velünk való akaratát. Az elmúlt esztendő ajándékait éppen ezért elsősorban aszerint kell mérlegelnem, hogy vajon, egyéni és közösségi életünkben előbbre jutottunk-e az Isten iránti engedelmesség és alázat útján? Előbbre jutottunk-e abban a tanulásban, mely az ún. jót és rosszat egyaránt úgy tudja elfogadni mint Isten nekünk adott, bennünket mindennel gazdagítani akaró ajándékát? Ne gondoljuk, hogy csak az általunk szépnek és jónak gondolt dolgok szolgálnak bennünket! Istennek változatos nevelőeszközei vannak. Jónást a tenger mélyére vetette, hogy majd hirdethesse Ninivében az Úr ítéletét, a tékozló fiút a disznók vályújához alázta, hogy később megtisztult lélekkel örvendhessen az őt visszafogadó atya bocsánatának, Pétert a háromszori tagadás lelki fájdalmából a kőszikla hit magasságába emelte, hogy majd Krisztusban arra a hitre építse fel anyaszentegyházát.

Természetes és mélyen emberi, hogy az esztendők fordulóján várakozások fogalmazódnak meg bennünk. Jövőnket, még vágyainkat sem építhetjük azonban homokra. A fundamentumnak szilárdnak kell lennie. Épen ezért az nem lehet más, mint Krisztus. Mert igaz az Ige: “…más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus.” (1 Kor. 3,11)

Fájdalmas látni, hogy világunk, melyben élünk, a szilárd alapot egyre inkább homokra cseréli. A vízben fuldokló gyermekét látó, de azon segíteni nem tudó szülő fájdalmas tehetetlenségével tapasztaljuk ezt. Az egykor annyira hőn óhajtott ujabb kori életünk fájdalmas velejárója a közösségek egyre inkább való lemorzsolódása, felbomlása, a csak magunknak való élés, az egymástól való egyre fokozottabb elidegenedés, az elanyagiasodás következményeként a lelki értékek lekicsinylése, háttérbe szorítása, egy olyan közbeszéd, melyben mindaz ami kétezer év óta igennek bizonyult, az mára nemmé silányult, és amire mindeddig határozottan nemet mondtunk, azt a mai világ az igen piedesztáljára emeli.  Miközben homokra épített világunk szabadságot hazudik, egyre szorosabbra vonja szabadságunk korlátait, amikor modernnek nevezett eszmék jegyében tabutémákat állít fel, amikor  az igent nemnek és a nemet igennek hazudja. Pedig az Úr szava ma is és minden időkben érvényes: “…a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.” (Mt. 5,37) Talán azért engedi meg mindezt Isten ideig-óráig, hogy egyre inkább meggyőződéssé váljon bennünk az Ige igazsága: “…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2 Kor. 3,17)

Igen ott, és csakis ott.

Az Úr Lelkét önmagából kitaszító világunk, életünk pedig épp ezért válik törvényszerűen önmaga igaznak hitt eszméinek rabszolgáivá.
Isten sokszor állít bennünket ebben az esztendőben is döntéshelyzetbe. Naponta döntenünk kell családban és munkahelyen. Minden alkalommal megpróbáljuk lelkiismeretünk, hitünk szerint a legjobb utat választani. Érezzük és hordozzuk döntéseink súlyát, viseljük azok következményeit. Hogy döntéseinkben, önmagunkban és egymásban ne csalódjunk, fordítsuk tekintetünket a megváltásunkat, bűneinkből való szabadításunkat munkáló Megváltó Jézus Krisztus felé és úgy lépjük át az esztendők küszöbét, hogy benne még inkább megtaláljuk a mindenre elégséges erőforrást, hogy a mögöttünk lévő idő tapasztalatait hitben leszürve elmondhassuk Pál apostollal: “én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővöl-ködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fil. 4,11-13)

Az Igehirdetés után hallgassuk meg és mondjuk el a Csíksomlyói Kegytemplom hívő Gyülekezetével az egyetemes hitvallást, a Hiszekegyet! 40:41-től 43:43-ig.

Az Apostoli Hitvallás elmondása és meghallgatása után hallgassuk meg és mondjuk el a Csíksomlyói Kegytemplom hívő Gyülekezetével a Miatyánkot! 57:08-tól 58:10-ig

Ez a nap az Isten igaz ismerőinek, szentjeinek követőinek napja.

A Csíksomlyói Kegytemplom oltárától hallgassuk meg a papi Záróimádságot és a Gyülekezet közösségétől a Te Deum-ot! 1:14:08-tól 1:22:05-ig

Szívből köszönjük Esperes Úr szolgálatát, Isten gazdag áldása kísérje további Életét, Szolgálatait, tudományos munkásságát, szép Családja, Gyülekezete és az Egyházmegye közösségeiben.

A Csíksomlyói Kegytemplom hívő Gyülekezetének szolgálatával hallgassuk meg és énekeljük el két Himnuszunkat! 1:30:50-től 1:34:45-ig

Szász Attila tiszteletes úr
Szász Attila
Nagytiszteletű Szász Attila esperes úr
Körtvélyfája

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debfecen-Józsa, 2018. január 5.

A képek forrásai:
hirado.hu
A videók forrása: Csíksomlyó youtube oldaláról

„Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is” /Szent János apostol 1. levele 1:3/

0

Rafaello: Az athéni iskola
Raffaello: Az athéni Iskola

Magyar Testvéreim!

A múló időnek ezek a napjai és órái újra eszünkbe juttatják, hogy kegyelemből élünk, mérlegre tesszük eddigi életünket, értékeljük az esztendő eredményeit és hiányait.
Hálát adunk Istennek mindenekét, szüntelenül imádkozunk és cselekedjük a jót mindenkivel.Szent László király kettős évfordulóján újra megjelent és  zarándokolt hű magyarjaival a nagyváradi Vár csodásan felújított ezer éves komplexumába.Ismét  egy helyen látta a világ magyarságát Csíksomlyón, majd Várad magyarságát az Omega koncerten,később Szatmárnémetiben augusztus utolsó vasárnapján.Elmondta megyés püspök úr,bárhol vitték Hermáját Erdélyben, mindig ragyogott az ég fölötte,miközben körben sötét esőfellegek tornyosultak a horizontig.Tanúi voltunk szava igazságának,hiszen a szentek közösségében érettünk elmondott királyi közbenjáró imája áldásként hullt vissza reánk.

Hitből való igazságként élhettük meg ebben az esztendőben a csíksomlyói zarándoklat 450.
a reformáció 500. és a Magyar Református Egyház 450.évfordulóját.
Reménységünk van arra,hogy a történelem és az idő Ura újabb századokat készít elő megváltott népének,mert terve van vele.
Mondjuk Wass Albert nagy költőnkkel: „Mert az emberi élet legdrágább kincse az idő, nem lehet pótolni semmivel”
Az ókori gondolkodás, benne az újszövetségi kijelentéstörténet valójában négyféle időről beszél:

1. Folyó idő: khronosz
2. Az idő: kairosz
3. Jó idő: eükairosz
4. Rossz idő: akairosz

Karácsonykor Isten Jézus Krisztus testté lételekor kettéosztotta az időt. Tapasztalhatóvá, élhetővé, szerethetővé vált az Isten szerinti élet. Közel jött az Isten Országa és benne az örök élet reménysége.
Az Ige belépett „a halál árnyékának völgyébe” és az apostolok számára így szül a bizonyosság bizonyságtételt.
Szent János apostol Evangéliuma, Levelei és a Mennyei Jelenések könyve csak Bach fugáihoz és variációihoz mérhető. A keresztyénség summáját olyan tér és idő feletti tételben képes kifejezni, mint senki más e világon. Kezdetről, Igéről, Szeretetről, Világosságról, Világról, Egyházról, Életről, Bűnről, Igazságról, Parancsolatról megfogalmazott intuitív mondatai az örökkévalóságnak íródtak.
Ő az az apostol, aki a kánon kinyilatkoztatását lezárja, hivatalos tanítója annak, amit hinnünk kell, Hirdette Szent Urunk szeretett tanítványaként, apostolaként majd presbitereként, hogy Isten lényege a szeretet, kereste a végtelen szépséget jóságos lelkében, élte a hűséget áldott szívében, megtalálta az igazságot a Kereszt lábánál Szűz Mária jobbján, megtapasztalta a jóságot a keresztre nézve.
Magasztaljuk az ifjúsági kórus énekével Urunkat. Hallgassuk meg!

„Szent, szent, szent vagy mindenség Ura, Istene!
Dicsőséged betölti a mennyet és a földet!
Hozsánna a magasságban, áldott, ki az Úr nevében jő”

„Ne mondd hogy fáj, ne mondd, hogy kár, ne mondd, hogy minden hiába már” – Erre a nagy életigazságra is megtanít az apostol és Koncz Zsuzsa művésznő szép dala. Hallgassuk meg!

Szent János apostol lelke megtelik azzal a csodával, hogy Jézus Krisztus megszületett. Sasként olyan magasságokat szárnyal be, melyek a kezdetekig visznek vissza, mint Beethoven zenéje, ahol megáll,ott már csak Isten van. A létezés kezdete, eredete, genezise. Az Örömóda himnuszként szárnyal :

„Lángolj fel a lelkünkben szép égi szikra szent öröm.
Térj be hozzánk drága vendég, tündökölj ránk fényözön”

A testté lett Ige elérhető az Egyház számára: látható, hallható, hirdethető, látogatható, szerethető, gyűlölhető, tagadható, árulható, szégyellhető, várható.
A karácsonyi evangélium megmutatja, hogy mi a legfontosabb és legnagyobb kérdés az ember és egy közösség életében. Az élet Igéje átvonult a történelmen és az üdvösséget hozta el az idők teljességében. Akik látták és hallották, azoknak megadatott a kiváltság, hogy hirdessék. Jó és rossz időkben. Mint a 12 apostol mellett a tizenharmadik: Boldogságos Szűz Mária, vagy a 4 evangélista mellett az ötödik: Johann Sebastian Bach. A hitvalló, szenvedő és vándorló egyház hűségesei, akik nem a világ kegyeit keresik és nem a Mammont szolgálják ki.
Istenhez imádkoznak a magyar nemzet felemelkedéséért. Legszebb hangú énekesnőnk művészi előadása csodás példája: Boldogasszony Anyánk (Régi magyar himnusz) Hallgassuk meg!

Szent János apostol társaihoz hasonlóan vállalta a mártíromságot, mely háromszor meg is érintette. A mérgezett bor, a forró olaj és a kőbányák pokla valami csoda folytán „általmentek rajta”, mert Jézus a legnagyobb titkok kijelentését őreá bízta és élnie kellett. Szent István diakónus, majd Keresztelő Szent János megnyitották a vértanúk sorát.
Vértanúk vére a keresztyénség magvetése.Igy emlékezünk a Római Katholikus Egyház 32 mártír plébánosára,7 ferences szerzetesére,a Református Egyház 11  kivégzett lelkipásztorára,a Görög Katholikus Egyház Gulágon meghalt 28 papjára,végül az Evangélikus Egyház 1 mártír lelkipásztorára.
Petőfi Sándor a néplélek apostola mindig nagy tisztelettel adózott dicső elődeink hőstettei előtt, kik Isten és haza ügyéért kész voltak a mártíromságot is vállalni. Ő maga is égő áldozata lett a szabadságharcnak az aradi sorstársaihoz hasonlóan.
Petőfi Sándor: Vajdahunyadon Olvassuk el a dicsőséges költeményt, mely éppen azon a napon kelt,mikor Kossuth Lajos a Nagytemplomban kimondta a Habsburg-ház trónfosztását Bocskai és Rákóczi fejedelmek példáján!!

Petőfi Sándor1.

Fogadjatok be, ti dicső falak,
Fogadj magadba, híres ősi vár!
Légy üdvezelve... hol a hős lakott,
A költő ottan lelkesedve jár.

Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi!
Mily lelkesűlés éget engemet!
Szivemnek hangos dobbanásai,
Beszéljetek ti ajkaim helyett.

Itten lakott, tán olykor épen itt
Gondolkodék e bástya tetején,
Innen tekintett a jövőbe ő,
Ahonnan most a multba nézek én.

Itt pihené ki fáradalmait,
Midőn elzúgtak a kemény csaták,
Melyek Konstantinápoly tornyain
A büszke félholdat megingaták.

Jó pihenő hely... csendes szép magány
Mélyen lehajló völgynek zöld ölén...
Itt lenn a vár; nem éri vihar
Még a zászlót sem tornya tetején.

El van rejtezve a világ elől
E szent magány; beléje más nem lát,
Csak messziről fehér fejével a
Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.

2.

Szólott Hunyadvár bámuló gyönyörrel:
"Kit látok? oh kit látok? Hunyadit!
Megjöttél hát, oh hősök hőse, végre,
Kit vártalak négy hosszu századig.

Én hittem azt, hogy vissza fogsz te jőni,
Ez a hitem volt, mi erőt adott,
Hogy el ne dőljek, hogy viselni bírjam
A négyszáz éves gyászt és bánatot.

És megjövél... légy hévvel üdvezelve,
Hosszan várt vendég, oh hős, oh apám!
Csak az fáj most, hogy nem tud sírni a kő...
Örömkönyűimet hogy ontanám!"

Felelt a vendég: "Sajnállak, szegény vár,
Hogy örömedet el kell rontani!...
Csalatkozol: nem az jött, akit vártál,
Az én nevem Bem, és nem Hunyadi."

Szólt vissza a vár: "Én azzal törődjem,
Mi volt akkor s mi mostan a neved?
A név mulandó, változékony; ami
Örök, azt nézem én, a szellemet.

Nem a nevedről, hanem szellemedrül
S annak müvéről ismerek reád:
Az vagy, ki voltál, négyszáz év előtt s most
Te mentetted meg a magyar hazát!"

Vajdahunyad, 1849. április 14.

Az esztendő végén számot adunk Isten rostájában, hiszen megszámláltattunk és reméljük, hogy nem találtattunk híjával. Káténk szerint is vétkezhetünk gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Én vétkem, én igen nagy vétkem, imádkozzák a katolikus testvérek is bűnvalló imájukban.
Tompa Mihály pap-költő, Arany János és Petőfi Sándor barátja egy szép versben prédikálta el gondolatait. Az esztendő végén Olvassuk el!

Tompa MihályMint habja a sebes folyónak
Sietve zúg alá,
És nincs erő, mely a lezajlót
Visszafordítaná:
Nap nap után elment, betöltve
A megszabott határt,
S mi érezzük, hogy életünkből
Egy év megint lejárt.

És oh mily év volt ez! hozott ránk
Bút, gondot és sanyart...
Fejünkre gyászt tőn és szemünkből
Kínos könyűt facsart:
Mély csüggedésbe ejtve gyakran
S hálót vetett elénk...
Ah, csuda volt, hogy el nem estünk
S meg nem emészteténk!

És mely nekünk vajmi kevés jót,
De sok gonoszt adott:
Rideg szóban említsük-é a
Lefolyt órát, napot?
Az évre hangos, terhes átkot
Kiáltva szertelen:
Emléke is legyen szivünkből
El-kitörölve...? Nem!

Kényeztet a jó sors: - kevéllyé
Tesz, bűn- s bukásba ránt:
A bajt, nyomort ösmérje keblünk
Gondos kertész gyanánt!
Ennek keze gyomlál ki onnan
Nagy-sok mérges gyomot,
Mely annyi szép erény-virágot
Növésben elnyomott.

Az Úr bölcs, jó, ő adja nékünk
Az édest, keserűt:
Amazt fogadd hálaadással,
Ezt gyáván ne kerüld!
Ő hordja e roppant világnak
Örök nagy gondjait...
Öröm- s búban, élet- s halálban
Kössön hozzá a hit!

Hangozzanak fennen szivedben
Az erkölcs szavai,
Légy, a magas célt nézve, ember,
Keresztyén s hazafi!
Áldozz, hogy a szent láng ezer sziv
Fagyát olvassza fel,
Tudj hatni, tűrni és szeretni,
Meghalni is, ha kell!

Így semmi nem szülhet szivedben
Aggályt, rémületet,
Lábad oroszlányokra, s áspis-
Kígyókra vetheted!
Jöhet jó s rossz év: - bú, baj árja,
Amely feléd rohan:
Megállhatsz minden rázkódásban
Nyugton és boldogan!

Éjfélkor még néhány hagyományőrző faluban megkondulnak a harangok, köszöntve az új esztendőt. Himnuszt énekelünk, koccintunk, boldogságot kívánunk egymásnak, mely szép szokás napjainkban is. Azonban az ünnepi órák sem feledtetik már Bogár László professzor tegnapi szavait: „Franciaországnak vége” – A sort lehetne folytatni és borzongató felleg nehezedik a holnapra.
Legyen csontjainkba rekesztett tűz az evangélium és ne legyünk kisszerűek, szürkék, langyosak. Ezekből van elég. A megmaradáshoz sokkal több kell. Nem mártírokra, de hétköznapi hősökre van szükség. Végső földi célunk nem lehet más, mint hogy egy hazában éljen újra minden magyar, az üdvösség koronáját pedig megadja a Mi Urunk Jézus Krisztus.

„Hajt az idő gyorsan, rendes útján eljár.
Ha felülünk felvesz, ha megállunk nem vár”
(Arany János)

E. F.: zenekar Látomás című dalát hallgassuk meg!

Köszönöm Családom egész évi hűséges támogatását, Harcostársaim szeretetét, Kerecsenyi Tibor Testvérem lelkiismeretes szerkesztői munkáját, Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés és Hivatal példamutató egységét és helytállását nemzetünk Kárpát-medencei szolgálatában.
A Jó Isten örökkévaló kegyelme áldja és szentelje népünket éljen bárhol a világon, tekintete hordozza életünket az eljövendő esztendőben. Krisztus Urunk legyen közösségünk őriző pásztora a békesség kötelékében a Lélek vezetése alatt.

ÍMohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 30.

A képek forrásai:
muveszet21.blogspot.hu
mek.oszk.hu
hu.wikipedia.org

„Üdvözítő Született ma nektek” /Szent Lukács evangéliuma 2:11/

0

Magyar Testvéreim!

A Szent család

(A nyitóképen Jacob van Oost: Szent Család Szent Ferenccel)

Egyszerű, szerény, tiszta és becsületes az a part, ahova hosszú adventi idő után megérkezik Szent Urunk. Sok mindent láttak és sok vihart megéltek a fövenyek és az öblök.
Kémlelték a távoli, ködbe merült horizontokat, mérhetetlen világokat. Fényre, napsütötte világra vágytak, de mára többnyire sötét fellegek látogatják szomorú napjait. Pedig ő még látta a kezdetet, a csodát, az első hajnalt.
Az élet titkát, az evolúció belső rendjét, az évszakok emelkedését és hanyatlását. A lélek csodáját, hogy tud gyönyörködni egy arcban, egy naplementében, egy festményben, egy versben, egy zeneműben.
Tud gyönyörködni Isten szeretetében. Az Isten szeretete érthetetlenebb, mint Isten teremtő hatalma.
A Szentírás erről a két legnagyobb csodáról értesít bennünket: Isten teremtő hatalmáról és Isten megbocsátó szeretetéről.

A magyar néplélek legmélyebb, legtisztább és legszentebb öröme a harangszó volt, mely vasárnaponként Isten tiszteletére hívogatott és elhalálozáskor népével sírta a gyász bánatát.Szürke hétköznapokon a toronyban lakik és aggódva várja a híreket a vérzivataros világból.
Abban a világban, ahol a szakralitás ősi rendjéhez igazodott az élet és halál, öröm és bánat, hétköznap és ünnepnapok soha senki meg nem kérdőjelezhette érc-lelke létét.
Partiumban és Erdélyben még ma is három napos a sátoros ünnepek ideje.
A tegnap, holnap és holnapután angyaljárással megáldott gyémánt-hóesése feledteti a sokszor nyomorúságos élet hétköznapi sarát, legalább három napra.
A lángész Ady egészen páratlan mélységgel ábrázol és Érmindszenten járva érti és éli meg a látogató annak a világnak misztikus mélységét és magasságát.
Számára a gyermekkor karácsonya gyémánt tisztaságú és hófehér volt,mely elkísérte a menny Urához, valahol Sion-hegy alól az ÖRÖK SIONRA.

Érdmindszent látképe
Érdmindszent

„Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok gyémánt-havat hoznak.
Szeretném az Istent nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni”

Ady Endre: Kis, karácsonyi ének. Hallgassuk meg a művet a gyermekek szolgálatával!

Angyalok, királyok és pásztorok Isten áldó oltalmába rejtve munkálták az üdvösséget a történelemben. A költő-vátesz láttatja velük az Üdvözítő üdvösséges útját, mely a megváltás egyszeri és tökéletes áldozatát hozta el a bűnbe roskadt világnak.
„Hiszen minden egész eltörött”, – s egyszer csak égetően elkezdett fájni Isten hiánya, a felebarát hazugsága, a házastárs hűtlensége, az Éden bezárt kapuja, a testvérek rivalizálása, Bábel gőgje, az aranyborjú imádata, a szülőföld elvesztése, az igazság gyűlölete, a jóság semmibevétele.
Látjuk Mózest messze földre menekülni, Józsuét határokat kijelölni, királyokat bánatba merülve sírni, prófétákat megkeseredni, igazakat szenvedni, gonoszokat magasra emelkedni.
Mindig élt a hívő lelkekben az ősevangélium ígérete, hogy jön Valaki, aki a kígyó fejére tapos. És az ígéretek betelnek, az Istennek Szent Angyala érkezik előbb Zakariás paphoz, majd Szűz Máriához, később Erzsébethez, végül Szent Józsefhez. Himnusz csendül fel imádságos és engedelmes életük drága napjain, válaszul a mennyei kijelentés örömhírére: VELÜNK AZ ISTEN!

Ady Endre: Karácsony (A legszebb karácsonyi vers) Szabó Gyula színművész előadásában hallgassuk meg!

Csillaglátó emberek megértették az üzenetet és elindultak a Gyermek látására. Mert nem akárki, hanem ÜDVÖZÍTŐ SZÜLETETT MA NEKTEK.
Nevében hordozza sorsa küldetését, Isten akaratát, élete célját, Üdvözítő üdvösséget hoz és születik, mint bárki ezen a világon, és nekünk.
Angyalok, királyok és pásztorok igyekeznek Jézus ölelő kezei felé. Még nem látták, de már szeretik.
Világunkban is így van, hogy akik szeretik Istent és a Megváltót, látására igyekeznek. Távoli országokból is sietnek haza, hogy legalább karácsonykor találkozzon a család és közösen mehessenek templomba. Igy válik legszebb ünnepünkké a karácsony. Isten megállít és összegyűjt bennünket. Azt akarja, hogy csillaglátó emberek lehessünk. Minden karácsonykor újraálmodjuk a régit.
Látjuk apánkat és anyánkat fiatalnak, egészségesnek és boldognak. Már nincsenek, de mégis bennünk élnek.
Zámbó Jimmy dala egy régi karácsonyt idéz meg és mi még emlékszünk, hogy voltak ilyen karácsonyok is. Lehet, hogy anyagiakban szegényebb volt az a kor, de lélekben sokkal gazdagabb.
Csendes éj, szentséges éj. Hallgassuk meg!

Augustus császár csak a birodalom térképét nézegette, Heródes fejedelem királyi hatalmát féltette az Üdvözítőtől,sokakat pedig közömbösen hagyott a világtörténelem legnagyobb és legszebb örömhíre, mely kettéosztotta az időt és a történelmet. Ők a jelenben éltek, a jelen fenntartásáért küzdöttek. Ma is sokan élnek így, és szinte már menekülnek Isten, ünnep és főleg az emberek elől.
Ma már egész iparágak épülnek az ünnepkörre, egy-egy „hosszú hétvégére”. A szekularizált Európában már csak néhány ország őrzi és éli az evangélium örömhírének napi csodáját.
A karácsony misztériuma adja meg számunkra a múlt megértését, a jelen örömét és a jövendő remélt szépségét.
A testté lett Ige a tegnap, ma és mindörökké változhatatlan valóságát hordozza a Jó Pásztor személyében.

Wass Albert írófejedelem egy művét hallgassuk meg a Kárpátia zenekar előadásában: Karácsony

Jó beletartozni keresztes és csillagos templomok közösségébe és a gyülekezet közösségében méltósággal énekelni az ősi dicséreteket:

„Krisztus Urunknak áldott születésén,
Angyali verset mondjunk szent ünnepén,
Mely Betlehemnek mezejében régen,
Zengett e képen:”
(315. Dicséret 1. v)

Kegyelemteljes áldott ünnepeket kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 23.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek” /Mennyei Jelenések könyve 3:20/

0

Isten széke télen - Marosn megye
Isten széke - Maros megye és Nemes Beresztelke - Maros megye

Magyar Testvéreim!

Az Istenszéke örökkévaló néma fenséggel magasodott a Maros fölött, hófödte síkján derengett a decemberi fény, mely a Kelemen méltóságát szórta le a völgyek életére.
Látta, hogy egy közeli kis gyülekezet árva és otthontalan gyermekeknek játékot ad a kezébe, hogy feledtesse a zord világ gonoszságát, mely már három évesen arcon verte.
Látta, hogy kisiskolás gyermekeknek könyv kerül kezébe, melyből betűvetést tanul összevont osztályban sorstársaival.
Látta, hogy kicsi életében először asztalnál ebédelhet és a dermesztő téli éjszaka nem egy csutkakúp alatt találja.

Kárpátia zenekar dala háborúban és békében üzen számunkra: Mézeskalács. Hallgassuk meg!

Még nem tudják ezek a gyermekek, hogy miért mostoha a sors vele, de lelke mélyén tisztán érez tiszta szeretetet, hiszen egyszer csak feláll a szőnyegről és a játékait kedves mosollyal szétosztja az őt körbeálló felnőttek között. Neki ennyi jutott a világból, de azt is habozás és feltétel nélkül kész átadni. Folytassa innen a költő, majd a gyülekezet éneke. Olvassuk el és hallgassuk meg!

„Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.
Szállj hát magasra, szíveink reménye,
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Elsírni könnyünk édes örömünkben,
Szeretetünkben!”

„Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítőnk”

Egy régi angol szövegíró és dalszerző /How W.W. (1823-1897) a walesi partok mentén nem hódító utakra indult, hanem az alábbi igét olvasta a Mennyei Jelenések könyvéből:
„ÍME, AZ AJTÓ ELŐTT ÁLLOK ÉS ZÖRGETEK”, – melynek sorai szép dallammá és énekké nemesültek tovább lelkében:
„Ó JÉZUS ÁRVA CSENDBEN AZ AJTÓN KÍVÜL ÁLLSZ,
BEJÖNNÉL MÁR, DE NÉMÁN KULCSFORDULÁSRA VÁRSZ,
MI MONDJUK, HOGY MIÉNK VAGY, TE VAGY A NÉV A JEL:
Ó SZÉGYEN, HOGY TE LÉGY AZ, AKINEK VÁRNI KELL.” /457. Dicséret 1. v./
„HA VALAKI MEGHALLJA A HANGOMAT ÉS KINYITJA AZ AJTÓT, BEMEGYEK AHHOZ,ÉS VELE VACSORÁLOK, Ő PEDIG ÉNVELEM”
Az Örökkévaló Ige a múló időt kettéosztotta és e mennyből jőve bekopogott a világ, majd az egyház szívének ajtaján, bebocsátásra várva. Volt aki örömmel nyitott Neki ajtót, pedig látszólag a világ gyermeke volt, és boldogan vacsorált vele az Úr.
Történt aztán olyan, hogy a kopogtatásra nem nyitottak ajtót, pedig otthon voltak. Egyházi emberek voltak, de Isten dolgaira soha nem volt idejük, Jézus számára pedig nem volt hely a szívükben és életükben. A laodiceai gyülekezethez hasonlóan langyosak voltak, mindenre használhatatlanok, vezért az Úr kiköpte szájából.
Az első adventben azok számára volt fontos a Mi Urunk érkezése akik akkor és ott éltek, a második adventben azok számára fontos a Mi Urunk érkezése, akik ma és itt élünk és várjuk második visszajövetelét.
Jaj annak az egyénnek és közösségnek ha kényelmeskedik, ha kifogásokat keres, ha alszik. Altatja a világ és az egyház maradék lelkiismeretét, hogy minden rendben van, nincs semmi dolga, csak szót kell fogadni a nagyoknak és soha semmi baja nem lesz.
Isten olyan karácsonyt szeretne látni a földön, mint amilyet Wass Albert írófejedelem alkotott az égiről.
Wass Albert: Magyar karácsony az égben. Hallgassuk meg!

Jézus olyan karácsonyt szeretne látni, hol számára van hely a szívekben, hozzá sietnek örömmel, boldogan telepednek lábaihoz a jobb részt választva, melyet nem vehet el tőlük senki.
A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY FIA Ő, AKIT A VERES SÁRKÁNY kora gyermekségétől fel akart falni. ÉDESANYJÁBÓL, BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIÁBÓL sugárzott a fény, a melegség, a ragyogás, az egyetlen igen, az öröm, a reménység. Hajában tündökölt a tizenkét csillagból álló korona, ÉS ÉRKEZIK VELE ÉS BENNE AZ ÉLET!
Ne késd le a Vele való találkozást, kéri Zámbó Jimmy egy szép karácsonyi dalában, melyről azt írta egy rajongó, hogy szívfacsaróan gyönyörű.

Zámbó Jimmy: Harang szól a kis faludban.

„És szorongva szól a vendég:
Ma karácsony van, karácsony,
Emlékszel a régiekre?
Ady Endre

Áldott adventi időket kívánok a Testvéreimnek!

Mohács László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 16.

A képek forrásai:
panaramio.com

„Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel” /Szent Lukács evangéliuma 1:76/

0

Madarasi Hargita télen
Madarasi Hargita télen

Magyar Testvéreim!

Keresztelő Szent János titokzatos nagy személyisége, származása és tanítása megrendítő erejű bizonyosság Jézus Messiás-volta mellett. Neve, majd a személyére vonatkozó ígéret mennyei magasságból Isteni kijelentés által érkezik angyal üzenete által. Előbb Erzsébet asszonyhoz, majd Zakariás paphoz. Szent lesz a gyermek, anyjának méhétől fogva teljes lesz Szentlélekkel, sokakat meg fog téríteni az Úr Jézus Krisztushoz.
Gyermeki örömmel olvassuk újra és újra, hogy Istennek Szent Angyala látogatását követően megtelt Szentlélekkel Mária és Erzsébet, Zakariás és Szent József. Magnificatban és Benedictusban törnek ki. Himnusz, öröm és hálaadás árad szét életükben. Közös bennük, hogy boldogok voltak, engedelmesek voltak, mert hittek az angyal szavának, az Úr Isten beszédének.
A történelem legnagyobb zeneszerzői, festőművészei, költői próbálják megragadni a pillanat szentségét. Megállítani a tér és időbeli végtelenséget, hogy soha ne múljon el, maradjon minden így mindörökké. Mert jó Istennel lakozni és szeretetének kegyelmével betelni.
Magyar népünk a mennyei Istentisztelet lélekbemarkoló fohászát és hódolatát képes földi Istentisztelet liturgikus keretei között úgy megénekelni, mint senki más.
Olvassuk el a verset, majd hallgassuk meg az éneket a Csíksomlyói Kegytemplomból.

Ébredj, ember, mély álmodból,
Megszabadulsz rabságodból.
Közelit már üdvösséged,
Eltörlik már minden vétked.

Elküldé az Úr angyalát,
Hogy köszöntse Szűz Máriát,
Kinek tiszta szűz méhébe
Alászállt az örök Ige.

A Szűzhöz így szól az angyal:
Üdvözlégy: teljes malaszttal!
A Szentlélek megárnyékoz,
S áldott gyümölcsöt hoz.

Fiad Jézus néven hívod,
Ő váltja meg a világot,
Melyet oly rég tart a sátán
Fogságban a bűnnek láncán.

A vers az alábbi videón 1:08:52-től hallható.

Zakariás pap, ez a sokak által lenézett, megvetett kis „jelentéktelen helyre” száműzött egyszerű szolga olyan igei bizonyosságot és Isteni kijelentést fogalmaz meg, mint senki előtte és senki utána:
„megadja nekünk, hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban Őelőtte életünk minden napján”
Az ég mennyei kékségéről le nem veszi szemét. Látja az adventi jelzőtáblákat a világtörténelem nagy országútján, melyen olyan sokan jöttek már és zuhantak bele a semmibe. Mert zúgott a nagy víz és zúgtak az erdők, és ebben a robajban már nem hallatszott Isten halk szava, és szelíd szeme. Sok volt az éjszaka, a gond, a bánat, a gyűlölet, a halál. Eltűntek lassan a felíratok, a jelzőtáblák, a Birodalmak, a romok, a porok.
Az eget nézve már csak azt érezte, hogy Isten adventi szívet helyezett a keblébe. Megnyílt a magasság és némaságának mélysége, majd hitvalló imában tört ki:
„TE PEDIG, KISGYERMEK, A MAGASSÁGOS PRÓFÉTÁJA LESZEL”
Égi küldött – adventi vers. Hallgassuk meg!

Hány édesapa és édesanya vette már kezébe kicsi gyermekét a világban születése után? Vajon mi lesz belőle? Mire nő fel ebben a világban? – kérdezték.
Milyen mélyen emberi a Szentírás szentírója, ahogy ábrázol. A vén Zakariás pap is itt most egy a sok közül, de mégis más. Tudja és átéli, mert belenéz a jövőbe, hogy mekkora teher, feladat és felelősség fogja terhelni felnövő gyermekét. A MAGASSÁGOS ÚR JÉZUS KRISZTUS PRÓFÉTÁJA LESZ FIA.
Útkészítő és mártír, szent és hős, igaz és rendíthetetlen.
Juhász Gyula nagy költőnk piarista tanárként olyan csodálatos mélységű verset írt karácsonyról, melyet az irodalom történészek a hat legszebb magyar karácsonyi versek közé sorolnak.
Magával ragadta életét a Misztérium a szép Máramarosban, az Ady által éneklő Váradon, a szelíd Tisza-parton.
Karácsony felé Hallgassuk meg a költeményt a Kormorán zenekar előadásában!

Tudnánk e többet, szebbet, igazabbat mondani Zakariásnál? Áldott az Úr!! MEG-tartott, MEG-gyógyított, MEG-mentett, MEG-vigasztalt, MEG-őrzött!! Mindezt egyszerre és velem, veled, velünk!!
Megmozdult értünk a menny és a föld, Isten és ember, aztán rájöttünk, hogy semmit sem tettünk érte, „csak úgy jött”. A lelkierő hordozza az életet, Isten pedig a szeretetet.
„MERT AZ ÚR ELŐTT JÁRSZ, HOGY ELKÉSZÍTSD AZ Ő ÚTJAIT, HOGY MEGTANÍTSD NÉPÉT AZ ÜDVÖSSÉG ISMERETÉRE, BŰNEIK BOCSÁNATA ÁLTAL”

Zorán egy szép dalát hallgassuk meg! Az ünnep

Ady Endre„Lemenő, szép nap volt az arca
S könyörület rajta.
Az élet be sok újat hozott
S Isten nem változott”

„Fölemelt és vérem lemosta,
Szívem visszahozta,
Sebeimre áldóan szedett
Balzsamos füveket”
(Ady Endre)

Éppen 80 esztendeje, hogy advent első napjaiban az akkor 32 éves tragikus sorsú költőkirályt a Balaton-szárszói állomáson halálra gázolta egy tehervonat, melyre órákat várt. Nem emelte fel az apai kéz a magasba, nem törölte anyai kéz könnyeit, nem simította asszony kéz szerelmét.
Még délután égett benne Isten világa, zsongott benne Ady verse, de este már halott testéről mosták a vért a csendőrök és a balzsamos fű már csak sírján zöldel, betelve a prófécia:

„Halált hozó fű terem,
gyönyörű szép szívemen”
(József Attila)

József Attila: Nem emel föl Olvassuk el a költeményt!

József AttilaNem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.

Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.

Tudod, szivem mily kisgyerek -
ne viszonozd a tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.

Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az árnyékvilág árkain
most már te őrködj énfelettem.

Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielőtt magam feláldoznám.
(1937 tavasza)

Kettőskereszt állítás

Áldott adventi időket kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 9.

A képek forrásai:
erdelyben.info
mek.oszk.hu
irodalmijelen.hu

„Várj ember szíve készen” /312. Dicséret 1. v./

0

Máramaros

Magyar Testvéreim!

Óvatosan ereszkedett le a havason az öreg székely, hátán egy fenyőfával. A sötét, csendes, kihalt parókia elé érve halkan kopogott. Nagy sokára kis fény gyúlt és a vén tiszteletes beinvitálta régen látott hívét. Kietlen, nehéz életükben jól esett a találkozás. A havasi ember a maga nyugalmával, tiszta, egyszerű lelkének, zamatos szavának illatával egészen betöltötte a házat.
Melegséget, bizalmat, erőt, szeretetet sugárzott. Az öreg pap porosodó könyveire emelte szemeit, majd az ablakon túl a közeli kis temető havas világa nézett be lelkébe, mely elragadta hitvesét, majd egy távoli világ gazdagságának ígérete gyermekeit is.
Borral kínálta öreg hívét és érdeklődött, hogy fog karácsonyolni? Tudja tiszteletes úr, egészen egyedül vagyok itt a Hargitán mint maga, de megkeresem a pásztorcimborákat és a magunk módján eljátsszuk a betlehemest, hogy méltó szállást nyújtsunk az égi Gyermeknek.
Mert tetszik tudni úgy van az, hogy ebben az áldott, kicsi Gyermekben bízik mindenki. Tőle várja, hogy leemelje a gondot vállairól, adjon erőt az erőtlenségben, vigasztalást a szenvedésben, reményt a kétségbeesésben. Vegye le a pusztulás félelmét lelkünkről, öntözze kertünket, nevelje mezőnket. Fogja gyermekeink kezét mert Ő is gyermek, vigasztaljon, mert Pásztor, tegyen csodát, mert Isten!
Az öreg tiszteletes lehajtott fejjel sírásban tört ki. Eddig soha ilyen szépen és igazán nem beszélt neki senki Jézusról, mint ez az egyszerű havasi ember.
Nagy tudású professzorai és sok-sok könyve hallgatott, miközben némán átölelte hívét, majd elindult utána a falu kihalt utcáin betlehemezni.
„Azért ezt a nagy Szentséget (Leborulva imádjuk)” Hallgassuk meg a hitvalló éneket a Csíksomlyói Kegytemplomból!

Molnár V. Józsi bácsi tanítja, hogy a régiségben milyen mély bölcsességről tett tanúbizonyságot magyar népünk, éppen az adventi időkben. Belső csöndesség, megtisztulás, bűnbánat töltötte be napjait. Az Úr érkezése idejére rendezte portáját, a betakarítást, még a talicskát is halkan tolta, hogy a kutyák ne riadjanak fel. Ünnepélyes csend és váradalom töltötte be a mennyet és a földet.
A hajnali rórátéra szép sorban mentek az emberek a reszkető lámpa fénye után.
Ez a világ is odaveszett, elsüllyedt, mint egykor Atlantisz, mint szép hazánk: NAGYMAGYARORSZÁG !

Tóth Sándor: Fohász Máriához – A hazánkért – Pieta című fenséges versét a lánglelkű hazafi Sinkovits Imre színművész szavalja. Hallgassuk meg!

„Fölemelem tekintetem, keresem a fényedet,
ami könnyít éjszakámon, s forrásodhoz elvezet”
„Várj ember szíve készen! Mert jő a Hős az Úr.
Ki üdvösséged lészen Szent győztes harcosul,
Fényt, éltet hozva jő,
Megtört az ősi átok:
Kit vágyakozva vártok,
Betér hozzátok Ő”
(312.Dicséret 1.v.)

A Krisztus-várás emlékére ünnepeljük a karácsony előtti négy hetet,az „Adventus Domini”, az Úr eljövetele latin kifejezésből.
Bod Péter (1712-1769) tudós erdélyi lelkipásztor szerint a négy adventi vasárnap arra utal, hogy Krisztus Urunknak négyféle eljövetele van:
1. Az idők teljességében testben jött el (Szent János apostol evangéliuma 1:14)
2. Megtérésünk alkalmával szívünkbe költözik
3. Halálunk óráján Ő vár (Ady Endre)
4. Az Utolsó Ítéletben ítélni jön élőket és holtakat (Michelangelo)
Isten bennünket kereső mentő szeretetére legyen válaszunk e mély lelki ének: Amíg szívem dobog Hallgassuk meg!

Belerendül gondolatunk és lelkünk annak a rendezett és bölcs világnak láttán, ahogyan Isten előkészítette az Úr Jézus Krisztus születését.
A pogány világ kiábrándult a bálványokból
Vágytak egy igazi Szabadító, egy Messiás után
A rómaiak kiváló úthálózattal rendelkeztek a Birodalom egész területén, így gyorsan megindulhatott az apostolok missziói munkája.
A latin és a görög nyelvet beszélte az akkori lakott föld, így gyorsan terjedt az Ószövetség görög fordítása és az Újszövetség eredeti görög nyelvű szentírása.

Fejes Ádám: Adventi örvendezés című verse szép válasz az úton hozzá érkező Istenhez. Olvassuk el!

Fejes Ádám lelkipásztorUtaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam,
S ámulok rajtuk szakadatlan.

Titkaidat bogoztam egyre,
S most, mint gyermek az egyszeregyre,
úgy nézek rájuk, dicsekedvén,
ujjong szívem kegyelmed kedvén;
mert szereteted egyszerûség,
irgalmasságod csupa hüség,
s egy értelme van a keresztnek:
hogy megkerestek és szeretnek!
Hát hirdetem, hogy útja száz van
minden szívhez a nagyvilágban,
keresni kell és rátalálni ma,
akinek Ő a vágya álma;
kinek batyuja az a „nincsen",
megtalálja a gazdag Isten.

Világunknak van egy látható és mulandóság alá vetett része, mely szenved a zsarnoktól, az igazságtalanságtól, a gyűlölettől, a zajtól, a média-terrortól.
Világunknak van egy láthatatlan és örökkévaló része, mely az üdvösség részére van fenntartva ,honnan jött az Üdvözítő. Krisztus Király Ő, Koronás Fő, ki elmondja népének, hogy Isten tervének részei vagyunk, tovább kell vinnünk a teremtés művét.
„Az Úr elé ha tárod A szív alázatát,
Őt nem hiába várod: Betér hozzád, megáld.
A testi gőg: halál!
De bűnödet ha bánod, Szent Lelke bőven árad,
S a szív üdvöt talál.” (312. Dicséret 3. v.)

„A világtól elzárva, égi tisztaságban, hegyektől ölelve, a remény sugára” Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát: A világtól elzárva.

Áldott adventi időket kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteles úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 2.

A képek forrásai:
juno.hu
hu.wikipedia.org