„Most már tudjuk, hogy tudsz mindent” /János evangéliuma 16.30/

0

Nagyváradi vár Nagyváradi Székesegyház orgonája

A nyitóképen a Nagyváradi vár és a Nagyváradi székesegyház orgonája látható

Magyar Testvéreim!
Egészen különös, mély értelmű beszélgetés tanúi vagyunk búcsúzó Szent Urunk és apostolai között.
Testben még közöttük van, de már az eljövendő szenvedő és vándorló Egyházát látja, kiknek megerősítésére elküldi a Pártfogó, Vigasztaló, Szószóló Szent Lelket.
NEM TALÁNY TÖBBÉ: HANEM MEGOLDÁS
NEM KÉRDÉS TÖBBÉ: HANEM FELELET
NEM PROBLÉMA TÖBBÉ: HANEM KULCS
Eljöttem a világba, de most elhagyom a világot.
Istenhez emeltetem fel a mennyekbe, imádságaitokkal ott keressetek a jövőben. Kérjetek bűnbocsánatot, békességet, örömet, szolgálatot, szeretetet Istentől, megadja az Atya, hiszen szerettetek engem a földön.
A hitnek a zenéje, tisztasága, rendje szólal meg Áprily Lajos hitvallásos lírájában, mely igénknek alkalmazása életében. Útravaló. Olvassuk el!

Áprliy LajosA lélek, mikor búcsúzva bontja szárnyait,
visz magával a földről valamit.

Eszmét, melyet világra ő hozott,
virágot, melyet ő virágoztatott.

Én Istenem, én mit vigyek neked?
Nem vihetek én mást, csak verseket.

Kiválasztok pár utamra valót,
a többinél tisztábban dalolót.

S ahol ösvénnyel vár az égi rét,
zenét hallok majd, felséges zenét.

Barátom, aki már előre ment,
azt a zenét rég hallja odafent.

S ahogy azt a muzsikát hallgatom,
azt a keveset rendre hullatom.

Az a zene csak vallatja velem:
Süket sor... nem merem... ezt sem merem.

S amikor, Uram, hozzád érkezem,
könnyű kezem miatt szégyenkezem.

A választottakból csak egy maradt,
az, melyben elfogtam egy sugarad.

Az, amelyikben elmondtam neked,
hogyan szerettem drága földedet.

S szólok: Csak ennyit hoztam. Ó, Uram,
ne ítéld meg nagyon szigorúan.

(Áprily Lajos)

„S ahol ösvénnyel vár az égi rét,
zenét hallok majd, felséges zenét.”
Valaki azt mondta, hogy e földön két személy volt, aki soha nem hazudott: Jézus és Bach. Az égi réten éppen őket látjuk és halljuk.
Nagy erdélyi írónk Nyírő József egykori plébánosként így vall igénk igazságáról a keserű emigrációban Madridban. Búcsú az élettől:
„Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ”

Nyírő József

Az apostolok egy olyan mondatot fogalmaznak meg Jézus felé, amelynek megértése komoly kihívás:
„MOST MÁR TUDJUK, HOGY MINDENT TUDSZ” – Rájuk nehezedik a Krisztus mindentudása, s elsietve erre fektetik hitüket. Ezzel egy mély igazságot mondtak ki öntudatlanul is: a hit bizonyítéka nem a hitben van, hanem a Kijelentőben.
Évfordulóhoz érkezve olvassuk áldott emlékű Árpád-házi Szent László királyunk trónra lépésének 940. évfordulóját és szent szolgálatának rövid 18 esztendejét, beteljesedni látjuk rajta is az apostolok megállapítását.
Apostoli királyként semmi más nem foglalkoztatta, mint Istennek dicsőséges szolgálata és népe javának munkálása. Vesperás ének Szent László király tiszteletére. Olvassuk el!

Szent László király„Menedéke magyaroknak,
örök-társa angyaloknak,
égi kegynek eszköze:
Üdvözlégy, ó, kiváltságos,
híres-neves, igazságos,
jó ítélet hírnöke.

Vigadozzál, magyar nemzet,
harsonáljad, énekeljed
új Királynak új dalod.
Boldog Várad, szálljon híred,
növekedjék dicsőséged,
visszhangozzák századok.

Krisztus, földről himnusz szárnyal
hozzád, aki keresztfáddal
magadhoz vonsz népeket.
Szentek útja te vagy égbe,
hitvallóknak dicsősége.
néked áldás, tisztelet! Ámen”

Az 1092-es Szabolcsi Zsinaton az apostoli Szent Király elnökölt és a meghozott 39 törvény ma is helytálló mint egyházi, mint világi életben. Váradon az általa alapított klastrom az egyházmegye bölcsője, melynek lelki-szellemi-fizikai kisugárzása egy ezredév után tündöklőbb mint valaha.
„Most már tudjuk, hogy tudsz mindent” – reád nézve is igaz az Ige kijelentése!
Egy szép dalban vall a régi dicsőségről a Kormorán zenekar. Isten ujja megérintett. Hallgassuk meg!

Benne testesült meg Attila fejedelem ereje, Árpád fejedelem bölcsessége, Mátyás király műveltsége, Rákóczi fejedelem diplomáciája, Horthy kormányzó honszeretete. Legnagyobb szakrális uralkodóink ők.
Szent László király még holtában is igazságot tesz. Tudták ezt az angyalok, hiszen 1095. június 27-én a Szent Király halála éjszakáján Székesfehérvárról elhúzták a koporsóval a szekeret Váradra. Pedig a hagyomány és a forróság miatt ott akarták eltemetni. Gondolták, Biharban annyi bánat és nyomorúság fog szakadni a magyar népre, jó lesz, ha a király a Várból és a Templomból közvetlenül vigyázza és pásztorolja népét imádkozó szeretetével a tatár, török, Habsburg, orosz, Trianon dúlta világban.
Jézus úgy búcsúzik apostolaitól és a világtól:
„A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot”

Ó, dicső Szent László, nemzetünk csillaga.
Ha eljő életünk utolsó órája,
A szép Szűz Mária és a magyar szentek,
Értünk az Istennél mind könyörögjetek! Ámen

A nyitóképen láthatjuk a szépen felújított váradi Várat és a Székesegyház orgonáját. Régi himnuszunk muzsikája magasztalja áldott királyunk mennyei szolgálatát a megváltottak közösségében Isten dicsőségére, népe javára.
A zarándok-sereg vigye árva szívében a Templomot a Temetőbe, hogy a Temető Templommá legyen.
Beregszászi Olga művésznő: Boldogasszony Anyánk. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. május 20.

A képek forrásai:
lajk.startlap.org
commons.wikimeida.org
hangraforgo.hu
hu.wikipedia.org

„A bűn az, az igazság az, az ítélet pedig az” /János evangéliuma 16: 9:11/

0

Jézus apostaolaivalMagyar Testvéreim!
A Húsvétot követő 40 napban mély szeretettel és pedagógiai empátiával készítette fel Jézus apostolait és rajtuk keresztül eljövendő szenvedő Egyházát a reájuk váró sorsra, szenvedésre, üldözésre. Gyorsan elközelített az Áldozócsütörtök mennyei búcsúja és nem szerette volna őket kétségek között hagyva bizonytalanságban vergődni.
Úgy jelenik meg előttünk e jó-pásztori kép, mint az aggódó szülő alakja, aki általános, közép, vagy felsőfokú iskola végzése után „kibocsájtja” gyermekét a nagybetűs életbe.
Szent Urunk belenézett a századokba és már látta, ami majd még csak ez után íródott és történt meg az APOSTOLOK CSELEKEDETEIBEN, majd a MENNYEI JELENÉSEKBEN, hogy a zsinagóga, a római hatalom, az ateizmus hogyan fogja rombolni és kiüresíteni a Templomokat, Kastélyokat, életeket.

Megrendült lélekkel nézi ZELEMÉREN a templomromot, ARACSNAK puszta templomát, BONCHIDÁN a Bánffy-kastélyromot, KERELŐSZENTPÁLON a Haller-kastélyromot.
Ma már régi romok, küzdve az elmúlás mindent elnyelő atlantiszi mélységével, mely még harangoz a mélyből a tücsökzene harmóniájából a menny dörgéséig ívet húzva a szivárvány fényén.

Zelemér romtemplomZeleméri romtemplom

Aracsi pusztatemplom

Aracsi pusztatemplom

Bánffy-kastély - Bonchida

Bánffy-kastély - Bonchida

Heller kastély - Terelőszentpál

Haller kastély - Kerelőszentpál

Ezeket az épületeket Isten-áldotta természeti környezetben emeltek egykoron tehetséges, szorgalmas, becsületes emberek. Azért, hogy legyen hol imádkozni, legyen hol lakni.
Délvidéken járva a mennyei harangszó elhalkuló hangja aggodalmasan csendült bele a Kárpátia zenekar szívébe: Délvidéki szél. Hallgassuk meg!

„De mivel ezeket mondom nektek, szomorúság tölti el szíveteket. Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni.”
Hogyan is tudták volna, hiszen az „ökumenizmusnak” az ateista paródiája lett valósággá, megelőzve a theologiai erőfeszítést, dogmatikai fáradozást, szellemi közeledést:

„A szamosújvári börtönben (1958) mintegy 50 pap volt összezárva a 104-es cellában, hogy más helyeken ne legyenek romboló hatással a többi fogolyra. A cellában lévő 24 priccsen kettesével aludtak a foglyok, a fekvőhelyek közti szűk helyen csoszoghatott fel-alá az 50 ember, az ágyra napközben leülni szigorúan tilos volt. Ebben a helyzetben ez az 50 pap szigorúan megszervezett életet élt. Unitárius professzorok, görögkatolikus papok, tudós plébánosok, református püspökök angolul, olaszul, németül, franciául, latinul tartottak előadásokat theologiáról, irodalomól, művészettörténetről, történelemről, mindig vigyázva az ajtó felé, hogy a fogolynak nem szabad semmivel sem foglalkoznia.” (Erdélyi Bárka)
A Hit mindeneket megtartó erejéről és diadaláról egy szép hitvallásos versben vall Sajó Sándor költőnk. Olvassuk el!

/p>

Jézus elmenetelét másképpen látják az apostolok és másképpen Jézus, és Jézusnak éppen az a célja, hogy a maga látását tegye a vigasztalás forrásává.
Elmenetelének előfeltétele, hogy eljöjjön a SZÓSZÓLÓ, VIGASZTALÓ, SEGÍTŐ SZENT LÉLEK.
„ÉS AMIKOR ELJÖN, MEGGYŐZI A VILÁGOT A BŰN,AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÍTÉLET TEKINTETÉBEN: A BŰN AZ, HOGY NEM HISZNEK ÉNBENNEM, AZ IGAZSÁG AZ, HOGY ÉN AZ ATYÁHOZ MEGYEK, ÉS TÖBBÉ NEM LÁTTOK ENGEM, AZ ÍTÉLET PEDIG AZ, HOGY E VILÁG FEJEDELME MEGÍTÉLTETETT”

A próféta Ady sokat gondolkodott és gyötrődött ezen igék megértésén. Azt ma már nem tudhatjuk, hogy Érmindszent, Zilah, Nagykároly, Csucsa akkori lelkipásztorai mennyiben segítették a hit és a szellem útján, de a vátesz nem bízott semmit a véletlenre.
Párizsban járva 1906-ban megpillantott egy Rothschild-palotát és első verses kötetében már felmutatta az új század hajnalán, hogy ki is az úr. Harc a Nagyúrral. Olvassuk el!

Ady EndreMegöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.

Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
„Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.

(Vad vágyak vad kalandorának
Tart talán?) S térdre hulltam ott.
A zúgó Élet partján voltunk,
Ketten voltunk, alkonyodott:
„Add az aranyod, aranyod.”

„Engem egy pillanat megölhet,
Nekem már várni nem szabad,
Engem szólítnak útra, kéjre
Titokzatos hívó szavak,
Nekem már várni nem szabad.”

„A te szivedet serte védi,
Az én belsőm fekély, galád.
Az én szivem mégis az áldott:
Az Élet marta fel, a Vágy.
Arany kell. Mennem kell tovább.”

„Az én jachtomra vár a tenger,
Ezer sátor vár énreám,
Idegen nap, idegen balzsam,
Idegen mámor, új leány,
Mind énreám vár, énreám.”

„Az egész élet bennem zihál,
Minden, mi új, felém üget,
Szent zűrzavar az én sok álmom,
Neked minden álmod süket,
Hasítsd ki hát aranyszügyed.”

Már ránk szakadt a bús, vak este.
Én nyöszörögtem. A habok
Az üzenetet egyre hozták:
Várunk. Van-e már aranyod?
Zúgtak a habok, a habok.

És összecsaptunk. Rengett a part,
Husába vájtam kezemet,
Téptem, cibáltam. Mindhiába.
Aranya csörgött. Nevetett.
Nem mehetek, nem mehetek.

Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr.

A világ fejedelmével, a pénz istenével harcol és küzd a költő. A sötét lehúzó erőkkel szemben alárendelt a szerepe. A bibliai bálványimádás szimbóluma végigvonul a versen. Ady arca itt már az emberiség arca, aki küzd a Mammonnal és az „Ezer este” a végtelenségre utal. Gyűlöli és mégis szüksége van reá. Paradoxon, hogy Balassi is mindent nyújt szerelmének és az mégis kineveti, Ady „meglékelt fejét” nyújtja a Mammonnak és az mégis kineveti. Ismerjük és éljük ezt mi is.

Hegedűs Lóránt püspökFőtiszteletű prof. Dr. Hegedűs Lóránt püspök úr az alábbi gondolatokat írta verselemzésében:
„Ady, látva Rodin Gondolkodó szoborcsoportját, azt monda: meg kellene formálni a Pénz szimbolikus szobor-alakját is. A „disznófejű Nagyúr” az ellen-Gondolkodó élő szimbóluma. A szellem gondolkodik, a pénz uralkodik mai leleplező életigazsággal szembeni haláligazság megtestesítője: a pénz úgy uralkodik, hogy a szellem már nem is gondolkodik, csak puszta létéért haláltusázik.
Az információt, az energetikai-anyagi világmindenség formáló szellemi alapelvét E = m x c2 kiszorítja irányító szerepéből: megveszi, lefizeti, megrontja. A Tízparancsolat két kőtáblás dokumentumát összetörető aranyborjúként létezik”
Ott ülünk Jézus lábainál a 40 nap kegyelmi idejében még a földön és előre tekintve szinte beláthatatlan mező nyílik előttünk: mi mindent érthetnénk meg mi és mi mindent fognak megérteni késői nemzedékek, – vagy éppen a mennyben.

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. május 13.

A képek forrásai:
szentcsaladkapolna.blogspot.com
hiresmagyar.network.hu
wikimapia.org
kastelyerdelyben.ro
22nap.egologo.transindex.ro
ekorlap.hu

„Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek” /Apostolok Cselekedetei 1:8/

0

Prédikálószék a Pilisben Istenszéke a Hargitán
(A nyitóképek: Prédikálószék a Pilisben és Istenszéke Görgényben)

Magyar Testvéreim
Még a régi világ egy hű lelkipásztora írta az alábbi köszöntő sorokat egykori feledhetetlen tanárához, a költőfejedelem Áprily Lajoshoz:

„Az emberség szikrázó csúcsain
Magányosan egy vándor kóborol.
Szelíd szemében szőke nyár lobog,
Körötte béke s áldott csend honol.

Te kedves vándor,mondd meg,mit tegyek?
Hogy szállhatnék a csúcsaidra én?
Hisz éppen onnan fentről láthatod,
Milyen kevés már itt alant a fény...”

A szikrázó csúcsokról tanította egy hazafi, hogy nekünk még a hegyeink is a menny földre-szállt üdvösséges világának hordozói mind nevükben, mind szépségükben.
A nyitóképen láthatjuk: Prédikálószék – Pilisben, Istenszéke – Görgényben.
Ha az élet titkát értenénk, nem lenne titok. Hitünk látásával tudunk hódolni az első keresztyén ember előtt, aki elfogadja és teljesíti Isten akaratát, akihez régi himnuszunk szólt: Boldogasszony Anyánk.
A kereszten csak a másik halálraítélt és később a római százados nevezi Úrnak Jézust, miközben a farizeusok gúnyolják, a tanítványok pedig menekülnek.
Ezért igaz, hogy az élet legsokoldalúbb üzenete a költészet, mert míg a görögök bölcsességet keresnek filozófusaikkal, a zsidók botránkozást bajkeverőikkel, nekünk üdvösség a kereszt és a keresztről énekelnek költőink.

„Tündér vagy Zsuzsi”, – egyet értve a méltató sorral, hallgassuk meg Koncz Zsuzsa művésznő szép dalát: Ne mondd (hogy nincs remény)

Lélekbemarkoló a kép: "Amikor együtt volt velük,kijelentette nekik : Ellenben erőt kaptok"  A megdicsőült Krisztus e földi világban a 40 nap kegyelmi idejében már szervezi, építi, segíti az Ő Egyházát, Káténk szerint: egybegyűjti, oltalmazza és megtartja.
Áldott eszközei Jézusnak a tanítványból apostollá lett közösség, az Ige és a Szentlélek, mely elfog érkezni Pünkösdkor.
Egykori nagy püspökünk Ravasz László azt tanítja e helyről, hogy kitárul az apostolok előtt egy fenséges eposz, egy roppant történelem, a SZENT LÉLEK hőskölteménye. Ennek foglalata a 8.vers, mert benne van összesűrítve mind a 28 fejezet: "ELLENBEN ERŐT KAPTOK, AMIKOR ELJÖN HOZZÁTOK A SZENTLÉLEK"

A Szentlélektől kért és kapott erőt a költő-vátesz, mikor 1908-ban újra visszatér nagyszülei falujába Belső-Szilágyba, hogy Szilágylompért református templomában egyedül énekelve és imádkozva áldja Istenét, dicső őseit, köztük Ady Dániel és Visky Julianna nagyszülei emlékét. Az Illés szekerén kötet beszélhetetlen értékű Istenes-versei már sorakoznak füzetében, miközben „bepompázza a 172 mennyezeti freskót” a beömlő nyári nap sugara.
Teljesen elmerül a költő a múlt eme páratlan csodájának elemzésében. Az ősi szkíta-keresztyén hit áldását lelkébe ezredévek hozták,miközben megelevenedik a Teremtés, Történelem, Megváltás, Üdvösség.

Szilágyompért református templomaSzilágyompért református temploma

Jónás próféta története négy mennyezeti freskón is meg van örökítve a nagy cethallal, majd a Földgolyóbis, mely Kepler-szintű csillagászati tudást feltételez a világegyetemről. A Kárpát-medence egyik legszebb templomában villant a lángész és gyarapodott egy verssel a kötet: A nagy Cethalhoz. Olvassuk el!

Ady EndreÓh, Istenünk, borzasztó Cethal,
Sorsunk mi lesz: ezer világnak?
Roppant hátadon táncolunk mi,
Óh, ne mozogj, síkos a hátad.

Csuszós a hátad, mellyel tartod
Lelkünket és a mindenséget
S én csak két rossz, táncoló lábat
S reszkető szivet adok néked.

Sok félelmemet vedd el értük,
Melyek velőimbe befújnak.
Mutasd meg, hogy nem vagy keresztyén,
Nem vagy zsidó: rettentő Úr vagy.

Végy engem hátad közepére,
Hogy két gyönge lábam megálljon,
Hogy a szivem ne verje mellem,
Hogy néha rámszálljon az álom.

Vagy dobj le egyszer s mindörökre
Ne táncolj, lógj, ne tréfálj mindig.
Nem birom s holt csillagaid már
Nyúgodt fényük arcomra hintik.

(Ady Endre)

Főtiszteletű prof. Dr. Hegedű Lóránt püspök úr az alábbi elemzésben tanít e rendkívül nehéz versről:
Dr. Hegedűs Lóránt püspök»Tartalmilag és formailag e vers tökéletes művészi látás és láttatás: a totális létbizonytalanság végtelenségbe vetítésének és örökkévalóságba tágulásának leírása.
Ezért tartalmilag legdöntőbb mondata, lélektanilag legérthetőbb kérése, theologiailag legfontosabb imája e versnek:
„Végy engem hátad közepére, hogy két gyönge lábam megálljon.”
De Isten központi megtapasztalásában rettentő,mert megvesztegethetetlen, és éppen ezért megtartó, abszolút megbízható Úr. Halálosan ítéli a bűnt, de halálosan szereti a megtérő bűnöst.
A mindenséget is csak Isten képes megtartani.«

Szükségünk van mennyei erőre, hogy földi küzdelmeinkben hűen tudjunk „nemes harcot megharcolni, futásunkat elvégezni, a hitet megtartani”. Hiszem azt, hogy a reménytelenség, igénytelenség, sivárság, hanyatlás, deviancia, önzés legyőzhető mindazzal az értékkel és kinccsel, melyet adott nekünk kegyelmi ajándékként a Szentlélek gazdagsága szerint Istenünk. Teller Ede világhírű fizikus egész életében csak Aranyt és Adyt olvasott, majd ezt mondta élete alkonyán: „ha van valami amit nem értettem, az a Jóisten, „mi birtokoljuk a világ legtöbb ősepigonját”

Mi birtokoljuk a világ legszebb földjét, mely a hazánk. Erről énekel Máté Ottília művésznő. Ez a föld a hazám. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. május 6.

A képek forrásai:
vlemworld.com
erdely.ma
sziiagysag.erdely.ro
mek.oszk.hu
origo.hu

„Bármit mond nektek, tegyétek meg” /János evangéliuma 2:5/

0

Munkács vára

(A nyitó képen Munkács vára, a hős Zrínyi Ilona három évig védte a Habsburggal szemben)

Magyar Testvéreim!
A Boldogságos Szűzanya kitörölhetetlen az evangéliumból, a megváltás örömhíréből, mert ő az első keresztyén, aki elfogadja és teljesíti Isten akaratát. Az angyali üdvözlet által lesz a Szentlélek Mátkája, áldott és engedelmes élete eszköz lett Isten kezében, hogy méhének Gyümölcse Jézus legyen a mi Megváltónk.
A hiteles Mária-jelenésekben a Szűzanya felhívja figyelmünket hit-életélményünk elfeledett igazságaira.
Az újszövetségi Szentírás szerint a Mi Urunk Jézus Krisztus első csodáját a galileai Kánában mutatta be, mely kánai menyegző néven ismert. Kána addig jelentéktelen helynek számított, Názárettől mintegy 14-km-re, de a Menny és Föld Urának látogatása örökre ismertté és naggyá tette nevét a Kijelentéstörténetben és a történelemben.
Boldogasszony Anyánk tudta egyedül, hogy a lakodalmas ház termében egyszerre van jelen:
AZ IGE AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBAN
AZ IGE A VILÁGBAN
AZ IGE A TANÍTVÁNYOK KÖZÖTT
AZ IGE A SZOLGÁK SZÍVÉBEN
AZ IGE A TANÍTVÁNYOK SZÍVÉBEN
Szolgálatuknak itt még nagyon a kezdetén vannak, Jézus Krisztus tanítványai alig sejtettek valamit az előttük álló három év mélységeiről és magasságairól ami előttük állt. Egyedül az Édesanya emlékezett az agg Simeon szavaira, hogy egyszer majd tőr járja át nemes lelkét, de ezen a szép lakodalmi estén olyan távolinak tűnt. Csak szép arca és csodás mély tekintete merült el a múltban és nézett a jövőbe, mikor az alábbi dallamok kezdtek játszani lelkében: A keresztfához megyek. Hallgassuk meg!

Lakoma közben történik meg, hogy elfogy a bor. Ez keleten halálos szégyen, valóságos társadalmi csőd. Soha el nem múló bélyeget éget a házigazdára, melyre mindig emlékezni fog egy kis falú közössége.
Mária édesanyai figyelme veszi észre, hogy: „Nincs boruk” (János 2:3) Mária kérésében szembetalálkozik az emberi és isteni szemlélet. Az az örökkévalóságtól a lelkünkben élő és rezzenő aggodalom, vagy félelem: ha baj van, Istenhez fordulunk, menekülünk, hanyatlunk, – „Istenhez hanyatló árnyék” (Ady Endre). Meg kell szabadulnunk szégyentől, ártalomtól, kárhozattól. A mindenható isteni kéz nyúljon bele a történetbe és döntse el a harcot javunkra.
Legyünk gyorsan sikeresek, gyógyultak, boldogok, – erre vágyunk bűnös természetünknél fogva.
Történelmi volt az este, az alkalom, a lecke. Megváltott és boldog nép folytatta a közös örvendezést.

Ady Endre verse Bródy János megzenésítésében, Koncz Zsuzsa művésznő előadásában: Történelmi lecke fiuknak. Hallgassuk meg!

Boldogságos Szűz Mária emberi szemléletet képvisel, de a legnemesebben. „BÁRMIT MOND NEKTEK, TEGYÉTEK MEG!”, – ez a kérés és felhívás nem csak akkor és ott szólt a ház szolgáihoz, az apostolokhoz, hanem azóta is szól a világ minden emberéhez. Ha csak ezt az egy Igét komolyan vette volna az emberiség, az egyház, a civilizáció és a kultúra, „nagy boldogság szállt volna a világra” (Ady Endre). Mert mit is mond Jézus? Mit kér tőlünk? Mire tanít? (Egy másik dolgozat témája lesz)
A hat 114 literes kővedret megtöltötték a szolgák vízzel és az átváltozva 684 liter borrá lett, mindenre elégségesnek bizonyulva.
Május első vasárnapja régi hagyomány szerint anyák napja, ilyenkor emlékezünk és köszöntjük az Édesanyákat.
Az Igei útravaló hazafiaknak gondolata arra a mély bibliai üzenetre kívánt rámutatni, hogy milyen áldott és szép volt Szent Urunk kapcsolata Édesanyjával a kánai menyegzőn.

Történelmünkben is találunk példát, mely dicséretre és követésre méltó. A MAGYAR ASSZONYOK EGYIK LEGNAGYOBB CSILLAGA nevelte számunkra a LEGNAGYOBB MAGYART abban a rövid 12 esztendőben, amit akkor kimért nekik a mostoha sors. Olvassuk el Zrinyi Ilona Grófnő levelét fiához, Rákóczi Ferenc Fejedelemhez:

Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc

„Édes Fiam !
Férjem-uram magához hív engem. Rettentő nagy út áll előttem, de azért sietve sietek uramhoz és hűséges férjemhez. Kötelességem hozza ezt magával. Semmi sem esik nekem olyan súlyosan, mint tőled elszakadni, mert te nekem bánatot sohasem okoztál. Csak tanulj szorgalmasan, és rajta légy, hogy a dicsőség koronáját elnyerjed!
Nincs a világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. A földi javak elveszhetnek, az nem számít, de aki becsületét vesztette, mindenét elvesztette.
Becsüld az embereket! Aki másokat megbecsül, magamagát becsüli.
Anyai áldásommal minden jót kívánok neked. Bárhová vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor a te forrón szerető anyád: Zrinyi Ilona”

Édes anyanyelvünk gazdasága páratlan a világon, hiszen más nyelvek nem ismerik a szót:
ÉDES-ANYÁM vagy ÉDES-APÁM . A régiségben még teljesen általános volt, hogy a gyermek csak így szólíthatta szüleit és ezredeken át ez teljesen természetes volt, mert Isten állt az élet középpontjában.
Szvorák Katalin művésznő és a halhatatlan Illés Lajos zeneszerző dalát hallgassuk meg, mely legyen ima, hitvallás és bűnbánat: Anyák napjára.

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. április 29.

A kép forrásai:
tudasbazis.sulinet.hu
zrinyi-szhely.uw.hu
tortenelem.network.hu

„Asszony, miért sírsz?” /János evangéliuma 20:13.15./

0

CsíkszeredaCsíkszereda főtere: Ételszentelés

Magyar Testvéreim!
Magdalai Mária már csak apadó könnyeit vitte Húsvét hajnalán Drága Mesterének áldott emlékéhez. Szent borzadály fut végig rajta, mikor látja, hogy a kripta bejárata elől el van a súlyos kő hengerítve.
A csalódás, a félelem, a hiábavalóság érzése szorítja össze jó szívét, mely mindig Jézusért dobogott, finom lelkét, mely mindig Jézusért imádkozott, tiszta gondolatát, mely mindig Jézusért aggódott.
Magdalai Mária volt az egyetlen személy, akihez egymást követő néhány percben szól előbb ISTEN SZENT ANGYALA, majd ISTEN SZENT FIA.
Ugyanazt kérdezik: „Asszony, miért sírsz?”
Ez a páratlanul finom és megrendítő drámai jelenet többet mond, mint egy könyvtári értekezés, száraz dogmatikai kiüresedés, egyházi erőlködés. Egyszerre látja színről-színre ISTEN SZENT ANGYALÁT és ISTEN SZENT FIÁT, a MEGDICSŐÜLT ISTEN FIÁT, a MEGÖLETETT BÁRÁNYT, Aki elvette a világ bűneit.
A szeretetnek, a vigasztalásnak és a megértésnek olyan özöne ömlik az Angyaltól és Jézustól a Magdalai Mária gyászára, hogy az csak leborulni tud a hódolattól. Élete értelmére és hitének tárgyára nézve örökkévaló választ kapott.

Mint egykoron az a vak fiatalasszony, aki titokban felkeresi a már süket és öngyilkosságra hajló zenei titánt LUDVIG von BEETHOVENT, hogy kiöntse neki lelkét. Nem tudhatta, hogy a géniusz még nagyobb mélységeket jár meg, az megkérdezte tőle: „Mit szeretnél még az életben?” „Csak egyszer látni a Holdat”, – felelte a hölgy.
Valaki azt írta, erre válaszul született meg a zene irodalom talán legfenségesebb, leírhatatlanul szép műve a Holdfény szonáta. Hallgassuk meg!

Jézus tudta és érezte, hogy Mária, a vak fiatalasszony és mások imádata e földi világ, a tapasztalati és történelmi lét számára akarja Öt visszatartani, kisajátítani, s azt a kapcsolatot úgy folytatni, ahogy és amelyet az Úr tanítványaival kereszthalála előtt élt. Ez nem lehet. A Feltámadott Úr kilépett az érzékelhetőség tapasztalati és történelmi világából és „csak” a hit tárgya lehet. De annak lennie kell!!

Mint jó Mikes Kelemennek Rodostóban 1735. április 8-án Nagypéntek reggel, mikor az alábbi sorokat írja áldott NAGYSÁGOS FEJEDELMÜNK hűlő teste fölött:

Mikes Kelemen

»Édes Néném!
Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra teve bennünket és kivéve ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat, három óra után reggel. Ma Nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratnunk. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt értünk. Ami csoda életet élt és ami csoda halála volt, hogy megmondották néki: „Ma velem leszel a Paradicsomban” «

Rákóczi fejedelem

Volt idő Debrecen Város életében, mikor a büszkeség tárgya többek között az orvostan hallgató fiatalok által alapított Color zenekar jelentette. A DOTE – és Bokor – fivérek, Lámer Emil és Pólya László már messze járnak Derecskétől és Debrecentől, de reméljük, hogy nem tudják meg, hova züllött a közgondolkodás,mely a trágárt, gonoszt és brutálist büszkeségnek nevez („tank”)
Color zenekar: Elvesz a föld. Hallgassuk meg!

A hit tárgya Jézus Krisztus székely-magyar népe számára ma is, kik egyedülálló ékes és szép renden minden esztendő Húsvét reggelén felsorakoznak településük utcáján a Templom elé, hogy a plébános lelkipásztori áldásával szentelje meg gondosan elkészített finom, ünnepi ételüket, a sonkát, bort, festett, rajzolt, írott és patkolt tojást, melyről még nem is hallott a világ.
A nyitóképen Csíkszereda főtere látható, mely áldásra vár. Angyal és Jézus hozza a mennyből ezúttal is, lelkipásztor, Város Polgármestere, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondja lelkesen és visszavonhatatlanul a földről, mint Hajdúnánáson a Székely menekültek befogadásának évfordulóján. Dicsértessék a Jézus Krisztus.

 

A hit tárgya Jézus Krisztus Köröstárkány és Kisnyégerfalva jó magyarjai számára ma is, akik emlékeznek a MAGYAR SIRATÓFALNÁL az 1919. április 19-én Nagypéntek napján román félkatonai horda által agyonlőtt 91 és 17 MAGYAR ÁLDOZATÁRA.

Köröstárkány - 91 magyar áldozat emlékműveKöröstárkányi emlékmű

A Fekete-Körös völgye magyar vértől volt piros, hisz az bűn, ha valaki magyar, egyetlen bűnük pedig ez volt.
Hiába segítették, etették, támogatták a környék jobbágy-románságát századokon át a dolgos, tehetséges eleink. Ez volt a fizetség. De Szent Urunk áldozatára eljön a Húsvét Köröstárkányban is, mi pedig abban segítünk Jézusnak, hogy megdöntjük Trianont!!

Az volt a bűnük, hogy magyarok. - A köröstárkányi mészárlás

Az volt a bűnük, hogy magyarok - a köröstárkányi mészárlás

„Asszony, miért sírsz?” – „Ne tartóztass engem, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez”

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. április 22.

A képek forrásai:
ruszinkarpatlaja.blogspot.hu
mikes-tbanya.sulinet.hu
betyarsereg.hu
ujkor.hu

„Asszony, miért sírsz?” /János evangéliuma 20:13.15./

 

Magyar Testvéreim!

Magdalai Mária már csak apadó könnyeit vitte Húsvét hajnalán Drága Mesterének áldott emlékéhez. Szent borzadály fut végig rajta, mikor látja, hogy a kripta bejárata elől el van a súlyos kő hengerítve.

A csalódás, a félelem, a hiábavalóság érzése szorítja össze jó szívét, mely mindig Jézusért dobogott, finom lelkét, mely mindig Jézusért imádkozott, tiszta gondolatát, mely mindig Jézusért aggódott.

Magdalai Mária volt az egyetlen személy, akihez egymást követő néhány percben szól előbb ISTEN SZENT ANGYALA, majd ISTEN SZENT FIA.

Ugyanazt kérdezik: „Asszony, miért sírsz?”

Ez a páratlanul finom és megrendítő drámai jelenet többet mond, mint egy könyvtári értekezés, száraz dogmatikai kiüresedés, egyházi erőlködés. Egyszerre látja színről-színre ISTEN SZENT ANGYALÁT és ISTEN SZENT FIÁT, a MEGDICSŐÜLT ISTEN FIÁT, a MEGÖLETETT BÁRÁNYT, Aki elvette a világ bűneit.

A szeretetnek, a vigasztalásnak és a megértésnek olyan özöne ömlik az Angyaltól és Jézustól a Magdalai Mária gyászára, hogy az csak leborulni tud a hódolattól. Élete értelmére és hitének tárgyára nézve örökkévaló választ kapott.

 

Mint egykoron az a vak fiatalasszony, aki titokban felkeresi a már süket és öngyilkosságra hajló zenei titánt LUDVIG von BEETHOVENT, hogy kiöntse neki lelkét. Nem tudhatta, hogy a géniusz még nagyobb mélységeket jár meg, az megkérdezte tőle: „Mit szeretnél még az életben?” „Csak egyszer látni a Holdat”, – felelte a hölgy.

Valaki azt írta, erre válaszul született meg a zene irodalom talán legfenségesebb, leírhatatlanul szép műve a Holdfény szonáta. Hallgassuk meg!

 

V I D E Ó

 

Jézus tudta és érezte, hogy Mária, a vak fiatalasszony és mások imádata e földi világ, a tapasztalati és történelmi lét számára akarja Öt visszatartani, kisajátítani, s azt a kapcsolatot úgy folytatni, ahogy és amelyet az Úr tanítványaival kereszthalála előtt élt. Ez nem lehet. A Feltámadott Úr kilépett az érzékelhetőség tapasztalati és történelmi világából és „csak” a hit tárgya lehet. De annak lennie kell!!

 

Mint jó Mikes Kelemennek Rodostóban 1735. április 8-án Nagypéntek reggel, mikor az alábbi sorokat írja áldott NAGYSÁGOS FEJEDELMÜNK hűlő teste fölött:

»Édes Néném!

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra teve bennünket és kivéve ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat, három óra után reggel. Ma Nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratnunk. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt értünk. Ami csoda életet élt és ami csoda halála volt, hogy megmondották néki: „Ma velem leszel a Paradicsomban«

Volt idő Debrecen Város életében, mikor a büszkeség tárgya többek között az orvostan hallgató fiatalok által alapított Color zenekar jelentette. A DOTE – és Bokor – fivérek, Lámer Emil és Pólya László már messze járnak Derecskétől és Debrecentől, de reméljük, hogy nem tudják meg, hova züllött a közgondolkodás,mely a trágárt, gonoszt és brutálist büszkeségnek nevez („tank”)

Color zenekar: Elvesz a föld. Hallgassuk meg!

 

V I D E Ó

 

A hit tárgya Jézus Krisztus székely-magyar népe számára ma is, kik egyedülálló ékes és szép renden minden esztendő Húsvét reggelén felsorakoznak településük utcáján a Templom elé, hogy a plébános lelkipásztori áldásával szentelje meg gondosan elkészített finom, ünnepi ételüket, a sonkát, bort, festett, rajzolt, írott és patkolt tojást, melyről még nem is hallott a világ.

A nyitóképen Csíkszereda főtere látható, mely áldásra vár. Angyal és Jézus hozza a mennyből ezúttal is, lelkipásztor, Város Polgármestere, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondja lelkesen és visszavonhatatlanul a földről, mint Hajdúnánáson a Székely menekültek befogadásának évfordulóján. Dicsértessék a Jézus Krisztus.

 

A hit tárgya Jézus Krisztus Köröstárkány és Kisnyégerfalva jó magyarjai számára ma is, akik emlékeznek a MAGYAR SIRATÓFALNÁL az 1919. április 19-én Nagypéntek napján román félkatonai horda által agyonlőtt 91 és 17 MAGYAR ÁLDOZATÁRA. A Fekete-Körös völgye magyar vértől volt piros, hisz az bűn, ha valaki magyar, egyetlen bűnük pedig ez volt.

Hiába segítették, etették, támogatták a környék jobbágy-románságát századokon át a dolgos, tehetséges eleink. Ez volt a fizetség. De Szent Urunk áldozatára eljön a Húsvét Köröstárkányban is, mi pedig abban segítünk Jézusnak, hogy megdöntjük Trianont!!

 

Asszony, miért sírsz?” – „Ne tartóztass engem, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez”

 

Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. április 22.

„Én vagyok a feltámadás és az élet” /János evangéliuma 11:25/

0

Rubens: Jézus halála

(A nyitókép Rubens: Jézus halála)

Magyar Testvéreim!
Virágvasárnap történelmes üzenete a mi magyar sorsunkban is folyamatosan fellelhető. Hányszor köszöntötték virágesővel nagyjainkat, hogy mire a kakas hármat kukorékolt, már el is árulták, meg is tagadták, hagyták vesztőhelyre menni őket. S ha nem tud nemzetté felnőni, már sírni sem tud vesztesége és a maga bűnei fölött.
Látjuk Nagycsütörtök este Szent Urunk kezében a megtört kenyeret és a kitöltött bort az Utolsó Vacsorán.
Halljuk az Úrvacsora szereztetési igéit: „Ez az én testem, amely tiérettetek adatik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „E pohár az ÚJ SZÖVETSÉG az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki a bűnök bocsánatára. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt,az Úrnak halálát hirdessétek,míg eljövend".
Látjuk Nagycsütörtök este a tanítványai lábát mosó Úr Jézus Krisztust, mely alantasnak tartott cselekedetet még egy rabszolgának sem volt kötelessége megtenni. Ő megtette, példát adva az isteni szeretet mélységéről.
Halljuk Péter apostol szavát, aki tiltakozik mindez ellen. „Ezt ne tedd velem Uram.”
Látjuk az apostolok ünnepélyes arcát, kik még nem tudhatták ekkor,hogy Megváltónk kijelentése hitünk szent titka és a lelkipásztori szolgálatra szóló elhívás és meghívás.
Halljuk Jézus főpapi imáját, melyben summázza az Atyához való titokzatos viszonyát, elhívását, küldetését.
Egy nagy lelkipásztor azt mondta róla, ez Jézus Krisztus Miatyánkja. Nagyszerűsége csak a Prológushoz és a Hegyi Beszédhez mérhető.

Ebbe a páratlan történelmi és üdvtörténeti, mennyet és földet átfogó szeretetözönbe csendül bele a Nagypéntek titkának régi latin himnusza:

„Jézus világ Megváltója,
Üdvösségem megadója,
Megfeszített Isten Fia,
Bűnömnek fán függő díja:
Jézus engedd hozzád térnem,
Veled halnom, veled élnem.”
(342. Dicséret 1. v.)

Versben elmondta nekünk Wass Albert írófejedelem, halgassuk el! Nagypénteki sirató.

A szenvedés gondolata az Ószövetségben Jób könyvében áll előttünk de a maga teljességében az Újszövetségben bontakozik ki Megváltónk életében. Ézsaiás próféta tanítása szerint Fájdalmak Férfia, ki testében-lelkében hordozza a szenvedést. A Máté és János Passió a zenetörténet egyik leghatalmasabb alkotása J. S. Bach zseniális hitvallásában. A szólisták, a kórus és a zenekar beszéli a beszélhetetlent: Isten szenvedését és Isten halálát.
Poncius Pilátus, Kajafás, Heródes, a zsidók és a rómaiak gyűlölete így jelenik meg Áprily Lajos egy versében:

„Sebet hordott a testén, sok sebet,
félig-hegedtek voltak és sötétek.
Ti azt mondtátok róla: rejteget,
mert nem mutatta, emberek, felétek.”

Aludt a város, aludtak a tanítványok, csak a lelkiismeret és néhány asszony volt ébren, hogy végtisztességet tegyenek Arimátriai József, Nikodémus és Lázár egykori barátjának sírjánál, hova csak Szent János apostol és a szenvedő Szűz Anya kísérte ki a Szentet, áldott méhének gyümölcsét, végső erejét összeszedve. Michelangelo Pietája lobog előttünk, mikor a halott Fiú elomló testét tartja a Szűzanya és érzi beteljesedni Simeon próféciáját. Tőr járja át.
Az emberi történelem legszomorúbb helye a temető, hol minden reményünk és esélyünk porba omlik, mert bűneink miatt porrá kell lennünk és ráadásul meg kell fizetni a zsoldot is.
Ebbe a halálkultuszba dalol be az életszentség, a győzelem, a diadal. Az utolsó szó jogán.
Húsvét ünnepe – Happy laster (Jézus feltámadása) Hallgassuk meg!

Jézus Krisztus feltámadása minden történetnek, az egész emberi történelemnek végső és igaz célja, Krisztus győzelme maga az éltető forrás. Krisztus Urunk szenvedését, halálát, feltámadását hirdetni kell az egyháznak a világ felé. Korunkban legszükségesebb, leghatásosabb, legértelmesebb missziói feladatnak kell tekinteni.

Húsvét ünnepe – Jézus feltámadt Hallgassuk meg!

Az emberi történelem legnagyobb kinyilatkoztatása egy temetőben hangzik el, túlhaladva minden emberi gondolatot és lehetőséget.
„Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él és mindenki, aki él és hisz én bennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”
Sok száz koporsó mellett megállva mindig láttam egy különös fényt, nyugalmat és derűt az elköltözött arcán, mely már a menny titkát és békéjét hordozta.

Az Élet költője, a vátesz-Ady, Érmindszent Templomát és Temetőjét napfényben és holdfényben könnyező prófétája húsvéti bizonyságtételét így tanítja számunkra Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr:

Ft. Hegedűs Lóránt„Halálos háborúban feltámadásos Krisztus-költemény ez. Végleg elbukó időben diadalmasan hajnalló örökkévalóság. Ez pedig a teljes kilátástalanságban is újrakezdés kegyelmi lehetőségét jelenti.
Bús árkokig leér szava: a sírok mélyéig hatol a halálból feltámasztó húsvéti Ige és szózat.
A Húsvét igazsága abban áll, hogy csak neki van joga.
A Húsvét jósága abban áll, hogy biztat.
Hány téli halálból lett új tavasz eddig is.
EGY SZEMÉLY a HÚSVÉT MAGA, EGYETLEN ISTENEMBER, HALÁLOS SZERELMŰ, és HALÁLBÓL MEGVÁLTÓ HATALMAS ÚR, ISTEN MESSIÁS-FELKENTJE Ő.
Van-e gyönyörűbb ennél?
HISZEN LEGGYÖNYÖRŰBB SZÉPSÉG a FELTÁMADT ÉLET isteni GLÓRIÁJA”

Ady Endre: A szép Húsvét Olvassuk el

Ady EndreOdukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Husvét szent tavasza
S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?

Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?

Áldott húsvéti ünnepet kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. április 15.

A képek forrása:
artbible.org
origo.hu
ekor-lap.hu

„Ki ez?” /Máté evangéliuma 21:10/

0

Pannonhalma - Virágvasárnapi telihold(A nyitókép Pannonhalma)

Magyar Testvéreim!
Valaki egyszer azt mondta: fiatal koromban áldást, erőt és távlatokat kaptam, holott én csak sikert, pénzt és a ma örömét kerestem. Majd évtizedekkel később, mikor „megtagadva, örök Sionát messze hagyva” (Ady) megállt mellettem valaki és azt mondta, hogy nincs oly erő, mely útjába állhatna Jézus Krisztus hó tiszta szavainak, az evangélium erejének és igazságának. „Ki ez?” – kérdeztem mint a régi virágvasárnap Hozsánnázó tömege.
Mellettem harsogott a világ, de tisztán hallottam a sokaság hitvallását: „EZ JÉZUS, a galileai NÁZÁRETBŐL VALÓ PRÓFÉTA”
Bács Ferenc színművész bizonyságtételében hallgassuk meg!

Jézus Krisztus földi élete során a tanítványokkal járván volt amikor előreküldte őket és Ő utánuk ment, volt, amikor Ő ment elől és a tanítványok követték Őt. A virágvasárnapi történetben mindkét példa jelen van.
Éppen tódul mindenfelől a nép Jeruzsálembe a páska ünnepére. A szegénység ismerte Jézust, nem felejtette tanításait és csodáit, ezrek megvendégelését és személyes gyógyulásait, igazság melletti kiállásait és örök nyomot égető karizmáját. Hű népe beállt az ünneplő menetbe, hogy virággal, pálmaággal, felsőruhával kifejezze még egyszer köszönetét és hódolatát a MESSIÁS KIRÁLY előtt. Hirtelen úgy érezte mindenki, hogy adósa és szeretné keblére ölelni. A zsidó Főtanács vak gyűlölettel csapott le minden ilyen kezdeményezésre, Róma pedig szimpla lázadókat vélt látni. Neki a birodalom stabilitása volt az elsődleges, Poncius Pilátus helytartó nem foglalkozott vallási kérdésekkel, a császár barátjaként más céljai voltak.
A virágvasárnapról készült video szépen adja vissza virágvasárnap lelkiségét. Hallgassuk meg!

Akkor is és ma is a hit szemével látja meg az ember a szolgai formában bevonuló ÚR JÉZUS KRISZTUST. Nem pompával, nem dicsőséggel, nem hivalkodva, hanem szamár hátán egyszerűen és csendesen, hogy beteljék rajta Zakariás próféta jövendölése.
Külsőleg ez a bevonulás majdnem karikatúrája az akkor ismert világ hadvezéreinek és uralkodóinak ismert diadalkapuit és roppant fegyveres erőit látva. Belsőleg azonban minden diadalmenetnél felségesebb, amit a történelem ismer, mert a szamárháton ülő fiatal mester KIRÁLYOK KIRÁLYA, URAKNAK URA, a körülötte lévő lelkes közösség pedig az Ő EGYHÁZA.
Pálóczi Horváth Ádám biblikus hitvallása virágvasárnapi énekünkben írja le a hit titkát:
„Ó, szentegyház, hívek boldog országa! Mily édes ez a Jézus királysága! Szelíd, szegény ez és alázatos, De nagy hatalmú és csodálatos” /331.Dicséret 2.v./
„Ki ez?” – aki látva a fényben tündöklő várost, nem a békesség és öröm tölti el, – de Jeruzsálem csak nevében békesség városa, tartalmában az örök harc tragikus városa, – hanem sírva fakad.
Nem önmagát, hanem a hitetlenséget, a lelketlenséget, az engedetlenséget, a meg nem térést, a kárhozatot zokogja.
Tudja és látja, hogy ebbe fog belepusztulni és szétszóródni. Ma is. Hit és áldozat nélkül puszta erőlködés, attrakció és díszlet, amit egy-egy korszak egyháza próbál magából kisajtolni. Az emberek menekülnek a templom és a legnagyobb keresztyén ünnepkör elől plázákba, hegyekbe és vizekbe, csak közösséget ne lásson.
Pedig virágvasárnap üzenete soha nem volt olyan aktuális, mint éppen ma, a hitetlenségébe fúló Európa alkonyán.
Hallgassuk meg!

Boldog az a közösség, aki felismeri meglátogatásának idejét. Így van reménye a megmaradásra. Jézus sírva mondja: „hányszor akartalak szárnyaim alá gyűjteni titeket, mint kotlós a kiscsibéit, de TI NEM AKARTÁTOK!” Az egyetlen, az utolsó a kivételezett alkalmat is elmulasztottátok.
A hit az ember belső szobája, a lélek felelete Isten megszólító szavára.
Amikor Európa és hazánk egére sötét felleget borított az emberi irigység és gyűlölet nagy háborúk és Trianon átkában, földi állomásokra mennyei fénysugár érkezik, mert tudták, hogy a jóság akkor is megmarad, ha az élet elvész.
„Az élet pedig élt és élni akart” (Ady), nem pusztulva és szétszóródva, hanem újra egy hazában egyesülve.
A történelem is produkál sorsunkban kis virágvasárnapokat, mikor kegyelettel emlékezünk a II. Bécsi döntés határozata után az 1940. szeptember 6-án Nagyváradra bevonuló dicsőséges Magyar Királyi honvédsereg bevonulására. Mert amit Isten egybeszerkesztett, azt ember el ne válassza. Jó látni az öröm könnyeit is a találkozás fölött. Felismertük meglátogatásunk idejét, ez lehet reményünk a megmaradásra.
Hallgassuk meg!

Áldott nagyhetet kívánok !

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. április 8.

A képek forrásai:
pctrs.network.hu

„Mindenekelőtt szeressétek egymást hűségesen” / I. Péter lev.4:8/

0

Válaszúti Kallós Zoltán múzeum

Magyar Testvéreim!

(A nyitóképen a válaszúti Kallós Zoltán múzeum látható)

Dermesztő volt az a délután Kodály Zoltán világhírű magyar zeneszerző számára, mikor 1951-ben magához hívatta a földi mindenható, hogy írjon egy másik Himnuszt, mert a jelenlegi méltatlan a kommunizmus építéséhez és az új kommunista embertípushoz.
Némán és megvetéssel nézett erre a lelki-szellemi törpére mielőtt megszólalt. Emlékének gazdag tárházában ott lebegett LISZT FERENC, hűséges munkatársa BARTÓK BÉLA, irodalmunk szent poétái, áldott klasszikusai: ADY ENDRE, ARANY JÁNOS, BALASSI BÁLINT, BERZSENYI DÁNIEL, CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY, KÖLCSEY FERENC, MÓRICZ ZSIGMOND életműve, melyekhez zenét komponált hegedűre, gordonkára.
Olthatatlan szeretettel szerette a galántaiakat, a székelyeket, a katolikusokat, a reformátusokat.
Istenem, ettől a jogfosztott, kisemmizett, megalázott néptől még a nemzeti imáját, az utolsó menedékét, végső reményét a világ legszebb Himnuszát is vegyük el? Semmije ne maradjon ami életben tartja? Hiába sportolóink csodás, világraszóló győzelme? Az aranycsapat diadala? Helsinki eljövendő káprázata a 16 arany?
Kodály ZoltánEkkor szólalt meg KODÁLY: „AHHOZ SEM HOZZÁTENNI, SEM ABBÓL ELVENNI NEM LEHET, JÓ A RÉGI” – majd kilépett a szobából köszönés nélkül. Az AVH pribékjei némán és tanácstalanul néztek utána.
Hazaérve leborult és egy imában köszönte meg Istennek, hogy verés és börtön nélkül megúszta a látogatást a diktátornál.
Felnyitotta Bibliáját és Péter apostol első levele mintha éppen hozzá és róla szólna, a mennyei üzenet átölelte és melegítette szívét az ötvenes évek dermesztő világában. Üldözik Kis-Ázsia keresztyéneit, egyre hatalmasabb félelem lesz úrrá a Krisztus-hívőkön, a császár gonosztevőknek tartja őket és rövidesen megkezdődnek a kivégzések. Az ördögi elnyomásból az angyali fénybe kell emelni keresztyén magyarjaimat, ezt pedig csak a hűséges szeretet erejével lehet megtenni. Érezte a zenetudós, hogy az ő eszköze a hangszer, a dal, az imádság, a hit, a néplélek ereje.
Esti dal. Hallgassuk meg!

Isten kegyelméből 125 esztendővel ezelőtt született a lánglelkű zeneszerző, pedagógus, gyűjtő Kodály Zoltán.
A Psalmus Hungaricus, Háry János, Marosszéki táncok, Galántai táncok, Genfi zsoltárok, Székelyfonó, Népzene sorozata tette világhírűvé és halhatatlan nagysággá nevét a magyar kultúra pantheonjában. Életét tudatosan vállalt misszió jellemezte, amelynek lényegét „A zene mindenkié” általa meghirdetett jelmondat foglalja össze.
A Kodály-módszert már szerte a világon alkalmazták, mikor egy születésnapi ünnepségen a jó barát TAMÁSI ÁRON így köszöntötte székely góbéssággal a világhírű zenetudóst:
„A madárnak és a melegnek szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Van közöttünk 15 év és egy Trianon”

Kallós Zoltán1962-ben a Turul-madárnak szárnya lehetett, mely Válaszútra röpített Kodály Zoltántól Kallós Zoltánnak egy hordozható magnetofont, hogy Kalotaszegen, a Mezőségen, a Gyimesekben és Moldvában járó nagy gyűjtőnek segítse és könnyítse munkáját.
Mikor leszállt a buszról Bákóban és a román szekus megtaposta a Kodály magnót, majd Kallós Zoltánt, annyit felelt neki a sárból felnézve: „Korunk legendája Bartók és Kodály. Én lélekmentő vagyok csupán. Népem 15000 dalát gyűjtöttem eddig össze, de még legalább ennyi vár reám, egyébként már más szalagokon jó helyre menekítettem”
Szerény volt Kallós Zoli bácsi, de hát Válaszút egy Wass Albertet is adott az egyetemes magyarságnak.
Tamás Gábor énekes szép dalát hallgatva megértünk valamit e beszélhetetlen isteni titokból és gondviselő kegyelemből.
Ó, Erdély szép hazám. Hallgassuk meg!

A néprajzkutató, népzenegyűjtő ikon 1926-ban született a Kolozsvárhoz közeli Válaszúton, de már a Mezőség küszködő szórványvilágában. Mikor vittem a könyv szállítmányt a Görgényi Egyházmegyébe, azon a vidéken mentem keresztül. Közel Sütő András faluja is, hiszen Pusztakamarás tornya hívóan int a román tengerben magyar szót keresve.
Egy 91 éves magyar, tudós professzor itt él és dolgozik az egykori Tündérkertben. Mércét és példát ad elénk. Rója az utakat egy magnóval, lélektől lélekig,hogy gyűjtse, mentse, őrizze a magyar kultúra kincseit. Tisztelet, főhajtás, köszönet illesse a nagy küldetés szolgálatában élő és égő szent öreget.
A Kallós Alapítvány és Kollégium életre hívatott egy sokak által halálra szánt nemzetet és ügyet. A feledés és gyűlölet özönvize nem tudta elmosni dicső múltunkat, melyet Attila hun fejedelem szíve, Árpád fejedelem vezérlő bölcsessége, Szent László király szabolcsi zsinata imádkozta fel a menny Urához.
A zászlóba kapaszkodva és soha meg nem futamodva hallgassuk meg a Kárpátia zenekar spirituális dalát:
Néma keresztek

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. április 1

A képek forrásai:
itthon.transindex.ro
hu.wikipedia.org
kodaly.hu

„Mert most tükör által homályosan látunk” /I. Korintusi levél 13:12/

0

Szentpétervár a Néva folyórólMagyar Testvéreim!

A Néva behavazott jégtükrén aranyporrá verődött szét a téli nap búcsúzó fénye.1906. február havának 28. napját mutatta a naptár, mikor Obolenszkij herceg jelentette a cárnak, hogy barátja, udvari festője, az Orosz Művészeti Akadémia tagja, a francia Becsületrend tisztje, a Grúz nép legendás büszkesége utolsó óráit éli.
Mély megrendüléssel adott utasítást a cár, hogy ha Istenhez emelkedik a dicső magyar nemes lelke, szólaljanak meg a Péter templom, a Kazányi székesegyház és a Szent Izsák katedrális összes harangjai.

 

Zichy MihályZichy Mihály

Zichy Mihály mélyet sóhajtott és még így közel a nyolcvanhoz is őrizte szoborszépségű vonásait. Szelíd derű áradt szét lelkében mikor arra gondolt, hogy a Monarchia berkeiben gróf Andrássy Gyula, Jókai Mór és Munkácsy Mihály mellett őt tartották Európa vezető szalonjainak hölgyei szívük álmának.
A szelíd zalai dombok emléke jelent meg előtte, kedves tornyú kis faluk, útszéli keresztek hervadó virággal, jóságos ősei kik ügyvédnek szánták, de valami kifürkészhetetlen titok által briliáns rajztehetsége fiatal éveiben Bécsbe és Itáliába röpítette festészetet tanulni. Miért kellett neki Katalin orosz nagyhercegnővel találkoznia? Miért mondták neki,hogy páratlan géniusza Munkácsynál is nagyobb és a cár udvarában fog kiteljesedni 50 éven keresztül?

Zichy Mihály rajza

Miért hajtott a Sors szele Szentpétervárról Tbiliszibe, majd Párizsba? Miért hagyott el Alexandra feleségem magával víve három leányom és egy fiam? Miért gondolták a szépséges orosz hercegnők, hogy zseniális rajzaim csak róluk szóljon?
Tartotta lelkében a képzeletbeli mérleget és a serpenyő egyik tányérja egyre nehezedett.
A múlt emléke lebegett és úszott a jelenbe a lét és nem lét határán, az álom és valóság mezsgyéjén, ég és föld között.

Zichy Mihály emlékműve

Az Omega együttes egy dala ezt így írja le nekünk: Szvit. Hallgassuk meg!

Renegát vagyok, vagy hazafi? Égek a bánatban és merülök az emlékekben életem utolsó óráiban az Úrhoz készülve, hogy Széchenyi halott, Kossuth bolyong a világban segítőket keresve, gróf. Battyány miniszterelnök és az aradi mártírok halottak, Petőfi halott, Vörösmarty halott, Madách bujdosott a császáriak elől miközben Jókait is rejtegette, Arany bánatba halta életét, Munkácsy a századfordulón elborult elmével ment a sírba. A dicső forradalom és szent szabadságharc megannyi névtelen ezreinek fő és jószág vesztése a drága távoli magyar hazának egyetemes vesztesége, melyet Ferenc József osztrák császár és II. Miklós orosz cár zúdított reája.
Vagy ma 28-án, vagy holnap március 1-én számot kell adnom az Úr Jézus előtt, hogy miközben hazám legjobbjai, népem fiai küzdöttek, éltek és haltak én négy cár udvari festője voltam. Velük éltem, asztalaiknál étkeztem, útjaikra elkísértem, életüket rajzoltam és festettem, hercegnőiket szerettem.
Tudom Uram, hogy ma még tükör által homályosan látok, de rövidesen színről színre foglak. Azt is tudom, hogy nincs érdemszerző jó cselekedet, de elmondom majd Neked trónusodnál állva, hogy szívem egész szeretetével szerettem
Lermontovot, Puskint, Gogolt az orosz néplélek legjobbjait. Illusztráltam műveiket és szinte orosszá váltam, míg ők magyarrá nemesültek. Ez történt Grúziában is, mikor Rusztaveli legendás művének a Tigrisbőrös lovagnak illusztrációját elkészítettem és nemzeti hős lettem.
Emlékoszlop hirdeti az egyetemes kultúra és szeretet nagyszerű magyarjának gigászi tehetségét. Nézzük meg!

Sokkal tartozom, hogy a mérleg két serpenyője egyensúlyba kerüljön, ezért mindent megtettem, varázsoltam, újra teremtettem, hogy Petőfi, Arany és Madách művei még áldottabban hirdessék a világnak, hogy egy kivételes tehetségű nép páratlan gazdagságú nyelvével hogyan sáfárkodik?
A magány és a távollét fájó keserűsége égetett és mart belém, melyről nem tudott semmit a fényűző udvar. Európa festőkirálya voltam, mindent elértem és mindent megkaptam. De látom most, hogy Szentpétervár katedrálisai mögött lemegy a nap és az Ermitázs kincsei mennyei erőket sugároznak felém, de semmit nem szeretnék úgy, mint még egyszer a holnapot látni, hogy beköszön a március reggele a Néva fölött, hirdetve az élet győzelmét.

Hamvas Béla varázslatos szép verse ezt a csodát írja le nekünk. Isten tenyerén ébredtem. Hallgassuk meg!

Zichy Mihály álombúcsúja bejárta még egyszer a nagy holland, olasz, francia, spanyol mesterek világát. Ők nemzeti művészetük hősei lettek.
Alkottam e olyant Petőfi lírájával, Madách drámájával, Arany balladáival, jókai romantikus regényeivel, hogy örök gyökeret ereszt a magyar szellemi tudatban?
Ötven évet távol éltem lángoktól ölelt kis hazámtól, mégis mindig zalai maradtam. Szívem, lelkem, tehetségem Istennek és népemnek ajánlottam fel és ebbe belefért az orosz és a grúz nép is. A szeretet Isten lényével való közösségünk. Ezért a szeretet örökkévaló.
Ebben a pillanatban megkondult Szentpétervár valamennyi harangja, hirdetve az élőknek, hogy egy páratlan tehetségű magyar festő művei ettől kezdve a világhírű Ermitázs gyűjteményének fényét emeli az örökkévalóságban, mialatt az űrben az angyali seregek sokasága imádsággal kísérte az Úr Jézus Krisztus trónusához e nemes lelket, hogy színről színre lássa, Akinek teremtett szép világához annyi gyönyörű kincset halmozott még mellé művészete által.

Demjén Ferenc – Sztankay István: A gömb. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. március 25.

A képek forrásai:

„Krisztus lakjék szívetekben hit által” /Pál apostol levele Efézusba 3:17/

0

KoltóMagyar Testvéreim!

Mikor az ember búcsút int fáradt szeme pillantásával az életnek és barázdált homloka mögött utolsót lobban a teremtő gondolat, hűlő szíve halkuló dobbanása néz utána az Istenhez távozó léleknek.
Gondol e arra, hogy már a Vatikán egyik bíborosa tudott érkezéséről? – tudja e, hogy Erdőd várának Turul-madara ledöntött szobra fölött néz a végtelenbe?, – reméli e, hogy Koltón még éneklik az asszonyok tangó harmonika kíséretével „Befordultam a konyhára”?
1991 november havában már omlott a köd Máramaros bércei között, mikor ezt mondta nekem Koltón a Református Egyház gondnoka, SEBŐK MIHÁLY bácsi: „Tetszik tudni, Petőfi Sándor a világirodalom legnagyobb költője. A világirodalom legszebb versét Koltón írta meg, itt a kőasztalnál, a Somfa alatt, amit RÁKÓCZI FEJEDELEM birtokáról hozott ide Jókai Mór. Petőfi él, halhatatlan, örökkévaló. Itt áll a Teleki kastély, az emeleten a múzeum, földszinten az iskola, mert Koltó szín magyar. A múzeumért megvertek a Securitatén Nagybányán, de tetszik tudni: Petőfi él!”

Hallgassuk meg a Kormorán zenekar előadásában: A költő visszatér című dalt!

„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről nevét kapja minden nemzetség mennyen és földön”, vallja Szent Pál apostol tanításában, mely egyszerre imádság és hálaadás.
Kéri tovább az apostol, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az Ő Lelke által.
Az Ige a megértés kulcsa az egész forradalom és szabadságharc eseményeit és álmodóinak életét látva.
A belső ember a lélek és a hit embere. Petőfiről megjövendölte a bíboros, hogy Európa egén feltündöklő lángész fogja meghatározni az egész századot. Sorai világokat fognak megrengetni, seregek fognak meghátrálni, távoli népek fognak példájából erőt meríteni szabadságharcos küzdelmeikhez.
Ezt a titokrendszert görög gondolattal topos noétosznak nevezik, Szent Pál apostol Krisztusnak nevez, mélységben, magasságban, szélességben, hosszúságban járja be a lélek a mindenséget. Elmondható a korszak valamennyi politikusáról, ha megnézzük az első felelős magyar kormány minisztereinek tablóját, elmondható az arisztokrácia családjairól, és végül kijelenthető a korszak nagy íróiról és költőiről.
Egyben közös volt a XIX. század magyar világának hitvallása, mely szerint a szeretet belső forradalma vezérelte őket, hiszen alkotmány és honvédelemről égett lelke a függetlenség jegyében.

A haza minden előtt. E szent cél lebegett drága eleink szeme előtt. Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát!

A Somfa kicsi ágát kedves ereklyeként őrzöm,mert elmondta SEBŐK MIHÁLY bácsi, hogy Petőfi visszatért a síri világból mint Krisztus Urunk és az ő szelleme ma is összegyűjti a szabadságban, testvériségben, függetlenségben hívő magyarokat széles e világon, leginkább március 15-én, aztán Csíksomlyón.
Térbeli végtelenség, időbeli örökkévalóság, értékbeli abszolútság, kozmikus egybetartozás és összefüggés, mindez a titoknak új meg új megnyilatkozása.
Krisztus Urunk szeretete lakik szívünkben és ezt sugározzuk ki a világra, mely világ ezt nem érti, hiszen maga alá temette a Mammon, melytől pedig boldogságot és szabadságot remélt.
Számunkra kijelölte a Szentháromság Isten a jövendő útját, legyen erőnk követni a szép példát.

Petőfi Sándor. A szabadsághoz. Hallgassuk meg Bács Ferenc színművész szavalatáva!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. március 18.

A képek forrásai:
mozgasvilag.hu