„Mert most tükör által homályosan látunk” /I. Korintusi levél 13:12/

0

Szentpétervár a Néva folyórólMagyar Testvéreim!

A Néva behavazott jégtükrén aranyporrá verődött szét a téli nap búcsúzó fénye.1906. február havának 28. napját mutatta a naptár, mikor Obolenszkij herceg jelentette a cárnak, hogy barátja, udvari festője, az Orosz Művészeti Akadémia tagja, a francia Becsületrend tisztje, a Grúz nép legendás büszkesége utolsó óráit éli.
Mély megrendüléssel adott utasítást a cár, hogy ha Istenhez emelkedik a dicső magyar nemes lelke, szólaljanak meg a Péter templom, a Kazányi székesegyház és a Szent Izsák katedrális összes harangjai.

 

Zichy MihályZichy Mihály

Zichy Mihály mélyet sóhajtott és még így közel a nyolcvanhoz is őrizte szoborszépségű vonásait. Szelíd derű áradt szét lelkében mikor arra gondolt, hogy a Monarchia berkeiben gróf Andrássy Gyula, Jókai Mór és Munkácsy Mihály mellett őt tartották Európa vezető szalonjainak hölgyei szívük álmának.
A szelíd zalai dombok emléke jelent meg előtte, kedves tornyú kis faluk, útszéli keresztek hervadó virággal, jóságos ősei kik ügyvédnek szánták, de valami kifürkészhetetlen titok által briliáns rajztehetsége fiatal éveiben Bécsbe és Itáliába röpítette festészetet tanulni. Miért kellett neki Katalin orosz nagyhercegnővel találkoznia? Miért mondták neki,hogy páratlan géniusza Munkácsynál is nagyobb és a cár udvarában fog kiteljesedni 50 éven keresztül?

Zichy Mihály rajza

Miért hajtott a Sors szele Szentpétervárról Tbiliszibe, majd Párizsba? Miért hagyott el Alexandra feleségem magával víve három leányom és egy fiam? Miért gondolták a szépséges orosz hercegnők, hogy zseniális rajzaim csak róluk szóljon?
Tartotta lelkében a képzeletbeli mérleget és a serpenyő egyik tányérja egyre nehezedett.
A múlt emléke lebegett és úszott a jelenbe a lét és nem lét határán, az álom és valóság mezsgyéjén, ég és föld között.

Zichy Mihály emlékműve

Az Omega együttes egy dala ezt így írja le nekünk: Szvit. Hallgassuk meg!

Renegát vagyok, vagy hazafi? Égek a bánatban és merülök az emlékekben életem utolsó óráiban az Úrhoz készülve, hogy Széchenyi halott, Kossuth bolyong a világban segítőket keresve, gróf. Battyány miniszterelnök és az aradi mártírok halottak, Petőfi halott, Vörösmarty halott, Madách bujdosott a császáriak elől miközben Jókait is rejtegette, Arany bánatba halta életét, Munkácsy a századfordulón elborult elmével ment a sírba. A dicső forradalom és szent szabadságharc megannyi névtelen ezreinek fő és jószág vesztése a drága távoli magyar hazának egyetemes vesztesége, melyet Ferenc József osztrák császár és II. Miklós orosz cár zúdított reája.
Vagy ma 28-án, vagy holnap március 1-én számot kell adnom az Úr Jézus előtt, hogy miközben hazám legjobbjai, népem fiai küzdöttek, éltek és haltak én négy cár udvari festője voltam. Velük éltem, asztalaiknál étkeztem, útjaikra elkísértem, életüket rajzoltam és festettem, hercegnőiket szerettem.
Tudom Uram, hogy ma még tükör által homályosan látok, de rövidesen színről színre foglak. Azt is tudom, hogy nincs érdemszerző jó cselekedet, de elmondom majd Neked trónusodnál állva, hogy szívem egész szeretetével szerettem
Lermontovot, Puskint, Gogolt az orosz néplélek legjobbjait. Illusztráltam műveiket és szinte orosszá váltam, míg ők magyarrá nemesültek. Ez történt Grúziában is, mikor Rusztaveli legendás művének a Tigrisbőrös lovagnak illusztrációját elkészítettem és nemzeti hős lettem.
Emlékoszlop hirdeti az egyetemes kultúra és szeretet nagyszerű magyarjának gigászi tehetségét. Nézzük meg!

Sokkal tartozom, hogy a mérleg két serpenyője egyensúlyba kerüljön, ezért mindent megtettem, varázsoltam, újra teremtettem, hogy Petőfi, Arany és Madách művei még áldottabban hirdessék a világnak, hogy egy kivételes tehetségű nép páratlan gazdagságú nyelvével hogyan sáfárkodik?
A magány és a távollét fájó keserűsége égetett és mart belém, melyről nem tudott semmit a fényűző udvar. Európa festőkirálya voltam, mindent elértem és mindent megkaptam. De látom most, hogy Szentpétervár katedrálisai mögött lemegy a nap és az Ermitázs kincsei mennyei erőket sugároznak felém, de semmit nem szeretnék úgy, mint még egyszer a holnapot látni, hogy beköszön a március reggele a Néva fölött, hirdetve az élet győzelmét.

Hamvas Béla varázslatos szép verse ezt a csodát írja le nekünk. Isten tenyerén ébredtem. Hallgassuk meg!

Zichy Mihály álombúcsúja bejárta még egyszer a nagy holland, olasz, francia, spanyol mesterek világát. Ők nemzeti művészetük hősei lettek.
Alkottam e olyant Petőfi lírájával, Madách drámájával, Arany balladáival, jókai romantikus regényeivel, hogy örök gyökeret ereszt a magyar szellemi tudatban?
Ötven évet távol éltem lángoktól ölelt kis hazámtól, mégis mindig zalai maradtam. Szívem, lelkem, tehetségem Istennek és népemnek ajánlottam fel és ebbe belefért az orosz és a grúz nép is. A szeretet Isten lényével való közösségünk. Ezért a szeretet örökkévaló.
Ebben a pillanatban megkondult Szentpétervár valamennyi harangja, hirdetve az élőknek, hogy egy páratlan tehetségű magyar festő művei ettől kezdve a világhírű Ermitázs gyűjteményének fényét emeli az örökkévalóságban, mialatt az űrben az angyali seregek sokasága imádsággal kísérte az Úr Jézus Krisztus trónusához e nemes lelket, hogy színről színre lássa, Akinek teremtett szép világához annyi gyönyörű kincset halmozott még mellé művészete által.

Demjén Ferenc – Sztankay István: A gömb. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. március 25.

A képek forrásai:

„Krisztus lakjék szívetekben hit által” /Pál apostol levele Efézusba 3:17/

0

KoltóMagyar Testvéreim!

Mikor az ember búcsút int fáradt szeme pillantásával az életnek és barázdált homloka mögött utolsót lobban a teremtő gondolat, hűlő szíve halkuló dobbanása néz utána az Istenhez távozó léleknek.
Gondol e arra, hogy már a Vatikán egyik bíborosa tudott érkezéséről? – tudja e, hogy Erdőd várának Turul-madara ledöntött szobra fölött néz a végtelenbe?, – reméli e, hogy Koltón még éneklik az asszonyok tangó harmonika kíséretével „Befordultam a konyhára”?
1991 november havában már omlott a köd Máramaros bércei között, mikor ezt mondta nekem Koltón a Református Egyház gondnoka, SEBŐK MIHÁLY bácsi: „Tetszik tudni, Petőfi Sándor a világirodalom legnagyobb költője. A világirodalom legszebb versét Koltón írta meg, itt a kőasztalnál, a Somfa alatt, amit RÁKÓCZI FEJEDELEM birtokáról hozott ide Jókai Mór. Petőfi él, halhatatlan, örökkévaló. Itt áll a Teleki kastély, az emeleten a múzeum, földszinten az iskola, mert Koltó szín magyar. A múzeumért megvertek a Securitatén Nagybányán, de tetszik tudni: Petőfi él!”

Hallgassuk meg a Kormorán zenekar előadásában: A költő visszatér című dalt!

„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről nevét kapja minden nemzetség mennyen és földön”, vallja Szent Pál apostol tanításában, mely egyszerre imádság és hálaadás.
Kéri tovább az apostol, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az Ő Lelke által.
Az Ige a megértés kulcsa az egész forradalom és szabadságharc eseményeit és álmodóinak életét látva.
A belső ember a lélek és a hit embere. Petőfiről megjövendölte a bíboros, hogy Európa egén feltündöklő lángész fogja meghatározni az egész századot. Sorai világokat fognak megrengetni, seregek fognak meghátrálni, távoli népek fognak példájából erőt meríteni szabadságharcos küzdelmeikhez.
Ezt a titokrendszert görög gondolattal topos noétosznak nevezik, Szent Pál apostol Krisztusnak nevez, mélységben, magasságban, szélességben, hosszúságban járja be a lélek a mindenséget. Elmondható a korszak valamennyi politikusáról, ha megnézzük az első felelős magyar kormány minisztereinek tablóját, elmondható az arisztokrácia családjairól, és végül kijelenthető a korszak nagy íróiról és költőiről.
Egyben közös volt a XIX. század magyar világának hitvallása, mely szerint a szeretet belső forradalma vezérelte őket, hiszen alkotmány és honvédelemről égett lelke a függetlenség jegyében.

A haza minden előtt. E szent cél lebegett drága eleink szeme előtt. Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát!

A Somfa kicsi ágát kedves ereklyeként őrzöm,mert elmondta SEBŐK MIHÁLY bácsi, hogy Petőfi visszatért a síri világból mint Krisztus Urunk és az ő szelleme ma is összegyűjti a szabadságban, testvériségben, függetlenségben hívő magyarokat széles e világon, leginkább március 15-én, aztán Csíksomlyón.
Térbeli végtelenség, időbeli örökkévalóság, értékbeli abszolútság, kozmikus egybetartozás és összefüggés, mindez a titoknak új meg új megnyilatkozása.
Krisztus Urunk szeretete lakik szívünkben és ezt sugározzuk ki a világra, mely világ ezt nem érti, hiszen maga alá temette a Mammon, melytől pedig boldogságot és szabadságot remélt.
Számunkra kijelölte a Szentháromság Isten a jövendő útját, legyen erőnk követni a szép példát.

Petőfi Sándor. A szabadsághoz. Hallgassuk meg Bács Ferenc színművész szavalatáva!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. március 18.

A képek forrásai:
mozgasvilag.hu

„Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” / II. Korinthusi lev. 3:17 /

0

1848. március 15.Magyar Testvéreim!

Ferencz József Habsburg császár az örök Káin gyűlöletét fogalmazta meg az ártatlan Ábel kiontott vére fölött 1867-ben, mikor megkérdezték tőle: „Felség, miért egyezett ki az örök rebellis kuruc magyarral, hiszen 1849 nyarától az orosz cár segítségével vérbe fojtotta és a földbe gázolta a tiszta magyar szabadságeszményt és függetlenségi vágyat? Haynauval száz évre kívánta elvenni kedvüket a lázadástól!”

Válasz: „Magyarországot gyűlölöm és gyarmatként bánok vele, de megváltozott a geopolitikai helyzet. Mára elvesztettük a cár barátságát, vereséget szenvedtünk az olasz-francia-porosz haderőtől. elszigetelődtünk.”
A Mammon-imádó Habsburg nem látta át, hogy ő a sokadik a sorban aki felszámolásunkra tör, azt pedig még kevésbé, hogy Attila hun fejedelem unokáival került szembe, kikben a szabadság vágya örök és véghetetlen.
Szépen fogalmazta meg versében Grandpierre Attila költő-zeneszerző az örök zsarnoknak, hogy kik is vagyunk:

"Jártál csatában,
Örök hős csatában.
Pici kék ruhában,
Szemek zászlajában,
Hunok táborában,
Attila városában.
Világ ellenében,
Isten gyötrelmében,
Élet szerelmében,
Diadal jegyében."

Vágtázó Csodaszarvas: Hunok csatája. Hallgassuk meg!

Viselkedésünk pontos képet ad szívünk állapotáról. Ha befogadjuk az Úr Lelkét, akkor a szabadság lelkülete vesz körül bennünket. Ha igazán részesedünk az Ő Lelkéből, szabadságunk és mozgásterünk lesz. Isten szabadsága megengedi, hogy gondolatokat formáljunk, azonban nem emberi és polgári szabadságjogokról beszél az Ige. Csak az igazság tesz szabaddá, aki Istent hordozza belsejében a benne lakozó Szentlélek által, az szabad igazán.
A bűn szolgája gyáva rab, de Krisztusé szabad, mondja egy énekünk.
Soha nem értette meg az örök zsarnok, hogy e népet fegyverrel nem tudja megtörni. Árpád fejedelem példája ott ragyogott Dzsingisz kán, Szulejmán, Habsburg, orosz-szovjet elleni küzdelmeinkben.
Arany János koszorús költőnk Szondyval mondatja ki véleményét nemzetünk történelmének honvédő harcairól:

„Mondjad neki Márton, ím ezt felelem:
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondy.
Jézus kezében kész a kegyelem.
Egyenest oda fog folyamodni”

(Szondy két apródja , részlet)

1848. március 15-én az Úrnak Lelke áradt a maga teljességében a forradalom lánglelkű hőseiben. „Mert az maga a tűz, úgy vigyázzatok, ismét pusztíthat e láng rajtatok", – látomása jajdult fel a jövendő horizontjára.
A reformkor nyelvújítási küzdelmei, a Szentszövetség hármas fenyegetése, Széchenyi – Kossuth – Wesselényi – Görgey gyötrelme álmodta a jövőt Petőfi Sándor jelent égető honszeretete mögött.
A forradalom győzelme a hitről szólt. A magyar költészet géniuszai hegyeket emeltek a semmiből és mindenki ebből a forrásból merített. A Lélek titka és csodája volt, hogy összeért Csokonai büszkesége, Kazinczy tiszta nyelve, Kölcsey Himnusza, Vörösmarty Szózata, Írinyi hite, Vasvári bátorsága, Jókai népe, Madách tökéletessége, Tompa lelkipásztorsága, Arany áldott zsenije, Petőfi fékezhetetlen lobogása.
Megszületett a Talpra magyar. Hallgassuk meg!

A 12 pontban foglaltak kérése máig érvényesek, sajnos több még nem is teljesült, pl. Unió Erdéllyel. De eljön ez is!
A dicsőséges forradalom békés és sikeres volt, majd honvédő szabadságharcba csapott át. Abban egységes volt a nemzet, hogy el kell szakadni a Habsburg-háztól. 1849. április 14-én a debreceni Református Nagytemplomban mondta ki Kossuth Lajos Kormányzó a Habsburg-ház trónfosztását a Függetlenségi Nyilatkozatban. Ekkor beteljesedni látszott Bocskai István és Rákóczi Ferenc álma és küzdelmeiknek értelme.
A császár ezután segítséget kért az orosz cártól és II. Miklós Paszkievics herceggel 200000 katonát vezényelt szabadságunk és függetlenségünk eltiprására. Illyés Gyula Fáklyaláng című drámája abban őrlődik, hogy mit tegyünk, hogyan tovább, kinek van igaza? Segesvár, Világos, Arad a Sátán diadala. A gonosz győzelme azonban nem végleges. A Nagypéntekre következik a Húsvét. 48-49 hősiessége, áldozata, dicsősége révén nem lett volna Kiegyezés, Trianon után megmaradás, 56. Máig ebből élünk.
Imádkoznunk kell, hogy az Úr Lelke áradjon szabadon bennünk, hiszen a Szentlélek temploma vagyunk.
Ha hozzá kötjük életünket akkor leszünk igazán szabadok és boldogok. Segítségével le tudjuk győzni a mindeneket megkötöző sötét hatalmakat.
Nagy és örök lecke, hogy egyedül vagyunk és csak magunkra számíthatunk. Nincsenek barátságok, csak érdekek. Rákóczi és Széchenyi leírta műveiben az utókor számára.
A Kormorán zenekar dalban mondja el. Hallgassuk meg!

Boldog és büszke lehet az a nemzet, akinek ilyen formátumú hősei és ősei vannak. Olyan gazdag a nyelve és irodalma, hogy az századok után is ég és perzsel, tüzel és lángol, hevít és világít. Ettől félnek elnyomóink.
Mintegy összefoglalva, Arany János szép versével áldassék dicső eleink példás honszeretete, áldozata, hűsége. Az örökség. Olvassuk el!

Arany JánosAzok a magyarok, kik e hazát
Véren vették, vérrel ótalmazák,
Azok a magyarok, ha riadót fúttak,
A halál képétől nem messzire búttak.

Lakásuk volt paripájok háta,
Vetett ágyok kemény nyeregkápa:
Ettek és aludtak vérmocskolta nyergen,
Jártak éjjel-nappal sok nehéz fegyverben.

Nem kérdezték: sok-e az ellenség?
Olvasatlan próbáltak szerencsét;
Tudták, a szerencse mindig ahhoz pártol,
Kinek szive még a halálban is bátor.

Elfogytak, elzülltek ottan-ottan,
Szép országok hevert elhagyottan,
Fölveré az isten mindenféle gyoma,
Éktelenné tette török, tatár nyoma.

Rongált zászló lőn az ő formája,
Nem volt annak színe, sem fonákja,
Itt-amott sötétlett rajta egy-egy vérfolt:
Szép zászlónk, az ország, váznál nem egyéb volt.

E becses zászlónak, a hazának,
Védelmében hányan elhullának!
Vérökben a rúdját hányszor megfereszték
Régi ősapáink! de el nem ereszték.

Igy a zászló, ránk örökbe maradt,
Ránk hagyák azt erős átok alatt:
Átok alatt, hogy, ha elpártolunk attul,
Ne legyen az isten istenünk azontul.

Most telik be, vagy soha, ez átok.
A zászlót, a zászlót ne hagyjátok!
Ha minket elfú az idők zivatarja:
Nem lesz az istennek soha több magyarja.

(1848)

Mohácsi László
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. március 11.

A képek forrásai:
szozat.org
hatarok-nelkul.com

„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent” /Máté ev. 5:8/

0

Arany János szülői házaMagyar Testvéreim!

(A nyitó képen Arany János szülőháza Nagyszalontán)

Opálos fényben tündökölt a menny 1817. március 2-án Nagyszalonta fölött. Olyan volt messziről nézve, mintha egy Mednyánszky képet néznénk. Kéklő pára, havas magasságok, sejtelmes sugárzások hullámoztak a térben.
Feltűnt az angyaloknak is, hogy Megváltó Krisztusunk hosszabb időt tölt apostolaival. Azok elmélyülve hallgatták és boldogok voltak, hogy tova lent valahol egy Szent János apostolhoz mérhető gyermek született egy különös nép között.
Bocskai István Erdély Fejedelme 300 dicső vitézét telepítette a Hajdúk ősi fészkébe Szalontára 1606-ban, hogy őrizzék Ilosvai Selymes Péter jó TOLDIJÁNAK vitézi dolgait, emeljék az ország egyik legnagyobb református templomát, neveljék Európa legszebb háziállatait az áldott humuszon.
Arany György uram hallgatagon tett-vett kis portáján, csendben imádkozta Megyeri Sára halk zsoltárait. Zengtek az ősi zsoltárok minden vasárnap a hatalmas templomban, ahová már hetes korában készültek vinni a kisfiút megkeresztelni.

Nagyszalonta - Csonka Torony, Arany János emlékmúzeum(A képen látható a nagyszalontai Csonka torony, Arany emlékmúzem)

Elszorult szívvel nézte udvarát, hol már tíz alkalommal volt tíz kis koporsó felravatalozva. Sárga homokkal felszórták, énekeltek, imádkoztak, majd elindultak a temetőbe. Ilyenkor nem látta faluját, harangok zúgták túl bánatát és vonszolva kapaszkodott feleségébe. Sára leánya volt az első, akinek gyermeke éppen akkor született, mint a kis János, aki tizenkettedik. Köztük tíz kicsi koporsó és 25 esztendő.
Zakariás pap imáját vitte Isten elé: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?” (Lk. ev. 1:66)
Az angyalok látták, hogy Isten két kézzel szórja a kegyelmi ajándékokat Szalonta Kölesér utcájába, hiszen öt tálentumos zsenik jöttek egyre csak egyre. A református egyháznak lassan az a legnagyobb gondja, hogy szobraikat hol helyezze el? A promedán, a Gesztenyés vigyázza Arany János egész alakos ülő szobrát, mellette Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György csillagász, Kiss István szobrász mellszobrai adnak díszőrséget.
Konfirmált fiatalokat mindig vittük egyedül mi, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre, Wass Albert nyomában és ott értették meg a fiatalok az eredeti helyszíneken, hogy a lángész gyermekként honnan merített? Honnan indult?
Czeizel professzor arra a kérdésre, hogy egy utca hogy adhat ennyi zsenit? – azt felelte: ISTENI CSODA

Erről énekel Máté Ottilia művésznő. Él a magyar mindörökké. Hallgassuk meg!

A csodagyermek négy éves korában már olvas és ír, drága kincs számára a Szentírás és a Zsoltárok. Áldott szülei szerény és egyszerű emberként olyan tisztességben és szeretetben nevelik, hogy rajtuk naponként teljesedik be Szent Urunk tanítása: „BOLDOGOK A TISZTA SZÍVŰEK, MERT ŐK MEGLÁTJÁK AZ ISTENT”.
A tiszta szív őszinteségre, egyenességre, egyszerűségre, igazmondásra, becsületességre kötelez. Mindezt a zsoltáríró is egybefoglalja. A tiszta szívű ember látja Istent és meglátja Istent.
Arany János 14 éves, mikor édesapja szekérre rakja kis ládáját és elindulnak Debrecenbe, hogy az ősi Református Kollégium falai között tanuljon tovább. Két évet tölt és máig titok, hogy tanítva és tanulva hogyan sajátított el nyelveket?
Irodalmárok egyöntetű véleménye szerint Shakespeare fordításai jobbak, mint az eredeti mű!!
Vándorszínésznek áll Arany, de egy látomás hazaviszi hirtelen Szalontára, hol apja már vak, édesanyja két hét múlva meghal. Aljegyző lesz, és a hivatali tisztesség szép példájaként szolgált,  „mert élni kell”, – mondta.
A Toldi mű megírása hozza meg számára az országos ismertséget. A történetet olyan szépen és gazdagon, tisztán és igazán, mélyen és lelkesen írja meg, melyhez nincs fogható. A nyelv zsenije ő és ennél nagyobb csak szíve volt!!
Balladái, majd az őszikék lírája egyedülálló szépségében mutatják be az Isten-szerinti magyar világot.
Petőfi és Tompa barátsága élteti, 48–49 reménnyel tölti el, aztán mindennek vége. Segesvár, Világos, Arad drámája teljes depresszióba sodorja az egyébként is érzékeny, beteges költőt. Juliska leánya és Laci fia a vigasza.
A szalontai lelkész felesége lesz Juliska, aki 1865-ben fiatalon, gyermekágyi lázban meghal, féléves kisleányt hagyva maga után. A hatalmas református templomban van felravatalozva, ahová egész családjuk élete kötődik.
Megszületik a világirodalom legszebb sírverse (másik Dsida Jenőé), aztán elnémul a költő:

MIDŐN A RONCSOLT ANYAGON
DIADALMAS LELKED MEGÁLLT
S MEGNÉZVE BÁTRAN A HALÁLT,
HITTEL, REMÉNNYEL GAZDAGON
INDULT NEM FÖLDI UTAKON,
EGY VOLT KÖZÖS: SZENT VIGASZUNK
A LÉLEK ÉL: TALÁLKOZUNK!

A SORS szele Nagykőrösre viszi, ahol magyart, latint tanít és diákjai rajonganak érte. Csak ma lennének ilyen tanárok. Majd az Akadémia főtitkára lesz Deák Ferenc felkérésére, hol szerény szelídségével végzi munkáját, de folytonosan körbelengi az elmúlás, a magány. A Margit szigetről nézi a Dunát és ebben a tekintetben benne van egész létünk mély titka, elhívásunk missziója, felelősségünk komolysága.
A Vigasztaló című verse egyik legszebb arca, legszebb lelke, legjobb szíve drága koszorús költőnknek. Olvassuk el!

Arany JánosMi a tűzhely rideg háznak,
Mi a fészek kis madárnak,
Mi a harmat szomju gyepre,
Mi a balzsam égő sebre;
Mi a lámpa sötét éjben,
Mi az árnyék forró délben,…
S mire nincs szó, nincsen képzet:
Az vagy nekem, oh költészet!

Ha az élet útja zordon,
Fáradalmit fájva hordom,
Képemen kel búbarázda,
Főmön a tél zúzmaráza:
Néhol egy-egy kis virág nyit,
Az is enyhit egy parányit:
A virágban téged lellek,
Öröme a kietlennek!

Ha szivemet társi szomja
Emberekhez vonva-vonja,
De majd, mint beteg az ágyba,
Visszavágyik a magányba:
Te adsz neki puha párnát,
Te virrasztod éji álmát,
S álmaiban a valóság
Tövisei - gyenge rózsák.

Jókedvem te fűszerezed,
Bánatomat elleplezed,
Káröröm hogy meg ne lássa,
Mint vérzik a seb nyilása;
Te játszol szivárvány-színben
Sűrü harmatkönnyeimben,
S a panasz, midőn bevallom,
Nemesebb lesz, ha kidallom.

Verseimben van-e érdem:
Sohse' bánom, sose kérdem;
Házi mécsem szelíd fénye
Nem hajósok létreménye,
Nem a tenger lámpatornya,
Mely felé küzd száz vitorla,
Mely sugárát hintse távol…
Elég, ha nekem világol.

(1853)

Halála az egész nemzetet megrázta, végeláthatatlan tömeg követte koporsóját 1882. október 25-én a Kerepesi úton. Utcákat, intézményeket, bolygókat neveztek el róla. Versei bennünk élnek és égnek mindörökké míg egy magyar lesz a földön.
Jézus Krisztus azon a napon összehívta apostolait a mennyben, leültette őket és megkérte Arany Jánost, hogy szavaljon nekik: Ő pedig elkezdte:

„Az ember tiszte hogy legyen
Békében, harcban ember.
Méltó képmása Istennek,
S polgára a hazának,
Válassza ott, válassza itt,
A jobbik részt magának”

Láttátok, hallottátok tanítványaim? Hát ezért szálltam én le egykor a földre, hogy megnyerjek némelyeket szent ügyemnek, Isten Országának, áldott Boldogasszonynak.
A költő üzenete. Hallgassuk meg a Kárpátia dalában!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. március 4.,

A képek forrásai:
e-nepujsag.ro
aranyev200.eu
szozat.org

„Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről” /I. Mózes 4:10/

0

A kommunizmus áldozataiMagyar Testvéreim!

A bűnről, vétekről, gonoszról írni nem könnyű és nem hálás feladat. De meg kell tenni, mert jelen van világunkban és kezdetektől rombolja Isten teremtői munkáját, Szent Urunk megváltó művét, a Szentlélek megszentelő erejét.
A Teremtés könyve I. fejezetében olvassuk többször egymás után, hogy Isten miután letekintett TÖKÉLETES, SZÉP, IGAZ világára azt mondta: „hogy ez jó”.
A IV. fejezetben pedig már azt a végzetes drámát olvassuk, hogy megtörtént a földön az első gyilkosság, mely testvérgyilkosság volt, és a BŰN tettben és leírt szóban megjelenik a Bibliában.
„Akkor az Úr ezt mondta Kainnak: hol van Ábel, a testvéred? Kain ezt felelte: Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek? De az Úr így szólt: MIT TETTÉL? TESTVÉRED KIONTOTT VÉRE KIÁLT HOZZÁM A FÖLDRŐL.”
A bűn útján gyorsan el lehet jutni a hazugságtól a tagadásig, majd a gyilkosságig. Mert tágas az a kapu és széles az az út,mely a kárhozatra visz és sokan vannak, akik ezen járnak.

Mese a kommunistákról – A hazudós róka előadásában. Hallgassuk meg!

2000-ben fogadta el az akkori Országgyűlés az akkori Kormány javaslatára, hogy minden év február 25. legyen a Kommunizmus Áldozatainak emléknapja. Ugyanis 1947-ben ezen a napon hurcolta el a szovjet Kovács Bélát a Független Kisgazdapárt elnökét a Szovjetunióba 800000 magyar sorstársával együtt.
Persze az eredendő bűn régebbi, hosszú árnyéka legalább 1917-re, majd hazánkban 1919-re nyúlik vissza.
Ekkoriban kapott lábra Lenin és az ő Isten és életellenes aberrált rögeszméje, mely kitermelte az új kommunista ember típust és annak beteg gyümölcsét, a kommunizmust.
E helyen jó szívvel tudom elolvasásra ajánlani A. Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író GULÁG műveit, a Kolimai történetek horror-drámáját, vagy áldott emlékű Wass Albert: Átoksori kísértetek című pokoljárását.

Wass Albert – A. Szolzsenyicin – Magyarázatok. Hallgassuk meg!

A kommunizmusnak és a rendszert működtető Lenin-fiuknak mintegy 100 millió áldozata van a világon. Olvashatjuk országonkénti bontásban is, de érdekesebb arra a kérdésre keresni a választ, hogy mi indít embereket arra, hogy elvegye felebarátja életét, szabadságát, vagyonát, méltóságát, emberségét?
Reggel felkel és eldönti, hogy mától gonosz leszek és a Gonosz Birodalmát fogom szolgálni? Rabbá teszem a szabad nemzeteket? Lerombolom az ősi szakrális értékeket? Kiirtom a földön kenyeret teremtő parasztembert?
Kiirtom a munkásembert mert burzsoá csökevény? Kiirtom az arisztokráciát mert művelt? Kiirtom az egyház népét mert szépre és jóra nevel?
Ha vannak áldozatok, voltak tettesek is. Sajnos itt is érezhető a kettős mérce. Az egyik önkényuralmi rendszert teljes jelképrendszerével felszámolják és még az Amazonas mélyét is átfésülik, míg a másik békében, ágyban párnák között készül 100. születésnapjára a luxusnyugdíjból. Nálunk jól fizető foglalkozás a hazaárulás és gyilkosság.
Ne higgye senki, hogy békévé oldja az emlékezés e banda viselt dolgait illetően, hiszen mindig lesznek lelkek és lelkiismeretes emberek, akik szalagot kötnek a lármafára.

Ady Endre: Lelkek a pányván. Olvassuk el!

Ady EndreKipányvázták a lelkemet,
Mert ficánkolt csikói tűzben,
Mert hiába korbácsoltam,
Hiába űztem, hiába űztem.

Ha láttok a magyar Mezőn
Véres, tajtékos, pányvás ménet:
Vágjátok el a kötelét,
Mert lélek az, bús, magyar lélek.

Mindig fog nyílni virág a Gulágon, mely erőt ad Rózsás Jánosnak a hazafelé vezető úton, Csiha Kálmánnak a Duna-delta mocsarában, mindig lesz gondolat Illyés Gyula homlokában, hogy megírja Egy mondat a zsarnokságról című versét, mindig fog énekelni V. Viszockij a szabadság vágyáról, mindig fog rendezni Ljubimov a moszkvai Taganka Színházban, mindig fog írni valaki Nemecsek Ernő igazságba szőtt hitéről.
A szomorúság, borzalom, könyörtelenség világában az élni akarás csak győzedelmeskedik, ha fanyar is kicsit mint Nagy Feró dala: Dolina. Hallgassuk meg!

Isten írta szívünkbe az erkölcsi törvényeket, olvassuk a Római levél örök igazságát. Erre hivatkozva kellene nyilvánosságra hozni az ügynöklistákat, elszámoltatni a valódi bűnösöket, felelősségre vonni a rémtettek haszonélvezőit. Ha lett volna rendszerváltás, már 27 év gyorsan le is telt volna szabadságvesztésükből.
Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar igazságba szőtt hitének dalba öntött változatát: Neveket akarok hallani.

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. február 24.

Képek forrásai:
A kommunizmus áldozatai: nemzeti.net
Ady Endre: cultura.hu

„Az Istennek tetsző élet” /Zsoltárok könyve 15/

0

Szent László szobraMagyar Testvéreim!

A 2017-es évet SZENT LÁSZLÓ-EMLÉKÉVNEK nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a LOVAGKIRÁLY trónra lépésének 940. szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
„Csillagok között fényességes csillag”, – írja róla a régi magyar énekszerző és költő Janus Pannonius.
Hol lehet a helye egy fényességes csillagnak? – mely üstökös pályáját Isten mérte ki.
1046. június.27-én a Lengyel Királyságban gyúl ki egy csillag I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő második gyermekének sorsában. Szülei és hat testvére mellett gyönyörködött benne a Mindenható Isten is, hiszen neki tetsző életet élt és az Úr sátrának vendége volt a szent hegyen és mindörökre az is maradt. Az ifjú herceg nagy tettek várományosa volt, melyet be is teljesített.
Szent László király egyedüliként a világon APOSTOLI KIRÁLY volt, aki népének nemcsak világi uralkodója volt hanem lelki vezetője is, ezért is hívhatott össze ZSINATOT 1092. május 20. napján SZABOLCS VÁRÁBA.
A Zsoltárok Könyve 15. fejezetében prófétai hang és szellem szólal meg, mely megfogalmazza azokat a követelményeket, melyet Isten támaszt kiválasztottjával szemben. Ezek pedig:
TISZTA SZÍV, TISZTA SZÁJ, TISZTA KÉZ.
Őrzi a krónika és a népi emlékezet, hogy a LOVAGKIRÁLY nem csupán magas termetével, bátorságával, szervezőkészségével, hanem erkölcsösségével, erényességével és mély vallásosságával tűnt ki leginkább, aki igazi ajándéknak nem a földi koronát, hanem az égi koronát tekintette. Válaszul egy égi jel adott örök bizonyosságot övéinek, hiszen 1192. június 27-én délben a váradi Székesegyház fölött egy fényességes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. Neve napja így egyben égi születésnapja.
Nincs e kérdésre adott válaszban semmiféle kultikus, ceremoniális, külsőséges mozzanatról szó, hanem olyan belső, lelki követelményekről, amelyek az Újszövetségben is érvényesek. A teljes prófétai szemléletet tükrözi, ha arra utalunk, hogy az Isten szövetségében élő ember lelki vonásai ezek.

Nagyvárad hívő magyarsága nem tud és nem is akar feledni. Hálás kegyelettel emlékezik város és templomalapító Szent Királyára, koszorús költőkirályaira és zseniális festőire, álomszerű építészeire és Dankó Pista hegedűjére, premontrei tanáraira és népdalkirálynőire. Nagyenyed ősi tisztaságát, Kolozsvár kincsét hozta a Váradi Szigligeti Színházba Kovács Apollonia művésznő, hogy zseniális tehetségével tovább gazdagítsa a MARADANDÓSÁG VÁROSÁT, könnyezze SZENT LÁSZLÓ sírját, imádkozza a mennybe Fráter Erzsit, Madách Imre hűtlen özvegyét az olaszi temetőből.
Kovács Apollonia: Annak, aki feledni tud. Hallgassuk meg!

Szent László királyról azt tartotta a korabeli egyházi és világi hatalmasság, hogy Krisztus bajnoka, életének értéke, mélysége és szépsége egyháza és népe szeretetében teljesedett ki. Pedig igen rövid földi pálya adatott neki, hiszen 49 esztendőt élt, uralkodása pedig 18 esztendőre tehető. Felesége Adelheid három szép leánnyal ajándékozta meg, kik korán árvaságra jutottak.
Egyik legkiemelkedőbb alkotása a Szabolcs Várába összehívott Zsinat 1092. május 20-án, ahol ő elnökölt. Krónikák szerint nagy számban vett rajta részt a papság, urak és a nép számára is teljesen nyilvános volt. Az egyház és a politikai törvényhozásban olyan törvényeket hoztak, (39) határokról, anyagi javakról,ünnepekről, erkölcsről, nő és családvédelemről, mely ma is időszerű és helytálló.
E közel ezer esztendő előtti világ értéke és tisztasága előtt egy szép verssel tiszteleg gróf. czegei Wass Albert írófejedelem. Gyertyaláng. Olvassuk el!

Wass Albert író fejedelemEmlékszobor. Aranyló nevek rajta:
mögöttük izzó, vérpiros csaták,
mögöttük sajgó, megtört életek:
síró gyermekek és síró anyák...

Emlékszobor... ennyi maradt csupán
belőlük, és a tűzből, mely vezette
a milliókat messze golgotákra,
és feszítette millió keresztre.

Sok régi ház hiába várja őket,
s fehér csöndjével sok fehér falu...
üzenetet nem hoz többé felőlük
fehér felhők közt a vándordaru.

Nem járnak többé esténként csodálni
kalászhullámon tékozolt csodát...
bús hazájuk elvégzett csodáit
magukkal vitték s most őrzik tovább.

Magukban őrzik. Dölyfösen, keményen,
s nem tudják, hogy a szent haza ledőlt...
Boldog halottak. Lám, mi árvábban állunk
tornyosuló emléketek előtt...

Halottak napja van ma. Rejtve, lopva
a Hargitán megszólal egy harang...
a Tátráról felel reá egy másik...
zeng-bong az éj... galang...galang... galang...
ezer kicsi harang...

Az emlékezés gyertyalángja mellett
felsorakozik óriási sorba
határon innen és határon túlról
az elesettek emlék-légiója.

Sok sápadt arc. Óh Istenem, szívünkből
de messze volt a mit sem érzés vágya...
piros rózsákat mentek megcsodálni
s megérkeztek a bíboros halálba.

Ki hinné el, hogy minden név mögött
tervek izzottak és célok lobogtak,
s hogy álmodozva, mint megannyian,
vérük titkának hordozói voltak?

Küzdtek, lemondtak, aztán újra küzdtek,
vágytak, csalódtak és megint reméltek...
Ki hinné el, hogy életük rögén
ők is csak ilyen torz meséket éltek?

Ez vőlegény volt. Ajkán csókok íze,
szívében pompás báli éjszakák...
Aztán gránátok zúgták a zenét...
aztán gránátok hozták a halált...

Ez gyermek volt még. Fák suhogtak benne,
talán szerelmes sem volt még soha...
Doberdó várta. Képét most is őrzi
kopott keretben egy kopott szoba.

Ez gyermekét hagyta itt és hazáját,
hogy a hazája boldogabb legyen...!
Ő ott maradt. A lelke itt barangol
hazát keresve, völgyön és hegyen.

Nyugosznak mind. A vérüket beszívta
a kalásztermő, szomjas ajkú föld.
Mögöttük összedőlt a szörnyű Bábel,
s ami még nem volt, az is összedőlt.

S mily furcsa is: Halottak éjszakáján
a hősök lelke hogyha hazaszállna:
hány lenne, aki nem találna többé
széles e földön egy piciny hazára!

Szélvész üvölt a csíki hegyek ormán,
fekete fenyők zúgnak szilajon...
Hazájukat ha számon kérik egyszer,
mit fogsz felelni, győztes Trianon?

Mit fogsz felelni, ha Csaba vezérrel
a meg nem alkuvók seregbe kelnek,
csontváz vitézek, csontváz paripákon,
s egy bolond éjjel hazamenetelnek?!

Székely faluk harangja újra kondul,
a gyertyalángtól tüzet fog a Tátra...!
Magyarország... hányan mentek érted
örvénylő tűzbe és tüzes halálba...

Ismeretlen Testvér, ki messze földön
alszol, lelkében fűnek és virágnak.
Te már tudod, hogy hasztalan a Törvény
amit itt fent az emberek csinálnak.

Te már tudod, sors verte zátonyodnak
magasságos, bölccsé csitult fokán,
Te már tudod, hogy örök egy a törvény:
bűn bűnhődést hord esztendők során.

Testvér, ki alszol ismeretlen sírban,
s megbékélt arcod nem láttam soha:
álmodd tovább az elnémultak álmát,
csöndes Testvérem: halott katona.

Emlékszobor. Aranyló nevek rajta,
nevek mögött egy hallgatag világ...
Ennyi sírra hogy virágot hintsek,
határon innen nem terem virág.

Határon túl kéne virágért menni...
ha már virágot hozni nem lehet,
ismeretlen, hontalan Halottak:
nektek adom e csöndes rímeket.

(1929)

Milyen kegyes volt Isten hozzánk, hogy ilyen kiváló példaképpel tüntette ki a nagyváradi egyházmegyét és az egész országot. Szent királyunk életpéldája és üzenete soha nem volt olyan aktuális mint ma. Merjünk kiállni hitünkkel a világ elé, és hitünkből erőt merítve helytállni a mindennapok feladatában. Építve, küzdve megszentelődve Isten akarata szerint az Ő dicsőségére. Romló, hanyatló, korrupt Isten és emberellenes világunkban milyen nagy szükségünk van arra, hogy tiszta forrásból táplálkozzunk.
Szent László király Isten kedves szolgája, hazánk büszkesége, jóságos uralkodója, igazságosan ítélkező királya, csodák kieszközlője, népünk reménysége, fejedelmek példaképe, monostorok alapítója, templomok építője, elnyomottak segítője, lovagság példaképe, katonák védőszentje.
Urunk Jézus Krisztus, te hitvallódat Szent László királyt megdicsőítetted, aki méltónak találtatott, hogy Atyánk sátrában lakozzon mindörökké.

Áprily Lajos az erdélyi líra egyik legkiválóbb alkotója egy szép versével tisztelegjünk dicső elődeink példája előtt.
A Fejedelemhez. Olvassuk el!A FEJEDELEMHEZ

Áprily LajosErdélyországi őszi rónaságon,
ütközetekben megfáradt hadak,
Fejedelem, ma néma hódolattal
színed előtt, imhol, megállanak.

A századok felhőiből tekints ránk,
dédelgető sugárral, mint a nap.
Tekintetedre hattyús lobogóink
mély bókolással földre hajlanak.

Nemcsak magunk vagyunk: ma felvonulnak
jeledre roppant szellem-ezredek.
Őrhegy tövétől messze Dardzsilingig
toborzó harsonáid zengenek.

Ma mind, akiknek múltban és jelenben
Te adtál messzehordó szárnyakat,
fészekbe visszavágyó szárnyalással
seregszemlédre visszaszállanak.

Imhol Diákod, kit rokont keresni
egy más világrész titka csábitott,
adóját hozza... lobogó szemében
ma is kísért az oldatlan titok.

Imé, Tanítód, gyújtó fáklya-szellem,
meghajtja halvány mártír-homlokát,
ki a tudásnak büszke forradalmát
alvó szívekbe tűzzel vitte át.

És jön Tudósod, számok óriása,
s hálát leróni, ím, elédbe lép,
a számlálatlan csillagokból hozza
a végtelenség szent üdvözletét.

És jön Poétád, éjkomor szemének
tekintetét hálával szegzi Rád,
ki annyiszor sötét márványba véste
a végzetes magyar tragédiát.

Seregek jönnek néma áhítattal!
Ha szótlan ajkuk dalra nyílana,
Fejedelem, fel az egekre szállna
a hála óriási dallama.

Seregek jönnek Hozzád megköszönni,
Fejedelem, a százados csodát,
hogy milliónyi magrejtő rögödből
virtust nevelt "vitézlő oskolád".

Hogy új erőket sarjadzott az erdő,
hitet lelkedzett a termő határ,
s a napsütésen porladó barázdán
tudás-kalászt vetett a búzaszár.

Ó, égre zendülő, sötét viharban
hányszor tiporva állt a drága rög!
Arany kalász helyén hányszor sötétlett
szélfújta perje s hamvadó üszök!

Szent kincsedből hányszor nem maradt más,
csak múltra emlékeztető romok,
hányszor torzulva dermedett az űrbe
villám sújtotta béke-templomod!

De tűz kilobbant, villám elviharzott,
ritkult szívekben megfakult a gyász,
s az új tavasszal új vetéseidben
hitet termett a győzelmes kalász.

Az újrakezdés vakmerő reménye
legyőzte itt az ostromló halált,
s daccal vágott a mindig új jövőnek -
Fejedelem, a fundamentum állt!...

Színed előtt ma is riadva állunk,
sírból kiszállt az ősi félelem:
árvízzel csap ki fundamentumodra
a száguldó világtörténelem.

Hullámait már templomodra küldi,
zivatarából pusztulás süvölt,
lábunk alatt ijesztő rendüléssel
indul a régi fejedelmi föld.

A századok felhőiből tekints ránk,
vigasztaló sugárral, mint a nap.
Tekintetedre hattyús lobogóink
a megrendülő földre hajlanak.

Te vonsz majd minket végső számadásra,
Te hallgass meg, ha végzetünk siket.
Ütközetekben megfáradt hadaknak
adj meg nem rendülő, erős szívet.

Erős hitet, hogy hattyúidnak ajkán
sokára csendül még a hattyúdal -
s a szellem elrendeltetése: élet,
feltámadás és örök diadal!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. február 17.

A képek forrásai:
blog.xfree.hu
szeretetlang.blog.hu

„Néznek majd arra, akit átszúrtak” /János evangéliuma 19:37/

0

Budapest ostromaMagyar Testvéreim!

Mózes könyve negyedik részében ír arról, „hogy a páskabárány csontját össze ne törd”. Majd egy évezred múlva Keresztelő Szent János így mutatja be Jézust: „Íme, az Istennek Báránya, aki elveszi a világ bűneit”. Végül a kereszt alatt állva Szent János apostol hitvallásos látással vallja:  „Íme, az Istennek igazi Páskabáránya”
Prófétai és apostoli bizonyságtételek állnak előttünk a Szentírásban, látjuk a szenvedő és a világért meghaló Jézus Krisztus utolsó óráit. Egyszeri és tökéletes áldozatát,mely által elvette a bűnnek hatalmát és a kárhozatnak erejét.
Halott szívéből a kereszten vér és víz folyt ki. Aki pedig látta ezt, az tesz róla bizonyságot és bizonyságtétele igaz.
Beteljesedett a Szentírás igéje: „NÉZNEK MAJD ARRA, AKIT ÁTSZÚRTAK”

Szegény magyar népünk vihar súlytotta történelmének tragikus nyitánya volt 1914 nyara, mikor a Monarchia tagjaként akarata ellenére belerántották az első nagy háborúba, melynek emberéletekben és anyagi veszteségben mérve legnagyobb vesztese lett. Trianon tragédiája és átka már az előszobában volt ekkor, mely kiheverhetetlen csapásnak bizonyult. Istennek nagy kegyelme volt és népünk páratlan élni akarása és szorgalma tette lehetővé,hogy Horthy Kormányzó úr igaz magyar hazafiakból álló kormánya 24 esztendő alatt talpra tudta állítani a Csonka-hont abban az ellenséges környezetben és háborús világban, mely körülvette hazánkat.
Ebben az összefüggésben és tragikus előzményekkel terhelt sorsban „szakadtunk be a pokolba” – Ady próféciáját idézve.
1943 Don-kanyarbeli szenvedését és veszteségét azt gondoltuk nem lehet fokozni. Lehetett!!
1944 ősze ezt is elhozta számunkra. Az elszakított területek négy éven át tartó magyar világa a végét járta. Szeptember hónaptól kezdve a Keleti-Kárpátok hágóin keresztül megindult a szovjet Vörös Hadsereg mindent elsöprő inváziója. Nyomában pusztulás, szenvedés, halál járt. Hét hónapba került míg a front átgázolt rajtunk ,melyet katonailag már semmi nem igazolt, viszont az ország szinte teljes pusztulását hozta reánk.

Hallgassuk meg a Végvár zenekar előadásában a Széna tér című balladát.

1945. február 11-én 20 órakor 43900 katona indult el a történelem egyik leghősiesebb vállalkozására. A hónapok óta körülvett és ostromzár alatt tartott magyar főváros pesti részét ekkora már elfoglalták a szovjet csapatok.
A Budai Várba visszaszorult, magyar részről Hindy Iván, német részről Karl Pfeffer-Wildenbruch által vezetett védősereg felélte élelmiszer és lőszertartalékait, utánpótlásvonalaikat már régen elvágták.
A védők választhattak: megadják magukat, vagy katonai esküjükhöz méltóan harcolva megpróbálnak eljutni a német vonalakig.
„Élelmiszerünket felhasználtuk, utolsó töltényünk csőre töltve. Választhatunk a kapituláció vagy a harc nélküli lemészárlás között. A sötétedés beálltával KITÖRÖK” – jelentette a német parancsnok.
Emberileg mi játszódhatott le a dicső hősök lelkében? Csak egy nap az élet, aztán gyorsan elszállt az a nap is, mint maga az élet.
Szent Urunk életének utolsó éjszakáján kérte apostolait ,hogy virrasszanak és imádkozzanak vele, mert rettenti a halál és múljék el felőle a keserű pohár. Pedig Ő Isten volt.

Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát a Hősök példaadásáról. Csak egy nap az élet

23900 német (ebből 9600 sebesült) és 20000 magyar (ebből 2000 sebesült) katona nehézfegyverek és páncélosok nélkül indult meg a jelre. A szovjet tüzérség pokoli tűzet zúdított a Bécsi-kapu és a Széll Kálmán tér felé nyomuló védőkre. Többek között Vannay László és Prónai Pál a Rongyosgárda létrehozói is hősiesen küzdöttek fiaikkal,de alig ezren érték el a Budai hegyek mögött a német arcvonalat.
Szemtanuk és történészek szerint leírhatatlan volt a látvány. Halottak hegyekben feküdtek vérbe fagyva és összeégve.
Az alagútba menekülteket benzinnel öntötték le és gyújtották fel a bolsevik szovjetek, a halottakon lánctalpasok hajtottak keresztül. Sztálin és Hitler gigászi csatáját és sátáni gyűlöletét szerencsétlen magyar népünk szenvedte meg és fizette ki. Keserű árát az utolsó csepp véréig, utolsó leheletéig, az utolsó töltényig sajtolta ki belőle a megbolondult gonosz világ.
Budapest védői a tradicionális magyar világ utolsó bástyáinak egyikét védték a mindenbe beleivódó vörös sötétségtől, és megalkuvás nélkül szálltak szembe a bolsevizmus képében értük jövő halállal.
„NÉZNEK MAJD ARRA, AKIT ÁTSZÚRTAK” – beteljesedett rajtunk is a próféta és az apostol Istentől kapott igéje.

Hogyan lehet ártatlanul és a mindent elsöprő túlerővel szembenézni a halállal? Talán úgy, mint az a kisfiú, aki jogos örökösként élhetett volna atyja örökében, de a fegyverrel szemben: Hol a jog? Hol az erkölcs? Hol a szeretet?

Leone - Morricone: Volt egyszer egy vadnyugat (A Mc Bain család kiírtása) részlet. Hallgassuk meg!

DICSŐSÉG A HŐSÖKNEK

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. február 10.

A képek forrása:
A nyitókép Budapest ostroma - budapestcity.org

„Mert meglátták szemeim üdvösségedet” /Lukács ev. 2:30/

0

Andrea Mantegna 1465:  Jézus bemutatása a templombanMagyar Testvéreim!
A GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY ünnepét február 2-án ünnepli a katolikus egyház, amikor a gyülekezet közössége először találkozik Jézussal a jeruzsálemi templomban.
A Törvényben meg volt írva, hogy Édesanyja tisztulása után a 40. napon be kell mutatni az Úrnak, az Úrnak kell szentelni áldozatos életét és végül áldozati ajándékot kell adni a templom javára.
Jézus szülei igen szegény emberek voltak anyagi értelemben, hiszen csak egy pár gerlicére futotta.
Milyen jó olvasni olyan életről, emberről, akiről azt írja a Biblia, hogy Igaz, Kegyes, Szentlélek hordozója. Nagy áldás tud lenni egy közösség számára, akár az egyháztörténetben, akár a történelemben, akár nemzetünk sorsában.
Az öreg prófétában már csak egy remény és ígéret tartotta a lelket, hogy nem hal meg addig, míg nem látja meg Úr Krisztusát.
Lukács evangélista a híres orvos és nagyszerű történetíró egészen páratlan szépséggel, megindító lélekkel írja le Simeon találkozását a Szent Családdal.
„Jézust akkor karjába vette, áldotta Istent, és ezt mondta:
MOST BOCSÁTOD EL, URAM, SZOLGÁDAT BESZÉDED SZERINT BÉKESSÉGGEL, MERT MEGLÁTTÁK SZEMEIM ÜDVÖSSÉGEDET, AMELYET ELKÉSZÍTETTÉL MINDEN NÉP SZEME LÁTTÁRA”
Ha figyelmesen megnézzük a holland festőzseni Rembrandt egyik világhírű alkotását (1669) Simeon hálaéneke művén, megjelenik előttünk a teljes bibliai történet lelki és képi világa.

Jézus bemutatása

Ebben a találkozásban minden benne van: az időtlen és a véges, a világosság és az ember árnyéka, jelen és a jövő.
Ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel, akikhez küldetett. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek.
Már az ókeresztyén korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Reményik Sándor az erdélyi Sionról kéri a régi verseket, hogy most fényeskedjenek, mert nagy szükség van a világosságra. Ó, régi versek. Olvassuk el!

Reményik SándorÓ, régi versek: rozsdás fegyverek:
Segítsetek most, fényeskedjetek!
Ragyogjon égi sugár rajtatok,
Nem énmiattam, de miattatok -:
Miattad, árva erdélyi Sion:
Ragyogjon minden áldott alkalom,
Mikor a vers: esküvő, temetés,
Keresztelő és igehirdetés -
Összeolvad költő és lelkipásztor
S ember csak az, ki szelíden is bátor.

Ó, régi versek, rozsdás fegyverek,
Segítsetek és fényeskedjetek!!

1936

Megelégedett és boldog ember az, aki úgy tud várni az Úr Jézussal való találkozásra, mint az agg Simeon. Soha nem fog csalódni, ha kősziklára építi életét. Ebből a találkozásból született meg M. Luther 95 tétele, J. Kálvin Institutioja, kettejük megreformált egyháza, Méliusz Juhász Péter Debrecene, A. Schweitzer Lamberénje.
Erre a találkozóra vitte kegyelemből hit által nyert látását, anyanyelvi Biblia-fordítását, hazaszeretetét. Tudta, hogy várják a tűznél. Kormorán zenekar dalát hallgassuk meg: Hazafi.

Simeon próféta himnuszában Jézus Krisztust Üdvözítőnek és Minden Nemzet világosságának nevezi. Mondhatjuk, hogy Istenes, hitvallásos, egyetemes beszéd ez. Nem szűkíti le Izrael körére, hanem éppen ellenkezőleg, kiterjeszti a népek egész közösségére.
Szavaiban már ott látjuk az eljövendő évtizedeket, a jelet, az elesést és felemelkedést. Jézus egész életpályáját. Szemei a Gyermekről Boldogságos Szűz Mária szívére néznek a továbbiakban: „a te lelkedet is éles kard járja át.”
A kereszt alatt úgy fog szenvedni az anya, mint az Ő Szentje a kereszten.

Forrás, felhő, tisztítótűz, lélek tükre, korona. Mindez a Kárpátia zenekar dalában. Ha kell. Hallgassuk meg!

Elmondhatjuk befejezésül Wass Albert szavaival: „Mert mai világunk jóságodra éhes”
Adja Isten, hogy a világ világosságával való találkozásunk legyen áldás magyar népünk életére nézve.

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. február 3.

„Felnyitotta az alvilág mélységét” /Mennyei Jelenések 9:2/

0

Orosz gulagMagyar Testvéreim!
SZENT JÁNOS APOSTOL LÁTOMÁSÁBAN EGY FÉNYES CSILLAG LEESIK AZ ÉGRŐL A MÉLYSÉGBE ÉS ADATIK NEKI A MÉLYSÉG KÚTJÁNAK A KULCSA.
Létezik ilyen csillaghullás ma is. Amikor a szeretet lehull, gyűlölet lesz belőle. Amikor az igazság lehull, hazugság lesz belőle. Amikor a megértés lehull, ellenkezés lesz belőle. Amikor a hit lehull, hitetlenség lesz belőle.
Angyal, szépség, szeretet, jóság, békesség hull és a feneketlen mélység örvénye magába zárja.
Ezt a sötéten örvénylő mélységet nevezte már az emberi történelem és tapasztalat Gulágnak, Kolimának, Omszknak, melyekben az a közös, hogy egyirányú. Az alvilág reménytelenségét és Isten-nélküli világát elborítja a füst, mely elhomályosítja a Napot és az emberi lelket. Elvész a fény és felfakadnak a bűn mélységei.

Kolima Gulag Halottak

Már csak a farkaskutyák távoli ugatását halljuk, szögesdrótok és géppisztolyok hideg fénye őrzi a jégbe dermedt álmokat. Menetelnek a rabok gyalog, mások vagonokban zötyögnek a végtelen hómezőkön a 25 év gyors letöltéséért.
A Kárpátia zenekar ezt a világot is bemutatja egy dalában. Szibéria felé. Hallgassuk meg.

A hat nyelven beszélő Karig Sára a vorkutai láger szénbányáiban ismerkedett hat éven keresztül a létező szocializmus rögvalóságával. Verseivel, igaz-szép emberi lírájával melegséget és reményt tudott vinni sínylődő sorstársai életébe is. E gyöngyvirág csokorból olvassunk el egyet! Karig Sára: Sarkövezet.

Karig SáraA költő itt a hóba ír,
mert nincs papír.
És mint a gyémánt, megfagyott,
de nem ragyog
a hó, s a szó, mit hóba vés,
nagyon kevés.

Nem futja már idő, ideg,
az éj hideg;
nem futja már a balga hit,
a szavait nem olvassa el senki sem -
mégis üzen.

A költő itt a hóba ír,
mert nincs papír.
A jég hátán senki sem él,
kemény a tél.
S a lét csak tárgyi tévedés:
az érv kevés.

Ha él, ha vall, ha néha sír,
a hóba ír,
hogy itt is költő - és magyar -
és jót akar,
hogy itt is hinni, írni mer,
hogy írni kell.

Ha erre futtok szarvasok,
megálljatok:
az ember itt a hóba ír,
mert nincs papír.
S a hóba rótt szó nem fehér,
az ón a vér.

Amikor Istenről elfeledkezik a világ, vagy kategórikusan tagadja, mint a XX. század világának egy része, arról így tud írni a Szentíró: SÁSKÁK ÉS SKORPIÓK JÖTTEK KI A FÖLDBŐL, KÍNOZNI FOGJÁK AZ EMBEREKET, AZ EMBEREK SZERETNÉNEK MÁR INKÁBB MEGHALNI, DE MÉG A HALÁL IS ELMENEKÜL ELŐLÜK.
A mélység kulcsa a Sátán kezében van, aki felnyitotta a poklot és a bűn kiáradt a világba. Félelmetes ordító oroszlánként jár és szedi áldozatait.
Miért kell otthagyni a szerető családot és szép otthont, kedves hazát és áldott emlékekkel szentelt vidéket?
2017 GULÁG EMLÉKÉV. Minden áldozatot sajnálunk, minden áldozatot siratunk, minden áldozatot gyászolunk.
Nyolcszázezer magyar honfitársunk hurcolták el malenkij robotra és kétszázezren soha nem térhettek haza.
Közöttük még nincs is a Doni-tragédia százharmincezer halottja.
A lenini-sztálini világ öröksége, fájdalma és keserűsége talán senkinek nem égett olyan mélyen lelkébe, mint a Moszkvai Taganka Színház világhírű zenész-énekes színészének Vlagyimir Viszockijnak. A fékezhetetlen zseni Ljubimov és az orosz ifjúság igazi kedvence volt. Az Arbaton talált rá a pusztító alkoholizmus mélységében Marna Vlady francia szinésznő, aki rögtön meglátta benne az üstököst. és szerette volna Vologyát mint az orosz nép lelkiismeretét a világnak átadni, hogy mindenki keblére ölelhesse, hogy az orosz nép nem azonos a kommunizmus rémtetteivel
Hallgassuk meg egy dalát!

A bűn, az önzés és az irigység azóta is szüntelen szedi áldozatait. Védtelen és kiszolgáltatott emberek fáznak és éheznek, nélkülöznek és megalázkodnak, behúzódnak és elmenekülnek.
Mára változott a világ, de az Isten-pecsétje nélküli szív ugyanaz maradt. Az alvilág mélységének királya a Sátán, akit itt
Vesztőnek nevez az apostol. Elveszíti, akit magával tud ragadni. Reklámmal, hazugsággal, mesével.
Egy ismerős meséről énekel a Hobo Blues Band, de ez a mese mintha valóság lenne. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. január 27.

„Dicsérjék Őt az egek egei, még a vizek is ott fenn az égben” /148. Zsoltár 4. v./

0

Kölcsey Ferenc HimnuszMagyar Testvéreim!
Johannes Kepler a híres matematikus és csillagász ezt mondta egyszer: „A tudomány Isten gondolatainak újragondolása. Isten létrehozta a fizika törvényeit és mi felfedezhetjük őket”
Ékesen cseng egybe a természettudós látásával Módis professzor igei tanulmánya e bibliai helyről: „Az utolsó öt zsoltárt ugyanaz a prófétai lelkületű költő írta. A szövetséges Isten hatalmát, szeretetét, gondviselését énekli meg fenséges himnuszokban és mind erőteljesebben tör fel lelkéből ennek az Istennek a dicsőítése és mind erőteljesebben buzdítja erre a dicsőítésre az egész teremtett világot.”
A föld és a víz egymásra talált, az ember és az élet is egymásra talált a teremtés ünnepi hajnalán. És valami titokzatos feladat kezdetét vette Isten parancsára, „a kert művelése és őrzése”. A legérdekesebbek azok az emberek voltak, akikben a történelem és a tapasztalat, a szellem világának egész hegyrendszere hullámzott. Akik olyat gondoltak, amit soha többé nem felejtett el a világ.
Mint Marosvásárhelyen Bernády György, aki a kultúrának egyenesen palotát épített, szeretet és lelkesedés vezette és az avatóbeszéden elmondta, hogy a Mindenható kegyes volt hozzá.
Így gondolta Ady Endre is: „EGY FONTOS ERDÉLYI VÁROS EGY KÜLÖNÖSEN NAGYSZERŰ EMBER JÓVOLTÁBÓL KULTÚRPALOTÁT CSINÁLT, KÜLÖNÖSET ÉS NAGYSZERŰT.
EZ LESZ, HA A SORS ÚGY AKARJA, A MAGYAR MENEDÉK, DÚS ÉS TAKARÓ. ITT FOGJUK ŐRIZNI MAGUNKAT MI, MAGYAROK, KIK EGYMÁS ELLEN ANNYIT VÉTETTÜNK. IDE FOGUNK VERSSEL, ZENÉVEL, BESZÉDDEL ÖSSZEVONULNI, HA BAJ LESZ. S MINDEN KÉPESSÉGES SZERETETEMMEL NÉZTEM FÖL REÁ, EZ ÚRRA, MERT HOGY NAGYON ÉS DACOS MAGYAR VAGYOK S Ő AZ ÉN ROKONOM”
(Budapest, 191)

Marosvásárhelyi Kultúrpalota

A hazaszeretet egy szép igéjét hallgassuk meg Sinkovits Imre színművész szavalatával! Ady Endre: Föl-földobott kő.

1823 január havában az angyalok szerint is többszörösen homlokon csókolta a múzsa a magyarságot, hiszen már édesanyja kebelén ringott Petőfi Sándor és Madách Imre, miközben a Szatmár-Csekei kúria boltíves falai között kéziratban pihent a világ legszebb, biblikus ihletettségű himnusza. E nap a magyar kultúra napja.

Szatmárcseke - Kölcsey-kúria

Minden igazi kultúra lényegi jellemző vonása, hogy az ember nem elégszik meg benne a minimummal, hanem az élet teljességére törekszik. A tér, amit a kultúra betölt épületekkel, kertekkel az ember teljességre törekvő lelkületének a jelképe. Benne megjelenik a ZENEMŰVÉSZET, TÁNCMŰVÉSZET, SZÉPIRODALOM, FESTÉSZET, FILMMŰVÉSZET, TUDOMÁNY, MESTERSÉGEK, ÖLTÖZKÖDÉS, VISELKEDÉS, SZOKÁSOK.

Szókincsünk és lelkiségünk páratlan gazdagságát zenében kifejezni egészen egyedülálló teljesítmény. Az emberi alkotás egyik csúcspontja.
Liszt Ferenc 2. Magyar Rapszódiája hallgatása közben látjuk a magasságokat, honnan szállt alá a mű. Hallgassuk meg!

Petőfi Sándor a magyar néplélek talán legkifejezőbb költőjéről írta valaki, hogy egész életében Isten, az ember és az élet pártján állott, mindhármat olthatatlanul szerette és sokszor oly kevés jót kapott vissza.
Magyar vagyok című versét hallgassuk meg Latinovits Zoltán színművész szavalatával!

A Himnusz születésnapja a Magyar Kultúra napja és ilyenkor minden esztendőben ökumenikus Istentisztelet van megtartva Szatmárcsekén a Református Templomban, majd megkoszorúzzák a jelenlévők a csónakos-fejfás temetőben nyugvó költő Síremlékét. Aki ide elzarándokol, az megérintett lélekkel nemesedik tovább.
Ebben is segítségünkre van egy sajátságosan egyedülálló magyar hangszer, a kurucvilág üzenete, mely közel állt Szatmár világához .
Krasznahorka büszke vára, Lugosi Tibor tárogatóművész előadásában hallgassuk meg.

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. január 20.