„Amikor lábbal tiporják egy ország foglyait” /Jeremiás próféta siralma 3:34/

0

Árpádházi Szent Erzsébet Kollégium
Árpád-házi Szent-Erzsébet Kollégium, Gyimesfelsőlok

Magyar Testvéreim!

A Bibliának erről a könyvéről tanítja a theologia tudománya, hogy a legszebb akrostichonban írt gyászének. A szerző szemei könnybe borulva, háborgó belsővel, földre roskadtan üríti ki a látvány és emlékezés keserű poharát. A hazáját elvesztő ember egyetemes szimbóluma a szent szöveg.
Ma is előttem van az a 12 négyzetméter táblakép drámai fensége, melyet Huszár István Nyíregyháza híres festőművésze műtermében láttam éppen 30 esztendeje.
A halvány vörös tájon Juda és Jeruzsálem romjai fölött lebegett a finom por, és Jeremiás próféta zseniálisan megfestve a kép jobb sarkából nézte elveszett hazáját.
Leírhatatlan fájdalom ült arcán, eddig ilyen mélységű bánatot csak Michelangelo szobrain láttam.

„Amikor lábbal tiporják egy ország foglyait, amikor az embert kiforgatják jogából a Felségessel szembeszállva, amikor megcsalják az embert perében, azt nem nézi el az Úr!”

A bujdosó ember egyetemes bánatát és veszteségét sírta szép versébe az írófejedelem, mely e megvert világnak egyik leghitelesebb képviselője.
Wass Albert: A bujdosó imája. Hallgassuk meg e megdöbbentően fájdalmas verset!

Nem lehet szavakba foglalni azt a kárt, amit az első világháborút lezáró trianoni átokkal Magyarországnak okoztak a győztes hatalmak. Hiába tudjuk pontosan, hány négyzetkilométer földet, erdőt, mezőt, legelőt, hány kilométer vasutat, országutat, folyóvizet, gyárat, bányát vettek el az országtól.
Leírhatjuk, hány magyar lelket szakítottak el hazájától? Hány lélek roppant bele, mikor a magyar zászlókat cseh-szlovák, szovjet, román, szerb színekre cserélték?
Világhírű Szent Erzsébet katedrális harangja Kassáról zúgta a zsindelyes haranglábnak Erdélybe, hogy nagyon fáj. Leírhatjuk e, hogy mennyit ér egy temető?
Bár javában tartott még az l. világháború, mikor az Antant-Szövetségesek Legfelsőbb Tanácsa döntött 1918. június 7-én Ausztria-Magyarország felosztásáról.
Bosszúszomjas, zsákmányra éhes győztesek határtalan engedményeket tettek a magyarokkal szembeni területi követeléseknek.
A Magyar Királyság jövőjét illető kérdésekben kritika és mértéktartás nélkül elfogadták a cseh-szlovák, szovjet, román, szerb delegációk előterjesztéseit.
1918. október 31-én merénylet áldozata lesz gróf Tisza István. November 1-én egy napra megszűnik Magyarország jogi értelemben, majd december 1-én Gyulafehérváron kimondja a román nemzetgyűlés Erdély Romániához való csatolását.

Ady Endre: Ha messzebbről nézem. Olvassuk el a verset!

Ady EndreHogy csak már félig eljöhettem,
Gyuladoznak a lámpa-lángok:
Nem vagyok otthon s még nem messze
És máris majdnem látva-látok.

Szép sorssá és törvénnyé válik
Minden, hogyha messziről nézik.
A Halál is borzalmasan szép
S minden, miben a Halál érzik.

Óh, hazai Halál, ki bennem
Úgy járkálsz, mint földemen, otthon,
Már hall szivem és külön nótát
Nem kell, hogy léptedre dobogjon.

Nem kell (tán), hogy eztán is fájjon
A fájdalommal védhetetlen
S hogy remény nélkül viaskodjak
A fajtám ellen, magam ellen.

Az Élet a maga dűlőit
Haláltól távol válogatja
És a Halál jár közelünkben.
Béke és nyugovás fogadja.
1914 március

Via Victis! – Jaj, a legyőzöttnek! – mondták a római cézárok.
Amikor 1920 januárjában kiutazhatott Párizsba a gróf Apponyi Albert vezette héttagú magyar delegáció, házi őrizetbe vették őket. Már szó sem volt önrendelkezésről.

„Addig nincs hitele életünknek, amíg nem tudunk sorsközösséget vállalni a szenvedő emberrel. Szalonkeresztyén ugyanis, ha valakinek abban merül ki a vallásos hite, hogy repülővel vagy luxusautóval utazgat egyik helyről a másikra”
Beer Miklós váci megyés püspök

„Történelemhamisítással nem lehet jövőt építeni. Mindenki ünnepel, mi gyászolunk. A kommunikáció terét átadtuk a románoknak. Úgy ünnepelnek, mintha nem is élnének ott magyarok. Egy évszázad óta jogainkért, szabadságunkért, javainkért küzdünk.
Mit építettek a románok 100 év alatt? Élhetetlen blokklakásokat és ortodox templomokat.”
Tőkés László református püspök

A legszebb Trianon dal: Szép Ernő – Felhő. Előadja Halász Judit színművésznő. Hallgassuk meg a művet!

„Fáj a lelkem, ha látom városom lakóinak sorsát. Vadásztak rám, mint a madárra. Összecsapott a víz fejem fölött, már azt mondtam, elvesztem!” – folytatja a próféta a Siralmak könyvében. Mintha éppen rólunk, magyarokról írta volna.

Mindezt teszik magyar földön idegen megszállók mind a mai napig. Van olyan embargó, mely még száz év óta még mindig nincs feloldva.

Kárpátia zenekar dalát hallgassuk meg: Magyar föld.

„Emlékezz Uram, mi történt velünk. Tekints reánk, és lásd meg gyalázatunkat. Örökségünk bitorlókra szállt, házunk idegenekre.
Apátlan árvák lettünk, anyáink özvegyek. Vizünket pénzért isszuk, fánkért fizetnünk kell. Nyakunkon vannak hajszolóink, fáradozunk pihenés nélkül.”
/Jeremiás Siralmai 5:1-5/

Gondoljunk hálával az örök hűségesekre, kik idegen szívű zászlók alatt harcolják a maguk harcát a megmaradásért.
Dóry József: Hálával gondolok drága nagyanyámra. Hallgassuk meg a világ legszebb népdalainak eme gyöngyszemét!

VESSZEN TRIANON!!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. november 10.

A képek forrásai:
erdely.ma
gondolkodom.hu

„Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk” /Szent Pál apostol levele Rómába 10:10/

0

A Petőfi család síremléke, a Fiumei úti temetőben
A Petőfi család síremléke, a Fiumei úti temetőben

Magyar Testvéreim!

Századok alatt sok szegény embernek volt életében egyetlen vigasza és reménye, hogy Isten előtt egyenlőek vagyunk születésünk jogán és halálunk okán.
A világ igaztalansága verte sorsának napjait, és a templomok hűvösének árnyékában remegő kis gyertyalángok feledtették vele a rögöt. Nem értette a latin liturgiát, de misztikus varázsával mégis tudott azonosulni. Ott volt valaki, aki igazán senkinek sem volt fontos.
Nem igazán szeretett az urak dolgába avatkozni, így hát mikor új világ következett a reformációval, boldogan és vitézül énekelte édes anyanyelvén a zsoltárokat.
Nyilvánvalóvá lesz számára Isten szuverenitásának legelső attributuma: a SZABADSÁG!
A kegyelmi kiválasztásban Istent nem köti senki. A Hóreben azt mondta Mózesnek: „Vagyok, aki vagyok, könyörülök, akin könyörülök”! – „Tehát sem nem azé aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené"
Emily Bronte az Üvöltő szelek 28 évet élt világhírű írónője leírja, hogy lelkipásztor édesapja hogyan nevelte egyedül nélkülözésekkel telve négy testvérével a hideg Közép-Angliában. Két istentisztelet között holtan találta egyetlen fiát a nyomorúságos parókián, de volt lelki ereje megtartani a második szolgálatot is.
„A halottak minden emléke értékes marad, ha jelentettek valamit számunkra életünkben” (Emily Bronte)
Minden emlék felszakadt Szendrey Ignác lelkében, mikor Keszthelyről felment Pestre. Erőt vett magán Festetics gróf büszke gazdatisztje, legyőzte óemberét, régi makacsságát, és vésőt fogott kezébe. Már nem haragudott Petrovics István és Hrúz Mária fékezhetetlen fiára, a nemzet üstökösére, vejére, szépséges leánya elrablójára. Nem sírkertet mért mint Ady édesapjával Érmindszenten, hanem a Fiumei-temető nemzeti Pantheonjában véste a neveket! Itt nyugszik:

Petrovics István
Hrúz Mária
Petőfiné Szendrey Júlia

Juhász Gyula: Temető. Olvassuk el zseniális költőnk e mély versét!

Juhász GyulaA hervadás bús pompájában áll most
A temető. Ó, mennyi szín, derű,
Fehér és lila őszi rózsatenger,
Mely hullámzik az enyészet szelére.

Egy alacsony pad vár rám pihenőül,
Előtte zöld deszkából ácsolt apró
Sírdomb szelíden mosolyog a fényben.
Fölöttem magyar égnek végtelenje,
Előttem a határtalan magyar táj.

E kicsi sírban egy csöpp lányka szunnyad,
Mint elhervadt virág az ősi kertben.
Köröttem mindenütt békés keresztek
S mély nyugalom beszédes csöndje hallgat.
Mely minden bölcsességnél igazabb.

E kicsi hant előtt, e nagy magányban
Megölelem az édes életet,
Mely ragyogást küld jeltelen sírokra
S virágözönt az ódon temetőkbe
S az őszi nap csókjával arcomon
Megindulok rózsásan, dalosan,
A boldog elmúlás víg vőlegénye.
(Juhász Gyula)

„Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.”
(Ady Endre)

Az apostol prófétai hitvallása mindent felül írt, mert semmit nem szeretett volna jobban, mint szívvel hinni, és szájjal vallást tenni, mert üdvösségünk záloga a tét.
Nem baj, hogy Júlia már régen nem volt Petőfiné, nem baj, hogy boros éjszakák után pogány tüzek lobogtak Adyban, nem baj, hogy Csokonait nem szerette az egyház, mert meg van írva:
„Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül”

Nagy László: Én fekszem itt. Előadó Bódi László Cipő Hallgassuk keveset idézett nagy költőnk szép művét!

K. Barth azt mondja, hogy Isten ítéleteiben is kegyelmes. Mindig vár. Fáraóra, hogy ne sújtsa 10 csapás, engedetlen királyaira, hogy ne rakjanak Baal-szobrokat a templomba, apostolaira, hogy ne versengjenek egymással, egyházára, hogy ne a politika kegyeit keresse, hanem hogy Őt szolgálja!
A Jézus Krisztusról szóló isteni üzenet az evangélium. Olyan nyilvánvaló, eget-földet betöltő tünemény, mint a csillagok és planéták beszéde, amelyről a 19. Zsoltár énekel.
Nem lehet azt mondani, hallotta, de nem értette meg. Mózest is értette mindenki, pogány és zsidó egyaránt. Ézsaiás mondja ki a megdöbbentő igazságot: Izrael engedetlen és ellenmondó nép lett. Minden megvolt az aranyláncból, csak egy szem hiányzott: Izrael nem hitt Krisztusnak, nem hitt a róla szóló igének, üldözte életében és halálra adta.

Október 31. Reformáció emlékünnepe
November 1. Mindenszentek ünnepe
November 2. Halottak napja

Az Igéből nyert igazság útján járva látnunk kell a hit útját, beszélnünk kell Isten nagyságos dolgairól e megbetegített világban, az üdvösség látására tanítani kell.
Büszkék lehetünk arra, hogy az egyháznak mi adtuk a legtöbb szentet és boldogot. Mutatja népünk régi erkölcsét, tiszta becsületét, rendíthetetlen helytállását.
Figyelmeztetett egy tudós lelkész a mához szólva:
„Vigyázzunk, a halottaink emléke, megbecsülése, tisztelete ne váljon egyfajta temetői kultusszá, divattá.
Ne azon versengjünk, hogy ki milyen emlékművet emel a sírok fölé, hanem életében szeressük felebarátainkat, míg nem késő.”
József Attila Kései sirató c. verse nagy iskolája a ma gátlástalan pénzéhségének e szent területen is.

Angyaloknak nagyságos Asszonya. Hallgassuk meg a művet Balázs Zoltán kántor szolgálatával!

Ó

Temetőket járva sok mindent elárul múltunkról és jelenünkről. Kövek, kopjafák, keresztek, idézetek, felíratok szólítják az Lászlóélőket, őrzik a holtakat, hol a Hold nem fogy, s nem telik.
Belme László atyánkfia 1940-ben született, és élete második évében, vagyis 1942 nyarán elvitték 33 éves édesapját a Don-kanyarba meghalni a hazáért.
Szokványos sors, – mondhatnánk – hogy jéghideg földben fázik a csont 1943 januárjától, miközben idehaza a gond égette a családot egy életen át.
A 33 éves apa soha több nem láthatta 2 évesen itt hagyott kisfiát, az pedig édesapját, a sírkő montázsán ölelkezik össze életük végérvényesen. Magyar sors.
Tekintsük meg a sírkő fotóját!

Beme László és Beme János síremléke

Csodálatos dal, csodálatos hang, könnyfakasztóan gyönyörű alkotás, szóljon a MINDÖRÖKKÉ, a KÁRPÁTIA zenekar előadásában áldott Szüleink emlékére. Örökségem!

„HA TEHÁT SZÁDDAL ÚRNAK VALLOD JÉZUST, ÉS SZÍVEDDEL HISZED, HOGY ISTEN FELTÁMASZTOTTA ŐT A HALÁLBÓL, AKKOR ÜDVÖZÜLSZ”
/Róma 10:9/

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. november 3.

A képek forrásai:
szoborlap.hu
magyarulbabelbe.net

„Betelt az idő, és egészen közel van már az Isten Országa” /Szent Márk evangéliuma 1:15/

0

Tóth Ilonka Mansfeld Péter
Tóth Ilonka VI. éves orvostanhallgató és Mansfeld Péter III. éves esztergályos tanuló

Magyar Testvéreim!

Már az első keresztyén század közepére erőteljes növekedést ért el a misszió áldása. Az apostolok imádsága, félelmet nem ismerő bátorsága, mindeneket meghaladó intellektuális felkészültsége hír lett a Birodalom fővárosában, Rómában is. A császárok felemásan fogadták a híreket. Miféle új mozgalom, szekta ez? Egymást szeretik?
Vagyonközösségben élnek? Megváltó Jézusról beszélnek? Az isteni Tibérius, majd Claudius kezdetben kíváncsiságból szeretett volna találkozni néhány keresztyénnel.
Nem tudhatta Tibérius, hogy Néró nevű fia lesz az őskeresztyén egyház leggyűlöltebb üldözője. Nem tudhatta Claudius, hogy Néró nevű nevelt fia egyet jelent a zsarnoksággal és a gonoszsággal.
27 éves volt Kr. u. 64-ben az ifjú császár, mikor elhatározta, hogy kiírtja családját, a római arisztokráciát és valamennyi keresztyént, mely akkor már Szent Pál apostol missziói munkája nyomán mintegy ötezer lélekre volt tehető. Kedves nevelőjének Senecának „kegyelemből megadta”, hogy saját maga válassza meg a halálnemet.
A sátáni „látnok” a világhírű római arénákba tereltette a keresztyéneket, majd reájuk engedték a kiéhezett vadállatokat, másokat élve égetett el, miközben gyönyörködött az antik világ pusztuló romjain.
Teltek a századok, és 1956 őszén az egykori római arénák színhelyein, ma stadionokban, a derék római polgárok szomorú dalra indultak lélekben!
Nem az átkozott Nérót szégyellték, hanem a világhírű szovjet-verő magyar fiatalokat éltették.
Róma világhírű labdarúgó klubja mai a Lazio, mely büszke arra, hogy itáliai, és büszke arra, hogy 56 hős magyarjai az ő testvérei és barátai.

Avanti ragazzi di Buda (Előre, budai srácok) CSODÁLAT ÉS LELKESEDÉS 56 hősei előtt! Hallgassuk meg a dalt!

„Miután Keresztelő Jánost fogságba vetették, elment Jézus Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát: Betelt az idő, és egészen közel van már az Isten Országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban”

Az elvetemült Néró hallott Jézus tanításairól, ő végeztette ki Szent Urunk és a Szent Egyház két oszlopos apostolát Pétert és Pált, 31 éve alatt annyi bűnt halmozott fel, mely az egész emberiségre nézve is sok lenne.

Gérecz Attila, e méltatlanul elfeledett nagy sportolónk és költőnk 56 egyik mártírja volt. A honi, hitvány nérók azt a sorsot szánták neki, melyet versébe sírt bele.

Gérecz Attila: Karácsonyi ének a börtönben. Hallgassuk meg a művet!

Jézus evangéliumot hirdet, örömhírt, örvendetes üzenetet. Istennek az üzenete, melyet továbbad Jézuson keresztül. Isten Országa nem terület, nem állam, inkább állapot, belső viszony az emberek és Isten, ember és ember között. Isten uralmát sötét hatalmak és az emberi bűn keresztezték. Isten Országa eljövetelében éppen ez a nagy felszabadulás valósul meg.
Bartalis János hívő költőnk egy istenes szép versében ezt a csodát fogalmazza meg.

Bartalis János: Isten kezében. Olvassuk el a művet!

Bartalis JánosJött villámcsapás, jött fegyver.
Jött fergeteg.
Jött ember hálátlansága.
Jött kegyetlenség, jött bűn.
Jött éhség és szomorúság.
Jött megalázás.
Jött üldözés és megprobáltatás.
Jött bujdosás lélek-pusztában
és nem volt honá lehajtani fejet.
Jött kínszenvedés, Krisztus hét szenvedése.
Jött korbácsütés testen és lelken.
Jött börtön…
Nagy bajomban mindig csak azt mondtam:
“Isten kezében vagyunk
és ott vagyunk a legjobb helyen.”

Mikor fellegek feltornyosultak
és a hullámok összecsaptak fejünk felett.
Mikor a templomok leomlottak
és meghasadot a hegy.
Mikor sötétség borult a világra,
végtelen sötétség
és az égre nem jöttek fel a csillagok,
– mikor a Halál örvényénél álltunk…
Mikor az utolsó kiáltás is elhangzott
Krisztus ajkáról – függve a keresztván,
utolsót lehelve lelke:
“Éli, Éli! Lama sabaktani!”
Ó, népem, drága népem!
e szörnyű ítéletben,
ez elveszejtő nehéz időben
mindig hitted:
“Isten kezében vagyunk
És ott vagyunk a legbiztosabb helyen.”

Mikor Ég-Föld megszakadt,
Folyók-Tengerek kiöntöttek,
végig nyargalván sós hullámaikkal
a veszett világon,
mikor megpecsételtetett minden
teremtett állatoknak sorsa ľ
Ó, Uram!
mi: árva néped,
árva magyar néped
“Tebenned biztunk eleitől fogva.”

Ézsaiás próféta elmondja, hogy Izrael királya szövetkezett Assziriával Jeruzsálem ellen. De Isten megvédte Júdeát és a szövetségesek elpusztultak.
Milyen vezető, uralkodó, király az,aki saját népe életére tör? Nem a sorsán és jólétén dolgozik, hanem mérhetetlen szenvedés közben vesztét okozza?
1918–19-ben a vörös terror rontott az országra, végveszélybe került az ezer éves államiság, puszta létünk, mely már előkészítette a nagyhatalmakkal Trianon átkát.
1918. október 31-én megölik gróf Tisza István miniszterelnököt, és a lejtőn már Horthy Miklós Kormányzó Úr próbálta menteni a menthetőt.
Nérók, Lenin-fiúk, ÁVH pribékek, közül tavaly ment a pokolra a belügyminiszter Biszku Béla, és a vérügyész Mátsik György. Életük végéig a rózsadombi luxust élvezték, hiszen „bűncselekmény hiányában” az Ügyészség minden feljelentést visszadobott.
Marosán arra kérte Biszkut, hogy mindenkire lőjenek. Mátsik pedig halált kért az ártatlan hős, Mansfeld Péter 17 éves tanulóra, majd később örömmel nyugtázta, hogy a tündéri szépségű, VI. éves orvostanhallgató Tóth Ilonka nyakába tették a kötelet.

Ákos egy dalában nekik állít emléket. Hallgassuk meg a zenész hívő szolgálatát!

Ettől a drámától még egy szobor is könnyezne, mondta valaki. Sok jó magyar elsiratta övéit, könnyezte a Úr Jézus Krisztus, és Drága Édesanyja, Boldogasszony Anyánk.

Könnyes a két szemed. Mária, Mária mennyei szép hajnal. Hallgassuk meg a gyülekezet énekét!

Drámai volt a filmben, mikor a Mansfeld Péter édesanyját játszó román színésznő kijön Kádártól, hogy biztos kegyelmet kapott fia, mikor közlik vele a kapuban, hogy már fel is akasztották szeme fényét.
Drámai volt a filmben, mikor Wittner Mária elmondta, hogy vitték el mellőle Katit reggel hatkor a cellából. Damjanich őrnagy azt mondta az aljas labancnak: „Vigyázz fattyú a szakállamra” Kati pedig a bolsevik gyilkosnak: „Vigyázz hóhér a hajamra”.

Kárpátia zenekar közösségét az Isten áldja, hogy ilyen emléket állít apáinknak, köztük az enyémnek is.
Kárpátia zenekar: Az én apám. Hallgassuk meg a dalt!

Kedves Testvéreim!

E dolgozat nem a régmúlt Néróiról, az ócska labancokról, a cionista nemzetvesztőkről szól, hanem a máról. Semmi nem változott, csak a körülmények és a technológia.

Egy valaki változatlan, mert Benne nincs változás, a Mi Urunk Jézus Krisztus, ki ma is megtérésre hív a bűnökből.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. október 27.

A képek forrásai:
flagmagazin.hu
multkor.hu
pozitivgondolatok.wordpress.com

„Egyszer csak megjelent Júdás" /Szent Márk evangéliuma 14:43/”

0

Roncstemető

Magyar Testvéreim!

Júdás sötét alakja magasodik fel a passió félhomályában. A legrejtélyesebb, sőt egyenesen megoldhatatlan embertitok. – Mi volt árulásának igazi oka? – Mi vitte őt Jézus környezetébe és mi tartotta ott? Hihetetlen pimaszság a Júdás csókja, de ésszerű. Igazi példája annak, hogy amikor valaki aljasságra határozza el magát, már mindegy, hogy abban milyen mélyre süllyed. Mi lett a vége?
Mindezekre az evangélium írói nem adnak feleletet, s amit leírnak öngyilkosságáról, nem elegendő. Maga Isten rejtette itt el a racionális magyarázatot előlünk, hogy lássuk meg az ember szörnyű leromlását, erkölcsi züllöttségét, lelki hitványságát. Mi Urunk Jézus Krisztus királyi öntudattal intézi saját sorsát, melyben tündököl Isten akarata, mely a gonoszságot a legnagyobb jó forrásává teszi.
Goethe egy szép művében tisztelgett népének egy régi hőse előtt, ki elbukott a spanyolok elleni küzdelemben, de a szabadság eszméje mégis diadalmaskodott. E történetet öntötte drámai fenségű dallamba majd Beethoven, mely egybeforrt a világtörténelem legtisztább, legszentebb és legigazabb forradalmával.
A kicsiny magyar nép a kommunista világ rabláncon tartott 100 milliós keleti táborának magányos hőseként szembeszállt az akkori világ leggonoszabb eszméjével és az azt megtestesítő leghatalmasabb katonai erejével a szovjet Vörös Hadsereggel.

Hungarian Revolution 1956 Beethoven: Egmont-nyitány. Hallgassuk meg a művet!

Júdás, az egyetlen júdeai a galileai tanítványok között. Vonzódott, inkább érdeklődött Jézus iránt, mert az élet nagy kockázatában ígéretet és lehetőségeket sejtett benne.
Politikai érvényesülést keresett Jézus mellett. Ha „földi forradalma bejön Jézusnak”, ő befutott ember. Ő Jézustól politikai sikereket, világi vállalkozásokat és kalandokat várt.
HÁNY ILYEN JÚDÁS SZEGŐDÖTT A KOMMUNISTA PÁRTBA 1945 UTÁN? – ÉS LETT NÉPE ÁRULÓJA? Júdás lassanként teljesen kiábrándult Jézusból, s Őt az élet nagy árulójának tartotta. Úgy érezte, hogy Jézus őt megkárosította és elárulta. Éles politikai tekintettel látta, hogy Jézus sorsa meg van pecsételve.
Júdás nemcsak hogy nem hitt Jézusban, de lelke tökéletesen üres maradt előtte. A legkedvezőbb stratégiai pont a Sátán számára.
De mindig többségben vannak az igazak, kik háromszor verik vissza a Sátán kísértését, mindig a testté lett Ige igazságával.

1703 Rákóczi Ferenc
1848 Kossuth Lajos
1956 Magyar Nemzet
Minden száz évben egyszer talpra állunk kínzóink ellen.
Mindszenty József, Márton Áron, Ravasz László, Brenner János, Sass Kálmán, Ordass Lajos, Gulyás Lajos, Csiha Kálmán, Hegedüs Lóránt a galileai tanítványok jézusi örökségét élték és hirdették.
A félelem, az embertelenség évei beleégtek szegény magyar népünk életébe a XX. század folyamán. Az első háború millió áldozata, Trianon átka, 24 év kemény de reménykeltő negyedszázada után beleszakadtunk a pokolba. 1948-1956 között volt hogy 150 ezer ember volt bebörtönözve egyszerre, az internáltak száma elérte az 50 ezret.
Csak Hortobágyon 19 internáló terület volt kijelölve. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Péter Gábor voltak a terror állam és a rettegett AVH mindenható urai. Iratok szerint zsidó származásúak. Testi, lelki, szellemi megkínzottak száma felbecsülhetetlen a hazában, a kivégzettek számát 6 ezerre teszik a források.
Népünk nemes lelkiségét mutatja, hogy az internáltakat befogadó falusi emberek testvérként próbáltak enyhülést nyújtani a kisemmizett honfitársaknak, hiszen őket is sújtotta a zsarnokság, csak más dimenzióban.
1956. október 23. RÉGI DICSŐSÉGÜNK ITT KÉLT FEL AZ ÉJI HOMÁLYBÓL

Beregszászi Olga: Piros a vér a pesti utcán. A legszebb hangú énekesnő dalát hallgassuk meg!

Egy „mondatot írt” Illyés Gyula a zsarnokságról, Somlay Artúr színész óriás öngyilkossága megrázta a szabad világot, Sinkovits Imre fiatal színész király a börtön cellák mélyén olvasta Petőfi verseit.
Milyen gyáva és ostoba a hatalom, hogy száz évvel Petőfi és Bem dicsőséges tettei után még mindig retteg pusztán nevüktől. Szimbolikus üzenete volt 56 -nak, hogy a Petőfi és Bem szobortól indultak el ifjaink, szép arcú magyar asszonyok és ezermester munkások, hogy őseik példája nyomán lemossák a gyalázatot a nemzet nevéről.
Az AVH és a szovjet tankhadosztály 25-én megkezdte a népirtást. A Parlament előtti téren százak hevertek holtan.

Mindszenty József
Mindszenty József

„A rendszert az egész magyar nép söpörte el. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen.”

Albert Camus
Albert Camus

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”

Bibó István
Bibó István

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

A dicsőséges 12 nap győzelemre vitte a legyőzhetetlen magyar szabadságeszményt. 1849-ben a tízszeres túlerő győzött Világosnál, jó száz évvel később ismételt a történelem.

Márai Sándor: Mennyből az angyal. Hallgassuk meg a verset Csurka László színművész előadásában!

A Biblia mindig nevén nevezi a történetek szereplőit. Minden perc 56! – mondottuk! Aztán teltek az esztendők. 30. évfordulón Berecz János még fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalom hőseit. Pongrácz Gergely, Rácz Sándor, Mansfeld Péter, Tóth Ilonka, Wittner Mária és sok-sok ezren bűnözőkként voltak nyilvántartva szinte 89-ig.
Az 50. évfordulón az MSZP-SZDSZ kormány rendőrsége verte földig a békés megemlékezőket, köztük e sorok íróját is Pesten, a Belvárosi Színház előtt.
A 62. évfordulóig még senki nem állt bírái elé, a FIDESZ-KDNP kormány kivárja, míg az utolsó gyilkos is pokolra kerül, már csak öten kapják a megérdemelt luxusnyugdíjat.
A magyar nép több évezredes történelme folyamán mindig a szabadság, igazság, szeretet eszménye mellett szállt síkra, és ha úgy hozta a sors,ragadott fegyvert.
Soha nem a rablás, haszonlesés, mások kifosztása indította a barikádokra. Végvári harcosként csak a saját jussát védte a zsarnokkal szemben.
Tűrte a megaláztatást, belegázoltak lelkébe, méltóságába, becsületébe, hitébe.
Már nem tudta, mi fáj jobban? A szovjet, vagy a helyi szovjet ádáz terrorja.
A parancs úgy szólt, hogy mindenkire lőni kell, legyen katona vagy civil. Földről, levegőből, minden irányból. Budapest, Debrecen, Mosonmagyaróvár, Lajosmizse, Tiszakécske, Salgótarján és sok más település utcáin temetetlenül hevertek a holttestek.
Moszkva rettegett, mert tudta, hogy a gyűlölt kommunizmus falán a kurucok rést ütöttek, és az elcsatolt területek magyarjai szintén a forradalom szent ügye mellé álltak.

„Az Irásoknak azonban be kell teljesedniük” – mondta Jézus.

Befejezésül szóljön a Kárpátia zenekar karizmatikus dala: Neveket akarok hallani – Wittner Mária. Hallgassuk meg a dalt!

 

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. október 20.

A képek forrásai:
napitortenelmiforras.hu
hu.wikipedia.org

„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” /Mennyei Jelenések 2:10/

0

Paál László: Októberi szél
Paál László: Októberi szél (Magyar Nemzeti Galéria)

Magyar Testvéreim!

A jóság szeretett apostola, aki az Utolsó Vacsorán Jézus szívének egyre halkuló dobbanását hallgatja, élete végén megbízást kap a Menny Megdicsőült Urától, hogy írja meg a Szentírás utolsó könyvét, az Újszövetség egyetlen prófétai művét a Mennyei Jelenéseket. A Biblia egyik legszebb idézete az alapigénk, melyet Móricz Zsigmond regényének címében így tisztelt meg: „Légy jó mindhalálig”.
Az Kis-Ázsiában élő hét gyülekezet egyike Szmirna, egy gazdag kereskedőváros volt jelentős átmenő forgalommal. A hét gyülekezetből mindegyik kap valamilyen elmarasztalást, kivéve Szmirna, ahova ez az ige küldetett, és csak dicséret illeti. A levél a fenyegetésben élő közösséget bátorítja, nem titkolva azt, hogy lesznek, akikre szenvedés vár. – „Ne félj attól amit el fogsz szenvedni. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” Ne azt nézd, mit harsog a világ, mit kínál olcsón az élet, hogy lehet mások kárán és rovására előbb jutni a nagy tülekedésben, csak egyet és egyre nézz!! A hit szerzőjére és betelesítőjére Jézusra. Könnyebb volna az élet ha nem kötne a Hegyi Beszéd, de addig leszel boldog keresztyén, míg ahhoz igazítod életed.
Október halványan fényló hónapja megtelik a magyarság számára győzelmes, majd tragikus emlékű napokkal, hogy majd a reformáció dicső kezdete zárja le.
Két festőzseni találkozása és beszélgetése vászonra égeti az eljövendő magyar októbereket Barbizonban. A már elborult elmével bolyongó 33 éves székely fiút arra biztatja barátja, hogy az Októberi szél című életművébe fessen bele minden fájdalmat, bánatot, búcsút, tragédiát, leveretést. Munkácsy Mihály Paál László sorsában népe, majd saját elmegyógyintézetének komor falait látja.
Juhász Gyula: Arad A világirodalom költészetének gyöngyszemét olvassuk el!

Juhász GyulaArad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyász-zenét.

Kincses Erdély öléről ered le
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország
S tört lobogóját lengeti neked,
mely fátyolos, mint ez október-est.

De még lobog és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján - ama tizenhárom!

Arad a nemzeti szabadságvágy lángoló dicsőségében hordozza 48 szellemét Petőfi sugarában, és Trianon tragédiáját előre megszenvedő hős mártírjainak példájában.
A pesti utcakő vére a nemzeti nyelveken felgyúló evangélium legyőzhetetlen erejét hirdeti a szabad világnak.

Gyulai Pál: A hősök sírja. Olvassuk el a sírfeliratot:
Egy sírban, az erdő-szélen,
Háromszáz hős alszik mélyen,
Mély sebekkel eltemetve,
Emlék nélkül, elfeledve.
De lehajlik a zöld erdő,
Rájok élő koszorút sző,
És mint álmaik haragja,
Harsog, zúg a bérc patakja,
Éjfél tájban, sírjok ormán,
Felgyúl néha egy-egy villám,
És felindul a természet,
A menny mintegy leborúl,
S mintha volna végitélet,
Mindent egy hang kiált túl.
Mintha trombiták harsognák
Nem veszett el a szabadság,
Az igazság ünnepel!
Lelkünk szélyeljár a légben,
Örök bíró él az égben,
Nem estünk hiába el!"

Szmirna gazdag pogány kereskedővárosában a leggazdagabb a zsinagóga népe volt. De élt ott az árnyékos oldalon egy kicsiny és szerény közösség, mely szegény volt és üldözött. Későbbi püspöke Polükarposz 153-ban mártírhalált halt, kit Irenaeus egyházatya így jellemzett: „Ez az ember Ázsia tanítója, a keresztyének atyja, bálványképek lerontója, aki sokakat rávett a császárkultusz megtagadására”
Ilyen közösség képes kitermelni magából a Márton Áron és Ravasz László formátumú hithősöket. Ezekben a közösségekben nevelkedett fiatalok később is tántoríthatatlanok lesznek. Nem fogják olcsó előnyökre cserélni Istenüket, hitüket, egyházukat, hazájukat, családjukat. A SZENT KORONÁRA TETT ESKÜ MINDHALÁLIG SZÓL!!
Pedig jönnek katakombák, Kufstein,  Arad, Andrássy út 60. és csatolt részei.

Kárpátia zenekar dala nehéz időkről szól: Vérrel írom. Hallgassuk meg!

Keveset gondolunk arra a kivégzett 151 mártír Testvérünk visszamaradt szeretteire, kik 1848-1849 után egész a „Kiegyezésig” üldözött páriaként tengették életüket teljes jog fosztásban. Szülők, feleségek, özvegyek, gyermekek bujdostak az Ördög-Habsburg hiéna, Jakob Haynau és Ferenc József kettős elől. Vörösmarty belehal, Arany beleöregszik, Madách Jókait bújtatja Tardonán, és menekül mindenki a börtön és bitó rettenetétől. Időközben a zsidó nagytőke rommá veri a magyar céheket, hogy majd egyszer újrakezdeni is rabszolgaként lehessen a szalagnál.

Madách Imre: Az aradi sírra
Nem néztetek erőst, hogy szolgáljatok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Ím sírotokra emlékkő se jut.

Gróf Batthyány Lajos özvegye gróf Zichy Antónia grófnő méltán érdemelte ki a legáldottabb grófnő címet, ki a legtiszteltebb honleány volt. Neve, tekintélye, vagyona nem volt elég, hogy a Sátán zsinagógájának képviseletében eljáró Haynau vérebet eltérítse szándékától, és ne végezzék ki férjét, az első felelős Magyar Kormány Miniszterelnökét koholt vádak alapján. Soha nem vette le fekete özvegyi ruháját, tiltakozásul a Habsburg önkény ellen. Kört szervezett az özvegyeknek, és ereje szerint segített minden asszonyt és árva gyermeket. Ide tartozott Szendrey Júlia is.
Tekintsük meg az áldott grófnő arcképét!

gróf Zichy Antónia
Gróf Batthyány Lajos özvegye gróf Zichy Antónia grófnő

Damjanich János honvéd vezérőrnagy özvegye Csernovics Emilia átka haláláig üldözte a császárt, majd királyt. Nagy vagyon maradt reá férje után, melyet természetesen elkobzott az osztrák harács, de büszkeségből sem kérte vissza később.
Tartásuk, gyászuk, engesztelhetetlenségük egy országot indított meg. Zrinyi Ilona édesanyja Frangepán Katalin Habsburg iránti kérlelhetetlen küzdelme és gyűlölete lebegett szemeik előtt.
Tekintsük meg az áldott hősnő arcképét!

Damjanichné Csernovics Emília
Damjanich János honvéd vezérőrnagy özvegye Csernovics Emilia

Végigolvastam valamennyi 1848–1849-es megemlékező ünnepség szónokainak beszédét. Felemelő és megható volt, bárhol is hangzott el a világon. A legteljesebb az volt, ahol templom adott helyet az alkalomnak.
Summázva a mának, Erdélyből üzenve:
KÜZDENI KELL – NEM FÉLREÁLLNI
VÁLLALNI – NEM MEGFUTAMODNI
KITARTANI – NEM FELADNI

„A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és életre kelt: Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája.”
/Mennyei Jelenések 2:8-9/

A. Vivaldi: Négy évszak – Ősz. Hallgassuk meg a művet!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen- Józsa, 2018. október 13.

A képek forrásai:
mng.hu
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org

„Virrasszatok és imádkozzatok” /Szent Máté apostol evangéliuma 26:41/

0

Az aradi Szabadság szobor Kufstein várbörtöne
Az aradi Szabadság-szobor és Kufstein várbörtöne

Magyar Testvéreim!

E történeten keresztül bepillanthatunk Megváltó Szent Urunk szívébe. Példát ad nekünk ebben is lelki próbáinkhoz, harcunkhoz, félelmeinkhez.
Ha figyelmesen olvassuk Szent Máté apostol evangéliumának 26. fejezetét, megérthetjük, hogy itt egy mindent eldöntő kozmikus harc bontakozik ki Jézus és a Sátán között.
A Gonosz azt akarja, hogy Jézus ne vállalja a keresztáldozatot, ne igya ki a halál keserű poharát, ne váltsa meg az emberiséget bűneiből egyszeri és tökéletes áldozata által.
Ha le tudta volna téríteni az Isten-szerinti útról, az egész emberiség pokolra jut. A kezdettől fogva gyilkos, hazug, áruló minden erejével kísérti Jézust.
Egy nagy igehirdető azt mondta, – „Mi emberek fel sem tudjuk fogni, hogy mi játszódhatott le Szent Urunkban? Sokszor csak a fizikai fájdalmakra gondolunk. De milyen lehetett a lelki tusa? Keresztelő Szent János szavaival: Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. Világ bűneit hordozni? Sokszor még a saját egyéni nyomorúságunk is milyen roskasztó tud lenni.”
Azt mondották egykor nekünk, hogy a felvilágosodás mindent elsöprő szellemi győzelme elhozta az emberiség számára a szabadság, testvériség, egyenlőség remélt földi paradicsomát. Kufstein Császártornya sem földrajzilag sem lélekben nem esett messze Párizstól. A sors gonosz iróniája, hogy éppen 1789 után telt meg magyar rabokkal a hírhedt vár. Batsányi János költő, Kazinczy Ferenc nyelvújító, Wesselényi Miklós hazafi, Szentjóbi Szabó László költő, Leövey Klára pedagógus, gróf Teleki Blanka szabadságarcos, Rózsa Sándor 150 emberével 48-as szabadságharcos és sok-sok lánglelkű nagy magyar szenvedett rabhalált, évtizedes fogságot, jószágvesztést.

Abban a korban már teljesen szokatlan volt, amit Ferencz József császár, majd magyar király mondott Jákob Haynaunak: „Mint a mákgubók, úgy hulljanak a magyar fejek a porba. Majd ha léptetek lovammal, legalább lesz mit taposnia.” – 1867-ben erre az ócska, labanc, cionista hátterű fejre került a Szent Korona a Budavári templomban.
Valaki azt mondta, Boldogasszony Anyánkat és Szent Fiát ekkor tagadta meg végérvényesen a „magyar elit.”
„Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, majd kezdett szomorkodni és gyötrődni.” Akkor így szólt hozzájuk: „Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!”
1848. március 15-én a Szent Szövetséggel és a világgal szemben tisztán látta és tudta Petőfi és Kossuth, hogy ez az út ide, vagyis Aradra fog vezetni, és mégis elindultak rajta.

Október 6. gyásznapján nézzük meg tisztelettel a hősökről szóló kisfilmet: Aradi vértanúk megemlékezés!

Az Isten-Jézus annyira ember tudott itt lenni. Elesettségében, vért verítékezve, félve, imádkozva, magányosan. A teljes elhagyatottság érzése keríti hatalmába. Ellenség és közöny
veszi körül. Nincs senki, nincs semmi. Az ég hallgat, a tanítványok pedig sorban elalszanak az Olajfák hegyén.
Három szakaszban imádkozik Jézus, majd kimondja: „Legyen meg a Te akaratod. Ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te! Azután egy angyal jelenik meg neki a mennyből, erősítvén őt.” Nagycsütörtök múltával elérkezett az emberiség legsötétebb napja, a Nagypéntek. – „Íme elközelgett az óra, menjünk”.

Október 6. gyásznapján hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát: Aradi vértanúk!

Feszty Árpád tudta, hogy mikor a szerencsétlen sorsú asztalosinas Munkácsy Aradra került, elbolyongott a Maros-partra, és a mártír-hősök iránti szeretet és tisztelet olyan mély volt benne, hogy zokogva kaparta a vársáncot temetetlen tetemeik fölött alig tíz évvel a labanc-gyalázat után. A már világhírű festőkirálynak ezt elmondta majd, és az iránta, valamint a mártírok iránti tisztelettől indíttatva festette meg majd Feszty a Triptichon táblaképet, melyen a magyarságot feszítik meg, temetik el és siratják el.
Munkácsy Mihály, Feszty Árpád, az aradi 13 hős, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Petőfi Sándor, Szacsvay Imre, Ormay Norbert, Rulikowsky Kázmér lengyel hazafi, Kazinczy Lajos, Lenkey János tábornok és valamennyi lángéletű csillag dicső emlékére szóljon az áldott Kárpátia zenekar dala Helyey László színművész előadásában.

Az utolsó szó jogán. Hallgassuk meg a művet!

Kossuth Lajos kormányzó mondotta a tragikus végű szabadságharc bukása után már az emigrációban, hogy „Arad a magyarok golgotája.” A hasonlatot az evangéliumból idézte, hol ezt olvassuk nagypéntekre virradóra: „Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár, mindazonáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.”

Hallgassuk meg Damjanich János és Leinigen-Westerburg Károly imádságát!

E bibliai és magyar történelmi példán keresztül bepillanthattunk Szent Urunk, és mártír hőseink szívébe. 2000 év vagy 169 év múltával is a tanúság és a tapasztalat ugyan az.
Jeruzsálem és Arad, megváltás és mártíromság, valamiért és valakikért meghalni a legmagasabb rendű erkölcsi példa. Ennél nagyobb szeretet nincs.
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai.
A nemzeti gyásznapon királyi zászlók lobognak, és fénylik titka keresztfának.
Isten adjon mindnyájunk szívébe megvigasztalódást.

Ady Endre: Október 6. Olvassuk el a verset!Őszi napnak mosolygása

Őszi rózsa hervadása
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre
Hol megváltott - hősi áron-
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára
Oda hullt az őszi rózsa
Hulló levél búcsúcsókja,
Bánat sír az Őszi ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet.
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. október 6.

A képek forrásai:
fmc.hu
ma7.sk

„Tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól” /Jakab levele 1:27/

0

Koltó látképe
Koltó látképe

Magyar Testvéreim!

Az Újszövetség e csodás gyöngyszeme legnagyobb püspökünk tanítása szerint nem hittani, hanem etikai mű.
A szerző szép görögséggel írt, ismerte az ószövetségi szent iratokat, az Úr Jézus Krisztus közvetlen környezetéhez tartozott, és végtelen egyszerűen és szerényen így mutatkozott be a levélfőben: „Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek”
Mintha Bach orgonamuzsikáját hallgatnánk, mintha Munkácsy Boglyás szekér képét néznénk, mintha Petőfi verseit olvasnánk!
E bibliai mű alapgondolata, hogy az igazi hit jó cselekedetekben gyümölcsözik. Az erkölcstől elválasztott hit képmutatás. A szó keresztyénségével szemben a tett keresztyénségét hirdeti. A Hegyi Beszédnek visszhangja egy nemzedék után.
„Úgy tanultam, hogy az Igét komolyan kell venni. Az Ige Isten szava az emberekhez, s így legfőbb erkölcsi imperativusza életünknek. Nem tehetjük, hogy Isten igazságáról prédikáljunk, s közben hazudjunk, kereszthalálról papoljunk, s ezzel szemben még a legcsekélyebb áldozatra is restek legyünk” – vallotta Ft. Tőkés László püspök úr!

Máramaros történelmi kegyhelye Koltó, hol a hit jó cselekedetekben ragyogott fel, és lett a tegnap, ma és mindörökké valóságává. gróf Teleki Sándor 48-as ezredes a reneszánsz és barokk világát hozta el arra szent helyre, hol Rákóczi somfáját Jókai csodálta, mely alatt a kőasztalnál a világirodalom legnagyobb költője megírta a világirodalom legszebb versét!
Petőfi Sándor: Szeptember végén. Hallgassuk meg a tüneményt Latinovits Zoltán színművész előadásában!

A Hegyi Beszédnek visszhangja cseng és muzsikál századokon át nemzedékről nemzedékre, és nem az a kérdés, hogy ki a nagyobb?, – hanem az, hogy kinek szolgálsz?
Mert két úrnak szolgálni nem lehet. Nincs nagyobb kincsünk, mint a Vele való találkozás. Az általános és a különös kijelentés világában. A mindenségben, a történelemben, a Bibliában, az úrvacsorában.
„Belenéz” Ez a szó a görögben azt jelenti: előrehajolva mélyen beletekint. Lukács evangéliuma ezzel a szóval írja le, hogy az álmélkodó Péter belenézett a húsvéti sírba, s megtapasztalta a feltámadás csodáját. Azt, hogy az Úr él és ők az Övéi.
Ez az átadás mindig tett is. Az Ige parancs és alkalom, az újjászületés pedig alkalomnyerés.

Koltó hívő népe büszke Teleki Sándor és Petőfi Sándor örökségére. Hűségesen ápolja és boldogan örvendezik a „Szeptember végén” kincsein. A „vad gróf” meghívására ott töltötte élete legszebb három hetét 1847 őszén Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. 28 vers született a mézeshetek alatt e mesevilágban. Valaki egyszer próbálta elmagyarázni egy angol csoportnak, hogy mi a „mézeshét”? Mi Koltó varázsa? Mi a lángsugarú nyár? Hogy beszél a fákkal egy évszak? Aztán feladta…

Petőfi Sándor - Liszt Ferenc: Beszél a fákkal a bús őszi szél. Hallgassuk meg az angyalok kedvencét Bács Ferenc színművész előadásában!

Ady Endre kedves Bibliájában több sort is aláhúzott, melyek verseiben aztán a szimbólum eszközeivel újjászülettek, „másokat megölt fogyó élte növő lázában”
E bibliai igének „megkegyelmezett” és így nyert új életet:
„Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek"

Mi képes egy nép lelkének karaktert adni, összefogni, érvényre juttatni ősi szabadságvágyát? Mikor az élet megkezdődik, már el van dőlve sorsa. Hogy lesz valaki Isten magyar kedvence? Petrovics István és Hrúz Mária tudhatta-e, hogy fiúk fogja a magyar nép nyelvét beemelni a világirodalom parnasszusára?
Minden emberi lény annyi milliárd lehetőségnek a keveréke, amennyit kitesz minden ősében feltalálható változatosság. És ebben a milliárd lehetőségben soha nem változó mintát, alkatot jelent az illető ember egyénisége, amelyet nem ő szerzett meg, amelyet nem neveltek bele, hanem magával hozott.

Petőfi Sándor - Szerényi Zoltán: Befordultam a konyhára. Hallgassuk meg e szép népdalt!

Élete kezdetén, amikor mikroszkóppal még alig lehetett volna meglátni, már benne volt ez a minta, mint jellem, tehát sors. És százéves korában, mikor a koporsó szélén széthull, még mindig teljes erővel benne van a minta, mint jellem és sors.
A „Szeptember végén” és még közel ezer vers zseniális tehetségű héroszának keresztútja 26 évig tartott, és a legnagyobbak kiváltsága talán, hogy még egy kereszt sem jelzi nyughelyüket, mint pl. Bolyai Jánosnak.
Omega zenekar: A keresztút vége. Hallgassuk meg a dalt!

A magyarság előáll abból a tényből, hogy egy közösség élete legjelentősebb kérdéseiben közös minőségükkel és közös érdeklődésükkel számol és e szerint cselekszik.
A nemzet nem véletlenen, nem belátáson, nem szerződésen, vagy külső kényszeren felépülő valóság, hanem szellemi életegység, amely a teremtés szerkezetéből következik.
A nemzet nem csak történelmi, nem csak politikai, nem csak etnikai fogalom, hanem mindenekfelett lelki.
Gyökere az öntudat, lendítőereje a hivatásszeretet, ihletője a vallásos érzés.
„De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete” (Jakab 1:25) PETŐFI SÁNDOR a neve!!

Kárpátia zenekar: Hej tulipán. E gyönyörű dal szóljon a szabadság népének. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 29.

A képek forrásai:
erikapanzio.hu

„Mindenki várakozva néz reád” / Zsoltárok könyve 145:15/

0

Csicsóholdvilág szász erdőtemploma A Kassai Dóm kriptája
Csicsóholdvilág szász erődtemploma és a Kassai Szent Erzsébet dóm kriptája, benne: Zrinyi Ilona – Rákóczi Ferenc – Bercsényi Miklós sírja

Magyar Testvéreim!

Gazdagon megáldott gondolattal fogalmazta meg valaki: ZSOLTÁROK: A SZENTLÉLEK ÁLTAL HANGOLT HÁRFÁK.
Énekeskönyvünkben és Istentiszteleteinken is kiemelt helyet foglalnak el. Magyar népünk életében elképzelhetetlen volt századokon át, hogy jó Szenczi Molnár Albert feldolgozása nyomán legalább egyet ne énekeljen a templomban, és a 90. Zsoltár szívbemarkoló dallamának éneklésével kezdődött a temetés a sárga homokkal felszórt udvaron a gyászháznál.
Luther szerint „A Zsoltárok könyve maga egy kis Biblia, amely az ember elé tükröt tart, hogy megismerje önmagát, Istent és a teremtett világot.
Kálvin így fogalmaz: „A Zsoltárokban ott tükröződnek az emberi szív fájdalmai, kétségei, gondjai és reményei. A könyv megtanít arra, hogy lássuk Isten ígéreteit és gondviselő tetteit, megtanít a hálaadásra, és ami a legfőbb, az engedelmes kereszthordozásra.”

Hitvallásba öntötte báró Petrőczi Kata Szidónia a magyar barokk első ismert költőnője gondolatait a Zsoltárt imádkozva:
X Más: Halotti nótára kit szoktak trambitálni. Olvassuk el a verset!

Petrőcy Kata SzidóniaOh én boldogtalan, ó keserves sorsom,
Kinek holtig búba lészen maradásom,
Mint tenger habjain, olyan én forgásom,
Szerencse kerekén no sok változásom.

Mert, jaj, Titiuskint, rágattatik szívem,
Változó szerencsém miatt bágyad lelkem,
Földhöz verettetett már minden jókedvem,
Mert az porba hever virágzó életem.

Naprul napra az bú nevekedik rajtam,
Véletlen esetem, mert, jaj, ezt nem vártam,
Boldogulás helyett ím, mire jutottam,
Gonosz szerencsének tárgyul adattattam.

Mostaha kezei íme, mely súlyosok,
Céljokká töltenek az sok változások,
Áradnak bánatim, mint bő vízfolyások,
Mint tengerbe csöpp víz, én fájdalmom oly sok.

Oh mérges nyíljai, jaj, mint sebesítnek,
Oh sok változási végre megemésztnek,
Vége életemnek mert, jaj, csak ők lésznek,
Erőmet fogyatván majd az sírban tesznek.

A világirodalom legnagyobbjait olvasva mindig feltűnt, hogy a korszakos alkotók milyen szakrális erővel kötődtek a tájhoz, a hazához és a néphez. Ebben a fellegjáró vonulatban két példa, melyet a dolgozat nyitófotóján megcsodálhat a Kedves Olvasó.

1. Erdély: mennyi mindent mond, és mennyi mindent hallgat el ez a szó. Nem lehet elmondani, és nem lehet elhallgatni. Nem tudtak tőle szabadulni a nagy írók.
báró Jósika Miklós, báró Kemény János, Jókai Mór, Makkai Sándor, Kós Károly, Móricz Zsigmond.
Foglyul ejtette, végzetszerűen ihlette, meggyötörte, boldoggá tette, korszakolta.
Izlelgette a szót: CSICSÓHOLDVILÁG! Milyen remény élhetett itt 1300-ban a szívekben, hogy a derék szászok erődtemplomot építettek? Mi tartja a lelket még abban a 20 magyarban? – aki örökül kapta, és reformátusként próbál megmaradni a dúlásban? Valami nagy titokzatos éjen szinte hallani a tájon Beethoven Holdfényszonátáját!

2. Márai Sándor az emigrációban belehalt Kassa hiányába. A Szent Erzsébet Dóm és SZENT HALOTTJAI végigkísérték életét. Zrinyi Ilona, Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Bercsényi Miklós, Csáki Krisztina töltötték lelkét, mikor elmerült a Zsoltár imájában.
MINDENKI VÁRAKOZVA NÉZ REÁD. – Mondta az Úrnak és mondta a Nagyságos Fejedelemnek Madridban Segítsetek, segéljétek szegény magyar népem, „mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon”.

Juhász Gyula - Titok
A föld a szeretőm - Hallgassuk meg Sztankay István színművész előadásában!
Titok - Hallgassuk meg Hernádi Judit színművésznő előadásában!
(Erdélyország csodálatos világában)

A zsoltár középpontjában Jahve királysága áll, az ő kizárólagos királyi uralmát hangsúlyozza és dicsőíti a zsoltáros Isten szövetségének megfelelően.
A Zsoltár gondolatai az Újszövetségben is jelentős szerepet kaptak.
Jahve hűséges minden cselekedetében.
Minden teremtményéről körültekintően gondoskodik Isten, különösen a szövetségében élő, őt félő és dicsőítő gyülekezetről. Ezek segélykiáltását meghallja, megszabadítja őket, a bűnösöket pedig elveti szemei elől a kárhozatra.

A kálvinista Ady egyik művében a szimbólumok eszközeivel írja le azt a hit – titkot, amit sem előtte, sem utána senki nem tudott ilyen művészi erővel kifejezni:
Ady Endre – Latinovits Zoltán: Párizsban járt az ősz. Hallgassuk meg színészkirály előadásában!

A teremtett világ, a nemzedékek hívő sora áldja és magasztalja Isten szent nevét, dicsőítik műveit, benne a mező virágait és a legelésző csordát.
„Áradoznak emlékezve nagy jóságodra,
és örvendeznek igazságodnak.”
(Zsoltárok könyve 145:7)

A fiatal nemzedék költője Aranyosi Ervin egy szép hazafias versében csatlakozik a szentíróhoz: Gólyabúcsú – Olvassuk el a verset!

Golyabucsú

Összegyűltünk, búcsúzkodunk
indulásra készen.
Szemünk végigjáratjuk még
ezen a vidéken.
Hosszú útra indulunk és
lassan neki vágunk.
Ez a sorsunk – költözni kell –
ilyen a világunk.
Ám ez itt a szülőföldünk
nem hagyjuk el végleg.
A tél után, meglátod,
a gólyák visszatérnek!
Visszahúzza a szívünket
e gyönyörű ország,
csak a tél nem nekünk való
a fagyos valóság.
Ám, ha beköszönt a tavasz,
újra visszatérünk,
visszavár a szeretett táj,
hazánk és a fészkünk!

Csicsóholdvilág – Algyógy – Berethalom – Haraklány – Bede – Szilágymenyő – Szászavinc – Ozsdola – Kommandó – Szásznádas
és sokan mások hordozzák a szórványlét sok nyomorúságát és áldását: Mindenki várakozva néz reád, mondjuk a zsoltárossal. Mert mindeddig megsegített az Úr!

De szeretnék csak még egyszer hazamenni! – Erdélyország – Misztófalu – Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 22.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org

„Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember” /Példabeszédek 27:19/

0

Bólyai Tudományegyetem - Kolozsvár
Babes - Bolyai Tudományegyetem - Kolozsvár

Magyar Testvéreim!

A magyar nyelvnek egyik lefordíthatatlan gazdagsága, hogy különböztet szó és ige között. Minden ige szó, de nem minden szó ige. Az ige az élet magvetése.
Ez úgy van, hogy ezen a földön minden miből élet támad, először igében jelenik meg, mint ahogy minden szelet kenyér valaha búzaszemből született kalász volt.
Ahol szellem él és munkálkodik, mindenütt ez az élet rendje. Előbb a gondolat, azután a tett.
Amíg a szellem élni kíván maga teremtette hangszerszámával a nyelvvel, addig a gondolat szóban jelenik meg. Nyelvre pedig mindig szükség lesz, amíg a szellem az én és a te viszonyában helyezkedik el, mint a világosság hordozója.
Az irodalom nem hazafias propaganda, hanem a nemzeti élet örök mélységeinek, sorsszerűségének a feltárása. Éppen a csak neki fájó gondolat teszi íróvá, de csak akkor, ha ige van benne. Arany János Toldiját olvasva mondotta valaki: „Ez a mű olyan egyszerű, olyan tiszta, hogy már szent. Bárki, akár én is írhattam volna. De hogy van az, hogy mégsem tudta senki úgy leírni az egyszerűnek látszó népi történetet, mint a magyar nyelv zsenije?”
A marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtárában van egy fapohár, tele hamuval. Bolyai Farkas élete végén elégette összes szépirodalmi műveit, s annak a hamvvedre ez a pohár. Latinul ráírta a lángész: „Si paulum decessit a summo, vergit ad imum.” „Ha el nem éri a tökélyt, semmivé válik”.

Az ókori népeknek megvolt a maga bölcsességirodalma. Mezopotámiában a sumérok állították össze az első gyűjteményt Kr.e. a harmadik évezredben. Továbbfejlődik Asszír-Babyloniában, Egyiptomban majd Kánaánban. Izrael ezeket ismerte, és kapcsolatban állott velük.
A Példabeszédek, Prédikátor, Jób könyve és mintegy 10 zsoltár tartozik e csodálatos műfaj szellemi ágához. Mindezek a 3000 éves művek részei Izrael bölcsességirodalmának.
Modern, szép és érthető e mélyen szántó gondolat hasonlata ma is. A Példabeszédek könyvének igéit minden felekezeti sovinizmustól eltekintve, ma is tanítani kellene, mint az általános műveltség részét a középiskolákban. Sok szenvedéstől, csalódástól és önértékelési zavartól mentene meg számos fiatalt. Miközben a virtuális térben keresi a társat, senkire nem talál. A technikától várja a sorsa jobbra fordulását, aztán csalódásból csalódásba zuhan, mert nem érti, hogy egy ördögi játszma olcsó prédája, Bogár László professzor szerint: „Munkaerő állat, fogyasztó”
„AHOGYAN A VÍZ TÜKRÖZI AZ ARCOT, ÚGY TÜKRÖZŐDIK A SZÍVBEN AZ EMBER” – Ha az ember a szívét, – mai szóval: lelke mélyét – megvizsgálja, megismerheti saját igazi természetét. Fontos az önvizsgálat, mert sokszor magunk sem tudjuk, mi van bennünk.

Albert Schweitzer az elzászi születésű német csodagyermek szülői példára lelkésznek tanul, nincs 30 éves és már th. Magántanár, Pál apostol híres kutatója, zseniális orgonaművész, Bach-kutató, orgona-építő, filozófus, mikor elhatározza, hogy keresztyénségét gyakorlatra váltja. Elvégzi 40 éves korára az orvosi egyetemet és a kiegészítő stúdiumot trópusi betegségekből, és elindul az egyenlítői Afrikába,Gabonba. „Törleszteni akarok valamit abból a megszámlálhatatlan bűnből, amit a gyarmatosító fehér ember elkövetett e kontinenssel szemben” – mondotta. Lambarénében kórházat épít és gyógyítani kezd élete végéig, vagyis még 51 éven keresztül.
Lelki-szellemi-fizikai csoda volt, hiszen minden reggel megtartotta kiváló Istentiszteletét és igemagyarázatát a kórházban, majd felvette a köpenyt és estig műtött, rendelt. Majd hajnalig írt és olvasott, aztán kezdődött minden elölről. Számomra örök élmény maradt a tőle és róla szóló könyvek elolvasása.
Alapigénk teljes mértékben illik reá. Élete vezérmondata volt e kiváló humanista tudósnak: „A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll”
E bölcs és igaz tanítását megfogadva, tekintsük meg nagy tisztelettel arcképét!

Albert Schweitzer
Albert Schweitzer

Isten Lelke munkálkodik, és elhívja korunk apostolait, mint egykor Urunk tanítványait a vámszedő asztaltól és a halászhálóktól. Követésére, és az elesettek szolgálatára.
Dél-Erdélyben is a kommunizmus megszűnése után keserves világ köszöntött be, hiszen az addig bányászatból és kohászatból élő emberek váratlanul utcára kerültek, és a nyomor, kilátástalanság, alkoholizmus más országokban elképzelhetetlen módon kezdte szedni áldozatait. A legvédtelenebb és kiszolgáltatottabb a gyermekek világa volt.
Betegség, járvány, éhhalál pusztított, mikor Dévára érkezett szolgálni Bőjte Csaba ferences szerzetes. Mára már fogalom, csoda, álom ami történik, pedig valójában „csak” komolyan veszi Isten igéjét, Jézus tanítását. 6000 gyermek talált otthonra, jövőre, életre abban a 83 bentlakásban az elmúlt 25 év alatt amit renováltak, ahová vezette a jó sorsa e szeretetre vágyó, életre való gyermekeket.
Alapigénk teljes mértékben illik Csaba testvérre is. Egy tőle való idézettel tisztelegjünk életműve előtt: „Lehet valaki szépségkirálynő, tudós professzor, körülrajongott sztár, népszerű művész, ha nem tud szeretni tiszta szívből, olyan, mint egy csicsás ajándékdoboz, amely belül üres. Aki megkaparintja és kibontja, hatalmasat csalódik”
E bölcs és igaz tanítását megfogadva, tekintsük meg nagy tisztelettel arcképét!

Bőjte Csaba gyerekekkel
Bőjte Csaba gyerekekkel

Sokszor és sok helyen elmondta Csaba testvér, hogy milyen harcot és küzdelmet kellett vívnia a román hatóságok útvesztőiben, mennyi akadály került útjába, melyet sokszor még övéi is okoztak. Édesapja a securitate börtönében meghalva gyásszal terhelte lelkét, de a hit, remény és szeretet Pál-apostoli himnusza minden nyomorúságon és bajon átsegítette.

„Az első versszak az Ady Endre-i és az átvitt magyarság-jelentésben egyaránt nagy életerő-áradásról, lebírhatatlan életerő-megnyilvánulás-kitörésről szól.
Erre Ady és a magyarság hiába válaszolt és válaszol űzéssel, hajtással, korbácsolással, mert ha a „csordanépek” észreveszik mindezt, kipányvázzák a lelket és a lelkeket.
Vágtatni, szárnyalni kell a léleknek, a prófétai szónak, ha ezerszer bénítják le, akkor is!"
(Ft. Dr. Hegedüs Lóránt a magyarok püspöke)

E sorsokról prófétálta Ady több versét, köztük: Lelkek a pányván című művét is. Hallgassuk meg Répa Ati színművész előadásában!

Lelkünkbe írták a szabadságot, és zászlónk fújja a szelet. Az elcsatolt területek magyarságának száz éves bánatát nem fogja levenni sem az EU, sem keleti hatalmak.
Istenben és magunkban bízhatunk. Ahogy Széchenyi írta: „Egyedül vagyunk”.
De az a nép, mely felépített egy Bolyai Egyetemet Kolozsváron, Székely Nemzeti Múzeumot Sepsiszentgyörgyön, a legnagyobb német humanista tudós A. Schweitzer mellé rendelt Hatvanból női munkatársat, egy Adyt, ki a holnapról énekelt Váradon, egy Bőjte Csabát, aki csillaglátó pásztor, – annak a népnek van jövendője.

Székely Nemzeti Múzeum - Sepsiszentgyörgy
Székely Nemzeti Múzeum - Sepsiszentgyörgy

Kormorán zenekar előadásában hallgassuk meg: Jó magyarnak lenni!

Mohácsi László tidzteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 15.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
hetijoarc.blogspot.hu


„Térjünk vissza, látogassuk meg a testvéreket valamennyi városban, ahol hirdettük az Úr igéjét” Apostolok Cselekedetei 15:36/

0

Szigetvár
Szigetvár

Magyar Testvéreim!

Mindig vannak emberek, akik a Hegy alól indulnak el, ahol megtelt a lelkük Szent Urunk tanítását hallgatva. Egy egész életre szól, hogy ne aggodalmaskodjanak a holnap felől, ne féljenek a világ hatalmasaitól, ne a földiekre nézzenek csupán. Komolyan veszik, mert tiszta szívvel hiszik, hogy keresni kell előbb Isten Országát és mindenek megadatnak. Az eleve-elrendelésből jönnek, Isten Orcája előtt élnek és majd a dicsőségben tűnnek el. De hogy közöttünk jártak, az mutatja, hogy zeng tőle a lélek, az emlékezet, az idő.
Néhány nap múlva pedig azt mondta Pál Barnabásnak: „TÉRJÜNK VISSZA, LÁTOGASSUK MEG A TESTVÉREKET VALAMENNYI VÁROSBAN, AHOL HIRDETTÜK AZ ÚR IGÉJÉT, ÉS LÁSSUK: HOGY S MINT VANNAK”
A misszió keresztyén hőskölteménye van előttünk. Öt embert sorol fel a Biblia, de ott van mögöttük az Úr Jézus Krisztus, a Szentlélek, a Gyülekezet.
A Bibliának nincs, de a világtörténelemnek is alig van dinamikusabb egyénisége mint Szent Pál apostol. Végig akarja látogatni azokat a gyülekezeteket, közösségeket, amelyeket első térítői útján alapított. Élő és égő Fáklyaként kell ragyogjon minden magára valamit is adó lelkipásztor előtt a példa. Micsoda roppant távolságok Jeruzsálemtől kezdve Kis-Ázsián keresztül, Földközi-tenger szigetvilágát járva, Balkánon és Adrián át Európába érkezve a korabeli viszonyok között!!
Nem volt periféria, „Isten háta mögötti hely”, ahova nem megy már ki a fiatal autóval sem, nem volt lehetetlen!! A térerő felülről szállt alá. Misszió, diakónia, lelki gondozás volt az apostolok munkájának fő célja. Nyájat láttak, ahol várták a pásztort.
Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Zrinyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Kőrösi Csoma Sándor, Szenczi Molnár Albert lelkében ott égett az Ige szava, amit Petőfi le is írt szó szerint: „Hogy s mint vagytok otthon édes Pistikám” (István öcsémhez)

A 39 évet élt hős végvári csoda, az első klasszikus Balassi Bálint 8 nyelven magasztalta Istent, vallott szerelmet, bombától szakadt végtaggal is Esztergomot áldotta!!
Balassi Bálint: Egy katonaének (in laudem confiniorum) Hallgassuk meg a művet Szabó Gyula színművész előadásában!

„Emberségből példát, vitézségből formát”

A magyar irodalom legáldottabb jött-mentjei, az égő magyar lélek örök szomjúságából fakadva, abból az ősmagyar szenvedélyből, amellyel ez a nép szakadatlanul nyugat felé tartott, mert ismerni és csodálni vágyott. Csillagot keresett, szivárványt kergetett, Napba nézett.

1526. augusztus 29. Keresztelő Szent János lefejezésének évfordulója, majd Mohács eleste, amit követett 1541. augusztus 29. Buda eleste, végül a mohácsi csatavesztés 40. évfordulójára 1566. augusztus 29. következett, Szigetvár elvesztése.
A lángoló szigetvári vár kicsiny terén ZRINYI MIKLÓS  utolsó szavait intézi megmaradt katonái felé. A legnagyobb magyar asszony ZRINYI ILONA imádságban véste szívébe nagyapja szavait, későbbi küzdelmeiben a RÁKÓCZI szabadságharc ebből a mély kútból merített.
„Én valamennyiünk között az első akarok lenni, és előttetek fogok járni, ahogyan én fogok tenni, ti is úgy cselekedjetek. Higgyétek el testvéreim, hogy még a halálban sem hagylak el benneteket.” – Most a felvonóhíd lezuhan, a kapu kitárul, egy ágyú dörren bele a hídon át a mieinkbe. Füstje lassan oszlik el… Kitörnek!!
Zrinyi egy díszes lakodalmas föveget  és egy vékony selyemdolmányt, valamint édesapja kardját magához véve lépett a hídra aznap. Ez s mutatta, hogy nem akart élve török kézre kerülni.
Szigetvárnál sokkal nagyobb volt a tét, hiszen ott volt Szulejmán és a teljes oszmán hadsereg. Ez egy szent háború, ahol a törökök Allahot, a magyarok Jézus nevét kiabálják.
A 452 éve történt öldöklő küzdelemben minden magyar odaveszett, a török veszteséglista 25000 főre tehető. Leírta a török krónikás, hogy itt a végeken soha nem láttak olyan hősöket mint a magyarok, kik ötvenszeres túlerővel szemben is rendíthetetlenek voltak. Hibába vitték Zrinyi Miklós fejét  Szulejmán elé, már nem láthatta meg, mert éppen előtte meghalt.

Zrínyi Miklós
Zrínyi Miklós

Imádságos tisztelettel tekintsük meg Zrinyi Miklós, Szigetvár Hős Védőjének, a világ legbátrabb harcosának arcképét!

Zrínyi Ilona
Zrínyi Ilona

Imádságos tisztelettel tekintsük meg Zrinyi Ilona, a legnagyobb magyar Asszony, Európa hősnője arcképét!

Szent Pál apostol hűséges szolgatársaival látogatta a testvéreket valamennyi településen. Tapasztalata volt, hogy a végeken, szórványokban sokszor hűségesebb és összetartóbbak voltak a hívek. – Olvasok most is olyan pályázatot, ahol 65 lélek él 17 helyen Erdélyben. Nem tudom, lesz-e jelentkező? – Ilyenkor feledtette a fáradsággal megtett utat a találkozás öröme. Érezte a hűséges ragaszkodást Balassi Bálint költő, Zrinyi Miklós Szigetvár hős katonája, vagy korunk lelkésze,tanítója , orvosa aki vállalja a végeken a munkát.

Ékes és szép példa sokunk előtt Szegedi László kőhalmi lelkipásztor, Brassói Egyházmegye esperese, Generális Direktor úr áldozatos és fáradhatatlan munkája, melyet végez a román tengerben, az egykori Szászvidéken. A kőhalmi bentlakás Kollégiuma sok magyar fiatalnak nyújt védelmet és kínál felemelkedést egészen az egyetem elvégzéséig.
A tavalyi esztendőben áldozatos szeretettel támogatta meg a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kőhalom Kollégiumát, ebben az esztendőben viszont a 71 lelkes Kóbor Református Gyülekezete kér segítséget a végeken a túléléshez!
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ez úttal is első kérésre áldozatos lélekkel állt a kérés mellé!!
Köszönjük a tavalyi és az idei segítséget is! Isten áldása kísérje a jókedvű adakozót.
Mi itt Józsán gyűjtjük a könyveket, szép ruhákat és tartós élelmiszert, melyet ígéret szerint október végén egy debreceni vállalkozás fog kiszállítani Kőhalomra és Kóborba Krisztus Urunk ama kicsinyeinek.

Kőhalom Szórványkollégiuma
Kőhalom szórványkollégiuma

Imádságos szeretettel tekintsük meg Kőhalom Szórványkollégiumát!

Szigetvár Kóbor református temploma
Kóbor temploma

Imádságos szeretettel tekintsük meg Kóbor Református Templomát!

Imádságos szeretettel olvassuk el Generális Direktor úr levelét!

Kedves Szolgatársam, László!

Köszönöm a segítőszándékot.Kóborban sikerült a tető cserepezetét rendbe tenni, és az ősz-esős idő beállta előtt a csatornarendszert is szeretnénk felszerelni. A jelenlegi maradványa kb.ötven éves! A bank, Raiffeisen nem kezel már magyar forintot, csak négy erős valutát, de a külföldről érkező forintot konvertálva lejben ráírja a kóbori számlára, ami a következő adatokat tartalmaz:

Parohia Reformata Cobor
Raffeisen Bank, Agentia Rupea
IBAN: RO17RZBR0000060006974290 (ez lejes számla, mert más nincs is)
SWIFT KÓD: RZBRROBU

Természetesen az adományozó felé, annak feltételeivel számolunk el, és adunk hírt a megyei lapban(Brassói Lapok), valamint az Egyházkerüleben.
Isten áldását kérve életedre, szolgálatodra és nemes segítőszándékodra,

köszönettel és üdvözlettel, Szegedi László Tamás

„Gyönyörű lett! Látszik, hogy mindig kitesztek magatokért! Lesz még Nagy-Magyarország, de ehhez nem csak hinni, hanem tenni is kell. Köszönöm ezt a csodás albumot. Kárpátia mindörökké"

Hallgassuk meg a Kárpátia: Isten kegyelméből című albumáról az első két dalt, Férfiak vagyunk – Ágról szakadt  költöző madár.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 8.

A képek forrásai:
pazirik.hu
varak.hu
eurocom.worldpress.com
hu.wikipedia.org

„Elvész a nép, amely tudomány nélkül való” /Hóseás próféta 4:6/

0

Debreceni Egyetem
Debreceni Egyetem

Magyar Testvéreim!

Napfényben csillanó fémhenger nemzeti színű szalaggal átkötve ereszkedik a mélybe le, majd reá kerül egy kőlap, mely őrzi az utókor számára az üzenetet. Más összefüggésben, de a palackposta rejtelmét hordozza Wass Albert írónak egyik szívbemarkoló verse: Záróvers

„Hajótörött vagyok a tengeren.
Palackomat a tengerbe vetem.

Belesóhajtottam a sorsomat,
félelmemet a sok bús gondomat.

S most száz pecséttel elzárt bánatom
a hullámok kedvének átadom.

Merül, örökre tán, a mélybe le
s aranyhalacskák játszanak vele.

De lehet, hogy még perce jő neki,
S egy bús hullám majd egyszer fölveti.

S kidobja egy kéz – tán az Istené –
egy gondtalan kor lábai elé.

Borzadtan olvassák, kik rátalálnak
és úgy suttogják döbbenve egymásnak.

Valahol szörnyű vihar lehetett
S a viharban egy nemzet elveszett.”

Az örök Sion távlatában gondolkodtak eleink, mikor 1927. június 3-án a Debreceni Egyetem Főépületének alapkövét elhelyezték.
„Legyen ez a kő olyan szilárd alapja a föléje emelendő egyetemi központi épületnek, mint amilyen biztos alapjai ennek a fiatal egyetemnek azok a nemes tradíciók, melyeket elődje, a háromszázados debreceni Református Kollégium hagyott reá. Ez az áldásos termékenység honoljon továbbra is e falak között s neveljen most már mint egyetem is sok és híres bajnokot a tudománynak s a hazának egyaránt.” – tartalmazza a réztokba rejtett okmány szövege.
Jelenlévő díszvendégek a következő áldást mondották:

  1. Gróf Klebersberg Kúnó vallás és közoktatásügyi miniszter: „Törhetetlen hittel a vallás, az erkölcs és a művelődés nevében”
  2. Baltazár Dezső református püspök: „Elvész a nép, amely tudomány nélkül való”
  3. Magoss György polgármester: „Ez az intézmény, amelynek alapkövét itt letesszük, szolgálja hazánk javát, hirdesse nemzetünk dicsőségét kelettő nyugatig, északtól délig, a földtől az egekig és föld színétől a föld közepéig.”
  4. Illyefalvi Vitéz Géza rektor: „Viruljon benned örök tavasz, melyben a tudás fáján a honszerelem virágai nyíljanak”

E dolgozat terjedelménél fogva nem teszi lehetővé, hogy a Református Kollégium, majd a Debreceni Egyetem híres tanárainak és tanulóinak névsorát feltegyük, de végigolvasva, mély hálát kell adnunk Istennek, hogy hallgatták és értették Isten Igéjét.
Reményik Sándor: Templom és iskola. Hallgassuk meg e halhatatlan mű szavallatát Sinkovits Imre színművész előadásában!

Ma, amikor új Európa kialakulásáról beszélnek, az államok egymásután külsőleg és belsőleg átszerveződnek, a társadalmak új fundamentumokat keresnek s új stílusban akarják átépíteni az egész emberi együttélést: mindennél jobban érezzük a világ rettentő keresését.
Prófétai látást, erkölcsi törvényt, királyi rendet keres.
Prófétai látást, mert elszakadt Istentől, Templomtól és Iskolától.
Erkölcsi törvényt, mert azt látja, hogy a bűn erény lett, az igazat pedig kisemmizi az önkény.
Királyi rendet keres, aki közüle való, és mégis egybefogja a nép lelkét.

Wass Albert: Ébredj magyar! Hallgassuk meg Rékasi Károly színművész előadásában a verset!

„Te szentségnek új világa, Igédnek vezérlj útjára,
Taníts téged megismernünk, Istent atyánknak neveznünk
Őrizz hamis tudománytól,
Hogy mi ne tanuljunk mástól.
És ne légyen több más senki,
Hanem Krisztus, kiben kell bízni! Alleluja, Alleluja!”

E pünkösdi ének hitvallásos igéje nagyon időszerű a szeptemberi iskolakezdés lelki útravalójaként. Örvendünk, hogy egyre több intézményben jelen van az evangélium, hiszünk abban, hogy megmaradásunk és üdvösségünk igei magvetése jó földbe fog hullani.

Hallgassuk meg a Kormorán zenekar előadásában Reményik Sándor hallhatatlan művét: Templom és iskola!

Sokan tudjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát a magyar nemzet fenyegetett életösztöne hívta életre. Apáczai Csere János, Bessenyei György, Arany János s utánuk századaik legjobbjai érezték, hogy a magyar nemzet legfőbb alkotásait és létfenntartó eszközét: a magyar nyelvet csak egy tudós Társaság rendszeres munkája tarthatja fenn és fejlesztheti tovább.
Az Akadémiának fő célja nem az, hogy művelje a tudományt, sem nem az, hogy tanítsa, hanem az, hogy képviselje a tudományt és a nemzeti művelődés szempontjából a tudomány művelését és tanítását irányítsa.
Tudnunk kell, hogy a keresztyénséggel emelkedett szakrális magasságokba ősi kultúránk, ebből alakult szemléletünk, küldetéstudatunk, jogrendünk, életformánk.
Mindig is magyarként élhettünk, miközben államok alakultak ki és szűntek meg körülöttünk.

Spurgeon angol lelkipásztor mondotta, hogy a lelkipásztor könyvtára, a gyülekezet magtára. Egy magára valamit is adó lelkipásztor erkölcsi kötelessége, hogy példás műveltséggel példakép és FÁKLYA tudjon lenni, mint egykor Móricz Zsigmond regényének valóságos szereplője.
Mint ahogyan Görgey Artur a Honvédsereg Főparancsnoka jelentette Kossuth Kormányzónak 1849. augusztus 13-án Világosnál: „Egy töltényünk maradt. 30000-en vagyunk, az osztrák-orosz túlerő ennek éppen tízszerese. Letesszük a fegyvert, nem áldozok több magyar vért.”
Carl Czerny osztrák zeneszerző elvitte legtehetségesebb tanítványát a magyar Liszt Ferencet bemutatni Beethovennek, hogy hallgassa meg legalább egyszer e csodagyermeket.
Akkor már teljesen süket volt zenei titán, úgy tudjuk megsimogatta a gyermek Liszt arcát és annyit mondott: „Látom benne a hangokat”.

Isten Szent Lelke áldja meg az Istennek, Hazának, Tudománynak emelt épületekben folyó nevelő-oktató munkát, egy szebb jövő biztos reményében!

Máté Ottilia: Él a magyar mindörökké. Hallgassuk meg e szép dalt a művésznő előadásában!

Az ifjúság ígéret, ezt mindenki tudja, bár kevesebben gondolnak arra, hogy az élet: beváltása az ifjúság ígéretének.
Egy települést nevezzünk Boldogfalvának, hol sok gyermek él és játszik óvodában, majd kerül fel iskolába, hol elhívott tanárok tanítják szépre, jóra, igazra.

Aztán egyszer csak nem születik több gyermek valamilyen rejtélyes ok miatt.
Elfogyott a hit, elfogyott a szeretet, elfogyott a pénz. Minek? Miért? Hova?
E kérdésekre választ nem ad a világ, aztán egyszer csak üres lesz az óvoda udvara, az iskola padja. Nincs öröm és nevetés, nincs lakodalom.
Öregek megszomorodva várják a halált, és már csak temetések híre érkezik gyéren.
Egy éjjel ismeretlen kéz a falú szélén lecseréli a táblákat: Halálfalva
Már nincs sok idő ízlelgetni az új elnevezést, mert az utolsó temetés után idegenek érkeznek.
Leverik a táblákat, beköltöznek az üres házakba, a templomokon lecserélik a szimbólumokat, és már csak az anyakönyvek és a temetők emlékeznek, hogy itt egykor magyarok is éltek.
Ismereteink szerint az elcsatolt területek szórványaiban évente 5-8 magyar település végleg megszűnik, eltemetik az utolsó magyart!
Isten Igéjét komolyan kell venni: élet vagy halál, megmaradás vagy pusztulás a tét!
ELVÉSZ AZ A NÉP, AMELY TUDÁS NÉLKÜL VALÓ!
DE MEGMARAD AZ A NÉP, MELY TUDÁSSAL ÉL!


Mohácsi László tiszteletes úr

Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 1.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„És amikor házanként megtörték a kenyeret” /Apostolok Cselekedeti 2:46/

0

Gábor Áron túzer őrnagy  szobra Kézdivásárhelyen Csók István: Úrvacsora
Gábor Áron (1814-1849) tüzer őrnagy szobra Kézdivásárhelyen – Csók István: Úrvacsora

Magyar Testvéreim!

Az Igét szólta egykor a Theologián Ft. Dr. Pásztor János professzor úr: „Minden kérdés lelki kérdés, az anyagi kérdés is, leginkább a kenyérkérdés!” Első hallásra talán szokatlan, vagy érthetetlen, pedig nem principiumok szemben állásáról van szó, hanem az egyetlen igazság végső okáról, Istenről.
A pünkösdi Lélek kitöltése az 50. napon majd a Lélek által elhívott, kihívott, megtért, megszentelt, újjáteremtett életek teremtő csodája és szeretete árad. A betegek gyógyultak, a szomorúak vigasztalódtak, a nélkülözők kenyeret törhettek. Szép tömörséggel írja le evangéliuma folytatásában Szent Lukács evangélista, az orvos-történész, hogy hogyan válik lelkivé minden e földön, ahová Jézus lép, vagy ahol az Ő nevében cselekszenek apostolai:
„EZEK PEDIG KITARTÓAN RÉSZT VETTEK AZ APOSTOLI TANÍTÁSBAN, A KÖZÖSSÉGBEN, A KENYÉR MEGTÖRÉSÉBEN ÉS AZ IMÁDKOZÁSBAN. FÉLELEM TÁMADT MINDEN LÉLEKBEN, ÉS AZ APOSTOLOK ÁLTAL SOK CSODA ÉS JEL TÖRTÉNT. MINDAZOK PEDIG, AKIK HITTEK, EGYÜTT VOLTAK, ÉS MINDENÜK KÖZÖS VOLT.
VAGYONUKAT ÉS JAVAIKAT ELADTÁK, SZÉTOSZTOTTÁK MINDENKINEK: AHOGYAN ÉPPEN SZÜKSÉG VOLT REÁ. NAPRÓL NAPRA ÁLLHATATOSAN, EGY SZÍVVEL, EGY LÉLEKKEL VOLTAK A TEMPLOMBAN, ÉS AMIKOR HÁZANKÉNT MEGTÖRTÉK A KENYERET, UJJONGÁSSAL ÉS TISZTA SZÍVVEL RÉSZESÜLTEK AZ ÉTELBEN, DICSÉRTÉK AZ ISTENT, ÉS KEDVELTE ŐKET AZ EGÉSZ NÉP. AZ ÚR PEDIG NAPRÓL NAPRA NÖVELTE A GYÜLEKEZETET AZ ÜDVÖZÜLŐKKEL”
/Apostolok Cselekedetei 2:42-47/

Amikor 1951. szeptember 21. napján az Egyesült Államok földjére lépett az erdélyi írófejedelem gróf czegei Wass Albert 4 fiával, már a repülőtéren mellé lépett egy sötétített autóból két sötét ügynök és ezt mondták neki:
„– A legnagyobb amerikai kiadót képviseljük.
– Ha bestsellert fog írni, egy éven belül dollármilliomost csinálunk Önből.
– És ha nem? – kérdezett vissza az író.
– Akkor megöljük” – felelték.

„Egy ország van a lelkünk mélyén” – vallotta élete végéig e kiválasztott erkölcsi és szellemi nagyság!Wass Albert – Regélők: Véren vett ország (Szabó Előd - Berekméri Huba) Hallgassuk meg a vers zenésített változatát!

Banglades a világ egyik legszegényebb országa, melynek sok tragédiát megélt népéért egykor a Beatles-tag George Harrison is sokat tett a maga eszközeivel, hiszen segély-koncertet szervezett és bevételével támogatta az elesetteket. Számára a kenyérkérdés lelki kérdés volt, mint ahogyan Dr. Csókay András világhírű idegsebész és agykutató számára is, aki két kollégájával egyedül a világon vállalta, hogy ellenszolgáltatás nélkül elvégzik a fejüknél  összenőtt bangladesi sziámi ikreken a három, egyenként 5-9 órás műtéteket.
Így nyilatkozott Csókay professzor:

„Keresem az igazságot. Keresem Istent. Négy gyermekem közül elvesztettem 10 évesen Marcit, nem tudtam megmenteni. Isten másik életeket adott elém, mentsem meg őket, ezen dolgozom”

Nézzük meg e nemes lelkű ember fotóját!

Dr. Csókay András idegsebész
Dr. Csókay András orvos-professzor

Az Ige és a Világ viszonyát egészen egyedülálló módon, mély lelki és társadalmi látással írja le az Evangélista. Ennek a világnak mindig az volt az érdeke, hogy az Evangélium hallgasson, Krisztus nevét ne hirdessék, az Ő erői új világot ne teremtsenek. Érdeke a tőkének, a liberalizmusnak, a pogány uralkodóknak.
Ha Szent Pál hallgat, ha Assisi Szent Ferenc hallgat, ha Martin Luther hallgat, ha Johannes Calvin hallgat, ha a magyar gályarab prédikátorok hallgatnak, ha Ravasz László hallgat, ha Mindszenty József hallgat, ha Hegedüs Lóránt hallgat, ha Tőkés László hallgat.
DE NINCS HA, mert KRISZTUS EVANGÉLIUMA NEM HALLGAT EL. Vannak, akik a döntő pillanatban a Világ mellett és az Evangélium ellen mondják ki a döntő igent és nemet. És vannak, akik a döntő pillanatban a Világ ellen és az Evangélium mellett mondják ki a döntő nemet és igent.

„A gyökerünk lenyúlt mélyre, egészen Erdély szívébe”, "Ki hűséget vet, életet arat"
A költőóriás Wass Albert egyik versét a Szkitia zenekar adja elő. Hallgassuk meg a vers zenésített változatát!

Az apostoloknak, az óegyháznak hitvallása évezredre határozta meg a közös hajlék, közös asztal szent közösségét. Lelki életüknek megfelelő volt erkölcsi életük is.
A Jézussal való együttélés kedvéért lemondtak mindenről a világon.

A bűnökért hány Miatyánkot kellene elmondani? – mikor nem osztottuk meg kenyerünket? mikor hallgattunk? mikor semmit sem tettünk? Mikor gyávák voltunk? Mikor szolgák voltunk?
Reményik Sándor: Ha számba vetted. Hallgassuk meg e bűnbánati verset Hűvösvölgyi Ildikó színművésznő eladásában!

Képzeljük el, hogy a távoli Ázsia egyik országából idehozunk egy vendéget, aki még soha nem hallott az Újszövetségről. Olvassa el és ezután válassza ki azt az embert, aki a szerint él, akiben megérzi Krisztus Urunk közelségét, világosságának fényét! A megtört kenyér igazságát, az igazságtalan harács fájdalmát, a szépség tagadását!
Sík Sándor szerzetes pap-költő versét szavalva, bizonyára sok igaz keresztyént látott a püspök úr
Magyarok Nagyasszonya – Csíksomlyó 2017. június 03. Hallgassuk meg Exc. Veres András püspök úr szolgálatát!

A Szentháromság pünkösdi Lelke számba vesz minket, egyéni és közösségi életünkben megszámláltatunk és jaj, ha híjával találtatunk, mert akkor darabokra szaggattatunk.
Adyval szólva szétszór a legfőbb Hadúr, mert nem építettük fel a templomot. A Szentháromság Temploma Szűz Mária, az egyetlen igen a földön.
Fontos a házanként megtört kenyér, az öröm, a növekedés, a szolidaritás, hitünk harsonája.
Szavakkal szinte elmondhatatlan, milyen gyönyörű Sajó Sándor verse és a Kárpátia zenekar előadása. Magyar ének. Hallgassuk meg a vers zenésített változatát!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. augusztus 25.

A képek forrásai:
maszol.hu
magyarzarandokut.hu

„Megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel” /I. Mózes 12:2/

0

Erdők temploma - Ópusztaszer
Erdők temploma - Ópusztaszer

Magyar Testvéreim!

Egy öreg magyar érkezik a királyi várpalota elé. Ismerős, és mégis ismeretlen. Mindenki látott ilyen öreg magyart már, aki járt a pusztán, az erdélyi dombokon, szelíd folyóink vizein. Lehet, hogy Arany János gulyása, Sinka István bojtára vagy Koós Károly barátja. Vagy éppen közülük valaki.
Különös dolog történik: hiába vannak ott az alabárdos testőrök, az öreg csendesen felballag a ragyogó barokk lépcsőn a Kormányzó Úr szobája felé.
Belépve, illedelmesen meghajolva köszönti a Kormányzót: Adjon az Isten!
A Kormányzó Úr barátságosan tekint reá és megkérdi: „Kicsoda maga jóember és mit keres itt?”
„MEGKÖVETEM KORMÁNYZÓ URAT, ÉN A MESEBELI ÖREG MAGYAR VAGYOK: AZ EZERESZTENDŐS MAGYAR EMBER. AZ ELMÚLT IDŐK ÖRÖK MAGYARJA!
Én éreztem mindent, ami velünk történt, én gondoltam mindent, ami magyar ember eszébe ötlött, mert mi mindenre tudtunk megoldást, én vagyok az élő magyar emlékezet.
Ezer esztendő alatt annyi gazdánk volt, nagyok és kicsinyek, dicsőségesek és nyomorultak, segítők és fosztogatók. Eljöttem megmondani:
KORMÁNYZÓ ÚR ODAILLIK A LEGNAGYOBBAK KÖZÉ!
Ezért esik jól nekünk tudnunk ott a mélyben, fenn a magasságban, Kenderes pusztájában és tornya harangjában, KORMÁNYZÓ ÚR VISELI A MI KÉPÜNKET!
KÖSZÖNÖM, HOGY SZERETETT MINKET, CSAK A SZÍVÜNKET KÉRTE, – NINCS IS NEKÜNK IGAZÁN EGYEBÜNK – DE EZ ITT VAN, ELHOZTAM AJÁNDÉKBA!”

A palotában nagy csendesség támadt, s nem lehetett tudni, hogy a termekben vagy a szívekben. De a pillanat varázsát egy fiúcska váratlan felbukkanása töri meg, bátor tekintettel köszönti a bent lévőket: Adjon az Isten!
A Kormányzó Úr mosolyogva néz reá és már mondja is üzenetét a kis követ:
„ÉN VAGYOK A MAGYAR JÖVENDŐ, A KÖVETKEZŐ SZÁZAD. ELJÖTTEM MEGKÖSZÖNNI, HOGY MI VAGYUNK: KÖSZÖNÖM, HOGY MIKOR LE VOLT GÁZOLVA EZ A NÉP, KORMÁNYZÓ ÚR HITT BENNE, HITT BENNÜNK. VISSZAADTA NÉPÜNK ÖNTUDATÁT, BECSÜLETÉRZÉSÉT, ÉLETAKARATÁT. KÖSZÖNÖM, HOGY TOBORZOTT MINKET ÉS MI ÚTRA KELTÜNK. MI GYŐZHETETLEN HADSEREG VAGYUNK, MERT NEM FOG RAJTUNK A HALÁL, HITBŐL SZÜLETTÜNK, HIT ÁLTAL GYŐZÜNK!”

Tekintsük meg Augusztus 20. alkalmából készült kisfilmet. Nemzeti Ünnepünk!

A harmadik vendég sugárból és dicsőségből van. Fején töviskorona, keze átszegezett. Előtte az alabárdos őrség imához sorakozik. A királyi vár ívei alatt a Királyok Királya érkezik. A kormányzói pár mélyen meghajol előtte:
„ÉS AZ, AKINEK KEZÉBEN HÉT CSILLAG VAN ÉS SZÁJÁBÓL KÉTÉLŰ ÉLES KARD JŐ VALA KI, ORCÁJA MINT A NAP, MIKOR FÉNYLIK AZ Ő EREJÉBEN, IGY SZÓL: TUDOM A TE DOLGAIDAT, ÉS A TE FÁRADSÁGODAT, ÉS HOGY TERHET VISELTÉL ÉS BÉKETŰRŐ VAGY, ÉS AZ ÉN NEVEMÉRT FÁRADOZTÁL ÉS NEM FÁRADTÁL EL”

Ebben a pillanatban a pesti oldalról az általa alapított Református Templomból egy zsoltár hangfoszlányát hozza a szél:

„Megáldjon téged az Isten
A Sionról kegyelmesen,
Ki teremté az eget,
A földet és mindeneket!”

„Naggyá teszem nevedet”, – noha eleinte még ismeretlen sok nép előtt. Magyarok, lengyelek, oroszok, németek, portugálok és zsidók fogják imába foglalni neved, folytatta a Feltámadott.
Méltó örököse vagy az Árpád-háznak, áldás vagy, vízforrás a Midrás szerint. Szomjat olt, tisztít, megszentel Isten számára. Megáldom azokat, akik Isten tanítását követni fogják.

Szent István államalapító első királyunk tiszteletére hallgassuk meg Erdős Fruzsina dalát: Szent István ének!

A Kormányzó Pár, az Öreg Magyar és a Kisfiú megrendülten hallgatta Jézust, majd a közeli katholikus templomból fenséges himnusz éneke szállt fel a Várba:
Boldogasszony Anyánk! Régi Magyar Himnusz! Beregszászi Olga művésznő előadásában hallgassuk meg!

1038. augusztus 15-én visszanéz életére a magyarok első királya: Árpád-házi Szent István. Búcsúzó szemei előtt megjelenik még egyszer Géza fejedelem atyai útmutatása, Sarolt fejedelemasszony aggódó anyai jövőbe látása, aki soha nem feledte az angyal intelmét, mint egykor Szűz Mária. A bajor hercegnőt feleségnek rendelte mellé a sors és a politika, de mindig érezte István, hogy Gizella más, mint a különös szépségű magyar asszonyok.
Oly távolinak tűnt már a belső civódás, a leszámolások, német intrikák. Tündöklő fényben ragyogott Csíksomlyó, Gyulafehérvár, Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma.
Az élettől búcsúzó király tudta, hogy az ősegyház hagyománya szerint ezen a napon halt meg Boldogságos Szűz Mária és Szent Fia Jézus néhány óra múlva feltámasztotta és a menny dicsőségébe emelte Isten jobbjára. Az eleve elrendelő isteni akaratnak engedelmeskedve ezen a napon ajánlotta fel Magyarországot a Szűzanya oltalmába.
Szent István belenézett a századokba és szeretve épített egyházát és hazáját egyedül Nagyboldogasszony oltalmában látta biztosítottnak.
PATRONA HUNGARIE örökkön-örökké!

Egy az Isten, egy a Nemzet, vallotta az apostoli kettős keresztet jobbjával magasba emelve. Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar szakrális dalát!

De haláloddal nincs vége a nagy küldetésnek. Még hátra van a neheze: tovább roskaszt a teher, őröl a gond, töri szívedet a jövő kockázata. Imádkoznod kell Isten Országában, hogy fejedelmek, királyok, kormányzók hűségesen szolgáljanak és szeressenek,a nép szívét töltse be a hála és a remény.
Igen István, hogy 1000 év múlva is találj magyarokat és Magyarországot az idők sodrásában, a történelem viharában, a Himnusz nyelvében.

Ezért fohászkodott a költő-tanár egy szép versében. Juhász Gyula: Testamentum (Előadja Mensáros László színművész). Hallgassuk meg!

 

Isten áldása legyen Államalapító népünk életén és ünnepén!


Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. augusztus 18.

A képek forrásai:
programturizmus.hu

„Imé az Isten Sátora az emberekkel van, és velük lakozik” /Mennyei Jelenések 21:3/

0

Attila kapu - Kurultaj Mohácsi László tiszteletes úr gyermekei
Az Attila kapu a Kurultajon - Attila unokái: gyermekeim

Magyar Testvéreim!

Isten örök vágya, hogy gyermekeivel együtt  lakozzék. Az Édenben még személyesen érintkezhettek Teremtőjükkel az ősszülők, de a bűn elkövetése után nem láthatták többé színről-színre az Igazság Urát. Az igazi szeretet azonban „soha el nem fogy” /l.Kor.13:8/, – így Istené sem változott vagy csökkent a bűnös ember iránt.
Jelképekkel adta tudtukra, hogy közvetlenül nem érintkezhet velük a bűn miatt, de mégis „velük van” /Ézsaiás 7:14/.
Egy elkülönített helyen sátrat készíttetett, hogy népével együtt lakozhasson. Ezzel azt juttatta kifejezésre, hogy az elesett ember társa, vezetője, szabadítója szeretne lenni.
Amikor Isten lehajol a bűnös emberhez, akkor azért teszi ezt, hogy bűniből megtisztítsa és felemelje magához.
Az üdvözültek „látják az Ő Orcáját”, megvalósul az igazak vágya: „IMÉ AZ ISTEN SÁTORA AZ EMBEREKKEL VAN, ÉS VELÜK LAKOZIK, ÉS AZOK AZ Ő NÉPEI LESZNEK, ÉS MAGA AZ ISTEN LESZ VELÜK,AZ Ő ISTENÜK” /Mennyei Jelenések 21:3/

Az Úr 1823. évének január havában a Jó Isten szeretetének erejét megsokszorozta a magyarság felé, hiszen ekkor tartották keresztvíz alá Petőfi Sándort és Madách Imrét, imádkozta és írta Kölcsey Ferenc a világ legszebb Himnuszát, hogy majd énekelje egy nemzet jó és balsorsában.
Még mindenki tudta akkor, ki volt BendegúzBendegúz vére alatt Kölcsey a világ legnagyobb hun hadvezérét Attilát, és leszármazottait értette. Az Árpád-kortól egészen 1948-ig tartó történelmi időszakban élt a magyarság identitástudatában, hogy ők az európai hunok utódai.
A történetírás abban egységes, hogy a Hun Birodalom a világtörténelem egyik legtovább fennálló és legnagyobb birodalma volt. Alapítását a kegyetlen és bátor Mao Tun nevéhez kötik, aki a Kr. e. 200-as években egységes irányítás alatti erős államot szervezett, melynek fővárosa Karakorum környékén volt. „Minden népeket hunná teszem”, mondotta: – „Belső Ázsiától az Atlanti óceánig.”
Grandpierre Attila író, fizikus, csillagász a Vágtázó Csodaszarvas zenekarával e régi világot varázsolja lelkéből, lelkünkbe: Hunok csatája. Hallgassuk meg!

Szkiták, hunok, avarok őshazája Adyval szólva „szent kelet vesztett varázsa”, melyről tudományos igénnyel tart előadásokat Obrusánszky Borbála történész-kutató, Passuth László író, Makkai Sándor református püspök, író.

Őseink Lelkiségének jellemvonását és annak teljességét Sík Sándor imádságos verse művészien adja át: Ne félj. Hallgassuk meg!

A tőlünk keletre élő íj-feszítő, turáni népek mindegyike vezérének tekinti ATTILA HUN FEJEDELMET.
Ravennában temették Rómát, írja Passuth László. Megkapó az a kép, hogy a vérszomjasnak leírt Attila hun fejedelem és népe hogyan viselkedik a pápával való találkozás alkalmával 452-ben.
Leó pápa eléjük ment és kérte, kegyelmezzenek a városnak. „Azok pedig azonnal és szótlan megfordultak, sem életben sem javakban nem esett kár, zsákmány nélkül tértek vissza”.
E keleti  társadalmakról, országokról megkapóan szép képeket és beszámolókat  hallunk, egészen más világ, mint amit  a liberális nyugati tömegmédia sugall, torzít és hazudik róluk.
Hallgassunk ősi  szibériai doromb zenét!

A Kurultáj magyar hagyományőrző rendezvényt 2008-ban rendezték meg először Bugacon, melynek életre hívója Bíró András Zsolt antropológus, humán biológus. Legfőbb támogatója pedig Kazahsztán politikai és tudományos elitje volt. Mára 12 ország 17 népcsoportja kápráztatja el ruházatával, lovaskultúrájával, énekével, viselkedésével, tisztaságával a bugaci pusztát, hol a három nap alatt kétszázezer ember találkozik.

E távoli világ üzenetét hozta el számunkra UUTAi Olena: Incedible Alive: Hallgassuk meg!

A táltosdob, a szertűz, Mónus József íja egy misztikus világot hoz vissza Kazahsztán, Azerbajdzsán, Törökország, Baskíria, Bulgária, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Tatársztán, Ujgurisztán, Jakutföld, Mongolia küldöttségeinek képviseletében, hol a diplomata, a tudós és a lovas zsonglőr zászlajával   közösen büszke arra, hogy a keleti népek legnyugatibb bástyája mi, magyarok vagyunk.
A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke.
E közösségben él a 10 parancsolat valósága és a szeretet kettős egy parancsolata. Isten a szívekbe írta a törvényt Szent Pál apostol tanítása szerint. Soha még nem történt lopás, atrocitás, rendbontás az elmúlt 10 esztendőben.
Az Isten Sátora az emberekkel van, és velük lakozik.

Kurultaj - Lovasok Monus József lovasíjász
Kurultaj - lovasok és Mónus József íjász a világ legjobbja

Valaki azt írta: „Köszönöm, hogy létezik  a zenekar, csak hullanak csendben a könnyeim”
Kárpátia: Ez az én hitem Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. augusztus 11.

A képek forrásai:
kurultaj.hu
korkep.sk

„Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” /Zsoltárok könyve 127:3/

0

Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő Munkácsy Mihály: Köpülő asszony
Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő és Köpülő asszony festményei

Magyar Testvéreim!

Mindig szép példa volt előttem Főtiszteletű Dr. Tőkés István th. professzor élete és munkássága, aki a háromszéki Málnás község elhívott prófétájaként úgy tudott 8 gyermeket felnevelni és egyetemi végzettséghez juttatni, hogy rendíthetetlen hite sziklaszilárd maradt a neki ajándékozott 100 esztendő alatt.
A legvadabb román nacionál-kommunizmus kegyetlenül megpróbálta az egyházakat, és annak Istenhez és hazához hű papjait. Személyesen hallgatva, és sok mély kincset hordozó könyveit olvasva professzor úrnak, komoly tekintete mögött mindig ott láttam szívbéli jóságát, kivételes tálentumát, mennyei erőket hordozó szellemi távlatosságát.
Újszövetséges professzorként is sokszor imádkozta a zsoltárokat, és egyik kedves igéje volt a 127. Zsoltár.
Forrón szeretett erdélyi magyar népe sokszor hallhatta tőle szerte az ország sok-sok templomában:

„BIZONY, AZ ÚR AJÁNDÉKA A GYERMEK,
AZ ANYAMÉH GYÜMÖLCSE JUTALOM.
MINT A HŐS KEZÉBEN A NYILAK,
OLYANOK A SERDÜLŐ IFJAK.
BOLDOG AZ AZ EMBER, AKI ILYENEKKEL
TÖLTI MEG TEGZÉT:
NEM SZÉGYENÜL MEG, HA ELLENSÉGEIVEL
VAN SZÓVÁLTÁSA A KAPUBAN”

„Népünk megmaradásának záloga a nagy család, vagyis azé az ország, aki teleszüli” – hirdette hasonló hévvel sokszor Főtiszteletű Dr. Hegedüs Lóránt püspök úr is.
Túl a bibliai igazságok professzionális megértésén és hirdetésén túl az a legszebb ezekben a családokban, hogy úgy is éltek, és a nehéz időkben sem panasz, hanem élő reménység töltötte be életüket. Akkor is, mikor a kollaboráns egyházi hatalom kommunista segédlettel száműzte őket még a szolgálatból is, de a családnak enni és élni kellett

A 200 éve született tragikus sorsú lángész a székesfehérvári ciszterci Gimnáziumban elbűvölve hallgatta a 127. Zsoltár igéit a paptanároktól, hiszen 10 testvére között ő volt az ötödik. Kereskedő szülei nagy reményeket fűztek életéhez, és nem is csalódtak. Semmelweis Ignác nagyon szerette az igazságot, ezért jogi pályára iratkozott be, de a sok szenvedést látva, hamar reádöbbent, őt orvosnak teremtette az Isten. Úgy tartják, a világ öt legismertebb magyarjainak egyike.
De mit is tett ezért? Hogyan válhatott az anyák megmentőjévé? Miért verték agyon az osztrákok a döblingeni elmegyógyintézetben?
A családot, a fiakat, az új nemzedéket is Jahve kegyelmes szeretete biztosítja. Gyermekek, fiak, új nemzedék nélkül hiábavaló a legerősebb város is, más népek, ellenség hatalmába kerül. A gyermektelenséget Izraelben Isten egyik legnagyobb átkának tekintették.
A hívő és hazafi Semmelweis Ignác sebészként és szülész-nőgyógyászként felismerte a fertőzések veszélyét, és fertőtlenítő szerek használatával kötelezővé tette a kézmosást.
Az orvostársadalom szembefordult vele, hiszen azt mondta, „mi öljük meg az anyákat, hiszen boncolás után kézmosás nélkül vezettük le eddig a szüléseket”
A bécsi intézet meghamisította a reá vonatkozó dokumentumokat, száz évre titkosította, és majd tíz év múlva Pasteur kutatása bizonyítja be a baktériumok felelősségét a fertőzések területén.
„Az a tudat él bennem, hogy 1847 óta ezer meg ezer gyermekágyas és csecsemő halt el, kik életben maradnak, ha minden téves nézetet, mit a gyermekágyi lázra vonatkozóan kimondottak, kellően visszautasítottam volna”
Miután megtette, 47 évesen meg kellett halnia, itt hagyva fiatal feleséget és 5 gyermeket, de még holtában is üldözte a hatalom, hiszen négyszer exhumálták holttestét.

Nézzük meg az anyák megmentőjének fotóját!

Semmelweis Ignác
Semmelweis Ignác

Temetésén nem volt ott sem családja, sem kollégái a zseniális orvosnak, őket az ég harmata vagy egy vers sora siratja el, mint Bolyait vagy Jézust!
Ady Endre: Sirasson meg engem. Hallgassuk meg a verset!

A bécsi egyetemen a lázadó Semmelweishez 1847-ben hozzácsapódott egy hasonló lelki töltetű kuruc, ami a labancok világában nem volt jó ajánlólevél a jövőt illetően.
A két fiatal orvos életre szóló barátságot kötött, részt vettek a forradalmi bizottmányban 1848. március 15-én Pesten. Lelkész apja büszke volt reá, hiszen fiában egyszerre orvost és papot látott, mert az is volt.
Markusovszky Lajos sebészként kezelte Görgey Artúr tábornokot,a honvédeket, aztán kísérte őket Aradra, Váradra, Klagenfurtba. Egy szép öles bitót neki is kinézett Haynau, de Klagenfurt börtöne kegyelemnek számított. Aztán valahogy visszakeveredett Pestre és folytathatta praxisát. Görgey tábornok még temetésén is részt vett egykori hű és kedves orvosának, ki kész volt meghalni a hazáért a legjobbakkal.
Markusovszky Lajos: „Kell hogy éljünk, írjunk, nevessünk és szeressünk”
E szép idézettel tisztelegjünk a magyar szabadságharc hős orvosa előtt, nézzük meg fotóját!

Markusovszky Lajos
Markusovszky Lajos

Hű harcostársa és barátja Semmelweis Ignác nehezen került szép helyekre agyonveretése után, de ez a kegyelem elsőre megadatott Markusovszky Lajosnak!
Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát: Szép helyek!

Tőkés István, Hegedüs Lóránt formátumú tudósokat hallgatva-olvasva, Semmelweis Ignác és Markusovszky Lajos nagyságú orvosok gyógyító munkáját tanulmányozva mindig látja az értő szem a spirituális hátteret. Amikor a nép még nem volt kirekesztve a nemzetből. A szakrális alapok teremtették meg azt a kőszikla építményt, mely nem a fövenyen fundáltatott. Csak így szólhatott Szentlélekkel telve Zakariás pap felesége, Keresztelő Szent János édesanyja Boldogságos Szűz Máriához:

„ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖTÖTT,
ÉS ÁLDOTT A TE MÉHED GYÜMÖLCSE, JÉZUS”

Milyen csodálatosan öleli szívére a 127. Zsoltárt az Evangélium megváltásra mutató igéje. Ez a Gyermek is majd az Úr ajándéka lesz, jutalom. Boldog lesz és nem szégyenül meg aki követi.
Jézus gyászolta Keresztelő Jánost, siratta Lázárt, János apostolra bízta a kereszten szenvedő anyját. A kufár Medici messze járt e hitigazságoktól, hiába lett pápa, de legalább keze ügyében volt egy Michelangelo, aki kőbe zárta fájdalmát és egy Pietával lett gazdagabb a világ.
Mi magyarok pedig hallgassuk meg József Attila: Kései sirató című drámai mélységű versét a színészkirály előadásában!

Szívében mindenki hordozhatja, de méhében csak egyvalaki hordozhatta SZENT URUNKAT!

Üdvözlégy Mária! Hallgassuk meg a zenekar és a kórus szolgálatát!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. augusztus 4.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Az Úr hangja zeng a vizek fölött” /Zsoltárok könyve 29:3/

0

Balea-vízesés Szabadka, Városháza
Természeti örökségünk: Balea vízesés, Fogaras – Épített örökségünk: SzabadkaVárosháza

Magyar Testvéreim!

A falusiak kíváncsisága gyorsan teljesült a kis ivóban, mikor a Bolyai bírtok egyik mindenesének nyelve megoldódott a sokadik pohár után.
„Tudjátok, ez a János úr nem lenne rossz ember, igaz kicsit szótlan, mogorva, olyan magának való. Fekszik a dombon naphosszat és bámulja az eget… Akkor is hallgat, mikor Róza korholja valamiért, de déltájra már az is elbujdokol valamerre. Néha látják Zsuzsanna asszony sírjánál, ahová még Farkas úr elkaparta egykor asszonyát, miután felboncolta. Különösek ezek a Bolyaiak, teljesen érthetetlenek.”
Domáld közel esett Marosvásárhely Református Kollégiumához, mert mire a vén jobbágy hazaért az ivóból, a nagy tekintélyű professzor már mindenről tudott ami kedves birtokán történik, amit ő nagy gonddal építgetett éveken át. Bolyai Farkas magából kikelve ordította, hogy törvény elé teszi János fiát, még hogy egész nap fekszik és bámulja az eget… ahelyett, hogy intézné a birtok ügyeit. A Törvényszéki bíró tisztelettel kérdezte: „Mikor járt professzor úr a birtokon? – hiszen feleségét is ott temette el boncolása után, mikor a kordén kihúzta! Nagyon régen, – nem igen tartjuk a kapcsolatot.”
Hallgassuk meg a jobbágyot, – mondta a bíró: „Mikor volt jobb állapotban a birtok?” –  Megszeppenve nézett maga elé az öreg: „Hát most János úrnál sokkal jobb állapotban van, mint Farkas úrnál volt az én időmben”
A XXIX. ZSOLTÁR szentséges szép imádsága arról tudósít bennünket, hogy már voltak mások is a legnagyobb magyar lángész előtt,akik hosszan nézték az eget, legfeljebb ők ebből egy imádságot, himnuszt, hálaadást tudtak örökül hagyni.
Az Úr trónol az áradat fölött, ő az örökkévaló király, imádkozza a himnusz sora. Mennyi erő, szépség, energia, fény, élet kavarog a habzó vízen. Honnan jő, hova siet, ki számlálja?
Molekuláiban felbontja a színeket és a mindenség tündököl benne. Hűsíti tested, oltja szomjad és visz a hátán hajódban.
Az Ószövetség egyik legrégibb zsoltára. Anyaga ősibb az ószövetségi kornál. Mezopotámiai és kánaánita mitológiákban egyaránt találhatók hasonló himnikus gondolatok.
Az ószövetségi zsoltár azonban prófétai szemléletű himnusz, melyben Jahve a természet erőivel szabadon rendelkező Teremtő, akié minden hatalom és dicsőség mennyen és földön.
Rendkívül figyelemre méltó, hogy a Biblia első könyvének első fejezete és utolsó könyvének utolsó fejezete milyen hangsúlyt helyez a FÉNY, VÍZ, TÉR gondolatkörére.

Hajtja a szerzőt a felfedezés, a megismerés az ismeretlen felé valami titokzatos erő. Ady Endre így vall erről egy versében: Sirasson meg /részlet/

„Eladtam már magam, nem magamnak élek,
Nyugalmat, pihenést már nem is remélek,
Lelkem lett a küzdés, szívem lett az álmom,
Szívemet keresem, amíg megtalálom,
Egy új Ahasvérként bolyongok örökre,
Míg lerogyom holtan egy útszéli rögre.
Édesanyám, lelkem
Sirasson meg engem.”

Makó városából egy hétgyermekes szegény református parasztcsalád zseniális műszaki tehetségű fiát hajtotta a megismerés vágya nyugaton át az USA autógyártásának fellegvárába Detroitba 1903-ban. A Daimler, a Cadillac és a Ford küzdött kegyeiért. Galamb József : „Igy esett, hogy három óra alatt három helyre mehettem volna dolgozni”
Megrajzolta a világhírű T-modell tervét, melyből 2000-ben még mindig 100000 futott a világon. Eltelt száz év alatt nem hibásodott meg egy sem. A szalagon történt sorozatgyártást ő indította el elsőként a világon, és ezt Henry Ford a Company tulajdonosa úgy jutalmazta, hogy az akkori amerikai elnöki fizetést adta neki, 75000 USD/év.
Megrajzolta a modell logoját, melyet azóta is használ a cég valamennyi járműve homlokán.
Galamb József mérnök úr mégis akkor volt a legboldogabb, mikor Horthy Miklós Kormányzó Úr barátjaként segíthette szegény Makó városát és Csongrád megyét, kedves rokonait. Fiumén át érkezhettek a Ford traktorok, hogy emelkedjen a szép magyar világ. Áldott jó hívő lelke megroppant, mikor 1945-ben rászállt az AVO a gépállomásra és mindent elkoboztak. Nyugati ármánynak tartották sikerét, népes rokonaira, barátaira, munkatársaira súlyos börtönévek vártak. Nem térhetett többé haza, és belehalt a bánatba Detroitban 1955 decemberében. Nem érhette meg 56 dicsőséges szabadságharcát,fajtájának hősies küzdelmét egy zsarnoki rendszerrel szemben,mely akkor hozzá hasonlóan világhírűvé tette néhány hónapra.
Nézzük meg a zseniális magyar mérnök és ezermester fotóját, és a legendás Ford T-modellt a FORD MOTOR COMPANY-től.

Galamb József - FORD T-modell

Nem csak a történelemnek, hanem a Holdnak is van sötét oldala.
Pink Floyd-Dark Side of the Moon (A Hold sötét oldala) Hallgassuk meg a legendás zenekar dalát!

Ki gondolná kedves szolgatársaim közül? – hogy milyen csodásan működik az Úr, mikor két életpályát párhuzamosan futtat térben és időben?
Ha megnézzük Galamb József mérnök és Bay Zoltán fizikus sorsát, megdöbbentő a hasonlat.
Makó – Gyulavári (mindketten reformátusok)
1881. február 3. – 1955. december 4.
1900. július 24. – 1992. október 4.
Detroit – Washington

A debreceni Református Kollégium egykori öt tálentumos diákjának üstökös pályáját egy igével tudnám kifejezni:
„Milyen nagy a te jóságod,
melyet a téged félőknek tartogatsz!
Ebben részesíted a hozzád menekülőket
minden ember szeme láttára.”
(Zsoltárok könyve 31:20)

Detrekőy Ákos tanulmánya szerint a páratlanul gazdag fizikus professzor munkásságát az alábbiak szerint lehet csoportosítani:

Spektroszkópiai kísérletek
Elektronsokszorozás
Holdról kapott radarvisszhang kimutatása (Föld - Hold távolság mérése)
Távcsövek építése
Számítógépek fejlesztése Neumann Jánossal
Fotoszintézis
Fény sebességének mérése
SI mértékrendszer új definíciója
Fotonok elektronok számlálása
LED lámpák megalapozója
GPS rendszer kifejlesztése
Elektrokardiofgráf létrehozása

Nézzük meg a XX. sz. legnagyobb magyar fizikusának fotóját, és a Gyulavári Református Templomot, fölötte a Holddal!

Bay Zoltán Gyulavári református templom
Bay Zoltán – Gyulavári református templom

Bay Zoltán professzor a világegyetem legkisebb alkotóját az atommagot a benne keringő részecskéivel úgy ismerte, mint a végtelen pályáját az űrben, melyet nem szűnt meg szemlélni a domáldi dombokon Bolyai János.

József Attila – Az Isten itt állt a hátam mögött. Hallgassuk meg e szép költeményt!

Asbóth Oszkár: A magyar mérnök, akinek köszönhetően a helikopter a levegőbe emelkedett. 1928. szeptember 9-én 10 méter magasan 10 percig lebegett gépe, melynek technológiáját átvette az angol légügyi Minisztérium. Új és nagy feladatokat kapott, azonban a második háború kitörése miatt el kellett hagynia az országot és a sikereit más aratta le.
Életében végig hordozta Arad szabadságszeretetét, gyermeki álmát a repülés misztériumáról, mely mély hazaszeretetével párosult.
Hazatért, majd szakértőként dolgozva halt meg 1960-ban.

Nézzük meg a helikopter feltalálójának fotóját és az Asbóth-féle helikopter fotóját!

Asbóth Oszkár - Asbóth-féle helikopter

Ami Beethoven a zenében
Ami Raffaello a festészetben
Ami Dante a költészetben
az a magyar Géniusz a zenében, tudományban, művészetben, ötletben, kitartásban egyszerre Beethoven, Raffaello és Dante.
Az Úr hangja zeng a vizek fölött, a zsoltár e fenséges képe megragadóan szemlélteti a Teremtő hatalmát és az ember alkotói képességét, melyben mintegy Isten munkatársa lehet.

Állítólag egy vak fiatalasszony felkereste a süketsége miatt egyre mélyebb depresszióba kerülő zenei titánt, és az megkérdezte tőle, mi lenne élete nagy kívánsága?
Azt válaszolta a zeneszerzőnek, hogy még egyszer lássam a Holdat. Így született meg a léten túli zseniális darab, melyhez hasonló gyönyörűséget angyalok játszhatnak Istennek.

L. V. Beethoven: Holdfény szonáta. Hallgassuk meg a művet!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. július 28.

A képek forrásai:
miferfiak.hu
szabadkavaros.blog.hu
mult-kor.hu
hu.wikipedia.org
indafoto.hu

„Uram, ments meg” /Szent Máté apostol evangéliuma 14:30/

0

Fiume látképe
Fiume látképe

Magyar Testvéreim!

Régen volt, mikor a református Dóczy Gimnázium híres fizika tanára azt mondta: „a vízen járást bizonyítani nem tudom, de hiszem”.
Jézus egyik legnagyobb csodája az ötezer ember megvendégelése után azzal folytatódik, hogy megkéri tanítványait, a kis hajóval keljenek át nélküle a túlsó partra a Genezáret taván, mert szeretne a hegyen imádkozni, hálát adni és erőt kérni a folytatáshoz. Istenként is emberi állapotában az engedelmesség megtestesülése.
Sokszor elfelejtjük és nem is gondoljuk, hogy míg törékeny és mulandó életünk egy kis csónakban hányódik az élet viharzó tengerén, lelki és szellemi sötétségben keresi a holnap világosságát, Valaki virraszt és imádkozik érettünk.
Hajnali 3 é 6 óra között a viharos ellenszélben tehetetlenül, kiszolgáltatva a természet erőinek sodródott a kis hajó, benne a megrettent tanítványokkal. A köd és vízpára között ebben a pillanatban kibontakozott Jézus alakja, ahogyan lépdel feléjük a hullámokon. Már szól is a Testté lett Ige: „BÍZZATOK, ÉN VAGYOK, NE FÉLJETEK!”

1918. július 14-én a svédországi Uppsalában született a világ egyik leghíresebb filmrendezője Ingmar Bergman egy evangélikus lelkipásztor fiaként, aki életére visszanézve Farö szigetén 89 éves korában azt nyilatkozta, hogy minden filmjét áthatotta a szenvedés, magány, üresség. Létrehozta a magány filmtrilógiáját:

A Tükör által homályosan 1961
Úrvacsora 1962
Csend 1963
szereplői magukat és egymást kínozzák, miközben nyugalmat keresnek maguknak, amelyből hiányzik Isten.
Tudták, csak elhinni nem tudták
Tudták, csak befogadni nem tudták
Tudták, csak megélni nem tudták.

Bergman az emberi kapcsolatokon keresztül ábrázolja az önzést, az Isten-keresés nehézségeit, a kilátástalanságot. 71 filmjében valahol mindig ott van lelkész apjának tanítása mely már kihullott az idő és a szekuláris világ rostáján, 5 felesége, 9 gyermeke és legkedvesebb élettársa a norvég színésznő LIV ULMANN , valamint a magyar Faragó Katinka.
Bergman tudta, hogy feléjük is elindult Jézus mentő szeretetével, de hangját már kevesen hallották meg a „modern” Svédországban.

Nézzük meg fotóját:

Ingman Bergman
Ingmar Bergman

Péter apostol mindig a leghamarabb észreveszi, ami KIJELENTÉS rejtezik a pillanat szentségében. Gondoljunk Nagycsütörtök éjszakájára, páratlan gazdag pünkösdi prédikációjára, misszióban végzett munkájára, két könyvére, mely az Újszövetség kimagasló theologiai öröksége az Egyház számára.
„Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen”„Jöjj” – mondta Jézus. A hit útja ez. Mindig rövid és mindig végtelenül hosszú. A döntés erkölcsi-etikai súlya nehezedik az emberi lélekre. Lehet tévedni, hibázni, gyötrődni, – mint Bergman filmjeinek szereplői. De Szent Péter apostol nem ez a fajta volt.
A hit mindig tengerjárás. A halál kockázata, melyből az élet csodája lesz. Az értelemnek lehetetlen, a logikának ellentmond a valóságba mégis illeszkedik. Amíg hiszek Krisztusban, csodák között járok. A hit Aranybullája a Zsidókhoz írt levél 11. része.
A hitnek egy halála van: a kételkedés. Milyen nagy Jézus és milyen kicsik a hullámok, aztán nő a hullám és kicsi lesz Jézus. Süllyedünk, mert kételkedünk. Amikor a szélre, a körülményekre figyelünk, a hogyan nem lehet? átka üli meg a tetteket. Nemzetek, korszakok, nagyságok süllyednek a nyomorúságba.

1918. június 10-én az olasz torpedó süllyesztette el az Osztrák-Magyar Monarchia által 60.660.000 koronából megépített császári-királyi csatahajót, melyet a Ganz-Danubius hajógyár legjobb szakemberei építették meg Fiumében.
A Szent István a legnagyobb magyar csatahajó volt, mely két év alatt épült meg. Első bevetésén is békés céllal cirkált és azon a végzetes hajnalon nem Jézus és a mentő szeretet érkezett, hanem a gyűlölet pusztító démona. Három órán át küzdött e nemes ipari remekmű az életéért, mely magával vitt 89 tengerészt is a hullámsírba.
Horvátország hadisírrá nyilvánította az Adriában nyugvó roncsokat.

Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát: Fiumei ribillió!

Nézzük meg a Szent István csatahajót!

Szent István csatahajó

„Uram, ments meg!”, – kiáltotta a süllyedő Péter Jézus felé. Szokták mondani, hogy a zuhanó repülőn nincs ateista. Látta, hogy vége van, és ő élni akart. Nem ért oda Jézushoz, pedig nála akart lenni. Ereje elfogyott, lehetőségei bezárultak. Hány ilyen sors nehezedik tapasztalataink széles mezejére?. Anyagi gondban, betegségben, gyászban keresi sok ember a kapaszkodót.

80 éve született az erdélyi líra sajnos kevesek által ismert zseniális tehetségű, de tragikus sorsú költője SZILÁGYI DOMOKOS. 38 éves korára öngyilkosságba kergette a Securitate.

Szilágyi Domokos: Őszi bánatos című versét olvassuk el!

Szilágyi Domokos(Halott bátyám emlékének)

Szívembe bútt a bú. Sok faragott-remek
szobor vonásain ezer érzés remeg:

úgy zsonganak belül a fájdalmas szavak.
Szívembe bútt a bú az őszi ég alatt.

Lila kökörcsinek hervadnak bágyadón.
Utolsó sóhajuk megtörten hallgatom.

...Ezek vagyunk mi is? Lila kökörcsinek,
amik, ha jő az ősz, a suta semminek

adjuk színünk - szavunk - szívünk? - Halál, halál
csupán, mi tavaszi teremtő csókra vár?

Lila kökörcsinek, fehér liliomok,
ökörnyál-szálakon felétek imbolyog,

és meg kell halnotok, nincsen, nincsen kiút!
Meghal, ki nem remél, és az, ki hinni tud - -

- örök tragédia. De mindig új-jajú...
Fáradtan megbúvik a szívemen a bú:

elhozza minden ősz. Mint faragott-remek
szobor vonásain: kökörcsin-levelek
múló lilájában örökre ott-remeg.

Szilágyi Attila /Kobak/ a költőóriás fia 16 évesen halt meg az 1977. március 4. bukaresti földrengésben, hol bolyongva kereste egy éve meghalt apja emlékét.
Sokak szerint Kobak még nagyobb tehetség volt mint apja. Nézzük meg a Kobak Könyve c. gyermekrajz könyv borítóját!

Hervay Gizella: Kobak könyve

Hervay Gizella briliáns költő már nem tudta hordozni egykori férje és fia halálát, 1982-ben az öngyilkosságba menekült. Már csak a hullámokat látta, Jézus eltűnt szemei elől.
Azt írta : „minden szenvedő bajából átvett egy kicsit”. 47 évesen követte őket a halálba.

Hervay Gizella: Aki az asztalt kigondolta. Olvassuk el a verset!

Hervay GizellaAki az asztalt kigondolta,
nemcsak enni akart rajta.

Nagyon hontalan lehetett,
egész világnak terített.

Nem jutott tányér térdire,
könyökölt hát a semmibe.

S ahogy a semmibe könyökölt,
eszébe jutott egy fatönk.

Gondolatban rákönyökölt,
alátámasztotta a tönk.

Megtámasztotta életét,
teli tányért s asztalt remélt.

Asztalt, terített szavakat:
“Ülj le, érezd otthon magad!”

Egy deszkalap, valami láb,
ácsolt magának hazát.

Aki az asztalt kieszelte,
a világot köré ültette.

Nagyon messzire láthatott:
asztalainkra ráhajolt.

Három név áll a kolozsvári Házsongárdi temető egyik szürke sírkövén:

Szilágyi Domokos
Szilágyi Attila
Hervay Gizella

A két költő régen nem volt már házastárs, de lent a földben és fent az égben mindörökké együtt őrzik fiúk, Kobak álmát.

Nézzük meg sírkövet!

Szilágyi Domokos, Szilágyi Attila, és Hervay Gizella sírköve

Jézus azonnal a süllyedő Péter segítségére siet, kinyújtotta kezét, megfogta őt, és ezt mondta neki: „Kishitű, miért kételkedtél?”
Szokták mondani, hogy a lángelmék sajátja a kételkedés. Ez részben igaz is, hisz a megismerés vágya hajtja előre a teremtő gondolatot. Sokszor azonban nem látják meg a feléjük kinyújtott kezet, mint ahogy Mihai Eminescu vagy Szécsi Pál sem.

Egyszer megkérdeztem egy magyar szakos tanárt: „Ki volt az a világhírű költő, akinek verseit ötven magyar költő is fordította, még pedig a legnagyobbak?”
Nem tudta a választ. Mihai Eminescu az extrém lelkiállapotú, hisztérikusan depressziós hajlamú, moldvai származású zseni 11 testvére közül a hetedik volt a családban.
A románság legnagyobb költője, ki már 130. esztendeje halott, de műveiben halhatatlan. Örökös kételkedése, kishitűsége 39 éven át hajtotta mélységek és magasságok között.
Sugárzó tehetsége nem feledtette, hogy valójában senki nem tudott mellette megmaradni.

Mihai Eminescu: Ó, jössz e már? Olvassuk el a verset!

Mihai EminescuLátod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél;
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?

Karomba veszlek itt megint,
míg szemem szomjan rád tekint,
s fejem válladon elpihen
szép szelíden, szép szelíden.

Hányszor bolyongtunk, édesem,
e völgy ölén s a réteken!
s fölemeltelek, drága társ,
hogy messze láss, hogy messze láss.

Vannak e földön mindenütt
szép nők: szikrákat szór szemük,
de mint te, oly kedves, komoly
nincsen sehol, nincsen sehol.

Te vagy a lelkem, életem:
tündökölsz tisztán, fényesen:
hol is találnék csillagot,
mely így ragyog, mely így ragyog?

Késő ősz van, csillan a dér,
halkan csörren a holt levél,
didereg a puszta határ -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?

Mihai Eminescu – Szécsi Pál: Ó, jössz e már? Hallgassuk meg a dalt e nagyszerű énekes előadásában!

Süllyedt Péter apostol, mikor már nem Jézusra nézett, elsüllyedt a Szent István magyar csatahajó, mert útjában volt valakiknek. Elsüllyedt NAGYMAGYARORSZÁG, mert így akarták a világ urai, kik igazgatják sorsunkat.

Reményik Sándor – Hangraforgó: Atlantisz harangoz. Hallgassuk meg a műveket!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. július 21.

A képek forrásai:
kulfoldikalandjaim.wordpress.com
nytimes.com
napitortenelmiforras.blog.hu
moly.hu
maszol.ro
hu.wikipedia.org

„Az elment, lefejezte Jánost a börtönben, elhozta a fejét egy tálon, és átadta a leánynak” /Szent Márk evangéliuma 6:28/

0

Szent Péter-Pál erőd látképe
Szent Péter-Pál erőd – Szentpétervár látképe

Magyar Testvéreim!

Prófétasors! Illés is megfedte Áhábot és Jezabelt gonoszságuk miatt, s emiatt Jezabel királyné halálra kereste. Öt nem érte el a megbántott gonoszság keze, de elérte Keresztelő Szent Jánost, a második Illést.
Heródes Antipas királynak minden kellett, még Fülöp nevű testvérének felesége is, valamint azoknak leánya, Salomé. Szétrobbantva házasságukat magához veszi sógornőjét és annak leányát. A zsidó családjog szerint ez vérfertőzésnek minősül, másrészt az általános erkölcsi szokások szerint is szörnyű bűn. Ezt olvassa fejükre az Ószövetség utolsó lánglelkű, igaz és szent prófétája Keresztelő Szent János! Márk evangélista elbeszélése műalkotás szempontjából is páratlan, drámai, színes, lélektani szempontból megokolt, élő.
„Eljött azonban az alkalmas nap, amikor Heródes lakomát adott születésnapján főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelőinek. Ekkor magának Heródiásnak a leánya (Salome)
ment be táncolni. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.” – A leány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?” – Az pedig ezt válaszolta: „Keresztelő János fejét.” A király erre nagyon szomorú lett, mert esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
Mégis azonnal elküldte a hóhért, és megparancsolta, hogy hozza el a János fejét. Az elment, lefejezte Jánost a börtönben, elhozta a fejét egy tálon, és átadta a leánynak. a leány pedig odaadta anyjának. Amikor ezt meghallották a tanítványai, eljöttek, elvitték a holttestet, és sírboltba helyezték" /Szent Márk 6:21-28/

E bibliai történet számtalan műalkotás témája lett az európai képzőművészetben.
Leonardo, Tiziano és Klimt festményei, Flaubert és Wilde irodalmi alkotásai, Massanet és R. Strauss operája máig lázban tartja a műértő közönséget.
Heródes mámoros lakomája, Heródiás elfojtott gyűlölete, a szép zsidó hercegnő hastánca, a próféta szent vére, gyolcsba tekert holtteste messze-messze mutat.
AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGOT ÍVELI ÁT, – hiszen megviszik a hírt KRISZTUS URUNKNAK!

Szent Márk evangélista, aki arra hívatott, hogy elsőként írjon görög és latin nyelven EVANGÉLIUMOT, népeket térítsen Jézushoz, egyházat alapítson. Szent Péter és Szent Pál munkatársa, majd Péter apostol beszédeinek tolmácsa, Kr. u. 50-60 között feljegyezte prédikációit és ennek alapján írta meg evangéliumát.
A kereszténység egyiptomi elterjedése nevéhez fűződik. Az egyiptomi kopt ortodox egyház megalapítója, melynek Alexandriában ő volt az első püspöke.
12 évet tevékenykedett Egyiptomban, és az volt a célja, hogy a pogányokat keresztyén hitre térítse. – Elfogták, kötélen vonszolták Alexandria szikláin, vére vörösre festette azokat.
Máglyán akarták elégetni, hatalmas vihar tört ki és szent vérét a földbe mosta az eső.
Mártíromsága magvetés lett, akár Keresztelő Jánosé, akár István diakónusé, akár Jézusé. 815 óta Velencében nyugszik a Szent Márk Székesegyházban.

Hallgassuk meg a Shabab El Anka Rewis egyiptomi kopt egyházi kórus szolgálatát!

A lelkekbe ültetett szeretet, a szívek táblájára írott evangélium, a földbe mosott vér máig termi gyümölcsét. Az égő csipkebokor helyén, a Sinai-félsziget déli részén Mózes és Márk emlékére felépítik a SZENT KATALIN-KOLOSTORT a VI. században. A kolostor könyvtára soha nem zárta be kapuit, gyűjteménye második legnagyobb a világon.
Csak a Vatikáni Apostoli Könyvtár előzi meg. Páratlan, beszélhetetlen és leírhatatlan az a kincs, melyet a papiruszok, kódexek, pergamenek őriznek. Biblia fordítások, Hippokratész receptjei, 6000 kézirat minden bölcsessége görög, etióp, kopt, szír, arab nyelveken. Egyetlen magyarként KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR valamennyit tudta olvasni, hiszen 17 keleti nyelvet beszélt!

SZENT KATALIN-KOLOSTOR Nézzük meg a Világörökség eme csodáját!

Szent Katalin-kolostor

Történt, hogy arra vetődött a lipcsei Egyetem professzora 1844-ben, és a 430 papiruszlapból álló kódexből 43 fóliát kölcsön kért, – Constantin von Tischendorf kutatás és megőrzés céljából elvitte Ágost Frigyes szász királynak. 1862-ben megjelentette a kódex teljes szövegét CODEX SINAITICUS címmel.
Ezt követően került e példátlan műkincs Szenpétervárra a cári család tulajdonába. A Romanov család naponkénti imádsága a CODEX SINAITICUS körül zajlott egészen 1918. július 16. napjáig!!

Ekkor azonban valami sötét tragédia zuhant a családra, mint a magyarságra Pozsonynál 907. július 4-7 között. A két sorstragédiában az a közös: DECRETUM: UGROS ELIMINANDOS ESSE. Elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak! – amiről Bogár László professzor ezt írja: „Az igazság alappillérei aláhullani látszanak a káoszba, az elkufárosodott Nyugat szép szavak tömegével kitapétázta falainkat. Szembekerültünk a Nyugattal, azzal a nem létező világerővel, amely a Nyugatot mozgatja a pozsonyi csata óta”

Ady Endre látnoki drámaisággal öntötte versbe élet-halál határán már önkívületbe esve vízióját: Krónikás-ének 1918-ból. Hallgassuk meg a verset!

A 40 sorból, 5 jaj-ból, és 4 ölnek szót hordozó jeremiási, elembertelenedett, állattól mélyebbre süllyedt rémség lett a valóság 1918-ban, éppen 100 esztendeje. A háború megölte az emberekben az embert.

Nézzük meg a képen a cári családot, a legendás Romanov dinasztiát. Jekatyerinburgban 1918. július. 16-ról 17-re virradva Lenin parancsára a bolsevik terror-horda, köztük a „magyar” Nagy Imre, a cárt és feleségét, valamint a kisfiút, a négy szolgát, – köztük orvosukat, – agyonlőtték közvetlen közelről, a négy csodás leányt szuronnyal szurkálták halálra a lenin-fiúk!!

A Romanov család
A Romanov család

Olvassuk nevüket:

II. Miklós
Alexandra Fjodorovna
Olga 22
Tatyjana 20
Maria 18
Anasztazia 16
Alekszej carevics 14

A Szovjetunió születésének eme hajnalán mikor megtalálták a holttesteket leírhatatlan hatása alá kerültek még a pribékek is. Teherautón kivitték az erdőbe, savval leöntötték, elégették, majd elföldelték. A levéltári adatok alapján 7 „magyar” is részt vett a vérengzésben, mély megvetéssel és szégyennel vessünk egy pillantást a listára.

Horvát Lajos
Fischer Anzelm
Edelstein Izidor
Fekete Emil
Nagy Imre
Grinfeld Viktor
Verhas András

A cári család tagjait 1991-ben találták meg és DNS mintákkal azonosították a csontokat. 1998. július 17-én helyezték őket örök nyugalomra a szentpétervári Péter és Pál Székesegyházban. 2000-ben az Orosz Ortodox Egyház szentté avatta őket. A repülőtértől a Székesegyházig vezető úton milliók rótták le kegyeletüket az utolsó orosz cár és családja emléke előtt, élén Putyin elnökkel.

A CODEX SINAITICUS 1933-ban bolsevik tolvajlással a British Múzeumba került, sokak szerint a puritán Sztálin kapta meg érte a 100000 angol fontot...!!

Krónikás énekünk zenébe öntve szólaljon meg a Kárpátia zenekar nagyszerű alkotásában: Szibéria felé. Hallgassuk meg a dalt!

Gondolnánk, száz év eltelt és nagykorúvá vált az emberiség, 2018-ban az Egyesült Európában tejjel-mézzel írják a sorsunkat.
Idézem Kulcsár-Terza József RMDSZ képviselőt:

1. Terrorizmus vádjával elítélnek és bebörtönöznek két magyar embert
2. A román bíróság elutasítja a római katolikus egyház keresetét a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében
3. A Maros megyei Tanács elnökére 42 ezer lej (600000 Ft) pénzbírságot rónak ki a román hatóságok székely zászló használata miatt
4. Körösfő melletti Béresi-tavon egy fenyőkoszorú Vasvári Pál emlékére szennyezi a környezetet. (Sok száz műanyag palack nem)

Bukovinai székely népdalok, katonadalok. Hallgassuk meg népünk szép énekét!

Prófétasors! Magyar sors!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. július 14.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
oroszhirek.hu

„Ne félj, kicsiny nyáj, mert úgy látta jónak Atyátok, hogy nektek adja az országot” /Szent Lukács evangéliuma 12:32/

0

A pozsonyi csata
A pozsonyi csata 907. julius 7.

Magyar Testvéreim!

„Kik ezek, akik röpülnek, mint a felleg s mint a galambok, dúcaikhoz?” – kérdezi Ézsaiás próféta. Majd megadja a választ is: „A hazatérő lelkek, akik a Sionra szállanak”. Azok röpülnek,  igyekeznek és sietnek, akik hazatérve találkozni szeretnének mint Boldogságos Szűz Mária Erzsébettel, mint Keresztelő Szent János az Úr Jézus Krisztussal, mint Árpád Fejedelem a honnal, mint az Ezer Székely Leány a csíksomlyói oltárral.
E találkozásokból imádság, erő, ajándék, holnap és élet születik.
Nem azért hisz, mert valószínű, hanem azért, mert képtelenség. Csodák között akar járni. A hit akkor leginkább hit, mikor leghihetetlenebb a tartalma. Ez a hit önmagát táplálva, egészen csodálatos eredményekhez vezet.
MEGSZÜLETIK SARLÓS BOLDOGASSZONY ÜNNEPE, A SZEGÉNY ÉS ALÁZATOS FELEMELTETIK. FÖLDI ARATÁST KÖVETI A MENNYEI ARATÁS!
MEGSZÜLETIK ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM ÉS ÖT FIA VEZETÉSÉVEL A MAGYARSÁG DIADALMAS GYŐZELME POZSONYNÁL EURÓPA EGYESÍTETT ERŐIVEL SZEMBEN!
MEGSZÜLETIK AZ EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA DOMOKOS PÁL PÉTER NÉPRAJZKUTATÓ SZÍVÉBEN,MIKOR ZÁSZLAJÁRA TŰZI TRIANON TRAGÉDIÁJA UTÁN:
„Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”

Nézzük meg a világ legszebb leányait a világ legszebb helyén!

Ezer Székely Leány Napja - Csíksomlyó
Ezer Székely Leány Napja – Csíksomlyó

A magyarság sors. Arra a Teremtő Istenre utal, aki az egyén, a nemzet és a világ sorsát kezében tartja. Orcája elé állít a magyarság sorsproblémáival.
Ezért vagyunk itt! Magyarságunk Isten ügye. Magyar voltunk Istennek kikutathatatlan teremtő ténye. Ennek nagy, döntő következményei vannak.
Először az, hogy a magyarság nem a hasznosság, az érdek vagy előny dolga, hanem az eleve elrendelésé.
Másodszor, amit Isten egybeszerkesztett, ember azt ne válassza el.
Harmadszor, Isten ellen lázad, aki magyar voltát szégyenli, de az is, aki megcsúfolja.

Árpád Nagyfejedelem hordozva Attila hun fejedelem, Csaba királyfi és édesapja Álmos szellemi örökségét és hitvallását, tudta, hogy mi csak Istenben lehetünk magyarok.
Hit által, mert a magyarság kegyelmi tény.
A honfoglalás, inkább helyesen a hazatérés minden felelősségével és erényével szervezi a törzseket szállásterületeire, a gyepük védelmét pedig a székelyekre bízta.
Látva a szkíta, hun, avar világ szervezettségét, rendjét, szorgalmát és szeretetét a Kárpát-medencében, valamilyen sötét ok miatt az akkori Európa egyesített erői támadást intéznek hazánk ellen.
A pozsonyi csata hiteles forrásai, tények Árpádról, Kusáról és Zoltáról.

Nézzük meg az erről szóló kisfilmet!

A régiek hűséges és bátor helytállása előtt tisztelegjünk a ma hű és bátor hazafiainak szolgálatával, megköszönve Hegedüs Zsuzsanna lelkipásztor-énekművész ajándékát,
a Kárpátia zenekar nemzetmentő szolgálatát és a Magyar Gárda önfeláldozó munkáját, mellyel hazánk legfényesebb lapjára írták be nevüket krisztusi áldozatukkal.

Magyar Gárda Induló: Hallgassuk meg a dalt!

Mikor a francia protestánsok (hugenották) üldözése tetőpontra hágott, mint az őskeresztyének, ők is erdőkben, barlangokban, pincékben tartották Istentiszteleteiket. Vigyázniuk kellett, hogy áruló vagy illetéktelen személy ne kerüljön közéjük és elárulja rejtekhelyüket, mert halálos ítélet terhe alatt végezték az Istentiszteletet és a sákramentumok kiszolgáltatását. A gyülekezet úgy döntött, hogy aki hozzájuk tartozik, az viseljen szíve fölött egy kis ezüst érmet. Az ezüstérmen volt egy kis felírat: „Ne félj, kicsiny nyáj”
Csak az tartozik közénk, akinek szívében és szíve fölött ott a láthatatlan és mégis látható érem. A nemzeti mivolt alkati tényező. Nem mi csináljuk, a dolgok független ősrendjéhez tartozik hozzá. Nem alku és szerződés tárgya, hanem sors és küldetés.
Árpád fejedelem, Hunyadi János, Dobó István, Zrinyi Miklós, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, Görgey Artur, 56-os hősök mind-mind a sokszoros túlerővel küzdöttek, erkölcsi győzelmet aratva. Az erdélyi Magyar Ifjak a ma rög-valóságában küzdenek száz év elnyomása után jogfosztottan börtönbe hurcolva. Várjuk az anyaország miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének azonnali intézkedését, hiszen ígéretet tettek: „Ha egy magyarnak is lábára lépnek bárhol a világon, Pesten kigyullad egy piros lámpa”.

Nézzük meg a székely hazafiak elhurcolását!

Jézus belenézett a századokba és Szentlelkének igazságával erősítette tanítványait, hívő zarándok népét, látva a próbák pusztító erejét, az Antikrisztus mindeneket elnyelő gonoszságát. A látható földi ország csonka lehet, majd újra egész lehet, de van egy láthatatlan lelki ország is. Mindkettő polgárai vagyunk. Nem lehet úgy tagja a mennyeinek, ha elhagyja a földit és a földi haza nagy feladatait is mennyei erővel lehet teljesíteni.

„Szívemben már őt megtaláltam” (Ady Endre) – hisszük és valljuk!

Isten gazdag áldása kísérje a Kárpátia zenekar összmagyarságért végzett páratlan szép és egyedülálló fáradozását, művészetét, hűségét. Dalai szövegeinek tisztasága, zenéjének egyedülálló harmóniája sok-sok fiatalt vezetett el a hazaszeretet forrásához, idősebb generációkat pedig erősíti az Isten szerinti jó tetszés kedves óráiban.
Köszönjük a 15 esztendőt, a 15 albumot, Petrás János Testvérem méltó kitüntetését.

Árpád apánk Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát a győztes pozsonyi csata 1111. évfordulójának emlékére!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. július 7.

A képek forrásai:
slagerradio.ro
eszm.ro

„Épüljetek fel lelki házzá” /Szent Péter apostol I. levele 2. r. /… ”A szeretet tehát a törvény betöltése” /Szent Pál apostol Római levele 13:10/

0

Az aranycsapat

A magyar Arancsapat a világ legjobbja

Magyar Testvéreim!

Bimbó, a jámbor magyar tarka kolomppal a nyakában szelíden ereszkedett alá a havasi legelőn. Hatalmas tőgye finom langyos tejet hordozott az éhes gyermekek nagy örömére.
A már nyitott kapun csak megszokásból bődült egy rövidet, jelezve, hogy megérkeztem vacsora időre. Az eléje siető Réka csak ekkor vette észre a tehén két hatalmas szarván a két vadvirágból font csokort. Pír futott végig álomarcán és tudta, hogy ennek a Csaba gyereknek komolyak a szándékai.
Az utcán sétáló holland küldöttség fölötte igen csodálkozott, ők zenét telepítettek a zárt istállókba a tejhozam miatt, szerelmes üzenet hordozásra meg ott a modern technika.
Másnap aztán a templomban végképp elvesztek a magyar néplélek rejtelmeiben. „Ha ilyen szép és borzongató ez a misztikus nyelv és Himnusz, akkor mégis miért könnyes mindenki szeme tőle?” –  Egymás közt meg is beszélték aztán: „Valaha hozzánk jöttek tanulni peregrinus deákok, ma meg csak itt látunk már tele templomot”
Boldogok voltak az angyalok e különös nap a mennyben, hiszen a Szentháromság titkos tanácsvégzése kijelölte az Anyaszentegyház zarándok útját zarándok népének és a misszióhoz megtalálták a két oszlopos apostolt.
Péter az apostolfejedelem, Pál a népek térítő apostola méltó és igazságos arra nézve, hogy kiemelt szerepet kapjanak az Újszövetségben,a misszióban, az oltárnál, a szívünkben, a naptárban.
Szent Péter, az Egyház Kősziklaalapja, Jézustól kapott hatalmát az oldás és kötés, a kulcsok hatalma jelképezik mártírhalálát követően mindörökké. Szent Pál, a Biblia és az Egyház egyik legzseniálisabb theologusa, gyülekezetépítője, lelkipásztora és mártírja. A Vértanúk egyháza általuk születik meg Rómában!
Elmondhatjuk: Péter apostol maga az EVANGÉLIUM, Pál apostol maga a THEOLOGIA!
Áldott Urunk két Szentje Kr. u. 67-ben ugyanazon a napon, június 29-én halt vértanúságot Rómában.

Boldog angyalokról tesz bizonyságot az Omega zenekar oratóriumi műve. Hallgassuk meg!

Az ünnep evangéliuma (Szent Máté 16) Jézusnak azokat a szavait tartalmazza, mellyel az Egyház alapjait Szent Péter tekintélyére helyezi. A tanítás tisztaságát pedig Szent Pál mindeneket meghaladó intellektusára bízza.
A nép az Istené és Isten a népé. A Seregek Ura kihív minden népből egy lelki népet, kit egy Úr, egy keresztség és egy hit egyesít.
Senki nem születik szentnek, hanem azzá válik, – mondta valaki. Ezért voltak boldogok az angyalok,mert tudták, látták és tapasztalták, hogy az Egyház épül és követői az Úr félelmében járnak.

Grosics Gyula

Elárulok egy titkot, így életem vége felé – mondta Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa, a Fekete Párduc:
„Gyerekkoromban papnak szánt Édesanyám, én is szerettem volna az lenni, de másképp alakult az életem. De legalább mindig feketében voltam a kapuban és tudják meg, míg a fiúk elől rohamozták az ellenfél kapuját én sokszor imádkoztam értük. Így mégis pap voltam”

A csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor a magyarság egyik legnagyobb kultúrtörténeti emléke és zarándokhelye. Oltára építésekor így kerülhetett Boldogságos Szűz Mária két oldalára két magyar szent: Szent István és Szent László. Nézzük meg képet!

Csíksomlyói kegytemplom oltára
Csíksomlyói kegytemplom oltára

Az anyaszentegyház nem egyik vagy másik nemzet, mindenki benne van, mindenki benne lehet. Láthatatlan része sokkal nagyobb, mint a látható. Az egyetlen összekötő kapocs, ami ezt a széthulló emberiséget még egybekapcsolhatja. Politikai, gazdasági vagy vérségi kapcsolatok is felbomolhatnak, – mert mi bennük a közös? Csak az érdek!
Csak a Krisztus anyaszentegyháza, amely egy láthatatlan nemzet, a szolgálat és az önzetlenség nagyhatalma, az imádatnak és a bizonyságtételnek a nyelve, a lelkiségnek, emberi méltóságnak, szeretetnek és békének a birodalma.
Nincs nagyobb érdeke az emberiségnek, mint hogy az egyház csakugyan eggyé legyen. Hivatása magaslatán álljon, tudjon szolgálni és fogadják el szolgálatát.
A tárgyalóasztaloknál politikusok, gazdasági szakértők, esetleg katonák ülnek. DE KI AZ EMBERISÉG, VAGY EGY NEMZET LELKIISMERETE?
A nemzeti lét beletartozik a teremtés és a megváltás rendjébe. Péter és Pál apostolok nemzeteket látogattak, nemzeteket misszionáltak, nemzetek városaiban alapítottak gyülekezeteket.

Hazai vonatkozásunkban a kerci kolostort 1202-ben Árpád-házi Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön és azt Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el.
Királyok nyughelye, evangélium lakhelye, történelem vihara, jövő reménye, elemi iskolája fala németül és magyarul üzen a mára 10 fős magyar közösségnek.
Nézzük meg a kolostort!

Kerci kolostor
Kerci kolostor

Lev Tolsztoj

„Kiben szeretet vagyon,
abban Isten vagyon,
mert Ő a szeretet”
(Lev Tolsztoj)

Aki Tolsztojt olvassa és Kossuth Lajos húgaként megtelik szíve nemzetféltő szeretettel, az sokra bizatik. Mint az orgonasíp úgy sorakoztak a gyermekek a Kossuth családbana Zemplén-megyei Sátoraljaújhelyen: Lajos, Karolina, Emilia, Lujza, Zsuzsanna.
Rokon lelkek, szinte elválaszthatatlanok egymástól Lajos és Zsuzsanna gyermekkoruktól kezdve. Éleslátású, logikus, tanulékony mindkét fiatal. Segítette bátyját, de sokat is tanult tőle. Feltétlen híve volt Kossuthnak Meszlényi Rudolf, aki majd feleségül veszi Zsuzsannát 1841-ben, annak nővérét Terézt pedig még ugyanabban az évben a bátyja.
Életük még szorosabbá válik a kettős házassággal. De szükség is volt az erős kapcsolatokra, hiszen az 1848–49-es szabadságharc bukása után 72 tábori kórházat hoz létre az országban és a NEMZET ÁPOLÓNŐJEKÉNT mindenki sebeit kötözi, miközben gyászol áldott szíve, hiszen férje és kisfia ekkoriban hal meg.
Nem volt kötszer, gyógyszer, élelmiszer már ekkor. Kossuth a szeretett báty emigrációba kényszerül, Haynau pedig hiénaként a színre lép. Zsuzsanna édesanyjával, nővéreivel és azok gyermekeivel, négy nő és kilenc gyermek menekül az oroszhoz Nagyváradra, hátha az megkegyelmez életüknek.
Aztán csak osztrák fogságba esnek, és itt már börtön és bitó van elkészítve mindnyájuknak. Haynau őrjöng, hogy minden Kossuth ivadékot ki kell irtani!
A család és a nemzet álma, hogy visszatér Kossuth és folytatják a küzdelmet a Habsburg ellen. Összeesküvésük lelepleződik és puszta életüket mentve azonnal el kell hagyni a Habsburg Birodalom területét. Brüsszelben kitanulja Zsuzsanna a csipkeverés művészetét,de az osztrák rendőrség itt is lecsap reájuk. Amerikába menekülnek tovább.
New Yorkban folytatja munkáját már nagy betegen, a sok küzdelem, megpróbáltatás, gyász aláássa egészségét és 37 évesen meghal a száműzetésben.
Utolsó soraival tisztelegjünk a nagy Kossuth Kormányzó kis húgának áldott emléke előtt, aki felépítette a lelki házat, mert betöltötte a szeretet törvényét:

Kossuth Zsuzsanna
Kossuth Zsuzsanna

„Olyan mérhetetlen vigasz volt számomra, hogy dacolhattam a viharral, megoszthattam a nyomorúságot, hogy szenvedhettem és küzdhettem letiport, vérző hazámban. Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthettem. A magam szenvedéseit alig éreztem. Kiűztek engem a szeretett, szenvedő hazából, anélkül, hogy leborulhattam volna földjére, utolsó búcsúszót mondani. És mindez nem az én hibámból történt.”

 

„Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért,az Igaz a nem igazakért,hogy elvezessen minket az Istenhez,miután halálra adatott test szerint,de megeleveníttetett Lélek szerint”
/l.Pt.3:18/

„Amikor egy nemzet szívét kéri vissza”
A dévai Szent Ferenc Alapítvány
Szent Borbála Napközi Otthon Só Kristály hangú diákjai énekelnek a budapesti Rózsák-terei Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplomban
Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 30.

A képek forrásai:
erdon.ro
m.magyarnarancs.hu
hu.wikipedia.org

„Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” /Zsoltárok könyve 37:4/

0

Matyas kiraly

Mátyás király és udvartartása - Várad

Magyar Testvéreim!

Gróf Széchenyi Ferenc államférfi,könyvtár és múzeumalapító, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, mély hitű hatgyermekes édesapa minden esztendőben aratási ünnepet szervezett feleségével Festetics Juliannával. Magyarország egyik leggazdagabb és leghatalmasabb rangú főura imában adott hálát Istennek a termésért és a munkásoknak a hűséges fáradozásáért.
Ekkor odaszólította későbbi örökösét István fiát és azt mondta neki: „Itt állnak elől hű jobbágyaink, csókolj nekik kezet. Jeléül annak, hogy tudod, minden gazdagságunk a naponkénti kenyértől az aranyig és a könyvtárig, beláthatatlan uradalmaink,az ilyen ismeretlen és hűséges kezek munkájától függ. ”Szabadkozott az öreg jobbágy, és folyt a könnye. Majd így folytatta a hatalmas úr:" Mindnyájan tudjátok meg, örök példaként él szívemben és ég lelkemben, mikor Krisztus Urunk megmosta tanítványai lábát.
Mikor régen Mátyás urunk Európa valamennyi nyelvét beszélve beszélgetett az emberekkel. Mikor Zrinyi Ilona végakaratként azt helyezte 14 éves fiának szívére, hogy becsülje az embereket és Rákóczi Ferenc Rodostó szentjeként meg tudott bocsátani Európa valamennyi uralkodóházának, akik rendre becsapták, – sőt rokonságban is állt velük!!!"

Sík Sándor: A néma Miatyánk. E csodás imát hallgassuk meg Sinkovits Imre színművész előadásában!

„Gyönyörködj az Úrban,
és megadja szíved kéréseit!
Hagyd az Urra utadat,
bízzál benne, mert ő munkálkodik:
világossá teszi igazságodat,
jogodra fényt derít.”

Az alefbétikus zsoltár vigasztaló és tanító szándékkal fogja össze egy hosszú élet tapasztalatait. Az Isten szövetségében élő kegyes ember mellett mindig ott találta a bűnözőt, az Isten ellen lázadó embert. Fondorlat, álnokság és cselszövés az élete.
Az előbbieket Isten mindig gondviseléssel vezette, a szövetség rendjében kegyelmével, szabadításával, áldásaival vette körül. Utóbbiaknak romlás és pusztulás lett végük.
E fenséges isteni kinyilatkoztatás arra int, hogy Isten szövetségében kell élni, mert a szövetségi rend előbb-utóbb érvényre jut.
Megrendült kebellel olvasom újra és újra, testet ölt bennünk minden sorának igazsága, melyről olyan mélyen és igazán beszélt nekem Barátom, egyházunk egyik géniusza.

Wass Albert: Jegenyék. Hallgassuk meg a művet!

Valaki azt mondta egyszer, tudod úgy van az, hogy mások bűnei előttünk, a sajátunk hátunkon. Cseréljük meg.
Próbálj meg látni az Isten szemével. Nem lesz szebb, tisztább és boldogabb a világ?
Próbálj meg az Ő Lelkével hallani, hallgatni felülről jövő üzenetekre, megszólaló titkokra, Isten szívverésére.
Próbálj meg járni az Ő utaiban. Eleinte nagyon nehéz, de aztán szárnyaid nőnek, futsz és nem fáradsz el, jársz és nem lankadsz meg.
Meg tudod mosni mások lábát? – le tudod csókolni a port kérges kezéről? – belső Rodostódban meg tudsz bocsájtani a téged üldözőknek?

A nemzetek büszkén hirdetik, hogy önmagukért vannak. Nincsenek barátok, csak érdekek. A keresztyén tanítás éppen az ellenkezőjét tanítja: A népek és nemzetek egymásért vannak. Közöttük is törvénnyé tette Isten a szolgálatot.
A British Múzeum sok rablott kincse között ereklyeként őrzik egy fiatal leány múmiáját. Antonius és Kleopátra egyik gyermeke nyugszik itt. Milyen szerelem szülte ezt a csodaszép királykisasszonyt? Kelet és Nyugat találkozásának tetőpontján Alexandriában? A régi dicsőséget őrzi a halál szépsége, de ha felnyitnák a koporsót és reá fújna valaki, porrá omlana annak a világnak minden ragyogása és pompája.
A mulandóság alá vettetett hitetlen élet nem tud gyönyörködni és bízni az Úrban. Pedig történelmileg és földrajzilag is közel jártak Jézushoz.
Madách Imre róluk is írta:

„S nem érzéd-é eszméid közt az űrt,
Mely minden létnek gátjaul vala?”

Ady Endre: A föl-földobott kő. Hallgassuk meg e nagyszerű verset Latinovits Zoltán színművész előadásban!

Magába mélyedve sétált az egykori Boldog Váradon Mátyás király, hogy városalapító nagy elődjének sírjára virágot helyezzen, mikor melléje szegődött egy öreg néne, hogy tegyen igazságot ügyében.
„Felség, mióta kincses nyelvünk ékes gazdagságával szólunk Istenhez és egymáshoz, nem eshetett velünk olyan szégyen, hogy megszégyenülve zavarjanak el a primarból, ma pedig ezeket az időket éljük.
Felség, Ti ketten voltatok Szószólói ügyünknek Isten és nemzetek előtt, tegyétek ezt ma is, mert elveszünk,mint oldott kéve széthullunk, másodrangúként kezelnek a sokad rangúak, kik valaha cselédjeink sem lehettek volna.”

Az igazságos Felség szótlanul nézte a feliratot:

Str. SF. LADISLAU

Felgyorsította lépteit, hogy mihamarabb a Várba érjen Szent László sírjához.
Ott megállt, és Jézus szavait imádkozta : „László,jöjj ki”
Szavahihető emberek vallják,a SZENT LOVAGKIRÁLY kész odahagyni nyughelyét, hogy pusztuló népét megvédje és győzelemre vigye.
Visszatérve, lesz ideje megszáradni ruhájának.

„Tudjátok meg, hogy az Úr csodákat tesz hívével”

„Mert Te Uram, megáldod az igazat,
körülveszed kegyelmeddel,
mint pajzsal”

„Tégy csodát híveddel,
mert Te megszabadítod azokat,
akik jobbodhoz menekülnek
támadóik elől”

Wass Albert: A bujdosó imája. Hallgassuk meg a dalt a Kormorán zenekar előadásában!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 23.

A képek forrásai:
origo.hu

„Fedetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét mindnyájan” /Szent Pál apostol II. levele Korinthusba 3:18/

0

Szendrey Júlia szobra Koppenhágában

Magyar Testvéreim!

Szomorúan panaszkodott Petőfinek egy lelkészcimborája, hogy lelkiismeretesen készül a szolgálatra és mégis milyen kevesen vannak a templomban.
Szent Ágoston még a madaraknak is tudott szólni, Páduai Szent Antal a halaknak is, én meg a falaknak.
A költőkirály ebben a pillanatban már át is adta segítségül a jövőre nézve négysoros versét:

„Tudod mi a virág?
A földnek jósága.
Tudod mi a jóság?
A lélek virága”

A Szentlélekről a Biblia első verse azt tanítja, hogy kezdetben, mikor teremté Isten az eget és a földet az kietlen és puszta volt, sötétség és mélység uralta a Mindenséget, de az Isten Lelke ott lebegett a mérhetetlen vizek felett. Előbb volt a Szentlélek s azután lett a világ. Műalkotás az, melyet a Lélek szeretete tart össze. Istennek a Lelke itt alapgondolat, terv, állandó ihletés, megmásíthatatlan törvény, rend, a szakadatlan alkotás mámora. Az atommagok kavargó energiája, mely mögött ott a Teremtő Gondolat.

Tanult cimborám, – csapott jókedvűen Petőfi a fiatal, szótlan pap vállára: – „fedetlen arccal tükrözd vissza az Úr Isten dicsőségét és meglásd, menni fog az!”

Erdély csodagyermeke Szatmárról Kolozsváron át Marosvécsre érkezve mondta el a kövi imát és tudta, hogy csak annak az útnak van értelme, mely a templomba vezet.
Áldd meg országunkat, hogy a Te Országod épüljön benne, tükrözzük vissza az Úr dicsőségét az Erdélyi Helikon lánglelkű géniuszainak haza fiúi közösségében az Angyalok citeráján.

Dsida Jenő: Saint Therese de Lisieux. Olvassuk el a verset!

Dsida JenőSzelíd hárfával siratlak
halványszinü rózsa,
pasztell-fényü színes ablak,
finom, gyenge rózsa,
gyenge, lengő és esengő,
hold ezüstje mossa,
ezüst-zengő csöppnyi csengő,
édes kicsi rózsa!

Halál harmatát ki itta,
lenge, szűzi, drága,
fehérarcu kármelíta,
zsenge rózsa ága,
keskeny ajkad égi csókra
nyílott, tiszta mátka,
szép erények rózsacsokra,
rózsaszínü ága.

Máris mentél, alig jöttél,
így vagyon megírva,
fájó illatot köhögtél,
sárga rózsa szirma,
várt a messzi csillag-oltár,
csupa perzsa, szmirna,
alig voltál, beleholtál,
sárga rózsa szirma.

Liliomon éldegélsz most,
rózsa lett a vérted,
habfelhőkön mendegélsz most
s dalomat nem érted,
pedig lelkem sírna, sírna,
vagy röpülne érted –
Hull a földre rózsa szirma,
amint megigérted.

Mennyi rossz tett, csúnya emlék,
én voltam, ki tette,
akasztófát érdemelnék
s rózsát adsz helyette,
buja voltam és goromba
és gőgös felette:
nem borulhatsz hát karomba,
rózsát adsz helyette.

Arcod édes égi fényt vet,
hull a rózsa, hull, hull,
kék felhőn vár Vőlegényed,
hull a rózsa, hull, hull,
tapsikolnak mind a szentek,
hull a rózsa, hull, hull,
amint kézenfogva mentek,
hull a rózsa, hull, hull.

Áttetsző és lenge kis szent,
rózsákat pazarló,
kérd meg énhelyettem Istent,
hogy ne nézze gyarló
voltomat és hadd mehessek,
hol a Hold a sarló,
vándortársatok lehessek,
rózsákat pazarló.

Szelíd hárfán hadd mulatlak,
halványszínü rózsa,
Isten házán szines ablak,
égszín gyenge rózsa,
zsenge, lengő és esengő,
Krisztus csókja mossa,
csókkal zengő csöppnyi csengő,
édes kicsi rózsa!

Mindörökkön élni, élni
adassék meg nékem,
lábatoknál üldögélni
rózsalevélkéken,
Krisztussal s Veled beszélni
fent a tiszta égen,
éldegélni, üldögélni
rózsalevélkéken.

Angyalsóhaj illatából
szirmokat csinálni,
csillagházunk ablakából
földre ledobálni,
szent szerelem szüzi bokra,
egy szobában hálni
Veletek és ágyatokra
rózsákat dobálni!

A legfelségesebb munkája a Szentléleknek az, hogy lelkeket kiválaszt s azokat csendesen alakítja. Olyan munka ez, mint amikor egy erdő szélén valaki virágoskertet ültet.
Ékességre, nemességre, szépségre plántál. Istennek Szentlelke az emberiség őserdeje szélén az Anyaszentegyházban végzi káténk szerint az idők kezdetétől az idők végezetéig. A Szentlélek Krisztus Urunk arcára alakít át egy boldog ismerettel. Ennek az ismeretnek tárgya: Krisztus.
„Mi pedig, miközben fedetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre”
Ennek az ismeretnek mindig közvetlennek kell lennie. Nem könyvekből, egyháztörténelemből, fárasztó magyarázatokból, hanem személyes tapasztalatból.
Tudhatta e Szendrey Ignác a keszthelyi Festetics-uradalom intézője, hogy leánya sírkövére ő vési fel Petőfi Sándor nevét, akit nem sokra tartott és mégis veje lett?

Szendrey Ignác
Szendrey Ignác

Számára Csokonai volt a magyar irodalom kezdete és vége.
Tudhatta e Boncza Miklós, hogy mégis beteljesül álma? Nem kell látnia életében a hírhedt-züllött Adyt! Számára Jókai volt a magyar irodalom kezdete és vége.

Boncz Miklós
Boncza Miklós erdélyi földbirtokos

Kedves Bertukája Csinszka néven mégis Ady oldalán állt ravatala mellett 1917-ben, de ő már messze járt…

Ha közvetlennek kell lennie egy ismeretnek, akkor bensőnek is kell lennie.

Szendrey Júlia: Gondolatim, Érzeményim. Olvassuk el a verset!

Szendrei JúliaGondolatim, érzeményim
Szárnyra keltenek,
Nyitva hagytam kalitkájok
S elröpültenek.

Ne szálljatok a világba
Ne hagyjatok el,
Nem vár ott barát ti rátok
Nem meleg kebel.

Nem leltek ott rokonszívre,
Hova szálljatok,
Részvétlenség hidegétől
Meg kell halnotok.

Örömimnek, bánatomnak
Édes gyermeki,
Szívem rejtett világának
Kis szülöttei.

Ugy jártok, mint a pillangó,
Mely a tűzbe száll,
S az égető lángok közt ott
Vár rá a halál.

A gúny éles hahotája
Fog köszönteni,
S minden illatos virágról
Elrezzenteni.

S addig szálltok ágról ágra,
Míg a tövisek
Szárnyatokból minden tollat
Ki nem tépdesnek.

S összezúzva, összetépve
Földre hullotok,
S a feledés nehéz lába
Átmegy rajtatok.

Ne szálljatok a világba,
Ott csak bú talál;
Nálam élet, ott keserű
Szomorú halál!

Az, hogy kik voltak Jézus kortársai, közeli-távoli ismerősei ma már nem igazán fontos. De ami megmarad, az a nagy szeretet, amellyel látott és szeretett, mikor még nem is éltünk a föld színén. Önmagában megtestesítette a jóakaratot, irgalmat, kegyelmet melyet szívében hordozott. Keresztfának haláláig való engedelmessége a megváltás áldozata.
Mélyre kell itt eveznünk.
Ki gondolhatta 1850-ben Pesten, hogy majd 168 év múlva szobrot emelnek Dánia fővárosában Szendrey Júliának? Koppenhága elegáns népe nem Petőfi zsenijét látja ott, hanem H. C. Andersen népi írójuk hiteles és hűséges magyar fordítóját!
A nemzet özvegyének, a honvéd özvegyének, a Szeptember végén című vers világhírű múzsájának hősies küzdelmét értékelték.
Még sokan emlékeznek, hogy 1849 dermesztő novemberében férfiruhában, rövidre vágott hajjal, elborult elmével bolyong valaki Fejéregyháza és Héjjasfalva között, ahol Heydte osztrák báró elmondja: látta, hogy még mozgott a költő amikor hatalmas szúrt sebbel oldalán feküdt, lélegzett, mikor tömegsírban eltemették. Értse meg, harcos is volt, nem csak költő, ellenünk harcolt.
Az osztrákok örültek Segesváron, hogy a Kossuth-kutya, a legveszedelmesebb magyar halott.

Kárpátia zenekar: Kisarjadt vér. Hallgassuk meg a dalt!

A hír hallatán Júlia eszméletét vesztette, majd apja vitte haza félőrülten és ekkor már csak az ital segített. Fejébe vette, hogy hátha mégis él az a Sándor, aki olyan szépen tudott írni mint senki más e világon. Megyek a jó öreg Bem apó után Törökországba! – kiáltotta. De ki ad útlevelet egy hírhedt Petőfi özvegynek? Csak Jakob Haynau jogosult.
Az aljas osztrák hóhér hozta formáját: „ha kegyednek szerelemre van szüksége ezért nem igazán kell Törökországba mennie”. Ezután bejelentkezett gavallérnak Haynau jobbkeze, egy cion-barát herceg Liechtenstein, aki minden földi jót felkínált Bécsben, mint egykor a Sátán Jézusnak. Júlia arra sem méltatta, hogy leköpje.
Később megismerhette Haynau börtöneit is Szendrey Júlia, szobájában Kossuth, Petőfi és Bem képeket talált a rendőrség.

„Mese-tüzében alkonyi sugárnak
Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak”
Keszthely, Nagykároly, Erdőd, Koltó, Székelykeresztúr, Kolozsvár, Segesvár ormai üzenik, hogy mindeneken túl most is írja valaki, a világirodalom fékezhetetlen kobzosa, angyalok barátja, Jézus dicsőségének hű tükre: „Minek nevezzelek?”

Sík Sándor: Kék hegyek. Olvassuk el a verset!

Sík SándorMese-tüzében alkonyi sugárnak
Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak.

Lelkedbe lopják arcuk hűvösét,
És zsongva hív a kéklő messzeség.

Szívedre hullnak, mint az enyhe harmat,
Hívó, mosolygó messze halk hatalmak.

És lelkedet kitárod csendesen
És elindulsz a kék ösvényeken.

Nézel, komolyan, hittel mosolyogva
A fátylasarcú esti hegyfokokra.

És mégy és mégy. Ki tudja, merre mégy?
Ki tudja, meddig zeng a messzeség?

Minő titkoktól terhesül a távol?
A hegyek arcán hétszeres a fátyol.

De megállanod soha nem lehet,
Mert rádleheltek egyszer a hegyek.

Szendrey Júlia tudta, hogy Jézus áldozatának gyümölcse békessége és menedéke lesz. Szüksége is volt reá, hiszen Zolikájának sorsa hányatott lett, második érdekházassága pokol lett, betegsége innen a negyvenen szólította sírba. Édesapja ekkor értette meg, ki is volt az ő egykori szeme fénye?
A Szentlélek átalakító munkája, hogy annyi személyes vagy közösségi veszteség után is képesek vagyunk tükrözni az Úr Jézus Krisztus dicsőségét, mint Trianon átkának egyik leggyalázatosabb helyszínén Szelmencen, ahol Haynau barátai Magyarország felszámolásán dolgoztak. Az apostol szerint: „Ezeknek a gondolkodását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát”

Kormorán zenekar dala: Elveszített kézszorítás. Hallgassuk meg a dalt!

„Felragyog előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán”

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 16.

A képek forrásai:
delmagyar.hu
tudasbazis.sulinet.hu
hu.wikipedia.org

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” /Szent Pál apostol levele a Galata gyülekezethez 6:2/

0

Magyország keresztre feszítése

Magyar Testvéreim!

Ez a törvény Isten szeretetének törvénye. A másokért való élésnek a törvénye. A kereszt alatt gúnyolva mondják: „Másokat megtartott, magát nem tudta megtartani?” Nem tudta! Szent Urunk élete fölött ott volt a szeretet törvénye: másokért meghalni.
Hányszor megtörtént már, hogy mi nem voltunk képesek mások lelki vagy anyagi terhéből egy fikarcnyit sem átvállalni? Pedig azt hittük, teherbíró keresztyének vagyunk…
Minden élet befelé nehezedő súllyal bír, ahogyan emlékezik egy régi diák Trianon átok-verte Nagypéntekére:

„Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített sendben, inkább magának mint nekünk, ennyit mondott: Consummatum est, – Elvégeztetett!
Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, lebororultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok.
Nagymagyarország keresztre feszítésének napja volt, 1920. június 4-én Pénteken”.

A világ teljes értetlenséggel, süketen és vakon esik át ezen a fenséges jézusi-apostoli törvényen is. Másokért élni? Másokért meghalni? Mások terheit hordozni? – Hiszen én mindig a fordítottját láttam, hallottam, tapasztaltam, mondja a régi diák. Az erős elveszi a gyengétől, legyen az egyén vagy nemzet. Ki akarja itt még Krisztus törvényét betölteni?
Az e világ istene a Sátán és az ő forgatókönyve látszik megvalósulni, kottájából játszanak a világ urai, kik intézik sorsunkat.
Jézusnak nem volt saját terhe, mert nem volt bűne. Bűneink terhének hordozója Ő.
Saját és szeretett népe terhét Jézussal kívánta megosztani gróf. Apponyi Albert a XX. sz. egyik legkiválóbb szellemi nagysága, mikor a 7-tagú Küldöttséggel kiutazott Párizsba 1920 januárjában, hogy megkísérelje a lehetetlent a világ uraival szemben, kik ekkora már megácsolták a keresztet a Szent Korona Országának.
Nézzük meg a két részből álló kisfilmet, melyet ma is tanítani kellene, de ilyen lelkiségű tanárok már nincsenek!

1. gróf. Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban I. rész.

2. gróf. Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban II. rész.

Szent Pál apostol e levelével meg akarja óvni a kelta eredetű galatákat a judaista keresztyének tévtanításaitól, hiszen a pogány keresztyénekből zsidó prozelitákat akartak csinálni, mely kötelezővé tette a körülmetélkedést, valamint esküt kellett tenni a Tórára. A politikai befolyás volt a cél, Wass Albert író így fogalmazta meg: „minden a piacokról szól”
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet. Hallgassuk meg Selmeczi Roland színművész előadásában!

Deák Ferenc az elválást mondotta a világon a legrosszabb dolognak. Ha ez igaz,akkor a találkozás a világon a legkedvesebb és leghasznosabb dolgok közé tartozik. Különösen kedves és hasznos egy olyan család tagjainak, akik rég nem látták egymást, egymásra vannak szorulva, mindegyik egymagában elhagyatva él, s nem utolsó sorban szeretik egymást.

Deák Ferenc

„Hazajöttél kedves fiam, vártalak, de vártalak,
Harminc éve, száz éve, mióta nem láttalak.”

Ahogyan kiáltották 2005-ben Csíkszeredában az Illés koncerten a székelyek: „85 évet késtetek!”

Hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát: Sólyom a Hargitán!

Egyik legnagyobb püspökünk a Bánffyhunyadról származó Ravasz László volt, kit Mindszenty József hercegprímáshoz hasonlóan a kommunista terror egyházi segédlettel ahogy lenni szokott…,  – 1948-ban örök száműzetésbe kényszerített.
A 2. bécsi döntés után 1940-ben az ORLE elnökeként Komáromba hívta össze a gyűlést, ahol ezt mondta:

Ravasz László

„Köszöntöm ezt a várost és ősi gyülekezetét. Ez is olyan város és gyülekezet, amely minden magyar ember lelkét legalább ifjú korában lebilincseli. Komárom szinte második szülőföldje lett mindenkinek, aki a Jókai lelkével álmodott, emlékezett,gyönyörködött. Otthon vagyunk itt, mintha gyermekemlékeink galambdúcába szállna vissza a lelkünk rövid pihenőre.
Legnehezebb időkben a legszebb kezdet. Épüljön és álljon időtlen időkig a megújult Magyar Sion!”

Trianon Emlékművek – Kárpátia zenekar szakrális dalát hallgassuk meg: Egy az Isten, egy a nemzet!

Nem tudnak annyit mások rombolni, amit mi ne tudnánk felépíteni. Megborzadunk e szótól: Trianon. Mások bűnét hordozzuk,mint Krisztus Urunk.
De nem csak bűnöket kell hordoznunk, hanem terheket is. Azoknak a nemzettestvéreinknek lelki-anyagi terheit, kikhez mostoha volt a sors. A nacionál-kommunista, majd vad kapitalista világ egy évszázad alatt megzilálta sorainkat.
Az utolsó idők ámítói mindig másokat akarnak tanulásra és elfogadásra ösztönözni, miközben maguk soha nem jutnak el az igazság megismerésére.

Reményik Sándor: Trianont ledöntjük. Olvassuk el a verset!

Reményik SándorTéli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagyvilágon.

Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres kardját a magyarnak.
De még minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk
Csak mi, csak mi ne emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szűz tiszta igazunk
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.

De hirdessük gúzsba kötött kézzel
Sebes ajkkal, lázadó vérrel
Idézve menny, pokol hatalmait
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.

Kezünk bár nem pihen a kardvason
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövő századok s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.

E sebek és e fájdalom örök.
Ettől vonaglik minden magyar rög
Ettől vérez ki majd nyomunkba hág
Ettől nem gyógyulnak az unokák.

Tátra erdők ettől zúgnak-búgnak
Ettől reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kővé ettől válnak
Kemény kövek élő szívként fájnak.

Amíg élünk ettől fájunk, égünk
Sírban ettől nem lesz pihenésünk
Ettől szorul a kezünk ökölbe
Ettől sír a gyermek anyaölben.

Fenyőmadár behavazott fákon
Száraz haraszt téli pusztaságon
A folyók, a fák, a füvek szelleme
Minden süvít, mi nem nyugszunk bele.

Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet
Versailles-ig lobogjon az üzenet
Hogy megroppant bár karunk ereje
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 9.

A képek forrásai:
1848.network.hu
holokausztmagyarorszagon.hu
hu.wikipedia.org

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” /Szent Pál apostol levele a Galata gyülekezethez 6:2/

 

Magyar Testvéreim!

 

Ez a törvény Isten szeretetének törvénye. A másokért való élésnek a törvénye. A kereszt alatt gúnyolva mondják: „Másokat megtartott, magát nem tudta megtartani?” Nem tudta! Szent Urunk élete fölött ott volt a szeretet törvénye: másokért meghalni.

Hányszor megtörtént már, hogy mi nem voltunk képesek mások lelki vagy anyagi terhéből egy fikarcnyit sem átvállalni? Pedig azt hittük, teherbíró keresztyének vagyunk…

Minden élet befelé nehezedő súllyal bír, ahogyan emlékezik egy régi diák Trianon átok-verte Nagypéntekére:

 

„Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített sendben, inkább magának mint nekünk, ennyit mondott: Consummatum est, – Elvégeztetett!

Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, lebororultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok.

Nagymagyarország keresztre feszítésének napja volt, 1920. június 4-én Pénteken”.

 

A világ teljes értetlenséggel, süketen és vakon esik át ezen a fenséges jézusi-apostoli törvényen is. Másokért élni? Másokért meghalni? Mások terheit hordozni? – Hiszen én mindig a fordítottját láttam, hallottam, tapasztaltam, mondja a régi diák. Az erős elveszi a gyengétől, legyen az egyén vagy nemzet. Ki akarja itt még Krisztus törvényét betölteni?

Az e világ istene a Sátán és az ő forgatókönyve látszik megvalósulni, kottájából játszanak a világ urai, kik intézik sorsunkat.

Jézusnak nem volt saját terhe, mert nem volt bűne. Bűneink terhének hordozója Ő.

Saját és szeretett népe terhét Jézussal kívánta megosztani gróf. Apponyi Albert a XX. sz. egyik legkiválóbb szellemi nagysága, mikor a 7-tagú Küldöttséggel kiutazott Párizsba 1920 januárjában, hogy megkísérelje a lehetetlent a világ uraival szemben, kik ekkora már megácsolták a keresztet a Szent Korona Országának.

Nézzük meg a két részből álló kisfilmet, melyet ma is tanítani kellene, de ilyen lelkiségű tanárok már nincsenek!

 

1. gróf. Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban I. rész.

 

V I D E Ó

 

2. gróf. Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban II. rész.

 

V I D E Ó

 

Szent Pál apostol e levelével meg akarja óvni a kelta eredetű galatákat a judaista keresztyének tévtanításaitól, hiszen a pogány keresztyénekből zsidó prozelitákat akartak csinálni, mely kötelezővé tette a körülmetélkedést, valamint esküt kellett tenni a Tórára. A politikai befolyás volt a cél, Wass Albert író így fogalmazta meg: „minden a piacokról szól”

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet. Hallgassuk meg Selmeczi Roland színművész előadásában!

 

Deák Ferenc az elválást mondotta a világon a legrosszabb dolognak. Ha ez igaz,akkor a találkozás a világon a legkedvesebb és leghasznosabb dolgok közé tartozik. Különösen kedves és hasznos egy olyan család tagjainak, akik rég nem látták egymást, egymásra vannak szorulva, mindegyik egymagában elhagyatva él, s nem utolsó sorban szeretik egymást.

„Hazajöttél kedves fiam, vártalak, de vártalak,

Harminc éve, száz éve, mióta nem láttalak.”

Ahogyan kiáltották 2005-ben Csíkszeredában az Illés koncerten a székelyek: „85 évet késtetek!”

 

Hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát: Sólyom a Hargitán!

 

Egyik legnagyobb püspökünk a Bánffyhunyadról származó Ravasz László volt, kit Mindszenty József hercegprímáshoz hasonlóan a kommunista terror egyházi segédlettel ahogy lenni szokott…, – 1948-ban örök száműzetésbe kényszerített.

A 2. bécsi döntés után 1940-ben az ORLE elnökeként Komáromba hívta össze a gyűlést, ahol ezt mondta:

 

„Köszöntöm ezt a várost és ősi gyülekezetét. Ez is olyan város és gyülekezet, amely minden magyar ember lelkét legalább ifjú korában lebilincseli. Komárom szinte második szülőföldje lett mindenkinek, aki a Jókai lelkével álmodott, emlékezett,gyönyörködött. Otthon vagyunk itt, mintha gyermekemlékeink galambdúcába szállna vissza a lelkünk rövid pihenőre.

Legnehezebb időkben a legszebb kezdet. Épüljön és álljon időtlen időkig a megújult Magyar Sion!”

 

Trianon Emlékművek – Kárpátia zenekar szakrális dalát hallgassuk meg: Egy az Isten, egy a nemzet!

 

Nem tudnak annyit mások rombolni, amit mi ne tudnánk felépíteni. Megborzadunk e szótól: Trianon. Mások bűnét hordozzuk,mint Krisztus Urunk.

De nem csak bűnöket kell hordoznunk, hanem terheket is. Azoknak a nemzettestvéreinknek lelki-anyagi terheit, kikhez mostoha volt a sors. A nacionál-kommunista, majd vad kapitalista világ egy évszázad alatt megzilálta sorainkat.

Az utolsó idők ámítói mindig másokat akarnak tanulásra és elfogadásra ösztönözni, miközben maguk soha nem jutnak el az igazság megismerésére.

 

Reményik Sándor: Trianont ledöntjük. Olvassuk el a verset!

 

V I D E Ó

 

Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2018. június 9.

„Írd meg tehát, amiket láttál: amik vannak, és amik történni fognak ezek után” /Mennyei Jelenések 1:19/

0

TRIANON

Magyar Testvéreim!

„Fáj a Földnek és fáj a Napnak s a Mindenségnek fáj dalom, de aki nem volt még magyar, nem tudja, mi a fájdalom” (Dsida Jenő)
„Gyászom van, lélekölő gyászom”, – mondjuk a költővel, mert ami a szerbeknek, osztrákoknak, szlovákoknak, ukránoknak, románoknak öröm, AZ A MAGYAROKNAK GYÁSZ!

TRIANON A VILÁGTÖRTÉNELEM ALJAS GAZTETTE VOLT DARABOKRA SZAGGATOTT HAZÁNK NEVÉBEN KÖVETELJÜK: IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!

Lobog az örök mécses az apostoli kettős kereszt tetején, a Királyok Városának fenséges harangjai kondulnak és hangjuk sírja a világnak a Csillagösvényről: Attila király birodalmát, Árpád fejedelem honát, Szent István – Szent László királyok ezeréves Államát a nagyhatalmak prédaként dobták oda utódállamok martalékául.
Porba hullott a Szentkorona-tan, az Aranybulla, a Vallásszabadság. A világ legrégebbi Alkotmánya, melyre a jogállam épült, elveszett. Trianon a gyűlölet, bánat, tehetetlenség szinonimája lett.

Juhász Gyula: Trianon hallgassuk meg a verset Csurka László színművész előadásában!

Gárdonyi Géza az örök helytállást, bátorságot és hazaszeretet hordozó író-óriás ezt mondta egyszer: Legjobb művem az Egri csillagok, legkedvesebb könyvem a Biblia és ezt a verset viszem Isten elé:

„Gyermeknek is: „Mily szép rege,”
Bölcsnek: „Rejtelmek tengere!”
Fal, – s túl rajta élő hangok,
Köd, s benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom:
Csak megnyitom s benn vagyok.
Ablakán a Paradicsom
Rózsáira láthatok”

Gárdonyi Géza

A látás, a hallás és a szólás csodája a Kárpátia zenekar hazaszeretete, mely Trianon átkát így foglalta dalba: Magyarország katonái. Hallgassuk meg a dalt!

Az a nagy megtiszteltetés ért másodszor bennünket ebben az esztendőben, hogy NAGYTISZTELETŰ SZÁSZ ATTILA, TUDÓS – TISZTELETES ESPERES LELKIPÁSZTOR HOZTA EL SZÁMUNKA A GÖRGÉNYI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE KÖSZÖNTÉSÉT ÉS KÖRTVÉLYFÁJA GYÜLEKEZETÉNEK SZERETETÉT.

Olvassuk el Nagytiszteletű Esperes Úr igei tanítását!

AMIKOR MEGKONDULTAK A HARANGOK

Amikor megkondultak a harangok…

A harangok sokszor megkondulnak.
Legtöbbször templomba hívnak, földhöz ragadt állapotunkból Isten szentséges világába. Az immanensből a transcendesbe. Az emberiből az istenibe. Mert szükségünk van néha isteni magasságokba emelkedni. Hogy egyre inkább emberek maradhassunk. A szó igazi, isteni értelmében.
Néha örömhírt konganak világgá, máskor fájdalmasan zengenek, mély, bús hangon sírnak.
Amikor egy országban egyszerre kondulnak meg a harangok, ott égbe kiált a fájdalom.
1920. június 4-én Magyarország harangjai hirdették azt, amit egy nép szavakban már el nem tudott mondani. Amit már csak a harangok tudtak világgá kongani. Hogy összedőlt egy világ. A magunk összedőlhetetlennek vélt ezeréves világa.
Nem lehet! -mondták oly sokan, százezrek kétségbeesve, és összecsomagolták kis cókmókjukat, hogy azzal  nekilóduljanak a világnak. A bizonytalannak. Hogy előlről kezdjenek mindent. Hogy magyarok maradhassanak. Hogy emberi életet éljenek. Nyomukba kiüresedett falvak, városok. És az itthonmaradtak leírhatatlan fájdalma.
Lehet, mert kell! – mondták fogcsikorgatva még többen, akik tovább szántottak, vetettek konokul, családot alapítottak és gyermeket nemzettek, és Erdélyi Helikonba tömörültek, és iskolákat alapítottak, és a szószékeken Igét hirdettek. A megtartatás, a megmaradás Igéit. És imádkoztak kitartóan, eget döngetve…Mert hittek…reméltek…
Lehet, mert kell! - valljuk azóta is, még ha halkabban, néha tétovázva is. Kell!...

Ki a magyar? -kérdezték oly sokan nagyjaink.
Széchenyi István szerint nyelvében él a nemzet.
Csakhogy magyarul beszélve is lehetünk ám idegen szívűek!

Magyar az, akinek fáj Trianon, hangzik Illés Gyula sajátos, magyar fájdalom szülte hitvallása.
Legjobb költőink megírták a maguk Nem, nem, soha verseit. Dsida Jenőből a Psalmus Hungaricus fájdalmas sorai törnek fel. Bizonyságául annak, hogy az elszakítottság fájdalmában megtalálta költői rendeltetését:

Vagy félezernyi dalt megírtam
s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!

2004. december 5-nek emléke jut eszembe. Hétköznapi, prózai történet. Lenyomata a pillanatnyi politikai érdekek keltette hangulatnak.
Néhány erdélyi  református lelkipásztorral igehirdetési körútra indultunk az Anyaországba. Ébresztgetni az alvó öntudatot. Önmagunkban is felkelteni a reményt. És imádságban kérni az akkor még lehetetlent. Magam Jászberényben hirdettem az Igét. A gyülekezet lelkipásztora reggel 4 órakor kelt útra Budapest felé, hogy ott szavazatát leadhassa és az istentisztelet kezdetére vissza érkezhessen. Szép példájaként a hitből fakadó öntudatnak. Istentisztelet végén kezet fogtam a gyülekezettel. Idős néni, szinte elnézésemet kérve súgta: Ő igazán tudja mi lenne ebben a történelmi helyzetben a tennivalója, de ne haragúdjak, neki olyan kevés a nyugdija. Alig jut belőle saját magának a mindennapi betévőre. Nem szóltam. Csak összeszorult a szívem.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet. E három. Ezek között pedig a legnagyobb a szeretet, -hallom Pál apostol szavait.
A harangok azóta is konganak. Fülünkben. Leginkább pedig a szívünkben. Konganak fájdalmasan. Mélabúsan.
Maradjon meg a hit, a remény. És főleg a szeretet…
Hogy tudjuk hangjukat elhordozni…

Szász Attila lelkipásztor

Szász Attila
lelkipásztor

Szívből köszönjük Esperes Úr szolgálatát, hálásak vagyunk, hogy szerteágazó szolgálati teendő közepette tudott időt szakítani a net-szószék mintegy ezer fős gyülekezetére.
Imádságunkban hordozzuk, Isten gazdag áldása kísérje további Életét, Szeretteit, Szolgálatait az egykori Tündérkertben, a hitbuzgóság földjén.

Hiszünk a Biblia, a Hitvallásaink erejében és igazságában. Hiszünk abban, hogy igen is van geopolitikai realitása nemzetközi színtéren legalább az autonómia törekvések megvalósulásának. Nem mondunk le a területi követelésekről, áthat bennünket a revízió gondolata Deák Ferenc és Horthy Miklós szellemében. Eljöhet a kedvező történelmi pillanat, mert Isten a történelem ura és készen kell állnunk.

Nagy megtiszteltetés számunkra és úgy gondoljuk Kerecsenyi Tibor szerkesztő urral és Szeretteimmel, hogy szerény elismerése munkánknak az a sok-sok olvasói levél, mely az elmúlt öt esztendőben érkezett a 300 igei dolgozat megbecsüléseként. Hely hiány miatt mindössze hétnek jutott hely, de mindenkinek köszönjük, aki szóban és írásban erősít további munkánkban.

Az Úr legyen őriző pásztora közösségünknek.

Az igehirdetés után hallgassuk meg a Kárpátia zenekar új albumának aktuális dalát: Az Irredenta

Végezetül, néhány olvasói levél. Olvassák szeretettel, ahogy küldték nekünk.

1. Dr. Bakos Cinnia orvos

Kedves László!

Gratulálok a bizonyítványhoz,a tudás-ismeret nagy érték,továbbadni kötelesség.
Köszönöm a hírleveleket,üdv: B.Cinnia

2. Csoma Zoltán – lelkipásztor

Nagy szeretettel gratulálunk,van még egy szép bizonyítvány !

Csoma Zoltánék

3. Kádár Lajos újságíró

Szia Laci Bácsi!

Köszönöm a rengeteg szépet, jót amit küldesz.

Üdvözlettel: Kádár Lajos

4. Petrás János énekes – zeneszerző (Kárpátia zenekar)

Kedves László Barátom!

Nagyon szép és lélekemelő gondolatok.
Külön köszönet, hogy a Kárpátiát is megemlítetted.
A Mártír papokról pedig elgondolkodtattál, de nálunk a szövegeknek meg kell érni annyira, hogy a gyümölcse bárkinek fogyasztható legyen, kortól és felekezettől függetlenül. De nagy kihívás!!!
Nekem nagyon tetszenek a párhuzamok, Isten igéje és a Magyarság igéi között!
Ha ezeket követjük, törekszünk arra, hogy így is éljünk, nem lesz itt semmi baj.
Isten vezesse tetteidet tovább is.

Üdvözlettel: Petrás János

5. Tabajdi György Pál mérnök, egyházközségi gondnok

Drága László Barátom!

Hétről-hétre épülök írásaidból.
Az Isten áldjon meg érte és gratulálok sikeresen elvégzett legutóbbi tanulmányaidhoz.

Ölel barátod: Tabajdi György Pál

6. Szabó György vállalkozó

A Jó Isten tartsa meg meg drága Családodat erőben,egészségben az emberi élet legvégső határáig!

Gyuri

7. Szász Attila lelkipásztor – esperes (Körtvélyfája – Szászrégen) Erdély

Köszönetnyilvánítás

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal részére,

Debrecen, Piac u. 54.

Alulírott, a Görgényi Református Egyházmegye esperese, (Erdély, Románia), ezennel tiszteletteljes köszönetemet fejezem ki a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal részére azért a humanitárius jellegű élelmiszer adományért, melyet az önkormányzat két alelnöke Mohácsi László lelkipásztor, önkormányzati képviselővel egyetemben a magyarfülpösi Szivárvány alapítvány részére 2017. december 14-én eljuttatott.
Szeretném közölni Önökkel, hogy az adomány egy olyan alapítványhoz került, mely szórványvidékről származó, nehéz anyagi helyzetben élő magyar családok gyermekeinek oktatásával foglalkozik, akiknek szülőhelyén nem lenne lehetősége az anyanyelven való tanulásra. Az alapítvány ingyenes oktatást, kosztot és ruházatot biztosít a gyerekeknek, sőt, lehetőség szerint családjaikat is humanitárius segélyekben részesíti. E szolgálatot nem állami támogatással végzi, hanem pályázatok, civil szervezetek, egyházak pénzbeli és terménybeli juttatásaival. Az alapítvány munkatársai a lehető legnemesebb célt szolgálják tehát: olyan gyerekek oktatását, nevelését végzik az otthon oly gyakran hiányzó szeretetet is pótolva, akik reményeink szerint erdélyi magyar népünknek a jövendőben hasznos tagjai lehetnek.
Szívből köszönjük, hogy nemes szolgálatunk ez úttal az Önök támogató szeretetével találkozott. Úgy vélem, ezennel Önök is behelyeztek egy téglát népünk szülőföldön való megmaradásának reménybeli épületébe. Egyházi szolgálatot végző emberként engedtessék meg nekem egy bibliai Ige idézése: Ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal. (1János 3,18)
Az Önök adománya hitelessé tette a szót és picit szebbé tette a Magyarfülpösön tanuló gyermekek mindennapi élet-valóságát. Egyben erősítette gyerekekben, felnőttekben a hitet: népünk megmaradásának sokszor nehéz, de nemes  szolgálatában számíthatunk egymásra, jóérzésű, nem csak szavakkal, de cselekedetekkel is segíteni kész testvérekre.
Kívánom Isten gazdag áldását életükre, mindazon testvéreink életére, akiknek munkája, fáradozása, de mindenek előtt szeretete van benne a hozzánk eljuttatott adományban.
Egyben kívánok Önöknek Istentől megáldott békés karácsonyi ünnepet és örömteli, sikerekben gazdag újesztendőt.

Körtvélyfája, 2017. december 16.

Szász Attila
esperes

 

Mohácsi László tiszteletes úrMohácsi László
tisteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 2.

A képek forrásai:
vitezirend.com
hu.wikipedia.org

„Megkapjátok a Szentlélek ajándékát” /Apostolok Cselekedetei 2:38/

0

El Greco: A Szentlélek eljövetele

Magyar Testvéreim!

Empedoklész görög filozófus szerint a föld, a víz, a levegő, a tűz maga az élet. Ha mindegyik elem áldásos hatásait vesszük figyelembe, meglátjuk, hogy mindegyikben jelen van a Szentlélek. A Szentlélek életünkre gyakorolt pozitív hatása mérhetetlenül gazdag, hiszen a teljesség ragyog fel benne.
Az Ószövetségi szent iratokban mint ruah jelenik meg, mely lebeg a mindenség felett a teremtés hajnalán. Vezeti a történelem útján a népeket, tanítja a jóra az embereket, prófétál a megmaradás mellett.
Az ószövetségi kor végén megjelenik a hellénizmus mindenhatóságba vetett álma. Az egész görög világ alapgondolata az emberi ész felségjogának elismerése volt. A világ ésszerű, rendezett valóság. Természete szerint engedelmeskedik azoknak a törvényeknek, amelyeket az ész ismer fel és állapít meg. Minden cselekvésnek értékét belső ésszerűsége adja meg és a világ felett való uralom tulajdonképpen az ész uralma.
A római szellem azt a nagy felfedezést tette, hogy a világ alakításában legfőbb erő az emberi akarat. Ezért az élet kérdése valójában szervezés, akarás és program kérdése.
Jogrend, közigazgatás, hadsereg és infrastruktúra a rendezett élet záloga.
Ész és akarat az antik világ nagy ajándéka, máig el nem fogyasztott tőkéje. – Ha minden meg van már amit az ész diadala adhatott „szépben-jóban télben, csak nem engedelmes nagy teljesülésben” (Ady Endre), ha meg van terítve a jog asztala, működik a társadalom, menetel a sereg, egyszer csak azt látjuk, hogy üres minden. Leginkább a szívek, a kapcsolatok, a holnapok. Minden meg van, de valami mégis hiányzik.

Az égető kérdésre választ ad ez a kisfilm: „Legyen nekem a Te igéd szerint” Nézzük meg!

A hit különös lelki erő. Gyermeteg és hősi vonások, együgyű és zseniális alkotóelemek, nyomorúságok és hatalmasságok keverednek benne. Sokszor megjelenik szemeim előtt a legnagyobb magyar, egyik példaképem Rákóczi Ferenc, amint 8 évesen sírva imádkozik sáros kis tábori sátrában, ahová elvitte nevelőapja a kuruc-király, Thököly Imre.
Vagy 14 évesen a jezsuita cellában Bécsben, amikor utoljára látja imádott édesanyját Zrinyi Ilonát, a világ leghősebb asszonyát, aki átadja az álnok Kollonich bíborosnak nevelésre.
Majd Rodostóban, amikor már mindenét elvette a gonosz Habsburg ami kedves volt számára, csak az emlék és a napi ötszöri imádság tartotta.

Ady Endre: Istenhez hanyatló árnyék  Hallgassuk meg a verset Cseke Péter színművész előadásban!

A Szentlélek legnagyobb ajándéka egyéni életünkben a HIT, közösségi életünkben pedig az EGYHÁZ!
Művészi szépséggel fogalmaz az apostol a Hit titkáról a Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében:
„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek.”

A hitet Isten az öröm szolgálatába tudja állítani, mely a Szentlélek munkája bennünk. Lehet, hogy nem mindig teljes az ész diadala és az akarat rendje mint az antik világban volt, mégis tudunk boldogok és elégedettek lenni, mert van HITÜNK és van EGYHÁZUNK. Tudunk vágyakozni hittestvéreinkhez, népünkhöz, szülőföldünkhöz.

Erdély felé. Edda Művek: Hallgassuk meg a dalt!

A hit csak önmagát igazolhatja és minden ép hit igazolja is önmagát. A hit csodát teremt s a csodával önmagát táplálja. Általa és benne új erő lesz a művelődés, ismeret, művészet. Művébe beledolgozza Isten gondolatát és akaratát, így ragyog fölötte és benne a szeretet örök segedelme.
Az Újszövetség világában vagyunk már, hol a Szentlélek mint pneuma, kitöltetik az 50. napon minden népre, nemzetre és nyelvre. Látjuk az ószövetségi hagyományt, mely keret csupán. Az aratásért, az új zsengéért való hálaadás. A pentekoszté, a pünkösd a lelki aratásnak a napja.
A pünkösdi csodában lép a világ elé az Egyház, kezdi meg bizonyságtévő szolgálatát ,az igehirdetést, a missziót és a diakóniát. A történeti tény üdvtény lett.
Aki eddig Isten ellensége volt, mostantól lehet az Úr Jézus Krisztus népe.

A Biblia íróihoz mérni csak a legnagyobb költőket lehet. Irodalmunk gazdagsága csak a Bibliához mérhető. Ez pedig azért van, mert a Szentlélek ajándékaként mi őrizzük a leggazdagabb nyelvet, nekünk vannak a legáldottabb tehetséggel ajándékozott művészeink.

Hallgassunk meg most egyet Sinkovits Imre színművész előadásában, Sík Sándor: Ketten a Mesterrel!

Végbizonyítvány

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. május 26.

A képek forrásai:
origo.hu