„Szent Pál apostol első missziói útjára indul” /Apostolok Cselekedetei 13:3/

0

Marossilye kastélyaBethlen Gábor erdélyi fejedelemGyulafehérvári Székesegyház
A nyitóképen: Morossilye kastélya - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem - Gyulafehérvári Székesegyház

Magyar Testvéreim!

Sokszor életünk egy-egy állomására és történéseire visszanézve akár évek távlatából értjük meg, hogy mi miért is történt? – mi volt a Felséges Istennek a terve mulandó sorsunk egy-egy sorfordító pillanatában? Igaz ez a Szentírás nagy személyiségeire is. Mondják az írástudók, hogy Barnabás nélkül talán Szent Pál apostol el sem indult volna első misszió útjára, melyet aztán még kettő követett. Az Ószövetség történeti, tanítói, prófétai könyveinek szigorú kegyessége beszélhetetlen tudással és tisztelettel megszentelve halmozódott lángelméje mélységeiben.
Majd a Názáreti Jézus szelíd hangja elindította Jeruzsálemtől kezdve a föld végső határáig, hogy vigye az evangélium örömhírét a meggyötört, kisemmizett, megszomorított embereknek és közösségeknek.
Barnabásról az Újszövetség számos helyen ír. Legtöbbször és leghangsúlyosabban az Apostolok Cselekedeteiben kap szerepet, hiszen 23 helyen írnak róla. Tudjuk, hogy az ősegyház nagy személyisége, Jézus 12 tanítványa és a 7 diakónus után ő következik a hierarchiában. Lelkületéről mindent elmond, hogy eladja birtokát és ezzel segíti a szegényeket.
Ő volt az, aki megismertette Szent Pál apostolt Szent Péter apostollal.
Milyen beszélgetés történhetett ott?
Milyen célt tűztek ki maguk elé?
Milyen lesz az Anyaszentegyház kiteljesedése?
Mi ketten fogunk a CSÍK-SOMLYÓI KEGYTEMPLOM FŐOLTÁRÁN ÁLLNI A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY KÉT OLDALÁN?
Milyen jó lett volna társaságukban csak egy kis időt is eltölteni!
Szent Urunk tanítványai majd a későbbi apostoli közösség missziói munkájában minden olyan helyet fontosnak tartott, ahol téríthettek. Szórvány, világváros, sziget, félsziget, kontinens számukra a vetés és aratás munkamezeje volt. Nem „hátrányos helyzetű vidéket”,vagy „perifériát” láttak maguk előtt, hanem embereket,kikkel meg kell ismertetni Jézus tanításait. Nem panasz töltötte ki szájukat, hanem a zsoltár és imádság hálája. Gondoljunk bele: milyen utak és felszerelés állt rendelkezésükre 2000 évvel ezelőtt?
Sokszor szomorúan hallom egy-egy pálya végzős hallgatóitól, hogy biza ő nem megy „vidékre”, sőt legszívesebben az országban sem maradna, mely pedig segítette tanulmányaiban és várja, hogy majd orvosként, tanárként, papként, mérnökként segítse népe fejlődését.
Bethlen Gáborról azt tartják, hogy Erdély és Magyarország lámpása volt két pogány között. Ez így igaz és ebben az a legfájóbb, hogy a Habsburg „pogányabb” volt mint a török, de a muszlim sokszor emberségesebben viselkedett a hódoltságban, mint a „keresztyén” Habsburg és kevesebb kárt és szenvedést is okozott.
Marosillyén 1580. november 15. napján áldotta meg személyében Isten népünket és 1629. november 15. napjáig lepergett 49 esztendő mindenre elégségesnek bizonyult.
A politika, a művelődés, az oktatás, a gazdaság,a kereskedelem virágkorát érte, sőt úgy vonult be a történetírás és a nemzet áldó emlékezetébe, hogy munkássága ARANYKOR volt.
Úgy tudjuk, hogy negyvenszer olvasta végig a Bibliát és GYULAFEHÉRVÁR EGYETEMÉNEK megalapításával a magyar diákságnak olyan helyzetet teremtett, hogy már hazai földön is megismerkedhettek a legkorszerűbb ismeretekkel. A korábbi peregrinus diákok is sorra hazatértek a híres nyugati egyetemekről, hogy népük javát szolgálják.
Ott ragyogott előttük nagy példaképük egyik jelmondata, mely mára szálló ige:
„NEM MINDIG LEHET MEGTENNI, AMIT KELL, DE MINDIG MEG KELL TENNI, AMIT LEHET”

A nyitóképen tekintsük meg a FEJEDELEM és KIRÁLY arcképét, valamint születése és nyughelyét.
Bethlen Gábor születése és halála ugyanarra a napra esik és mára az Alaptörvény is rögzíti, hogy november 15. a MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA.
Trianon tragédiája következtében az Anyaország határain túl nagy számban élnek véreink tömbben, kisebbségben és szórványban. Gyakorlatilag az elmúlt 100 esztendő az elszórványosodást hozta el számunkra, hiszen a világ mintegy 40 országában élnek magyarok kisebb-nagyobb számban.
Ft. Csiha Kálmán erdélyi püspök úr munkásságának jelentős részét fordította az ő pásztorolásukra, egyházba való szervezésükre. Mindig vallotta, hogy csak ott marad meg a magyarság, ahol van élő egyház és élő gyülekezet. Szép példa erre Ausztrália és Dél-Amerika magyar nyelvű közössége.
Fájó, hogy lassan 50 esztendeje Franciaország nem kap egy protestáns magyar lelkipásztort ,pedig csak Párizsban legalább 20000 magyar él. Lelki gondozásuk, gyülekezetbe szervezésük égetően fontos lenne. Ez nem lehet pénzkérdés.
Makkai Sándor Erdély korábbi püspöke (1926-1936) a Mezőség küszködő szórványvilágában is megtalálta a szolgálat örömét Nyírő József és Sütő András szomszédságában, sőt írói munkássága is e két kiváló író életművéhez mérhető, miközben elmondása szerint emberfeletti erővel küzdött a beköszöntött román világ kegyetlen hétköznapjaiban.
A Holttenger nem csupán egy regény, hanem szegény magyar népünk huszadik századi világának drámai korrajza. Több mint esemény, magyarságismeretünk és magyarságtudatunk fénylő ünnepe, mely emléket állít egy apró település hétköznapi történetén keresztül egy tájegységről is.

Makkai SándorErdely - Mezőség
Dr. Makkai Sándor és Erdély-Mezőség könyvborító

Makkai Sándor püspök és Erdély-Mezőség könyvét tekintsük meg!
Valaki azt mondta, hogy a szórványsors szimbóluma Jékely Zoltánnak egyik verse. A lélekszám, az anyanyelv, az Istentisztelet,az épület, a többségi társadalom hű lenyomata annak a világnak, mely már a jelen és félő, hogy a vegyes házasság,asszimiláció és elvándorlás következtében drámai fogyatkozásunk sötét jövője is.
Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban. Hallgassuk meg a művet!

Hinnünk kell benne és cselekedni érette, hogy Bethlen Gábor, Makkai Sándor, Jékely Zoltán és sok más hazafi aggódó féltése, áldozatos munkája és óvó szeretete nem hiábavaló az Úrban.
Ahol a magyarság szíve dobog, ott látjuk a két főapostolt a Magyarok Nagyasszonya két oldalán. Őrzik a Bibliát, mely egy jobb kor eljövetelét ígéri választott népének ékes és édes anyanyelvén a somlyói Nyeregben.
Nézzük meg a kisfilmet: Itt dobog a magyarság szíve!

Bódás János mély hitű költőnk vissza és felnézett a misszió kezdetére, a beszélhetetlen tartást és erőt hordozó apostolokra, az egyház veteményes kertjében fáradókra és hitvallásos művében példát adott korunk számára Pál és Barnabás elhívása. Mentek a századik után, ha még együtt volt a 99 is, számukra mindig hiányzott valaki. Lehetett az bozótban vagy kárhozatban, Biharban vagy Nógrádban, szórványban vagy pusztulásban. Mert szerették azokat, mint őket Jó Urunk. Számukra a misszió tevékenysége nem út volt és fáradtság, nem vesződés és küszködés, nem kiégés és lemondás, hanem: APOSTOLSÁG!!

Bódás János: Ki van jelölve helyed. Olvassuk el!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 18.

A képek forrásai:
hereditatum.ro
hirm.ma
tortenelemportal.hu
rkevajdasag.com

„Atyám (apám), vétkeztem az ég ellen és teellened” /Lukács evangéliuma 15:18/

0

Magyar Testvéreim!

Boldog Apor Vilmos püspök A Győri Egyházmegye temploma
A nyitó képen Boldog Apor Vilmos püspök és a Győri Egyházmegye temploma látható

Istennek nem kell büntetnie minket, csak elég hosszú életet adnia, hogy büntessen a lelkiismeret. Hiszen az emberek nem azért kerülnek kárhozatra, mert nem kellennek Istennek, hanem mert nekik nem kell Isten.
Egy dolgot fontos megértenünk: az ember vagy hitben jár, vagy bűnben. Középút nincs. Ha nincs hit, bűn van, ha bűn van, nincs hit. A hit alapelve kizárja a bűn alapelvét, a bűn alapelve kizárja a hit alapelvét.
A Mi Urunk Jézus Krisztus a bűnökért hozta meg az áldozatot. Azokért a bűnökért, amiket elkövettünk egymás ellen és Isten ellen. Bűnbánatra bűnbocsánattal válaszol Isten, mely a megtérés, megszentelődés és újjászületés kiindulópontja.
Szépen és igazán fogalmazta meg valaki. Az erkölcsi alaptörvény ma is a 10 parancsolat és a Hegyi Beszéd. Ma is érvényben lévő törvények és jogszabályok gyűjteménye, Isten nem vonta vissza, hiszen mondhatnánk, Ő az elsődleges jogforrás.
Arany János koszorús költőnk szinte valamennyi versében áldott tündökléssel ragyog fel az erkölcsi világrend legbelsőbb értelme, a Logosz, az Ige, mely lelkünkben él, hiszen a ti testetek a Szentlélek temploma, tanítja Szent Pál apostol. Az Ágnes asszony, Vörös Rébék, Walesi bárdok, a Toldi legékesebb tükrei hívő munkásságának.
A kisebbik fiú Miklós és György, a rókalelkű báty konfliktusa elkerülhetetlen.
Az idézett bibliai igében a kisebbik fiú kikéri az apjától a vagyon reá eső részét, távoli vidékre távozik, ahol eldorbézolja azt. Fellázadt az atyai szuverenitás (felségjog ellen, felmondta a fiúi viszonyt és kiszakította magát az atya életközösségéből, a családból. Itt kezdődik a bűne, mert a bűn, lázadás. A többi már csak következmény volt.
A NYOMORÚSÁG, A MAGÁNY, A SZÉGYEN, AZ ELSZEGÉNYEDÉS, A KIREKESZTETTSÉG.
Egy középkori költő úgy dolgozta fel a farizeus és a kisebbik fiú történetét a maga misztériumjátékában, hogy a kisebbik fiú a tékozló, a farizeus pedig a bátyja. Tehát az sem különb, bár otthon maradt a családi házban és dolgozott, de nem tudott örülni a megtért testvérének, sőt megvádolta apját öccse bűneiért, hogy miért fogadta vissza és miért rendez lakomát tiszteletére?

Apor Vilmos az erdélyi arisztokrata származású győri püspök életét áldozza azon leányok és asszonyok védelmében 1945. nagypéntekén, kik az oroszok elől a templomba menekültek, a hős lelkipásztor útját állta a részeg szovjet katonáknak, kik halálos lövést adtak le reá.
Nincs annál nagyobb szeretet, mint aki életét adja felebarátaiért, tanítja Jézus. A bűnt elkövető gyilkos büntetés nélkül megúszta galád tettét,pedig akkor országos felháborodást váltott ki a barbár tett. A Vértanú püspök vére az égre kiált igazságszolgáltatásért. Az egyházért, népéért, hazájáért imádkozott élete utolsó órájában is Apor Vilmos.

Tekintsük meg kegyelettel fotóját és a Győri Székesegyházat (nyitóképek)!

1944 ősze tragédiák pusztító démonát szabadította hazánkra a Keleti-Kárpátok hágóin át, ahogy már történelmünkben oly sokszor. A hét hónapig tartó front beszélhetetlen pusztítást és fájdalmat zúdított az országra. A háború elmúltával a porig rombolt országot jóvátétel fizetésére kötelezték a Szovjetunió javára. A tékozló fiú dicséretben részesült a tékozlásért.
1956 őszén megismétlődött 1944 ősze, az önállósodott tékozló fiak harckocsijai újra magyar földön dübörögtek, a szabadság zászlaja alatt.

Koncz Zsuzsa dala nagy utat jár be: Ha én rózsa volnék Hallgassuk meg!

A TÉKOZLÓ FIÚ TÖRTÉNETE mint a bűn és bűnhődés alapmotívumának hordozója, mely végződhet megtérésben és megbocsájtásban, vagy végződhet tagadásban és kárhozatban.
A bűn és bűnhődés Dosztojevszkij világhírű regénye, melynek főhőse Raszkolnyikov, ki kettős gyilkosságot követ el és az író végigkíséri azt a lelki krízist, melyen átmegy. Szabad és lázadó akart lenni. Jellemző, hogy a cselekmény 14 napjából a bűn 3 napot, a bűnhődés pedig 11 napot ölel át.

A tékozló fiú történetének két testvérét életkora szerint különbözteti meg a Szentíró. Arany János ad nekik nevet. Cselekedeteik számítanak, a vétek, amit elkövetett apja, testvére, majd Isten ellen.
Tetteinkért felelni kell, számolni kell a következményekkel. A Biblia nevén nevezi Káint, Mózest vagy Absolont, kik vért ontottak.
Korunkban a kettős mérce elve alapján más megítélés alá esnek a náci, és más alá a kommunista bűnök elkövetői. Vannak akik az igazságszolgáltatás elé kerülnek, míg mások felmentésben részesülnek. 1956 és 2006 ősze egy nép igazságért és szabadságért hozott áldozatának hó tiszta fohásza volt, melynek agresszorai vétkeztek ember és Isten ellen, de máig elmaradt a hazatalálás és megbocsátás katarzisa, valójában vádló és vádlott szerepe fel van cserélve, hiszen az ördög forgatta a lapokat az aradi 13 szerint is.

Kárpátia zenekar dala a jogrendért is kiált. Neveket akarok hallani Hallgassuk meg!

Az elmaradt igazságszolgáltatás és elhazudott számonkérés után már csak egy vers maradt jussnak Justicia helyett.

Wass Albert: Búcsú. Olvassuk el!

Wass AlbertMár eltűnt régen a hajó Veled
és én még mindég kendőt lengetek.
s amíg távolba réved a szemem:
arcod vonásait idézgetem.
tengerverés csapdos a partokon:
benne hangod zenéjét hallgatom.
S a szélben, mely hajamba beletép,
ott érzem még a kezed melegét.
De mindez búcsú már, tudom nagyon.

Elnyel a távol, mint egy ősvadon.
Pókok szövik be lépteid nyomát,
holnapra új lakót kap a szobád,
s elönt a hétköznapok bús sora,
mintha nem is lettél volna soha…
Csak én állok még itt. De már ködöt
lehel a tenger árnyékod mögött,
s míg lengetem a kendőm, lengetem:
emléked lassan eltemetgetem.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 11.

A képek forrásai:
gyor.egyhazmegye.hu
illuzio.cafeblog.hu

„Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten Országára” /Lukács evangéliuma 9:62/

0

Magyar Testvéreim!

Wittenberg városa
Wittenberg városa

Luther Márton Dévai Bíró Mátyás bírái előtt (Bécs 1531)
A képeken: Luther Márton és Dévai Bíró Mátyás bírái előtt

Bocskai István Magyarország Hadvezére, Erdély Fejedelme tanította egy helyen: Három dolgot nem kaphat meg az ember, azt megtartotta magának Isten:

„Hogy a semmiből valamit teremtsen
A jövőbe lásson
A lelkiismerete fölött uralkodjék”

Idézett alapigénk történelmet, világokat, sorsokat megrendítő üzenetet hordoz. Egy régi úton még a régi időkben találkozik Jézus egymás után három emberrel.
Az első nyomába szegődik és könnyelmű ígéretet tesz az ÚR JÉZUS KRISZTUS követését illetően. Már az első akadálynál meghátrál és gyorsan feladja.
A másodikat az ÚR JÉZUS KRISZTUS hívja el követésére, aki ígéretet is tesz a szolgálatra, majd előjön egy kifogással, végül az ő elhatározásából sem lesz semmi.
A harmadik történet szinte megegyezik az elsővel. Az atyafi egy gyors kifogást és kibúvót keres, aztán távozik a munka mezejéről mielőtt bármi feladatot is végzett volna Istenért és népéért.
E három negatív hozzáállású, kudarcos, üres, fellengzős, neve-nincs valakikről úgy tanít Jézus az eljövendő Isten Országa tettre-kész emberei előtt, hogy így ne beszéljenek, ne cselekedjenek, ne viselkedjenek. Mai szóval mondhatjuk: pozitív hozzáállást vár el. DE ETTŐL IS TÖBBET!
AKI KÖVETNI AKARJA ŐT: ADJON ODA MINDENT, VÁLLALJA AZ Ő KERESZTJÉT, LEGYEN HŰSÉGES, NE HÁTRA TEKINTSEN, NE KIFOGÁSOKAT KERESSEN!

Nézzük meg a nyitóképen Wittenberg Városát, Luther Mártont és híres magyar tanítványát, Dévai Biró Mátyást!

Az idő sürget. Teljesen, örömmel, azonnal és mindent odahagyva kell kezünket az eke szarvára tenni és beállni a mező mély, nehéz de aratást érlelő barázdájába.
Vannak kiválasztott helyek, vannak kiválasztott idők és vannak kiválasztott emberek. E történelmi sorszerűséget ismerte fel Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár.
1517. október 31-én megkondult a wittenbergi Vártemplom nagyharangja pontban délben és kiszögezte 95 tételét a kapura, mely 14 napon belül megváltoztatta Németországot, majd néhány évtized alatt egész Európát, majd a tengeren-túli világokat is.
Az eke szarvára tette a kezét és nem tekintett hátra, ezért lett alkalmas Isten Országa építésére. Rómába zarándokolva megdöbbenve tapasztalta, hogy 1513-ban a magyar Bakócz Tamás ellenében hatalomra kerülő Giovanni de Medici herceg -bankárdinasztia X. Leó néven milyen mérhetetlen vagyonra tett szert. Két első intézkedése a kamat és a búcsúcédulák globális megbocsátásipari szintre emelve üzemeltek. A szakralitás legfőbb őre a katolikus egyház és a pápai intézmény, melyért mindenre képes lett volna Luther, annyira szerette és tisztelte.
Az üdvösség egyedüli útja a kegyelemből hit által való megtérés, mert az igaz ember hitből él, – vallotta. Számára a Római levél volt az Újszövetség evangéliuma, mely átrajzolta a világ politikai, gazdasági, kulturális, anyanyelvi, oktatási térképét.
Hit – régítése révén 50 évvel később a Tordai Országgyűlés a világon elsőként kimondja a vallásszabadság téziseit, a felekezetek egyenjogúságát, az egyén lelkiismereti szabadságát.
Megvalósul az anyanyelvi oktatás, Istentisztelet, iskolaépítés, könyvnyomtatás, gazdasági felemelkedés. Mindez a török hódoltságban, a három részre szakított országban.

500 éve a reformátor atyák az Egyház elé tárták a Biblia igazságát, mely a 95 tétel történelmi sorszerűségével, Kálvin János Institutiojának theologiai zsenialitásával egy új világot teremtett.

A terem tömve, feszült csend van.
A viharvert wormsi falak
lélekdermesztő komolyságban
zord vádaktól visszhangoznak:

„Istenkáromlás! Eretnekség!”
Szörnyű szók csattogva szállnak…
A tömeg izgatott, lázban ég:
ennyi bűn csak halált várhat.

Luther áll és keményen hallgat.
Lélekharcát már megvívta.
Vallani ő csak egyet vallhat,
kár minden szó, minden vita.

Jöjjön börtön, és jöjjön halál,
száz veszély és ezer örvény:
Ott fenn az ormon, ahol ő áll
más a rend és más a törvény!

Nem ember írta, hanem Isten.
Abból elvenni nem lehet,
és nem tehet hozzá senki sem!
Ez az amit ő hirdetett.

S körülte tovább dúl a szóharc,
záporoz a szitkok nyila.
Gyűlölködve nézi száz meg száz arc
s kiáltja, hogy „vonja vissza!”

Tovább hallgatni nem lehetett.
S szólt Luther hős-szerényen:
„Itt állok… másként nem tehetek!
Isten engem úgy segéljen!”

Történelmi helyen, történelmi időben, történelmi emberek újra és újra megkísérlik a lehetetlent.
MINT a tasnádi Bíró Lajos biológus-néprajzkutató, aki 1900-ban Pápua Új-Guineában gyűjtött és hajón hazaküldött gyűjteményből az 1873-ban alapított Néprajzi Múzeum legszebb kiállítását hozta létre. Miközben a gyarmatosító németek az őslakosság egyik felét lőtték, a másik felét az angolok égették, egyedül ő képviselte fehér európai magyarként Krisztus evangéliumát.
MINT a budapesti Dienes Zoltán matematikus, aki ugyanitt 50 évvel később a kenguruk és krokodilok példáján keresztül számolni tanította meg a benszülött gyermekeket, miközben a régi gyarmatosítók rabolták tovább országukat új módszerekkel.
MINT a felvidéki Popély Gyula történészprofesszor, aki életét tette fel, hogy Trianon átkának igazi okát és okozóit feltárja és az eredeti dokumentumok alapján objektive nyilvánosságra hozza.

Juhász Gyula: Én Istenem Olvassuk el vers lírában elmondott üzenetét!

Juhász GyulaNekem te nem vagy messze, égi bálvány,
Siketen, zordon trónoló Nagyúr,
Előtted állok én kifosztva, árván
És boldogan, ha ég viharja gyúl.

A földiek nekem nem ártanak már
S az égiek testvéreim nekem,
Viharodnak palástját áldva add rám
S villámodat érezzem szivemen!

Ó, gyújts ki engem, mint szent jegenyédet,
Hogy égve égjek s a mély éjszakát
Mint áldozati láng ragyogjam át.

Mert égve égni: ez a földi élet
S beléd hamvadni boldog epedőn,
Mint kísértet hajnalkor temetőn.

Luther Márton, Kálvin János, Dévai Bíró Mátyás, Huszár Gál, Biró Lajos, Dienes Zoltán, Popély Gyula a maguk helyén és a maguk idejében megkísérelték a lehetetlent. Igazában csak saját korukból lehet megérteni motivációjukat és cselekedeteiket. És ez igaz 56 hőseire is. Tudták, hogy érdekekkel és világokkal állnak szemben, és mégis megpróbálták. Ők valamennyien győztek.
AZ EKE SZARVÁRA TETTÉK A KEZÜKET, ELŐRE TEKINTETTEK ÉS ALKALMASAK VOLTAK ISTEN ORSZÁGÁRA.

Megdicsőült életük az angyali seregek közösségében szép helyeken Isten közelében folytatódik, hova már nem ér fel Worms vádja, Genf kergetése, Miskolc üldözése, Kassa börtöne, Pápua kifosztása, Pápua szenvedése, Felvidék elszakítása.
Kárpátia zenekar dala mindig időszerű üzenet. Szép helyek. Hallgassuk meg!

Angyaloknak Nagyságos Asszonya
Úr Jézusnak boldogságos anyja
Mennyországnak dicső királynéja
Paradicsom megnyílt szép kapuja

Kinek Szent Fia tanította: „Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten Országára”
Hallgassuk meg Balázs Zoltán kántor szolgálatával: Angyaloknak Nagyságos Asszonya!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 4.

A képek forrásai:
welterbe-luther.de
rakoskeresztur.lutheran.hu
hu.wikipedia.org

magyarulbabelben.net

„Atyám, eljött az óra” /Szent János apostol evangéliuma 17: 1/

0

Magyar Testvéreim!

Fiumei úti temeto
Fiumei úti temető

Egy nagy theologus azt mondta Jézus főpapi imájáról, hogy ez az Ő Miatyánkja. A nyitánya egy fenséges Prologus, akár az Evangéliumának fényözöne, „Kezdetben volt az Ige” személyes és egyetemes egyetlen-szerű. Akár Beethoven Six Overtures nyitányának egeket ostromló és kérdező fensége, miközben az idő megáll és a pillanatot kifeszíti a mennyre. Akár Rembrandt képei, melyen megelevenedik a kisgyermek, a menyasszony, a szép Saskia, a boncoló orvos,a meghaló Krisztus.
A világ egyszeri és tökéletes áldozata megáll a 11 tanítvány előtt és a búcsúzó Szent az égre tekintve egyetlen tiszta szóval szól:
„ATYÁM, ELJÖTT AZ ÓRA: DICSŐÍTSD MEG A TE FIADAT, HOGY A FIÚ IS MEGDICSŐITSEN TÉGED, MIVEL HATALMAT ADTÁL NEKI MINDEN HALANDÓ FELETT, HOGY MINDAZOKNAK, AKIKET NEKI ADTÁL, ÖRÖK ÉLETET ADJON”
Tekintete és gondolata már az örökkévalóság végtelenjét íveli be, melyben megjelennek Szent Lelkének viharzó fájdalmai, és nem önmaga áldozatát és szolgálatát siratja el, hanem azokat, a hívőket, akiket a hitetlen világ gonoszsága keresztre és bitóra adott.
Szereti övéit, szerette őket mindhalálig és pedig a keresztnek haláláig. Fáj neki, hogy a bűn által ennyi nyomorúság, vér, könny, tragédia, gyász szakad az emberekre. Éli és átéli, testében-lelkében, sorsában hordozza a FÁJDALMAK FÉRFIA az eljövendő világ szörnyűségeit.
Olvassa Kossuth Lajos sorait az emigrációban 1860-ban: „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz"

Olvassa J. Kennedy amerikai elnök sorait 1960-ban: „1956. október 23. örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.
A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt, – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel."

Olvassa A. Camus Nobel díjas francia író sorait: „Túl sok a halott már a magyar történelemben.”

Pintér Béla: 56 ÉL Nézzük meg kisfilmet!

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és mint az örökkévalóság megváltottjai nézzük meg a Nyitóképen a Fiumei úti sírkertet, mely mint Nemzeti Pantheon üzeni a költővel: „Az élet él, és élni akar”

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és hallgassuk meg Koncz Zsuzsa művészi dalát, mely éppen sorsunk egy dicsőséges évének krónikája: Kárpáthyék lánya.

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és olvassunk egy lírai verset Áprily Lajostól, mely szólhat temetésen, templomban, iskolában: Vadlúd voltam.

Áprily LajosValamikor vadlúd voltam,
Vadludakkal vándoroltam.
Nagy tavakért lelkesültem,
Tengereken is átrepültem.
Őszi fényben és homályban,
Fel-feltámadt régi vágyam:
Társaimmal útra kelni,
Fényt és felhőt úszva szelni.

Majd ha végem itt elérem,
Vadlúd formám visszakérem.
Jó barátok, ismerősök,
Hogyha jönnek bíbor őszök,
Nézzetek fel majd az égre,
Égen úszó vadlúd-ékre.
S azt mondjátok eltűnődve:
Újra vadlúd lett belőle,
S most ott száll a V-seregben,
Hangja szól a fellegekben.

Jézus Krisztus Főpapi imája egy könyörgés Istenhez, melyben az Újszövetség Jó Pásztoraként bűnbocsánatot, vigasztalást és örök életet készített el Övéinek. Ebbe a Kijelentésbe és ígéretbe kapaszkodott életének legmélyebb pontján a reménytelenség és a semmi ágán Hunyadi János, Zrinyi Miklós, Dobó István, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, a forradalmak ás szabadságharcok mártírjai. Siralomházban fuvolázva, németként görögöt olvasva, szép hajat fésülve a hóhér keze alá, imádságot küldeni Emiliának és Jézusnak, hazának és Istennek.
Tudták, az Atya szeretete, Jézus szenvedése, a Lélek ereje velük van.
Mansfeld Péter 17 évesen bentről erősítette az idegösszeomlásba zuhanó édesanyját, Tóth Ilonka 26 évesen orvosi tanáccsal gyógyította az őt fogva tartó őrt, Csiha Kálmán fiatal lelkészként úrvacsorát osztott a román börtönőrnek a Duna-deltában, aki sírva térdepelt le előtte.

Gérecz Attila 27 évesen őstehetséggel megáldott költő, sportoló volt, a forradalom egyik mártírja: Karácsonyi ének a börtönben. Hallgassuk meg!

Szent Urunk vérpanorámás tavaszokon és magyar októbereken hordozza végig megváltó szeretetének el nem szakítható közösségét, melyet Főpapi imájában így folytat: „Szenteld meg őket az igazsággal, a te igéd az igazság. Azt a dicsőséget, melyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk, én őbennük és te énbennem”
Amíg ez a világ van, tart a régi képlet. Hit által bírjuk az Egyház egységét, az igazság eljövetelét, a jónak megjutalmazását.

Halottainkra, hőseinkre, áldozatainkra, értünk élőkre, értünk meghaltakra emlékezzünk imádságos szeretettel. Mindenszentek litániája.

Mohhácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 28.

A képek forrásai:
itthon.hu
csendszirom.qwqw.hu

„Mert nem félelemnek lelkét adta nekünk az Isten” /Szent Pál apostol levele 2. Timotheus 1:7/

0

1956 Budapest, Köztársaság tér
1956 Budapest, Köztársaság tér

Magyar Testvéreim!

Alapigénk tanítása egyedülálló gondolatot helyez szívünkre. Mindszenty József, Márton Áron, Brenner János, Csiha Kálmán, Fülöp G. Dénes, Sass Kálmán legendás hírű lelkipásztorokról elmondható, hogy nem csak ötösre tanulta meg az egyetemi évek alatt az Igét, hanem meg is szenvedte azt, sok sok ezer hit és sorstársával.
Szent Pál apostol lélekben erősíti fiatal tanítványát és munkatársát, mert tudja, milyen megpróbáltatások és szenvedések várnak reá a jövőben. Visszanéz az Utolsó Vacsorára és látja, hogy a Szeretett tanítvány ott ül Jézus balján és hallgatja szíve dobbanását, miközben az ő szíve lassan beleszakad a bánatba, mert tudja, hogy elközelített a Gonosz órája, a Nagypéntek napja.
Egy XVI. századi német-alföldi gróf szembeszáll a népét elnyomó Fülöp spanyol királlyal, amiért lefejezik. A hős elbukott, de a szabadság eszméje tovább élt.
Goethe művét drámai fenségű dallamba öntötte Beethoven, mely egybeforrt a világtörténelem legtisztább, legszentebb és legigazabb forradalmával. A kicsiny magyar nép a kommunista világ rabláncon tartott 100 milliós keleti táborának egyedüli hőseként szembeszállt parittyás Dávidként a félelmetes Góliáttal, a világ leghatalmasabb katonai erejével.
Hungarian Revolution 1956 Beethoven: Egmont-nyitány. Hallgassuk meg!

Az apostolok, a hit és szabadság harcosai tudták, hogy Jézus Krisztus megjelenése megtöri a halál erejét és az evangélium világosságra hozza az elmúlhatatlan életet.
Sokakban még éltek ekkor az első nagy háború gyászos emlékei, Trianon tragédiája, majd a második nagy háború apokaliptikus rémtettei. A félelem, az embertelenség és a megaláztatás kínjai lökték lejjebb és lejjebb a pokol bugyraiba népünket, és mikor azt mondták, ennél már rosszabb nem lehet, akkor valaki újra kopogtatott alulról.
1948. év karácsonyán az AVH elhurcolja Mindszenty hercegprímást, és ezzel valami olyan beszélhetetlen dráma veszi kezdetét, mely példátlan a magyar történelemben. Felsejlik a főkonstruktőr és a halál angyala osztani kezdi a halálos ítéleteket, életfogytiglant, 25 éveket, lágereket, kitelepítéseket, teljes vagyonelkobzást, a nemzet lelki – erkölcsi – és anyagi felszámolását.
Az ördögi rendszer Lélek híján nem tudta, hogy milliók hordozzák lelkükben Isten Szentlelkét, az igazság,a szeretet és a józanság lelkét.
MINDEN PERC 56, MERT 56 A VILÁG LELKIISMERETE! RÉGI DICSŐSÉGÜNK ITT KÉLT FEL AZ ÉJI HOMÁLYBÓL!
A HELYTÁLLÁS MEGANNYI PÉLDÁJA, AKIK ÉLETÜKKEL ÉS SZABADSÁGUKKAL FIZETNEK AZÉRT, MERT MAGYAROK ÉS KERESZTYÉNEK! AKIKRE REÁ TÁMADT A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ AVH,
31550 SZOVJET KATONA, 1130 HARCKOCSI, A FÖLDÖN HEVERT 5000 HALOTT, 13000 SEBESÜLT, 229 AKASZTÓFÁN LENGETT A HOLTTEST. KÖZTÜK A 26 ÉVES TÓTH ILONKA ORVOS,
18 ÉVES MANSFELD PÉTER TANULÓ.
Beteljesednek az Úr Jézus szavai: „Gyűlölnek engem, ok nélkül”
Szegény magyar nép a mindenható nyugattól várta a katonai, majd a gazdasági segítséget. Kisfilmünk segít a mítosz mitológiátlanításában.
Amerika hangja – 1956. Nézzük meg!

Szegény magyar nép azt hitte, hogy a kemény munkával épített hazája az ő otthona és nem gondolta, hogy egy század alatt háromszor is rommá lövik, miközben még elrabolják területének 72%-át és lakosságának harmadát is.
„A lelkes eljár ősei sírlakához
És gyújt régi fénynél új szövétneket”
Szegény magyar nép. Nézzük meg a kisfilmet!

Pesten a Széna tér és Corvin köz legendás harcosai, a pesti srácok és szép arcú magyar asszonyok, munkások, egyetemisták fotói járták be világ hírügynökségeinek stúdióit, miközben magukra maradva vívták élet-halál harcukat a megszálló zsarnokkal és azok kiszolgálóival.
Keveset beszélünk róla, hogy a pesti forradalom példája milyen erőt és bátorítást adott az elcsatolt területeken sínylődő népünknek, valamint milyen szörnyű megtorlás vette kezdetét 1957-től
Felvidéken, Kárpátalján, Partiumban, Erdélyben, Székelyföldön és Délvidéken. A szovjet elvtársak a „magyar” elvtársakkal keresték fel a szlovák, román és szerb elvtársakat, hogy működjenek közre a jövőben az internacionalizmus jegyében a nemzetközi kommunizmus megmentéséért. Akasztófa, börtön és Gulág korlátlan számban áll rendelkezésükre.
Beregszászi Olga legszebb hangú énekesnőnk dalát hallgassuk meg! Piros a vér a pesti utcán.

Szegény magyar népünknek bűnlajstroma egyre nőtt: horthysta, fasiszta, klerikális, reakciós, nép-ellensége, burzsoá-csökevény, amerikai kém, – és hogy milyen ostoba a hatalom, hogy nem látta be soha, ezek az emberek még ennyi szörnyűség után is képesek voltak felállni és újra kezdeni. Közel 30000-en börtönt szenvedve, egy életre megbélyegezve, 200000-en nyugatra menekülve, de 56 szellemét és az ősök tiszteletét mindig szívükben hordozva néma gyászban.
1944 karácsonyára megérkezett 1956 karácsonya, nekünk ezt dobta a rulett, mondta valaki.
Márai Sándor emigrációban öngyilkos lett nagy írónk versét Csurka László színművész szavalja el. Mennyből az angyal. Hallgassuk meg!

Gulyás Lajost a Győr melletti Levél község református lelkipásztorát szép fiatal felesége és három kisleánya, valamint gyülekezete várta haza 1957. december 31-én, hogy tartson Istentiszteletet, majd kis családja közösségében vacsorázva búcsút vegyenek a múló esztendőtől. A magyar pap a siralomházban imádkozott övéiért néhány száz méterre a Parlamenttől, ahol a Vadászteremben gazdagon terített asztaloknál tort ült a gyűlölet és a terror. Kitüntették az „ellenforradalom” leverésében részt vett „ellenállókat” és mint egykor Heródes részeg buliján kérték: Keresztelő Szent János fejét tálcán hozzák be! Este 6-kor akasztották fel a mártír lelkipásztort, ki vértanúja lett a hó tiszta forradalomnak.
Egy másik pap pedig rendületlenül prédikált, és húzta a Kálvin-téri templom harangját a holtak emlékére gyászos Budapest felett, miközben őt az eljövendő ötven esztendő üldözése tette mártírrá, Isten szeretete áldottá, hiszen Hegedüs Lórántnak hívták!
56 ötvenedik évfordulójára főhajtással emlékezni indultunk Budapestre a józsai gyülekezettel, azt hittük a „rendszerváltás után a dicső Únióban” a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig büntetését.
Nem a könnygáz brutális csípése fájt nagyon, hanem az, hogy bennünket hibáztattak. Minek mentek oda a csőcselék közé?
Mondta egy nagymama: „gyerek, te még hiszel a mesében?”
Kárpátia zenekar dobosát velünk kergették a rend őrei: Barátom, mondd merre vagy? Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 21.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Mert nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte” /Szent Pál apostol levele Filippibe 1:29/

0

Benczur Gyula: Erzsébet királynéA nyitóképen Benczur Gyula: Erzsébet királyné 1899

Magyar Testvéreim!

Makkai Sándor Erdély református püspöke (1926-1936), híres történelmi regények írója mondotta egyszer: „Mi lett volna,ha történelmünk folyamán nem támadnak bennünket folyamatosan idegen népek? Hova jutottunk volna, ha nem rabolnak ki bennünket századokról-századokra? Ha még ennyi sanyargatás és sarc után is itt tartunk?”
Az Apostolok Cselekedeti könyvéből tudjuk, hogy Filippi volt Szent Pál apostol európai útjának első állomása, midőn Kr. u. 50/51-ben második missziói útjánál Troásból Macedóniába jött. IGEHIRDETÉSE MEGKORBÁCSOLTATÁST, BÖRTÖNT és GYORS SZÁMŰZETÉST HOZOTT REÁ! Ennyi szenvedés után is, ez a gyülekezet állott az apostol szívéhez a legközelebb, – „ti én örömem és én koronám”!! Az apostol békessége, szeretete, bölcsessége, gyöngédsége, hite és engedelmessége olyan tiszta és erős hangokon zendül meg, hogy az öröm levelét a fenyegetett és szenvedő ember örökszép zsoltárénekévé teszi.
1867-ben a „KIEGYEZÉS” évében a korabeli császári udvar benfentese Bécsben tudni vélte, hogy Ferenc József és a szépséges Erzsébet királyné esküvője után az „ifjú férj” heves vitában kérte számon hitvesétől, hogy hova lett a mérhetetlen értéket képviselő koronázási ékszer, valamint a sok-sok „ajándék?” – „Szétosztottam a szabadságharc áldozatainak özvegyei között” – felelte halkan Erzsébet. A hóhér fuldoklott a dühtől, hogy így megalázták már a házasság kezdetén, és csak ennyit hördült fel: „Te német létedre szeretsz egy magyart?” Jacob Haynau régi barátja osztrák volt, császár és király lett, és ezért nem tudhatta, hogy a szépséges bajor hercegnő lelkét, szívét és sudár alakját már ekkor lelkébe égette gróf. Andrássy Gyula, majd az ecset királya tette halhatatlanná, mielőtt távozott a halhatatlanok közösségébe 61 éves korában.
Nézzük meg a nyitóképen Benczur Gyula Nyíregyházán született festőművész világhírű alkotását: Erzsébet királyné!

Majd hallgassuk meg az ősi római katholikus hitvallásos éneket: Angyaloknak királynéja!

A hívőknek olykor egyszerűen azért kell szenvedniük, mert Jézus tanítványainak vallják magukat. Az a világ, mely keresztre juttatta a Megváltót, nem viseli el követőit sem.
Ez azonban nem büntetés, hanem kiváltság: az lesz gúny tárgya, mellőzött, megalázott, aki valóban közel van Krisztushoz. Ez a szenvedés a vértanúságig is fokozódhat, napjainkban is sokan vannak, akik készek az életüket is odaadni Krisztusért, az evangéliumért.
Példabeszédek könyve tanítja: „Nevetés közben is fáj a szív”
Petőfi Sándor a néplélek költője lélekbemarkoló bölcsességgel néz a mélyre:
„A bánat? egy nagy Óceán. / S az öröm? / Az óceán kis gyöngye.
Talán, / Mire felhozom,össze is töröm.”
Ft. Hegedüs Lóránt püspök úr tanítja e helyen:
„De az a kis gyöngy oda lesz illesztve örökkévaló üdvösségem koronájába drágakőként, és az a harmatcsepp megtanít, hogy üdítsem a legkisebbet, tükrözzem a legnagyobbat, ha hiszek Isten nekem szánt ígéreteinek. Ezáltal minden kis öröm, bizonyítva a maga földi nélkülözhetetlenségét s örökkévaló elégtelenségét, betölti rendeltetését.”
Magasztos hivatást tölt be, aki hisz és szenved Krisztusért. Ennek roppant nagy a felelőssége is, aki komolyan veszi.
(Hova esett ettől az elvárt ideától az az esperes, akitől félt a kántora, gondnoka, presbitériuma, családja? Hit nélkül vette mosdatlan szájára Jézust és egész jól megélt belőle!
A Bibliát sem forgatta, történelmünk hitvalló mártírjain pedig általnézett fölényes mosollyal, „hiszen neki nem tartozott a tárgyhoz”.

Ortodox ikonok (Jézus Bibliával)
Ortodox Ikonok (Jézus Bibliával)

Ő nem látta az ikonok életén keresztül a mennyet, az ikonok szereplői pedig kárhozatos élete fölött néztek tova…)
Ha imádságos szívvel olvassuk az Aradon kivégzett tizenhárom mártír atyánkfia utolsó mondatait, elmondhatjuk magunkra nézve bibliásan: „Orcánk pirulása a mienk”
Olvassuk el újra, amit Istenről, hazáról, családról reánk örökítettek dicső vitézeink:

Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá, az apostolok lelke, És bitófák tövében kell forradalmárrá érni, A magyar lelkeknek.

Schweidel József: A mai világ, a sátán világa, Ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el, Ezt az átkozott, meghasonlott világot.

Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, Megértik ezt a szolgálatot.

Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, Amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, Ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, Hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Damjanich János: Legyoztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

Pöltenberg Erno: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítéloszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!

Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok, Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, Hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Isten hazánkért – Magyar Szentek Himnusza . Hallgassuk meg!

1944. október 12. napja is esős volt éppen, mint 1849. október 6. napja. Akkor és ott Aradon a Marosba harmatozta az ég könnyeit, itt és most Váradon pedig a Körösbe. Annyi közös volt a két októberi reggelben, hogy az oroszokat és a románokat megelőzve a nemes versengésben, újra németek ölhették a magyarokat a halálba.
A Szent László téri Körös-hidat a 12 magyar honvéd nem akarta felrobbantani sem orosz, sem román, sem német parancsra. A fékevesztett német katonák sortüze végzett velük, majd ők robbantották fel a hidat. Két napig temetetlenül hevertek a földön az idős honvédek, majd titokban decemberben temették el őket a 48-as lengyel mártírról elnevezett temetőbe (Rulikowski)!
A premontreiek ápolják máig emléküket!
Egy premontrei tanár versbe imádkozta emléküket. Juhász Gyula: Vértanúink. Hallgassuk meg Bács Ferenc színművész szavalatát!

Elmondhatjuk az apostollal, hogy nekik megadatott a Krisztus-hit és az érte járó szenvedés. Veretes igék nehéz sorsban, veszedelemben, bukva-kelve, mégis dicsőségbe emeltetve.
Mint Beethovennek a süketség démona, Dosztojevszkijnek a „Holtak háza”, gróf. Batthyány Lajosnak kötél helyett golyó által lerogyva, Horthy Miklósnak bánatba halva.
„Mert drága kincsem az Isten, Ki kezdet, s vég mindenben” /296. Dicséret 7. v./

Ezt a földet választottam. Hallgassuk meg a Republic zenekar előadásában!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 14.

A képek forrásai:
costumecocktail.com
integratedcatholiclife.org

„Ti vagytok a világ világossága” /Szent Máté apostol evangéliuma 5:14/

0

Feszty Árpád: Triptichon

Magyar Testvéreim!

A Mi Urunk Jézus Krisztus tanításában valami egészen új és eredeti gondolat veszi kezdetét. Korábban soha nem hallott mélység, igazság és szeretet áradt a tanítványok és a sokaság felé. Nem ehhez voltak szokva, hiszen hosszú évezred során próféták a megtérés és megmaradás isteni igényét hirdették, rabbik pedig a Tóra és a Talmud törvénygyűjteményének sokszor testet-lelket megkötöző farizeusi teljesítését sulykolták szombatonként a zsinagógában.
Egyszer csak érkezik Valaki, telve vala kegyelemmel és igazsággal, és: – szeret, tisztel, emberszámba vesz, megszólít, felemel, közösséget vállal, követésére hív, imádkozik értem, gyógyít, tanít, pásztorol. Arra méltat, hogy sónak, világosságnak és hegyen épült városnak nevez.
A tanítvány, vagyis a keresztyén ember nemcsak só és hegyen épült város, hanem világosság is. Isten fénye a Világ Világosságának Jézus Krisztus arcán ragyogott.
TANÍTVÁNY AZ, AKI TOVÁBBVISZI EZT A FÉNYT!
1890. október 8. napját mutatta a naptár, mikor Munkácsy Mihály a festőkirály felkereste jó barátját Jókai Mórt a Bajza utcai villában. Elmondta, hogy a Krisztus-trilógián dolgozik évek óta és a Milleniumra szeretné befejezni. Az író büszkeséggel a hangjában sorolta, hogy a veje Feszty Árpád szintén tervez egy három darabból álló művet megfesteni Jézusról, de a fény és árnyék, sötétség és világosság, bibliai dráma és népe sorsa nehéz súllyal terheli művészetét.
Feszty számára Munkácsy volt a XIX. század legnagyobb művésze és ez arra inspirálta, hogy megfesse a TRIPTICHON című zseniális alkotást három hatalmas táblaképen:

Feszty Árpád: Tritrihon
Levétel a keresztről

Feszty Árpád: Triptichon
Sírba tétel

Feszty Árpád: Triptichon
Sirató asszonyok

E káprázatos mű bejárta Európa leghíresebb kiállítótermeit míg végül Aradra került a Kultúrpalotába, mintegy tisztelegve a hős mártírok emléke előtt, allegorizálva Jézus sorsát a magyarság sorsával. Trianon átka a dohos pincébe száműzte a remekművet, hol a román sovinizmus 100 éves pora, szennye és sötétsége az örök feledés homályába szerette volna taposni. Nézzük meg a nyitóképen a művet!

Jézus Krisztus az igazi világosság, azért jött, hogy tanúbizonyságot tegyen az igazságról. A keresztyén emberre rá van bízva Isten Igéje, jaj, ha véka alá rejti.
Ha nem vallja meg,ha meghamisítja,ha megtagadja. Elárulja vele a fény gazdáját, a VILÁG VILÁGOSSÁGÁT.
1849. október 6. napjának hősies drámája beragyogja 1956. november 4. napját is. Egy szabad lelkű  nép szabadságszeretete leveretett sötét, gonosz, sátáni erők által.
Megölni ártatlan sokaságot, eltemetni jeltelen sírokba, végül még a gyász méltóságától is megfosztva porba alázni.
Magyar Pieta 1956. Nézzük meg a szoboralkotást!

Magyar Pieta 1956 SzegedMagyar Pieta 1956 Szeged

A fény továbbadásának módja a jótett, a szolgálat, a hívő élet gyümölcse. Az irgalmas samaritánus az Újszövetség legnagyobb misszionáriusa. A világszabadság legnagyobb misszionáriusa pedig a magyarság legkiválóbb fiai és leányai.
Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagyot 1849. május 30-án nevezték ki a magyarországi császári-királyi hadsereg főparancsnokává, aki elődeivel ellentétben nem válogatott az eszközök tekintetében, hogy Magyarországon „rendet tegyen”.
Az ortodox I. Miklós orosz cár 1849. augusztus 31-én levelet írt a katolikus Habsburg Ferenc Józsefnek: „Adjunk hálát Istennek kedves barátom, ezért a kedvező eredményért, és alkalmat ad neked, hogy uralkodói jogaink legszebbikét, a helyesen értelmezett kegyelmet gyakorolhasd. Kegyelmet a megtévedteknek, barátod kéri ezt számukra.”
Az ördögi gyűlölet sötétségbe borult elvakultságát már nem tudta megállatni a cár magyarsággal szembeni viszonylagos keresztyéni jóakarata sem. Jacob Haynau bosszúja erősebbnek bizonyult.
Június hónaptól dicső magyar emberek holtteste borította az országot.
Mednyánszky László őrnagy
Gödrössy Fülöp százados
Pozsonyban 13 kivégzés
Rázga Pál lelkipásztor Pozsony
Mészáros Dávid sopornyai plébános
Stift József földbirtokos
Bugyik József földmíves
Tóth József földmíves
Trexler Ferenc jegyző
Gáncs Pál, Havelka Ferenc, Hübner András, Kutzka Mihály, Uitz Ignác, Varga Mihály lázadók
Mezey József jegyző
Radetzcky tábornagy
Hruby Gyula őrnagy
Murmann Sámuel őrnagy
Ormay Norbert ezredes
Kanstúr András lelkipásztor
Streith Miklós plébános
Gábel Mátyás bányamester
Kazinczy Lajos ezredes
Fekete Imre gerilla
Peter Giron alezredes
Woronieczky alezredes
Dembinszky altábornagy
Sándor László nemzetőr
Tamás András nemzetőr
Csány László kormánybiztos
Jeszenák János kormánybiztos
Szacsvay Imre országgyűlési jegyző
Perényi Zsigmond felsőházi elnök
Csernus Emmánuel pénzügyminisztériumi tanácsos
Lenkey János tábornok
gróf Battyány Lajos miniszterelnök
Aradi 13 mártír

600 halálos ítéletet hoztak a kegyes osztrák rokonok a MONARCHIA kebelében, melyből 140-et végre is hajtottak. Hírek szerint ekkorra már felháborodott Európa a vérengzések láttán. Ezeket az ítéleteket aztán „kegyelemből” 15-20 év várfogságra, kényszermunkára változtatták, teljes vagyonelkobzással. A botozás, vesszőzés, agyonverés, gyújtogatás, pénzbüntetés már elhanyagolható büntetés a fentiek láttán.
Feljegyezték, hogy ezek után magából kikelve üvöltötte Haynau: „Mindenkit agyonlövetek és felakasztatok ezen a szemétdombon. Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, gyökerestől irtom ki a gazt.”
Hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát. Aradi vértanúk!

Dicső 1848. március 15. nemzetét nem tudta megtörni az agresszió. Isten Szentlelke erősítette az akkori irodalmi élet legnagyobb íróit és költőit, kik a bujdosásban is remekműveket alkottak.
Az aradi 13 hős mártír emléke előtt szép verssel tisztelgett Ady Endre is. Október 6. Olvassuk el!

Ady EndreŐszi napok mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny e szentelt helyre,
Hol megváltott- hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsú csókja:
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet:
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom:

Gyász telepedett MAGYARHONRA, özvegyek, árvák, bujdosók, nyomorultak tengették életüket. Még emlékezni sem volt szabad egészen a „Kiegyezésig”. gróf Battyány Lajos miniszterelnök és Damjanich János tábornok özvegyei a NEMZET ÖZVEGYEI voltak, kik tartották a lelket az ellenállásban.
„Itt állok,másként nem tehetek” – mondták Lutherrel.
Mi tudjuk, hogy az igaznak emlékezte áldott és áldás szálljon haló poraikra a Világ Világosságának fényéből, mikor majd megáll utoljára poraik fölött, hogy örök életre szólítsa, hiszen TI VOLTATOK A VILÁG VILÁGOSSÁGA!!

Emlékükre hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát néhai Helyey László színművész szolgálatával: Az utolsó szó jogán!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 7.

A képek forrásai:
blikk.hu
hu.wikipedia.org

„Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted” /Királyok I. Könyve 19:7/

0

Koltó - Teleki-kastély parkja, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra
Koltó - Teleki-kastély parkja, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra

Magyar Testvéreim!

Megrázóan szép képek tárulnak szemeink elé, mikor Illés próféta sorsát és életét olvassuk az ószövetségi Szentírás lapjain. Theologiailag, történetileg, irodalmilag egyaránt a Biblia legnagyobb személyiségei közé emeli emberfeletti nagysága. Keresztelő Jánosban az Újszövetség Rómától meggyötört népe az ő megjelenését látja. Szolgálatának jelentőségét mutatja, hogy a megdicsőülés hegyén Mózessel együtt Illés van ott, mint a prófétaság képviselője és velük beszél Jézus arról, amit Jeruzsálemben tenni fog.
Még a kereszten is, mikor Jézus imádkozik, a sokaság úgy gondolja, hogy Illést hívja.
Neve: – életének hitvallása! AZ ÉN ISTENEM AZ ÚR!
Az élő Isten követségében áll oda Áháb király és Jezábel királyné elé és közli velük,hogy minden bálványuk tehetetlen,ne a „Baal papokhoz” imádkozzanak, mert az élő Isten dönt a természet erői fölött is. Ezzel a biztos halált és pusztulást hozza fejére abban a korban.
A válasz nem is késlekedik: „HA TE ILLÉS VAGY, ÚGY ÉN JEZÁBEL VAGYOK!” Klasszikus, rövid fenyegetés, mely elismeri az ellenfelet, de hangsúlyozza a saját erejét is.
Sértett királynői méltóságával áll szembe Illéssel. Megesküszik bálványaira, hogy egy napon belül megöli őt.
Illés prófétát mélyen megrázza a királynő halálos fenyegetése. Tudta, hogy a kimondott szónak milyen súlya van. Mindenre kész Istenért és népéért, és most magára marad hirtelen?
Mindenki elhagyta? Hiába volt Isten eddig megtapasztalt valósága és segítsége? A rekettyésben meghalni kívánt és ezt mondta: „Elég most már Uram, vedd el életemet”
Gróf BÁNFFY MIKLÓS a dúsgazdag erdélyi arisztokrata 1921–22-ben külügyminiszter, főispán, a művészetek nagy mecénása, író, rendező egy napon azt a biztató regény trilógiát tette le vitéz Nagybányai HORTHY MIKLÓS Kormányzó Úr asztalára mely színében és tartalmában így ragyogott:

Megszámláltattál
Híjával találtattál
Darabokra szaggattatol

Kormányzó Úr elolvasva a remekműveket imádságos fogadalmat tett, hogy Isten segítségével eggyé teszi ami örökre fogva mindig összetartozott.
HORTHY MIKLÓS beszéde a Kolozsvári Dísszemlén 1940. szeptember 15-én Nézzük meg a kisfilmet!

Van remény a legelesettebb helyzetben is, hiszen a rekettyésben meghalni készülő Illés prófétát kétszer egy más után keresi Istennek Szent Angyala és biztató Igével szólítja meg.
Először: „KELJ FÖL, EGYÉL!” Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos és egy korsó víz van.
Mondja az Úr Szent Angyala és megerősíti az Igének igazságát egy másik BÁNFFY ,igaz ő „csak egy báró” : Építsük ujjá a kastélyt, telepítsünk szőlőt, szeressük népünket és szolgáljuk Istenünket, végül minden jóra fordul.

Bánffy Kastély - Szüret a bárónál. Nézzük meg a kisfilmet!

Másodszor: Az Úr angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta. „KELJ FÖL, EGYÉL, MERT ERŐD FELETT VALÓ ÚT ÁLL ELŐTTED!”
Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig, mely 480 km. volt.

Sokan találgatják az irodalom-szerető emberek közül, hogy mit is gondolhatott és mondhatott élete utolsó reggelén PETŐFI SÁNDOR Székelykeresztúron, mikor fehér gyolcsingében és fekete mellényében elindult csapatával a Küküllő mentén Segesvár irányába?
Előtte már csak egy nap volt az életéből, és 480 km. a halálig. A kis lapon fennmaradt az írás, melyen érdeklődik, hogy van az egy éves kisfia, Júlia, Bem tábornok?
Kosztolányi szerint a magyar irodalom legszebb verse és ennél fogva a világirodalom legszebb verse már ki volt nyomtatva az örökkévalóság számára.

Petőfi Sándor: Szeptember végén. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán színművész szavalatát!

Illés próféta megérkezett a Hóreb hegyre, ahol újabb megbízás és feladat várt reá az Úr parancsa szerint: „Menj, kelj ismét útra a pusztán át, Damaszkuszba”

Juhász Gyula: Hungária. Olvassuk el gyönyörű szellemi kincsünket, mely az engedelmes szolgálat példája!

Illés próféta Istenéért, hazájáért és népéért imádkozta és küzdötte végig életét. Nem Aháb és Jezábel uralkodása, nem a Baal-papok kultusza, nem a látható és az e világ hanyatlása szabta meg élete rendjét, hanem hitvallásos szolgálata, mely Jézus Krisztus közösségébe emelte a Mennyországban.

Máté Ottilia: Hazánkért. Hallgassuk meg az énekesnő művészi előadását!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 30.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Sionnak színaranyat érő drága fiai” /Jeremiás próféta siralmai 4:2 /

0

Eger vára
Eger vára

Dobó István várkapitány Mehmed nagyvezír
Dobó István Eger várának kapitánya és az ostromló török Mehmed nagyvezír

Magyar Testvéreim!

Jeremiás szellemi örököse a nagy prófétáknak, akik előtte éltek. Egyesíti magában Hóseás gyengédségét, Ámos rettenthetetlenségét, Ézsaiás fenségét.
Éppúgy mint azok, ő is mindenekelőtt a megtérés hirdetője, Isten ítéletét halálosan komolyan veszi, ugyanakkor a hazatalálás és újjászületés ígéretének örökkévaló reménysége él szívében és hirdeti az Ószövetség lapjain a szétszóródás után nemzedékről nemzedéknek.
Úgy tudjuk,hogy Kr. e 650-585 között élt és ebből a 65 esztendőből több mint négy évtized telt el Isten Igéjének hirdetésével hihetetlen megpróbáltatások és szenvedések között.
Küzdött Jójákim király féktelen pazarlása és luxus életvitele ellen, aki halálosan gyűlölte ezért. Harcolt a tiszta Jahve-kultuszért a főpapsággal, és élete végén is olyan kilátástalannak tűnt mint pályája kezdetén. Siratta a Nabukodonozor király által lerombolt jeruzsálemi szentélyt és Babylóniába hurcolt honfitársait.

G. Verdi nagy itáliai zeneszerző az operairodalom egyik gyöngyszemét alkotta meg e történet feldolgozásával.
G. Verdi – Nabuccó – Rabszolgák Kórusa Nézzük meg a kisfilmet!

„HA ELVESZETT IS MINDEN, TÉRJ MEG ISTENEDHEZ TELJES HITTEL, AZ Ő SZERETETE ÚJJÁÉLESZT BENNETEKET”
Jeremiás próféta szerint a vallás a lélek legmélyebb élménye, egyedülálló kapcsolat az ember és Teremtője között.
Olyan kapcsolat, amely nem lazulhat meg a boldogság napjaiban és a nemzeti gyász súlyos pillanataiban még jobban elmélyül.

Tudta ezt a bibliai igazságot DOBÓ ISTVÁN EGER VÁRÁNAK HŐS VÉDŐJE 465 éve, 1552. szeptember 15-én, amikor bezárult a teljes török ostromgyűrű a vár körül.
Ismert volt előtte Ahmed pasa Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba küldött üzenete is:
„EGER NEM EGYÉB EGY ROZZANT AKOLNÁL, AMELYBEN GYÁVA, HITETLEN BIRKÁK LAPULNAK”

Dobó István hűséges emberivel a korábbi esztendőkben megerősítette a vár falait, ivóvizet, élelmet, és lőfegyvereket vitetett a bástyák raktáraiba. Mindenre felkészült, hiszen tudta, hogy a muszlim harcosok könyörtelenek a leigázott és meghódított népességgel szemben. Leányaikat és asszonyaikat elhurcolják a távoli Konstantinápoly háremeibe,a férfiakat megölik, a fiatal fiúkat pedig besorozzák janicsárnak a szultán seregébe. Aztán mindent felégetnek.
A kor híres krónikása Tinódi Lantos Sebestyén mintegy 150 ezer főre tette a török armada létszámát. Tudnunk kell, hogy Gárdonyi Géza halhatatlan regényének megírása előtt komoly kutatómunkát végzett isztambuli és hazai levéltárakban és a fellelhető források szerint 100 000 főre becsülte az agresszor létszámát.
Fájó szívvel halljuk manapság, hogy sokaknak az EGRI CSILLAGOK regény elolvasása már büntetés, teher, nem elég korszerű… meg egyébként is túlterhelt mindenki.
A vár ostroma szeptember 15-én kezdődött. Előtte Ahmed pasa felszólította a vár védőit, hogy adják meg magukat a felséges szultán előtt, nem esik bántódásuk, életben hagyják családjaikat és hálából még a várost sem égetik fel .
Válaszul Dobó István kapitány két kopjafára felhúzatott egy fekete koporsót a vár fokára.
Ezzel jelezte, hogy innen csak halva fogják kivinni hűséges vitézeivel, utolsó csepp vérükig fogják védelmezni esküjükhöz híven a MAGYAR KIRÁLYSÁGOT.

Szavazz! – Dobó Esküje. Hallgassuk meg!

Az 1900 lélekből álló honvédő magyar sereg mintegy ötvenszeres túlerővel nézett szembe és tudták, ha EGER VÁRA elesik, ERDÉLY fog következni.
A főmufti reggeli imája után az iszlám harcosok pokoli ágyútüzet zúdítottak a falakra. A robaj, a fűst, a tűz mindent beborított. Ahmed pasa úgy tervezte, hogy két napon belül végeznek a hitetlen gyaurokkal és a zsákmánnyal indulhatnak Erdélyen, majd a Balkánon át vissza Sztambulba.
12 nap telt el a szakadatlan ostromban és a Vár, valamint annak HŐS VÉDŐI állták a sarat. A bástyákon lobogott az ÁRPÁDSÁVOS ZÁSZLÓ, a pajzsokon csillant a nap fénye az APOSTOLI KETTŐS KERESZTEKEN.
Szeptember 29-én végső csapásra szánta el magát a török hadvezetés. – ALLAH AKBAR kiáltás tört fel több tízezer torokból és ekkor már minden veszni látszott. Dobó végigimádkozta Mecskeyvel és a tábori pappal az éjszakát.
12 napja szinte le sem hunyta a szemét, de volt akkora lelki ereje és hite, hogy egyenként járta végig vitézeit.
Vigasztalt, bátorított, korholt, kinek mire volt szüksége. A döntő reggelen melléje lépett egy asszony és azt mondta neki: „Kapitány, velünk küzd az Úr Jézus és Édesanyja, a Magyarok Patrónája!! Győzni fogunk!!” -- Dobó már nem válaszolt, mert iszonyatos kézi tusa bontakozott ki a falakon. Az asszonyok vizet és szurkot forraltak, hordták a falak leomló köveit a létrákon mászó török „fogadására”. Azok zuhantak a mélybe, de számuk nem akart fogyatkozni.
És az utolsó utáni pillanatban jött BORNEMISSZA GERGELY a tüzes kerekével. A hős egri nők megtöltötték lőporral, a küllőket telerakták holt férjeik puskáival még utoljára megtöltve, aztán minden dühüket és keserűségüket beleadva elindították a lejtőn. Az ördögkerék iszonyatos pusztítást végzett az ördögök között. A babonás muszlim isteni csapást vélt felfedezni benne és hanyatt-homlok menekülni kezdett a vár alól.

Székely Bertalan világhírű festménye Az egri asszonyok címet viseli. A művész méltó módon ábrázolta és mutatta be a közönyös Európa „műértő lakosainak”, – akik éppen a gyarmatosítás lázában égtek, – hogy van egy nép, ki életét adja ezúttal is az ő békés fejlődésük biztosítása érdekében. Nézzük meg!

Székely Bertalan: Az egri nők

A bég és főmufti nem tudta, hogy Jeremiásnak és Dobónak „Sionnak színaranyat érő drága fiai” a honvédő harcosok, kik védték Judát és Jeruzsálemet egykor és ott és védik Eger várát és Magyarországot itt és most. Számukra cserép mindenki, akit el kell taposni, hiszen útjukban van.
Az aga és a főmufti még egy végső rohamot tervezett és jó példával elől járva kardlappal elkezdték verni a katonákat, de a pasa látva a janicsárok lázadását feladta a küzdelmet. A hűvös októberi éjszakában váratlanul eltakarodtak.
DOBÓ ISTVÁN és életben maradt HŰSÉGES VITÉZEI a romos Bazilikában hálaadó szent misét, Te Deumot tartottak a hihetetlen győzelem megünneplésére.
Nándorfehérvár 1456-os ostroma óta nem született ekkora magyar diadal a török felett.
Eger hős védői meghiúsitották Szulejmán tervét, és fél évszázadra elvették a török kedvét attól, hogy újabb hadjáratot indítsanak Magyarország ellen.

Áldott emlékükre és dicső tetteik tiszteletére szóljon a Kárpátia zenekar dala: Ébredj magyar Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 23.

A képek forrásai:
cserepkakas.hu
commons.wikimedia.org

„Egymás terhét hordozzátok” /Szent Pál apostol levele a Galatákhoz 6:2/

0

Csernovics Emilia Liszt Ferenc
(A nyitóképeken: Batthyányné Zichy Antónia, Damjanichné Csernovics Emilia, Liszt Ferenc látható)

Magyar Testvéreim!

Martin Luther King lelkipásztor egy 1967-ben elmondott beszédében ezt mondta New Roverside Churchben: számára a vietnami háború elsősorban erkölcsi probléma! És ha erkölcsi probléma, akkor mindenféle politikumtól függetlenül keresztyén probléma is, tehát mindnyájunk problémája. Egy embernek a legnagyobb kiváltsága és méltósága ha másokon segíthet. Legszörnyűbb lehet egy társadalomban az önmagának való élet, a befelé fordulás, az önzés, a semmi közöm hozzá kiégett sivársága.
Másrészt nincs a világon semmi, ami annyira meggazdagítaná lelkileg az ember életét, mint a másik emberért való felelősségnek szeretettel vállalása.

Csodálatos módon a hívő ember akkor nyer legtöbbet, mikor ad: idejéből, szeretetéből, figyelmességéből, jóságából, pénzéből.
Csángóföldön esett meg ez a kis történet: a Magyarországról önkéntesként tanítani odautazó tanítónő elborzadva látta, hogy a nagy sárban egy kisleány cipeli a hátán még kisebb testvérét. Megszólította: „nem túl nagy terhet viszel a hátadon kislányom?” Önérzetes válasz: „Ez nekem nem teher, ez a testvérem”

Erdély - Most és mindörökké Nézzük meg a kisfilmet!

Ez a szó: hordozni: gyakorító ige, folyamatos cselekvést jelent. „Egymás terhét hordozzátok” – egyetlen Valaki töltötte be ezt a törvényt ezen a földön maradék nélkül, az,Aki adta: a MI URUNK JÉZUS KRISZTUS. Ő volt az, aki mindnyájunk legnagyobb terhét, bűneink súlyát magára vette, és egészen a keresztfa haláláig elhordozta.
Ehhez a teherhez képest minden más teher elenyésző. Az Ő teher hordozása számunkra nem csak példa, hanem erőforrás is, hiszen így teljesítjük be a Krisztus törvényét.
Pál apostol bátorítani akarja a közösséget a nehéz helyzetek feldolgozására. Ismeri kelta eredetüket, jóhiszeműségüket, a judaista prozeliták veszélyétől is szeretné megóvni az általa alapított és misszionált közösséget.

Juhász Gyula premontrei tanárként mélyen ismerte és élte a Szentírás igéit, ezért születhetett meg ez a szép verse is.
Nagyboldogasszony. Olvassuk el!

Juhász GyulaHoldas, nyári éjszakában
Hűs mezők ölébe fekve,
Messze tájon álmodik most
Ferenc József regimentje.

Magyar fiúk édes álma:
Szép leányok, szabad rónák,
Míg fölöttünk tiszta fényben
Tündököl a nagy mennyország.

S mintha ifjú homlokukra
Rózsa hullna, csillag szállna:
Őrködik az álmaikra
Magyarország Patrónája.

A nép bűneit hordozza az egyes,az egyes bűnét a nép.
Azonban vannak népek, akik minden terhet más vállára szeretnek rakni. Hordozzák ők, roskadjanak alatta mások ha már szegénynek születtek, egyébként is nekünk születésünknél fogva járnak a kiváltságok.
A klasszikus gyarmattartó birodalmak évszázadok óta hatalmas terheket raknak a leigázott és kifosztott őslakosságra.
Ők nem terheket hordoznak, hanem hajóikat rakták meg roskadásig arannyal, drága kővel, fűszerrel, selyemmel, olajjal és a teher-hajó roskadt a rabolt zsákmánnyal. Mexico, Peru, Ecuvador, Chile, Brazília, Indonézia, Új-Guinea, India, Kongó, Dél-Afrika, Zambia partjai szép meséket üzennek a portugál, spanyol, francia, angol, holland, belga, német városok felé.

A TASNÁDRÓL SZÁRMAZÓ BÍRÓ LAJOS BIOLÓGUS ÍRTA 1900-ban Új Guineában: »„SZERETNÉM,HA EURÓPÁBAN OLYAN KERESZTYÉNEK ÉLNÉNEK, MINT ITT, AZ ÁLTALUK LENÉZETT „VADAK”«.

Mária jó anyánk, kérünk, hogy nézz le ránk Hallgassuk meg!

1867-ben a bennünket gyarmatként kezelő Habsburg csak azért ment bele a Kiegyezés politikai játszmájába, mert Ferencz József osztrák császár magyar király is szeretett volna lenni és hőn vágyta a fejére az őt soha meg nem illető SZENT KORONÁT. A nemzet jövője érdekében ment csak bele az alkuba Deák Ferenc és gróf. Andrássy Gyula.
Mondta is utólag a korábbi hóhér-császár Haynau barátjának. „Mindig gyűlöltem a magyarokat, gyűlölni is fogom, különösen 48 miatt, de meg fogom szerezni országukat. Mária Terézia óta ez a célunk”
150 éve történt, 1867. június 8-án Budán a Mátyás-templomban!! A koronázási ceremónia fényességes vendégsereg előtt megállt
TALPIG FEKETE GYÁSZBAN gróf BATTHYÁNY LAJOS MÁRTÍR MINISZTERELNÖK ÉS DAMJANICH JÁNOS HONVÉDTÁBORNOK ÖZVEGYE. Leírhatatlan volt a hatás, a döbbenettől senki nem tudott megszólalni.
LISZT FERENC ZENESZERZŐ lejött a karzatról és a két özvegy mellé állt. Tomboló tapsban tört ki a sereg magyar része. ÉLJEN FERENC! – kiáltozták. Ez persze LISZT FERENCNEK szólt. „Szerencsétlen hülye császár azt hitte előbb, hogy őt ünneplik így a magyarok”, – mondta egy szemtanú. A szépséges Sissy grófnő rosszul is lett, ekkor kezdett magyarrá válni és minél messzebb kerülni a bécsi kígyótól.

Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek című szépséges műve igénk igazságát öntötte versbe Hallgassuk meg!

Mohácsi László tisteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 16.

A képek forrásai:
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org

„Azért jött az Emberfia, hogy megmentse, ami elveszett” /Szent Máté apostol evangéliuma 18:11/

0

Marosvásárhely - Kultúrpalota Marosvásárhely - Kultúrpalota
Marosvásárhely - Kúltúrpalota. Épült: 1911-1913

Magyar Testvéreim!
Az elveszett juh példázatánál a tulajdon gondolatán van a hangsúly. A juh a gazda vagyona, neki drága. Ki van benne fejezve az egyéni, páratlan érték, amelyet az elveszés tüntet ki. Akkor érezzük, hogy az elveszettért nem kárpótol, ami megmarad. Ugyanazt mondja az a nagy fáradság, amit a tulajdonos a keresésre fordít és az a nagy öröm, amit a megtalálás okoz.
E példázat mély erkölcsi felelősséget és tartást sugároz felénk. Legyen szó akár gazdálkodással foglalkozó pásztoremberről, vagy még inkább a lelkek pásztorának felelősség vállalásáról a reá bízottak életére és üdvösségére nézve.
Jézus Krisztus tanítványaira néz, majd megszólal: „Mit gondoltok?”
„HA EGY EMBERNEK SZÁZ JUHA VAN, ÉS ELTÉVED KÖZÜLÜK EGY, NEM HAGYJA-E OTT A KILENCVENKILENCET A HEGYEKBEN, ÉS NEM MEGY E EL MEGKERESNI AZT, AMELYIK TÉVELYEG?”
„AZÉRT JÖTT AZ EMBERFIA, HOGY MEGMENTSE, AMI ELVESZETT”

Belerendül a lelkünk ennek az Igének mélységeibe gondolva, mely mintegy életprogramja is volt és maradt Szent Urunknak. Mi minden veszett el eddig életünkből, amit meg kell mentenie a Megváltónak?

1. ÜDVÖSSÉG,
2. BÉKESSÉG,
3. BOLDOGSÁG,
4. REMÉNYSÉG,
5. LEHETŐSÉG,
6. EGÉSZSÉG,
7. KÖZÖSSÉG,
8. CSALÁD,
9. JAVAK,
10. ORSZÁG
Elveszett, elvesztettük, kiraboltak, megraboltak, becsaptak. Ki volt, ki okozta? A költő-király két versszaka meg adja a választ kérdéseinkre:

Ady Endre„Ki akarta, hogy megtagadjam
Örök Sionát messze hagyjam
S visszakolduljam öregen
Magamat ismét unt kegyébe ?

Lelkes képem kinek a képe,
Kinek roskadok én elébe,
Amikor minden elhagyott,
S nem tudom, ő van e valóban?”

(Ady Endre: Rendben van, Úristen)

A Marosvásárhely főterén látható Kultúrpalota mintegy megtestesíti mindazt a veszteség-listát, melyet 10 pontban felsoroltam.
Bernády György polgármester és Lechner Ödön álma, Komor Marcell és Jakab Dezső terve, a Zsolnayak világhírű kerámia cserepe üzeni a mának, hogy 1911-1913 között még történtek csodák.
Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” mozaikján az allegorikus nőalak fején a Szent Korona, az angyalok kezében Marosvásárhely és Mátyás király címere látható.
A magyar irodalom, művészet és tudomány legragyogóbb elméi sorakoznak a termek díszeként festmény és szobor formában: Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Bánk bán, Szent Erzsébet.
A velencei tükrökkel ékesített tükörterem, valamint az egymillió kötetes könyvtár önmagában is világcsoda. (Nézzük meg a nyitóképen)

Ősi lelki és szellemi értékeink megmaradásáért fohászkodik híres versében Reményik Sándor erdélyi költő.
Templom és iskola Hallgassuk meg Sinkovits Imre színművész előadásában!

Mindezek a vonások megtelnek élettel és színnel a Jézus Krisztusra való személyes vonatkoztatás által.
Ő a lelkek tulajdonosa, az Atya öröktől fogva neki adta, amint a főpapi imában mondja:
„megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál,” – ezek közül sok elveszett!!
Csak amit mi látunk és tudunk, beszélhetetlen és mérhetetlen a veszteséglista. Sérült életek, sérült családok, sérült nemzetek.

Kertész Madalina csángó kisleány archaikus éneke a menny Királynője felé fordul, hogy kérje Szent Fiát.
Szűz Mária tiszteletére. Hallgassuk meg!

Jézus Krisztus itt magát mentőnek, gyógyítónak, Emberfiának nevezi és érzi, az egek egeit e munkájának sikere, az elveszettek megtalálása, a bűnösök hazavezetése kibeszélhetetlen örömmel tölti el.

Az Omega zenekar Ne legyen című műve a gyógyulás reményét reméli. Hallgassuk meg!

„Egyébként pedig azt tanácsolom, meg kell menteni Magyarországot”, – olvashatjuk Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr végrendeletében. Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink, örökségünk, földünk sokak szemében már a múlt relikviája, számunkra is lassan elveszett kincs, amit meg kell mentenünk Isten segítségével. Nem lehetünk az önfeladás gyáva rabszolga hada, a globális médiaterror agy-mosottja, a plaza-szemét lerakata.
Itt már csak a maradék maradékának a maradékáról beszélhetünk.
2007. augusztus havában a Vereckei-hágón átélhettük a Kárpátia zenekarral a Honfoglalás 1111. évfordulóján, hogy mit láthatott, mit érezhetett? – és mit bízott reánk örökségül Árpád Fejedelem!!
Keleti-kárpátok Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 9.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu

„Ha látom az eget, kezed alkotását” /Zsoltárok könyve 8:4/

0

Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium
Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium

Magyar Testvéreim!
A keleti égen a telihold és a csillagok teljes fénnyel ragyognak, sokkal káprázatosabban, mint a mi nyugati egünkön. A Sion felett nagy csendesség ül, az oltáron az örök tűz lobog, a földi világ fényei elhalványulnak, s az ég minden csodája földöntúli, mennyei erővel sugárzik.
Szemléljük a mérhetetlen és végtelen VILÁGEGYETEMET és belerendül a lelkünk. Az Ószövetség nem érti, csak felteszi a kérdést a zsoltáros:
„HA LÁTOM AZ EGET, KEZED ALKOTÁSÁT,
A HOLDAT ÉS A CSILLAGOKAT,
AMELYEKET REÁ HELYEZTÉL,
MICSODA A HALANDÓ – MONDOM –
HOGY TÖRŐDSZ VELE,
ÉS AZ EMBERFIA, HOGY GONDOD VAN REÁ?”
/Zsoltárok 8: 4. 5./

A zsoltáros Szentíró szívén keresztül vizsgáljuk a kérdést és megértjük erdélyi énekünk üzenetét:
„Ki kétkedőn boncolja őt,
Annak választ nem ád,
De a hívő előtt az Úr,
Megfejti önmagát”

Az Univerzum és az ember nemcsak feltételezi, hanem magyarázza és megfejti egymást.
A nagy kérdés mindig az volt: a mérhetetlen világmindenséggel mi a célja Istennek?
A Mi Urunk Jézus Krisztus életműve adja meg a választ: ISTEN A MAGA KÉPMÁSÁT, SZEMÉLYES, ERKÖLCSÖS, TUDATOS TEREMTMÉNYÉT SZERETNÉ LÁTNI AZ ANYAGI VILÁGBAN. MEGVÁLTOTT GYERMEKE BOLDOG, SZENT FIÁNAK TANÍTVÁNYA, SZERETETTEL TELJES.
EMBERI MÉLTÓSÁGUNK ISTEN-KÉPŰSÉGÜNK AJÁNDÉKA.
MINÉL JOBBAN BELELÁTUNK ISTEN MŰVEINEK CSODÁJÁBA, MINÉL TÖBBET TUDUNK ABBÓL URALMUNK ALÁ VONNI, ANNÁL MÉLYEBB HÁLÁVAL ÉS ALÁZATTAL FORDULJUNK AHHOZ, AKI ERRE MÉLTATOTT MINKET, ÉS ANNÁL TISZTÁBBAN PRÓBÁLJUK AZ Ő KÉPÉT FELMUTATNI MAGUNKON!

Istenben hívő magyar népünk legjobbjai az eltelt évezredek alatt egészen egyedülálló módon, gyermeki tisztasággal éreztek reá a 8. Zsoltár fenomenális kijelentésére:
„KEVÉSSEL TETTED ŐT KISEBBÉ ISTENNÉL,
DICSŐSÉGGEL ÉS MÉLTÓSÁGGAL
KORONÁZTAD MEG”
/Zsoltárok 8: 6./

Lehetett nálunk tatárdúlás, török hódoltság, Habsburg gyarmatosítás az 1622. év májusi országgyűlése Bethlen Gábor fejedelem javaslatára határozatban elfogadta, hogy alapítson ACAMEDICUM COLLEGEIUM SEU GYMNASIUM ILLUSTRE oktatási intézményt GYULAFEHÉRVÁRON, hogy az erdélyi fiatalok hazai egyetemen is tanulhassanak, ne csak külföldön.
Ott volt előttük a Tiszántúl példája, hiszen Debrecen városában 1538 óta megszakítás nélkül működött a nép iskolája, a REFORMÁTUS KOLLÉGIUM.
A tatárpusztítás miatt 40 évig ragyoghatott csak Erdély egén GYULAFEHÉRVÁR nagy hírű oktatási intézménye, Apafi Mihály fejedelem segítségével menekülni kellett 1662-ben NAGYENYEDRE. Később a híre SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM is ott lelt menedékre a Habsburg pusztító gyűlölete elől menekülve.

Bethlen Gábor Erdély fejedelmeként világító lámpás volt, ki vallotta: „Nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni,amit lehet”

Nézzük meg a nyitó képen a Nagyenyedi Kollégium szép épületét, melynek szellemiségéről méltán írhatta Ady:
„Bármely más táján a világnak,
Szent dalnok lett volna belőle”

Tekintsük meg a Bethlen Gábor Református Kollégiumról szóló kisfilmet, mely az Istenfélelemben és tudományban előttünk járt atyák példamutató életét dicséri.

1. Apáczai Csere János (1625-1659) filozófus, theologus, nyelvész, pedagógus, a magyar művelődés és tudomány egyik legragyogóbb elméje, ki a Magyar Encyclopaeida megírásával örökkévalót alkotott. Rövid 34 esztendeje elégségesnek bizonyult arra, hogy máig ne értse Hollandia, hogy egy szegény székely falu mit tudhat, melyet ők nem tudnak?
Aletta bizonyára érti már a kolozsvári Házsongárdon, hova szerelme és búja hajtotta a gazdag Hollandiából Csere János után:
„A bölcs lelki nagyság a tettekre alapozza az igazi dicsőséget, nem az ingatag hírnévre: inkább akar fejedelem lenni, mint annak látszani”

Apáczai Csere JánosApáczai Csere János

2. Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) Nagybánya örökségét vitte Nagyenyedre, hogy áldja és példázza Apáczai munkásságát, majd a neki adatott 52 esztendő kegyelmi idejében elkápráztassa Hollandia egyetemeit ,nyomdáit és polgárságát, megajándékozva az Aranyos Biblia 3500 példányával, és az Újszövetség 4500 példányával.
Műhelye előtt sorakozott a művelt világ valamennyi szellemi központjának kiválósága, hogy nyelvükön metszen betűt és készítsen káprázatos szép könyvet.
E példátlan tudással és akaraterővel megáldott lángész hitvallása híven fejezi ki erdélyi protestáns magyarságunk helytállását:
„Minden utai tiszták az embernek a maga szemei előtt, de aki a lelkeket vizsgálja, az az Úr”

Misztótfalusi Kis MiklósMisztótfalusi Kis Miklós

3. Kőrösi Csoma Sándort (1784-1842) hajtotta a sors bús szele a háromszéki Csomakőrösről előbb a nagyenyedi Református Kollégiumba, majd német egyetemeken át a közel-keletre, onnan pedig egész Ázsiát begyalogolva megérkezzen Tibetbe, a magyarok őstörténetét kutatva. A 20 keleti nyelvet beszélő tudós mérhetetlen akadályokat küzdött le.
Nem tudni már, hogy a gyarmattartó angolok hideg gonoszsága, vagy a Himalája dermesztő jégvilága fájt e neki jobban? De vallotta töretlenül Csoma Sándor: „Tiszteld a múltat, és éltesd tovább”
Elkészült a 30.000 szóból álló tibeti-angol szótár és nyelvtan, ezzel elsőként „kinyitotta” Belső-Ázsia buddhista világát Európa előtt. Széchenyi István csodával adózott lenyűgöző teljesítménye és nagysága előtt. Mi is ezt tesszük Juhász Gyula versével: Ének Kőrösi Csomáról Olvassuk el

Kőrösi Csoma SándorKőrösi Csoma Sándor

4. Mondja a régi fáma, hogy mikor a nagyenyedi Református Kollégium kis diákja 6 évesen megállt a nagy hírű iskola bejárata előtt Bolyai Gáspárral és Pávai Vajna Krisztinával fényesebben ragyogott az ég. Az angyalok tudták, hogy egy olyan lángész tündököl a mélyben, mely elhalványítja a napot is. És igazuk lett.
A tanári kar teljesen tanácstalan volt, hiszen a kisfiú havonta megtanult egy nyelvet, matematikából, fizikából és kémiából már 10 évesen tanította a felsősöket.
Zsenialitása lefedte a teljes természettudományos vertikumot,de filozófiai, irodalmi, zenei művei is egyedülállóak.
Élete egyik nagy tragédiája volt, hogy fiatal felesége megbomlott elmével korán meghalt, kit fel is boncolt.
Másik csalódása a német Gauss volt, akiben vakon megbízott és becsapta. János fia világhírű dolgozatát elküldte neki, és Gauss azt válaszolta, ő már korábban megoldotta a párhuzamosok matematikai problémáját…
„Az axióma olyan ítélet, melyről a józan emberi ész minden okoskodás nélkül, már természeténél fogva belátja, hogy igaz”.

Bólyai FarkasBólyai Farkas

5. Bolyai Farkas (1775-1856) és Árkosi Benkő Zsuzsanna fiáról írta Szentágothai János professzor:
„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban (1802-1860) öltött testet”
„A tér abszolút igaz tudománya” egy 2500 éves megoldatlan matematikai problémára adta meg a választ.
Az édesapa látta, hogy János fia Appendixe több mint Eüklidész, több mint Ö, több mint Gauss, több mint Lobacseszkij. Hozzá földi ember nem mérhető, hiszen hallja a család két cselédjétől, hogy Domáldon a régi családi birtokon János naphosszat csak az eget nézi, papírlapokra írogat valamit, időnként édesanyja sírhantjánál beszél magában.
„A semmiből egy új, más világot teremtettem” – írta apjának.
Egy rettenetes januári délután az erősen ittas élettársa húzott egy kordét Marosvásárhely szélén, de Kibédi Orbán Rozália néhány hét múlva már nem tudta, hogy melyik árokban földelték el, hiszen talán hárman voltak a temetésen.
A református egyház sem állt a helyzet magaslatán. Ez írták az anyakönyvbe: „Híres,nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is az első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el”

Bólyai JánosBólyai János

Nyíljon ki szívetekben, – énekli annak a világnak máig ható evangéliumi üzenetét az ige. Hallgassuk meg!

Az öt tálentumos géniuszok nyomán lépkedett Nagyenyeden a líra óriása, küzdve emlékükkel, miközben halhatatlant alkotott az irodalom parnasszusán.Hazája álom és titok,
szem-nem-legelte pázsitok.

Áprily LajosEgyszer csak itt van s mint kis ér,
csilingel és kisér, kisér.

S fürtös csengő lesz: hangpatak,
amelybe új csengés szakad.

Mentát locsol, szirmot sodor
és illatos lesz, mint a bor.

És mámoros lesz, partot ont,
kurjongató, vidám bolond.

A mély felé örvénnyel ás,
hogy belenézni: kábulás.

A fényen tündökölve fut
és fényes tündérvölgybe jut.

S tó lesz, virágot úsztató,
habnyugtató és tiszta tó.

Nem ás, nem ont és nem kering -
csak ring s a lelkem benne ring.

Omega együttes dala válasz lehet arra, amit soha sem tudhatunk meg. Isten tudja Hallgassuk meg!

Sikeres tanévet kívánunk NAGYENYED példája nyomán ma élő diákjainknak!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 2.

A képek forrásai:
transindex.ro
hu.wikipedia.org
szalardireformatusegyhaz.ro
libri.hu
huszadikszazad.hu
termeszetbaratikor.network.hu

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” /Szent Máté apostol evangéliuma 6:11/

0

Újkenyér

Magyar Testvéreim!
Szent Urunk imádsága minden emberi imádság mintája. Minden benne van, amit ember kérhet, tömören összefoglalva. Hat kérés, megszólítással és befejezéssel a MIATYÁNK. Az emberi szellem egész területén a legelterjedtebb gondolatsor. Kétezer év óta mindig ugyanaz, és még mindig terjed. Hittel könyörög a Hívő nép és az Egyház, hogy az Atya neve megszenteltessék, Országa eljöjjön, akarata teljesüljön. Isten jósága új fejezetet nyit naponta, mikor a kenyérért történő könyörgést meghallja és teljesíti.
Isten azt akarja, hogy amit kérünk, azok mind a miénk lehessenek.
Gondolunk e még arra? – hogy régen élt eleink tavasszal határkerülést tartottak és a keresztnél imádkoztak a jó termésért. Gondosan megválasztották az aratás napjának kezdetét, mely Sarlós Boldogasszony ünnepe Péter – Pál után. Gondolunk e még arra? – hogy a kenyérsütés is egy kész csoda. Nem ismerünk még egy anyagot, mely 800 fokon nem ég el, hanem megsül. Héja barna ropogós, belseje puha, lehet szelni és nem morzsálódik.
A magyar ember egyedül a világon mindig ÉLETNEK nevezte a búzát és a belőle őrölt lisztből készült ÚJ KENYÉRREL megterítette az ÚR ASZTALÁT augusztus utolsó vasárnapján. Ma is így van a világon, ahol még magyar ember él gyülekezetbe szervezve.
Ünnepet jelent számára, hisz Jézus önmagát adja, mikor mennyei kenyérnek nevezi magát.
Feljegyezte a krónikás, hogy Szent László király imádság közben felemelkedett a földről és mikor kérte az Úrtól népe számára a mindennapi kenyeret, zokogásban tört ki, hiszen a századokba látva már tudta előre, hogy milyen rettenetes nyomorúság, szenvedés és nélkülözés fog reájuk szakadni.
Az augusztus 29. napja különös drámai mélységgel élt emlékeiben, hiszen ezen a napon fejeztette le Heródes király Keresztelő Szent Jánost, aki az Úr Jézus első vértanúja lett.
Aztán következtek az augusztus 29. ördögi próbái. A kenyér az életet jelenti, a munkát, a verítéket, az imádságot, az áldást, az isteni gondviselést. Aztán majd jönnek népek, akik az ÉLET napján HALÁLT szórnak fejünkre.

Babits Mihály: Petőfi koszorúi. Hallgassuk meg Cserhalmi György színművész előadásában a beteljesedett próféciát!

1. 1521. augusztus 29. Nándorfehérvár eleste „Annak a hegy nagyságú várnak a tetején a rossz szándékú ellenségnek egy nagy csapata volt. Mindannyian felövezve a csatára.” A szultáni ostromhad hosszú és véres küzdelemben erőt vett a legendás hírű Nándorfehérvár védőin és elfoglalta Magyarország déli kapuját. Ezzel óriási átjárható rést nyitott a déli végvári vonalon ,amely hamarosan egycsapásra összeomlott, s nyitva állt az út a királyság belseje felé.”

Nándorfehérvár eleste

2. 1526. augusztus 29. Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírás úgy emlegette, „mint nemzeti nagy létünk nagy temetőjét”. A mohácsi csata a magyar történelem egyik legtragikusabb veresége volt. A 24500 fős magyar haderőnek 75 %-a hősi halált halt a 60000 fős oszmán túlerővel vívott gigászi csatában a Duna mocsaraiban. Tomori Pál, Szapolyai György, II. Lajos király vezette seregek segítségére későn érkeztek az erdélyi, cseh és horvát erők. Habsburg Ferdinánd és V. Károly semmit nem tettek a magyarok védelmére Bécsből, a Fuggerek pénze pedig már ekkor más piacokban tervezte a jövőt.
Szeptember elején a szultáni had felkerekedett és felégette Pest-Budát, majd mérhetetlen kinccsel megrakodva visszatért az Oszmán Birodalomba. Maga Szulejmán is elcsodálkozott, hogy ilyen könnyen ment.

Mohacsi csata

3. 1541. augusztus 29. Buda eleste Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán hadai osztrák segédlettel, csellel és fondorlattal elfoglalták. A Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált. Jellemző a győztesek minden erkölcsöt nélkülöző aljas eljárására, hogy a fiatal özvegy Izabella királyné és csecsemő korú János Zsigmond gyermekétől évi 10000 aranyat sajtolt ki a török, hogy életben hagyja és távozhasson Budáról Erdélybe. Ennél csak az volt aljasabb, mikor Habsburg Ferdinánd felkínált a töröknek 40000 aranyat Magyarországért ha Bécsnek átadják az uralmat, és visszatakarodnak Konstantinápolyba. Szulejmán azt válaszolta, hogy még Bécset is elfoglalják és hajóval fognak járni a két főváros között…

Buda várának török kézrekerülése

Gárdonyi GézaGárdonyi Géza hívő művész lelke fájó emlékezéssel néz vissza Szent László könnyeire, mely előre elsiratta sorsunkat:
„A KÖVETKEZŐ NAPON A TÖRÖKÖK KIDOBÁLTÁK A BOLDOGASSZONY TEMPLOMÁBÓL A HARANGOKAT.
AZ OLTÁRKÉPEKET LESZAGGATTÁK. SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁLLÓSZOBRÁT LEDÖNTÖTTÉK. AZ ARANYOZOTT ÉS KÉPEKKEL ÉKESÍTETT OLTÁROKAT KISZÓRTÁK A TEMPLOM ELÉ, S KISZÓRTÁK A MÁRVÁNYBÓL ÉS FÁBÓL FARAGOTT ANGYALSZOBROKAT ÉS A MISEKÖNYVEKET IS. AZ ORGONA IS ELPUSZTULT. A CINSÍPOKAT KÉT SZEKÉR VITTE EL A TÁBORI GOLYÓÖNTŐKNEK.”
/Gárdonyi Géza: Egri csillagok/

Nyéki Kata szívbemarkoló szép műve tanúságtévő koszorú az augusztus 29. napok vérüszkös romjai fölött.
Hallgassuk meg!

Az imádkozó kéri a kenyeret, azt a nélkülözhetetlen minimumot, a mai napra valót. Egy napra valót, mert tudja, hogy a Teremtő Jó Isten kirendeli a holnapra és a holnaputánra valót is. De soha nem kéri ki előre a „jussát" mint a tékozló fiú , mert az nincs is és ha lenne is, megszáradna.
Nincs szebb, finomabb és áldottabb mint az Úrasztalán a megtört kenyér. Azt mondta nekünk Egyszer Tiszadadán Illés Lajos zeneszerző és felesége Makkai Lilla lelkipásztor: „Nincs finomabb, mint a templomból hazavitt kenyér a vacsora asztalra téve” A kenyér az Élet és az Örökélet ünnepe. Osztja Szent Urunk az ötezernek, a négyezernek, a tizenkettőnek, nekünk és mindenkinek. És ebben a bibliai képben benne van a Tegnap, Ma és Mindörökké.

Isten áldja Magyarországot!

Szegény Magyarország. Hallgassuk meg az előadást!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 26.

A képek forrásai:
hegykoplebina.hu
hu.wikipedia.org

„Aki kősziklára építette a házát” / Szent Máté apostol evangéliuma 7:24/

0

Hősök tere
Hősök tere

Magyar Testvéreim!
Sorsunk egybefonódik Krisztus sorsával. Egyéniségünket az Ő egyénisége határozza meg. Azokat várja, azokat áldja, azokkal akar együtt építeni boldog társadalmat és Isten Országát, akik ezt vállalják.
Nem mindig sikerül megállni mellette. De Ő abban is következetes: aki hozzá tér, aki újra kéri kegyelmét, annak eltörli múltját és újra magához fogadja. A szó és tett, a szív és élet, a belső és külső, a fa és gyümölcs egysége lehetetlenné teszi a képmutatást és a szertartásos kegyességben való bizakodást.
A leírt igeszakasz a Hegyi Beszéd summája. Hidd és tedd! Aki hisz és tesz, azaz, aki elfogadja Jézust Urának és követi, kősziklára építi házát.
1038. augusztus 15-én visszanéz életére a magyarok első királya: Árpád-házi Szent István. Búcsúzó szemei előtt megjelenik még egyszer Géza fejedelem atyai útmutatása, Sarolt fejedelemasszony aggódó jövőbelátása, aki soha nem feledte az angyal intelmét, mint egy kor Szűz Mária. A bajor hercegnőt feleségnek rendelte mellé a sors és a politika, de mindig érezte, hogy Gizella más, mint a különös szépségű magyar asszonyok. Halvány sugár futott végig lelkén, hiszen tudta, hogy rövidesen találkozik fiával, aki megelőzte Isten Országában.
Oly távolinak tűnt már a civódás, a belső harcok, a leszámolások. Tündöklő fényben ragyogott Csíksomlyó, Gyulafehérvár, Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma, hiszen népe Boldogságos Szűzanya tiszteletére gyűlt össze mint minden esztendőben.
A búcsúzó király tudta, hogy az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus augusztus 15-én Édesanyja halála napján röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a Menny dicsőségébe Édesanyja holttestét. Az eleve elrendelő Isteni akaratnak engedelmeskedve ezen a napon ajánlotta fel Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Szent István belenézett a századokba és szeretve épített egyházát és hazáját egyedül Nagyboldogasszony oltalmában látta biztosítottnak. PATRONA HUNGARIAE örökkön-örökké.

Szent István ünnepére. Nézzük meg a filmet tiszteletére!

Szent István halála napján nem tudhatta, hogy majd az általa megvakított Vazul unokája Szent László megbocsát neki és 1083. augusztus 15-én szentté avattatja. Az igei magvetés keresztyéni csodája harminc, hatvan, százannyi gyümölcsöt termett már a második-harmadik generáció életében. Tudták az újszövetségi Szentírásból, hogy Mária cselekvő Krisztus-hívő volt, az igenek anyja, ablak Istenre. A Szent Lélek által szószóló, segítő, oltalmazó, Isten eszköze, Krisztus prófétája. Az Úr szolgáló leánya szava ott ragyogott szívükben, hogy Jézus szavát ne csak hallgassuk, hanem tettekre is kell váltanunk.
Biblia, Egyház, Jogállamiság, Alkotmány legyen megtöltve segítséggel, jóakarattal, szeretettel. Legyen más a magyar nemzet mint az őt körülvevő világ, mert erről fogják megtudni, hogy Krisztus tanítványai vagyunk.
Az országépítő király világos utat mutatott népének a Szentíráson keresztül az eljövendő ezredévnek.
Aki figyel Istenre, az meghallja szavát, megérti és megcselekszi azt.
Tudta, hogy az EGYHÁZ és a HAZA rettentő veszélyeknek lesz kitéve, és még nagyobbak következnek reá. Úgy lesz, mint a Noé napjaiban, eljő az árvíz, fújnak a rettentő szelek, ömlik az eső, de az EGYHÁZ és a HAZA megáll.
Kősziklára, Szegeletkőre, Jézus Krisztusra épült a fundamentum, ezért áll ezredéve a világ legrégebbi Alkotmányának írott betűje szerint a SZENT KORONA OLTALMÁBAN!

Szent István ünnepére regélők. Nézzük meg a filmet tiszteletére!

1038. augusztus.15. napja az első magyar király halála napja, mely hitünk szerint megdicsőülésének is napja, hiszen színről-színre látásában esedezhet itt maradott fajtájáért az Úr előtt.
Kérdezhetjük Áprily Lajos nagy erdélyi költőnkkel: „De mit vigyek eléd?”
Tiziano: Mária mennybemenetele képét vitte
Liszt Ferenc: A dúr zongoraversenyét vitte
Bartók Béla: Magyar képek című művét vitte
Kodály Zoltán: Galántai táncok című művét vitte

Juhász Gyula: Új ének István királyhoz című versét vitte. Olvassuk el!

Juhász GyulaHol vagy István király:
Énekeltük árván,
Rontó béke útján
Botorkálva járván.

Népünk drága kincse,
Szent jobb, sírva néztünk,
Míg a bontó balsors
Karja verte népünk.

Nagy öröme vagy ma
Lángoló szívünknek
S neved áldott napja
Új diadalünnep.

Ott vagy István király,
Hol a hadak járnak
Vágva széles útját
Nagy Magyarországnak.

Dicsőséges jobbod
Délre és keletre
Vezeti népünket
Örök győzelemre!

Szent István ünnepén emlékezünk a Magyar Állam alapítójára, aki Isten kegyelméből megkapta akkor az Árpád-ház Turul Nemzetségének minden felelősségét és lehetőségét. Uralkodásának négy évtizede megalapozta a tíz egyházmegye szolgálatát, a vármegyék életét és gazdálkodását. Szimbólum ő,hiszen Európa valamennyi uralkodóháza, valamint a Vatikán is megkerülhetetlen példaképnek tartotta.

A Himnusz megalkotásáig a Boldogasszony Anyánk Régi Himnusza volt a magyarok nemzeti imája.
A legszebb hangú énekesnő Beregszászi Olga előadásában hallgassuk meg!

A kősziklára épült EGYHÁZ és HAZA rettenetes viharokat élt meg az eltelt ezer év alatt, de Isten kegyelméből ha megfogyatkozva is, de megmaradt. Intsen bennünket alázatra és csöndességre. Ne kisértsen a nagyravágyás, hiúság, önzés, irigység, intrika. Tudjunk beállni az országépítő király szellemi örökébe, így leszünk méltó utódai.
„Ó,Szent István, dicsértessél” Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 19.

A képek forrásai:
csakfoci.hu
magyarulbabelben.net

„Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk” /Zsoltárok könyve 78:3/

0

Attila sátra

Attila király sátra Bugacon

Magyar Testvéreim!
A ZSOLTÁROK KÖNYVÉNEK eme fenséges imádsága egyike a legrégebbik és leghosszabb költői műnek a 150 ZSOLTÁR közül. Templomi Istentiszteleten méltósággal zúgja az orgona a 90. ZSOLTÁR dallamára Ászáf tanítókölteményét.
A 72 versből az első négyet idézem, mely alapja kíván lenni mai Igei útravaló hazafiaknak üzenetének.

  1. „Figyelj népem , tanításomra,
    fordítsátok felém fületeket,
    amikor beszélek!
  2. Mert példázatra nyitom számat,
    ősrégi titkokat akarok hirdetni.
  3. Amiket hallottunk és tudunk,
    mert őseink elbeszélték nekünk,
  4. nem titkoljuk el fiaink elől,
    elbeszéljük a jövő nemzedéknek:
    az Úr dicső tetteit és erejét,
    csodáit,amelyeket véghezvitt."

„Meg kell látni Isten történelem fölötti történéseit, tisztelni titkait, munkálni és elfogadni megoldásait” – tanítja Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr.

E Zsoltár gyöngyszemet népének szánta szerzője jó 3000 esztendeje és minden bizonnyal azzá is lett,a legszélesebb körben adták szájról-szájra.
Az atyáktól hallottakat adják tovább a népnek, a fiaknak, a jövendő nemzedéknek azért, hogy Istenbe vessék bizodalmukat, el ne feledjék Isten nagy tetteit, hanem megtartsák parancsolatait.
Olvasva Isten kijelentésének mennyei tisztaságú szavait, látjuk, hogy világunk többsége mily messze került már a szent forrástól. Kevesen gondolják, hogy évszázadokon keresztül nem voltak kőből épült templomok és mégis megtalálták a kultusz helyét Szent Sátorban, hol imádkoztak, majd vihették tovább. Nem volt Biblia, de az atyák elbeszélték Isten nagyságos dolgait fiaiknak, majd ők is hitben éltek. Nem voltak utak, mégis tájékozódtak egymásról és a világ dolgairól az emberek.
Tanította őket a történelem, a tapasztalat, az elbeszélés és volt annyi alázat a fiatal nemzedékben, hogy szívta magába Isten titkait, az ősök példáját, dicső tetteit, jóságos intelmeit.

Bugac pusztája esztendőről-esztendőre megemlékezik az Ősökről, melynek 300000-es látogatottsága mára országgyűlési oltalmat élvez.
Attila hun fejedelem okleveleiben saját magát így nevezi meg: „Attila, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok, gótok, médek, dánok királya, a földkerekség féltője, és Isten ostora.”
Kölcsey Ferenc a Himnuszban így tesz imádságos hitvallást:

"Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére"

A nyitóképen nézzük meg a világ legnagyobb fejedelmi sátrát, mely templomként is szolgált.

Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara jelezte fia Álmos és annak leszármazottai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve: TURUL NEMZETSÉG
Az ősidők igazságát igazolja, hogy már Attila pajzsát is a koronás Turul díszítette.
Attila halála után a vérvonalat Réka feleségétől született Csaba fia viszi tovább. A Csillagösvény legendás királyfia a Székely Himnusz örök reménysége, hogy lesz még Erdély magyar!!

A Toldi estéje Ötödik énekében a magyar nyelv legnagyobb zsenije Arany János láttatja velünk Nagy Lajos király udvarát, melyet már csak az Árpád-házi Szent László király tud megmenteni a Moldvába betörő tatár-hordától.
Engedelmes és boldog szívvel száll ki sírjából Boldog Váradon a Szent Király, hogy vég-veszedelemben lévő népe segítségére siessen. Hiszen azt tanulta magyar édesapjától, hogy ő Attila unokája és lengyel édesanyjától, hogy minden zsoltár-fohász igen és ámen, mert az Isten szava.!!
Olvassuk el az utolsó négy versszakot!

Arany János Szent László király

Nem a székely, nem is Laczfi,
Kit Isten soká megtartson,
Hanem az a: László! László!
Az győzött le minket harcon;
A hívásra ő jelent meg,
Vállal magasb mindeneknél,
Sem azelőtt, sem azóta
Nem láttuk azt a seregnél.

Nagy lovon ült a nagy férfi,
Arca rettentő felséges;
Korona volt a fejében,
Sáraranyból, kővel ékes;
Jobb kezében, mint a villám,
Forgolódott csatabárdja:
Nincs halandó, földi gyarló
Féreg, aki azt bevárja.

Mert nem volt az földi ember,
Egy azokból, kik most élnek,
Feje fölött szűz alakja
Látszott ékes nőszemélynek;
Koronája napsugárból,
Oly tündöklő, oly világos -
Monda a nép: az Szent László
És a Szűz, a Boldogságos.

S az öreg tatár beszédét,
Noha kétség nincs felőle,
Bizonyítá a templomnak
Egy nem szavajátszó őre:
Hogy három nap a sírboltban
Lászlót hiába kereste;
Negyed napra, átizzadva
Találtatott boldog teste.

Petőfi Sándor Arany János nagy barátjának Toldi művét olvasva bejárta a mindenséget, majd fényességes lobbanással tette melléje bizonyságtételét: Magyar vagyok Olvassuk el!

A 78. Zsoltár igéi teljesednek be hívő eleink Isten-félő életében, küzdelmes sorsában, győzedelmes távlatában.
Beteljesedtek Csokonai sorai: „Isten a világtitkoknak nemcsak Teremtője és megoldást adó Megválója, hanem önmagában hordozója, maga lévén a legnagyobb Titok, a misztérium”

Mécs László pap-költő egy szép versében prédikálja eleink példáját, kik fényt árasztó életükkel a Világ Világosságából merítették az erőt:
„Ó bárcsak tudnánk távozáskor
fényt hagyni,mint a Messiás”
Fényt hagyni magunk után című versét olvassuk el!

Mécs LászlóAz élet örök búcsúzás.
Ó bár csak tudnánk távozáskor
fényt hagyni, mint a Messiás,
belészeretni az szívekbe,
apostolokba, mártírokba,
hogy átadják a századoknak,
a századok az ezredeknek!
Fényt hagyni, mint a Messiás!

Vagy legalább, mint az anyák,
kik egyre jobban megragyognak,
minél sötétebb lesz az éj,
és minél jobban porlanak
a bánat-barna hant alatt.
Fényt hagyni, mint a jó anyák.

Vagy legalább is, mint a Nyár,
amely almákba és diókba
szerette édes álmait,
és édességével világít
a hosszú, hosszú tél alatt.
Fényt hagyni, mint a drága Nyár.

Vagy legalább is, mint a Nap,
melyet elnyelt az alkonyat,
de a legbúsabb éjben is
világít még a gyöngyvirágban,
a liliomban, mécsvirágban.
Az életünk olyan tünékeny.
Ó szent fényt hagyni volna jó!
Fehéren és kéken, 1937

Nincs még egy család a történelemben,mely annyi szentet adott az egyháznak mint a Turul dinasztia, s nincs még egy olyan hon, hol a legfőbb szent, maga a Szent Korona. Két Szent Királyunk felajánlása folytán Boldogasszony Örökös Királynénak éke.

Pásztortüzek, nem csak a Toldiban. Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 12.

A képek forrásai:
bacmegye.hu
hu.wikipedia.org
sronika-kepeslap.qwqw.hu

„Mester, jó nékünk itt lennünk” /Lukács Szent evangéliuma 9:33/

0

Krisztus színeváltozása Carl Heinrich Bloch fetményénCarl Heinrich  Bloch: Krisztus színeváltozása

Raffaelo: Jézus színeváltozásaRaffaello: Urunk színeváltozása

Árpád-házi Szent ErzsébetÁrpád-házi Szent Erzsébet

Magyar Testvéreim!
Krisztus Urunk színeváltozása az evangéliumok egyik központi eseménye. Közvetlenül azután, hogy az apostolok Messiásnak ismerték el az Urat, megmondta nekik, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia a halálból.
Belerendül az ember lelke, ha maga elé képzeli az evangéliumok tudósítását. Látjuk Galileában a Tábor-hegyet, hova felment három kedves tanítványával Szent Urunk, hogy azok részesei lehessenek a teljesség beteljesedésének.
Megrendülve nézi Péter, János és Jakab,amikor Jézus imádkozni kezd.
„IMÁDKOZÁS KÖZBEN ARCKIFEJEZÉSE ELVÁLTOZOTT, ÉS RUHÁJA FEHÉREN TÜNDÖKLÖTT”

1. E bibliai igéket olvasta egykor a világhírű dán festő Carl Heinrich Bloch, – és a teljességet fedezte fel benne, – akinek képeit még az állványról nedvesen vitték a koppenhágai Nemzeti Múzeumba és életét tette fel Jézus élerének bemutatására. Nézzük meg a nyitóképen!
2. Raffaello művei a Vatikán legféltettebb kincsei között vannak számontartva és feljegyezték, hogy élete egyik legnagyobb alkotása Jézus Színeváltozása című zseniális alkotása: Nézzük meg a nyitóképen!
3. II. András magyar király és Merániai Gertrúd öt csodás gyermeke közül Erzsébet volt az, aki életének rövid 28 esztendeje alatt annyi jót cselekedett, hogy a németek kérték szentté avatását Marburgi sírja fölött.
Halála után öt hónappal IX. Gergely pápa teljesíti a kérést, mert mindenben megfelelt a vatikáni törvényeknek.
Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza egész Európában példátlan: SÁROSPATAK MAGYARORSZÁG VIRÁGÁNAK nevezi.
Kenyeret osztott kosarából a szegényeknek, mely egy gondolattól rózsává változott. Nézzük meg nyitóképen!

Az apostolok a színeváltozásban Isten Országa dicsőségét látják, amely a maga fenségében van jelen Krisztus személyében. A kolosséi levél Pál apostoli himnusza, csodája és látása teljesedik be szemük láttára :
„TETSZETT AZ EGÉSZ TELJESSÉGNEK, HOGY BENNE LAKJÉK”
Megjelenik a hegyen az Ószövetség teljessége: MÓZES A TÖRVÉNY, ILLÉS PRÓFÉTA PEDIG A PRÓFÉTASÁG KÉPVISELETÉBEN.
Felhő ereszkedik alá közben és megszólal a mennyben a TEREMTŐ ATYA ISTEN: „EZ AZ ÉN SZERETETT FIAM, AKIT KIVÁLASZTOTTAM, ŐT HALLGASSÁTOK” /Lk.9:35/ A keresztség szent sákramentumának szimbóluma új megerősítést nyer Istentől.
Hódol az Ótestamentum az Újtestamentum előtt. Manifesztáció, átváltozás himnuszba öltöztetve.
Gondoljunk bele, mit tettünk volna ott? – hol egy helyen áll:
MÓZES a próféta! ILLÉS a próféta! JÉZUS a Megváltó! PÉTER az apostol! JÁNOS az apostol! JAKAB az apostol!
Ennyi jön ki Péter apostol száján: „MESTER, JÓ NÉKÜNK ITT LENNÜNK”

Egy irodalomtörténész írta Petőfiről: Petőfi örökre itt van.
Az alföld szeretetében, március idusában, Pató Pál hely ráérünk arra még-ben, Minek nevezzelek? szerelmi lírájában, édesanyja szeretetében, apja tiszteletében, István öccse féltésében, Júlia hűségében, kisfia fejlődésében,
A füstbe ment terv szentségében, Feltámadott a tenger magyarjainak lobogásában, Itt van az ősz, itt van újra természeti lírájában.
Istenünkben, hitünkben, szabadságunkban, könnyeinkben, ünnepeinkben, győzelmünkben, vereségeinkben, koldusban, királyban, Európában és a kisari Tisza-partban, anyánkban, apánkban, testvérünkben, szerelmünkben.
Mondjuk mi is Péter apostollal:
Ott, és csak ott jó lennünk, ahol szeretnek. Ez pedig csak Isten közelségében lehetséges.

Egy pillantás, egy villanás és már nem látjuk Mózest és Illést.
A jelenések nagyszerű befejezése és mély értelmű foglalata: Jézust egyedül találták!
A költő-vétesz Ady egy egész vers-ciklust szentelt e kápráztató jelenetnek beszélhetetlen ábrázolására:
Az Illés szekerén. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán színművész halhatatlan szavalatával!

A teljességes csoda múltával lejöttek a hegyről és hallgattak. Az a Péter apostol, akire az ANYASZENTEGYHÁZ világát építette fel Jézus. Az a János apostol,aki a leghűbb tanítványa volt Jézusnak és tudása szeretete mélységével és magasságával volt csak mérhető. Az a Jakab apostol, akinek gyakorlati tanítása a világ erkölcsi rendjének példája kell legyen. A megrendüléstől, az átélt látomástól, a színről-színre látástól szinte megnémultak.
Hitünk szerint ez vár reánk is!
Reményik Sándor az erdélyi líra apostola egy versben tesz bizonyságot a látomásról. Lefele menet. Olvassuk el!

Reményik Sándor„Elváltozék…” Köntöse, mint a hó.
Olyan szép, hogy már-már félelmetes,
Mégis: a hegyen lakni Vele jó.
Maradni: örök fészket rakni volna jó.
De nem lehet. Már sáppad a csoda,
Az út megint a völgybe lehalad.
Jézus a völgyben is Jézus marad.
De jaj nekünk!
Akik a völgybe Vele lemegyünk,
Megszabadított szemű hegy-lakók
Csak egy-egy csoda-percig lehetünk.
Elfelejtjük az elsápadt csodát.
És lenn, a gomolygó völgyi borúban,
Az emberben, a szürke-szomorúban
Nem látjuk többé az Isten fiát.

Testvérem, társam, embernek fia.
Igaz: a hegyen nem maradhatunk.
Igaz: a völgyben más az alakunk,
Nekünk lényegünk, hogy szürkék vagyunk.
Botránkozásul vagyok neked én
És botránkozásul vagy te nekem,
Mégis: legyen nekünk vigasztalás,
Legyen nekünk elég a kegyelem:
Hogy láttuk egymás fényes arculatját,
Hogy láttuk egymást Vele – a Hegyen.

Kolozsvár, 1931. február 22.

Jelenleg a római katholikus egyház augusztus 6-án ünnepli, az Úr színeváltozását. Hivatalos ünneppé III. Kallixtusz pápa emelte a nándorfehérvári diadal hálaemlékezetéül. Az egész teremtett világ végső virágzását és gyümölcsökben bővelkedő voltát jelenti Isten örökké tartó Országának paradicsomában, ahol minden átalakul majd az Úr dicsősége által.
Az Omega zenekar szakrális látása egy dalban mondja el az átváltozást. Metamorphosis Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 5.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
hittansuli.hu
karpatalja.ma

„De mivel az Isten mind e mai napig megsegített” /Ap. Cselekedetei 26:22/

0

Festetics kastély
Festetics kastély és a Helikon Kastélymúzem

Magyar Testvéreim!
1956. október 24-én a nagyváradi Klasszikus Magyar Líceum tanára az órarend szerint belépett az osztályterembe, a diákok csöndben felállva üdvözölték. Egészen különös volt az arca, soha nem látták ilyennek.
Hosszan nézte kedves diákjait, majd sokára megszólalt, könnyeivel küzdve:
„MA NEM EBBŐL A KÖNYVBŐL TANULUNK, – tette félre Románia történelme tankönyvet a tanár úr –, MA A SZOMSZÉDBAN TESTVÉREINK VÉRREL ÍRJÁK A TÖRTÉNELMET, RÁJUK EMLÉKEZÜNK, ÉRTÜK IMÁDKOZUNK” Nagy árat fizetett tettéért a bátor tanár. Elnyelte a román kommunizmus börtöne.

Pünkösd után az Apostolok Cselekedeti könyvet olvastuk, mely mintegy ötödik evangéliumként folytatja azt a páratlan áldozatos, hősiesen bátor és tiszta evangéliumi szeretettől áthatott missziói munkát, melyet Jézus Krisztus legjobb tanítványai visznek tovább immár apostolként a föld végső határáig. A két főapostol Péter és Pál, kik a szenvedő, vándorló, vértanú egyház legáldottabb mártírjai.
A teljes 26. fejezet írja le Szent Pál apostol beszédét Agrippa király előtt. A pillanat történelmi. A legnagyobb apostol nyugatra indul a Szentföldről, hogy utolsó missziói útján vigye szívében Szent Urának minden tanítását Kis-Ázsián át Európába, hogy Rómában majd Néró elé állhasson.
Palesztina királya a Rómához hű zsidó Agrippa és udvara figyelmesen hallgatja az apostol megrázó beszédét. Elmondja, hogy valaha ő is üldözte a keresztyéneket és Jézust, de találkozott vele a damaszkuszi úton, megtért és leghűbb követője lett. Fesztuszt az államigazgatás nagy emberét lenyűgözi a páratlan tudással, logikával, szenvedéllyel beszélő apostol. Zavarában annyit mond: „A nagy tudomány megbolondított Pál”.
Agrippa király lelke mélyéig megrendülve ennyit tud mondani: „Hamarosan meggyőzöl és keresztyénné teszel”.
Szent Pál apostol mintegy summázza életművét, az általa alapított és látogatott gyülekezetek sorát még egyszer imádságos szeretettel viszi az angyalok közösségében az Úr elé. 13 levelét az Evangéliumok mellé helyezi, hogy majd az eljövendő ezredévek millió hívői belőle épüljenek.
Beszélhetetlen szenvedései,megaláztatásai, gyötrelmei már a múlté.
Ennyi maradt, ami a legfontosabb, de ez megmarad az Örökkévalóságig: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!

Igy gondolta, élte, imádkozta, hitte és cselekedte az élet felvirágoztatását 1739-ben a horvát származású Festetics család is Keszthelyen, hol Európában elsőként mezőgazdasági egyetemet, világhírű könyvtárat, gyógyszer és orvosi kutatásokat végző intézetet hoznak létre. A közjóért templomokat és iskolákat emelnek, a művészetet a tudományt és a politikát a nemzet szolgálatának tekintik. Kazinczy, Berzsenyi, Csokonai látogatásával és biblikus életművével emeli a kastély, a múzeum,a könyvtár fényét. A Keszthelyi Helikon Európa legragyogóbb kulturális öröksége ma is.
Az ott élők hitvallása volt: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!
Nézzük meg a nyitóképen!

Agrippa király majdnem keresztyénné lett,ha még tovább hallgatja az apostolt, ma lehet az ő szobra állna Fesztusszal párban egy templom vagy iskola bejárata előtt, mint Zilahon Ady és Goga szobrai.
De ők nem voltak hűek és következetesek.
Hamvas Béla leírta, hogy a fény csak akkor válik áldássá, ha másnak is adunk. Ők maguknak akartak mindent. A láthatatlan történet Hallgassuk meg Papp Lajos professzor előadásában.

Egy híres francia irodalomtudós arra tette fel az életét, hogy megfejtse: mitől megfejthetetlen a magyar nyelv és irodalom? Fordította a nyugatosokat, Adyt, Illyés Gyulát de hasztalan. Valaki azt mondta neki: ezt a nyelvet nem lehet megtanulni, annak kell születni. Ennek a népnek azért van annyi tehetsége, mert lelkében közel áll Istenhez.
Legjobbjai követik az Írást, fohászkodnak és kegyelmet nyernek. A magyar néplélek tanítani, nevelni, oktatni, segíteni, példát mutatni szeret. A másik megsemmisítése, kirablása, gyarmatosítása soha nem volt sajátja.
ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!! A csúcsai presbiter Ady egy szépséges verse Csinszkához a vészterhes 1915.évben visszanéz e régi páli igére,hol a tét élet vagy halál, megmaradás vagy elpusztulás egyéni és közösségi életünkre nézve.
Cifra szűrömmel betakarva. Olvassuk el!

Ady Endre(Kicsi Csinszkámnak küldöm.)

Szerettem volna, hogyha untat
Bolondulása a földnek,
Ez a nagy vér-lakodalom,
Cifra szűrömmel betakarni
Vihar elől magunkat.

Be jónak indult ez a játék,
D közben szinte mi kedvünkért
Kitört az égi háború,
Fájva, sivítva és cikkázva
Átok ez vagy ajándék?

Küldöm a szivemet szivedre
Óráiban borzalomnak,
Hátha mégis odatalál
Ahol egyetlen helyet kaphat
Hol tán mégis pihenne.

Be, nagyon rettent ez a várás
Be, méltatlan is a mi sorsunk;
Tépett és véres milliók,
Két szép ember kiket roszkor vett
Elő a megkívánás.

Nehézségeken, próbákon, csalódásokon, betegségen,gyászon átment emberek szokták mondani egy élet keresztjét hordozva: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!
Erre az élettörténetre tekint sok nagy próféta, az apostoli szolgálat, az egyháztörténet és nemzetünk tapasztalata.
Ez maga a valóság, hiszen segítsége nélkül már elmerültünk volna az atlantiszi mélyben a népek tengerében.
Hívjátok segítségül az Ő nevét, mutassuk meg a közönyös világnak újra és újra hogy van megmaradás és lesz felemelkedés. Ahogy egy zászlón láttam: Borúra derű. Vagy voltunk, vagyunk, leszünk.
„Mutassuk meg mennyit ér, a belőlünk kisarjadt vér.” Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát magyarul, majd az angol nyelvű változatát a dalnak.
Gratulálunk a munkához bízva abban, hogy a közöny falát segít bontani a nemzetközi nyelv, közelebb hozva népünkhöz más népek fiait.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 29.

A képek forrásai:
citadellatopevent.hu
ekor-lap.hu

Mert Ő mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” / Ap. Cselekedetei 20:35/

0

Tiszadob Andrássy kastély

Tiszadob, Andrássy kastély, épült 1880 és 1885 között

Magyar Testvéreim!
A tragikus sorsú Radnóti Miklós drámai mélységű verssorai visszanéznek a Biblia szenvedő hithőseire, akiknek élete tükrében saját arcát látta viszont.

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod
ez volt a múlt, emez a vad jelen
hordozd szívedben. Éld e rossz világot”
/Nem bírta hát/

Szent Pál apostol szívét Efézusban kötötte láncra az emlékezés, mikor búcsúznia kell a gyülekezettől, annak véneitől, vagyis a presbitériumtól. Hajszolt, üldözött, hányatott életének legtöbb idejét ebben a városban töltötte a szolgálat rendjén. Mindig fáj az elszakadás, mikor egy szeretett, megszokott közösségtől kell elszakadni. Sok lelkipásztor átélte már, mikor jön az áthelyezésről szóló fellebbezhetetlen utasítás a püspöktől. Munkája a régi missziói mezőkön be van fejezve, új aratásba kell indulni.
Alázattal, könnyek között és megpróbáltatások között égtem Krisztusért és értetek. Isten kegyelmének evangéliumát szóltam zsidók, görögök és pogányok között.
Senkitől semmit el nem vettem, nem kívántam a másét, sőt két kezem kemény munkájával még segítettem is az erőtleneket.
Az én életem nem számít, rövidesen feláldoztatom Rómában a hibbant Néró oltárán Krisztusért, de titeket a Szent Lélek kiválasztott az Ő Egyházának legeltetésére, reátok bízta a nyájat, melyet én többé nem látok.
Nem bírták tovább hallgatni az apostolt, leborultak előtte és sírva ölelték át minden jóságáért melyet értük tett!!

Még annyit mondott nekik Szent Pál apostol, Krisztus Urunkat idézve: „NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI”

A világ nem érti ezt az Igét, mert nem kapta meg az Igazság Lelkét. A világ, a Mammon, az önzés, az én-központúság csak kapni akar és soha sem adni. Mindent, gyorsan és lehetőleg azonnal. Igy volt ezzel sok önző és gazdag ember, azonban egyszer csak történik valami.
Steve Jobs a világ egyik leggazdagabb embere volt, az Apple vállalat alapítója és vezetője. Élete utolsó napjain írta:
„Az üzleti világban elértem a siker csúcsát. Ugyanakkor munkámtól eltekintve kevés öröm ért. Felismerem, hogy mindaz a gazdagság és elismerés, amire annyira büszke voltam egész életemben, elhalványul és jelentéktelenné válik, ahogy közeledik a halál. A sötétségben látom az életben tartó gépek zöld fényeit… Most már tudom, amikor elegendő vagyont halmoztunk fel, mely élethosszig kitart, más dolgokat kellene keresnünk, amelyeknek nincs köze a vagyonhoz. AMIT MAGAMMAL VIHETEK, AZ CSAK A SZERETET ÁLTAL KIVÁLTOTT EMLÉKEK. GONDOSAN ŐRIZD A SZERETETET A CSALÁDODÉRT, A HÁZASTÁRSADÉRT, A BARÁTAIDÉRT”

De Istennek legyen hála, sokunknak égett lelkébe Jézus tanítása, az apostol kedves idézete:
NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI.
Így hitt, élt és cselekedett egykor gróf Andrássy Gyula is, aki 1880-1885 között felépíttette hazánk egyik legszebb kastélyát Tiszadobon Erzsébet királyné tiszteletére, akit a Habsburg gyűlölet gyorsan magyarrá tett.
Fidelitate et Fortitudine (Hűségért és bátorságért) Nézzük meg a nyitóképen

A csíkszentkirályi és a krasznahorkai Andrássy család egy régi székely család, mely a honfoglaló magyarok egyik vezérének leszármazottja. Századokon át naponta térdre borulva imádkoztak erdőn-mezőn, kápolnában-belső szobában, mindig másokért, mindig a családért, mindig a nemzetért. Címerük, hitvallásuk évezredek egén húzott fénycsóvát, melynek fénye bevilágította a napsugaras nyugatot Szentpétervártól Katalóniáig.
Ők elkerülték Steve Jobs útvesztését.
Krasznahorka és az Andrássy nemzetség. Nézzük meg a kisfilmet!

Tanítják a zene tudósai, hogy három hangszer egészen egyedül állóan, specifikusan magyar hangszer.
A néplélek alkotása, mely leghűebben fejezi ki beszélhetetlen gazdag nyelvi és érzelem világunkat.
Nem lehet e dolgozat témája, hogy azt fejtegessük, miért nem egyetemes hangszer? a TÁROGATÓ,
a CIMBALOM, és a CITERA! NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI!
Krasznahorka büszke vára a kuruc-király Thököly és Rákóczi kedvelt vidéke, hol még ma is sokak szerint éjjelente felsír a tárogató, ha a legnagyobb magyar Kassáról arra jár imádkozni népéért.

Gázsa – Erdélyi cimbalom zene. Hallgassuk meg!

Tücsök citera zenekar: Bihari népdalok Hallgassuk meg!

NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI!
Imádkozta az Igét egy szegény szülő Nagybánya mellett 1650-ben és Isten kegyelméből olyan gyermeket kaptak, aki egy egész világnak mutatta fel a legszebb metszésű aranyos Bibliát, melyhez foghatót nem látott és nem olvasott addig sem az egyház sem a világ. Valaki azt mondta, hogy ilyen csoda csak a mennyben készülhetett, hiszen a testté lett Ige teljesen azonos a kijelentett és írott Igével, melyet bearanyoz a NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY.
Misztótfalusi Kis Miklós 30 évesen érkezik Hollandiába, hol elképesztő szorgalmával, alázatával, tehetségével a betűmetszést és könyvnyomtatást olyan magasságba emeli, aminek nincs párja a művelt világban.

Misztófalusi Kis Miklós Aranyos Biblia

Misztófalusi Kis Miklós                             Amsterdami (aranyos) Biblia

Saját költségén kinyomtat 3500 db. ARANYOS BIBLIÁT AMSZTERDAMBAN, majd szétossza!!
Hazatérve Kolozsvárra, ajtaja előtt sorakozik megrendelésért esdekelve: ANGLIA, SVÉDORSZÁG, SVÁJC, NÉMETORSZÁG, LENGYELORSZÁG, HOLLANDIA, VATIKÁN, OROSZORSZÁG egyházi és világi előkelősége. Lobogó zsenije 52 éves korára hamvadt el az emberfeletti munkában.
Áldott életének nagysága előtt Pápai Páriz Ferenc egy verssel tisztelgett, mi is ezt tesszük, Istennek adva hálát
MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS önzetlen életéért:

„Mindenféle nyelvben és minden formában
Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban
Úgy járt vala tudós keze az acélban
Mint másnak a könnyen engedő viaszban”

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 22.

A képek forrása:
sokszinuvide.24.hu
webvidek.ro
sk-szeged.hu

„Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösséggé légy a föld végső határáig” /Ap. Cselekedetei 13:47/

0

Algyógyi körtemplomA nyitóképen látható Hunyad megye, Algyógy, Magyar Református körtemplom

Magyar Testvéreim!
A történetírás a maga fejlődésének minden fokán gyakorolta azt, hogy kiemelkedő emberek tetteit feljegyezze az utókor számára. A krónikás, a históriás figyelő szemének hű tekintetét a forrás eredőjére fordította, mint egykoron a fáraó írnoka, vagy Munkácsy Miltonjának Évája.
Érthető tehát, hogy az ősgyülekezet legkiemelkedőbb embereinek tetteiről szóló történeti művet nemsokára Praxeis
Apostolonnak nevezték.
A MISSZIÓ KERESZTYÉN HŐSKÖLTEMÉNYÉT HAT LÁNGLELKŰ APOSTOL VESZI A VÁLLÁRA ÉS INDUL EL KRISZTUS URUNK IGÁJÁNAK FENSÉGES TERHÉVEL A FÖLD VÉGSŐ HATÁRÁIG:
LUKÁCS evangélista, BARNABÁS, SZENT PÁL apostol, SZENT JÁNOS apostol, MÁRK evangélista és SZENT PÉTER apostol.

Hitvallásukat Szent Pál apostol így fogalmazta meg alapigénkben:
„Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösséggé légy a föld végső határáig” (13:47. v.)
De mi is áll ebben a parancsban? Pál és Barnabás kimondták a nagy igét: „Amikor meglátták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel és káromolva ellene mondtak Pál beszédének.
Ekkor Pál és Barnabás bátran azt mondta: Először nektek kellett hirdetnünk az Isten Igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk.” /13:45-46. v./

A népek fiai (pogányok) örvendeztek, magasztalták az Úr igéjét, mindnyájan hívőkké lettek. Szívükbe zárták az apostolok tanítását, megkeresztelkedtek és megszentelt életükkel példát mutatnak máig.
Annyira, hogy áldott eleink még településüknek is Gyógyít nevet adtak,hol római kori téglákból körtemplomot építettek az Úr dicsőségére,ma még 27 magyar református lélek küzd a strázsán.
Nézzük meg a nyitóképet!

Erdély és Moldva határán fut a kis Szeret-patak, melynek neve GYÓGYÍTÓ SZERETETKÉNT őrzi KÁRPÁT-HAZA keleti határát, Gyimesbükköt. Trianon átka megtanította velünk, hogy a Csonka-Hon keleti határa Zajta lett, ami addig az ország közepének számított. Az emberi gonoszság végállomásnak szánta,hiszen a Fehérgyarmat–Szatmárnémeti vonalon a román testvérek voltak kedvesek felszedni a síneket a román oldalon a második háború után.

Zajta temploma

Szegény kicsi 450 lelkes Zajtát a határt húzó román-cseh-japán(!)  hóhér Romániához csapta, amit rögtön észlelt vitéz GAÁL LAJOS iskolaigazgató, kántor-tanító!! Kitartásának, lelki erejének és diplomáciai fáradozásának köszönhetően a LEGHŰSÉGESEBB FALU 30 nap után visszakerült Magyarországhoz.
Sopron, Balassagyarmat, Zajta legalább megmenekült. Köszönjük a KÁRPÁTIA zenekarnak, hogy méltó emléket állított a korabeli hősöknek. Rongyos gárda – Civitas Fortissima. Hallgassuk meg a két dalt!

Világossággá teszlek, hogy üdvösséggé légy, – mondta Szent Urunk Szent Pál apostolnak. A beteljesedett prófécia hálaadásra indította a hívő lelkeket, mely himnusszá nemesedik egy közösség ajkán:

„Mária ragyogó ékesség
Egyetlen igen a földön.
Egyedül tiszta és egyedül jó.
Istenhez egyedül méltó”

Mária hozzád száll imánk. Hallgassuk meg!

A legendás MÁRTON ÁRON (Csíkszentdomokos 1896-1980) a harisnyás székely püspök a lelkiismeret apostolaként pappá szentelése után Trianon gyászával a szívében ezt mondta:
Márton Áron püspök úr„Hitünk parancsa az, hogy a templomon kívül is testvérek maradjunk, egymás sorsa iránt érdeklődjünk és egymás terhét kölcsönös megértéssel hordozzuk.”
Világosság és üdvösség volt népe javára, hiszen a kisebbségben szenvedők jogaiért küzdötte végig életét.
16 év a román kommunizmus börtöneiben sem tudta megtörni.
Ezt mondta egyszer: „A nép is olyan mint a gyermek: tettekből ért”. Tudta MÁRTON ÁRON katholikus püspök, amit HEGEDÜS LÓRÁNT református püspök így fogalmazott meg:
„Ma egy lerontott, megsemmisítésre ítélt természetben él egy veszélyeztetett emberiség, egy mellőzötten hatástalan egyházzal, egy számára értelmetlenné váló világmindenség rendjében.
Isten mégis elibénk tárja a megdicsőült mindenség-egyház-emberiség és természet látomását, hogy lássuk: Ő ezeknek kárhozatán át is végbeviszi teljes megdicsőítő és üdvözítő munkáját”

MÓNUS JÓZSEF, a Farkas dicső múltunk legendás jelenkor harcosa, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat kitüntetettje legyőzte a világot és meggyőzte a megkötöző kételkedőket, hogy „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”

Mónus József íjász

A föld végső határán is tudják, hogy a dobogó legfelső fokán magyar és székely zászló fog lobogni az idők végezetéig.
Ezt nyilatkozta Törökországban: „De harcosaim, a nyílvesszőim, amikor elindultak a messzeség felé, tudták, hogy egy nemzetért küzdenek”.
Tiszteletére és a vizes világbajnokság küzdő harcosai sikerének szóljon a Vágtázó Csodaszarvas dala: Hunok csatája!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 15.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mindszentyalapitvany.hu
tortenelemportal.hu

„Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, hiszen a lelket nem tudják megölni” /Máté evangéliuma 10:28/

0

Munkácsy Mihály: Honfoglalás

A nyitókép Munkácsy Mihály: Honfoglalás című festménye, mely az Oszágházban látható

Magyar Testvéreim!
Szent Urunk Jézus Krisztus rendkívül mély benyomást tett az emberekre. Özönlöttek hozzá gyógyulni, tanulni és vigasztalódni. Ebben az igeszakaszban bepillantást nyerhetünk drága Lelkének érzelmi világába.
A Biblia így írja: „megindult lelkében a tömeget látva” – édes anyanyelvünk így is értheti: „belesajdult a szíve a tömeget látva”.
A magyar nyelv az Ige nyelve, mondja Sir John Bowring angol tudós, aki száz nyelven beszélt. „Ezt a nyelvet beszéli az igazi „Ars Hungarica, melyet beszélni magyarnak kötelesség, idegennek pedig dicsőség” - mondja Ravasz László és Prohászka Ottokár a letűnt század két lánglelkű magyar prófétája.
Münchenben az Akadémián festette meg MUNKÁCSY MIHÁLY a világ legnagyobb festőművésze a Húsvéti locsolkodás című képét mire a nyers német kritika így illette: „Ilyen vadak a magyarok, hogy vödörből hideg vízzel öntik le a leányokat”? Válasz: „Az népem a legjobb lelkű nép a világon, tisztasága és szeretete húsvétkor a legnagyobb”.
Ez a gondolat vezérelte a fénylő csillagot, mikor a nyitóképen látható HONFOGLALÁS című monumentális alkotás egyik modelljének az írófejedelem JÓKAI MÓRT kérte fel. Azt akarta kifejezni, hogy a legendásan szép arcú író mintegy ábrázolja ki a honfoglaló magyarság tisztaságát és jó szándékát, ellentétben a vad ázsiai horda mítosszal.

Nemeskürty István tanár úr és a Kormorán zenekar dalát Demjén Ferenc énekli. Honfoglalás. Hallgassuk meg!

A történetírás sokáig nem a jelentőségéhez mérten kezelte az 1110 éve 907. július 4-8-án a magyar törzsszövetség valamint az egyesített keleti frank és bajor hadak között a pápa támogatásával Pozsony mellett lezajlott csatát.
A Kárpát-medencében letelepedett magyarság első nagy honvédő háborújának is tekinthetjük, ekkor megszilárdította és véglegessé tette ÁRPÁD – NAGYFEJEDELEM művét a HONFOGLALÁST.
„Decretum: Ugros eliminandos esse” – Rendelet, hogy a MAGYAROK KIIRTASSANAK!!!
De ott állott a százezernyi rabló hordával szemben a bizánciak szerint: MEGASZ ARCHON a nyugatiak szerint: MAGNUS DOMINUS
Ott volt jobbján öt fia és a SZENTHÁROMSÁG leghűbb szövetségese: a MAGYAROK NAGYASSZONYA!
A bal parti sereget a fővezér Luitpold őrgróf, a jobb parton előrenyomuló csapatokat pedig Theotmár salzburgi érsek vezette.
A sereg utánpótlását Sieghardt gróf dunai flottája biztosította. Az egyesített európai hadtesteket a magyar hadvezetés becsalta egy szűk medencébe, ott menekülést színlelt, majd körbefogva egy hetes öldöklő küzdelemben egészen Ennsburgig kergette vissza.
A világraszóló pozsonyi győzelem végleg megerősítette a MAGYAR NAGYFEJEDELEMSÉG hatalmi helyzetét és európai nagyhatalommá válhattunk. Jó száz esztendőn keresztül nem merte idegen hódító a lábát földjeinkre tenni.
A katonai akadémiákon fő tantárgyként oktatják ma is a szárazföldi, vízi és erődítmény elleni hadviselés technikáját, melyet dicső eleink mutattak fel először a világnak.

Árpád Nagyfejedelem és három fia életét áldozta a hazáért a csatában Emlékükre hallgassuk meg Juhász Gyula hitvallásos versét Bács Ferenc színművész nagyszerű előadásában: Vértanúink!

Beteljesedett Szent Urunk prófétai tanítása: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, hiszen a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a gyehennában”
/Máté apostol evangéliuma 10:28/ Bármily veszedelmes vállalkozás is, nem szabad félni az emberektől.
De mély Isten-félő hittel kell menekülni az Úrhoz a veszedelemben, mint tette ezt a zsoltáros Dávid király:

„Uram, Istenem, hozzád menekülök!
Szabadíts meg üldözőimtől,
és ments meg engem,
hogy szét ne tépjenek, mint az oroszlán,
szét ne szaggassanak menthetetlenül.”
(7. Zsoltár 2. 3. v.)

Ma a félelem reneszánszát éljük és egész iparágak épülnek erre. A lelkünkre leselkedő gonosztól féljünk leginkább.
Isten felsége, szentsége és igazsága olyan valóság, amely előtt a hívő csak Jézusba fogózva állhat meg.
(119. Zsoltár 120. v.)

„Mert attól még, hogy holnap meg kell halnunk, ma ajándék a föld és ég” – vallja az Omega zenekar Oratóriuma. Megváltott életünk győzedelmes élet, hol már nem akarják megölni a testet és a lelket, mert nincs hatalmuk fölöttünk. Szent Urunk áldott jobbján „éldegélünk üldögélünk rózsalevélkéken” (Dsida Jenő) Egy új nap a teremtésben. Hallgassuk meg!

Dicső nagy eleink egészen emberi és esendő gondolatát öntötte fenséges versbe a nyugat nemzedékének költőkirálya Juhász Gyula, mikor századok után felkél a föld alól Árpád fejedelem, Szent László király, Rákóczi fejedelem, Petőfi Sándor, Horthy kormányzó és talál e még hitet e földön? És talál e még hazát e földön?
Juhász Gyula versét énekli áldott emlékű Főtiszteletű prof. Dr. Hegedüs Lóránt püspök úr leánya Zsuzsanna.

Prof. Dr. Hegedűs Lóránt püspök

Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a Család minden tagjának nemzetmentő missziójáért. Zsuzsanna művészi szopránja vigasztalja szívünket, pásztori szolgálata Lóránttal dicsőítse a Seregek Urát.
Juhász Gyula – Buday Dénes – Hegedüs Zsuzsanna: Szeretnék néha visszajönni még. Hallgassuk meg!

„Szeretnék néha visszajönni még, ha innen majd a föld alá megyek. Feledni nem könnyű a föld izét. A csillagot fönt és a felleget. Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk.
Csak meg nézném, hogy kék e még az ég? És van e még magyar dal Váradon? Csak meghallgatnám, sír e a szegény? Világ árváját sorsa veri még.”

A győzedelmes pozsonyi csata és Árpád fejedelem emlékét áldja a magyar emlékezet tiszta szeretete.
Kárpátia zenekar: Árpád apánk Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes

Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 8.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
imagestore1.blogger.hu

„Az Egyház eközben épült, az Úr félelmében járt, és a Szentélek segítségével számban is gyarapodott” /Ap. Cselekedetei 9:31/

0

Péter és Pál apostolok a csíksomlyói templom oltárán(A nyitóképen Péter és Pál apostolok, a csíksomlyói templom oltárán)

Magyar Testvéreim!
Boldogok voltak az angyalok e különös napon a mennyben, hiszen a Szentháromság titkos tanácsvégzése kijelölte az Anyaszentegyház zarándok útját és a misszióhoz megtalálták a méltó apostolokat.
Valóban méltó és igazságos, hogy Péter az apostolfejedelem és Pál a népek térítő apostola egyaránt kiemelt helyet kapjanak a Bibliában, a misszióban, az oltárnál, a szívünkben, a naptárban.
Péter az Egyház sziklaalapja. Jézustól kapott hatalmát az oldás és kötés, illetve a kulcsok jelképezik. Az Úr maga jelölte meg őt Kéfás névvel. Megbízatása a Szentföldről kivezette az akkori világbirodalom fővárosába, ahol megszületett a vértanúk egyháza.
Szent Péter apostol nem elvont fejtegetéseket mond, nem dogmatikát vagy történelmet tanít, hanem rámutat Isten nagy tetteire. A beszéd hatása éppen olyan csodálatos, mint maga a beszéd, mert az maga az EVANGÉLIUM.
A magyar néphagyományban is feltűnik alakja: vallásos mondáink egyik legfőbb hőse a gyarlóságaiban, de jóravalóságában annyira emberi Péter, aki Urával a földön a világ népei között vándorol.

Boldog angyalokról tesz bizonyságot az Omega zenekar oratóriumi műve. Hallgassuk meg!

Szent Pál apostol rendkívüli képességekkel született. Testben gyönge, valami örökletes betegséget hordozott.
De csodálatos a felfogó képességének frissessége, elvonó ereje, egyetemes pillantása. Lelkének képgazdagsága elemi erővel árad, s kifejezése külön nyelvet és élő retorikát teremt. Betetőzi intellektusa nagyszerű képességeit páratlan erejű intuíciója0, mely egy új gondolatrendszert teremt.
Elmondhatjuk: ha Szent Péter apostol maga az Evangélium, Szent Pál apostol maga a THEOLOGIA TUDOMÁNYA
A hagyomány szerint Kr. u. 67-ben ugyanazon napon, vagyis június 29-én halt vértanúságot Rómában ÁLDOTT URUNK KÉT SZENTJE: PÉTER és PÁL
A nagy lengyel író megírta, hogy már azon a napon megértette Róma és az Egyház, hogy a világ igazi ura nem a cézárok, hanem Jézus és az ő apostolai, hiszen néki adatott minden hatalom mennyen és földön.
A mártírok vére magvetés és beteljesedik az eschatonban: In hoc signo vinces! Vagyis: E jelben győzni fogsz!
Senki nem születik szentnek, hanem azzá válik, mondotta valaki. Azért voltak boldogok az angyalok, mert tudták, látták és tapasztalták, hogy az Egyház épül, követői az Úr félelmében járnak és számban is gyarapodnak.

Péter Pálkor megpendül a kasza és a régiségben még úgy volt, hogy hívő népünk a lelkipásztorral kivonul az érett búzamezőre, hálát ad az életért majd másnap megkezdődik az aratás nehéz, de szép munkája.
Idén július 1-én is sokan indulnak a határba, majd BOLDOGASSZONY ANYÁNK látására a CSIKSOMLYÓI KEGYTEMPLOMBA az oltárhoz, aki mellett láthatjuk a két APOSTOLFEJEDELMET, a mennyben pedig a két magyar SZENT KIRÁLYT.

EZER SZÉKELY LEÁNY napja is ez a hagyományban, melynek látása minket is boldogsággal tölt el. Nézzük meg!

Egyházi és nemzeti ünnepeink azonban sajnos egyre inkább kiüresednek. A szekuralizált Nyugatnak útjában áll a szakrális Kelet. Komoly válságban van az egyházi élet Nyugaton. Németországban az egyik legrégebbi egyházkerület kénytelen bezárni ÖSSZES PLÉBÁNIÁJÁNAK 96 %-át. A müncheni érsekség szemináriumába 1 (!) azaz egy (!) papnövendék jelentkezett, miközben még papíron 1,7 millió hívő van.
Gyakorlatilag a nyugati világot már évtizedek óta LENGYELORSZÁG látja el lelkipásztorokkal. És ennek nem a cölibátus az oka, mielőtt bárki is erre hivatkozna.
Kocsis Fülöp g. katholikus püspök úr döbbenetes erejű interjúban elmondta: 20 év és Európának vége !

Olvassuk el a Németországban dolgozó orvosnő levelét!

A költő-vátesz belenézett a századokba és tudta, hogy mi fog történni. Népét halálosan szerető aggodalma csendül Latinovits Zoltán színművész drámai előadásában.
Ady Endre: Intés az őrzőkhöz. Hallgassuk meg!

Trianon átka elnyeléssel fenyegette az 1000 éves MAGYAR KIRÁLYSÁGOT 1920-ban. Útjában voltunk a világ urainak.
De Isten adott nekünk apostolokat, székely leányokat, költőket, zenészeket és adta a RONGYOS GÁRDÁT, kik megmentették népünknek a hűség városát, példájuk nyomán így kell nekünk is megmenteni a hazát, hogy ne fogyjunk, hanem gyarapodjunk.

Kárpátia zenekar: Rongyos Gárda Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 1.

A képek forrásai:
vandoruton.network.hu

„Krisztust öltöttétek magatokra” /Galata levél 3:27/

0

Szent László király Nagyváradi vár
A nyitó képeken Szent László kirrály (1046-1095) és a Nagyváradi vár látható

Magyar Testvéreim!
Megragadó szépségű és mélységű az a lelkipásztori ragaszkodás, mellyel Szent Pál apostol körülvette a kelta származású és a mai Ankara környékén megtelepedett népet. Harcuk és küzdelmük példa az apostol előtt, hiszen ő maga is végigszenvedte életét a reá törő judaizmus támadása alatt. Nem személyét és apostoli tekintélyét féltette első renden, hanem, – hogy az általa alapított új keresztyén gyülekezetek beolvadnak a zsidóságba és nyomtalanul elvesznek. Magunkra ismerünk e küzdelemben, hiszen a kelták rokonságban álltak szkíta-hun eleinkkel.
DE EZZEL ELVÉSZ MINDAZ, AMIÉRT KRISZTUS JÖTT: A KERESZT NAGY ÁLDOZATA, KRISZTUS VÁLTSÁGHALÁLA, KRISZTUS KIRÁLYSÁGA! ELVÉSZ AZ EVANGÉLIUM, ELVÉSZ A MISSZIÓ. EZ PEDIG AZ ELLENSÉG GYŐZELME.

E győzelmes harcból született meg szép hazánk, a SZENT KORONA földje. Szent Pál apostol szolgálatát mintegy Szent Gellért püspök viszi tovább, mikor ezt mondja: Árpád óta László az első olyan fejedelem, akit az egész nép elfogad, ezért Isten őt rendelte arra, hogy végre megbékéltesse az országot. „TEDD NAGGYÁ, FEJEZD BE, AMI ISTVÁN HALÁLÁVAL FÉLBESZAKADT” – kéri a látomásban megjelent Szent Gellért püspök.
Nézzük meg filmrészletet!

E győzelmes harcból született meg a Galata levél és a Galáciában élő gyülekezet. Benne törte át az Evangélium egyetemessége a zsidó partikularizmust, a kegyelem gondolata a Törvény gondolatát, lett úrrá a hit a cselekedeten, a szellem szabadsága a megkövesedett farizeusi formalizmuson.
Szent Koronája, Szent Királya és a legtöbb Szentje a magyarságnak van, mert szent hitéről vallást téve hitte és vallotta Hitvallásait és az Írásokat.
E győzelmes harcból született meg Árpád-házi Szent László király himnusza. Olvassuk el!

Keresztes vitézek daliás vezére,
Mi árva nemzetünk ékessége, fénye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Jámborság volt élted virágzó erénye,
Szűz Anyánk Szent Fia szívednek reménye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Az Isten tégedet csodákkal megáldott,
Oh, tekintsd mennyekből e nyomorúságot.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Istentől elforduló világunk ma már alig tudja értelmezni, hogy mekkora volt a tétje Kr. u. az I. században, mikor
KRISZTUST ÖLTÖTTÉK MAGUKRA. Mielőtt eljött a hit a Törvény őrzött bennünket. Tehát a Törvény nevelőnk volt Krisztusig. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve.
Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusban keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra.
E győzelmes harcból született meg az európai kontinens, melynek alapja a görög kultúra, a római jog és keresztyénség, vagyis a szeretet.
A Kormorán zenekar és Varga Miklós éneke tisztelgés az ősi föld minden eredménye és sikere fölött: Vén Európa. Hallgassuk meg!

E győzelmes harcból született meg a Szent László király által alapított Klastrom Váradon, mely ma Európa egyik legszebb műemléke, hordozva közel 1000 esztendő hűségét.
E győzelmes harcból született meg a lutheri és kálvini reformáció, mely lelkiségével és műveltségével a modern világ alapjait vetette meg Európában majd a világban és hazai tudósaink áldozata nyomán természetesen Nagy-Magyarországon is.
Ennek már 500 és 450 esztendeje, mely gazdagon termi gyümölcsét Isten dicsőségére és az emberek javára.

„Te leszel a világ legnagyobb nap-út festője és túl fogod szárnyalni a világot”, – mondotta egy hang a Felvidéki gyógyszerésznek 1880. október 13-án Léván. Látnok és próféta vagy. Bejárod Libanont, Szíriát, Irakot, Egyiptomot, Palesztinát, Itáliát és Németországot. Lángész vagy, hiszen azt mondottad a Vatikánban, hogy jobb képet fogok festeni mint Raffaello. Imádott mestered és kortársad lesz Hollósy Simon, Munkácsy Mihály és Ady Endre. De bomló lángelméd „végighajt ég és föld között bús hazátlanul”, hogy majd éhen halj 100 esztendeje, de égő és örök áldozat lettél mint Bella nővéred a tűzvészben, miközben apád a másét oltotta. Megfested majd azt a képet, mellyel Magyarországot a világtörténelembe iktatod.
E győzelmes harcból született meg jó Csontváry Kosztka Tivadar zarándoklatának Magányos Cédrusa, majd a Baalbek című alkotása, mely a világ legszebb, legnagyobb, legfenségesebb alkotása. A festmény tárgya maga a természet és a történelem. A hun fejedelemről, dicsőséges Attila királyról így vall maga Csontváry:
„mireánk magyarokra, s Attila dicsőségére büszke honfiakra kimondhatatlan értékkel bír az a tudat, hogy ennél a kőnél volt a mi létünk történelmének első felvonása. Ennél a kőnél Attila megrendült bizalommal fordult az Isten segítségéhez, s a segítség jött földrengéssel, római templomok összedőlésével, turul sas hozta pengével, s Attila e világ legnagyobb hadvezérének kinevezésével.”

Csontváry Koszta Tivadar: Naplemente Baalbekben
Csontváry Koszta Tivadar: Naplemente Baalbekben

Szent László királyunk, reformátor atyáink, Csontváry Kosztka Tivadar festőművész emléke előtt Tőkés László püspök úr imájával emlékezzünk: „A nagy magyar király hatalma, küldetése és ereje egyaránt isteni akaratból fakadt. A neki szóló hódolat egyben a Teremtő előtti főhajtás és hitmegvallás. Hinnünk kell, hogy szent királyunk mostani megromlott állapotunkban eme újkori próbás időkben is segítségünkre lehet és segítségünkre siet.”

Pál búcsúzik. Hangját elönti a melegség. Ha már nem láthatják őt a galaták szemtől-szembe, lássák keze írását és a Krisztus bélyeget, melyet hordozott testén, mint a galaták a kelta keresztet életükön.

Kelta keresztKelta kereszt

Ég és föld között, ugye Zsuzsi? Koncz Zsuzsa: Ég és föld között. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. június 24.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu
victorioussurrealism.wordpress.com

„A Lélek gyümölcse pedig” /Galata levél 5:22-23/

0

Csíksomlyó Gyiemsbükk

A nyitó képen Csíksomlyó és a Gyimesbükk

Magyar Testvéreim!
A Szentlélek pünkösdi kitöltése rögtön a kezdetektől gazdagon és hatalmasan teremte a gyümölcsét az egyházban és a világban. A Galaták kelta eredetűek voltak és a mai Ankarában megtelepedve korán találkoznak az Evangélium jó hírével. Pál apostol második missziói útja során jut el hozzájuk és szenvedélyes, harcias, személyes és meleg szívű levélben tanítja őket.
Mi a Lélek gyümölcse? – Olvasunk itt egy felsorolást.
Kilenc gyönyörű kincset sorol egymás után a Szentírás: A LÉLEK GYÜMÖLCSE PEDIG:
SZERETET, ÖRÖM, BÉKESSÉG, TÜRELEM, SZÍVESSÉG, JÓSÁG, HŰSÉG, SZELÍDSÉG, ÖNMEGTARTÓZTATÁS
Gyümölcsöt csinálni nem lehet, a gyümölcs terem. És minden fán pontosan olyan gyümölcs terem, amilyen az a fa.
Ahogyan Krisztus Urunk tanította egy példázatában: „Nem jó fa az, mely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, mely jó gyümölcsöt terem.”

Hívő magyar népünk lelkét korán megérintette Jézus hívó szava. Hallgassuk meg!

Homérosz keserűen írja, hogy a görögök és a rómaiak nem képesek követni filozófusaik utasításait és tanításait.
Antonio Bonfini könnyebb helyzetben van, hiszen neki a magyarokról kell írnia: „A máséra nem vágyakoznak, megelégednek a magukéval. Aranyat, ezüstöt nem kívánnak, egyébként kiegyensúlyozottak, mértékletesek, természettől fogva becsületesek.”

Nekünk költőink vannak és költőink a világirodalom csúcsait ostromolják megszámlálhatatlanul.
Sík Sándor nagy költőnk hitvallásos versét hitvallásos szívvel szavalta el Sinkovits Imre színművész, mely a Lélek mind a kilenc gyümölcsét hordozza. Hallgassuk meg!

Valaki azt mondta egyszer, a világ nem kaphatja meg az igazság Lelkét, „mert nem látja és nem ismeri őt.”
Ez mindennapi tapasztalatunk. Nem egy ismeret hiánya alapvetően, hanem a bűn velejárója. Amit nem lehet a világból megérteni, kitermelni, vagy eltüntetni az Jézus.
A Lélek annyi mint Krisztus, annyi mint szeretet, annyi mint új élet. Mert ami testtől született test az, és ami Lélektől született, lélek az… Isten Országát azok öröklik, akik a Lélek gyümölcsét termik.
Kanizsai DorottyaSokan mondják, hogy első nemzeti tragédiánk Mohács volt. Abban a világban a teljes elesettség állapotában küldött Isten egy Kanizsai Dorottyát, akinek 42 éve maga volt a krisztusi áldozat ékes földi mása.
Stafírunggal segítette a házasulandókat, pénzzel az életet újrakezdőknek, taníttatta a fiatalokat mesterségre és más hivatásra, karitatív munkát végzett az elesettek között. Aztán beszakadt a pokolba az élet. 1526. augusztus 29-én Szulejmán csapatai megsemmisítő vereséget mérnek népünkre.
Kanizsai Dorottya 400 jobbágyával és néhány maradék pappal vigasztal, temet, új magyar életet és feltámadást hirdet a csatamezőn mikor minden veszni látszik a középkori Magyarországon. A Lélektől született élete olyan példa ma is számunkra, mely a legnagyobbak között kér helyet.
Mai világunk cell-ebeket tud példaként állítani a fiatal leányok elé, akiket követni és utánozni illik, majd a semmibe hullani, betöltve ezzel a Sátán törvényét.

Ady Endre üstökös verse hódol Kanizsai Dorottya áldott emléke előtt. Jóság síró vágya. Hallgassuk meg!

A Lélek gyümölcse: egyes számban említi a Biblia mégis kilencet sorol fel. Miért ? – mert egy fürt.
Szükséges újonnan születnetek, tanítja Urunk. A Krisztus-szerinti új ember képes só, világosság és hegyen épült város lenni. Nem lehet más célja, mint népének szeretete és szolgálata.
Trianon gyalázata darabokra szaggatta országát és életét, erre pedig nem lehet más válasza, mint a megmaradás.
Az önsorsrontó és önfeladó menekülésben és hanyatlásban nem tehet mást, mint kiáltja. NEM, NEM, SOHA!
Idei pünkösdünk előre vetíti a magyar feltámadást, mert Isten jeleket adott, a jelekből pedig tudunk olvasni.

Prof. Dr. Papp Lajos szolgálata zárja e heti dolgozatom: Magyar Miatyánk. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. június 17.

A képek forrásai:
hargitamosolyavendeghaz.hu
jakadam.hu

„Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” /Csiksomlyó Salvator-kápolna előtti kereszt felirata/

0

Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor

A nyitóképen a Csiksomlyói Kegytemplom és Kolostor látható

Magyar Testvéreim!

SZENT IDŐBEN SZENT HELYEN A SZENTHÁROMSÁG MEGHÍVÁSÁRA ÉLETÜNK KIVÁLTSÁGOS, KEGYELMI ÁLLAPOTÁVÁ TUD LENNI A KIJELENTETT ÉS BETELJESEDETT ÍRÁS SZERINT AZ IGE IGAZSÁGA: „HA AKKORA HITETEK VOLNA MINT EGY MUSTÁRMAG, EZ A HEGY ODAMENNE ÉS SEMMI SEM VOLNA NEKTEK LEHETETLEN” (Mt.17:20)
Meggyötört és darabokra szakított nemzetünk fiainak és leányainak találkozása 64 év, vagy évszázad után minden képzeletet felülír. Rajtunk kívül ezt senki nem értheti, Isten írta szívünkbe.
64 év után Székely gyors - az első megérkezés. Nézzük meg!

Egy tudós székely atyafi a következő gondolatokat írta le az idei Pünkösd napjáról: „A valószínűség számítás szabályai szerint életünkben egyszer adatik meg, hogy Pünkösd napja egybe essen az ortodox közösség ünnepével és Trianon gyászával. A számok misztikája és törvénye azt üzente: 500 éves a reformáció, 450 éves a csíksomlyói búcsú, melyekre emlékeznünk kell!”
Soha nem volt még jelen Szent László király hermája: most közöttünk volt
Soha nem volt ilyen tiszta és felhőtlen az ég Somlyó fölött: most mennyei kékségben tündökölt
Soha nem jelent meg a Csodaszarvas a Salvator-kápolnánál: most ott állt
Soha nem volt ennyi zarándok Moldvából, Székelyföldről, Erdélyből, Partiumból, Anyaországból, Nagyvilágból
Soha eddig még nem imádkozott és énekelt együtt egymillió magyar hívő

Jöjj Szentlélek, gyere szállj le rám. Reményt hozó fénysugár. Hallgassuk meg!

Csíksomlyó csodálatos tanúságtétele a közös lelkületnek és szellemiségnek. A keresztutak népe keresztaljakba szerveződve vitte élete keresztjét a Napfénybe Öltözött Boldogasszonyhoz, kérve minden szentekkel együtt, hogy könyörögjön életünkért, nemzetünkért, üdvösségünkért Szent Fiánál, a Mi Urunk Jézus Krisztus előtt.
„Áldott vagy az asszonyok között, s áldott a te méhednek gyümölcse Jézus.”
Gyönyörködjünk ennek az igének szépségében és igazságában.
A SZENTHÁROMSÁG VÁLASZTOTTA ŐT GYERTEK LÁTÁSOMRA
SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJÁN GONDOLJUNK ERRE

Köszöntünk Somlyó Szép Csillaga a hívek közösségében Hallgassuk meg!

Boldogságos Szűz Mária az evangéliumokban élete nagy fordulópontján tündököl előttünk kedves engedelmességével, jóságos szívével, tiszta szépségével. Az Úr választja ki és szólítja meg angyalán keresztül melyre Himnusszal felel. Három hónapig tartózkodik Erzsébetnél. A Megváltó Krisztust méhében hordozta, melynek gyümölcse az Üdvözítő Krisztus.
Simeon próféta jövendöl Sorsáról és Szent Fiáról. Egyiptomba menekül a Szent család. 12 évesen a Templomban keresi Áldottját, ki Atyja dolgairól tanítja a bölcseket.
A kánai menyegzőn azt kéri Jézus tanítványaitól, hogy mindenben engedelmeskedjenek neki.
Végig kíséri Szent Fiát földi útján, jóságos szívében hordozza.
Ott áll a kereszt alatt és a bánattól félholtan omlik Szent János apostol karjaiba.
Ott van az emeleti szobában a Pünkösd várásában a tanítványi közösségben.
A Napba öltözött Asszony Ő, kinek mennybevitele a bűn és halál fölötti győzelem teljessége.

TE VAGY FÖLDI ÉLTÜNK - énekli a hívő gyülekezet tiszta áhítattal, a földi Istentisztelet mennyei látásával Hallgassuk meg!

Ezerötszáz éves keresztyénségünk megtartása nem csak vallási, hanem nemzeti ügy is.
A Püspöki Konferencia Elnöke biblikus Igehirdetésében elmondta, hogy hordozzuk a Salvator-kápolna üzenetét.
„Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben”
Ha mustármagnyi hitünk lesz, az képes hegyeke mozgatni és ez így igaz. Legyünk megbocsátók, béküljünk meg és szeressük egymást. A Hargita ölelő szeretetével őrizte a tudás és szeretet népét, jó magyarjait, csángóit és székelyeit, távolról jött jó palócait.
Szent István király Máriának ajánlotta fel az országot és ma azért kell imádkoznunk, hogy Mária Országa újra a szentek földje legyen. Csíksomlyón járva annyi tiszta és jóakaratú emberrel találkozunk mint sehol máshol a világon.
A gyermekek, fiatalok tisztasága egészen egyedülálló. Ez ad reménységet, hogy a Mammon mindeneket pusztító ereje fölött ragyog az egyház és a nemzet tisztasága, mely Igével újra és újra visszaveri a Sátán támadását.
Szentséges Szűz Mária mindezen kiváltságával és nagyszerűségével példaképünk és reménységünk.

Drága csángó-magyar gyermekek énekének szakrális ereje egészen egyedülálló, mely hordozza életüknek szentségét. Nem vagyunk árvák Hallgassuk meg!

Mi Családunkkal szeretjük Istent és szeretjük Nemzetünket. Ragaszkodásunk olthatatlan és megkérdőjelezhetetlen, immár 500 esztendeje, őseink szent hitében apai és anyai ágon egyaránt.
E négy kis saját felvétel legyen:

  1. tiszteletadás a székely kisfiú előtt,aki zarándok-zászlóm tartja,
  2. csángó magyarok előtt, kiket forró szeretettel köszöntenek a székelyek,
  3. a Jézus-hágón özönlő népünk a Nyereg felé,
  4. végül ha egymillió magyar imádkozik, akkor minden lehetséges lesz.

Csíksomlyó

Tiszteletadás a székely kisfiú előtt, aki zarándok-zászlóm tartja

Csíksomlyó

Csángó magyarok előtt, kiket forró szeretettel köszöntenek a székelyek

Csíksomlyó

A Jézus-hágón özönlő népünk a Nyereg felé

Csíksomlyó

Végül ha egymillió magyar imádkozik, akkor minden lehetséges lesz.

Csíksomyló 2017 - A szerző fotói

Szent Fiadat Boldog Asszony - Kérd e népért Ámen

Mohacsi Laszlo tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. június 10.

A képek forrásai
magnificato.ro

„… és megkapta az Atyától a megígért Szentlelket” /Apostolok Cselekedetei 2:33/

0


Jean II Restout: Pünkösd

Magyar Testvéreim!
A Pünkösd történetében benne van a Szentlélek minden ajándéka.
Az Anyaszentegyház
Az egy akarat
A meggyógyult élet
A művészetek ajándéka
A tudomány ajándéka
A kultúra ajándéka
15 nyelvű sokaság a maga anyanyelvén hallgatta Isten Igéjét
Nem hagylak titeket árván
Mi akar ez lenni?
A szív teljességét szólja a száj
E pünkösd ünnepében a Debreceni Kollégiumi Kántus szolgálatával hallgassuk meg az Urat dicsőítő lelki éneket:
Kodály Zoltán: Jővel Szentlélek Úr Isten /Psaltérium Hungaricum/

A Feltámadott Úr egy egészen meghatározott időt használt fel arra, hogy apostolait előkészítse a Mennybemenetel búcsújára és a Lélek kitöltésére. Történelmi és üdvtörténeti jelentősége lett a Húsvétot követő 40. és az 50. napnak. Az Apostolok Cselekedetei 1:1-11 versében benne van a Jézusról szóló egész keresztyén tanítás. A Hiszekegy lelki-szellemi rendszere belőle meríttetett a zsinati atyák által.
Péter apostol pünkösdi prédikációja értelmet ad a teljes Szentírás kijelentésének, a Teremtés céljának, a Megváltás művének, a Lélek által megszentelt Isten-szerinti élet boldogságos voltának.
A megértéshez jó újra olvasni az Apostolok Cselekedeti 2. fejezetét, melynek mintegy summája Péter apostol prédikációjának alábbi mondata:
„EZT A JÉZUST TÁMASZTOTTA FEL AZ ISTEN, AMINEK MI VALAMENNYIEN TANÚI VAGYUNK. MIUTÁN TEHÁT FELEMELTETETT AZ ISTEN JOBBJÁRA, ÉS MEGKAPTA AZ ATYÁTÓL A MEGÍGÉRT SZENTLELKET, KITÖLTÖTTE EZT, AMIT TI MOST LÁTTOK ÉS HALLOTOK IS” / 2:33/

A szépség csodájának teljessége öltött testet a költő lelkében, mikor 1914. június 4-én Kalotaszentkirályon meglátta Csinszkával a beszélhetetlen isteni misztériumot, az Élet és a Megváltott Élet tökéletes egységét.
Ady Endre: A Kalota partján. Olvassuk el!

Ady EndrePompás magyarok, templomból jövet
Mentek át a Kalota folyón
S a hidat fényben majdnem fölemelte
Az ölelő juniusi Nap.
Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves
És tarkaságban annyi nyugalom
És fehér és piros és virító sárga,
Izgató kék és harcos barna szín
S micsoda nyugodt, nagyságos arcok,
Ékes párták, leesni áhitók.
Papi beszéd kemény fejükből csöndben
Száll el s nyári illattal vegyül.
Mily pompás vonulásuk a dombon,
Óh tempós vonulás, állandóság,
Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.

S reám nyilaz a nyugtalanság:
Leány-szemek, Sorsom szemei,
Szemek, melyekben rózsás, húsz éves,
Vidám kamasznak látom magam,
Szebb szemek minden volt szemeknél
S bennük végkép megpecsételtetett
Az én örök-bús ifjuságom:
Vonzódás, drága űzetés
Csapongás a végső csapásig
S imádkozva nézni e nagy szemekben
Magamat és mint vagyok bennük.
Csönd, junius van a szivemben,
Általvonult templomi népség
Belémköltözött áhitata
S e percben a Kalota partján
Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.

(1914)

A Szent Lélekkel való megtelés szükségképpeni következménye a szólás. Ez a szólás azonban maga a pünkösdi csoda. Ebből a csodából született meg Dsida Jenő művészetének egyik legszebb verse, mely nemzetünk karakterének gyöngyszeme. Psalmus Hungaricus. Hallgassuk meg!

Ebben az esztendőben Pünkösd szent ünnepe éppen Trianon átkának gyalázatos évfordulójára esik. Juhász Gyula hazaszeretetének hitvallásos látását Csurka László színművész páratlan mélységgel szavalja el. Trianon. Hallgassuk meg!

Mit akar közölni Isten a pünkösdi eseményben?

  1. Megszólaltatja az emberiség egyetemes anyanyelvét, amelyet már elfeledtünk. Édes-anyanyelvünk hajtó ereje lesz a missziónak, a Biblia-fordításnak, a nemzeti oktatásnak és Istentiszteletnek.
  2. Helyre állítja a bábeli zűrzavar lázadását, nemzetek és családok és széthullását.
  3. Meghatározza az Egyház misszióját.

A szólás és a hallás csodája a Kárpátia zenekar hazaszeretete, mely Trianon átkát így foglalta dalba: Magyarország katonái. Hallgassuk meg!

Áldó és szerető Istenünk adjon számunkra kedves ünnepet. Gyógyulást, hazatérést és megvigasztalódást.
Növelje az Úr napról napra a gyülekezetet üdvözülőkkel, hogy legyen örvendezés mennyen és földön.


Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. június 3.

A képek forrásai:
dehir.hu
mek.oszk.hu