„Tiszta szívet teremts bennem, Istenem” /Zsoltárok könyve 51:12/

0

Pálos rend kolostora
Pálos rend kolostora

Magyar Testvéreim!

A régi egyház által kiemelt bűnbánati zsoltárok között ez a negyedik, és amint jellemezni szokták, – ez a legmélységesebb, legmegragadóbb, legszebb, legfontosabb, legfenségesebb.
Olyan eleven, közvetlen, őszinte bűnbánat tárul elénk a zsoltárban, amit a legbensőbb megindultságban, az élő Isten közvetlen jelenlétét megtapasztalva fogalmazhatott a legtisztább
prófétai lélek.
A zsoltárt a hittudósok kivétel nélkül kiemelkedőnek tartják. Luther és Kálvin alapvető theologiai kommentárt fűz hozzá. Legmegrázóbb Savonarola magyarázata, melyet halálra ítélése után börtönében írt.
A húsvétot megelőző 40 nap az imádság, a böjt és a hitvallás időszaka, mely a legnagyobb keresztyén ünnepre készít fel. A negyvenes számnak mély, szimbolikus üzenete van.
Az özönvíz, a pusztai vándorlás, a Sinai-hegyi szövetségkötés, Jézus böjtje mind kötődik e számhoz.
Szüksége van, vagy inkább lenne a ma emberének is az elcsendesedésre, önvizsgálatra, bűnbánatra, hiszen a felgyorsult világ tempója pusztító örvénylésként sodorja feszített életének minden óráján.

„TISZTA SZÍVET TEREMTS BENNEM, ISTENEM,
ÉS AZ ERŐS LELKET ÚJÍTSD MEG BENNEM!
NE VESS EL ORCÁD ELŐL,
SZENT LELKEDET NE VEDD EL TŐLEM!”

Az elődeink anélkül, hogy bármit tudtak volna a korról, mely utánuk következik, vagy bármit tudtak volna rólunk, kik utódaik vagyunk, fogadalmat tettek, mely kötelez.
1241-ben a pusztító tatárjárás után BOLDOG ÖZSÉB esztergomi kanonok lemondott egyházi méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis-hegység rengetegébe vonult vissza
remeteségbe néhány társával a Pilisszentlélek mellett lévő Hármas-barlangba.
A feltámadásért, a megmaradásért böjtöltek és imádkoztak Istenhez, elé vitték népük remélt szebb jövendőjét, mely meghallgatásra talált. Az egek megnyíltak és Mennyei Jelenések tanítása szerint a szentek imádságát angyalok viszik az Úr trónusa elé.
A Szent Kereszt tiszteletére 1250-ben monostort építettek maguknak, mellyel megalakult az egyetlen magyar alapítású férfi rend, Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje.

BOLDOG ÖZSÉB Nézzük meg a kisfilmet!

Sokak szerint a világ legnagyobb öttusázója lett volna az 1950-ben 20 évesen letartóztatott GÉRECZ ATTILA, akinek kápráztató lángesze a mindenséget fogta át.
Becsülete, tisztasága, szabadságvágya olyan erővel tört fel benne, hogy a koholt 15 éves büntetését azzal kezdte Vácon: – fordított angol, német, francia költőket, ismerte a Bibliát és történelmünket, majd megírta a BOLDOG ÖZSÉB HIMNUSZT. Hallgassuk meg!

A 26 évet élt csoda tiszta lelkét az angyalok könnyes szemmel tették le az Úr kezébe, mondván, ennyi jóságot és tisztaságot nem képes a föld befogadni.
Valaki azt mondta, hogy kevesen ismerik úgy a szív titkát, mint Papp Lajos professzor, aki a hatalom szemében egy üldözött tudós, nem operálhatja betegeit, de egy egész társadalom szívét gyógyítja imádságaival, mint egy koron a zsoltáros, Boldog Özséb szerzetes, vagy éppen Gérecz Attila költő.
Egy előadásában elmondta a szívsebész professzor, hogy Isten milyen zseniális módon teremtett bennünket, hiszen a legnagyobb teher a szívünkre hárul, és abból csak egy van.
Míg más szervünkből akár kettő, mely tehermentesíti egymást, de a szívünket csak az imádság, a bűnbánat és a szeretet képes tehermentesíteni.
Olvassuk el és SZÍVLELJÜK meg Papp Lajos szívsebész professzor, író gondolatait:

Dr. Papp Lajos

"A fogyasztói társadalom kioltja az emberi értékek helyes szemléletét. A csillogó, a fényes, az egyre több hajszolása erőlteti őket. Ha nem ez lenne a cél, hanem a test és a lélek harmóniájának megteremtése, az egészség megtartása, akkor nagyon lehetne örülni annak, hogy nem éhezünk, van ruhánk, cipőnk és meleg szobában élhetünk. El kell döntenie az embernek, bárhol is él, hogy az anyag elsőrendűségében, vagy a szellem, a nagy erkölcsi értékek elsőrendűségében hisz-e: materialista vagy Istenhívő. Hitem szerint földi létünk azt a célt szolgálja, hogy lelkünk nemesedjen."

A megnyert tiszta szívvel és erős lélekkel, de a Szentlélek támogatásával is újjászületett élet ismét az Isten szövetségében él, és más vétkezőket Istenhez való visszatérésre int.

Enkara-Pilisszántó-Pálos rend – Versben Babits Mihály: Olvassuk el!

Babits Mihály

„Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”

A misztikus Pálos rend mérhetetlen szenvedéseken és próbákon ment keresztül fennállása óta. Sorsuk hordozza a nemzet történelmét. Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás királyaink voltak a legbőkezűbb mecénásaik. Aztán elérte őket előbb a Habsburg, majd a kommunista gyűlölet, mely a teljes felszámolásukra tört. A Lengyel Czhestochowa nyújtott menedéket a nehéz időkben, hol imádkozva a nemzet megtéréséért és megmaradásáért, néhányan ismét visszatérhettek a Sziklakolostorba.

Ezt a földet választottam című dalt hallgassuk meg a Republic zenekar előadásában!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 17.

A képek forrásai:
palosepiteszet.hu
kelet.hu
citatum.hu

„Szüntelen hálával tartozunk az Istennek értetek” /Szent Pál II. levele Thesszalonikába 1:3/

0

Munkácsy Mihály: Tépés csinálók Munkácy Mihály
Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók 1871,                                 Munkácsy Mihály

Magyar Testvéreim!

Ott ül az asztalfőn. Szép, daliás, tüzes magyar fiú volt, amikor elment a hazáért, – mint sápadt, roskadt, szomorú ember sántikált vissza. Isten tudja, talpra áll e még valaha?
Hanem aztán kigyullad a homloka, lángol a szeme, hullámzik a szíve mikor beszélni kezd. Úgy szorítja mankóját, mintha a zászló rúdja lenne.
Éppen most mondja:

„Ott rohannak… pusztító tűz…
A fele már ki van dőlve…
Most elnyeli a füstfelleg…
Meghaltak tán? – Nem! ott mennek!
Ott hallatszik, hogy Előre!

Mint viharkor a tengernek
Összezúdul minden habja:
Mind ott vannak… egymás mellett
A fiú és édes apja.
Az apa elhullt és a fiú
Ráborult a vérző főre:
Csak egy szót még édes apám! …
A haldokló fölnézett rá
És azt mondta, hogy: Előre!

De ha maradt még egy fia,
S kívánta a haza tőle:
Az egyiket nem siratta,
A másikat odaadta
S ment a gyermek, ment Előre!”

A nyomorék veteránt hallgatva zokogva borítja arcát tenyerébe az egyik asszony. Részvéttel teljesen figyel szavaira egy leány. Szörnyülködve tördeli kezét egy nő. Törődötten, megadóan, magába roskadva hallgat egy öregasszony. Pár hónapos leányka szendereg anyja kebelén, semmit nem tudva még a világ rémségeiről.
Piros szoknyájában egy mezítlábas kicsi szőke leányka elmerülten szemléli a gyolcsokat, a tépést, mely majd vérző sebek fájdalmát fogja csillapítani valahol a harctéren.
De ki és mi fogja csillapítani annak a régi leánynak lelke viharát, aki azt mondta egykor a magyar és az egyetemes művészet legnagyobb géniuszának:

„Miska, a benned lobogó fény fog megvakítani. A napba lehet nézni, de reád nem.”
„A szenvedés, az elhagyatottság, az árvaság,a hazátlanság,a kivertség, a megvertség, a kihasználás, a kizsigerelés, az agyonhajszoltság, a vívódás korán sírba fog vinni.
A magyar néplélek legnagyobb festője leszel, senki úgy nem ismerte, nem élte és nem szerette fajtáját mint te. Sorsa teljességében magadat fogod viszont látni a vásznakon.
Az emberekben, a tájban, Krisztusban”

Az újszövetségi kánon legrégebbi műve a két Thesszalonikai levél. Szent Pál Filippiből menekül Szalonikibe és missziói igehirdetése nyomán három hét alatt egy magas hőfokú gyülekezet alakul ebben a gazdag kikötővárosban. A prozeliták miatt innen is menekülnie kell, átmenetileg Athénban talál menedékre. Innen néz vissza és ide várja a híreket Timotheustól.
Különös mélységgel rajzolja meg az apostol emlékeit és tanítja a görög embert: „a keresztyén ember tiszta életet él, becsületes, szereti felebarátját, keményen dolgozik, független, Jézus Krisztus szolgája”
Boldogan és büszkén írja további tanításában az apostol kedves népének:

„SZÜNTELEN HÁLÁVAL TARTOZUNK AZ ISTENNEK ÉRTETEK, TESTVÉREIM, AMINT EZ MÉLTÓ IS, HISZEN HITETEK NŐTTÖN-NŐ, ÉS AZ EGYMÁS IRÁNT VALÓ SZERETET
GAZDAGODIK MINDNYÁJATOKBAN”

Hálával tartozunk Istennek mi is. De kikért is? Kiket kaptunk? Kik szerettek? Kik segítettek? Kik vigasztaltak?
A Tépéscsinálók 48-as hőse és Budavár 45-ös hőse ugyanaz a magyar baka, nem száz év különbség választ el, hanem ezredév hite köt össze.

Hallgassuk meg Cseh Tamás dalát: Széna tér!

Majd nézzük meg e kisfilmet a Becsület napjáról!

Az előrenyomuló szovjet hadsereg ostromgyűrűje 1944. december 24-én karácsony este zárult be Budapest körül. Kezdetét vette az 53 napos ostrom, melyet katonailag már semmi nem indokolt. Magyarországon hét hónapig tartott a front, a második háború legszörnyűbb páncéloscsatája, majd városostroma. A védők választhattak: megadják magukat, vagy katonai esküjükhöz méltóan harcolva megpróbálnak eljutni a német vonalakig. „Élelmiszerünket felhasználtuk, utolsó töltényünk csőre töltve. Választhatunk a kapituláció vagy a harc nélküli lemészárlás között. A sötétedés beálltával KITÖRÖK”, – jelentette a német parancsnok.23900 német (ebből 9600 sebesült) és 20000 magyar (ebből 2000 sebesült) katona nehézfegyverek és páncélosok nélkül indultak meg a jelre.A szovjet tüzérség felkészülten állt lesbe és az álca mögül pokoli tűzet zúdított a Bécsi-kapu és a Széll Kálmán tér felé nyomuló védőkre. Többek között Vannay László és Prónai Pál a Rongyosgárda létrehozói is hősiesen küzdöttek fiaikkal, de alig ezren érték el a Budai hegyek mögött a német arcvonalat.Szemtanuk és történészek szerint leírhatatlan volt a látvány. A halottak hegyekben feküdtek vérbe fagyva és összeégve. Az alagútba menekülteket benzinnel öntötték le és gyújtották fel a bolsevik szovjetek. A holttestek közül több még mozgott, mikor lánctalpasok hajtottak rajtuk keresztül.Sztálin és Hitler gigászi csatáját és sátáni gyűlöletét szerencsétlen népünk szenvedte meg és fizette ki az apokalipszis poklában. Budapest védői a tradicionális magyar világ  utolsó bástyáinak egyikét védték.Hét hónapig tartott a front Magyarországon, mely idő elégségesnek bizonyult arra, hogy a nyugat nagyrészt megmeneküljön, hiszen május 8-án véget ért az iszonyatos háború Berlin és a nácizmus elestével.

Istennek tartozunk hálával értetek DICSŐ HŐSÖK, akik adták a legdrágábbat, az egyetlent, életüket a HAZÁÉRT.
A Tépéscsinálók ismeretlen Kossuth-katonája, Budavár ismeretlen védői, 56 ismeretlen mártírjai egy szabad magyar világ talajában gyökerezve mutatnak ágaikkal és gyümölcseikkel egy keresztyén világ felé, mely végleg elveszni látszik.

A Kárpátia zenekar egy dala megörökítette a Kitörés hősiességét. Csak egy nap az élet fiúk Hallgassuk meg!

Sokat elárul a közélet állapotáról, hogy egy szűk kört leszámítva a feledés homálya takarja e páratlan bátor, hős és becsületes katonai helytállást.
Németországból többen jönnek emlékezni eleikre, mint mi itthon.

Tóth Mátyás László: Kitörés Olvassuk el!

1.

Az izzó érzelmek viharos tengerén
s a part nélküli szenvedés és fájdalom
felemelő útján
fogok diadalt aratni
erővel szenvedéllyel igaz erkölccsel
mely belőlem ered s úgy foglal magába
mint ahogy a folyó csendesen
egyesül az óceánnal
tudatom közepén a gyémántszilárdságú
nyugalommal töröm át
a kínok acélrúdjaiból
épített börtön falait
s lelkem lángoló ezer-fokaival
egybeolvasztom a földből
emelkedő vashegyeket
egyetlen jogarrá egyesítve
szenvedéseim valóságát
s az intuíciók csalhatatlan ösvényén
meglelem igaz utam
mely a végtelenség felé visz

2.

A fájdalmaimból kovácsoltam
nyugalmat
s most Isten felken a végzetemmel
hogy szívem lelkem életem
az akaratának adjam
s én a belső csönd derűs erejével
eleget teszek akaratának
a misztikus kiteljesedés őrületével
mely alig hallható
felragyog benső énem
s átfényli külső burkaim vékony világát
elengedem magam
ahogy a szikrázó fény gravitációja
vonzza éjfekete bensőm
s egyesülésünkön keresztül
megnyílik az út a megvalósuláshoz:
a kettősségen keresztül
a kettősség-nélküliig
a párhuzamon keresztül
az egységig
a megnevezhetőn keresztül
a megnevezhetetlenig
s a változón keresztül
a változatlanig

2009.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 10.

A képek forrásai:
mek.oszk.hu
cultura.hu

„Hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata” /Szent Lukács evangéliuma 2:35/

0

Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban /1465/
Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban (1465)

Magyar Testvéreim!

Áldott, különös találkozást ír le számunkra az evangélium. Egyszerűsége, tisztasága, tömörsége megkapó szépséggel ejti rabul a figyelmes olvasó szívét.
A Törvény előírása szerint egy szegény, tiszta és végtelenül becsületes pár igyekszik a templomba, hogy bemutassák a Gyermeket az Úrnak.
Atyja Szent József és Anyja Boldogságos Szűz Mária még nem tudja, hogy egy próféta és egy prófétanő már igaz és kegyes életükkel várják őket az imádság házában.
Vigasztalást, üdvösséget és világosságot várt Simeon és Anna. A Messiást már ekkor megelőzte híre. Az angyali seregek himnusza, a pásztorok látogatása és a királyok hódolata eljutott az ország egész területére. A vén Simeon próféta mikor karjaiba vette a gyermek Jézust, élete legfőbb célját érte el.
A MINDENSÉG, A TELJESSÉG, ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG ragyogott reá a különös Gyermek tekintetéből – Megérthetjük, hogy szavait nem értette és csodálkozott a „SZENT SZÜLE PÁR”.
Csak azt tudták, hogy sok rossz történt eddigi életükben. Egy szegény ács és egy szegény leány mit is várhatott az élettől a nagy Római Birodalom egy kis lenézett tartományában? Gondok, aggodalmak, csalódások, izgalmak, betegségek látogatták őket. A világpolitika nagy színpadán Augusztus, Heródes, Kajafás és mások játszották a főszerepet.
És egy napon csodálatos mennyei látogatókat küld Isten. Köröznek az angyalok a szívek, otthonok fölött, keresik a helyet, hogy leszálljanak, hogy fényességes karácsony szülessen a sárba szakadt és bűnbe hullott boldogtalan világban.
Egyszer csak jönnek hozzánk, egyszer csak megyünk valahova és egyszer csak várnak bennünket. Van ilyen? Létezik, hogy észrevesz valaki és fontosak leszünk nem csak a szavak szintjén? Hihetjük még, hogy érdek és képmutatás nélkül szeret valaki?

Reményik Sándor nagy erdélyi költőnk írja egy versében : „Ragyogjon minden alkalom”
Ó, régi versek. Olvassuk el a művet!

Reményik SándorÓ, régi versek: rozsdás fegyverek:
Segítsetek most, fényeskedjetek!
Ragyogjon égi sugár rajtatok,
Nem énmiattam, de miattatok -:
Miattad, árva erdélyi Sion:
Ragyogjon minden áldott alkalom,
Mikor a vers: esküvő, temetés,
Keresztelő és igehirdetés -
Összeolvad költő és lelkipásztor
S ember csak az, ki szelíden is bátor.

Ó, régi versek, rozsdás fegyverek,
Segítsetek és fényeskedjetek!!
(1936)

A december 25. napját követő 40. nap a GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY ÜNNEPE, melyet február 2-án tart a katholikus egyház. A gyülekezet közössége a MI Urunk Jézus Krisztus bemutatását ünnepli. (Latinul: Purtificatio Beatae Mariae Virginis) Az óegyház hagyománya szerint az Úr Jézus ekkor találkozik először papságával és híveivel a templomban.
A jelen lévő agg Simeon próféta Jézust a nemzeteket megvilágító világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény, a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása.

Gyertyaszentelő. Nézzük meg a kisfilmet!

Urunk bemutatása, a Szent Család látása ünnepén hallgassunk meg egy szép lelki éneket, melyről ezt írta egy rajongó:
„Legcsodálatosabb előadó, legfájdalmasabb dal, két nappal halála előtt írta és hangszerelte, 1984. szeptember 7. péntek”

Máté Péter: Ne menj még. Hallgassuk meg!

Aki a Lélek indítására elmegy a templomba ma is különös találkozások születnek:

1. Ahogyan Tiszadobon beszélte el egy még élő szemtanú, hogy gyermekkorában az Andrássy grófok együtt vették karácsonykor az Úrvacsorát a templomban a falu népével, és ha belázasodott egy gyermek a téli hidegben, azonnal orvost hívtak és a kastélyban ápolták költségükön.

Tiszadobi Andrássy-kastély
Tiszadobi Andrássy-kastély

2. Ahogyan láttuk 1989 csodás karácsonyát Temesváron és Menyőben a televízión keresztül, majd négyszer személyesen is, hogy a Gyermek szeretete képes legyőzni a gonosz Heródest. Térdig érő sárban szilágysági magyarjainkhoz gumicsizmában gyalogolt H. D. Genscher akkori német külügyminiszter, hogy Chrudinák Alajossal szívére ölelje a maroknyi, agyondolgozott, megalázott népet. Hogy majd aztán tavasszal az USA elnöke terítsen asztalt a hős lelkipásztornak és a sok ezer bátor mártírnak a Fehér Házban.

Menyői református templom
Menyői református templom

3. Ahogyan láttuk a Váradi Bazilikában a papszentelés után, hogyan várja a téren fiatal pásztorát egy egész csángó falu, hogy jelképesen vállukon vigyék haza Moldvába, hogy szolgálja és szeresse őket a sírig, Istent az örökkévalóságig.

Nagyváradi Bazilika
Nagyváradi Bazilika

Elmondhatjuk a géniusz költő-vátesszel. Ady Endre: Új várak épültek. Olvassuk el!

Ady EndreMég a máglyák, im, ki se hültek,
Régi-zászlós még sok orom,
Röpdös babona és turul,
De az új várak fölépültek.

Az új várak: nagy, piros lelkek,
Szándékok, célok és hitek,
Vágyak, amelyek az avas
Várakra villámmal tüzelnek.

És a napok lángolva telnek,
Az ó várak leomlanak,
Csupa új vár lesz a világ,
Hol győztes bárdok énekelnek.

Kicsoda ez a Gyermek, hogy Isten nagy embere, a próféta így beszél róla? Világossága és szeretete roppant birodalmakat fog bejárni és hatalmásságok fognak porba hullani, kik a világ uralmáért küzdenek, míg ez a Gyermek és tanítása magasságokat és mélységeket formál. Ő az a jel, melyben győzni fogsz.
De Jézust nem emberek teszik királlyá, hanem Isten keni fel Messiássá. Ebben a hitben, látásban és engedelmességben keni fel Simeon Boldogságos Szűz Máriát.
Ahol Jézus megáll, ott csoda történik: lakodalomban, úton, tengeren, hegyen, temetőben.

„Megáll az Istennek Igéje
És nem állhat senki ellene,
A nagy Isten vagyon mivelünk,
És Szentlelke lakozik bennünk.”
(171. Dicséret)

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 3.

A képek forrásai:
commons.wikimedia.org
egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.hu
eloben.hu
szilagysag.eloerdely.ro
mariaradio.ro
hu.wikipedia.org
ekorlap.hu

„Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” /Szent Pál I. levele Timotheushoz 2:4/

0

Bánffy kastély - Válaszút Kallós Zoltan
Bánffy kastély - Válaszút                                                                          Kallós Zoltán néprajzkutató

Magyar Testvéreim!

Szent Pál apostol második missziói útja során Macedóniába ment, fiatal hűséges tanítványát Efézusban hagyta, mely az I. keresztyén században Róma után a legjelentősebb város volt Kis-Ázsiában, a mi Törökország területén. Megbízatása az volt, hogy küzdjön az eretnekek ellen. Efézuson nagyon meglátszott a hellénista világ hatása.
Vitatkozás, versengés, legendák járják át a gyülekezet életét.
A prófétai Igehirdetés megromlik az egyházban, eljátsszák a kijelentett Igét, az Athéni iskolából ismert filozófiai szósz önt el mindent.
A szomorú következmények nem maradnak el: az élettől és a kijelentéstől elszakadó írástudomány, üres spekuláció, intellektuális gőg, s odalesz a keresztyénség sok nagy ajándéka: az egyszerűség, a gyakorlatiasság,az evangéliumi lelkület. Vagyis a tiszta szívből,jó lelkiismeretből való szeretet.
Nem is gondolnánk,hogy az a világ és élethelyzet mi mindenben hasonlít korunkra és sajátságos élethelyzetünkre.

Hallgassunk meg egy szép evangéliumi éneket! Birtalan József: Bár szétszakadva él az egyház

Nem biztos, hogy értelmetlen, amit nem értesz, mondotta valaki, – hiszen mindig lesznek kevesek, akik a sokakért fognak imádkozni és dolgozni. Ezért hagyta ott egyedül az idősödő apostol fiatal tanítványát, hogy kísérelje meg akár a lehetetlent is. Olyan időket élünk, hogy ez a bizonyságtétel nemcsak szó, hanem tett is, mégpedig olyan tett, amely szenvedés-közösséget létesít. Társammal, „baj-társammal, Krisztussal. Teljes odaadásról van szó. Nem mondja kifejezetten, hogy a vértanú halálról, de arra készít elő.
A katona, a sportoló, a földmíves nem habozhat a feladat előtt. El kell végezni legjobb tudása szerint, bár soha nem tudhatja kimenetelét.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül ott kellett hagyni a halászhálókat a parton és követni kellett a tanítvánnyá léttel rögökkel terhes keresztútján.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül újra ki kellett vetni a hálókat egy más alkalommal, mert nélküle addig kudarcos volt munkájuk.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül le kellett jönnie Zákeusnak a fáról,hogy egy közösségben legyenek színről-színre.

Akkor úgy tűnt emberileg, hogy kevesek, kicsik, erőtlenek, a feladat pedig meghaladja erőiket.

A nyitóképen láthatjuk a mezőségi Válaszút szimbolikus épületeit, az egykori Holttengert, lépkedünk gróf. Bánffy Miklós zseniális céljain és kiáltjuk feléje ma is: „Beszélj nekünk az álmodról”. Lépkedünk a száműzött írófejedelem gróf. Czegei Wass Albert gyermekkori boldogságán és kérleljük az angyalokat, hogy örökszép verseit szavalják a világ népeinek.
Imádkozzuk lábainkhoz Makkai Sándor zseniális püspököt, hogy beszéljen a Sárga Vihar, az Ördögszekér és Nagyenyed hőseiről, osszon Úrvacsorát és áldja Nyírő József szolgatársa porát Kidében.

A kisebbségi létben, a szórványsors magányában az igazság és az üdvösség munkálása különleges kihívás tud lenni. Hála és valami belső megelégedettség tölti be Szentlelkes erővel azt a világot.
Kevesen értették, hogy Trianon tragédiája után a sikeres műépítész, polihisztor, egyházi ember Budapestről visszatér Kalotaszegre, Sztánára, hogy megépítse kőből-fából házát a Varjúvárat, és Igéből a Várat, az Erdélyi Református Egyházkerületet.
Ezt írta: „Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit, valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre. Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket. Tudjuk: miért!
Senki sem fog segíteni, senki se sajnáljon”

Kós Károly Varjúvár - Solymár
Kós Károly                                              Varjúvár - Sztána

Wass Albert: Záróvers. Hallgassuk meg a Kormorán zenekar eladásában!

Íme az egyház, a kevesek a sokakért, a világért, az igazságért és az üdvösségért harcolt nemes harcában Szent János apostol aranymondását hordozza ezüsttálcán, betöltve ezzel a Törvényt, mely a Szeretet:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érette, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen” /Szent János evangéliuma 3:16/

Mondja a legenda, hogy mikor a tizenharmadik csapás is beteljesedett Ferencz József osztrák császáron és magyar királyon,felsóhajtott: „Nem kellett volna kivégeztetnem az aradi 13 hős mártírt, el fogok veszni vétkeim miatt”.
Evangélium nélkül a világ értelmetlen, de a világ nélkül az evangélium irreális. A sebesen rohanó tiszta patak bő vize reá zuhog az ódon vízimalom kerekére, mely a garatra felöntött búzát finom lisztté őrli. Igy lesznek ők együtt hárman az élet hordozói.

Áprily Lajos: . Olvassuk el e biblikus verset, mely az Örök élet hordozója!

Áprily LajosZápor elől futott kocsink.
Fekete felleg-táltosok
zivatart vontattak az égen.
A városvégi szőlőhegy fokán
- mint véres őse egykor Golgotán -
várva, mikor öleli át az est fenn,
magában, feszület nélkül, sötéten
állt a kereszt.
Holló gubbasztott a sötét kereszten.

A holló álmodott:

Tömeg-zúgás indult a hegy tövében.
Valakit hoztak. Annyi bánatot
holló nem látott még ember szemében.
Rikácsoló, kaján szó hullt: "A mester!"
Vetélkedő gúny vágott rá: "Király!"
És a kereszt megtelt egy szőke testtel.
Karján végigfutott a vér, az omló,
s a szegre-sujtó kalapács nyomán
végigfutott a borzongás a fán -

Nagyot rikoltott s felrebbent a holló.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. január 27.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Miután tehát megszabadultatok a bűntől, az igazság szolgáivá lettetek” /Szent Pál apostol levele Rómába 6:18/

0

Kölcsey Ferenc síremléke Kölcsey Ferenc: Himnus
Szatmárcseke, Kölcsey Ferenc síremléke                        Kölcsey Ferenc: Himnusz

Magyar Testvéreim!

35 esztendeje mondotta el Dr. Fekete Károly nyírségi esperes, a zseniális igehirdető és jóságos lelki atya: – „hogy várhatod el, hogy megértse presbitered a római levél üzenetét, ha te magad nem érted azt?” Őt igazolta ebben is a múló idő és a kiüresedett kegyesség. Ma már nem megverik a pásztort, hanem megveszik, de a nyáj így is úgy is szétszéled.
Szent Pál apostol a Gamáliel rabbi lábánál nevelkedett hittudós, a farizeusi írástudomány képviselője küzd a zsinagóga zsidóságával, „Új időknek új dalaival”.
Fejtegetését átszövi a legmagasabb prófétaság és a legmélyebb Krisztus-misztika.
Feine úgy látja, hogy Szent Pál ebben a levélben számol le a benne rejlő farizeussal, és ezzel tudatosítja magában a mást, az újat, Jézust.
A keresztyénség története a Római Levél története. A hit és cselekedet, Törvény és Kegyelem, eleve-elrendelés és felelősség, tartozás és hálaadás, üdvbizonyosság és erkölcs, megigazulás és megbékélés, Krisztus és Lélek, belső ember és bűn, keresztség és új élet, törvény és szeretet, –  mind-mind a Római Levél veretes üzenete.
E küldetéses sorsánál fogva válhatott a reformáció aranykönyvévé. Luthert ez a levél tette reformátorrá, és Kálvin fő műve az Institutio, – ennek a levélnek tanításait fejti tovább.

1823 január havában különös gazdagsággal áldotta meg Isten a magyarságot, az angyalok szerint különös jókedvében volt az Atya.
1. napján Kiskőrös fölött ragyogott egy csillag, Petőfinek ismerte meg a világ a mélyben ringó gyermeket.
21. napján Alsósztregova fölött lassított egy üstökös, mely elhalványította a nagy Goethe fényét, hiszen Madách lett kiválasztva Az Ember tragédiája megalkotására e napon.
22. napján Szatmár-Cseke csöndes kúriájában fejezi be a világ legszebb Himnuszának írását Kölcsey Ferenc, mely a magyarság kollektív imádsága.

E nap a magyar kultúra napja.
Ilyen mélységű, szépségű, biblikus Himnuszt egyetlen nép sem mondhat magáénak a világon, mint a magyar. A Református Kollégium egykori diákja 33 évesen örökkévalót alkotott az Örökkévaló Isten dicsőségére, népe megbecsülésére, a lelki népek között.
Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót vagy egy történelmi hőst. A világon egyedül álló módon ez egy közbenjáró imádság, fohász.
„Isten, áldd meg a magyart” Egy szorongatott, üldözött, kétségbeesett nép imádsága a magyarok megtartó Istenéhez.
A Boldogasszony Anyánk katolikus himnusza, Tebenned bíztunk eleitől fogva református zsoltára, Erős vár a mi Istenünk evangélikus dicsérete, Berlioz - Liszt Rákóczi Rákóczi indulója után Kölcsey Ferenc - Erkel Ferenc Himnusza az egyetemes magyarság imájává tudott nemesedni a szíveken-lelkeken.

Szétszórt gyöngyszemekhez Hallgassuk meg Kiss Kata művét!

Akiben Krisztus él, az tulajdonává lett a Krisztusnak. Nem a bűn szolgája, mert az gyáva rab, hanem Krisztusé, mely szabad.
Akik Krisztus szolgái lettek, azok az igazság szolgái lettek, – tanítja az apostol. Ebben a kontextusban szeretném bemutatni egy-egy idézeten keresztül a magyar nép kultúra négy kiválóságának teljességet kifejező géniuszát.
Könyvtárak és a valóság őrzi a népdal, néptánc, népmese, nyelv,  építészet, varrás, szövés, faragás, gasztronómia, gazdálkodás beszélhetetlen kincsesházát tájegységenként bejárva.

1. Karácsony Sándor földesi református tudós-pedagógus fogalmazta meg, – „hogy a magyar kultúra azért hasadt meg, mert a magyarság gyarmati sorba került. Gyökeres magyar kultúránk tehát olyan kultúra, mely a népből sarjadt. Addig fejlődött, míg a Habsburg gyarmatosítás meg nem kezdődött.”

Karácsony SándorKarácsony Sándor
református tudós-pedagógus

2. Kodály Zoltán a katolikus zeneszerző és pedagógus szintén teljesen elutasító a Habsburg-házzal szemben.
„A nép hagyományőrző jelentősége csak növekedett azáltal, hogy a térbeli egyenlőtlenségről, ami a „lentről” érkező gyermeket a hozott hátrány mellett az elköltözéssel, a számára kedvezőtlen környezetváltozással is megterheli, ahol az új környezet „legjobb esetben közömbös, de bizony, sok esetben gúnyos, sőt ellenséges. Külsőleg, lélekben egyaránt idegen. A középosztálybeli gyermek újból előnyben van.”

Kodály ZolátnKodály Zoltán
katolikus zeneszerző és pedagógus

3. Márton Áron legendás székely katolikus püspök írja egy helyen: „Ha középiskoláink növendékeit a szülők foglalkozása és lakóhelye alapján osztályozzuk, tanúságos megállapítása jutunk. Ezek az iskolák városokban vannak, ahol régebb egy népes, tehetős, és felfelé törő középosztály, iparos és kereskedőréteg gondoskodott az intézetek benépesítéséről, s annak ellenére, hogy ez a réteg az utolsó évtizedek alatt fájdalmasan meggyérült és leszegényedett, a növendékek arányszáma nem tolódott el a falu javára olyan mértékben, mint ahogy ezt várni lehetett volna.”

Márton ÁronMárton Áron
katolikus püspök

4. Németh László világirodalmi magasságban alkotó író református volt és orvosként praktizált. Az alábbi tanítást jegyezte le: „A román király magánvagyonából egymillió lejjel támogatta a legszegényebb falvakat is vizsgáló terepmunkát, mire százával jelentkeztek román vállalkozók, akik csatlakoztak a király kezdeményezéséhez.
Nemcsak ember és ember áll közelebb a románságban mint nálunk, de közérdek és hatalom is.”

Németh LászlóNémeth László
író

A nemzet napszámosainak, a kultúra és tudomány alkotóinak és őrzőinek sokszor jutott a keserű kenyér, a nincstelenség és a névtelenség, várfogság vagy bitófa.
Béri Balogh Ádám kurucezredes az igazsághoz, Rákóczi Fejedelemhez és a magyar szabadsághoz holtig hű vitéz feje messze gurult testétől Buda várában, miután még egy utolsó pillantást vetett szépséges feleségére Festetics Juliannára és hét gyermekére. A császári önkény 400 esztendeje Bocskai, 300 esztendeje Rákóczi, vagy éppen 200 esztendeje Kossuth ellenében ugyanaz volt, amiről fenti négy tudósunk írt.
Hallgassunk tárogató muzsikát, mint egyik legszebb magyar hangszert az igazság és szabadság szolgáinak emléke előtt!

Béri Balogh Ádám
Béri Balogh Ádám
kuruczezredes

Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály koszorús költőink szép verseikben magasztalták a kulacsot, a bort és a bordalt, mint a búsuló magyar jókedvre derítésének áldott eszközét.
A FIRKIN zenekar is megtette: Borfohász Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2018. január 20.

A képek forrásai:
panoramio.com
autogram.hu
vk-foldes.bibl.hu
szellemitulajdon.hu
uj.katolikus.hu
adontes.hu
origo.hu
hu.wikipedia.org

„A fenevad, amelyet láttál, volt és nincsen, fel fog jönni az alvilágból, de elmegy a kárhozatba” /Mennyei Jelenések 17:8/

0

Körösfői Krisch Aladár: Az 1568- ai  évi tordai Országgyűlés
Körösfői Krisch Aladár: Az 1568- ai  évi tordai Országgyűlés

Magyar Testvéreim!

Különös és sorsdöntő esztendő volt 1918 nemzetünk életében, melynek következményei máig hatnak. Szent János apostol a nagy Látó beledermed a látottakba.
A holnapot, az eljövendőt és az örökkévalóságot láttatja vele a Mi Urunk Jézus Krisztus. Amit az apostol Babilonra mond, az Rómára talál, majd korszakok Birodalmaira.
A Fenevad az Impérium, a Világbirodalom, a Totalitás. Nem annyira lakosai számára és kiterjedésére, hanem hatalmára, felfuvalkodottságára, önistenítő bálványimádása miatt.
A személyi kultusz mindig megelőzi a birodalmi kultuszt. A leírás misztikus, élményszerű és mégis valóságos.
Mi, akik még életünk első felét az elmúlt században éltük, láttunk fenevadakat. Illyés Gyula verse: AZ EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL mindent elmond művészi eszközeivel.

A megértésben segít az apostol:

„Itt a helye az értelemnek, amelyben bölcsesség van” /Mennyei Jelenések 17:9/

Ady EndreErre válasz Ady keserű látomása,miután behajtotta ceruzával aláhúzott Bibliáját e helyen:

Fuimus
De jó, ha elszállt minden álmunk,
Ha nem tudunk senkit szeretni,
Ha érzéketlen kővé váltunk,
Ha nincs reményünk s nincs több álmunk.
Hullhatnak forró könnyek értünk:
Nem érezzük terhét a vádnak,
Hitvány ellen nem forr a vérünk,
Csókot, ütést egyként nem érezzük.
Mit sem várva, mitől sem félve
Állunk az őrült forgatagban
S ha eltipornak összetépve:
Voltunk… aztán… mindennek vége
(Debrecen, 1899)

Lotz Károly lassan távozva az életből éppen 1900-ban kérdezte rajongóitól,akik szerint a világ legszebb hölgyeit ő festette: „Valóban nem értem, hogy érdemlek meg ilyen nagyszerű ovációt”. Életre, szépségre, szerelemre, boldogságra, igenre, anyaságra, nagyanyaságra, hűségre, gondoskodásra, várásra, álmodta a jövőt. Országház, Opera, Múzeum legragyogóbb jövendője mosolyog a fiatalság hervadhatatlan koszorújával, selymes bőrével, illatos hajával.
Ezek a csodás hölgyek a jövendő apáinak, fiainak lettek teremtve Isten gondolatában és a festő lánglelkében. A szépség hordozói, jóság cselekvői, a gondoskodás odaadói ők.
Itt nincs helye Dürer apokaliptikus metszeteinek, Michelangelo Utolsó Ítéletén kavargó rettenetnek, az alvilágból feltörő fenevad vérszomjas étvágyának.
Leányok, feleségek majd nagymamák akartak ők lenni, nem pedig korán özvegységre jutott nyomorult és megnyomorított hervadás.

A fenevad elhozta nemzetünkre 1918-at, melynek sötétlő ege alatt elvesztettük a háborút, a Monarchiát, gróf Tisza István, majd édes Erdélyt.

Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból Hallgassuk meg a verset!

Szent János apostol vén presbiterként nem lehetett mártír, de talán többet szenvedett mint 11 apostoltársa, kik a mártíromság keresztje alatt lettek az Úr vértanúi.
Olvassuk az Igében, hogy nagyon sír azon amit lát és ami az eljövendő.
Gulyás Pál lánglelkű debreceni költő Trianon után a Doni pokolba néz bele:

Gulyás Pál

„Hadd haljak úgy meg, hogy megleltem,
hadd haljak úgy, hogy átöleltem
a messze szálló szép eget,
mit utol érni nem lehet”

Éppen ma 75 esztendeje, hogy megismerhették a magyar katonák a távoli harcmezőkön a 40 fokos orosz télben magukra maradva, hogy végzetes és tragikus lett a jelen és az eljövendő. Végzet, tragédia és pusztulás zúdult a 207500 lélekre. Sztálingrád, Moszkva vagy éppen ott Voronyezs nem ismert irgalmat. Jány Gusztáv ezredes kétségbeesve morzézta Horthy kormányzó úrnak, hogy elveszünk egy szálig. A kényszerpályán vergődő és sodródó ország nem várhatott irgalmat sem az orosztól, de ekkor már a némettől sem. A pusztulást, szenvedést, gyötrelmet nem lehet leírni.

Hívjuk segítségül a Kárpátia zenekart: Hősök Hallgassuk meg a dalt!

Ebben a világban nagyon messze volt a Szentkorona, az Aranybulla, a Vallásszabadság, festők és költők szépbe szőtt hite. Édesanyák, feleségek, testvérek, gyermekek végeláthatatlan bánata koszorúzta a hazát, a végtelen hómező méteres fagyán még a nyomorult nyírfa kereszt is könnyezni kezdett egy öreg muzsik vagy anyóka kezében.

II. világháborús magyar sisak II. Magyar Hadsereg pusztulása a Donnál

A szovjet Vörös Hadsereg páncélos aknatüzében katonai források szerint 148000 drága hős katonánk veszett oda, míg sokan eltűntek, hadifogságba estek. Kevesen tértek majd haza nagy betegen, testi-lelki sebet hordozva egy életen át. Anyagi veszteségünk 70 %-ra teszik, valójában mindenki és minden odaveszett az alvilágban a fenevad támadása után
1943. január 12. napját követően.

Ady Endre: A titok arat Olvassuk el e verset, melyet a Mennyei Jelenések 17. fejezetéről írt a költő – Vátesz!

«Láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon,... melynek hét feje és tíz szarva vala... és az ő homlokán ilyen név vala megírva: Titok...» (János jelenései 17.)

AAdy Endreratja a földet a Végzet,
Nagy aratás van, sokasodik
Kereszt és tarló
S aki eddig az égre nézett,
Hűlt orcával ma sárba hajló.

S ki a szentek véréből ivott,
Szilajul, veres fenevadján
Nyargal részegen
A szörnyű asszony, a Titok
S minden ugrása száz tetem.

Vörös bársonyban és skárlátban
Nyargal és dermesztően kacag
S meghal a lélek
S így rosszabb, mint holtan a sárban
S ez rosszabb halál, mint az élet.

Mind őrülünk, arat a Titok,
Halott lélekkel botorkálunk
S az asszony kacag,
Ki a szentek véréből ivott,:
Fúl az ember s ő arat, arat.

Az Antikrisztus .világuralma, világhatalma tör fel elénk kárhozatos és kárhoztató ábrázatában. Egészen személyesen és el az egyetemes apokalipszisig.
A Sátánban láthatjuk Brutust, Cassiust, Nérót, Tituszt, Júdást, kis és nagy diktátorokat számolatlanul. Istent, Egyházat, Hazát elárulókat! Ha csak egy órájuk lenne e földi létben, azt is a Bárány és népe ellen fordítanák.
Aztán egyszer csak kondulnak a harangok, és felcsendül az Ige: „Felemeltetem a földről és mindeneket magamhoz vonok” – így szól az Úr Igéje az oltártól.
Erre felel reá a Gyülekezet Közössége hitvalló énekkel:

„Úr lesz a Jézus mindenütt,
Hol csak a napnak fénye süt,
Úr lesz a messze tengerig,
Hol a hold nem fogy s nem telik”
/398. Dicséret 1. v./

A fenevad már a kárhozatba merült, ennek örül föld s ég, Csend és békesség honol a tájon s a vadvirág szent tisztasága és egyszerűsége hirdeti, hogy embernek kell maradni az embertelenségben is.
Csendes a Don! Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát, tisztelegve ezzel is HŐSEINK ÁLDOZATA ÉS EMLÉKE ELŐTT!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2018. január 13.

A képek forrásai:
tudastar_unitarius.hu
members.iif.hu
egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.hu
parokia.hu
mek.oszk.hu

„A Lélek indítására elment a templomba” /Szent Lukács evangéliuma 2:27/

0

Magyar Testvéreim

Körtvélyfája Református temploma Ködkereszt a Kőhegyen
Körtvélyfája Református Templomaí,                                   Jelenés Budaőrs fölött             
Erdély, Maros megye                                              Tanúságtétel 2018. január 3.

A Szentírás kimagasló személyiségeiről mondhatjuk el, hogy a TEMPLOM EMBERE. A Mi Urunk Jézus Krisztus születésekor egy ilyen ember volt az igaz és kegyes agg Simeon, aki mennyei kijelentést kapott Istentől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja Úr Krisztusát. Tudta, hogy neki a Templomban lesz vele a beszélhetetlen reménnyel várt találkozása, ezért egy pillanatot sem szalasztott el. Isten szava mindig IGEN és ÁMEN, a vén próféta pedig megérhette élete legszebb óráját, hiszen a karjába vehette a VILÁG MESSIÁSÁT, ÁLDOTTA ISTENT és tudta, hogy Akit tart és magasztal, Az tartja fenn Igéje, Szentlelke és Cselekedete által a Világmindenséget.
Ézsaiás próféciájának 42:06 és 49:06 része Himnuszként tör fel imádságos lelkéből:

„Most bocsátod el, Uram, szolgádat
beszéded szerint békességgel,
mert meglátták szemeim üdvösségedet,
amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára,
hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak,
és dicsőségedül népednek, Izráelnek”
(Szent Lukács 2: 29-32)

A Csíksomlyói Kegytemplom hívő Gyülekezetének bizonyságtételét hallgassuk meg, 2017. december.31-én (A teljes videó az alábbi címen érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=KNNt6u9a6Z0&t=171s ):

A 110 esztendeje született és 20 esztendeje 90 évesen meghalt Wass Albert írófejedelem Újévi Üzenetét olvassuk el hitünk épülésére és életünk tanúságára!
Isten nagy kegyelme elhozta számunkra, hogy a 2018. esztendő első Igei útravaló hazafiaknak blog bibliai dolgozatát ISTEN EMBERE, A TEMPLOM EMBERE, AZ EGYHÁZ EMBERE írta meg számunkra. E helyről és ezúton is nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a NET-SZÓSZÉKEN A HIT EMBERÉT, NAGYTISZTELETŰ SZÁSZ ATTILA
ESPERES URAT, AKI ELHOZTA SZÁMUNKRA A GÖRGÉNYI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE KÖSZÖNTÉSÉT ÉS KÖRTVÉLYFÁJA GYÜLEKEZETÉNEK SZERETETÉT
ÁLDOTT ERDÉLY MEGSZENTELT FÖLDJÉRŐL, AZ EGYKORI TÜNDÉRKERTBŐL.
Olvassuk el Igei tanítását Nagytiszteletű Esperes Úrnak!

Esztendők határán

“én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.”
Fil. 4,11-13

A római mitologiában Janus az átjárások és kapuk, a kezdet és vég védőszelleme. Kettős arccal ábrázolták: egyik arc a kapun kifele a másik befele nézett. Mintha a végeláthatatlan teret és időt akarta volna átölelni messzi távolba révedő tekintetével. Mintha azt akarta volna érzékeltetni a jámbor halandóval: Mindent látok, mindent tudok, mindenütt jelen vagyok.

Az esztendők határát akaratlanul is Janus arccal lépjük át. Úgy tekintünk előre, hogy közben emlékeink a múlt felé húznak, mint ahogy a koronájával ég felé törő fa is gyökereivel a földbe kapaszkodik. Kérdések sorjáznak lelkünkben, melyeket próbálunk megválaszolni. Mit adott és mit vett el tőlünk a lassan múlttá levő 2017-es esztendő? Gazdagabbá vagy szegényebbé tett bennünket az elmúló idő? Janus arcunk múltat vallató tekintete előtt elsuhannak események, melyeknek tanúi, cselekvő részesei, esetleg szenvedő alanyai voltunk. Bizonyos, hogy leltárunk nagyon szubjektív. Hitünk, lelki beállítottságunk függvénye. Ha az elvárások mércéjét túl magasra állítottuk, akkor most csalódottak vagyunk és hajlamosak a panaszra. Ha Pál apostol mottoul használt szavaiból is kicsendülő hitével és bölcsességével tekintünk életünk elmúló szeletére, akkor lelkünkben tudunk hálásak és megelégedettek lenni.

A mögöttünk lévő idő értékelésében és az előttünk lévő esztendőről szóló elvárásainkban mindenek előtt elveket kell megfogalmaznunk, melyek meghatározzák egész látásunkat, szempontjainkat. Először is el kell döntenünk milyen szemszögből nézünk múltat és jövendőt?  A magunk egyéni életének, lakóhelyünk közösségének, magyar népünk, egyházunk, benne gyülekezetünk közösségének szemszögéből? Vagy pedig értékelésünk szempontjait belehelyezzük Isten velünk való üdvtervének áramába, és ezt kérdezzük: Az elmúlt idő történései és az előttünk álló esztendőhöz kapcsolódó elvárásaink mennyire szolgálják Istennek bennünket üdvözíteni akaró üdvtervét?

Ha értékelésem és elvárásaim kiindulópontja az én, beszélhetek eredményekről, sikerekről, melyekkel én lettem gazdagabb. Kesereghetek veszteségeken, kudarcokon, melyekkel úgy látom, én lettem szegényebb. Én, azaz az ember, vagy emberi közösség. Ha pedig az esztendők határán Isten üdvtervének szemszögéből nézek Janus arcként vissza és előre, kénytelen vagyok belátni, hogy sikereim nem mindig illeszkedtek be az Úr akaratába. Személyes életem bukásaival, közösségi életünk kudarcaival pedig nem biztos hogy feltétlenül szegényebbek lettünk. Lehet épp azok szolgálták Istennek velünk való akaratát. Az elmúlt esztendő ajándékait éppen ezért elsősorban aszerint kell mérlegelnem, hogy vajon, egyéni és közösségi életünkben előbbre jutottunk-e az Isten iránti engedelmesség és alázat útján? Előbbre jutottunk-e abban a tanulásban, mely az ún. jót és rosszat egyaránt úgy tudja elfogadni mint Isten nekünk adott, bennünket mindennel gazdagítani akaró ajándékát? Ne gondoljuk, hogy csak az általunk szépnek és jónak gondolt dolgok szolgálnak bennünket! Istennek változatos nevelőeszközei vannak. Jónást a tenger mélyére vetette, hogy majd hirdethesse Ninivében az Úr ítéletét, a tékozló fiút a disznók vályújához alázta, hogy később megtisztult lélekkel örvendhessen az őt visszafogadó atya bocsánatának, Pétert a háromszori tagadás lelki fájdalmából a kőszikla hit magasságába emelte, hogy majd Krisztusban arra a hitre építse fel anyaszentegyházát.

Természetes és mélyen emberi, hogy az esztendők fordulóján várakozások fogalmazódnak meg bennünk. Jövőnket, még vágyainkat sem építhetjük azonban homokra. A fundamentumnak szilárdnak kell lennie. Épen ezért az nem lehet más, mint Krisztus. Mert igaz az Ige: “…más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus.” (1 Kor. 3,11)

Fájdalmas látni, hogy világunk, melyben élünk, a szilárd alapot egyre inkább homokra cseréli. A vízben fuldokló gyermekét látó, de azon segíteni nem tudó szülő fájdalmas tehetetlenségével tapasztaljuk ezt. Az egykor annyira hőn óhajtott ujabb kori életünk fájdalmas velejárója a közösségek egyre inkább való lemorzsolódása, felbomlása, a csak magunknak való élés, az egymástól való egyre fokozottabb elidegenedés, az elanyagiasodás következményeként a lelki értékek lekicsinylése, háttérbe szorítása, egy olyan közbeszéd, melyben mindaz ami kétezer év óta igennek bizonyult, az mára nemmé silányult, és amire mindeddig határozottan nemet mondtunk, azt a mai világ az igen piedesztáljára emeli.  Miközben homokra épített világunk szabadságot hazudik, egyre szorosabbra vonja szabadságunk korlátait, amikor modernnek nevezett eszmék jegyében tabutémákat állít fel, amikor  az igent nemnek és a nemet igennek hazudja. Pedig az Úr szava ma is és minden időkben érvényes: “…a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.” (Mt. 5,37) Talán azért engedi meg mindezt Isten ideig-óráig, hogy egyre inkább meggyőződéssé váljon bennünk az Ige igazsága: “…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2 Kor. 3,17)

Igen ott, és csakis ott.

Az Úr Lelkét önmagából kitaszító világunk, életünk pedig épp ezért válik törvényszerűen önmaga igaznak hitt eszméinek rabszolgáivá.
Isten sokszor állít bennünket ebben az esztendőben is döntéshelyzetbe. Naponta döntenünk kell családban és munkahelyen. Minden alkalommal megpróbáljuk lelkiismeretünk, hitünk szerint a legjobb utat választani. Érezzük és hordozzuk döntéseink súlyát, viseljük azok következményeit. Hogy döntéseinkben, önmagunkban és egymásban ne csalódjunk, fordítsuk tekintetünket a megváltásunkat, bűneinkből való szabadításunkat munkáló Megváltó Jézus Krisztus felé és úgy lépjük át az esztendők küszöbét, hogy benne még inkább megtaláljuk a mindenre elégséges erőforrást, hogy a mögöttünk lévő idő tapasztalatait hitben leszürve elmondhassuk Pál apostollal: “én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővöl-ködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fil. 4,11-13)

Az Igehirdetés után hallgassuk meg és mondjuk el a Csíksomlyói Kegytemplom hívő Gyülekezetével az egyetemes hitvallást, a Hiszekegyet! 40:41-től 43:43-ig.

Az Apostoli Hitvallás elmondása és meghallgatása után hallgassuk meg és mondjuk el a Csíksomlyói Kegytemplom hívő Gyülekezetével a Miatyánkot! 57:08-tól 58:10-ig

Ez a nap az Isten igaz ismerőinek, szentjeinek követőinek napja.

A Csíksomlyói Kegytemplom oltárától hallgassuk meg a papi Záróimádságot és a Gyülekezet közösségétől a Te Deum-ot! 1:14:08-tól 1:22:05-ig

Szívből köszönjük Esperes Úr szolgálatát, Isten gazdag áldása kísérje további Életét, Szolgálatait, tudományos munkásságát, szép Családja, Gyülekezete és az Egyházmegye közösségeiben.

A Csíksomlyói Kegytemplom hívő Gyülekezetének szolgálatával hallgassuk meg és énekeljük el két Himnuszunkat! 1:30:50-től 1:34:45-ig

Szász Attila tiszteletes úr
Szász Attila
Nagytiszteletű Szász Attila esperes úr
Körtvélyfája

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debfecen-Józsa, 2018. január 5.

A képek forrásai:
hirado.hu
A videók forrása: Csíksomlyó youtube oldaláról

„Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is” /Szent János apostol 1. levele 1:3/

0

Rafaello: Az athéni iskola
Raffaello: Az athéni Iskola

Magyar Testvéreim!

A múló időnek ezek a napjai és órái újra eszünkbe juttatják, hogy kegyelemből élünk, mérlegre tesszük eddigi életünket, értékeljük az esztendő eredményeit és hiányait.
Hálát adunk Istennek mindenekét, szüntelenül imádkozunk és cselekedjük a jót mindenkivel.Szent László király kettős évfordulóján újra megjelent és  zarándokolt hű magyarjaival a nagyváradi Vár csodásan felújított ezer éves komplexumába.Ismét  egy helyen látta a világ magyarságát Csíksomlyón, majd Várad magyarságát az Omega koncerten,később Szatmárnémetiben augusztus utolsó vasárnapján.Elmondta megyés püspök úr,bárhol vitték Hermáját Erdélyben, mindig ragyogott az ég fölötte,miközben körben sötét esőfellegek tornyosultak a horizontig.Tanúi voltunk szava igazságának,hiszen a szentek közösségében érettünk elmondott királyi közbenjáró imája áldásként hullt vissza reánk.

Hitből való igazságként élhettük meg ebben az esztendőben a csíksomlyói zarándoklat 450.
a reformáció 500. és a Magyar Református Egyház 450.évfordulóját.
Reménységünk van arra,hogy a történelem és az idő Ura újabb századokat készít elő megváltott népének,mert terve van vele.
Mondjuk Wass Albert nagy költőnkkel: „Mert az emberi élet legdrágább kincse az idő, nem lehet pótolni semmivel”
Az ókori gondolkodás, benne az újszövetségi kijelentéstörténet valójában négyféle időről beszél:

1. Folyó idő: khronosz
2. Az idő: kairosz
3. Jó idő: eükairosz
4. Rossz idő: akairosz

Karácsonykor Isten Jézus Krisztus testté lételekor kettéosztotta az időt. Tapasztalhatóvá, élhetővé, szerethetővé vált az Isten szerinti élet. Közel jött az Isten Országa és benne az örök élet reménysége.
Az Ige belépett „a halál árnyékának völgyébe” és az apostolok számára így szül a bizonyosság bizonyságtételt.
Szent János apostol Evangéliuma, Levelei és a Mennyei Jelenések könyve csak Bach fugáihoz és variációihoz mérhető. A keresztyénség summáját olyan tér és idő feletti tételben képes kifejezni, mint senki más e világon. Kezdetről, Igéről, Szeretetről, Világosságról, Világról, Egyházról, Életről, Bűnről, Igazságról, Parancsolatról megfogalmazott intuitív mondatai az örökkévalóságnak íródtak.
Ő az az apostol, aki a kánon kinyilatkoztatását lezárja, hivatalos tanítója annak, amit hinnünk kell, Hirdette Szent Urunk szeretett tanítványaként, apostolaként majd presbitereként, hogy Isten lényege a szeretet, kereste a végtelen szépséget jóságos lelkében, élte a hűséget áldott szívében, megtalálta az igazságot a Kereszt lábánál Szűz Mária jobbján, megtapasztalta a jóságot a keresztre nézve.
Magasztaljuk az ifjúsági kórus énekével Urunkat. Hallgassuk meg!

„Szent, szent, szent vagy mindenség Ura, Istene!
Dicsőséged betölti a mennyet és a földet!
Hozsánna a magasságban, áldott, ki az Úr nevében jő”

„Ne mondd hogy fáj, ne mondd, hogy kár, ne mondd, hogy minden hiába már” – Erre a nagy életigazságra is megtanít az apostol és Koncz Zsuzsa művésznő szép dala. Hallgassuk meg!

Szent János apostol lelke megtelik azzal a csodával, hogy Jézus Krisztus megszületett. Sasként olyan magasságokat szárnyal be, melyek a kezdetekig visznek vissza, mint Beethoven zenéje, ahol megáll,ott már csak Isten van. A létezés kezdete, eredete, genezise. Az Örömóda himnuszként szárnyal :

„Lángolj fel a lelkünkben szép égi szikra szent öröm.
Térj be hozzánk drága vendég, tündökölj ránk fényözön”

A testté lett Ige elérhető az Egyház számára: látható, hallható, hirdethető, látogatható, szerethető, gyűlölhető, tagadható, árulható, szégyellhető, várható.
A karácsonyi evangélium megmutatja, hogy mi a legfontosabb és legnagyobb kérdés az ember és egy közösség életében. Az élet Igéje átvonult a történelmen és az üdvösséget hozta el az idők teljességében. Akik látták és hallották, azoknak megadatott a kiváltság, hogy hirdessék. Jó és rossz időkben. Mint a 12 apostol mellett a tizenharmadik: Boldogságos Szűz Mária, vagy a 4 evangélista mellett az ötödik: Johann Sebastian Bach. A hitvalló, szenvedő és vándorló egyház hűségesei, akik nem a világ kegyeit keresik és nem a Mammont szolgálják ki.
Istenhez imádkoznak a magyar nemzet felemelkedéséért. Legszebb hangú énekesnőnk művészi előadása csodás példája: Boldogasszony Anyánk (Régi magyar himnusz) Hallgassuk meg!

Szent János apostol társaihoz hasonlóan vállalta a mártíromságot, mely háromszor meg is érintette. A mérgezett bor, a forró olaj és a kőbányák pokla valami csoda folytán „általmentek rajta”, mert Jézus a legnagyobb titkok kijelentését őreá bízta és élnie kellett. Szent István diakónus, majd Keresztelő Szent János megnyitották a vértanúk sorát.
Vértanúk vére a keresztyénség magvetése.Igy emlékezünk a Római Katholikus Egyház 32 mártír plébánosára,7 ferences szerzetesére,a Református Egyház 11  kivégzett lelkipásztorára,a Görög Katholikus Egyház Gulágon meghalt 28 papjára,végül az Evangélikus Egyház 1 mártír lelkipásztorára.
Petőfi Sándor a néplélek apostola mindig nagy tisztelettel adózott dicső elődeink hőstettei előtt, kik Isten és haza ügyéért kész voltak a mártíromságot is vállalni. Ő maga is égő áldozata lett a szabadságharcnak az aradi sorstársaihoz hasonlóan.
Petőfi Sándor: Vajdahunyadon Olvassuk el a dicsőséges költeményt, mely éppen azon a napon kelt,mikor Kossuth Lajos a Nagytemplomban kimondta a Habsburg-ház trónfosztását Bocskai és Rákóczi fejedelmek példáján!!

Petőfi Sándor1.

Fogadjatok be, ti dicső falak,
Fogadj magadba, híres ősi vár!
Légy üdvezelve... hol a hős lakott,
A költő ottan lelkesedve jár.

Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi!
Mily lelkesűlés éget engemet!
Szivemnek hangos dobbanásai,
Beszéljetek ti ajkaim helyett.

Itten lakott, tán olykor épen itt
Gondolkodék e bástya tetején,
Innen tekintett a jövőbe ő,
Ahonnan most a multba nézek én.

Itt pihené ki fáradalmait,
Midőn elzúgtak a kemény csaták,
Melyek Konstantinápoly tornyain
A büszke félholdat megingaták.

Jó pihenő hely... csendes szép magány
Mélyen lehajló völgynek zöld ölén...
Itt lenn a vár; nem éri vihar
Még a zászlót sem tornya tetején.

El van rejtezve a világ elől
E szent magány; beléje más nem lát,
Csak messziről fehér fejével a
Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.

2.

Szólott Hunyadvár bámuló gyönyörrel:
"Kit látok? oh kit látok? Hunyadit!
Megjöttél hát, oh hősök hőse, végre,
Kit vártalak négy hosszu századig.

Én hittem azt, hogy vissza fogsz te jőni,
Ez a hitem volt, mi erőt adott,
Hogy el ne dőljek, hogy viselni bírjam
A négyszáz éves gyászt és bánatot.

És megjövél... légy hévvel üdvezelve,
Hosszan várt vendég, oh hős, oh apám!
Csak az fáj most, hogy nem tud sírni a kő...
Örömkönyűimet hogy ontanám!"

Felelt a vendég: "Sajnállak, szegény vár,
Hogy örömedet el kell rontani!...
Csalatkozol: nem az jött, akit vártál,
Az én nevem Bem, és nem Hunyadi."

Szólt vissza a vár: "Én azzal törődjem,
Mi volt akkor s mi mostan a neved?
A név mulandó, változékony; ami
Örök, azt nézem én, a szellemet.

Nem a nevedről, hanem szellemedrül
S annak müvéről ismerek reád:
Az vagy, ki voltál, négyszáz év előtt s most
Te mentetted meg a magyar hazát!"

Vajdahunyad, 1849. április 14.

Az esztendő végén számot adunk Isten rostájában, hiszen megszámláltattunk és reméljük, hogy nem találtattunk híjával. Káténk szerint is vétkezhetünk gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Én vétkem, én igen nagy vétkem, imádkozzák a katolikus testvérek is bűnvalló imájukban.
Tompa Mihály pap-költő, Arany János és Petőfi Sándor barátja egy szép versben prédikálta el gondolatait. Az esztendő végén Olvassuk el!

Tompa MihályMint habja a sebes folyónak
Sietve zúg alá,
És nincs erő, mely a lezajlót
Visszafordítaná:
Nap nap után elment, betöltve
A megszabott határt,
S mi érezzük, hogy életünkből
Egy év megint lejárt.

És oh mily év volt ez! hozott ránk
Bút, gondot és sanyart...
Fejünkre gyászt tőn és szemünkből
Kínos könyűt facsart:
Mély csüggedésbe ejtve gyakran
S hálót vetett elénk...
Ah, csuda volt, hogy el nem estünk
S meg nem emészteténk!

És mely nekünk vajmi kevés jót,
De sok gonoszt adott:
Rideg szóban említsük-é a
Lefolyt órát, napot?
Az évre hangos, terhes átkot
Kiáltva szertelen:
Emléke is legyen szivünkből
El-kitörölve...? Nem!

Kényeztet a jó sors: - kevéllyé
Tesz, bűn- s bukásba ránt:
A bajt, nyomort ösmérje keblünk
Gondos kertész gyanánt!
Ennek keze gyomlál ki onnan
Nagy-sok mérges gyomot,
Mely annyi szép erény-virágot
Növésben elnyomott.

Az Úr bölcs, jó, ő adja nékünk
Az édest, keserűt:
Amazt fogadd hálaadással,
Ezt gyáván ne kerüld!
Ő hordja e roppant világnak
Örök nagy gondjait...
Öröm- s búban, élet- s halálban
Kössön hozzá a hit!

Hangozzanak fennen szivedben
Az erkölcs szavai,
Légy, a magas célt nézve, ember,
Keresztyén s hazafi!
Áldozz, hogy a szent láng ezer sziv
Fagyát olvassza fel,
Tudj hatni, tűrni és szeretni,
Meghalni is, ha kell!

Így semmi nem szülhet szivedben
Aggályt, rémületet,
Lábad oroszlányokra, s áspis-
Kígyókra vetheted!
Jöhet jó s rossz év: - bú, baj árja,
Amely feléd rohan:
Megállhatsz minden rázkódásban
Nyugton és boldogan!

Éjfélkor még néhány hagyományőrző faluban megkondulnak a harangok, köszöntve az új esztendőt. Himnuszt énekelünk, koccintunk, boldogságot kívánunk egymásnak, mely szép szokás napjainkban is. Azonban az ünnepi órák sem feledtetik már Bogár László professzor tegnapi szavait: „Franciaországnak vége” – A sort lehetne folytatni és borzongató felleg nehezedik a holnapra.
Legyen csontjainkba rekesztett tűz az evangélium és ne legyünk kisszerűek, szürkék, langyosak. Ezekből van elég. A megmaradáshoz sokkal több kell. Nem mártírokra, de hétköznapi hősökre van szükség. Végső földi célunk nem lehet más, mint hogy egy hazában éljen újra minden magyar, az üdvösség koronáját pedig megadja a Mi Urunk Jézus Krisztus.

„Hajt az idő gyorsan, rendes útján eljár.
Ha felülünk felvesz, ha megállunk nem vár”
(Arany János)

E. F.: zenekar Látomás című dalát hallgassuk meg!

Köszönöm Családom egész évi hűséges támogatását, Harcostársaim szeretetét, Kerecsenyi Tibor Testvérem lelkiismeretes szerkesztői munkáját, Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés és Hivatal példamutató egységét és helytállását nemzetünk Kárpát-medencei szolgálatában.
A Jó Isten örökkévaló kegyelme áldja és szentelje népünket éljen bárhol a világon, tekintete hordozza életünket az eljövendő esztendőben. Krisztus Urunk legyen közösségünk őriző pásztora a békesség kötelékében a Lélek vezetése alatt.

ÍMohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 30.

A képek forrásai:
muveszet21.blogspot.hu
mek.oszk.hu
hu.wikipedia.org

„Üdvözítő Született ma nektek” /Szent Lukács evangéliuma 2:11/

0

Magyar Testvéreim!

A Szent család

(A nyitóképen Jacob van Oost: Szent Család Szent Ferenccel)

Egyszerű, szerény, tiszta és becsületes az a part, ahova hosszú adventi idő után megérkezik Szent Urunk. Sok mindent láttak és sok vihart megéltek a fövenyek és az öblök.
Kémlelték a távoli, ködbe merült horizontokat, mérhetetlen világokat. Fényre, napsütötte világra vágytak, de mára többnyire sötét fellegek látogatják szomorú napjait. Pedig ő még látta a kezdetet, a csodát, az első hajnalt.
Az élet titkát, az evolúció belső rendjét, az évszakok emelkedését és hanyatlását. A lélek csodáját, hogy tud gyönyörködni egy arcban, egy naplementében, egy festményben, egy versben, egy zeneműben.
Tud gyönyörködni Isten szeretetében. Az Isten szeretete érthetetlenebb, mint Isten teremtő hatalma.
A Szentírás erről a két legnagyobb csodáról értesít bennünket: Isten teremtő hatalmáról és Isten megbocsátó szeretetéről.

A magyar néplélek legmélyebb, legtisztább és legszentebb öröme a harangszó volt, mely vasárnaponként Isten tiszteletére hívogatott és elhalálozáskor népével sírta a gyász bánatát.Szürke hétköznapokon a toronyban lakik és aggódva várja a híreket a vérzivataros világból.
Abban a világban, ahol a szakralitás ősi rendjéhez igazodott az élet és halál, öröm és bánat, hétköznap és ünnepnapok soha senki meg nem kérdőjelezhette érc-lelke létét.
Partiumban és Erdélyben még ma is három napos a sátoros ünnepek ideje.
A tegnap, holnap és holnapután angyaljárással megáldott gyémánt-hóesése feledteti a sokszor nyomorúságos élet hétköznapi sarát, legalább három napra.
A lángész Ady egészen páratlan mélységgel ábrázol és Érmindszenten járva érti és éli meg a látogató annak a világnak misztikus mélységét és magasságát.
Számára a gyermekkor karácsonya gyémánt tisztaságú és hófehér volt,mely elkísérte a menny Urához, valahol Sion-hegy alól az ÖRÖK SIONRA.

Érdmindszent látképe
Érdmindszent

„Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok gyémánt-havat hoznak.
Szeretném az Istent nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni”

Ady Endre: Kis, karácsonyi ének. Hallgassuk meg a művet a gyermekek szolgálatával!

Angyalok, királyok és pásztorok Isten áldó oltalmába rejtve munkálták az üdvösséget a történelemben. A költő-vátesz láttatja velük az Üdvözítő üdvösséges útját, mely a megváltás egyszeri és tökéletes áldozatát hozta el a bűnbe roskadt világnak.
„Hiszen minden egész eltörött”, – s egyszer csak égetően elkezdett fájni Isten hiánya, a felebarát hazugsága, a házastárs hűtlensége, az Éden bezárt kapuja, a testvérek rivalizálása, Bábel gőgje, az aranyborjú imádata, a szülőföld elvesztése, az igazság gyűlölete, a jóság semmibevétele.
Látjuk Mózest messze földre menekülni, Józsuét határokat kijelölni, királyokat bánatba merülve sírni, prófétákat megkeseredni, igazakat szenvedni, gonoszokat magasra emelkedni.
Mindig élt a hívő lelkekben az ősevangélium ígérete, hogy jön Valaki, aki a kígyó fejére tapos. És az ígéretek betelnek, az Istennek Szent Angyala érkezik előbb Zakariás paphoz, majd Szűz Máriához, később Erzsébethez, végül Szent Józsefhez. Himnusz csendül fel imádságos és engedelmes életük drága napjain, válaszul a mennyei kijelentés örömhírére: VELÜNK AZ ISTEN!

Ady Endre: Karácsony (A legszebb karácsonyi vers) Szabó Gyula színművész előadásában hallgassuk meg!

Csillaglátó emberek megértették az üzenetet és elindultak a Gyermek látására. Mert nem akárki, hanem ÜDVÖZÍTŐ SZÜLETETT MA NEKTEK.
Nevében hordozza sorsa küldetését, Isten akaratát, élete célját, Üdvözítő üdvösséget hoz és születik, mint bárki ezen a világon, és nekünk.
Angyalok, királyok és pásztorok igyekeznek Jézus ölelő kezei felé. Még nem látták, de már szeretik.
Világunkban is így van, hogy akik szeretik Istent és a Megváltót, látására igyekeznek. Távoli országokból is sietnek haza, hogy legalább karácsonykor találkozzon a család és közösen mehessenek templomba. Igy válik legszebb ünnepünkké a karácsony. Isten megállít és összegyűjt bennünket. Azt akarja, hogy csillaglátó emberek lehessünk. Minden karácsonykor újraálmodjuk a régit.
Látjuk apánkat és anyánkat fiatalnak, egészségesnek és boldognak. Már nincsenek, de mégis bennünk élnek.
Zámbó Jimmy dala egy régi karácsonyt idéz meg és mi még emlékszünk, hogy voltak ilyen karácsonyok is. Lehet, hogy anyagiakban szegényebb volt az a kor, de lélekben sokkal gazdagabb.
Csendes éj, szentséges éj. Hallgassuk meg!

Augustus császár csak a birodalom térképét nézegette, Heródes fejedelem királyi hatalmát féltette az Üdvözítőtől,sokakat pedig közömbösen hagyott a világtörténelem legnagyobb és legszebb örömhíre, mely kettéosztotta az időt és a történelmet. Ők a jelenben éltek, a jelen fenntartásáért küzdöttek. Ma is sokan élnek így, és szinte már menekülnek Isten, ünnep és főleg az emberek elől.
Ma már egész iparágak épülnek az ünnepkörre, egy-egy „hosszú hétvégére”. A szekularizált Európában már csak néhány ország őrzi és éli az evangélium örömhírének napi csodáját.
A karácsony misztériuma adja meg számunkra a múlt megértését, a jelen örömét és a jövendő remélt szépségét.
A testté lett Ige a tegnap, ma és mindörökké változhatatlan valóságát hordozza a Jó Pásztor személyében.

Wass Albert írófejedelem egy művét hallgassuk meg a Kárpátia zenekar előadásában: Karácsony

Jó beletartozni keresztes és csillagos templomok közösségébe és a gyülekezet közösségében méltósággal énekelni az ősi dicséreteket:

„Krisztus Urunknak áldott születésén,
Angyali verset mondjunk szent ünnepén,
Mely Betlehemnek mezejében régen,
Zengett e képen:”
(315. Dicséret 1. v)

Kegyelemteljes áldott ünnepeket kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 23.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek” /Mennyei Jelenések könyve 3:20/

0

Isten széke télen - Marosn megye
Isten széke - Maros megye és Nemes Beresztelke - Maros megye

Magyar Testvéreim!

Az Istenszéke örökkévaló néma fenséggel magasodott a Maros fölött, hófödte síkján derengett a decemberi fény, mely a Kelemen méltóságát szórta le a völgyek életére.
Látta, hogy egy közeli kis gyülekezet árva és otthontalan gyermekeknek játékot ad a kezébe, hogy feledtesse a zord világ gonoszságát, mely már három évesen arcon verte.
Látta, hogy kisiskolás gyermekeknek könyv kerül kezébe, melyből betűvetést tanul összevont osztályban sorstársaival.
Látta, hogy kicsi életében először asztalnál ebédelhet és a dermesztő téli éjszaka nem egy csutkakúp alatt találja.

Kárpátia zenekar dala háborúban és békében üzen számunkra: Mézeskalács. Hallgassuk meg!

Még nem tudják ezek a gyermekek, hogy miért mostoha a sors vele, de lelke mélyén tisztán érez tiszta szeretetet, hiszen egyszer csak feláll a szőnyegről és a játékait kedves mosollyal szétosztja az őt körbeálló felnőttek között. Neki ennyi jutott a világból, de azt is habozás és feltétel nélkül kész átadni. Folytassa innen a költő, majd a gyülekezet éneke. Olvassuk el és hallgassuk meg!

„Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.
Szállj hát magasra, szíveink reménye,
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Elsírni könnyünk édes örömünkben,
Szeretetünkben!”

„Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítőnk”

Egy régi angol szövegíró és dalszerző /How W.W. (1823-1897) a walesi partok mentén nem hódító utakra indult, hanem az alábbi igét olvasta a Mennyei Jelenések könyvéből:
„ÍME, AZ AJTÓ ELŐTT ÁLLOK ÉS ZÖRGETEK”, – melynek sorai szép dallammá és énekké nemesültek tovább lelkében:
„Ó JÉZUS ÁRVA CSENDBEN AZ AJTÓN KÍVÜL ÁLLSZ,
BEJÖNNÉL MÁR, DE NÉMÁN KULCSFORDULÁSRA VÁRSZ,
MI MONDJUK, HOGY MIÉNK VAGY, TE VAGY A NÉV A JEL:
Ó SZÉGYEN, HOGY TE LÉGY AZ, AKINEK VÁRNI KELL.” /457. Dicséret 1. v./
„HA VALAKI MEGHALLJA A HANGOMAT ÉS KINYITJA AZ AJTÓT, BEMEGYEK AHHOZ,ÉS VELE VACSORÁLOK, Ő PEDIG ÉNVELEM”
Az Örökkévaló Ige a múló időt kettéosztotta és e mennyből jőve bekopogott a világ, majd az egyház szívének ajtaján, bebocsátásra várva. Volt aki örömmel nyitott Neki ajtót, pedig látszólag a világ gyermeke volt, és boldogan vacsorált vele az Úr.
Történt aztán olyan, hogy a kopogtatásra nem nyitottak ajtót, pedig otthon voltak. Egyházi emberek voltak, de Isten dolgaira soha nem volt idejük, Jézus számára pedig nem volt hely a szívükben és életükben. A laodiceai gyülekezethez hasonlóan langyosak voltak, mindenre használhatatlanok, vezért az Úr kiköpte szájából.
Az első adventben azok számára volt fontos a Mi Urunk érkezése akik akkor és ott éltek, a második adventben azok számára fontos a Mi Urunk érkezése, akik ma és itt élünk és várjuk második visszajövetelét.
Jaj annak az egyénnek és közösségnek ha kényelmeskedik, ha kifogásokat keres, ha alszik. Altatja a világ és az egyház maradék lelkiismeretét, hogy minden rendben van, nincs semmi dolga, csak szót kell fogadni a nagyoknak és soha semmi baja nem lesz.
Isten olyan karácsonyt szeretne látni a földön, mint amilyet Wass Albert írófejedelem alkotott az égiről.
Wass Albert: Magyar karácsony az égben. Hallgassuk meg!

Jézus olyan karácsonyt szeretne látni, hol számára van hely a szívekben, hozzá sietnek örömmel, boldogan telepednek lábaihoz a jobb részt választva, melyet nem vehet el tőlük senki.
A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY FIA Ő, AKIT A VERES SÁRKÁNY kora gyermekségétől fel akart falni. ÉDESANYJÁBÓL, BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIÁBÓL sugárzott a fény, a melegség, a ragyogás, az egyetlen igen, az öröm, a reménység. Hajában tündökölt a tizenkét csillagból álló korona, ÉS ÉRKEZIK VELE ÉS BENNE AZ ÉLET!
Ne késd le a Vele való találkozást, kéri Zámbó Jimmy egy szép karácsonyi dalában, melyről azt írta egy rajongó, hogy szívfacsaróan gyönyörű.

Zámbó Jimmy: Harang szól a kis faludban.

„És szorongva szól a vendég:
Ma karácsony van, karácsony,
Emlékszel a régiekre?
Ady Endre

Áldott adventi időket kívánok a Testvéreimnek!

Mohács László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 16.

A képek forrásai:
panaramio.com

„Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel” /Szent Lukács evangéliuma 1:76/

0

Madarasi Hargita télen
Madarasi Hargita télen

Magyar Testvéreim!

Keresztelő Szent János titokzatos nagy személyisége, származása és tanítása megrendítő erejű bizonyosság Jézus Messiás-volta mellett. Neve, majd a személyére vonatkozó ígéret mennyei magasságból Isteni kijelentés által érkezik angyal üzenete által. Előbb Erzsébet asszonyhoz, majd Zakariás paphoz. Szent lesz a gyermek, anyjának méhétől fogva teljes lesz Szentlélekkel, sokakat meg fog téríteni az Úr Jézus Krisztushoz.
Gyermeki örömmel olvassuk újra és újra, hogy Istennek Szent Angyala látogatását követően megtelt Szentlélekkel Mária és Erzsébet, Zakariás és Szent József. Magnificatban és Benedictusban törnek ki. Himnusz, öröm és hálaadás árad szét életükben. Közös bennük, hogy boldogok voltak, engedelmesek voltak, mert hittek az angyal szavának, az Úr Isten beszédének.
A történelem legnagyobb zeneszerzői, festőművészei, költői próbálják megragadni a pillanat szentségét. Megállítani a tér és időbeli végtelenséget, hogy soha ne múljon el, maradjon minden így mindörökké. Mert jó Istennel lakozni és szeretetének kegyelmével betelni.
Magyar népünk a mennyei Istentisztelet lélekbemarkoló fohászát és hódolatát képes földi Istentisztelet liturgikus keretei között úgy megénekelni, mint senki más.
Olvassuk el a verset, majd hallgassuk meg az éneket a Csíksomlyói Kegytemplomból.

Ébredj, ember, mély álmodból,
Megszabadulsz rabságodból.
Közelit már üdvösséged,
Eltörlik már minden vétked.

Elküldé az Úr angyalát,
Hogy köszöntse Szűz Máriát,
Kinek tiszta szűz méhébe
Alászállt az örök Ige.

A Szűzhöz így szól az angyal:
Üdvözlégy: teljes malaszttal!
A Szentlélek megárnyékoz,
S áldott gyümölcsöt hoz.

Fiad Jézus néven hívod,
Ő váltja meg a világot,
Melyet oly rég tart a sátán
Fogságban a bűnnek láncán.

A vers az alábbi videón 1:08:52-től hallható.

Zakariás pap, ez a sokak által lenézett, megvetett kis „jelentéktelen helyre” száműzött egyszerű szolga olyan igei bizonyosságot és Isteni kijelentést fogalmaz meg, mint senki előtte és senki utána:
„megadja nekünk, hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban Őelőtte életünk minden napján”
Az ég mennyei kékségéről le nem veszi szemét. Látja az adventi jelzőtáblákat a világtörténelem nagy országútján, melyen olyan sokan jöttek már és zuhantak bele a semmibe. Mert zúgott a nagy víz és zúgtak az erdők, és ebben a robajban már nem hallatszott Isten halk szava, és szelíd szeme. Sok volt az éjszaka, a gond, a bánat, a gyűlölet, a halál. Eltűntek lassan a felíratok, a jelzőtáblák, a Birodalmak, a romok, a porok.
Az eget nézve már csak azt érezte, hogy Isten adventi szívet helyezett a keblébe. Megnyílt a magasság és némaságának mélysége, majd hitvalló imában tört ki:
„TE PEDIG, KISGYERMEK, A MAGASSÁGOS PRÓFÉTÁJA LESZEL”
Égi küldött – adventi vers. Hallgassuk meg!

Hány édesapa és édesanya vette már kezébe kicsi gyermekét a világban születése után? Vajon mi lesz belőle? Mire nő fel ebben a világban? – kérdezték.
Milyen mélyen emberi a Szentírás szentírója, ahogy ábrázol. A vén Zakariás pap is itt most egy a sok közül, de mégis más. Tudja és átéli, mert belenéz a jövőbe, hogy mekkora teher, feladat és felelősség fogja terhelni felnövő gyermekét. A MAGASSÁGOS ÚR JÉZUS KRISZTUS PRÓFÉTÁJA LESZ FIA.
Útkészítő és mártír, szent és hős, igaz és rendíthetetlen.
Juhász Gyula nagy költőnk piarista tanárként olyan csodálatos mélységű verset írt karácsonyról, melyet az irodalom történészek a hat legszebb magyar karácsonyi versek közé sorolnak.
Magával ragadta életét a Misztérium a szép Máramarosban, az Ady által éneklő Váradon, a szelíd Tisza-parton.
Karácsony felé Hallgassuk meg a költeményt a Kormorán zenekar előadásában!

Tudnánk e többet, szebbet, igazabbat mondani Zakariásnál? Áldott az Úr!! MEG-tartott, MEG-gyógyított, MEG-mentett, MEG-vigasztalt, MEG-őrzött!! Mindezt egyszerre és velem, veled, velünk!!
Megmozdult értünk a menny és a föld, Isten és ember, aztán rájöttünk, hogy semmit sem tettünk érte, „csak úgy jött”. A lelkierő hordozza az életet, Isten pedig a szeretetet.
„MERT AZ ÚR ELŐTT JÁRSZ, HOGY ELKÉSZÍTSD AZ Ő ÚTJAIT, HOGY MEGTANÍTSD NÉPÉT AZ ÜDVÖSSÉG ISMERETÉRE, BŰNEIK BOCSÁNATA ÁLTAL”

Zorán egy szép dalát hallgassuk meg! Az ünnep

Ady Endre„Lemenő, szép nap volt az arca
S könyörület rajta.
Az élet be sok újat hozott
S Isten nem változott”

„Fölemelt és vérem lemosta,
Szívem visszahozta,
Sebeimre áldóan szedett
Balzsamos füveket”
(Ady Endre)

Éppen 80 esztendeje, hogy advent első napjaiban az akkor 32 éves tragikus sorsú költőkirályt a Balaton-szárszói állomáson halálra gázolta egy tehervonat, melyre órákat várt. Nem emelte fel az apai kéz a magasba, nem törölte anyai kéz könnyeit, nem simította asszony kéz szerelmét.
Még délután égett benne Isten világa, zsongott benne Ady verse, de este már halott testéről mosták a vért a csendőrök és a balzsamos fű már csak sírján zöldel, betelve a prófécia:

„Halált hozó fű terem,
gyönyörű szép szívemen”
(József Attila)

József Attila: Nem emel föl Olvassuk el a költeményt!

József AttilaNem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.

Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.

Tudod, szivem mily kisgyerek -
ne viszonozd a tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.

Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az árnyékvilág árkain
most már te őrködj énfelettem.

Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielőtt magam feláldoznám.
(1937 tavasza)

Kettőskereszt állítás

Áldott adventi időket kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 9.

A képek forrásai:
erdelyben.info
mek.oszk.hu
irodalmijelen.hu

„Várj ember szíve készen” /312. Dicséret 1. v./

0

Máramaros

Magyar Testvéreim!

Óvatosan ereszkedett le a havason az öreg székely, hátán egy fenyőfával. A sötét, csendes, kihalt parókia elé érve halkan kopogott. Nagy sokára kis fény gyúlt és a vén tiszteletes beinvitálta régen látott hívét. Kietlen, nehéz életükben jól esett a találkozás. A havasi ember a maga nyugalmával, tiszta, egyszerű lelkének, zamatos szavának illatával egészen betöltötte a házat.
Melegséget, bizalmat, erőt, szeretetet sugárzott. Az öreg pap porosodó könyveire emelte szemeit, majd az ablakon túl a közeli kis temető havas világa nézett be lelkébe, mely elragadta hitvesét, majd egy távoli világ gazdagságának ígérete gyermekeit is.
Borral kínálta öreg hívét és érdeklődött, hogy fog karácsonyolni? Tudja tiszteletes úr, egészen egyedül vagyok itt a Hargitán mint maga, de megkeresem a pásztorcimborákat és a magunk módján eljátsszuk a betlehemest, hogy méltó szállást nyújtsunk az égi Gyermeknek.
Mert tetszik tudni úgy van az, hogy ebben az áldott, kicsi Gyermekben bízik mindenki. Tőle várja, hogy leemelje a gondot vállairól, adjon erőt az erőtlenségben, vigasztalást a szenvedésben, reményt a kétségbeesésben. Vegye le a pusztulás félelmét lelkünkről, öntözze kertünket, nevelje mezőnket. Fogja gyermekeink kezét mert Ő is gyermek, vigasztaljon, mert Pásztor, tegyen csodát, mert Isten!
Az öreg tiszteletes lehajtott fejjel sírásban tört ki. Eddig soha ilyen szépen és igazán nem beszélt neki senki Jézusról, mint ez az egyszerű havasi ember.
Nagy tudású professzorai és sok-sok könyve hallgatott, miközben némán átölelte hívét, majd elindult utána a falu kihalt utcáin betlehemezni.
„Azért ezt a nagy Szentséget (Leborulva imádjuk)” Hallgassuk meg a hitvalló éneket a Csíksomlyói Kegytemplomból!

Molnár V. Józsi bácsi tanítja, hogy a régiségben milyen mély bölcsességről tett tanúbizonyságot magyar népünk, éppen az adventi időkben. Belső csöndesség, megtisztulás, bűnbánat töltötte be napjait. Az Úr érkezése idejére rendezte portáját, a betakarítást, még a talicskát is halkan tolta, hogy a kutyák ne riadjanak fel. Ünnepélyes csend és váradalom töltötte be a mennyet és a földet.
A hajnali rórátéra szép sorban mentek az emberek a reszkető lámpa fénye után.
Ez a világ is odaveszett, elsüllyedt, mint egykor Atlantisz, mint szép hazánk: NAGYMAGYARORSZÁG !

Tóth Sándor: Fohász Máriához – A hazánkért – Pieta című fenséges versét a lánglelkű hazafi Sinkovits Imre színművész szavalja. Hallgassuk meg!

„Fölemelem tekintetem, keresem a fényedet,
ami könnyít éjszakámon, s forrásodhoz elvezet”
„Várj ember szíve készen! Mert jő a Hős az Úr.
Ki üdvösséged lészen Szent győztes harcosul,
Fényt, éltet hozva jő,
Megtört az ősi átok:
Kit vágyakozva vártok,
Betér hozzátok Ő”
(312.Dicséret 1.v.)

A Krisztus-várás emlékére ünnepeljük a karácsony előtti négy hetet,az „Adventus Domini”, az Úr eljövetele latin kifejezésből.
Bod Péter (1712-1769) tudós erdélyi lelkipásztor szerint a négy adventi vasárnap arra utal, hogy Krisztus Urunknak négyféle eljövetele van:
1. Az idők teljességében testben jött el (Szent János apostol evangéliuma 1:14)
2. Megtérésünk alkalmával szívünkbe költözik
3. Halálunk óráján Ő vár (Ady Endre)
4. Az Utolsó Ítéletben ítélni jön élőket és holtakat (Michelangelo)
Isten bennünket kereső mentő szeretetére legyen válaszunk e mély lelki ének: Amíg szívem dobog Hallgassuk meg!

Belerendül gondolatunk és lelkünk annak a rendezett és bölcs világnak láttán, ahogyan Isten előkészítette az Úr Jézus Krisztus születését.
A pogány világ kiábrándult a bálványokból
Vágytak egy igazi Szabadító, egy Messiás után
A rómaiak kiváló úthálózattal rendelkeztek a Birodalom egész területén, így gyorsan megindulhatott az apostolok missziói munkája.
A latin és a görög nyelvet beszélte az akkori lakott föld, így gyorsan terjedt az Ószövetség görög fordítása és az Újszövetség eredeti görög nyelvű szentírása.

Fejes Ádám: Adventi örvendezés című verse szép válasz az úton hozzá érkező Istenhez. Olvassuk el!

Fejes Ádám lelkipásztorUtaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam,
S ámulok rajtuk szakadatlan.

Titkaidat bogoztam egyre,
S most, mint gyermek az egyszeregyre,
úgy nézek rájuk, dicsekedvén,
ujjong szívem kegyelmed kedvén;
mert szereteted egyszerûség,
irgalmasságod csupa hüség,
s egy értelme van a keresztnek:
hogy megkerestek és szeretnek!
Hát hirdetem, hogy útja száz van
minden szívhez a nagyvilágban,
keresni kell és rátalálni ma,
akinek Ő a vágya álma;
kinek batyuja az a „nincsen",
megtalálja a gazdag Isten.

Világunknak van egy látható és mulandóság alá vetett része, mely szenved a zsarnoktól, az igazságtalanságtól, a gyűlölettől, a zajtól, a média-terrortól.
Világunknak van egy láthatatlan és örökkévaló része, mely az üdvösség részére van fenntartva ,honnan jött az Üdvözítő. Krisztus Király Ő, Koronás Fő, ki elmondja népének, hogy Isten tervének részei vagyunk, tovább kell vinnünk a teremtés művét.
„Az Úr elé ha tárod A szív alázatát,
Őt nem hiába várod: Betér hozzád, megáld.
A testi gőg: halál!
De bűnödet ha bánod, Szent Lelke bőven árad,
S a szív üdvöt talál.” (312. Dicséret 3. v.)

„A világtól elzárva, égi tisztaságban, hegyektől ölelve, a remény sugára” Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát: A világtól elzárva.

Áldott adventi időket kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteles úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. december 2.

A képek forrásai:
juno.hu
hu.wikipedia.org

„Szentlélekkel teljes, és az igazság királya” /Ézsaiás próféta könyve 42:1/

0

Küküllővár - Református templom
Küküllővár - Református templom

Magyar Testvéreim!

Mondja a régi történet a menny dicsőségében, hogy mikor mindennel elkészült az Úr, magához hívatta négy legkedvesebb angyalát, kiosztotta közöttük a legdrágább kincseket, hogy vigyék le a Földre az emberek szívéhez.. A JÓSÁG, a SZERETET és a BÉKESSÉG áldásával örömmel szárnyaltak, majd keserű szívvel tértek vissza az Úr trónusához.
Megkérdezte Isten: mi történt veletek a Földön? Így szólt az egyik: gyűlöletet, irigységet és kapzsiságot láttunk az emberek szívében, mely lakattal volt lezárva és nem tudtuk feltörni.
Ekkor magához hívatta Isten a feladat nélkül maradt angyalt és megbízta, vigye le az emberek közé az erdők szépségét, hátha annak csodája megnyitja szívükön a lakatot és a gyűlölet, irigység és kapzsiság helyére beköltözik a JÓSÁG, a SZERETET és a BÉKESSÉG.
A negyedik angyal visszatérve küldetéséből boldogan mesélte az Úrnak, hogy még mindig sok a rontó, gyűjtő, irigy ember, van aki már keresztet ácsol a jövendőnek, de talált látó embert is, aki befogadta szívébe a SZENTLÉLEK TELJESSÉGÉT ÉS AZ IGAZSÁG KIRÁLYÁT!
Mi itt régi magyarok a szállásterületek szélén Küküllőváron 1060-ban nem rontottunk, nem gyűjtöttünk és nem irigykedtünk, hanem templomot emeltünk a SZENTHÁROMSÁG tiszteletére, mert látó emberek voltunk és azt szerettük volna, hogy a hozzánk látogató angyal örömét lelje bennünk, népünk pedig élje túl az előtte álló 1000 esztendő minden próbáját.
Nézzük meg a 957 éves Küküllővári Református Templomot!

Az Isten Báránya ott állt a trón mellett az Atya jobbján és némán hallgatta végig a négy angyal beszámolóját a Földön tett tapasztalatairól. Kész volt az elhatározás benne.
Az istentelen ember szörnyű hiányérzetében megtalálhatja Istenét, mert megtaláltatik Általa és e találkozásra megmentettként igent mond.
Istentől vezet út kegyelemből a mentő szeretetet önként elfogadó emberig. Csak Jézus tudta még ekkor, hogy az Érnél lesz egy magyar vátesz, aki a Zsoltárokból és bibliás hitéből merítve olyan tökéletes hitvalló verset alkot, mint a történelemben még rajta kívül senki!
Ady Endre: Az Úr érkezése Bubik István színművész szavalatát hallgassuk meg!

A próféta Isten hangja, Isten szava, Isten szentje. Lélekkel van felruházva, aki Isten bizalmasa és terveibe beavat.
Deutero-Ézsaiás a mennyei kijelentés alapján mint megbízott már szólja a kegyelem és a szabadulás igéit a fogságban és rabságban élő népének. Adventi hírnök ő.
1817-ben Nagyszalonta református népe Arany Jánosnak, a közeli Albis református népe pedig Irinyi Jánosnak örvendett, hiszen a Szent Keresztség sákramentumának vétele napján ott ragyogott a világosság a költészetben és a kémiában, e két lángész küldetéses sorsában.
Nézzük meg a 200 esztendeje született Irinyi János fotóját, egyik legnagyobb kémikust, a gyufa feltalálóját!

Irinyi János
Irinyi János
Született 1817 Albis, meghalt 1895 Létavértes

Amikor mások gyarlóságát látod, gondolj arra, hogy te többet kaptál. Lehet bölcsességben, lehet tudományban, lehet földi javakban. De ez kötelez is, mondták a régiek.
A próféta látta és élte népe sanyarú sorsát, és vágytak vissza a Sionra. Tudta, hogy ez csak Lélekkel és Igazsággal lehet teljes. Tudta, hogy Istent elhagyó ember elhagyatottságában „halottként” él.
Mint Madách Ádámja, vagy Pascal vágya. Az Istennel való találkozás megrendítő sorai a Hatvani Lajos által legszebbnek ítélt Ady vers, a Sion-hegy alatt. A HIT az egyetlen megtartó erő a harang nélküli világban, hol Isten harangoz, mint Atlantisz a mélyben.
Látjuk:

„Jégcsatakos utcán,
rossz nagyfiúk útján”

De aki Isten után sír,örök örömmel megvígasztaltatik. A könnyek csillagokká válnak és az Örökkévalóság csendfináléjába halkulnak.
Ady Endre: A Sion-hegy alatt Kállai Ferenc színművész szavalatát hallgassuk meg!

Boldog volt a negyedik angyal, hogy az erdők szépségét hozhatta az emberek közé a Földre, hogy jobbak legyenek általa. A SZENT KERESZT nem hordozta e filmen a SZENTET, hiszen BOLDOGASSZONY már mosolyog a mennyben.
Republic zenekar előadásában hallgassuk meg: Erdő közepében!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2017. november 25.

A képek forrásai:
hereditatum.ro
hu.wikipedia.org

„Szent Pál apostol első missziói útjára indul” /Apostolok Cselekedetei 13:3/

0

Marossilye kastélyaBethlen Gábor erdélyi fejedelemGyulafehérvári Székesegyház
A nyitóképen: Morossilye kastélya - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem - Gyulafehérvári Székesegyház

Magyar Testvéreim!

Sokszor életünk egy-egy állomására és történéseire visszanézve akár évek távlatából értjük meg, hogy mi miért is történt? – mi volt a Felséges Istennek a terve mulandó sorsunk egy-egy sorfordító pillanatában? Igaz ez a Szentírás nagy személyiségeire is. Mondják az írástudók, hogy Barnabás nélkül talán Szent Pál apostol el sem indult volna első misszió útjára, melyet aztán még kettő követett. Az Ószövetség történeti, tanítói, prófétai könyveinek szigorú kegyessége beszélhetetlen tudással és tisztelettel megszentelve halmozódott lángelméje mélységeiben.
Majd a Názáreti Jézus szelíd hangja elindította Jeruzsálemtől kezdve a föld végső határáig, hogy vigye az evangélium örömhírét a meggyötört, kisemmizett, megszomorított embereknek és közösségeknek.
Barnabásról az Újszövetség számos helyen ír. Legtöbbször és leghangsúlyosabban az Apostolok Cselekedeteiben kap szerepet, hiszen 23 helyen írnak róla. Tudjuk, hogy az ősegyház nagy személyisége, Jézus 12 tanítványa és a 7 diakónus után ő következik a hierarchiában. Lelkületéről mindent elmond, hogy eladja birtokát és ezzel segíti a szegényeket.
Ő volt az, aki megismertette Szent Pál apostolt Szent Péter apostollal.
Milyen beszélgetés történhetett ott?
Milyen célt tűztek ki maguk elé?
Milyen lesz az Anyaszentegyház kiteljesedése?
Mi ketten fogunk a CSÍK-SOMLYÓI KEGYTEMPLOM FŐOLTÁRÁN ÁLLNI A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY KÉT OLDALÁN?
Milyen jó lett volna társaságukban csak egy kis időt is eltölteni!
Szent Urunk tanítványai majd a későbbi apostoli közösség missziói munkájában minden olyan helyet fontosnak tartott, ahol téríthettek. Szórvány, világváros, sziget, félsziget, kontinens számukra a vetés és aratás munkamezeje volt. Nem „hátrányos helyzetű vidéket”,vagy „perifériát” láttak maguk előtt, hanem embereket,kikkel meg kell ismertetni Jézus tanításait. Nem panasz töltötte ki szájukat, hanem a zsoltár és imádság hálája. Gondoljunk bele: milyen utak és felszerelés állt rendelkezésükre 2000 évvel ezelőtt?
Sokszor szomorúan hallom egy-egy pálya végzős hallgatóitól, hogy biza ő nem megy „vidékre”, sőt legszívesebben az országban sem maradna, mely pedig segítette tanulmányaiban és várja, hogy majd orvosként, tanárként, papként, mérnökként segítse népe fejlődését.
Bethlen Gáborról azt tartják, hogy Erdély és Magyarország lámpása volt két pogány között. Ez így igaz és ebben az a legfájóbb, hogy a Habsburg „pogányabb” volt mint a török, de a muszlim sokszor emberségesebben viselkedett a hódoltságban, mint a „keresztyén” Habsburg és kevesebb kárt és szenvedést is okozott.
Marosillyén 1580. november 15. napján áldotta meg személyében Isten népünket és 1629. november 15. napjáig lepergett 49 esztendő mindenre elégségesnek bizonyult.
A politika, a művelődés, az oktatás, a gazdaság,a kereskedelem virágkorát érte, sőt úgy vonult be a történetírás és a nemzet áldó emlékezetébe, hogy munkássága ARANYKOR volt.
Úgy tudjuk, hogy negyvenszer olvasta végig a Bibliát és GYULAFEHÉRVÁR EGYETEMÉNEK megalapításával a magyar diákságnak olyan helyzetet teremtett, hogy már hazai földön is megismerkedhettek a legkorszerűbb ismeretekkel. A korábbi peregrinus diákok is sorra hazatértek a híres nyugati egyetemekről, hogy népük javát szolgálják.
Ott ragyogott előttük nagy példaképük egyik jelmondata, mely mára szálló ige:
„NEM MINDIG LEHET MEGTENNI, AMIT KELL, DE MINDIG MEG KELL TENNI, AMIT LEHET”

A nyitóképen tekintsük meg a FEJEDELEM és KIRÁLY arcképét, valamint születése és nyughelyét.
Bethlen Gábor születése és halála ugyanarra a napra esik és mára az Alaptörvény is rögzíti, hogy november 15. a MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA.
Trianon tragédiája következtében az Anyaország határain túl nagy számban élnek véreink tömbben, kisebbségben és szórványban. Gyakorlatilag az elmúlt 100 esztendő az elszórványosodást hozta el számunkra, hiszen a világ mintegy 40 országában élnek magyarok kisebb-nagyobb számban.
Ft. Csiha Kálmán erdélyi püspök úr munkásságának jelentős részét fordította az ő pásztorolásukra, egyházba való szervezésükre. Mindig vallotta, hogy csak ott marad meg a magyarság, ahol van élő egyház és élő gyülekezet. Szép példa erre Ausztrália és Dél-Amerika magyar nyelvű közössége.
Fájó, hogy lassan 50 esztendeje Franciaország nem kap egy protestáns magyar lelkipásztort ,pedig csak Párizsban legalább 20000 magyar él. Lelki gondozásuk, gyülekezetbe szervezésük égetően fontos lenne. Ez nem lehet pénzkérdés.
Makkai Sándor Erdély korábbi püspöke (1926-1936) a Mezőség küszködő szórványvilágában is megtalálta a szolgálat örömét Nyírő József és Sütő András szomszédságában, sőt írói munkássága is e két kiváló író életművéhez mérhető, miközben elmondása szerint emberfeletti erővel küzdött a beköszöntött román világ kegyetlen hétköznapjaiban.
A Holttenger nem csupán egy regény, hanem szegény magyar népünk huszadik századi világának drámai korrajza. Több mint esemény, magyarságismeretünk és magyarságtudatunk fénylő ünnepe, mely emléket állít egy apró település hétköznapi történetén keresztül egy tájegységről is.

Makkai SándorErdely - Mezőség
Dr. Makkai Sándor és Erdély-Mezőség könyvborító

Makkai Sándor püspök és Erdély-Mezőség könyvét tekintsük meg!
Valaki azt mondta, hogy a szórványsors szimbóluma Jékely Zoltánnak egyik verse. A lélekszám, az anyanyelv, az Istentisztelet,az épület, a többségi társadalom hű lenyomata annak a világnak, mely már a jelen és félő, hogy a vegyes házasság,asszimiláció és elvándorlás következtében drámai fogyatkozásunk sötét jövője is.
Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban. Hallgassuk meg a művet!

Hinnünk kell benne és cselekedni érette, hogy Bethlen Gábor, Makkai Sándor, Jékely Zoltán és sok más hazafi aggódó féltése, áldozatos munkája és óvó szeretete nem hiábavaló az Úrban.
Ahol a magyarság szíve dobog, ott látjuk a két főapostolt a Magyarok Nagyasszonya két oldalán. Őrzik a Bibliát, mely egy jobb kor eljövetelét ígéri választott népének ékes és édes anyanyelvén a somlyói Nyeregben.
Nézzük meg a kisfilmet: Itt dobog a magyarság szíve!

Bódás János mély hitű költőnk vissza és felnézett a misszió kezdetére, a beszélhetetlen tartást és erőt hordozó apostolokra, az egyház veteményes kertjében fáradókra és hitvallásos művében példát adott korunk számára Pál és Barnabás elhívása. Mentek a századik után, ha még együtt volt a 99 is, számukra mindig hiányzott valaki. Lehetett az bozótban vagy kárhozatban, Biharban vagy Nógrádban, szórványban vagy pusztulásban. Mert szerették azokat, mint őket Jó Urunk. Számukra a misszió tevékenysége nem út volt és fáradtság, nem vesződés és küszködés, nem kiégés és lemondás, hanem: APOSTOLSÁG!!

Bódás János: Ki van jelölve helyed. Olvassuk el!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 18.

A képek forrásai:
hereditatum.ro
hirm.ma
tortenelemportal.hu
rkevajdasag.com

„Atyám (apám), vétkeztem az ég ellen és teellened” /Lukács evangéliuma 15:18/

0

Magyar Testvéreim!

Boldog Apor Vilmos püspök A Győri Egyházmegye temploma
A nyitó képen Boldog Apor Vilmos püspök és a Győri Egyházmegye temploma látható

Istennek nem kell büntetnie minket, csak elég hosszú életet adnia, hogy büntessen a lelkiismeret. Hiszen az emberek nem azért kerülnek kárhozatra, mert nem kellennek Istennek, hanem mert nekik nem kell Isten.
Egy dolgot fontos megértenünk: az ember vagy hitben jár, vagy bűnben. Középút nincs. Ha nincs hit, bűn van, ha bűn van, nincs hit. A hit alapelve kizárja a bűn alapelvét, a bűn alapelve kizárja a hit alapelvét.
A Mi Urunk Jézus Krisztus a bűnökért hozta meg az áldozatot. Azokért a bűnökért, amiket elkövettünk egymás ellen és Isten ellen. Bűnbánatra bűnbocsánattal válaszol Isten, mely a megtérés, megszentelődés és újjászületés kiindulópontja.
Szépen és igazán fogalmazta meg valaki. Az erkölcsi alaptörvény ma is a 10 parancsolat és a Hegyi Beszéd. Ma is érvényben lévő törvények és jogszabályok gyűjteménye, Isten nem vonta vissza, hiszen mondhatnánk, Ő az elsődleges jogforrás.
Arany János koszorús költőnk szinte valamennyi versében áldott tündökléssel ragyog fel az erkölcsi világrend legbelsőbb értelme, a Logosz, az Ige, mely lelkünkben él, hiszen a ti testetek a Szentlélek temploma, tanítja Szent Pál apostol. Az Ágnes asszony, Vörös Rébék, Walesi bárdok, a Toldi legékesebb tükrei hívő munkásságának.
A kisebbik fiú Miklós és György, a rókalelkű báty konfliktusa elkerülhetetlen.
Az idézett bibliai igében a kisebbik fiú kikéri az apjától a vagyon reá eső részét, távoli vidékre távozik, ahol eldorbézolja azt. Fellázadt az atyai szuverenitás (felségjog ellen, felmondta a fiúi viszonyt és kiszakította magát az atya életközösségéből, a családból. Itt kezdődik a bűne, mert a bűn, lázadás. A többi már csak következmény volt.
A NYOMORÚSÁG, A MAGÁNY, A SZÉGYEN, AZ ELSZEGÉNYEDÉS, A KIREKESZTETTSÉG.
Egy középkori költő úgy dolgozta fel a farizeus és a kisebbik fiú történetét a maga misztériumjátékában, hogy a kisebbik fiú a tékozló, a farizeus pedig a bátyja. Tehát az sem különb, bár otthon maradt a családi házban és dolgozott, de nem tudott örülni a megtért testvérének, sőt megvádolta apját öccse bűneiért, hogy miért fogadta vissza és miért rendez lakomát tiszteletére?

Apor Vilmos az erdélyi arisztokrata származású győri püspök életét áldozza azon leányok és asszonyok védelmében 1945. nagypéntekén, kik az oroszok elől a templomba menekültek, a hős lelkipásztor útját állta a részeg szovjet katonáknak, kik halálos lövést adtak le reá.
Nincs annál nagyobb szeretet, mint aki életét adja felebarátaiért, tanítja Jézus. A bűnt elkövető gyilkos büntetés nélkül megúszta galád tettét,pedig akkor országos felháborodást váltott ki a barbár tett. A Vértanú püspök vére az égre kiált igazságszolgáltatásért. Az egyházért, népéért, hazájáért imádkozott élete utolsó órájában is Apor Vilmos.

Tekintsük meg kegyelettel fotóját és a Győri Székesegyházat (nyitóképek)!

1944 ősze tragédiák pusztító démonát szabadította hazánkra a Keleti-Kárpátok hágóin át, ahogy már történelmünkben oly sokszor. A hét hónapig tartó front beszélhetetlen pusztítást és fájdalmat zúdított az országra. A háború elmúltával a porig rombolt országot jóvátétel fizetésére kötelezték a Szovjetunió javára. A tékozló fiú dicséretben részesült a tékozlásért.
1956 őszén megismétlődött 1944 ősze, az önállósodott tékozló fiak harckocsijai újra magyar földön dübörögtek, a szabadság zászlaja alatt.

Koncz Zsuzsa dala nagy utat jár be: Ha én rózsa volnék Hallgassuk meg!

A TÉKOZLÓ FIÚ TÖRTÉNETE mint a bűn és bűnhődés alapmotívumának hordozója, mely végződhet megtérésben és megbocsájtásban, vagy végződhet tagadásban és kárhozatban.
A bűn és bűnhődés Dosztojevszkij világhírű regénye, melynek főhőse Raszkolnyikov, ki kettős gyilkosságot követ el és az író végigkíséri azt a lelki krízist, melyen átmegy. Szabad és lázadó akart lenni. Jellemző, hogy a cselekmény 14 napjából a bűn 3 napot, a bűnhődés pedig 11 napot ölel át.

A tékozló fiú történetének két testvérét életkora szerint különbözteti meg a Szentíró. Arany János ad nekik nevet. Cselekedeteik számítanak, a vétek, amit elkövetett apja, testvére, majd Isten ellen.
Tetteinkért felelni kell, számolni kell a következményekkel. A Biblia nevén nevezi Káint, Mózest vagy Absolont, kik vért ontottak.
Korunkban a kettős mérce elve alapján más megítélés alá esnek a náci, és más alá a kommunista bűnök elkövetői. Vannak akik az igazságszolgáltatás elé kerülnek, míg mások felmentésben részesülnek. 1956 és 2006 ősze egy nép igazságért és szabadságért hozott áldozatának hó tiszta fohásza volt, melynek agresszorai vétkeztek ember és Isten ellen, de máig elmaradt a hazatalálás és megbocsátás katarzisa, valójában vádló és vádlott szerepe fel van cserélve, hiszen az ördög forgatta a lapokat az aradi 13 szerint is.

Kárpátia zenekar dala a jogrendért is kiált. Neveket akarok hallani Hallgassuk meg!

Az elmaradt igazságszolgáltatás és elhazudott számonkérés után már csak egy vers maradt jussnak Justicia helyett.

Wass Albert: Búcsú. Olvassuk el!

Wass AlbertMár eltűnt régen a hajó Veled
és én még mindég kendőt lengetek.
s amíg távolba réved a szemem:
arcod vonásait idézgetem.
tengerverés csapdos a partokon:
benne hangod zenéjét hallgatom.
S a szélben, mely hajamba beletép,
ott érzem még a kezed melegét.
De mindez búcsú már, tudom nagyon.

Elnyel a távol, mint egy ősvadon.
Pókok szövik be lépteid nyomát,
holnapra új lakót kap a szobád,
s elönt a hétköznapok bús sora,
mintha nem is lettél volna soha…
Csak én állok még itt. De már ködöt
lehel a tenger árnyékod mögött,
s míg lengetem a kendőm, lengetem:
emléked lassan eltemetgetem.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 11.

A képek forrásai:
gyor.egyhazmegye.hu
illuzio.cafeblog.hu

„Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten Országára” /Lukács evangéliuma 9:62/

0

Magyar Testvéreim!

Wittenberg városa
Wittenberg városa

Luther Márton Dévai Bíró Mátyás bírái előtt (Bécs 1531)
A képeken: Luther Márton és Dévai Bíró Mátyás bírái előtt

Bocskai István Magyarország Hadvezére, Erdély Fejedelme tanította egy helyen: Három dolgot nem kaphat meg az ember, azt megtartotta magának Isten:

„Hogy a semmiből valamit teremtsen
A jövőbe lásson
A lelkiismerete fölött uralkodjék”

Idézett alapigénk történelmet, világokat, sorsokat megrendítő üzenetet hordoz. Egy régi úton még a régi időkben találkozik Jézus egymás után három emberrel.
Az első nyomába szegődik és könnyelmű ígéretet tesz az ÚR JÉZUS KRISZTUS követését illetően. Már az első akadálynál meghátrál és gyorsan feladja.
A másodikat az ÚR JÉZUS KRISZTUS hívja el követésére, aki ígéretet is tesz a szolgálatra, majd előjön egy kifogással, végül az ő elhatározásából sem lesz semmi.
A harmadik történet szinte megegyezik az elsővel. Az atyafi egy gyors kifogást és kibúvót keres, aztán távozik a munka mezejéről mielőtt bármi feladatot is végzett volna Istenért és népéért.
E három negatív hozzáállású, kudarcos, üres, fellengzős, neve-nincs valakikről úgy tanít Jézus az eljövendő Isten Országa tettre-kész emberei előtt, hogy így ne beszéljenek, ne cselekedjenek, ne viselkedjenek. Mai szóval mondhatjuk: pozitív hozzáállást vár el. DE ETTŐL IS TÖBBET!
AKI KÖVETNI AKARJA ŐT: ADJON ODA MINDENT, VÁLLALJA AZ Ő KERESZTJÉT, LEGYEN HŰSÉGES, NE HÁTRA TEKINTSEN, NE KIFOGÁSOKAT KERESSEN!

Nézzük meg a nyitóképen Wittenberg Városát, Luther Mártont és híres magyar tanítványát, Dévai Biró Mátyást!

Az idő sürget. Teljesen, örömmel, azonnal és mindent odahagyva kell kezünket az eke szarvára tenni és beállni a mező mély, nehéz de aratást érlelő barázdájába.
Vannak kiválasztott helyek, vannak kiválasztott idők és vannak kiválasztott emberek. E történelmi sorszerűséget ismerte fel Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár.
1517. október 31-én megkondult a wittenbergi Vártemplom nagyharangja pontban délben és kiszögezte 95 tételét a kapura, mely 14 napon belül megváltoztatta Németországot, majd néhány évtized alatt egész Európát, majd a tengeren-túli világokat is.
Az eke szarvára tette a kezét és nem tekintett hátra, ezért lett alkalmas Isten Országa építésére. Rómába zarándokolva megdöbbenve tapasztalta, hogy 1513-ban a magyar Bakócz Tamás ellenében hatalomra kerülő Giovanni de Medici herceg -bankárdinasztia X. Leó néven milyen mérhetetlen vagyonra tett szert. Két első intézkedése a kamat és a búcsúcédulák globális megbocsátásipari szintre emelve üzemeltek. A szakralitás legfőbb őre a katolikus egyház és a pápai intézmény, melyért mindenre képes lett volna Luther, annyira szerette és tisztelte.
Az üdvösség egyedüli útja a kegyelemből hit által való megtérés, mert az igaz ember hitből él, – vallotta. Számára a Római levél volt az Újszövetség evangéliuma, mely átrajzolta a világ politikai, gazdasági, kulturális, anyanyelvi, oktatási térképét.
Hit – régítése révén 50 évvel később a Tordai Országgyűlés a világon elsőként kimondja a vallásszabadság téziseit, a felekezetek egyenjogúságát, az egyén lelkiismereti szabadságát.
Megvalósul az anyanyelvi oktatás, Istentisztelet, iskolaépítés, könyvnyomtatás, gazdasági felemelkedés. Mindez a török hódoltságban, a három részre szakított országban.

500 éve a reformátor atyák az Egyház elé tárták a Biblia igazságát, mely a 95 tétel történelmi sorszerűségével, Kálvin János Institutiojának theologiai zsenialitásával egy új világot teremtett.

A terem tömve, feszült csend van.
A viharvert wormsi falak
lélekdermesztő komolyságban
zord vádaktól visszhangoznak:

„Istenkáromlás! Eretnekség!”
Szörnyű szók csattogva szállnak…
A tömeg izgatott, lázban ég:
ennyi bűn csak halált várhat.

Luther áll és keményen hallgat.
Lélekharcát már megvívta.
Vallani ő csak egyet vallhat,
kár minden szó, minden vita.

Jöjjön börtön, és jöjjön halál,
száz veszély és ezer örvény:
Ott fenn az ormon, ahol ő áll
más a rend és más a törvény!

Nem ember írta, hanem Isten.
Abból elvenni nem lehet,
és nem tehet hozzá senki sem!
Ez az amit ő hirdetett.

S körülte tovább dúl a szóharc,
záporoz a szitkok nyila.
Gyűlölködve nézi száz meg száz arc
s kiáltja, hogy „vonja vissza!”

Tovább hallgatni nem lehetett.
S szólt Luther hős-szerényen:
„Itt állok… másként nem tehetek!
Isten engem úgy segéljen!”

Történelmi helyen, történelmi időben, történelmi emberek újra és újra megkísérlik a lehetetlent.
MINT a tasnádi Bíró Lajos biológus-néprajzkutató, aki 1900-ban Pápua Új-Guineában gyűjtött és hajón hazaküldött gyűjteményből az 1873-ban alapított Néprajzi Múzeum legszebb kiállítását hozta létre. Miközben a gyarmatosító németek az őslakosság egyik felét lőtték, a másik felét az angolok égették, egyedül ő képviselte fehér európai magyarként Krisztus evangéliumát.
MINT a budapesti Dienes Zoltán matematikus, aki ugyanitt 50 évvel később a kenguruk és krokodilok példáján keresztül számolni tanította meg a benszülött gyermekeket, miközben a régi gyarmatosítók rabolták tovább országukat új módszerekkel.
MINT a felvidéki Popély Gyula történészprofesszor, aki életét tette fel, hogy Trianon átkának igazi okát és okozóit feltárja és az eredeti dokumentumok alapján objektive nyilvánosságra hozza.

Juhász Gyula: Én Istenem Olvassuk el vers lírában elmondott üzenetét!

Juhász GyulaNekem te nem vagy messze, égi bálvány,
Siketen, zordon trónoló Nagyúr,
Előtted állok én kifosztva, árván
És boldogan, ha ég viharja gyúl.

A földiek nekem nem ártanak már
S az égiek testvéreim nekem,
Viharodnak palástját áldva add rám
S villámodat érezzem szivemen!

Ó, gyújts ki engem, mint szent jegenyédet,
Hogy égve égjek s a mély éjszakát
Mint áldozati láng ragyogjam át.

Mert égve égni: ez a földi élet
S beléd hamvadni boldog epedőn,
Mint kísértet hajnalkor temetőn.

Luther Márton, Kálvin János, Dévai Bíró Mátyás, Huszár Gál, Biró Lajos, Dienes Zoltán, Popély Gyula a maguk helyén és a maguk idejében megkísérelték a lehetetlent. Igazában csak saját korukból lehet megérteni motivációjukat és cselekedeteiket. És ez igaz 56 hőseire is. Tudták, hogy érdekekkel és világokkal állnak szemben, és mégis megpróbálták. Ők valamennyien győztek.
AZ EKE SZARVÁRA TETTÉK A KEZÜKET, ELŐRE TEKINTETTEK ÉS ALKALMASAK VOLTAK ISTEN ORSZÁGÁRA.

Megdicsőült életük az angyali seregek közösségében szép helyeken Isten közelében folytatódik, hova már nem ér fel Worms vádja, Genf kergetése, Miskolc üldözése, Kassa börtöne, Pápua kifosztása, Pápua szenvedése, Felvidék elszakítása.
Kárpátia zenekar dala mindig időszerű üzenet. Szép helyek. Hallgassuk meg!

Angyaloknak Nagyságos Asszonya
Úr Jézusnak boldogságos anyja
Mennyországnak dicső királynéja
Paradicsom megnyílt szép kapuja

Kinek Szent Fia tanította: „Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten Országára”
Hallgassuk meg Balázs Zoltán kántor szolgálatával: Angyaloknak Nagyságos Asszonya!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 4.

A képek forrásai:
welterbe-luther.de
rakoskeresztur.lutheran.hu
hu.wikipedia.org

magyarulbabelben.net

„Atyám, eljött az óra” /Szent János apostol evangéliuma 17: 1/

0

Magyar Testvéreim!

Fiumei úti temeto
Fiumei úti temető

Egy nagy theologus azt mondta Jézus főpapi imájáról, hogy ez az Ő Miatyánkja. A nyitánya egy fenséges Prologus, akár az Evangéliumának fényözöne, „Kezdetben volt az Ige” személyes és egyetemes egyetlen-szerű. Akár Beethoven Six Overtures nyitányának egeket ostromló és kérdező fensége, miközben az idő megáll és a pillanatot kifeszíti a mennyre. Akár Rembrandt képei, melyen megelevenedik a kisgyermek, a menyasszony, a szép Saskia, a boncoló orvos,a meghaló Krisztus.
A világ egyszeri és tökéletes áldozata megáll a 11 tanítvány előtt és a búcsúzó Szent az égre tekintve egyetlen tiszta szóval szól:
„ATYÁM, ELJÖTT AZ ÓRA: DICSŐÍTSD MEG A TE FIADAT, HOGY A FIÚ IS MEGDICSŐITSEN TÉGED, MIVEL HATALMAT ADTÁL NEKI MINDEN HALANDÓ FELETT, HOGY MINDAZOKNAK, AKIKET NEKI ADTÁL, ÖRÖK ÉLETET ADJON”
Tekintete és gondolata már az örökkévalóság végtelenjét íveli be, melyben megjelennek Szent Lelkének viharzó fájdalmai, és nem önmaga áldozatát és szolgálatát siratja el, hanem azokat, a hívőket, akiket a hitetlen világ gonoszsága keresztre és bitóra adott.
Szereti övéit, szerette őket mindhalálig és pedig a keresztnek haláláig. Fáj neki, hogy a bűn által ennyi nyomorúság, vér, könny, tragédia, gyász szakad az emberekre. Éli és átéli, testében-lelkében, sorsában hordozza a FÁJDALMAK FÉRFIA az eljövendő világ szörnyűségeit.
Olvassa Kossuth Lajos sorait az emigrációban 1860-ban: „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz"

Olvassa J. Kennedy amerikai elnök sorait 1960-ban: „1956. október 23. örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.
A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt, – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel."

Olvassa A. Camus Nobel díjas francia író sorait: „Túl sok a halott már a magyar történelemben.”

Pintér Béla: 56 ÉL Nézzük meg kisfilmet!

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és mint az örökkévalóság megváltottjai nézzük meg a Nyitóképen a Fiumei úti sírkertet, mely mint Nemzeti Pantheon üzeni a költővel: „Az élet él, és élni akar”

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és hallgassuk meg Koncz Zsuzsa művészi dalát, mely éppen sorsunk egy dicsőséges évének krónikája: Kárpáthyék lánya.

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és olvassunk egy lírai verset Áprily Lajostól, mely szólhat temetésen, templomban, iskolában: Vadlúd voltam.

Áprily LajosValamikor vadlúd voltam,
Vadludakkal vándoroltam.
Nagy tavakért lelkesültem,
Tengereken is átrepültem.
Őszi fényben és homályban,
Fel-feltámadt régi vágyam:
Társaimmal útra kelni,
Fényt és felhőt úszva szelni.

Majd ha végem itt elérem,
Vadlúd formám visszakérem.
Jó barátok, ismerősök,
Hogyha jönnek bíbor őszök,
Nézzetek fel majd az égre,
Égen úszó vadlúd-ékre.
S azt mondjátok eltűnődve:
Újra vadlúd lett belőle,
S most ott száll a V-seregben,
Hangja szól a fellegekben.

Jézus Krisztus Főpapi imája egy könyörgés Istenhez, melyben az Újszövetség Jó Pásztoraként bűnbocsánatot, vigasztalást és örök életet készített el Övéinek. Ebbe a Kijelentésbe és ígéretbe kapaszkodott életének legmélyebb pontján a reménytelenség és a semmi ágán Hunyadi János, Zrinyi Miklós, Dobó István, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, a forradalmak ás szabadságharcok mártírjai. Siralomházban fuvolázva, németként görögöt olvasva, szép hajat fésülve a hóhér keze alá, imádságot küldeni Emiliának és Jézusnak, hazának és Istennek.
Tudták, az Atya szeretete, Jézus szenvedése, a Lélek ereje velük van.
Mansfeld Péter 17 évesen bentről erősítette az idegösszeomlásba zuhanó édesanyját, Tóth Ilonka 26 évesen orvosi tanáccsal gyógyította az őt fogva tartó őrt, Csiha Kálmán fiatal lelkészként úrvacsorát osztott a román börtönőrnek a Duna-deltában, aki sírva térdepelt le előtte.

Gérecz Attila 27 évesen őstehetséggel megáldott költő, sportoló volt, a forradalom egyik mártírja: Karácsonyi ének a börtönben. Hallgassuk meg!

Szent Urunk vérpanorámás tavaszokon és magyar októbereken hordozza végig megváltó szeretetének el nem szakítható közösségét, melyet Főpapi imájában így folytat: „Szenteld meg őket az igazsággal, a te igéd az igazság. Azt a dicsőséget, melyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk, én őbennük és te énbennem”
Amíg ez a világ van, tart a régi képlet. Hit által bírjuk az Egyház egységét, az igazság eljövetelét, a jónak megjutalmazását.

Halottainkra, hőseinkre, áldozatainkra, értünk élőkre, értünk meghaltakra emlékezzünk imádságos szeretettel. Mindenszentek litániája.

Mohhácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 28.

A képek forrásai:
itthon.hu
csendszirom.qwqw.hu

„Mert nem félelemnek lelkét adta nekünk az Isten” /Szent Pál apostol levele 2. Timotheus 1:7/

0

1956 Budapest, Köztársaság tér
1956 Budapest, Köztársaság tér

Magyar Testvéreim!

Alapigénk tanítása egyedülálló gondolatot helyez szívünkre. Mindszenty József, Márton Áron, Brenner János, Csiha Kálmán, Fülöp G. Dénes, Sass Kálmán legendás hírű lelkipásztorokról elmondható, hogy nem csak ötösre tanulta meg az egyetemi évek alatt az Igét, hanem meg is szenvedte azt, sok sok ezer hit és sorstársával.
Szent Pál apostol lélekben erősíti fiatal tanítványát és munkatársát, mert tudja, milyen megpróbáltatások és szenvedések várnak reá a jövőben. Visszanéz az Utolsó Vacsorára és látja, hogy a Szeretett tanítvány ott ül Jézus balján és hallgatja szíve dobbanását, miközben az ő szíve lassan beleszakad a bánatba, mert tudja, hogy elközelített a Gonosz órája, a Nagypéntek napja.
Egy XVI. századi német-alföldi gróf szembeszáll a népét elnyomó Fülöp spanyol királlyal, amiért lefejezik. A hős elbukott, de a szabadság eszméje tovább élt.
Goethe művét drámai fenségű dallamba öntötte Beethoven, mely egybeforrt a világtörténelem legtisztább, legszentebb és legigazabb forradalmával. A kicsiny magyar nép a kommunista világ rabláncon tartott 100 milliós keleti táborának egyedüli hőseként szembeszállt parittyás Dávidként a félelmetes Góliáttal, a világ leghatalmasabb katonai erejével.
Hungarian Revolution 1956 Beethoven: Egmont-nyitány. Hallgassuk meg!

Az apostolok, a hit és szabadság harcosai tudták, hogy Jézus Krisztus megjelenése megtöri a halál erejét és az evangélium világosságra hozza az elmúlhatatlan életet.
Sokakban még éltek ekkor az első nagy háború gyászos emlékei, Trianon tragédiája, majd a második nagy háború apokaliptikus rémtettei. A félelem, az embertelenség és a megaláztatás kínjai lökték lejjebb és lejjebb a pokol bugyraiba népünket, és mikor azt mondták, ennél már rosszabb nem lehet, akkor valaki újra kopogtatott alulról.
1948. év karácsonyán az AVH elhurcolja Mindszenty hercegprímást, és ezzel valami olyan beszélhetetlen dráma veszi kezdetét, mely példátlan a magyar történelemben. Felsejlik a főkonstruktőr és a halál angyala osztani kezdi a halálos ítéleteket, életfogytiglant, 25 éveket, lágereket, kitelepítéseket, teljes vagyonelkobzást, a nemzet lelki – erkölcsi – és anyagi felszámolását.
Az ördögi rendszer Lélek híján nem tudta, hogy milliók hordozzák lelkükben Isten Szentlelkét, az igazság,a szeretet és a józanság lelkét.
MINDEN PERC 56, MERT 56 A VILÁG LELKIISMERETE! RÉGI DICSŐSÉGÜNK ITT KÉLT FEL AZ ÉJI HOMÁLYBÓL!
A HELYTÁLLÁS MEGANNYI PÉLDÁJA, AKIK ÉLETÜKKEL ÉS SZABADSÁGUKKAL FIZETNEK AZÉRT, MERT MAGYAROK ÉS KERESZTYÉNEK! AKIKRE REÁ TÁMADT A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ AVH,
31550 SZOVJET KATONA, 1130 HARCKOCSI, A FÖLDÖN HEVERT 5000 HALOTT, 13000 SEBESÜLT, 229 AKASZTÓFÁN LENGETT A HOLTTEST. KÖZTÜK A 26 ÉVES TÓTH ILONKA ORVOS,
18 ÉVES MANSFELD PÉTER TANULÓ.
Beteljesednek az Úr Jézus szavai: „Gyűlölnek engem, ok nélkül”
Szegény magyar nép a mindenható nyugattól várta a katonai, majd a gazdasági segítséget. Kisfilmünk segít a mítosz mitológiátlanításában.
Amerika hangja – 1956. Nézzük meg!

Szegény magyar nép azt hitte, hogy a kemény munkával épített hazája az ő otthona és nem gondolta, hogy egy század alatt háromszor is rommá lövik, miközben még elrabolják területének 72%-át és lakosságának harmadát is.
„A lelkes eljár ősei sírlakához
És gyújt régi fénynél új szövétneket”
Szegény magyar nép. Nézzük meg a kisfilmet!

Pesten a Széna tér és Corvin köz legendás harcosai, a pesti srácok és szép arcú magyar asszonyok, munkások, egyetemisták fotói járták be világ hírügynökségeinek stúdióit, miközben magukra maradva vívták élet-halál harcukat a megszálló zsarnokkal és azok kiszolgálóival.
Keveset beszélünk róla, hogy a pesti forradalom példája milyen erőt és bátorítást adott az elcsatolt területeken sínylődő népünknek, valamint milyen szörnyű megtorlás vette kezdetét 1957-től
Felvidéken, Kárpátalján, Partiumban, Erdélyben, Székelyföldön és Délvidéken. A szovjet elvtársak a „magyar” elvtársakkal keresték fel a szlovák, román és szerb elvtársakat, hogy működjenek közre a jövőben az internacionalizmus jegyében a nemzetközi kommunizmus megmentéséért. Akasztófa, börtön és Gulág korlátlan számban áll rendelkezésükre.
Beregszászi Olga legszebb hangú énekesnőnk dalát hallgassuk meg! Piros a vér a pesti utcán.

Szegény magyar népünknek bűnlajstroma egyre nőtt: horthysta, fasiszta, klerikális, reakciós, nép-ellensége, burzsoá-csökevény, amerikai kém, – és hogy milyen ostoba a hatalom, hogy nem látta be soha, ezek az emberek még ennyi szörnyűség után is képesek voltak felállni és újra kezdeni. Közel 30000-en börtönt szenvedve, egy életre megbélyegezve, 200000-en nyugatra menekülve, de 56 szellemét és az ősök tiszteletét mindig szívükben hordozva néma gyászban.
1944 karácsonyára megérkezett 1956 karácsonya, nekünk ezt dobta a rulett, mondta valaki.
Márai Sándor emigrációban öngyilkos lett nagy írónk versét Csurka László színművész szavalja el. Mennyből az angyal. Hallgassuk meg!

Gulyás Lajost a Győr melletti Levél község református lelkipásztorát szép fiatal felesége és három kisleánya, valamint gyülekezete várta haza 1957. december 31-én, hogy tartson Istentiszteletet, majd kis családja közösségében vacsorázva búcsút vegyenek a múló esztendőtől. A magyar pap a siralomházban imádkozott övéiért néhány száz méterre a Parlamenttől, ahol a Vadászteremben gazdagon terített asztaloknál tort ült a gyűlölet és a terror. Kitüntették az „ellenforradalom” leverésében részt vett „ellenállókat” és mint egykor Heródes részeg buliján kérték: Keresztelő Szent János fejét tálcán hozzák be! Este 6-kor akasztották fel a mártír lelkipásztort, ki vértanúja lett a hó tiszta forradalomnak.
Egy másik pap pedig rendületlenül prédikált, és húzta a Kálvin-téri templom harangját a holtak emlékére gyászos Budapest felett, miközben őt az eljövendő ötven esztendő üldözése tette mártírrá, Isten szeretete áldottá, hiszen Hegedüs Lórántnak hívták!
56 ötvenedik évfordulójára főhajtással emlékezni indultunk Budapestre a józsai gyülekezettel, azt hittük a „rendszerváltás után a dicső Únióban” a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig büntetését.
Nem a könnygáz brutális csípése fájt nagyon, hanem az, hogy bennünket hibáztattak. Minek mentek oda a csőcselék közé?
Mondta egy nagymama: „gyerek, te még hiszel a mesében?”
Kárpátia zenekar dobosát velünk kergették a rend őrei: Barátom, mondd merre vagy? Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 21.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Mert nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte” /Szent Pál apostol levele Filippibe 1:29/

0

Benczur Gyula: Erzsébet királynéA nyitóképen Benczur Gyula: Erzsébet királyné 1899

Magyar Testvéreim!

Makkai Sándor Erdély református püspöke (1926-1936), híres történelmi regények írója mondotta egyszer: „Mi lett volna,ha történelmünk folyamán nem támadnak bennünket folyamatosan idegen népek? Hova jutottunk volna, ha nem rabolnak ki bennünket századokról-századokra? Ha még ennyi sanyargatás és sarc után is itt tartunk?”
Az Apostolok Cselekedeti könyvéből tudjuk, hogy Filippi volt Szent Pál apostol európai útjának első állomása, midőn Kr. u. 50/51-ben második missziói útjánál Troásból Macedóniába jött. IGEHIRDETÉSE MEGKORBÁCSOLTATÁST, BÖRTÖNT és GYORS SZÁMŰZETÉST HOZOTT REÁ! Ennyi szenvedés után is, ez a gyülekezet állott az apostol szívéhez a legközelebb, – „ti én örömem és én koronám”!! Az apostol békessége, szeretete, bölcsessége, gyöngédsége, hite és engedelmessége olyan tiszta és erős hangokon zendül meg, hogy az öröm levelét a fenyegetett és szenvedő ember örökszép zsoltárénekévé teszi.
1867-ben a „KIEGYEZÉS” évében a korabeli császári udvar benfentese Bécsben tudni vélte, hogy Ferenc József és a szépséges Erzsébet királyné esküvője után az „ifjú férj” heves vitában kérte számon hitvesétől, hogy hova lett a mérhetetlen értéket képviselő koronázási ékszer, valamint a sok-sok „ajándék?” – „Szétosztottam a szabadságharc áldozatainak özvegyei között” – felelte halkan Erzsébet. A hóhér fuldoklott a dühtől, hogy így megalázták már a házasság kezdetén, és csak ennyit hördült fel: „Te német létedre szeretsz egy magyart?” Jacob Haynau régi barátja osztrák volt, császár és király lett, és ezért nem tudhatta, hogy a szépséges bajor hercegnő lelkét, szívét és sudár alakját már ekkor lelkébe égette gróf. Andrássy Gyula, majd az ecset királya tette halhatatlanná, mielőtt távozott a halhatatlanok közösségébe 61 éves korában.
Nézzük meg a nyitóképen Benczur Gyula Nyíregyházán született festőművész világhírű alkotását: Erzsébet királyné!

Majd hallgassuk meg az ősi római katholikus hitvallásos éneket: Angyaloknak királynéja!

A hívőknek olykor egyszerűen azért kell szenvedniük, mert Jézus tanítványainak vallják magukat. Az a világ, mely keresztre juttatta a Megváltót, nem viseli el követőit sem.
Ez azonban nem büntetés, hanem kiváltság: az lesz gúny tárgya, mellőzött, megalázott, aki valóban közel van Krisztushoz. Ez a szenvedés a vértanúságig is fokozódhat, napjainkban is sokan vannak, akik készek az életüket is odaadni Krisztusért, az evangéliumért.
Példabeszédek könyve tanítja: „Nevetés közben is fáj a szív”
Petőfi Sándor a néplélek költője lélekbemarkoló bölcsességgel néz a mélyre:
„A bánat? egy nagy Óceán. / S az öröm? / Az óceán kis gyöngye.
Talán, / Mire felhozom,össze is töröm.”
Ft. Hegedüs Lóránt püspök úr tanítja e helyen:
„De az a kis gyöngy oda lesz illesztve örökkévaló üdvösségem koronájába drágakőként, és az a harmatcsepp megtanít, hogy üdítsem a legkisebbet, tükrözzem a legnagyobbat, ha hiszek Isten nekem szánt ígéreteinek. Ezáltal minden kis öröm, bizonyítva a maga földi nélkülözhetetlenségét s örökkévaló elégtelenségét, betölti rendeltetését.”
Magasztos hivatást tölt be, aki hisz és szenved Krisztusért. Ennek roppant nagy a felelőssége is, aki komolyan veszi.
(Hova esett ettől az elvárt ideától az az esperes, akitől félt a kántora, gondnoka, presbitériuma, családja? Hit nélkül vette mosdatlan szájára Jézust és egész jól megélt belőle!
A Bibliát sem forgatta, történelmünk hitvalló mártírjain pedig általnézett fölényes mosollyal, „hiszen neki nem tartozott a tárgyhoz”.

Ortodox ikonok (Jézus Bibliával)
Ortodox Ikonok (Jézus Bibliával)

Ő nem látta az ikonok életén keresztül a mennyet, az ikonok szereplői pedig kárhozatos élete fölött néztek tova…)
Ha imádságos szívvel olvassuk az Aradon kivégzett tizenhárom mártír atyánkfia utolsó mondatait, elmondhatjuk magunkra nézve bibliásan: „Orcánk pirulása a mienk”
Olvassuk el újra, amit Istenről, hazáról, családról reánk örökítettek dicső vitézeink:

Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá, az apostolok lelke, És bitófák tövében kell forradalmárrá érni, A magyar lelkeknek.

Schweidel József: A mai világ, a sátán világa, Ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el, Ezt az átkozott, meghasonlott világot.

Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, Megértik ezt a szolgálatot.

Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, Amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, Ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, Hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Damjanich János: Legyoztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

Pöltenberg Erno: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítéloszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!

Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok, Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, Hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Isten hazánkért – Magyar Szentek Himnusza . Hallgassuk meg!

1944. október 12. napja is esős volt éppen, mint 1849. október 6. napja. Akkor és ott Aradon a Marosba harmatozta az ég könnyeit, itt és most Váradon pedig a Körösbe. Annyi közös volt a két októberi reggelben, hogy az oroszokat és a románokat megelőzve a nemes versengésben, újra németek ölhették a magyarokat a halálba.
A Szent László téri Körös-hidat a 12 magyar honvéd nem akarta felrobbantani sem orosz, sem román, sem német parancsra. A fékevesztett német katonák sortüze végzett velük, majd ők robbantották fel a hidat. Két napig temetetlenül hevertek a földön az idős honvédek, majd titokban decemberben temették el őket a 48-as lengyel mártírról elnevezett temetőbe (Rulikowski)!
A premontreiek ápolják máig emléküket!
Egy premontrei tanár versbe imádkozta emléküket. Juhász Gyula: Vértanúink. Hallgassuk meg Bács Ferenc színművész szavalatát!

Elmondhatjuk az apostollal, hogy nekik megadatott a Krisztus-hit és az érte járó szenvedés. Veretes igék nehéz sorsban, veszedelemben, bukva-kelve, mégis dicsőségbe emeltetve.
Mint Beethovennek a süketség démona, Dosztojevszkijnek a „Holtak háza”, gróf. Batthyány Lajosnak kötél helyett golyó által lerogyva, Horthy Miklósnak bánatba halva.
„Mert drága kincsem az Isten, Ki kezdet, s vég mindenben” /296. Dicséret 7. v./

Ezt a földet választottam. Hallgassuk meg a Republic zenekar előadásában!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 14.

A képek forrásai:
costumecocktail.com
integratedcatholiclife.org

„Ti vagytok a világ világossága” /Szent Máté apostol evangéliuma 5:14/

0

Feszty Árpád: Triptichon

Magyar Testvéreim!

A Mi Urunk Jézus Krisztus tanításában valami egészen új és eredeti gondolat veszi kezdetét. Korábban soha nem hallott mélység, igazság és szeretet áradt a tanítványok és a sokaság felé. Nem ehhez voltak szokva, hiszen hosszú évezred során próféták a megtérés és megmaradás isteni igényét hirdették, rabbik pedig a Tóra és a Talmud törvénygyűjteményének sokszor testet-lelket megkötöző farizeusi teljesítését sulykolták szombatonként a zsinagógában.
Egyszer csak érkezik Valaki, telve vala kegyelemmel és igazsággal, és: – szeret, tisztel, emberszámba vesz, megszólít, felemel, közösséget vállal, követésére hív, imádkozik értem, gyógyít, tanít, pásztorol. Arra méltat, hogy sónak, világosságnak és hegyen épült városnak nevez.
A tanítvány, vagyis a keresztyén ember nemcsak só és hegyen épült város, hanem világosság is. Isten fénye a Világ Világosságának Jézus Krisztus arcán ragyogott.
TANÍTVÁNY AZ, AKI TOVÁBBVISZI EZT A FÉNYT!
1890. október 8. napját mutatta a naptár, mikor Munkácsy Mihály a festőkirály felkereste jó barátját Jókai Mórt a Bajza utcai villában. Elmondta, hogy a Krisztus-trilógián dolgozik évek óta és a Milleniumra szeretné befejezni. Az író büszkeséggel a hangjában sorolta, hogy a veje Feszty Árpád szintén tervez egy három darabból álló művet megfesteni Jézusról, de a fény és árnyék, sötétség és világosság, bibliai dráma és népe sorsa nehéz súllyal terheli művészetét.
Feszty számára Munkácsy volt a XIX. század legnagyobb művésze és ez arra inspirálta, hogy megfesse a TRIPTICHON című zseniális alkotást három hatalmas táblaképen:

Feszty Árpád: Tritrihon
Levétel a keresztről

Feszty Árpád: Triptichon
Sírba tétel

Feszty Árpád: Triptichon
Sirató asszonyok

E káprázatos mű bejárta Európa leghíresebb kiállítótermeit míg végül Aradra került a Kultúrpalotába, mintegy tisztelegve a hős mártírok emléke előtt, allegorizálva Jézus sorsát a magyarság sorsával. Trianon átka a dohos pincébe száműzte a remekművet, hol a román sovinizmus 100 éves pora, szennye és sötétsége az örök feledés homályába szerette volna taposni. Nézzük meg a nyitóképen a művet!

Jézus Krisztus az igazi világosság, azért jött, hogy tanúbizonyságot tegyen az igazságról. A keresztyén emberre rá van bízva Isten Igéje, jaj, ha véka alá rejti.
Ha nem vallja meg,ha meghamisítja,ha megtagadja. Elárulja vele a fény gazdáját, a VILÁG VILÁGOSSÁGÁT.
1849. október 6. napjának hősies drámája beragyogja 1956. november 4. napját is. Egy szabad lelkű  nép szabadságszeretete leveretett sötét, gonosz, sátáni erők által.
Megölni ártatlan sokaságot, eltemetni jeltelen sírokba, végül még a gyász méltóságától is megfosztva porba alázni.
Magyar Pieta 1956. Nézzük meg a szoboralkotást!

Magyar Pieta 1956 SzegedMagyar Pieta 1956 Szeged

A fény továbbadásának módja a jótett, a szolgálat, a hívő élet gyümölcse. Az irgalmas samaritánus az Újszövetség legnagyobb misszionáriusa. A világszabadság legnagyobb misszionáriusa pedig a magyarság legkiválóbb fiai és leányai.
Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagyot 1849. május 30-án nevezték ki a magyarországi császári-királyi hadsereg főparancsnokává, aki elődeivel ellentétben nem válogatott az eszközök tekintetében, hogy Magyarországon „rendet tegyen”.
Az ortodox I. Miklós orosz cár 1849. augusztus 31-én levelet írt a katolikus Habsburg Ferenc Józsefnek: „Adjunk hálát Istennek kedves barátom, ezért a kedvező eredményért, és alkalmat ad neked, hogy uralkodói jogaink legszebbikét, a helyesen értelmezett kegyelmet gyakorolhasd. Kegyelmet a megtévedteknek, barátod kéri ezt számukra.”
Az ördögi gyűlölet sötétségbe borult elvakultságát már nem tudta megállatni a cár magyarsággal szembeni viszonylagos keresztyéni jóakarata sem. Jacob Haynau bosszúja erősebbnek bizonyult.
Június hónaptól dicső magyar emberek holtteste borította az országot.
Mednyánszky László őrnagy
Gödrössy Fülöp százados
Pozsonyban 13 kivégzés
Rázga Pál lelkipásztor Pozsony
Mészáros Dávid sopornyai plébános
Stift József földbirtokos
Bugyik József földmíves
Tóth József földmíves
Trexler Ferenc jegyző
Gáncs Pál, Havelka Ferenc, Hübner András, Kutzka Mihály, Uitz Ignác, Varga Mihály lázadók
Mezey József jegyző
Radetzcky tábornagy
Hruby Gyula őrnagy
Murmann Sámuel őrnagy
Ormay Norbert ezredes
Kanstúr András lelkipásztor
Streith Miklós plébános
Gábel Mátyás bányamester
Kazinczy Lajos ezredes
Fekete Imre gerilla
Peter Giron alezredes
Woronieczky alezredes
Dembinszky altábornagy
Sándor László nemzetőr
Tamás András nemzetőr
Csány László kormánybiztos
Jeszenák János kormánybiztos
Szacsvay Imre országgyűlési jegyző
Perényi Zsigmond felsőházi elnök
Csernus Emmánuel pénzügyminisztériumi tanácsos
Lenkey János tábornok
gróf Battyány Lajos miniszterelnök
Aradi 13 mártír

600 halálos ítéletet hoztak a kegyes osztrák rokonok a MONARCHIA kebelében, melyből 140-et végre is hajtottak. Hírek szerint ekkorra már felháborodott Európa a vérengzések láttán. Ezeket az ítéleteket aztán „kegyelemből” 15-20 év várfogságra, kényszermunkára változtatták, teljes vagyonelkobzással. A botozás, vesszőzés, agyonverés, gyújtogatás, pénzbüntetés már elhanyagolható büntetés a fentiek láttán.
Feljegyezték, hogy ezek után magából kikelve üvöltötte Haynau: „Mindenkit agyonlövetek és felakasztatok ezen a szemétdombon. Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, gyökerestől irtom ki a gazt.”
Hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát. Aradi vértanúk!

Dicső 1848. március 15. nemzetét nem tudta megtörni az agresszió. Isten Szentlelke erősítette az akkori irodalmi élet legnagyobb íróit és költőit, kik a bujdosásban is remekműveket alkottak.
Az aradi 13 hős mártír emléke előtt szép verssel tisztelgett Ady Endre is. Október 6. Olvassuk el!

Ady EndreŐszi napok mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny e szentelt helyre,
Hol megváltott- hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsú csókja:
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet:
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom:

Gyász telepedett MAGYARHONRA, özvegyek, árvák, bujdosók, nyomorultak tengették életüket. Még emlékezni sem volt szabad egészen a „Kiegyezésig”. gróf Battyány Lajos miniszterelnök és Damjanich János tábornok özvegyei a NEMZET ÖZVEGYEI voltak, kik tartották a lelket az ellenállásban.
„Itt állok,másként nem tehetek” – mondták Lutherrel.
Mi tudjuk, hogy az igaznak emlékezte áldott és áldás szálljon haló poraikra a Világ Világosságának fényéből, mikor majd megáll utoljára poraik fölött, hogy örök életre szólítsa, hiszen TI VOLTATOK A VILÁG VILÁGOSSÁGA!!

Emlékükre hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát néhai Helyey László színművész szolgálatával: Az utolsó szó jogán!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 7.

A képek forrásai:
blikk.hu
hu.wikipedia.org

„Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted” /Királyok I. Könyve 19:7/

0

Koltó - Teleki-kastély parkja, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra
Koltó - Teleki-kastély parkja, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra

Magyar Testvéreim!

Megrázóan szép képek tárulnak szemeink elé, mikor Illés próféta sorsát és életét olvassuk az ószövetségi Szentírás lapjain. Theologiailag, történetileg, irodalmilag egyaránt a Biblia legnagyobb személyiségei közé emeli emberfeletti nagysága. Keresztelő Jánosban az Újszövetség Rómától meggyötört népe az ő megjelenését látja. Szolgálatának jelentőségét mutatja, hogy a megdicsőülés hegyén Mózessel együtt Illés van ott, mint a prófétaság képviselője és velük beszél Jézus arról, amit Jeruzsálemben tenni fog.
Még a kereszten is, mikor Jézus imádkozik, a sokaság úgy gondolja, hogy Illést hívja.
Neve: – életének hitvallása! AZ ÉN ISTENEM AZ ÚR!
Az élő Isten követségében áll oda Áháb király és Jezábel királyné elé és közli velük,hogy minden bálványuk tehetetlen,ne a „Baal papokhoz” imádkozzanak, mert az élő Isten dönt a természet erői fölött is. Ezzel a biztos halált és pusztulást hozza fejére abban a korban.
A válasz nem is késlekedik: „HA TE ILLÉS VAGY, ÚGY ÉN JEZÁBEL VAGYOK!” Klasszikus, rövid fenyegetés, mely elismeri az ellenfelet, de hangsúlyozza a saját erejét is.
Sértett királynői méltóságával áll szembe Illéssel. Megesküszik bálványaira, hogy egy napon belül megöli őt.
Illés prófétát mélyen megrázza a királynő halálos fenyegetése. Tudta, hogy a kimondott szónak milyen súlya van. Mindenre kész Istenért és népéért, és most magára marad hirtelen?
Mindenki elhagyta? Hiába volt Isten eddig megtapasztalt valósága és segítsége? A rekettyésben meghalni kívánt és ezt mondta: „Elég most már Uram, vedd el életemet”
Gróf BÁNFFY MIKLÓS a dúsgazdag erdélyi arisztokrata 1921–22-ben külügyminiszter, főispán, a művészetek nagy mecénása, író, rendező egy napon azt a biztató regény trilógiát tette le vitéz Nagybányai HORTHY MIKLÓS Kormányzó Úr asztalára mely színében és tartalmában így ragyogott:

Megszámláltattál
Híjával találtattál
Darabokra szaggattatol

Kormányzó Úr elolvasva a remekműveket imádságos fogadalmat tett, hogy Isten segítségével eggyé teszi ami örökre fogva mindig összetartozott.
HORTHY MIKLÓS beszéde a Kolozsvári Dísszemlén 1940. szeptember 15-én Nézzük meg a kisfilmet!

Van remény a legelesettebb helyzetben is, hiszen a rekettyésben meghalni készülő Illés prófétát kétszer egy más után keresi Istennek Szent Angyala és biztató Igével szólítja meg.
Először: „KELJ FÖL, EGYÉL!” Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos és egy korsó víz van.
Mondja az Úr Szent Angyala és megerősíti az Igének igazságát egy másik BÁNFFY ,igaz ő „csak egy báró” : Építsük ujjá a kastélyt, telepítsünk szőlőt, szeressük népünket és szolgáljuk Istenünket, végül minden jóra fordul.

Bánffy Kastély - Szüret a bárónál. Nézzük meg a kisfilmet!

Másodszor: Az Úr angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta. „KELJ FÖL, EGYÉL, MERT ERŐD FELETT VALÓ ÚT ÁLL ELŐTTED!”
Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig, mely 480 km. volt.

Sokan találgatják az irodalom-szerető emberek közül, hogy mit is gondolhatott és mondhatott élete utolsó reggelén PETŐFI SÁNDOR Székelykeresztúron, mikor fehér gyolcsingében és fekete mellényében elindult csapatával a Küküllő mentén Segesvár irányába?
Előtte már csak egy nap volt az életéből, és 480 km. a halálig. A kis lapon fennmaradt az írás, melyen érdeklődik, hogy van az egy éves kisfia, Júlia, Bem tábornok?
Kosztolányi szerint a magyar irodalom legszebb verse és ennél fogva a világirodalom legszebb verse már ki volt nyomtatva az örökkévalóság számára.

Petőfi Sándor: Szeptember végén. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán színművész szavalatát!

Illés próféta megérkezett a Hóreb hegyre, ahol újabb megbízás és feladat várt reá az Úr parancsa szerint: „Menj, kelj ismét útra a pusztán át, Damaszkuszba”

Juhász Gyula: Hungária. Olvassuk el gyönyörű szellemi kincsünket, mely az engedelmes szolgálat példája!

Illés próféta Istenéért, hazájáért és népéért imádkozta és küzdötte végig életét. Nem Aháb és Jezábel uralkodása, nem a Baal-papok kultusza, nem a látható és az e világ hanyatlása szabta meg élete rendjét, hanem hitvallásos szolgálata, mely Jézus Krisztus közösségébe emelte a Mennyországban.

Máté Ottilia: Hazánkért. Hallgassuk meg az énekesnő művészi előadását!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 30.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

„Sionnak színaranyat érő drága fiai” /Jeremiás próféta siralmai 4:2 /

0

Eger vára
Eger vára

Dobó István várkapitány Mehmed nagyvezír
Dobó István Eger várának kapitánya és az ostromló török Mehmed nagyvezír

Magyar Testvéreim!

Jeremiás szellemi örököse a nagy prófétáknak, akik előtte éltek. Egyesíti magában Hóseás gyengédségét, Ámos rettenthetetlenségét, Ézsaiás fenségét.
Éppúgy mint azok, ő is mindenekelőtt a megtérés hirdetője, Isten ítéletét halálosan komolyan veszi, ugyanakkor a hazatalálás és újjászületés ígéretének örökkévaló reménysége él szívében és hirdeti az Ószövetség lapjain a szétszóródás után nemzedékről nemzedéknek.
Úgy tudjuk,hogy Kr. e 650-585 között élt és ebből a 65 esztendőből több mint négy évtized telt el Isten Igéjének hirdetésével hihetetlen megpróbáltatások és szenvedések között.
Küzdött Jójákim király féktelen pazarlása és luxus életvitele ellen, aki halálosan gyűlölte ezért. Harcolt a tiszta Jahve-kultuszért a főpapsággal, és élete végén is olyan kilátástalannak tűnt mint pályája kezdetén. Siratta a Nabukodonozor király által lerombolt jeruzsálemi szentélyt és Babylóniába hurcolt honfitársait.

G. Verdi nagy itáliai zeneszerző az operairodalom egyik gyöngyszemét alkotta meg e történet feldolgozásával.
G. Verdi – Nabuccó – Rabszolgák Kórusa Nézzük meg a kisfilmet!

„HA ELVESZETT IS MINDEN, TÉRJ MEG ISTENEDHEZ TELJES HITTEL, AZ Ő SZERETETE ÚJJÁÉLESZT BENNETEKET”
Jeremiás próféta szerint a vallás a lélek legmélyebb élménye, egyedülálló kapcsolat az ember és Teremtője között.
Olyan kapcsolat, amely nem lazulhat meg a boldogság napjaiban és a nemzeti gyász súlyos pillanataiban még jobban elmélyül.

Tudta ezt a bibliai igazságot DOBÓ ISTVÁN EGER VÁRÁNAK HŐS VÉDŐJE 465 éve, 1552. szeptember 15-én, amikor bezárult a teljes török ostromgyűrű a vár körül.
Ismert volt előtte Ahmed pasa Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba küldött üzenete is:
„EGER NEM EGYÉB EGY ROZZANT AKOLNÁL, AMELYBEN GYÁVA, HITETLEN BIRKÁK LAPULNAK”

Dobó István hűséges emberivel a korábbi esztendőkben megerősítette a vár falait, ivóvizet, élelmet, és lőfegyvereket vitetett a bástyák raktáraiba. Mindenre felkészült, hiszen tudta, hogy a muszlim harcosok könyörtelenek a leigázott és meghódított népességgel szemben. Leányaikat és asszonyaikat elhurcolják a távoli Konstantinápoly háremeibe,a férfiakat megölik, a fiatal fiúkat pedig besorozzák janicsárnak a szultán seregébe. Aztán mindent felégetnek.
A kor híres krónikása Tinódi Lantos Sebestyén mintegy 150 ezer főre tette a török armada létszámát. Tudnunk kell, hogy Gárdonyi Géza halhatatlan regényének megírása előtt komoly kutatómunkát végzett isztambuli és hazai levéltárakban és a fellelhető források szerint 100 000 főre becsülte az agresszor létszámát.
Fájó szívvel halljuk manapság, hogy sokaknak az EGRI CSILLAGOK regény elolvasása már büntetés, teher, nem elég korszerű… meg egyébként is túlterhelt mindenki.
A vár ostroma szeptember 15-én kezdődött. Előtte Ahmed pasa felszólította a vár védőit, hogy adják meg magukat a felséges szultán előtt, nem esik bántódásuk, életben hagyják családjaikat és hálából még a várost sem égetik fel .
Válaszul Dobó István kapitány két kopjafára felhúzatott egy fekete koporsót a vár fokára.
Ezzel jelezte, hogy innen csak halva fogják kivinni hűséges vitézeivel, utolsó csepp vérükig fogják védelmezni esküjükhöz híven a MAGYAR KIRÁLYSÁGOT.

Szavazz! – Dobó Esküje. Hallgassuk meg!

Az 1900 lélekből álló honvédő magyar sereg mintegy ötvenszeres túlerővel nézett szembe és tudták, ha EGER VÁRA elesik, ERDÉLY fog következni.
A főmufti reggeli imája után az iszlám harcosok pokoli ágyútüzet zúdítottak a falakra. A robaj, a fűst, a tűz mindent beborított. Ahmed pasa úgy tervezte, hogy két napon belül végeznek a hitetlen gyaurokkal és a zsákmánnyal indulhatnak Erdélyen, majd a Balkánon át vissza Sztambulba.
12 nap telt el a szakadatlan ostromban és a Vár, valamint annak HŐS VÉDŐI állták a sarat. A bástyákon lobogott az ÁRPÁDSÁVOS ZÁSZLÓ, a pajzsokon csillant a nap fénye az APOSTOLI KETTŐS KERESZTEKEN.
Szeptember 29-én végső csapásra szánta el magát a török hadvezetés. – ALLAH AKBAR kiáltás tört fel több tízezer torokból és ekkor már minden veszni látszott. Dobó végigimádkozta Mecskeyvel és a tábori pappal az éjszakát.
12 napja szinte le sem hunyta a szemét, de volt akkora lelki ereje és hite, hogy egyenként járta végig vitézeit.
Vigasztalt, bátorított, korholt, kinek mire volt szüksége. A döntő reggelen melléje lépett egy asszony és azt mondta neki: „Kapitány, velünk küzd az Úr Jézus és Édesanyja, a Magyarok Patrónája!! Győzni fogunk!!” -- Dobó már nem válaszolt, mert iszonyatos kézi tusa bontakozott ki a falakon. Az asszonyok vizet és szurkot forraltak, hordták a falak leomló köveit a létrákon mászó török „fogadására”. Azok zuhantak a mélybe, de számuk nem akart fogyatkozni.
És az utolsó utáni pillanatban jött BORNEMISSZA GERGELY a tüzes kerekével. A hős egri nők megtöltötték lőporral, a küllőket telerakták holt férjeik puskáival még utoljára megtöltve, aztán minden dühüket és keserűségüket beleadva elindították a lejtőn. Az ördögkerék iszonyatos pusztítást végzett az ördögök között. A babonás muszlim isteni csapást vélt felfedezni benne és hanyatt-homlok menekülni kezdett a vár alól.

Székely Bertalan világhírű festménye Az egri asszonyok címet viseli. A művész méltó módon ábrázolta és mutatta be a közönyös Európa „műértő lakosainak”, – akik éppen a gyarmatosítás lázában égtek, – hogy van egy nép, ki életét adja ezúttal is az ő békés fejlődésük biztosítása érdekében. Nézzük meg!

Székely Bertalan: Az egri nők

A bég és főmufti nem tudta, hogy Jeremiásnak és Dobónak „Sionnak színaranyat érő drága fiai” a honvédő harcosok, kik védték Judát és Jeruzsálemet egykor és ott és védik Eger várát és Magyarországot itt és most. Számukra cserép mindenki, akit el kell taposni, hiszen útjukban van.
Az aga és a főmufti még egy végső rohamot tervezett és jó példával elől járva kardlappal elkezdték verni a katonákat, de a pasa látva a janicsárok lázadását feladta a küzdelmet. A hűvös októberi éjszakában váratlanul eltakarodtak.
DOBÓ ISTVÁN és életben maradt HŰSÉGES VITÉZEI a romos Bazilikában hálaadó szent misét, Te Deumot tartottak a hihetetlen győzelem megünneplésére.
Nándorfehérvár 1456-os ostroma óta nem született ekkora magyar diadal a török felett.
Eger hős védői meghiúsitották Szulejmán tervét, és fél évszázadra elvették a török kedvét attól, hogy újabb hadjáratot indítsanak Magyarország ellen.

Áldott emlékükre és dicső tetteik tiszteletére szóljon a Kárpátia zenekar dala: Ébredj magyar Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 23.

A képek forrásai:
cserepkakas.hu
commons.wikimedia.org

„Egymás terhét hordozzátok” /Szent Pál apostol levele a Galatákhoz 6:2/

0

Csernovics Emilia Liszt Ferenc
(A nyitóképeken: Batthyányné Zichy Antónia, Damjanichné Csernovics Emilia, Liszt Ferenc látható)

Magyar Testvéreim!

Martin Luther King lelkipásztor egy 1967-ben elmondott beszédében ezt mondta New Roverside Churchben: számára a vietnami háború elsősorban erkölcsi probléma! És ha erkölcsi probléma, akkor mindenféle politikumtól függetlenül keresztyén probléma is, tehát mindnyájunk problémája. Egy embernek a legnagyobb kiváltsága és méltósága ha másokon segíthet. Legszörnyűbb lehet egy társadalomban az önmagának való élet, a befelé fordulás, az önzés, a semmi közöm hozzá kiégett sivársága.
Másrészt nincs a világon semmi, ami annyira meggazdagítaná lelkileg az ember életét, mint a másik emberért való felelősségnek szeretettel vállalása.

Csodálatos módon a hívő ember akkor nyer legtöbbet, mikor ad: idejéből, szeretetéből, figyelmességéből, jóságából, pénzéből.
Csángóföldön esett meg ez a kis történet: a Magyarországról önkéntesként tanítani odautazó tanítónő elborzadva látta, hogy a nagy sárban egy kisleány cipeli a hátán még kisebb testvérét. Megszólította: „nem túl nagy terhet viszel a hátadon kislányom?” Önérzetes válasz: „Ez nekem nem teher, ez a testvérem”

Erdély - Most és mindörökké Nézzük meg a kisfilmet!

Ez a szó: hordozni: gyakorító ige, folyamatos cselekvést jelent. „Egymás terhét hordozzátok” – egyetlen Valaki töltötte be ezt a törvényt ezen a földön maradék nélkül, az,Aki adta: a MI URUNK JÉZUS KRISZTUS. Ő volt az, aki mindnyájunk legnagyobb terhét, bűneink súlyát magára vette, és egészen a keresztfa haláláig elhordozta.
Ehhez a teherhez képest minden más teher elenyésző. Az Ő teher hordozása számunkra nem csak példa, hanem erőforrás is, hiszen így teljesítjük be a Krisztus törvényét.
Pál apostol bátorítani akarja a közösséget a nehéz helyzetek feldolgozására. Ismeri kelta eredetüket, jóhiszeműségüket, a judaista prozeliták veszélyétől is szeretné megóvni az általa alapított és misszionált közösséget.

Juhász Gyula premontrei tanárként mélyen ismerte és élte a Szentírás igéit, ezért születhetett meg ez a szép verse is.
Nagyboldogasszony. Olvassuk el!

Juhász GyulaHoldas, nyári éjszakában
Hűs mezők ölébe fekve,
Messze tájon álmodik most
Ferenc József regimentje.

Magyar fiúk édes álma:
Szép leányok, szabad rónák,
Míg fölöttünk tiszta fényben
Tündököl a nagy mennyország.

S mintha ifjú homlokukra
Rózsa hullna, csillag szállna:
Őrködik az álmaikra
Magyarország Patrónája.

A nép bűneit hordozza az egyes,az egyes bűnét a nép.
Azonban vannak népek, akik minden terhet más vállára szeretnek rakni. Hordozzák ők, roskadjanak alatta mások ha már szegénynek születtek, egyébként is nekünk születésünknél fogva járnak a kiváltságok.
A klasszikus gyarmattartó birodalmak évszázadok óta hatalmas terheket raknak a leigázott és kifosztott őslakosságra.
Ők nem terheket hordoznak, hanem hajóikat rakták meg roskadásig arannyal, drága kővel, fűszerrel, selyemmel, olajjal és a teher-hajó roskadt a rabolt zsákmánnyal. Mexico, Peru, Ecuvador, Chile, Brazília, Indonézia, Új-Guinea, India, Kongó, Dél-Afrika, Zambia partjai szép meséket üzennek a portugál, spanyol, francia, angol, holland, belga, német városok felé.

A TASNÁDRÓL SZÁRMAZÓ BÍRÓ LAJOS BIOLÓGUS ÍRTA 1900-ban Új Guineában: »„SZERETNÉM,HA EURÓPÁBAN OLYAN KERESZTYÉNEK ÉLNÉNEK, MINT ITT, AZ ÁLTALUK LENÉZETT „VADAK”«.

Mária jó anyánk, kérünk, hogy nézz le ránk Hallgassuk meg!

1867-ben a bennünket gyarmatként kezelő Habsburg csak azért ment bele a Kiegyezés politikai játszmájába, mert Ferencz József osztrák császár magyar király is szeretett volna lenni és hőn vágyta a fejére az őt soha meg nem illető SZENT KORONÁT. A nemzet jövője érdekében ment csak bele az alkuba Deák Ferenc és gróf. Andrássy Gyula.
Mondta is utólag a korábbi hóhér-császár Haynau barátjának. „Mindig gyűlöltem a magyarokat, gyűlölni is fogom, különösen 48 miatt, de meg fogom szerezni országukat. Mária Terézia óta ez a célunk”
150 éve történt, 1867. június 8-án Budán a Mátyás-templomban!! A koronázási ceremónia fényességes vendégsereg előtt megállt
TALPIG FEKETE GYÁSZBAN gróf BATTHYÁNY LAJOS MÁRTÍR MINISZTERELNÖK ÉS DAMJANICH JÁNOS HONVÉDTÁBORNOK ÖZVEGYE. Leírhatatlan volt a hatás, a döbbenettől senki nem tudott megszólalni.
LISZT FERENC ZENESZERZŐ lejött a karzatról és a két özvegy mellé állt. Tomboló tapsban tört ki a sereg magyar része. ÉLJEN FERENC! – kiáltozták. Ez persze LISZT FERENCNEK szólt. „Szerencsétlen hülye császár azt hitte előbb, hogy őt ünneplik így a magyarok”, – mondta egy szemtanú. A szépséges Sissy grófnő rosszul is lett, ekkor kezdett magyarrá válni és minél messzebb kerülni a bécsi kígyótól.

Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek című szépséges műve igénk igazságát öntötte versbe Hallgassuk meg!

Mohácsi László tisteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 16.

A képek forrásai:
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org

„Azért jött az Emberfia, hogy megmentse, ami elveszett” /Szent Máté apostol evangéliuma 18:11/

0

Marosvásárhely - Kultúrpalota Marosvásárhely - Kultúrpalota
Marosvásárhely - Kúltúrpalota. Épült: 1911-1913

Magyar Testvéreim!
Az elveszett juh példázatánál a tulajdon gondolatán van a hangsúly. A juh a gazda vagyona, neki drága. Ki van benne fejezve az egyéni, páratlan érték, amelyet az elveszés tüntet ki. Akkor érezzük, hogy az elveszettért nem kárpótol, ami megmarad. Ugyanazt mondja az a nagy fáradság, amit a tulajdonos a keresésre fordít és az a nagy öröm, amit a megtalálás okoz.
E példázat mély erkölcsi felelősséget és tartást sugároz felénk. Legyen szó akár gazdálkodással foglalkozó pásztoremberről, vagy még inkább a lelkek pásztorának felelősség vállalásáról a reá bízottak életére és üdvösségére nézve.
Jézus Krisztus tanítványaira néz, majd megszólal: „Mit gondoltok?”
„HA EGY EMBERNEK SZÁZ JUHA VAN, ÉS ELTÉVED KÖZÜLÜK EGY, NEM HAGYJA-E OTT A KILENCVENKILENCET A HEGYEKBEN, ÉS NEM MEGY E EL MEGKERESNI AZT, AMELYIK TÉVELYEG?”
„AZÉRT JÖTT AZ EMBERFIA, HOGY MEGMENTSE, AMI ELVESZETT”

Belerendül a lelkünk ennek az Igének mélységeibe gondolva, mely mintegy életprogramja is volt és maradt Szent Urunknak. Mi minden veszett el eddig életünkből, amit meg kell mentenie a Megváltónak?

1. ÜDVÖSSÉG,
2. BÉKESSÉG,
3. BOLDOGSÁG,
4. REMÉNYSÉG,
5. LEHETŐSÉG,
6. EGÉSZSÉG,
7. KÖZÖSSÉG,
8. CSALÁD,
9. JAVAK,
10. ORSZÁG
Elveszett, elvesztettük, kiraboltak, megraboltak, becsaptak. Ki volt, ki okozta? A költő-király két versszaka meg adja a választ kérdéseinkre:

Ady Endre„Ki akarta, hogy megtagadjam
Örök Sionát messze hagyjam
S visszakolduljam öregen
Magamat ismét unt kegyébe ?

Lelkes képem kinek a képe,
Kinek roskadok én elébe,
Amikor minden elhagyott,
S nem tudom, ő van e valóban?”

(Ady Endre: Rendben van, Úristen)

A Marosvásárhely főterén látható Kultúrpalota mintegy megtestesíti mindazt a veszteség-listát, melyet 10 pontban felsoroltam.
Bernády György polgármester és Lechner Ödön álma, Komor Marcell és Jakab Dezső terve, a Zsolnayak világhírű kerámia cserepe üzeni a mának, hogy 1911-1913 között még történtek csodák.
Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” mozaikján az allegorikus nőalak fején a Szent Korona, az angyalok kezében Marosvásárhely és Mátyás király címere látható.
A magyar irodalom, művészet és tudomány legragyogóbb elméi sorakoznak a termek díszeként festmény és szobor formában: Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Bánk bán, Szent Erzsébet.
A velencei tükrökkel ékesített tükörterem, valamint az egymillió kötetes könyvtár önmagában is világcsoda. (Nézzük meg a nyitóképen)

Ősi lelki és szellemi értékeink megmaradásáért fohászkodik híres versében Reményik Sándor erdélyi költő.
Templom és iskola Hallgassuk meg Sinkovits Imre színművész előadásában!

Mindezek a vonások megtelnek élettel és színnel a Jézus Krisztusra való személyes vonatkoztatás által.
Ő a lelkek tulajdonosa, az Atya öröktől fogva neki adta, amint a főpapi imában mondja:
„megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál,” – ezek közül sok elveszett!!
Csak amit mi látunk és tudunk, beszélhetetlen és mérhetetlen a veszteséglista. Sérült életek, sérült családok, sérült nemzetek.

Kertész Madalina csángó kisleány archaikus éneke a menny Királynője felé fordul, hogy kérje Szent Fiát.
Szűz Mária tiszteletére. Hallgassuk meg!

Jézus Krisztus itt magát mentőnek, gyógyítónak, Emberfiának nevezi és érzi, az egek egeit e munkájának sikere, az elveszettek megtalálása, a bűnösök hazavezetése kibeszélhetetlen örömmel tölti el.

Az Omega zenekar Ne legyen című műve a gyógyulás reményét reméli. Hallgassuk meg!

„Egyébként pedig azt tanácsolom, meg kell menteni Magyarországot”, – olvashatjuk Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr végrendeletében. Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink, örökségünk, földünk sokak szemében már a múlt relikviája, számunkra is lassan elveszett kincs, amit meg kell mentenünk Isten segítségével. Nem lehetünk az önfeladás gyáva rabszolga hada, a globális médiaterror agy-mosottja, a plaza-szemét lerakata.
Itt már csak a maradék maradékának a maradékáról beszélhetünk.
2007. augusztus havában a Vereckei-hágón átélhettük a Kárpátia zenekarral a Honfoglalás 1111. évfordulóján, hogy mit láthatott, mit érezhetett? – és mit bízott reánk örökségül Árpád Fejedelem!!
Keleti-kárpátok Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 9.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu

„Ha látom az eget, kezed alkotását” /Zsoltárok könyve 8:4/

0

Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium
Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium

Magyar Testvéreim!
A keleti égen a telihold és a csillagok teljes fénnyel ragyognak, sokkal káprázatosabban, mint a mi nyugati egünkön. A Sion felett nagy csendesség ül, az oltáron az örök tűz lobog, a földi világ fényei elhalványulnak, s az ég minden csodája földöntúli, mennyei erővel sugárzik.
Szemléljük a mérhetetlen és végtelen VILÁGEGYETEMET és belerendül a lelkünk. Az Ószövetség nem érti, csak felteszi a kérdést a zsoltáros:
„HA LÁTOM AZ EGET, KEZED ALKOTÁSÁT,
A HOLDAT ÉS A CSILLAGOKAT,
AMELYEKET REÁ HELYEZTÉL,
MICSODA A HALANDÓ – MONDOM –
HOGY TÖRŐDSZ VELE,
ÉS AZ EMBERFIA, HOGY GONDOD VAN REÁ?”
/Zsoltárok 8: 4. 5./

A zsoltáros Szentíró szívén keresztül vizsgáljuk a kérdést és megértjük erdélyi énekünk üzenetét:
„Ki kétkedőn boncolja őt,
Annak választ nem ád,
De a hívő előtt az Úr,
Megfejti önmagát”

Az Univerzum és az ember nemcsak feltételezi, hanem magyarázza és megfejti egymást.
A nagy kérdés mindig az volt: a mérhetetlen világmindenséggel mi a célja Istennek?
A Mi Urunk Jézus Krisztus életműve adja meg a választ: ISTEN A MAGA KÉPMÁSÁT, SZEMÉLYES, ERKÖLCSÖS, TUDATOS TEREMTMÉNYÉT SZERETNÉ LÁTNI AZ ANYAGI VILÁGBAN. MEGVÁLTOTT GYERMEKE BOLDOG, SZENT FIÁNAK TANÍTVÁNYA, SZERETETTEL TELJES.
EMBERI MÉLTÓSÁGUNK ISTEN-KÉPŰSÉGÜNK AJÁNDÉKA.
MINÉL JOBBAN BELELÁTUNK ISTEN MŰVEINEK CSODÁJÁBA, MINÉL TÖBBET TUDUNK ABBÓL URALMUNK ALÁ VONNI, ANNÁL MÉLYEBB HÁLÁVAL ÉS ALÁZATTAL FORDULJUNK AHHOZ, AKI ERRE MÉLTATOTT MINKET, ÉS ANNÁL TISZTÁBBAN PRÓBÁLJUK AZ Ő KÉPÉT FELMUTATNI MAGUNKON!

Istenben hívő magyar népünk legjobbjai az eltelt évezredek alatt egészen egyedülálló módon, gyermeki tisztasággal éreztek reá a 8. Zsoltár fenomenális kijelentésére:
„KEVÉSSEL TETTED ŐT KISEBBÉ ISTENNÉL,
DICSŐSÉGGEL ÉS MÉLTÓSÁGGAL
KORONÁZTAD MEG”
/Zsoltárok 8: 6./

Lehetett nálunk tatárdúlás, török hódoltság, Habsburg gyarmatosítás az 1622. év májusi országgyűlése Bethlen Gábor fejedelem javaslatára határozatban elfogadta, hogy alapítson ACAMEDICUM COLLEGEIUM SEU GYMNASIUM ILLUSTRE oktatási intézményt GYULAFEHÉRVÁRON, hogy az erdélyi fiatalok hazai egyetemen is tanulhassanak, ne csak külföldön.
Ott volt előttük a Tiszántúl példája, hiszen Debrecen városában 1538 óta megszakítás nélkül működött a nép iskolája, a REFORMÁTUS KOLLÉGIUM.
A tatárpusztítás miatt 40 évig ragyoghatott csak Erdély egén GYULAFEHÉRVÁR nagy hírű oktatási intézménye, Apafi Mihály fejedelem segítségével menekülni kellett 1662-ben NAGYENYEDRE. Később a híre SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM is ott lelt menedékre a Habsburg pusztító gyűlölete elől menekülve.

Bethlen Gábor Erdély fejedelmeként világító lámpás volt, ki vallotta: „Nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni,amit lehet”

Nézzük meg a nyitó képen a Nagyenyedi Kollégium szép épületét, melynek szellemiségéről méltán írhatta Ady:
„Bármely más táján a világnak,
Szent dalnok lett volna belőle”

Tekintsük meg a Bethlen Gábor Református Kollégiumról szóló kisfilmet, mely az Istenfélelemben és tudományban előttünk járt atyák példamutató életét dicséri.

1. Apáczai Csere János (1625-1659) filozófus, theologus, nyelvész, pedagógus, a magyar művelődés és tudomány egyik legragyogóbb elméje, ki a Magyar Encyclopaeida megírásával örökkévalót alkotott. Rövid 34 esztendeje elégségesnek bizonyult arra, hogy máig ne értse Hollandia, hogy egy szegény székely falu mit tudhat, melyet ők nem tudnak?
Aletta bizonyára érti már a kolozsvári Házsongárdon, hova szerelme és búja hajtotta a gazdag Hollandiából Csere János után:
„A bölcs lelki nagyság a tettekre alapozza az igazi dicsőséget, nem az ingatag hírnévre: inkább akar fejedelem lenni, mint annak látszani”

Apáczai Csere JánosApáczai Csere János

2. Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) Nagybánya örökségét vitte Nagyenyedre, hogy áldja és példázza Apáczai munkásságát, majd a neki adatott 52 esztendő kegyelmi idejében elkápráztassa Hollandia egyetemeit ,nyomdáit és polgárságát, megajándékozva az Aranyos Biblia 3500 példányával, és az Újszövetség 4500 példányával.
Műhelye előtt sorakozott a művelt világ valamennyi szellemi központjának kiválósága, hogy nyelvükön metszen betűt és készítsen káprázatos szép könyvet.
E példátlan tudással és akaraterővel megáldott lángész hitvallása híven fejezi ki erdélyi protestáns magyarságunk helytállását:
„Minden utai tiszták az embernek a maga szemei előtt, de aki a lelkeket vizsgálja, az az Úr”

Misztótfalusi Kis MiklósMisztótfalusi Kis Miklós

3. Kőrösi Csoma Sándort (1784-1842) hajtotta a sors bús szele a háromszéki Csomakőrösről előbb a nagyenyedi Református Kollégiumba, majd német egyetemeken át a közel-keletre, onnan pedig egész Ázsiát begyalogolva megérkezzen Tibetbe, a magyarok őstörténetét kutatva. A 20 keleti nyelvet beszélő tudós mérhetetlen akadályokat küzdött le.
Nem tudni már, hogy a gyarmattartó angolok hideg gonoszsága, vagy a Himalája dermesztő jégvilága fájt e neki jobban? De vallotta töretlenül Csoma Sándor: „Tiszteld a múltat, és éltesd tovább”
Elkészült a 30.000 szóból álló tibeti-angol szótár és nyelvtan, ezzel elsőként „kinyitotta” Belső-Ázsia buddhista világát Európa előtt. Széchenyi István csodával adózott lenyűgöző teljesítménye és nagysága előtt. Mi is ezt tesszük Juhász Gyula versével: Ének Kőrösi Csomáról Olvassuk el

Kőrösi Csoma SándorKőrösi Csoma Sándor

4. Mondja a régi fáma, hogy mikor a nagyenyedi Református Kollégium kis diákja 6 évesen megállt a nagy hírű iskola bejárata előtt Bolyai Gáspárral és Pávai Vajna Krisztinával fényesebben ragyogott az ég. Az angyalok tudták, hogy egy olyan lángész tündököl a mélyben, mely elhalványítja a napot is. És igazuk lett.
A tanári kar teljesen tanácstalan volt, hiszen a kisfiú havonta megtanult egy nyelvet, matematikából, fizikából és kémiából már 10 évesen tanította a felsősöket.
Zsenialitása lefedte a teljes természettudományos vertikumot,de filozófiai, irodalmi, zenei művei is egyedülállóak.
Élete egyik nagy tragédiája volt, hogy fiatal felesége megbomlott elmével korán meghalt, kit fel is boncolt.
Másik csalódása a német Gauss volt, akiben vakon megbízott és becsapta. János fia világhírű dolgozatát elküldte neki, és Gauss azt válaszolta, ő már korábban megoldotta a párhuzamosok matematikai problémáját…
„Az axióma olyan ítélet, melyről a józan emberi ész minden okoskodás nélkül, már természeténél fogva belátja, hogy igaz”.

Bólyai FarkasBólyai Farkas

5. Bolyai Farkas (1775-1856) és Árkosi Benkő Zsuzsanna fiáról írta Szentágothai János professzor:
„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban (1802-1860) öltött testet”
„A tér abszolút igaz tudománya” egy 2500 éves megoldatlan matematikai problémára adta meg a választ.
Az édesapa látta, hogy János fia Appendixe több mint Eüklidész, több mint Ö, több mint Gauss, több mint Lobacseszkij. Hozzá földi ember nem mérhető, hiszen hallja a család két cselédjétől, hogy Domáldon a régi családi birtokon János naphosszat csak az eget nézi, papírlapokra írogat valamit, időnként édesanyja sírhantjánál beszél magában.
„A semmiből egy új, más világot teremtettem” – írta apjának.
Egy rettenetes januári délután az erősen ittas élettársa húzott egy kordét Marosvásárhely szélén, de Kibédi Orbán Rozália néhány hét múlva már nem tudta, hogy melyik árokban földelték el, hiszen talán hárman voltak a temetésen.
A református egyház sem állt a helyzet magaslatán. Ez írták az anyakönyvbe: „Híres,nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is az első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el”

Bólyai JánosBólyai János

Nyíljon ki szívetekben, – énekli annak a világnak máig ható evangéliumi üzenetét az ige. Hallgassuk meg!

Az öt tálentumos géniuszok nyomán lépkedett Nagyenyeden a líra óriása, küzdve emlékükkel, miközben halhatatlant alkotott az irodalom parnasszusán.Hazája álom és titok,
szem-nem-legelte pázsitok.

Áprily LajosEgyszer csak itt van s mint kis ér,
csilingel és kisér, kisér.

S fürtös csengő lesz: hangpatak,
amelybe új csengés szakad.

Mentát locsol, szirmot sodor
és illatos lesz, mint a bor.

És mámoros lesz, partot ont,
kurjongató, vidám bolond.

A mély felé örvénnyel ás,
hogy belenézni: kábulás.

A fényen tündökölve fut
és fényes tündérvölgybe jut.

S tó lesz, virágot úsztató,
habnyugtató és tiszta tó.

Nem ás, nem ont és nem kering -
csak ring s a lelkem benne ring.

Omega együttes dala válasz lehet arra, amit soha sem tudhatunk meg. Isten tudja Hallgassuk meg!

Sikeres tanévet kívánunk NAGYENYED példája nyomán ma élő diákjainknak!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 2.

A képek forrásai:
transindex.ro
hu.wikipedia.org
szalardireformatusegyhaz.ro
libri.hu
huszadikszazad.hu
termeszetbaratikor.network.hu