„Egymás terhét hordozzátok” /Szent Pál apostol levele a Galatákhoz 6:2/

0

Csernovics Emilia Liszt Ferenc
(A nyitóképeken: Batthyányné Zichy Antónia, Damjanichné Csernovics Emilia, Liszt Ferenc látható)

Magyar Testvéreim!

Martin Luther King lelkipásztor egy 1967-ben elmondott beszédében ezt mondta New Roverside Churchben: számára a vietnami háború elsősorban erkölcsi probléma! És ha erkölcsi probléma, akkor mindenféle politikumtól függetlenül keresztyén probléma is, tehát mindnyájunk problémája. Egy embernek a legnagyobb kiváltsága és méltósága ha másokon segíthet. Legszörnyűbb lehet egy társadalomban az önmagának való élet, a befelé fordulás, az önzés, a semmi közöm hozzá kiégett sivársága.
Másrészt nincs a világon semmi, ami annyira meggazdagítaná lelkileg az ember életét, mint a másik emberért való felelősségnek szeretettel vállalása.

Csodálatos módon a hívő ember akkor nyer legtöbbet, mikor ad: idejéből, szeretetéből, figyelmességéből, jóságából, pénzéből.
Csángóföldön esett meg ez a kis történet: a Magyarországról önkéntesként tanítani odautazó tanítónő elborzadva látta, hogy a nagy sárban egy kisleány cipeli a hátán még kisebb testvérét. Megszólította: „nem túl nagy terhet viszel a hátadon kislányom?” Önérzetes válasz: „Ez nekem nem teher, ez a testvérem”

Erdély - Most és mindörökké Nézzük meg a kisfilmet!

Ez a szó: hordozni: gyakorító ige, folyamatos cselekvést jelent. „Egymás terhét hordozzátok” – egyetlen Valaki töltötte be ezt a törvényt ezen a földön maradék nélkül, az,Aki adta: a MI URUNK JÉZUS KRISZTUS. Ő volt az, aki mindnyájunk legnagyobb terhét, bűneink súlyát magára vette, és egészen a keresztfa haláláig elhordozta.
Ehhez a teherhez képest minden más teher elenyésző. Az Ő teher hordozása számunkra nem csak példa, hanem erőforrás is, hiszen így teljesítjük be a Krisztus törvényét.
Pál apostol bátorítani akarja a közösséget a nehéz helyzetek feldolgozására. Ismeri kelta eredetüket, jóhiszeműségüket, a judaista prozeliták veszélyétől is szeretné megóvni az általa alapított és misszionált közösséget.

Juhász Gyula premontrei tanárként mélyen ismerte és élte a Szentírás igéit, ezért születhetett meg ez a szép verse is.
Nagyboldogasszony. Olvassuk el!

Juhász GyulaHoldas, nyári éjszakában
Hűs mezők ölébe fekve,
Messze tájon álmodik most
Ferenc József regimentje.

Magyar fiúk édes álma:
Szép leányok, szabad rónák,
Míg fölöttünk tiszta fényben
Tündököl a nagy mennyország.

S mintha ifjú homlokukra
Rózsa hullna, csillag szállna:
Őrködik az álmaikra
Magyarország Patrónája.

A nép bűneit hordozza az egyes,az egyes bűnét a nép.
Azonban vannak népek, akik minden terhet más vállára szeretnek rakni. Hordozzák ők, roskadjanak alatta mások ha már szegénynek születtek, egyébként is nekünk születésünknél fogva járnak a kiváltságok.
A klasszikus gyarmattartó birodalmak évszázadok óta hatalmas terheket raknak a leigázott és kifosztott őslakosságra.
Ők nem terheket hordoznak, hanem hajóikat rakták meg roskadásig arannyal, drága kővel, fűszerrel, selyemmel, olajjal és a teher-hajó roskadt a rabolt zsákmánnyal. Mexico, Peru, Ecuvador, Chile, Brazília, Indonézia, Új-Guinea, India, Kongó, Dél-Afrika, Zambia partjai szép meséket üzennek a portugál, spanyol, francia, angol, holland, belga, német városok felé.

A TASNÁDRÓL SZÁRMAZÓ BÍRÓ LAJOS BIOLÓGUS ÍRTA 1900-ban Új Guineában: »„SZERETNÉM,HA EURÓPÁBAN OLYAN KERESZTYÉNEK ÉLNÉNEK, MINT ITT, AZ ÁLTALUK LENÉZETT „VADAK”«.

Mária jó anyánk, kérünk, hogy nézz le ránk Hallgassuk meg!

1867-ben a bennünket gyarmatként kezelő Habsburg csak azért ment bele a Kiegyezés politikai játszmájába, mert Ferencz József osztrák császár magyar király is szeretett volna lenni és hőn vágyta a fejére az őt soha meg nem illető SZENT KORONÁT. A nemzet jövője érdekében ment csak bele az alkuba Deák Ferenc és gróf. Andrássy Gyula.
Mondta is utólag a korábbi hóhér-császár Haynau barátjának. „Mindig gyűlöltem a magyarokat, gyűlölni is fogom, különösen 48 miatt, de meg fogom szerezni országukat. Mária Terézia óta ez a célunk”
150 éve történt, 1867. június 8-án Budán a Mátyás-templomban!! A koronázási ceremónia fényességes vendégsereg előtt megállt
TALPIG FEKETE GYÁSZBAN gróf BATTHYÁNY LAJOS MÁRTÍR MINISZTERELNÖK ÉS DAMJANICH JÁNOS HONVÉDTÁBORNOK ÖZVEGYE. Leírhatatlan volt a hatás, a döbbenettől senki nem tudott megszólalni.
LISZT FERENC ZENESZERZŐ lejött a karzatról és a két özvegy mellé állt. Tomboló tapsban tört ki a sereg magyar része. ÉLJEN FERENC! – kiáltozták. Ez persze LISZT FERENCNEK szólt. „Szerencsétlen hülye császár azt hitte előbb, hogy őt ünneplik így a magyarok”, – mondta egy szemtanú. A szépséges Sissy grófnő rosszul is lett, ekkor kezdett magyarrá válni és minél messzebb kerülni a bécsi kígyótól.

Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek című szépséges műve igénk igazságát öntötte versbe Hallgassuk meg!

Mohácsi László tisteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 16.

A képek forrásai:
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org

„Azért jött az Emberfia, hogy megmentse, ami elveszett” /Szent Máté apostol evangéliuma 18:11/

0

Marosvásárhely - Kultúrpalota Marosvásárhely - Kultúrpalota
Marosvásárhely - Kúltúrpalota. Épült: 1911-1913

Magyar Testvéreim!
Az elveszett juh példázatánál a tulajdon gondolatán van a hangsúly. A juh a gazda vagyona, neki drága. Ki van benne fejezve az egyéni, páratlan érték, amelyet az elveszés tüntet ki. Akkor érezzük, hogy az elveszettért nem kárpótol, ami megmarad. Ugyanazt mondja az a nagy fáradság, amit a tulajdonos a keresésre fordít és az a nagy öröm, amit a megtalálás okoz.
E példázat mély erkölcsi felelősséget és tartást sugároz felénk. Legyen szó akár gazdálkodással foglalkozó pásztoremberről, vagy még inkább a lelkek pásztorának felelősség vállalásáról a reá bízottak életére és üdvösségére nézve.
Jézus Krisztus tanítványaira néz, majd megszólal: „Mit gondoltok?”
„HA EGY EMBERNEK SZÁZ JUHA VAN, ÉS ELTÉVED KÖZÜLÜK EGY, NEM HAGYJA-E OTT A KILENCVENKILENCET A HEGYEKBEN, ÉS NEM MEGY E EL MEGKERESNI AZT, AMELYIK TÉVELYEG?”
„AZÉRT JÖTT AZ EMBERFIA, HOGY MEGMENTSE, AMI ELVESZETT”

Belerendül a lelkünk ennek az Igének mélységeibe gondolva, mely mintegy életprogramja is volt és maradt Szent Urunknak. Mi minden veszett el eddig életünkből, amit meg kell mentenie a Megváltónak?

1. ÜDVÖSSÉG,
2. BÉKESSÉG,
3. BOLDOGSÁG,
4. REMÉNYSÉG,
5. LEHETŐSÉG,
6. EGÉSZSÉG,
7. KÖZÖSSÉG,
8. CSALÁD,
9. JAVAK,
10. ORSZÁG
Elveszett, elvesztettük, kiraboltak, megraboltak, becsaptak. Ki volt, ki okozta? A költő-király két versszaka meg adja a választ kérdéseinkre:

Ady Endre„Ki akarta, hogy megtagadjam
Örök Sionát messze hagyjam
S visszakolduljam öregen
Magamat ismét unt kegyébe ?

Lelkes képem kinek a képe,
Kinek roskadok én elébe,
Amikor minden elhagyott,
S nem tudom, ő van e valóban?”

(Ady Endre: Rendben van, Úristen)

A Marosvásárhely főterén látható Kultúrpalota mintegy megtestesíti mindazt a veszteség-listát, melyet 10 pontban felsoroltam.
Bernády György polgármester és Lechner Ödön álma, Komor Marcell és Jakab Dezső terve, a Zsolnayak világhírű kerámia cserepe üzeni a mának, hogy 1911-1913 között még történtek csodák.
Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” mozaikján az allegorikus nőalak fején a Szent Korona, az angyalok kezében Marosvásárhely és Mátyás király címere látható.
A magyar irodalom, művészet és tudomány legragyogóbb elméi sorakoznak a termek díszeként festmény és szobor formában: Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Bánk bán, Szent Erzsébet.
A velencei tükrökkel ékesített tükörterem, valamint az egymillió kötetes könyvtár önmagában is világcsoda. (Nézzük meg a nyitóképen)

Ősi lelki és szellemi értékeink megmaradásáért fohászkodik híres versében Reményik Sándor erdélyi költő.
Templom és iskola Hallgassuk meg Sinkovits Imre színművész előadásában!

Mindezek a vonások megtelnek élettel és színnel a Jézus Krisztusra való személyes vonatkoztatás által.
Ő a lelkek tulajdonosa, az Atya öröktől fogva neki adta, amint a főpapi imában mondja:
„megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál,” – ezek közül sok elveszett!!
Csak amit mi látunk és tudunk, beszélhetetlen és mérhetetlen a veszteséglista. Sérült életek, sérült családok, sérült nemzetek.

Kertész Madalina csángó kisleány archaikus éneke a menny Királynője felé fordul, hogy kérje Szent Fiát.
Szűz Mária tiszteletére. Hallgassuk meg!

Jézus Krisztus itt magát mentőnek, gyógyítónak, Emberfiának nevezi és érzi, az egek egeit e munkájának sikere, az elveszettek megtalálása, a bűnösök hazavezetése kibeszélhetetlen örömmel tölti el.

Az Omega zenekar Ne legyen című műve a gyógyulás reményét reméli. Hallgassuk meg!

„Egyébként pedig azt tanácsolom, meg kell menteni Magyarországot”, – olvashatjuk Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr végrendeletében. Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink, örökségünk, földünk sokak szemében már a múlt relikviája, számunkra is lassan elveszett kincs, amit meg kell mentenünk Isten segítségével. Nem lehetünk az önfeladás gyáva rabszolga hada, a globális médiaterror agy-mosottja, a plaza-szemét lerakata.
Itt már csak a maradék maradékának a maradékáról beszélhetünk.
2007. augusztus havában a Vereckei-hágón átélhettük a Kárpátia zenekarral a Honfoglalás 1111. évfordulóján, hogy mit láthatott, mit érezhetett? – és mit bízott reánk örökségül Árpád Fejedelem!!
Keleti-kárpátok Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 9.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu

„Ha látom az eget, kezed alkotását” /Zsoltárok könyve 8:4/

0

Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium
Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium

Magyar Testvéreim!
A keleti égen a telihold és a csillagok teljes fénnyel ragyognak, sokkal káprázatosabban, mint a mi nyugati egünkön. A Sion felett nagy csendesség ül, az oltáron az örök tűz lobog, a földi világ fényei elhalványulnak, s az ég minden csodája földöntúli, mennyei erővel sugárzik.
Szemléljük a mérhetetlen és végtelen VILÁGEGYETEMET és belerendül a lelkünk. Az Ószövetség nem érti, csak felteszi a kérdést a zsoltáros:
„HA LÁTOM AZ EGET, KEZED ALKOTÁSÁT,
A HOLDAT ÉS A CSILLAGOKAT,
AMELYEKET REÁ HELYEZTÉL,
MICSODA A HALANDÓ – MONDOM –
HOGY TÖRŐDSZ VELE,
ÉS AZ EMBERFIA, HOGY GONDOD VAN REÁ?”
/Zsoltárok 8: 4. 5./

A zsoltáros Szentíró szívén keresztül vizsgáljuk a kérdést és megértjük erdélyi énekünk üzenetét:
„Ki kétkedőn boncolja őt,
Annak választ nem ád,
De a hívő előtt az Úr,
Megfejti önmagát”

Az Univerzum és az ember nemcsak feltételezi, hanem magyarázza és megfejti egymást.
A nagy kérdés mindig az volt: a mérhetetlen világmindenséggel mi a célja Istennek?
A Mi Urunk Jézus Krisztus életműve adja meg a választ: ISTEN A MAGA KÉPMÁSÁT, SZEMÉLYES, ERKÖLCSÖS, TUDATOS TEREMTMÉNYÉT SZERETNÉ LÁTNI AZ ANYAGI VILÁGBAN. MEGVÁLTOTT GYERMEKE BOLDOG, SZENT FIÁNAK TANÍTVÁNYA, SZERETETTEL TELJES.
EMBERI MÉLTÓSÁGUNK ISTEN-KÉPŰSÉGÜNK AJÁNDÉKA.
MINÉL JOBBAN BELELÁTUNK ISTEN MŰVEINEK CSODÁJÁBA, MINÉL TÖBBET TUDUNK ABBÓL URALMUNK ALÁ VONNI, ANNÁL MÉLYEBB HÁLÁVAL ÉS ALÁZATTAL FORDULJUNK AHHOZ, AKI ERRE MÉLTATOTT MINKET, ÉS ANNÁL TISZTÁBBAN PRÓBÁLJUK AZ Ő KÉPÉT FELMUTATNI MAGUNKON!

Istenben hívő magyar népünk legjobbjai az eltelt évezredek alatt egészen egyedülálló módon, gyermeki tisztasággal éreztek reá a 8. Zsoltár fenomenális kijelentésére:
„KEVÉSSEL TETTED ŐT KISEBBÉ ISTENNÉL,
DICSŐSÉGGEL ÉS MÉLTÓSÁGGAL
KORONÁZTAD MEG”
/Zsoltárok 8: 6./

Lehetett nálunk tatárdúlás, török hódoltság, Habsburg gyarmatosítás az 1622. év májusi országgyűlése Bethlen Gábor fejedelem javaslatára határozatban elfogadta, hogy alapítson ACAMEDICUM COLLEGEIUM SEU GYMNASIUM ILLUSTRE oktatási intézményt GYULAFEHÉRVÁRON, hogy az erdélyi fiatalok hazai egyetemen is tanulhassanak, ne csak külföldön.
Ott volt előttük a Tiszántúl példája, hiszen Debrecen városában 1538 óta megszakítás nélkül működött a nép iskolája, a REFORMÁTUS KOLLÉGIUM.
A tatárpusztítás miatt 40 évig ragyoghatott csak Erdély egén GYULAFEHÉRVÁR nagy hírű oktatási intézménye, Apafi Mihály fejedelem segítségével menekülni kellett 1662-ben NAGYENYEDRE. Később a híre SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM is ott lelt menedékre a Habsburg pusztító gyűlölete elől menekülve.

Bethlen Gábor Erdély fejedelmeként világító lámpás volt, ki vallotta: „Nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni,amit lehet”

Nézzük meg a nyitó képen a Nagyenyedi Kollégium szép épületét, melynek szellemiségéről méltán írhatta Ady:
„Bármely más táján a világnak,
Szent dalnok lett volna belőle”

Tekintsük meg a Bethlen Gábor Református Kollégiumról szóló kisfilmet, mely az Istenfélelemben és tudományban előttünk járt atyák példamutató életét dicséri.

1. Apáczai Csere János (1625-1659) filozófus, theologus, nyelvész, pedagógus, a magyar művelődés és tudomány egyik legragyogóbb elméje, ki a Magyar Encyclopaeida megírásával örökkévalót alkotott. Rövid 34 esztendeje elégségesnek bizonyult arra, hogy máig ne értse Hollandia, hogy egy szegény székely falu mit tudhat, melyet ők nem tudnak?
Aletta bizonyára érti már a kolozsvári Házsongárdon, hova szerelme és búja hajtotta a gazdag Hollandiából Csere János után:
„A bölcs lelki nagyság a tettekre alapozza az igazi dicsőséget, nem az ingatag hírnévre: inkább akar fejedelem lenni, mint annak látszani”

Apáczai Csere JánosApáczai Csere János

2. Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) Nagybánya örökségét vitte Nagyenyedre, hogy áldja és példázza Apáczai munkásságát, majd a neki adatott 52 esztendő kegyelmi idejében elkápráztassa Hollandia egyetemeit ,nyomdáit és polgárságát, megajándékozva az Aranyos Biblia 3500 példányával, és az Újszövetség 4500 példányával.
Műhelye előtt sorakozott a művelt világ valamennyi szellemi központjának kiválósága, hogy nyelvükön metszen betűt és készítsen káprázatos szép könyvet.
E példátlan tudással és akaraterővel megáldott lángész hitvallása híven fejezi ki erdélyi protestáns magyarságunk helytállását:
„Minden utai tiszták az embernek a maga szemei előtt, de aki a lelkeket vizsgálja, az az Úr”

Misztótfalusi Kis MiklósMisztótfalusi Kis Miklós

3. Kőrösi Csoma Sándort (1784-1842) hajtotta a sors bús szele a háromszéki Csomakőrösről előbb a nagyenyedi Református Kollégiumba, majd német egyetemeken át a közel-keletre, onnan pedig egész Ázsiát begyalogolva megérkezzen Tibetbe, a magyarok őstörténetét kutatva. A 20 keleti nyelvet beszélő tudós mérhetetlen akadályokat küzdött le.
Nem tudni már, hogy a gyarmattartó angolok hideg gonoszsága, vagy a Himalája dermesztő jégvilága fájt e neki jobban? De vallotta töretlenül Csoma Sándor: „Tiszteld a múltat, és éltesd tovább”
Elkészült a 30.000 szóból álló tibeti-angol szótár és nyelvtan, ezzel elsőként „kinyitotta” Belső-Ázsia buddhista világát Európa előtt. Széchenyi István csodával adózott lenyűgöző teljesítménye és nagysága előtt. Mi is ezt tesszük Juhász Gyula versével: Ének Kőrösi Csomáról Olvassuk el

Kőrösi Csoma SándorKőrösi Csoma Sándor

4. Mondja a régi fáma, hogy mikor a nagyenyedi Református Kollégium kis diákja 6 évesen megállt a nagy hírű iskola bejárata előtt Bolyai Gáspárral és Pávai Vajna Krisztinával fényesebben ragyogott az ég. Az angyalok tudták, hogy egy olyan lángész tündököl a mélyben, mely elhalványítja a napot is. És igazuk lett.
A tanári kar teljesen tanácstalan volt, hiszen a kisfiú havonta megtanult egy nyelvet, matematikából, fizikából és kémiából már 10 évesen tanította a felsősöket.
Zsenialitása lefedte a teljes természettudományos vertikumot,de filozófiai, irodalmi, zenei művei is egyedülállóak.
Élete egyik nagy tragédiája volt, hogy fiatal felesége megbomlott elmével korán meghalt, kit fel is boncolt.
Másik csalódása a német Gauss volt, akiben vakon megbízott és becsapta. János fia világhírű dolgozatát elküldte neki, és Gauss azt válaszolta, ő már korábban megoldotta a párhuzamosok matematikai problémáját…
„Az axióma olyan ítélet, melyről a józan emberi ész minden okoskodás nélkül, már természeténél fogva belátja, hogy igaz”.

Bólyai FarkasBólyai Farkas

5. Bolyai Farkas (1775-1856) és Árkosi Benkő Zsuzsanna fiáról írta Szentágothai János professzor:
„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban (1802-1860) öltött testet”
„A tér abszolút igaz tudománya” egy 2500 éves megoldatlan matematikai problémára adta meg a választ.
Az édesapa látta, hogy János fia Appendixe több mint Eüklidész, több mint Ö, több mint Gauss, több mint Lobacseszkij. Hozzá földi ember nem mérhető, hiszen hallja a család két cselédjétől, hogy Domáldon a régi családi birtokon János naphosszat csak az eget nézi, papírlapokra írogat valamit, időnként édesanyja sírhantjánál beszél magában.
„A semmiből egy új, más világot teremtettem” – írta apjának.
Egy rettenetes januári délután az erősen ittas élettársa húzott egy kordét Marosvásárhely szélén, de Kibédi Orbán Rozália néhány hét múlva már nem tudta, hogy melyik árokban földelték el, hiszen talán hárman voltak a temetésen.
A református egyház sem állt a helyzet magaslatán. Ez írták az anyakönyvbe: „Híres,nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is az első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el”

Bólyai JánosBólyai János

Nyíljon ki szívetekben, – énekli annak a világnak máig ható evangéliumi üzenetét az ige. Hallgassuk meg!

Az öt tálentumos géniuszok nyomán lépkedett Nagyenyeden a líra óriása, küzdve emlékükkel, miközben halhatatlant alkotott az irodalom parnasszusán.Hazája álom és titok,
szem-nem-legelte pázsitok.

Áprily LajosEgyszer csak itt van s mint kis ér,
csilingel és kisér, kisér.

S fürtös csengő lesz: hangpatak,
amelybe új csengés szakad.

Mentát locsol, szirmot sodor
és illatos lesz, mint a bor.

És mámoros lesz, partot ont,
kurjongató, vidám bolond.

A mély felé örvénnyel ás,
hogy belenézni: kábulás.

A fényen tündökölve fut
és fényes tündérvölgybe jut.

S tó lesz, virágot úsztató,
habnyugtató és tiszta tó.

Nem ás, nem ont és nem kering -
csak ring s a lelkem benne ring.

Omega együttes dala válasz lehet arra, amit soha sem tudhatunk meg. Isten tudja Hallgassuk meg!

Sikeres tanévet kívánunk NAGYENYED példája nyomán ma élő diákjainknak!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 2.

A képek forrásai:
transindex.ro
hu.wikipedia.org
szalardireformatusegyhaz.ro
libri.hu
huszadikszazad.hu
termeszetbaratikor.network.hu

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” /Szent Máté apostol evangéliuma 6:11/

0

Újkenyér

Magyar Testvéreim!
Szent Urunk imádsága minden emberi imádság mintája. Minden benne van, amit ember kérhet, tömören összefoglalva. Hat kérés, megszólítással és befejezéssel a MIATYÁNK. Az emberi szellem egész területén a legelterjedtebb gondolatsor. Kétezer év óta mindig ugyanaz, és még mindig terjed. Hittel könyörög a Hívő nép és az Egyház, hogy az Atya neve megszenteltessék, Országa eljöjjön, akarata teljesüljön. Isten jósága új fejezetet nyit naponta, mikor a kenyérért történő könyörgést meghallja és teljesíti.
Isten azt akarja, hogy amit kérünk, azok mind a miénk lehessenek.
Gondolunk e még arra? – hogy régen élt eleink tavasszal határkerülést tartottak és a keresztnél imádkoztak a jó termésért. Gondosan megválasztották az aratás napjának kezdetét, mely Sarlós Boldogasszony ünnepe Péter – Pál után. Gondolunk e még arra? – hogy a kenyérsütés is egy kész csoda. Nem ismerünk még egy anyagot, mely 800 fokon nem ég el, hanem megsül. Héja barna ropogós, belseje puha, lehet szelni és nem morzsálódik.
A magyar ember egyedül a világon mindig ÉLETNEK nevezte a búzát és a belőle őrölt lisztből készült ÚJ KENYÉRREL megterítette az ÚR ASZTALÁT augusztus utolsó vasárnapján. Ma is így van a világon, ahol még magyar ember él gyülekezetbe szervezve.
Ünnepet jelent számára, hisz Jézus önmagát adja, mikor mennyei kenyérnek nevezi magát.
Feljegyezte a krónikás, hogy Szent László király imádság közben felemelkedett a földről és mikor kérte az Úrtól népe számára a mindennapi kenyeret, zokogásban tört ki, hiszen a századokba látva már tudta előre, hogy milyen rettenetes nyomorúság, szenvedés és nélkülözés fog reájuk szakadni.
Az augusztus 29. napja különös drámai mélységgel élt emlékeiben, hiszen ezen a napon fejeztette le Heródes király Keresztelő Szent Jánost, aki az Úr Jézus első vértanúja lett.
Aztán következtek az augusztus 29. ördögi próbái. A kenyér az életet jelenti, a munkát, a verítéket, az imádságot, az áldást, az isteni gondviselést. Aztán majd jönnek népek, akik az ÉLET napján HALÁLT szórnak fejünkre.

Babits Mihály: Petőfi koszorúi. Hallgassuk meg Cserhalmi György színművész előadásában a beteljesedett próféciát!

1. 1521. augusztus 29. Nándorfehérvár eleste „Annak a hegy nagyságú várnak a tetején a rossz szándékú ellenségnek egy nagy csapata volt. Mindannyian felövezve a csatára.” A szultáni ostromhad hosszú és véres küzdelemben erőt vett a legendás hírű Nándorfehérvár védőin és elfoglalta Magyarország déli kapuját. Ezzel óriási átjárható rést nyitott a déli végvári vonalon ,amely hamarosan egycsapásra összeomlott, s nyitva állt az út a királyság belseje felé.”

Nándorfehérvár eleste

2. 1526. augusztus 29. Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírás úgy emlegette, „mint nemzeti nagy létünk nagy temetőjét”. A mohácsi csata a magyar történelem egyik legtragikusabb veresége volt. A 24500 fős magyar haderőnek 75 %-a hősi halált halt a 60000 fős oszmán túlerővel vívott gigászi csatában a Duna mocsaraiban. Tomori Pál, Szapolyai György, II. Lajos király vezette seregek segítségére későn érkeztek az erdélyi, cseh és horvát erők. Habsburg Ferdinánd és V. Károly semmit nem tettek a magyarok védelmére Bécsből, a Fuggerek pénze pedig már ekkor más piacokban tervezte a jövőt.
Szeptember elején a szultáni had felkerekedett és felégette Pest-Budát, majd mérhetetlen kinccsel megrakodva visszatért az Oszmán Birodalomba. Maga Szulejmán is elcsodálkozott, hogy ilyen könnyen ment.

Mohacsi csata

3. 1541. augusztus 29. Buda eleste Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán hadai osztrák segédlettel, csellel és fondorlattal elfoglalták. A Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált. Jellemző a győztesek minden erkölcsöt nélkülöző aljas eljárására, hogy a fiatal özvegy Izabella királyné és csecsemő korú János Zsigmond gyermekétől évi 10000 aranyat sajtolt ki a török, hogy életben hagyja és távozhasson Budáról Erdélybe. Ennél csak az volt aljasabb, mikor Habsburg Ferdinánd felkínált a töröknek 40000 aranyat Magyarországért ha Bécsnek átadják az uralmat, és visszatakarodnak Konstantinápolyba. Szulejmán azt válaszolta, hogy még Bécset is elfoglalják és hajóval fognak járni a két főváros között…

Buda várának török kézrekerülése

Gárdonyi GézaGárdonyi Géza hívő művész lelke fájó emlékezéssel néz vissza Szent László könnyeire, mely előre elsiratta sorsunkat:
„A KÖVETKEZŐ NAPON A TÖRÖKÖK KIDOBÁLTÁK A BOLDOGASSZONY TEMPLOMÁBÓL A HARANGOKAT.
AZ OLTÁRKÉPEKET LESZAGGATTÁK. SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁLLÓSZOBRÁT LEDÖNTÖTTÉK. AZ ARANYOZOTT ÉS KÉPEKKEL ÉKESÍTETT OLTÁROKAT KISZÓRTÁK A TEMPLOM ELÉ, S KISZÓRTÁK A MÁRVÁNYBÓL ÉS FÁBÓL FARAGOTT ANGYALSZOBROKAT ÉS A MISEKÖNYVEKET IS. AZ ORGONA IS ELPUSZTULT. A CINSÍPOKAT KÉT SZEKÉR VITTE EL A TÁBORI GOLYÓÖNTŐKNEK.”
/Gárdonyi Géza: Egri csillagok/

Nyéki Kata szívbemarkoló szép műve tanúságtévő koszorú az augusztus 29. napok vérüszkös romjai fölött.
Hallgassuk meg!

Az imádkozó kéri a kenyeret, azt a nélkülözhetetlen minimumot, a mai napra valót. Egy napra valót, mert tudja, hogy a Teremtő Jó Isten kirendeli a holnapra és a holnaputánra valót is. De soha nem kéri ki előre a „jussát" mint a tékozló fiú , mert az nincs is és ha lenne is, megszáradna.
Nincs szebb, finomabb és áldottabb mint az Úrasztalán a megtört kenyér. Azt mondta nekünk Egyszer Tiszadadán Illés Lajos zeneszerző és felesége Makkai Lilla lelkipásztor: „Nincs finomabb, mint a templomból hazavitt kenyér a vacsora asztalra téve” A kenyér az Élet és az Örökélet ünnepe. Osztja Szent Urunk az ötezernek, a négyezernek, a tizenkettőnek, nekünk és mindenkinek. És ebben a bibliai képben benne van a Tegnap, Ma és Mindörökké.

Isten áldja Magyarországot!

Szegény Magyarország. Hallgassuk meg az előadást!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 26.

A képek forrásai:
hegykoplebina.hu
hu.wikipedia.org

„Aki kősziklára építette a házát” / Szent Máté apostol evangéliuma 7:24/

0

Hősök tere
Hősök tere

Magyar Testvéreim!
Sorsunk egybefonódik Krisztus sorsával. Egyéniségünket az Ő egyénisége határozza meg. Azokat várja, azokat áldja, azokkal akar együtt építeni boldog társadalmat és Isten Országát, akik ezt vállalják.
Nem mindig sikerül megállni mellette. De Ő abban is következetes: aki hozzá tér, aki újra kéri kegyelmét, annak eltörli múltját és újra magához fogadja. A szó és tett, a szív és élet, a belső és külső, a fa és gyümölcs egysége lehetetlenné teszi a képmutatást és a szertartásos kegyességben való bizakodást.
A leírt igeszakasz a Hegyi Beszéd summája. Hidd és tedd! Aki hisz és tesz, azaz, aki elfogadja Jézust Urának és követi, kősziklára építi házát.
1038. augusztus 15-én visszanéz életére a magyarok első királya: Árpád-házi Szent István. Búcsúzó szemei előtt megjelenik még egyszer Géza fejedelem atyai útmutatása, Sarolt fejedelemasszony aggódó jövőbelátása, aki soha nem feledte az angyal intelmét, mint egy kor Szűz Mária. A bajor hercegnőt feleségnek rendelte mellé a sors és a politika, de mindig érezte, hogy Gizella más, mint a különös szépségű magyar asszonyok. Halvány sugár futott végig lelkén, hiszen tudta, hogy rövidesen találkozik fiával, aki megelőzte Isten Országában.
Oly távolinak tűnt már a civódás, a belső harcok, a leszámolások. Tündöklő fényben ragyogott Csíksomlyó, Gyulafehérvár, Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma, hiszen népe Boldogságos Szűzanya tiszteletére gyűlt össze mint minden esztendőben.
A búcsúzó király tudta, hogy az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus augusztus 15-én Édesanyja halála napján röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a Menny dicsőségébe Édesanyja holttestét. Az eleve elrendelő Isteni akaratnak engedelmeskedve ezen a napon ajánlotta fel Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Szent István belenézett a századokba és szeretve épített egyházát és hazáját egyedül Nagyboldogasszony oltalmában látta biztosítottnak. PATRONA HUNGARIAE örökkön-örökké.

Szent István ünnepére. Nézzük meg a filmet tiszteletére!

Szent István halála napján nem tudhatta, hogy majd az általa megvakított Vazul unokája Szent László megbocsát neki és 1083. augusztus 15-én szentté avattatja. Az igei magvetés keresztyéni csodája harminc, hatvan, százannyi gyümölcsöt termett már a második-harmadik generáció életében. Tudták az újszövetségi Szentírásból, hogy Mária cselekvő Krisztus-hívő volt, az igenek anyja, ablak Istenre. A Szent Lélek által szószóló, segítő, oltalmazó, Isten eszköze, Krisztus prófétája. Az Úr szolgáló leánya szava ott ragyogott szívükben, hogy Jézus szavát ne csak hallgassuk, hanem tettekre is kell váltanunk.
Biblia, Egyház, Jogállamiság, Alkotmány legyen megtöltve segítséggel, jóakarattal, szeretettel. Legyen más a magyar nemzet mint az őt körülvevő világ, mert erről fogják megtudni, hogy Krisztus tanítványai vagyunk.
Az országépítő király világos utat mutatott népének a Szentíráson keresztül az eljövendő ezredévnek.
Aki figyel Istenre, az meghallja szavát, megérti és megcselekszi azt.
Tudta, hogy az EGYHÁZ és a HAZA rettentő veszélyeknek lesz kitéve, és még nagyobbak következnek reá. Úgy lesz, mint a Noé napjaiban, eljő az árvíz, fújnak a rettentő szelek, ömlik az eső, de az EGYHÁZ és a HAZA megáll.
Kősziklára, Szegeletkőre, Jézus Krisztusra épült a fundamentum, ezért áll ezredéve a világ legrégebbi Alkotmányának írott betűje szerint a SZENT KORONA OLTALMÁBAN!

Szent István ünnepére regélők. Nézzük meg a filmet tiszteletére!

1038. augusztus.15. napja az első magyar király halála napja, mely hitünk szerint megdicsőülésének is napja, hiszen színről-színre látásában esedezhet itt maradott fajtájáért az Úr előtt.
Kérdezhetjük Áprily Lajos nagy erdélyi költőnkkel: „De mit vigyek eléd?”
Tiziano: Mária mennybemenetele képét vitte
Liszt Ferenc: A dúr zongoraversenyét vitte
Bartók Béla: Magyar képek című művét vitte
Kodály Zoltán: Galántai táncok című művét vitte

Juhász Gyula: Új ének István királyhoz című versét vitte. Olvassuk el!

Juhász GyulaHol vagy István király:
Énekeltük árván,
Rontó béke útján
Botorkálva járván.

Népünk drága kincse,
Szent jobb, sírva néztünk,
Míg a bontó balsors
Karja verte népünk.

Nagy öröme vagy ma
Lángoló szívünknek
S neved áldott napja
Új diadalünnep.

Ott vagy István király,
Hol a hadak járnak
Vágva széles útját
Nagy Magyarországnak.

Dicsőséges jobbod
Délre és keletre
Vezeti népünket
Örök győzelemre!

Szent István ünnepén emlékezünk a Magyar Állam alapítójára, aki Isten kegyelméből megkapta akkor az Árpád-ház Turul Nemzetségének minden felelősségét és lehetőségét. Uralkodásának négy évtizede megalapozta a tíz egyházmegye szolgálatát, a vármegyék életét és gazdálkodását. Szimbólum ő,hiszen Európa valamennyi uralkodóháza, valamint a Vatikán is megkerülhetetlen példaképnek tartotta.

A Himnusz megalkotásáig a Boldogasszony Anyánk Régi Himnusza volt a magyarok nemzeti imája.
A legszebb hangú énekesnő Beregszászi Olga előadásában hallgassuk meg!

A kősziklára épült EGYHÁZ és HAZA rettenetes viharokat élt meg az eltelt ezer év alatt, de Isten kegyelméből ha megfogyatkozva is, de megmaradt. Intsen bennünket alázatra és csöndességre. Ne kisértsen a nagyravágyás, hiúság, önzés, irigység, intrika. Tudjunk beállni az országépítő király szellemi örökébe, így leszünk méltó utódai.
„Ó,Szent István, dicsértessél” Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 19.

A képek forrásai:
csakfoci.hu
magyarulbabelben.net

„Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk” /Zsoltárok könyve 78:3/

0

Attila sátra

Attila király sátra Bugacon

Magyar Testvéreim!
A ZSOLTÁROK KÖNYVÉNEK eme fenséges imádsága egyike a legrégebbik és leghosszabb költői műnek a 150 ZSOLTÁR közül. Templomi Istentiszteleten méltósággal zúgja az orgona a 90. ZSOLTÁR dallamára Ászáf tanítókölteményét.
A 72 versből az első négyet idézem, mely alapja kíván lenni mai Igei útravaló hazafiaknak üzenetének.

  1. „Figyelj népem , tanításomra,
    fordítsátok felém fületeket,
    amikor beszélek!
  2. Mert példázatra nyitom számat,
    ősrégi titkokat akarok hirdetni.
  3. Amiket hallottunk és tudunk,
    mert őseink elbeszélték nekünk,
  4. nem titkoljuk el fiaink elől,
    elbeszéljük a jövő nemzedéknek:
    az Úr dicső tetteit és erejét,
    csodáit,amelyeket véghezvitt."

„Meg kell látni Isten történelem fölötti történéseit, tisztelni titkait, munkálni és elfogadni megoldásait” – tanítja Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr.

E Zsoltár gyöngyszemet népének szánta szerzője jó 3000 esztendeje és minden bizonnyal azzá is lett,a legszélesebb körben adták szájról-szájra.
Az atyáktól hallottakat adják tovább a népnek, a fiaknak, a jövendő nemzedéknek azért, hogy Istenbe vessék bizodalmukat, el ne feledjék Isten nagy tetteit, hanem megtartsák parancsolatait.
Olvasva Isten kijelentésének mennyei tisztaságú szavait, látjuk, hogy világunk többsége mily messze került már a szent forrástól. Kevesen gondolják, hogy évszázadokon keresztül nem voltak kőből épült templomok és mégis megtalálták a kultusz helyét Szent Sátorban, hol imádkoztak, majd vihették tovább. Nem volt Biblia, de az atyák elbeszélték Isten nagyságos dolgait fiaiknak, majd ők is hitben éltek. Nem voltak utak, mégis tájékozódtak egymásról és a világ dolgairól az emberek.
Tanította őket a történelem, a tapasztalat, az elbeszélés és volt annyi alázat a fiatal nemzedékben, hogy szívta magába Isten titkait, az ősök példáját, dicső tetteit, jóságos intelmeit.

Bugac pusztája esztendőről-esztendőre megemlékezik az Ősökről, melynek 300000-es látogatottsága mára országgyűlési oltalmat élvez.
Attila hun fejedelem okleveleiben saját magát így nevezi meg: „Attila, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok, gótok, médek, dánok királya, a földkerekség féltője, és Isten ostora.”
Kölcsey Ferenc a Himnuszban így tesz imádságos hitvallást:

"Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére"

A nyitóképen nézzük meg a világ legnagyobb fejedelmi sátrát, mely templomként is szolgált.

Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara jelezte fia Álmos és annak leszármazottai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve: TURUL NEMZETSÉG
Az ősidők igazságát igazolja, hogy már Attila pajzsát is a koronás Turul díszítette.
Attila halála után a vérvonalat Réka feleségétől született Csaba fia viszi tovább. A Csillagösvény legendás királyfia a Székely Himnusz örök reménysége, hogy lesz még Erdély magyar!!

A Toldi estéje Ötödik énekében a magyar nyelv legnagyobb zsenije Arany János láttatja velünk Nagy Lajos király udvarát, melyet már csak az Árpád-házi Szent László király tud megmenteni a Moldvába betörő tatár-hordától.
Engedelmes és boldog szívvel száll ki sírjából Boldog Váradon a Szent Király, hogy vég-veszedelemben lévő népe segítségére siessen. Hiszen azt tanulta magyar édesapjától, hogy ő Attila unokája és lengyel édesanyjától, hogy minden zsoltár-fohász igen és ámen, mert az Isten szava.!!
Olvassuk el az utolsó négy versszakot!

Arany János Szent László király

Nem a székely, nem is Laczfi,
Kit Isten soká megtartson,
Hanem az a: László! László!
Az győzött le minket harcon;
A hívásra ő jelent meg,
Vállal magasb mindeneknél,
Sem azelőtt, sem azóta
Nem láttuk azt a seregnél.

Nagy lovon ült a nagy férfi,
Arca rettentő felséges;
Korona volt a fejében,
Sáraranyból, kővel ékes;
Jobb kezében, mint a villám,
Forgolódott csatabárdja:
Nincs halandó, földi gyarló
Féreg, aki azt bevárja.

Mert nem volt az földi ember,
Egy azokból, kik most élnek,
Feje fölött szűz alakja
Látszott ékes nőszemélynek;
Koronája napsugárból,
Oly tündöklő, oly világos -
Monda a nép: az Szent László
És a Szűz, a Boldogságos.

S az öreg tatár beszédét,
Noha kétség nincs felőle,
Bizonyítá a templomnak
Egy nem szavajátszó őre:
Hogy három nap a sírboltban
Lászlót hiába kereste;
Negyed napra, átizzadva
Találtatott boldog teste.

Petőfi Sándor Arany János nagy barátjának Toldi művét olvasva bejárta a mindenséget, majd fényességes lobbanással tette melléje bizonyságtételét: Magyar vagyok Olvassuk el!

A 78. Zsoltár igéi teljesednek be hívő eleink Isten-félő életében, küzdelmes sorsában, győzedelmes távlatában.
Beteljesedtek Csokonai sorai: „Isten a világtitkoknak nemcsak Teremtője és megoldást adó Megválója, hanem önmagában hordozója, maga lévén a legnagyobb Titok, a misztérium”

Mécs László pap-költő egy szép versében prédikálja eleink példáját, kik fényt árasztó életükkel a Világ Világosságából merítették az erőt:
„Ó bárcsak tudnánk távozáskor
fényt hagyni,mint a Messiás”
Fényt hagyni magunk után című versét olvassuk el!

Mécs LászlóAz élet örök búcsúzás.
Ó bár csak tudnánk távozáskor
fényt hagyni, mint a Messiás,
belészeretni az szívekbe,
apostolokba, mártírokba,
hogy átadják a századoknak,
a századok az ezredeknek!
Fényt hagyni, mint a Messiás!

Vagy legalább, mint az anyák,
kik egyre jobban megragyognak,
minél sötétebb lesz az éj,
és minél jobban porlanak
a bánat-barna hant alatt.
Fényt hagyni, mint a jó anyák.

Vagy legalább is, mint a Nyár,
amely almákba és diókba
szerette édes álmait,
és édességével világít
a hosszú, hosszú tél alatt.
Fényt hagyni, mint a drága Nyár.

Vagy legalább is, mint a Nap,
melyet elnyelt az alkonyat,
de a legbúsabb éjben is
világít még a gyöngyvirágban,
a liliomban, mécsvirágban.
Az életünk olyan tünékeny.
Ó szent fényt hagyni volna jó!
Fehéren és kéken, 1937

Nincs még egy család a történelemben,mely annyi szentet adott az egyháznak mint a Turul dinasztia, s nincs még egy olyan hon, hol a legfőbb szent, maga a Szent Korona. Két Szent Királyunk felajánlása folytán Boldogasszony Örökös Királynénak éke.

Pásztortüzek, nem csak a Toldiban. Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 12.

A képek forrásai:
bacmegye.hu
hu.wikipedia.org
sronika-kepeslap.qwqw.hu

„Mester, jó nékünk itt lennünk” /Lukács Szent evangéliuma 9:33/

0

Krisztus színeváltozása Carl Heinrich Bloch fetményénCarl Heinrich  Bloch: Krisztus színeváltozása

Raffaelo: Jézus színeváltozásaRaffaello: Urunk színeváltozása

Árpád-házi Szent ErzsébetÁrpád-házi Szent Erzsébet

Magyar Testvéreim!
Krisztus Urunk színeváltozása az evangéliumok egyik központi eseménye. Közvetlenül azután, hogy az apostolok Messiásnak ismerték el az Urat, megmondta nekik, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia a halálból.
Belerendül az ember lelke, ha maga elé képzeli az evangéliumok tudósítását. Látjuk Galileában a Tábor-hegyet, hova felment három kedves tanítványával Szent Urunk, hogy azok részesei lehessenek a teljesség beteljesedésének.
Megrendülve nézi Péter, János és Jakab,amikor Jézus imádkozni kezd.
„IMÁDKOZÁS KÖZBEN ARCKIFEJEZÉSE ELVÁLTOZOTT, ÉS RUHÁJA FEHÉREN TÜNDÖKLÖTT”

1. E bibliai igéket olvasta egykor a világhírű dán festő Carl Heinrich Bloch, – és a teljességet fedezte fel benne, – akinek képeit még az állványról nedvesen vitték a koppenhágai Nemzeti Múzeumba és életét tette fel Jézus élerének bemutatására. Nézzük meg a nyitóképen!
2. Raffaello művei a Vatikán legféltettebb kincsei között vannak számontartva és feljegyezték, hogy élete egyik legnagyobb alkotása Jézus Színeváltozása című zseniális alkotása: Nézzük meg a nyitóképen!
3. II. András magyar király és Merániai Gertrúd öt csodás gyermeke közül Erzsébet volt az, aki életének rövid 28 esztendeje alatt annyi jót cselekedett, hogy a németek kérték szentté avatását Marburgi sírja fölött.
Halála után öt hónappal IX. Gergely pápa teljesíti a kérést, mert mindenben megfelelt a vatikáni törvényeknek.
Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza egész Európában példátlan: SÁROSPATAK MAGYARORSZÁG VIRÁGÁNAK nevezi.
Kenyeret osztott kosarából a szegényeknek, mely egy gondolattól rózsává változott. Nézzük meg nyitóképen!

Az apostolok a színeváltozásban Isten Országa dicsőségét látják, amely a maga fenségében van jelen Krisztus személyében. A kolosséi levél Pál apostoli himnusza, csodája és látása teljesedik be szemük láttára :
„TETSZETT AZ EGÉSZ TELJESSÉGNEK, HOGY BENNE LAKJÉK”
Megjelenik a hegyen az Ószövetség teljessége: MÓZES A TÖRVÉNY, ILLÉS PRÓFÉTA PEDIG A PRÓFÉTASÁG KÉPVISELETÉBEN.
Felhő ereszkedik alá közben és megszólal a mennyben a TEREMTŐ ATYA ISTEN: „EZ AZ ÉN SZERETETT FIAM, AKIT KIVÁLASZTOTTAM, ŐT HALLGASSÁTOK” /Lk.9:35/ A keresztség szent sákramentumának szimbóluma új megerősítést nyer Istentől.
Hódol az Ótestamentum az Újtestamentum előtt. Manifesztáció, átváltozás himnuszba öltöztetve.
Gondoljunk bele, mit tettünk volna ott? – hol egy helyen áll:
MÓZES a próféta! ILLÉS a próféta! JÉZUS a Megváltó! PÉTER az apostol! JÁNOS az apostol! JAKAB az apostol!
Ennyi jön ki Péter apostol száján: „MESTER, JÓ NÉKÜNK ITT LENNÜNK”

Egy irodalomtörténész írta Petőfiről: Petőfi örökre itt van.
Az alföld szeretetében, március idusában, Pató Pál hely ráérünk arra még-ben, Minek nevezzelek? szerelmi lírájában, édesanyja szeretetében, apja tiszteletében, István öccse féltésében, Júlia hűségében, kisfia fejlődésében,
A füstbe ment terv szentségében, Feltámadott a tenger magyarjainak lobogásában, Itt van az ősz, itt van újra természeti lírájában.
Istenünkben, hitünkben, szabadságunkban, könnyeinkben, ünnepeinkben, győzelmünkben, vereségeinkben, koldusban, királyban, Európában és a kisari Tisza-partban, anyánkban, apánkban, testvérünkben, szerelmünkben.
Mondjuk mi is Péter apostollal:
Ott, és csak ott jó lennünk, ahol szeretnek. Ez pedig csak Isten közelségében lehetséges.

Egy pillantás, egy villanás és már nem látjuk Mózest és Illést.
A jelenések nagyszerű befejezése és mély értelmű foglalata: Jézust egyedül találták!
A költő-vétesz Ady egy egész vers-ciklust szentelt e kápráztató jelenetnek beszélhetetlen ábrázolására:
Az Illés szekerén. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán színművész halhatatlan szavalatával!

A teljességes csoda múltával lejöttek a hegyről és hallgattak. Az a Péter apostol, akire az ANYASZENTEGYHÁZ világát építette fel Jézus. Az a János apostol,aki a leghűbb tanítványa volt Jézusnak és tudása szeretete mélységével és magasságával volt csak mérhető. Az a Jakab apostol, akinek gyakorlati tanítása a világ erkölcsi rendjének példája kell legyen. A megrendüléstől, az átélt látomástól, a színről-színre látástól szinte megnémultak.
Hitünk szerint ez vár reánk is!
Reményik Sándor az erdélyi líra apostola egy versben tesz bizonyságot a látomásról. Lefele menet. Olvassuk el!

Reményik Sándor„Elváltozék…” Köntöse, mint a hó.
Olyan szép, hogy már-már félelmetes,
Mégis: a hegyen lakni Vele jó.
Maradni: örök fészket rakni volna jó.
De nem lehet. Már sáppad a csoda,
Az út megint a völgybe lehalad.
Jézus a völgyben is Jézus marad.
De jaj nekünk!
Akik a völgybe Vele lemegyünk,
Megszabadított szemű hegy-lakók
Csak egy-egy csoda-percig lehetünk.
Elfelejtjük az elsápadt csodát.
És lenn, a gomolygó völgyi borúban,
Az emberben, a szürke-szomorúban
Nem látjuk többé az Isten fiát.

Testvérem, társam, embernek fia.
Igaz: a hegyen nem maradhatunk.
Igaz: a völgyben más az alakunk,
Nekünk lényegünk, hogy szürkék vagyunk.
Botránkozásul vagyok neked én
És botránkozásul vagy te nekem,
Mégis: legyen nekünk vigasztalás,
Legyen nekünk elég a kegyelem:
Hogy láttuk egymás fényes arculatját,
Hogy láttuk egymást Vele – a Hegyen.

Kolozsvár, 1931. február 22.

Jelenleg a római katholikus egyház augusztus 6-án ünnepli, az Úr színeváltozását. Hivatalos ünneppé III. Kallixtusz pápa emelte a nándorfehérvári diadal hálaemlékezetéül. Az egész teremtett világ végső virágzását és gyümölcsökben bővelkedő voltát jelenti Isten örökké tartó Országának paradicsomában, ahol minden átalakul majd az Úr dicsősége által.
Az Omega zenekar szakrális látása egy dalban mondja el az átváltozást. Metamorphosis Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 5.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
hittansuli.hu
karpatalja.ma

„De mivel az Isten mind e mai napig megsegített” /Ap. Cselekedetei 26:22/

0

Festetics kastély
Festetics kastély és a Helikon Kastélymúzem

Magyar Testvéreim!
1956. október 24-én a nagyváradi Klasszikus Magyar Líceum tanára az órarend szerint belépett az osztályterembe, a diákok csöndben felállva üdvözölték. Egészen különös volt az arca, soha nem látták ilyennek.
Hosszan nézte kedves diákjait, majd sokára megszólalt, könnyeivel küzdve:
„MA NEM EBBŐL A KÖNYVBŐL TANULUNK, – tette félre Románia történelme tankönyvet a tanár úr –, MA A SZOMSZÉDBAN TESTVÉREINK VÉRREL ÍRJÁK A TÖRTÉNELMET, RÁJUK EMLÉKEZÜNK, ÉRTÜK IMÁDKOZUNK” Nagy árat fizetett tettéért a bátor tanár. Elnyelte a román kommunizmus börtöne.

Pünkösd után az Apostolok Cselekedeti könyvet olvastuk, mely mintegy ötödik evangéliumként folytatja azt a páratlan áldozatos, hősiesen bátor és tiszta evangéliumi szeretettől áthatott missziói munkát, melyet Jézus Krisztus legjobb tanítványai visznek tovább immár apostolként a föld végső határáig. A két főapostol Péter és Pál, kik a szenvedő, vándorló, vértanú egyház legáldottabb mártírjai.
A teljes 26. fejezet írja le Szent Pál apostol beszédét Agrippa király előtt. A pillanat történelmi. A legnagyobb apostol nyugatra indul a Szentföldről, hogy utolsó missziói útján vigye szívében Szent Urának minden tanítását Kis-Ázsián át Európába, hogy Rómában majd Néró elé állhasson.
Palesztina királya a Rómához hű zsidó Agrippa és udvara figyelmesen hallgatja az apostol megrázó beszédét. Elmondja, hogy valaha ő is üldözte a keresztyéneket és Jézust, de találkozott vele a damaszkuszi úton, megtért és leghűbb követője lett. Fesztuszt az államigazgatás nagy emberét lenyűgözi a páratlan tudással, logikával, szenvedéllyel beszélő apostol. Zavarában annyit mond: „A nagy tudomány megbolondított Pál”.
Agrippa király lelke mélyéig megrendülve ennyit tud mondani: „Hamarosan meggyőzöl és keresztyénné teszel”.
Szent Pál apostol mintegy summázza életművét, az általa alapított és látogatott gyülekezetek sorát még egyszer imádságos szeretettel viszi az angyalok közösségében az Úr elé. 13 levelét az Evangéliumok mellé helyezi, hogy majd az eljövendő ezredévek millió hívői belőle épüljenek.
Beszélhetetlen szenvedései,megaláztatásai, gyötrelmei már a múlté.
Ennyi maradt, ami a legfontosabb, de ez megmarad az Örökkévalóságig: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!

Igy gondolta, élte, imádkozta, hitte és cselekedte az élet felvirágoztatását 1739-ben a horvát származású Festetics család is Keszthelyen, hol Európában elsőként mezőgazdasági egyetemet, világhírű könyvtárat, gyógyszer és orvosi kutatásokat végző intézetet hoznak létre. A közjóért templomokat és iskolákat emelnek, a művészetet a tudományt és a politikát a nemzet szolgálatának tekintik. Kazinczy, Berzsenyi, Csokonai látogatásával és biblikus életművével emeli a kastély, a múzeum,a könyvtár fényét. A Keszthelyi Helikon Európa legragyogóbb kulturális öröksége ma is.
Az ott élők hitvallása volt: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!
Nézzük meg a nyitóképen!

Agrippa király majdnem keresztyénné lett,ha még tovább hallgatja az apostolt, ma lehet az ő szobra állna Fesztusszal párban egy templom vagy iskola bejárata előtt, mint Zilahon Ady és Goga szobrai.
De ők nem voltak hűek és következetesek.
Hamvas Béla leírta, hogy a fény csak akkor válik áldássá, ha másnak is adunk. Ők maguknak akartak mindent. A láthatatlan történet Hallgassuk meg Papp Lajos professzor előadásában.

Egy híres francia irodalomtudós arra tette fel az életét, hogy megfejtse: mitől megfejthetetlen a magyar nyelv és irodalom? Fordította a nyugatosokat, Adyt, Illyés Gyulát de hasztalan. Valaki azt mondta neki: ezt a nyelvet nem lehet megtanulni, annak kell születni. Ennek a népnek azért van annyi tehetsége, mert lelkében közel áll Istenhez.
Legjobbjai követik az Írást, fohászkodnak és kegyelmet nyernek. A magyar néplélek tanítani, nevelni, oktatni, segíteni, példát mutatni szeret. A másik megsemmisítése, kirablása, gyarmatosítása soha nem volt sajátja.
ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!! A csúcsai presbiter Ady egy szépséges verse Csinszkához a vészterhes 1915.évben visszanéz e régi páli igére,hol a tét élet vagy halál, megmaradás vagy elpusztulás egyéni és közösségi életünkre nézve.
Cifra szűrömmel betakarva. Olvassuk el!

Ady Endre(Kicsi Csinszkámnak küldöm.)

Szerettem volna, hogyha untat
Bolondulása a földnek,
Ez a nagy vér-lakodalom,
Cifra szűrömmel betakarni
Vihar elől magunkat.

Be jónak indult ez a játék,
D közben szinte mi kedvünkért
Kitört az égi háború,
Fájva, sivítva és cikkázva
Átok ez vagy ajándék?

Küldöm a szivemet szivedre
Óráiban borzalomnak,
Hátha mégis odatalál
Ahol egyetlen helyet kaphat
Hol tán mégis pihenne.

Be, nagyon rettent ez a várás
Be, méltatlan is a mi sorsunk;
Tépett és véres milliók,
Két szép ember kiket roszkor vett
Elő a megkívánás.

Nehézségeken, próbákon, csalódásokon, betegségen,gyászon átment emberek szokták mondani egy élet keresztjét hordozva: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!
Erre az élettörténetre tekint sok nagy próféta, az apostoli szolgálat, az egyháztörténet és nemzetünk tapasztalata.
Ez maga a valóság, hiszen segítsége nélkül már elmerültünk volna az atlantiszi mélyben a népek tengerében.
Hívjátok segítségül az Ő nevét, mutassuk meg a közönyös világnak újra és újra hogy van megmaradás és lesz felemelkedés. Ahogy egy zászlón láttam: Borúra derű. Vagy voltunk, vagyunk, leszünk.
„Mutassuk meg mennyit ér, a belőlünk kisarjadt vér.” Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát magyarul, majd az angol nyelvű változatát a dalnak.
Gratulálunk a munkához bízva abban, hogy a közöny falát segít bontani a nemzetközi nyelv, közelebb hozva népünkhöz más népek fiait.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 29.

A képek forrásai:
citadellatopevent.hu
ekor-lap.hu

Mert Ő mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” / Ap. Cselekedetei 20:35/

0

Tiszadob Andrássy kastély

Tiszadob, Andrássy kastély, épült 1880 és 1885 között

Magyar Testvéreim!
A tragikus sorsú Radnóti Miklós drámai mélységű verssorai visszanéznek a Biblia szenvedő hithőseire, akiknek élete tükrében saját arcát látta viszont.

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod
ez volt a múlt, emez a vad jelen
hordozd szívedben. Éld e rossz világot”
/Nem bírta hát/

Szent Pál apostol szívét Efézusban kötötte láncra az emlékezés, mikor búcsúznia kell a gyülekezettől, annak véneitől, vagyis a presbitériumtól. Hajszolt, üldözött, hányatott életének legtöbb idejét ebben a városban töltötte a szolgálat rendjén. Mindig fáj az elszakadás, mikor egy szeretett, megszokott közösségtől kell elszakadni. Sok lelkipásztor átélte már, mikor jön az áthelyezésről szóló fellebbezhetetlen utasítás a püspöktől. Munkája a régi missziói mezőkön be van fejezve, új aratásba kell indulni.
Alázattal, könnyek között és megpróbáltatások között égtem Krisztusért és értetek. Isten kegyelmének evangéliumát szóltam zsidók, görögök és pogányok között.
Senkitől semmit el nem vettem, nem kívántam a másét, sőt két kezem kemény munkájával még segítettem is az erőtleneket.
Az én életem nem számít, rövidesen feláldoztatom Rómában a hibbant Néró oltárán Krisztusért, de titeket a Szent Lélek kiválasztott az Ő Egyházának legeltetésére, reátok bízta a nyájat, melyet én többé nem látok.
Nem bírták tovább hallgatni az apostolt, leborultak előtte és sírva ölelték át minden jóságáért melyet értük tett!!

Még annyit mondott nekik Szent Pál apostol, Krisztus Urunkat idézve: „NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI”

A világ nem érti ezt az Igét, mert nem kapta meg az Igazság Lelkét. A világ, a Mammon, az önzés, az én-központúság csak kapni akar és soha sem adni. Mindent, gyorsan és lehetőleg azonnal. Igy volt ezzel sok önző és gazdag ember, azonban egyszer csak történik valami.
Steve Jobs a világ egyik leggazdagabb embere volt, az Apple vállalat alapítója és vezetője. Élete utolsó napjain írta:
„Az üzleti világban elértem a siker csúcsát. Ugyanakkor munkámtól eltekintve kevés öröm ért. Felismerem, hogy mindaz a gazdagság és elismerés, amire annyira büszke voltam egész életemben, elhalványul és jelentéktelenné válik, ahogy közeledik a halál. A sötétségben látom az életben tartó gépek zöld fényeit… Most már tudom, amikor elegendő vagyont halmoztunk fel, mely élethosszig kitart, más dolgokat kellene keresnünk, amelyeknek nincs köze a vagyonhoz. AMIT MAGAMMAL VIHETEK, AZ CSAK A SZERETET ÁLTAL KIVÁLTOTT EMLÉKEK. GONDOSAN ŐRIZD A SZERETETET A CSALÁDODÉRT, A HÁZASTÁRSADÉRT, A BARÁTAIDÉRT”

De Istennek legyen hála, sokunknak égett lelkébe Jézus tanítása, az apostol kedves idézete:
NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI.
Így hitt, élt és cselekedett egykor gróf Andrássy Gyula is, aki 1880-1885 között felépíttette hazánk egyik legszebb kastélyát Tiszadobon Erzsébet királyné tiszteletére, akit a Habsburg gyűlölet gyorsan magyarrá tett.
Fidelitate et Fortitudine (Hűségért és bátorságért) Nézzük meg a nyitóképen

A csíkszentkirályi és a krasznahorkai Andrássy család egy régi székely család, mely a honfoglaló magyarok egyik vezérének leszármazottja. Századokon át naponta térdre borulva imádkoztak erdőn-mezőn, kápolnában-belső szobában, mindig másokért, mindig a családért, mindig a nemzetért. Címerük, hitvallásuk évezredek egén húzott fénycsóvát, melynek fénye bevilágította a napsugaras nyugatot Szentpétervártól Katalóniáig.
Ők elkerülték Steve Jobs útvesztését.
Krasznahorka és az Andrássy nemzetség. Nézzük meg a kisfilmet!

Tanítják a zene tudósai, hogy három hangszer egészen egyedül állóan, specifikusan magyar hangszer.
A néplélek alkotása, mely leghűebben fejezi ki beszélhetetlen gazdag nyelvi és érzelem világunkat.
Nem lehet e dolgozat témája, hogy azt fejtegessük, miért nem egyetemes hangszer? a TÁROGATÓ,
a CIMBALOM, és a CITERA! NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI!
Krasznahorka büszke vára a kuruc-király Thököly és Rákóczi kedvelt vidéke, hol még ma is sokak szerint éjjelente felsír a tárogató, ha a legnagyobb magyar Kassáról arra jár imádkozni népéért.

Gázsa – Erdélyi cimbalom zene. Hallgassuk meg!

Tücsök citera zenekar: Bihari népdalok Hallgassuk meg!

NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI!
Imádkozta az Igét egy szegény szülő Nagybánya mellett 1650-ben és Isten kegyelméből olyan gyermeket kaptak, aki egy egész világnak mutatta fel a legszebb metszésű aranyos Bibliát, melyhez foghatót nem látott és nem olvasott addig sem az egyház sem a világ. Valaki azt mondta, hogy ilyen csoda csak a mennyben készülhetett, hiszen a testté lett Ige teljesen azonos a kijelentett és írott Igével, melyet bearanyoz a NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY.
Misztótfalusi Kis Miklós 30 évesen érkezik Hollandiába, hol elképesztő szorgalmával, alázatával, tehetségével a betűmetszést és könyvnyomtatást olyan magasságba emeli, aminek nincs párja a művelt világban.

Misztófalusi Kis Miklós Aranyos Biblia

Misztófalusi Kis Miklós                             Amsterdami (aranyos) Biblia

Saját költségén kinyomtat 3500 db. ARANYOS BIBLIÁT AMSZTERDAMBAN, majd szétossza!!
Hazatérve Kolozsvárra, ajtaja előtt sorakozik megrendelésért esdekelve: ANGLIA, SVÉDORSZÁG, SVÁJC, NÉMETORSZÁG, LENGYELORSZÁG, HOLLANDIA, VATIKÁN, OROSZORSZÁG egyházi és világi előkelősége. Lobogó zsenije 52 éves korára hamvadt el az emberfeletti munkában.
Áldott életének nagysága előtt Pápai Páriz Ferenc egy verssel tisztelgett, mi is ezt tesszük, Istennek adva hálát
MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS önzetlen életéért:

„Mindenféle nyelvben és minden formában
Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban
Úgy járt vala tudós keze az acélban
Mint másnak a könnyen engedő viaszban”

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 22.

A képek forrása:
sokszinuvide.24.hu
webvidek.ro
sk-szeged.hu

„Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösséggé légy a föld végső határáig” /Ap. Cselekedetei 13:47/

0

Algyógyi körtemplomA nyitóképen látható Hunyad megye, Algyógy, Magyar Református körtemplom

Magyar Testvéreim!
A történetírás a maga fejlődésének minden fokán gyakorolta azt, hogy kiemelkedő emberek tetteit feljegyezze az utókor számára. A krónikás, a históriás figyelő szemének hű tekintetét a forrás eredőjére fordította, mint egykoron a fáraó írnoka, vagy Munkácsy Miltonjának Évája.
Érthető tehát, hogy az ősgyülekezet legkiemelkedőbb embereinek tetteiről szóló történeti művet nemsokára Praxeis
Apostolonnak nevezték.
A MISSZIÓ KERESZTYÉN HŐSKÖLTEMÉNYÉT HAT LÁNGLELKŰ APOSTOL VESZI A VÁLLÁRA ÉS INDUL EL KRISZTUS URUNK IGÁJÁNAK FENSÉGES TERHÉVEL A FÖLD VÉGSŐ HATÁRÁIG:
LUKÁCS evangélista, BARNABÁS, SZENT PÁL apostol, SZENT JÁNOS apostol, MÁRK evangélista és SZENT PÉTER apostol.

Hitvallásukat Szent Pál apostol így fogalmazta meg alapigénkben:
„Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösséggé légy a föld végső határáig” (13:47. v.)
De mi is áll ebben a parancsban? Pál és Barnabás kimondták a nagy igét: „Amikor meglátták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel és káromolva ellene mondtak Pál beszédének.
Ekkor Pál és Barnabás bátran azt mondta: Először nektek kellett hirdetnünk az Isten Igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk.” /13:45-46. v./

A népek fiai (pogányok) örvendeztek, magasztalták az Úr igéjét, mindnyájan hívőkké lettek. Szívükbe zárták az apostolok tanítását, megkeresztelkedtek és megszentelt életükkel példát mutatnak máig.
Annyira, hogy áldott eleink még településüknek is Gyógyít nevet adtak,hol római kori téglákból körtemplomot építettek az Úr dicsőségére,ma még 27 magyar református lélek küzd a strázsán.
Nézzük meg a nyitóképet!

Erdély és Moldva határán fut a kis Szeret-patak, melynek neve GYÓGYÍTÓ SZERETETKÉNT őrzi KÁRPÁT-HAZA keleti határát, Gyimesbükköt. Trianon átka megtanította velünk, hogy a Csonka-Hon keleti határa Zajta lett, ami addig az ország közepének számított. Az emberi gonoszság végállomásnak szánta,hiszen a Fehérgyarmat–Szatmárnémeti vonalon a román testvérek voltak kedvesek felszedni a síneket a román oldalon a második háború után.

Zajta temploma

Szegény kicsi 450 lelkes Zajtát a határt húzó román-cseh-japán(!)  hóhér Romániához csapta, amit rögtön észlelt vitéz GAÁL LAJOS iskolaigazgató, kántor-tanító!! Kitartásának, lelki erejének és diplomáciai fáradozásának köszönhetően a LEGHŰSÉGESEBB FALU 30 nap után visszakerült Magyarországhoz.
Sopron, Balassagyarmat, Zajta legalább megmenekült. Köszönjük a KÁRPÁTIA zenekarnak, hogy méltó emléket állított a korabeli hősöknek. Rongyos gárda – Civitas Fortissima. Hallgassuk meg a két dalt!

Világossággá teszlek, hogy üdvösséggé légy, – mondta Szent Urunk Szent Pál apostolnak. A beteljesedett prófécia hálaadásra indította a hívő lelkeket, mely himnusszá nemesedik egy közösség ajkán:

„Mária ragyogó ékesség
Egyetlen igen a földön.
Egyedül tiszta és egyedül jó.
Istenhez egyedül méltó”

Mária hozzád száll imánk. Hallgassuk meg!

A legendás MÁRTON ÁRON (Csíkszentdomokos 1896-1980) a harisnyás székely püspök a lelkiismeret apostolaként pappá szentelése után Trianon gyászával a szívében ezt mondta:
Márton Áron püspök úr„Hitünk parancsa az, hogy a templomon kívül is testvérek maradjunk, egymás sorsa iránt érdeklődjünk és egymás terhét kölcsönös megértéssel hordozzuk.”
Világosság és üdvösség volt népe javára, hiszen a kisebbségben szenvedők jogaiért küzdötte végig életét.
16 év a román kommunizmus börtöneiben sem tudta megtörni.
Ezt mondta egyszer: „A nép is olyan mint a gyermek: tettekből ért”. Tudta MÁRTON ÁRON katholikus püspök, amit HEGEDÜS LÓRÁNT református püspök így fogalmazott meg:
„Ma egy lerontott, megsemmisítésre ítélt természetben él egy veszélyeztetett emberiség, egy mellőzötten hatástalan egyházzal, egy számára értelmetlenné váló világmindenség rendjében.
Isten mégis elibénk tárja a megdicsőült mindenség-egyház-emberiség és természet látomását, hogy lássuk: Ő ezeknek kárhozatán át is végbeviszi teljes megdicsőítő és üdvözítő munkáját”

MÓNUS JÓZSEF, a Farkas dicső múltunk legendás jelenkor harcosa, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat kitüntetettje legyőzte a világot és meggyőzte a megkötöző kételkedőket, hogy „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”

Mónus József íjász

A föld végső határán is tudják, hogy a dobogó legfelső fokán magyar és székely zászló fog lobogni az idők végezetéig.
Ezt nyilatkozta Törökországban: „De harcosaim, a nyílvesszőim, amikor elindultak a messzeség felé, tudták, hogy egy nemzetért küzdenek”.
Tiszteletére és a vizes világbajnokság küzdő harcosai sikerének szóljon a Vágtázó Csodaszarvas dala: Hunok csatája!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 15.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mindszentyalapitvany.hu
tortenelemportal.hu

„Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, hiszen a lelket nem tudják megölni” /Máté evangéliuma 10:28/

0

Munkácsy Mihály: Honfoglalás

A nyitókép Munkácsy Mihály: Honfoglalás című festménye, mely az Oszágházban látható

Magyar Testvéreim!
Szent Urunk Jézus Krisztus rendkívül mély benyomást tett az emberekre. Özönlöttek hozzá gyógyulni, tanulni és vigasztalódni. Ebben az igeszakaszban bepillantást nyerhetünk drága Lelkének érzelmi világába.
A Biblia így írja: „megindult lelkében a tömeget látva” – édes anyanyelvünk így is értheti: „belesajdult a szíve a tömeget látva”.
A magyar nyelv az Ige nyelve, mondja Sir John Bowring angol tudós, aki száz nyelven beszélt. „Ezt a nyelvet beszéli az igazi „Ars Hungarica, melyet beszélni magyarnak kötelesség, idegennek pedig dicsőség” - mondja Ravasz László és Prohászka Ottokár a letűnt század két lánglelkű magyar prófétája.
Münchenben az Akadémián festette meg MUNKÁCSY MIHÁLY a világ legnagyobb festőművésze a Húsvéti locsolkodás című képét mire a nyers német kritika így illette: „Ilyen vadak a magyarok, hogy vödörből hideg vízzel öntik le a leányokat”? Válasz: „Az népem a legjobb lelkű nép a világon, tisztasága és szeretete húsvétkor a legnagyobb”.
Ez a gondolat vezérelte a fénylő csillagot, mikor a nyitóképen látható HONFOGLALÁS című monumentális alkotás egyik modelljének az írófejedelem JÓKAI MÓRT kérte fel. Azt akarta kifejezni, hogy a legendásan szép arcú író mintegy ábrázolja ki a honfoglaló magyarság tisztaságát és jó szándékát, ellentétben a vad ázsiai horda mítosszal.

Nemeskürty István tanár úr és a Kormorán zenekar dalát Demjén Ferenc énekli. Honfoglalás. Hallgassuk meg!

A történetírás sokáig nem a jelentőségéhez mérten kezelte az 1110 éve 907. július 4-8-án a magyar törzsszövetség valamint az egyesített keleti frank és bajor hadak között a pápa támogatásával Pozsony mellett lezajlott csatát.
A Kárpát-medencében letelepedett magyarság első nagy honvédő háborújának is tekinthetjük, ekkor megszilárdította és véglegessé tette ÁRPÁD – NAGYFEJEDELEM művét a HONFOGLALÁST.
„Decretum: Ugros eliminandos esse” – Rendelet, hogy a MAGYAROK KIIRTASSANAK!!!
De ott állott a százezernyi rabló hordával szemben a bizánciak szerint: MEGASZ ARCHON a nyugatiak szerint: MAGNUS DOMINUS
Ott volt jobbján öt fia és a SZENTHÁROMSÁG leghűbb szövetségese: a MAGYAROK NAGYASSZONYA!
A bal parti sereget a fővezér Luitpold őrgróf, a jobb parton előrenyomuló csapatokat pedig Theotmár salzburgi érsek vezette.
A sereg utánpótlását Sieghardt gróf dunai flottája biztosította. Az egyesített európai hadtesteket a magyar hadvezetés becsalta egy szűk medencébe, ott menekülést színlelt, majd körbefogva egy hetes öldöklő küzdelemben egészen Ennsburgig kergette vissza.
A világraszóló pozsonyi győzelem végleg megerősítette a MAGYAR NAGYFEJEDELEMSÉG hatalmi helyzetét és európai nagyhatalommá válhattunk. Jó száz esztendőn keresztül nem merte idegen hódító a lábát földjeinkre tenni.
A katonai akadémiákon fő tantárgyként oktatják ma is a szárazföldi, vízi és erődítmény elleni hadviselés technikáját, melyet dicső eleink mutattak fel először a világnak.

Árpád Nagyfejedelem és három fia életét áldozta a hazáért a csatában Emlékükre hallgassuk meg Juhász Gyula hitvallásos versét Bács Ferenc színművész nagyszerű előadásában: Vértanúink!

Beteljesedett Szent Urunk prófétai tanítása: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, hiszen a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a gyehennában”
/Máté apostol evangéliuma 10:28/ Bármily veszedelmes vállalkozás is, nem szabad félni az emberektől.
De mély Isten-félő hittel kell menekülni az Úrhoz a veszedelemben, mint tette ezt a zsoltáros Dávid király:

„Uram, Istenem, hozzád menekülök!
Szabadíts meg üldözőimtől,
és ments meg engem,
hogy szét ne tépjenek, mint az oroszlán,
szét ne szaggassanak menthetetlenül.”
(7. Zsoltár 2. 3. v.)

Ma a félelem reneszánszát éljük és egész iparágak épülnek erre. A lelkünkre leselkedő gonosztól féljünk leginkább.
Isten felsége, szentsége és igazsága olyan valóság, amely előtt a hívő csak Jézusba fogózva állhat meg.
(119. Zsoltár 120. v.)

„Mert attól még, hogy holnap meg kell halnunk, ma ajándék a föld és ég” – vallja az Omega zenekar Oratóriuma. Megváltott életünk győzedelmes élet, hol már nem akarják megölni a testet és a lelket, mert nincs hatalmuk fölöttünk. Szent Urunk áldott jobbján „éldegélünk üldögélünk rózsalevélkéken” (Dsida Jenő) Egy új nap a teremtésben. Hallgassuk meg!

Dicső nagy eleink egészen emberi és esendő gondolatát öntötte fenséges versbe a nyugat nemzedékének költőkirálya Juhász Gyula, mikor századok után felkél a föld alól Árpád fejedelem, Szent László király, Rákóczi fejedelem, Petőfi Sándor, Horthy kormányzó és talál e még hitet e földön? És talál e még hazát e földön?
Juhász Gyula versét énekli áldott emlékű Főtiszteletű prof. Dr. Hegedüs Lóránt püspök úr leánya Zsuzsanna.

Prof. Dr. Hegedűs Lóránt püspök

Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a Család minden tagjának nemzetmentő missziójáért. Zsuzsanna művészi szopránja vigasztalja szívünket, pásztori szolgálata Lóránttal dicsőítse a Seregek Urát.
Juhász Gyula – Buday Dénes – Hegedüs Zsuzsanna: Szeretnék néha visszajönni még. Hallgassuk meg!

„Szeretnék néha visszajönni még, ha innen majd a föld alá megyek. Feledni nem könnyű a föld izét. A csillagot fönt és a felleget. Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk.
Csak meg nézném, hogy kék e még az ég? És van e még magyar dal Váradon? Csak meghallgatnám, sír e a szegény? Világ árváját sorsa veri még.”

A győzedelmes pozsonyi csata és Árpád fejedelem emlékét áldja a magyar emlékezet tiszta szeretete.
Kárpátia zenekar: Árpád apánk Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes

Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 8.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
imagestore1.blogger.hu

„Az Egyház eközben épült, az Úr félelmében járt, és a Szentélek segítségével számban is gyarapodott” /Ap. Cselekedetei 9:31/

0

Péter és Pál apostolok a csíksomlyói templom oltárán(A nyitóképen Péter és Pál apostolok, a csíksomlyói templom oltárán)

Magyar Testvéreim!
Boldogok voltak az angyalok e különös napon a mennyben, hiszen a Szentháromság titkos tanácsvégzése kijelölte az Anyaszentegyház zarándok útját és a misszióhoz megtalálták a méltó apostolokat.
Valóban méltó és igazságos, hogy Péter az apostolfejedelem és Pál a népek térítő apostola egyaránt kiemelt helyet kapjanak a Bibliában, a misszióban, az oltárnál, a szívünkben, a naptárban.
Péter az Egyház sziklaalapja. Jézustól kapott hatalmát az oldás és kötés, illetve a kulcsok jelképezik. Az Úr maga jelölte meg őt Kéfás névvel. Megbízatása a Szentföldről kivezette az akkori világbirodalom fővárosába, ahol megszületett a vértanúk egyháza.
Szent Péter apostol nem elvont fejtegetéseket mond, nem dogmatikát vagy történelmet tanít, hanem rámutat Isten nagy tetteire. A beszéd hatása éppen olyan csodálatos, mint maga a beszéd, mert az maga az EVANGÉLIUM.
A magyar néphagyományban is feltűnik alakja: vallásos mondáink egyik legfőbb hőse a gyarlóságaiban, de jóravalóságában annyira emberi Péter, aki Urával a földön a világ népei között vándorol.

Boldog angyalokról tesz bizonyságot az Omega zenekar oratóriumi műve. Hallgassuk meg!

Szent Pál apostol rendkívüli képességekkel született. Testben gyönge, valami örökletes betegséget hordozott.
De csodálatos a felfogó képességének frissessége, elvonó ereje, egyetemes pillantása. Lelkének képgazdagsága elemi erővel árad, s kifejezése külön nyelvet és élő retorikát teremt. Betetőzi intellektusa nagyszerű képességeit páratlan erejű intuíciója0, mely egy új gondolatrendszert teremt.
Elmondhatjuk: ha Szent Péter apostol maga az Evangélium, Szent Pál apostol maga a THEOLOGIA TUDOMÁNYA
A hagyomány szerint Kr. u. 67-ben ugyanazon napon, vagyis június 29-én halt vértanúságot Rómában ÁLDOTT URUNK KÉT SZENTJE: PÉTER és PÁL
A nagy lengyel író megírta, hogy már azon a napon megértette Róma és az Egyház, hogy a világ igazi ura nem a cézárok, hanem Jézus és az ő apostolai, hiszen néki adatott minden hatalom mennyen és földön.
A mártírok vére magvetés és beteljesedik az eschatonban: In hoc signo vinces! Vagyis: E jelben győzni fogsz!
Senki nem születik szentnek, hanem azzá válik, mondotta valaki. Azért voltak boldogok az angyalok, mert tudták, látták és tapasztalták, hogy az Egyház épül, követői az Úr félelmében járnak és számban is gyarapodnak.

Péter Pálkor megpendül a kasza és a régiségben még úgy volt, hogy hívő népünk a lelkipásztorral kivonul az érett búzamezőre, hálát ad az életért majd másnap megkezdődik az aratás nehéz, de szép munkája.
Idén július 1-én is sokan indulnak a határba, majd BOLDOGASSZONY ANYÁNK látására a CSIKSOMLYÓI KEGYTEMPLOMBA az oltárhoz, aki mellett láthatjuk a két APOSTOLFEJEDELMET, a mennyben pedig a két magyar SZENT KIRÁLYT.

EZER SZÉKELY LEÁNY napja is ez a hagyományban, melynek látása minket is boldogsággal tölt el. Nézzük meg!

Egyházi és nemzeti ünnepeink azonban sajnos egyre inkább kiüresednek. A szekuralizált Nyugatnak útjában áll a szakrális Kelet. Komoly válságban van az egyházi élet Nyugaton. Németországban az egyik legrégebbi egyházkerület kénytelen bezárni ÖSSZES PLÉBÁNIÁJÁNAK 96 %-át. A müncheni érsekség szemináriumába 1 (!) azaz egy (!) papnövendék jelentkezett, miközben még papíron 1,7 millió hívő van.
Gyakorlatilag a nyugati világot már évtizedek óta LENGYELORSZÁG látja el lelkipásztorokkal. És ennek nem a cölibátus az oka, mielőtt bárki is erre hivatkozna.
Kocsis Fülöp g. katholikus püspök úr döbbenetes erejű interjúban elmondta: 20 év és Európának vége !

Olvassuk el a Németországban dolgozó orvosnő levelét!

A költő-vátesz belenézett a századokba és tudta, hogy mi fog történni. Népét halálosan szerető aggodalma csendül Latinovits Zoltán színművész drámai előadásában.
Ady Endre: Intés az őrzőkhöz. Hallgassuk meg!

Trianon átka elnyeléssel fenyegette az 1000 éves MAGYAR KIRÁLYSÁGOT 1920-ban. Útjában voltunk a világ urainak.
De Isten adott nekünk apostolokat, székely leányokat, költőket, zenészeket és adta a RONGYOS GÁRDÁT, kik megmentették népünknek a hűség városát, példájuk nyomán így kell nekünk is megmenteni a hazát, hogy ne fogyjunk, hanem gyarapodjunk.

Kárpátia zenekar: Rongyos Gárda Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 1.

A képek forrásai:
vandoruton.network.hu

„Krisztust öltöttétek magatokra” /Galata levél 3:27/

0

Szent László király Nagyváradi vár
A nyitó képeken Szent László kirrály (1046-1095) és a Nagyváradi vár látható

Magyar Testvéreim!
Megragadó szépségű és mélységű az a lelkipásztori ragaszkodás, mellyel Szent Pál apostol körülvette a kelta származású és a mai Ankara környékén megtelepedett népet. Harcuk és küzdelmük példa az apostol előtt, hiszen ő maga is végigszenvedte életét a reá törő judaizmus támadása alatt. Nem személyét és apostoli tekintélyét féltette első renden, hanem, – hogy az általa alapított új keresztyén gyülekezetek beolvadnak a zsidóságba és nyomtalanul elvesznek. Magunkra ismerünk e küzdelemben, hiszen a kelták rokonságban álltak szkíta-hun eleinkkel.
DE EZZEL ELVÉSZ MINDAZ, AMIÉRT KRISZTUS JÖTT: A KERESZT NAGY ÁLDOZATA, KRISZTUS VÁLTSÁGHALÁLA, KRISZTUS KIRÁLYSÁGA! ELVÉSZ AZ EVANGÉLIUM, ELVÉSZ A MISSZIÓ. EZ PEDIG AZ ELLENSÉG GYŐZELME.

E győzelmes harcból született meg szép hazánk, a SZENT KORONA földje. Szent Pál apostol szolgálatát mintegy Szent Gellért püspök viszi tovább, mikor ezt mondja: Árpád óta László az első olyan fejedelem, akit az egész nép elfogad, ezért Isten őt rendelte arra, hogy végre megbékéltesse az országot. „TEDD NAGGYÁ, FEJEZD BE, AMI ISTVÁN HALÁLÁVAL FÉLBESZAKADT” – kéri a látomásban megjelent Szent Gellért püspök.
Nézzük meg filmrészletet!

E győzelmes harcból született meg a Galata levél és a Galáciában élő gyülekezet. Benne törte át az Evangélium egyetemessége a zsidó partikularizmust, a kegyelem gondolata a Törvény gondolatát, lett úrrá a hit a cselekedeten, a szellem szabadsága a megkövesedett farizeusi formalizmuson.
Szent Koronája, Szent Királya és a legtöbb Szentje a magyarságnak van, mert szent hitéről vallást téve hitte és vallotta Hitvallásait és az Írásokat.
E győzelmes harcból született meg Árpád-házi Szent László király himnusza. Olvassuk el!

Keresztes vitézek daliás vezére,
Mi árva nemzetünk ékessége, fénye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Jámborság volt élted virágzó erénye,
Szűz Anyánk Szent Fia szívednek reménye.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Az Isten tégedet csodákkal megáldott,
Oh, tekintsd mennyekből e nyomorúságot.
Régi nagy királyunk, dicsőséges László,
Kérünk légy Istennél értünk közbenjáró.

Istentől elforduló világunk ma már alig tudja értelmezni, hogy mekkora volt a tétje Kr. u. az I. században, mikor
KRISZTUST ÖLTÖTTÉK MAGUKRA. Mielőtt eljött a hit a Törvény őrzött bennünket. Tehát a Törvény nevelőnk volt Krisztusig. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve.
Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusban keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra.
E győzelmes harcból született meg az európai kontinens, melynek alapja a görög kultúra, a római jog és keresztyénség, vagyis a szeretet.
A Kormorán zenekar és Varga Miklós éneke tisztelgés az ősi föld minden eredménye és sikere fölött: Vén Európa. Hallgassuk meg!

E győzelmes harcból született meg a Szent László király által alapított Klastrom Váradon, mely ma Európa egyik legszebb műemléke, hordozva közel 1000 esztendő hűségét.
E győzelmes harcból született meg a lutheri és kálvini reformáció, mely lelkiségével és műveltségével a modern világ alapjait vetette meg Európában majd a világban és hazai tudósaink áldozata nyomán természetesen Nagy-Magyarországon is.
Ennek már 500 és 450 esztendeje, mely gazdagon termi gyümölcsét Isten dicsőségére és az emberek javára.

„Te leszel a világ legnagyobb nap-út festője és túl fogod szárnyalni a világot”, – mondotta egy hang a Felvidéki gyógyszerésznek 1880. október 13-án Léván. Látnok és próféta vagy. Bejárod Libanont, Szíriát, Irakot, Egyiptomot, Palesztinát, Itáliát és Németországot. Lángész vagy, hiszen azt mondottad a Vatikánban, hogy jobb képet fogok festeni mint Raffaello. Imádott mestered és kortársad lesz Hollósy Simon, Munkácsy Mihály és Ady Endre. De bomló lángelméd „végighajt ég és föld között bús hazátlanul”, hogy majd éhen halj 100 esztendeje, de égő és örök áldozat lettél mint Bella nővéred a tűzvészben, miközben apád a másét oltotta. Megfested majd azt a képet, mellyel Magyarországot a világtörténelembe iktatod.
E győzelmes harcból született meg jó Csontváry Kosztka Tivadar zarándoklatának Magányos Cédrusa, majd a Baalbek című alkotása, mely a világ legszebb, legnagyobb, legfenségesebb alkotása. A festmény tárgya maga a természet és a történelem. A hun fejedelemről, dicsőséges Attila királyról így vall maga Csontváry:
„mireánk magyarokra, s Attila dicsőségére büszke honfiakra kimondhatatlan értékkel bír az a tudat, hogy ennél a kőnél volt a mi létünk történelmének első felvonása. Ennél a kőnél Attila megrendült bizalommal fordult az Isten segítségéhez, s a segítség jött földrengéssel, római templomok összedőlésével, turul sas hozta pengével, s Attila e világ legnagyobb hadvezérének kinevezésével.”

Csontváry Koszta Tivadar: Naplemente Baalbekben
Csontváry Koszta Tivadar: Naplemente Baalbekben

Szent László királyunk, reformátor atyáink, Csontváry Kosztka Tivadar festőművész emléke előtt Tőkés László püspök úr imájával emlékezzünk: „A nagy magyar király hatalma, küldetése és ereje egyaránt isteni akaratból fakadt. A neki szóló hódolat egyben a Teremtő előtti főhajtás és hitmegvallás. Hinnünk kell, hogy szent királyunk mostani megromlott állapotunkban eme újkori próbás időkben is segítségünkre lehet és segítségünkre siet.”

Pál búcsúzik. Hangját elönti a melegség. Ha már nem láthatják őt a galaták szemtől-szembe, lássák keze írását és a Krisztus bélyeget, melyet hordozott testén, mint a galaták a kelta keresztet életükön.

Kelta keresztKelta kereszt

Ég és föld között, ugye Zsuzsi? Koncz Zsuzsa: Ég és föld között. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. június 24.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu
victorioussurrealism.wordpress.com

„A Lélek gyümölcse pedig” /Galata levél 5:22-23/

0

Csíksomlyó Gyiemsbükk

A nyitó képen Csíksomlyó és a Gyimesbükk

Magyar Testvéreim!
A Szentlélek pünkösdi kitöltése rögtön a kezdetektől gazdagon és hatalmasan teremte a gyümölcsét az egyházban és a világban. A Galaták kelta eredetűek voltak és a mai Ankarában megtelepedve korán találkoznak az Evangélium jó hírével. Pál apostol második missziói útja során jut el hozzájuk és szenvedélyes, harcias, személyes és meleg szívű levélben tanítja őket.
Mi a Lélek gyümölcse? – Olvasunk itt egy felsorolást.
Kilenc gyönyörű kincset sorol egymás után a Szentírás: A LÉLEK GYÜMÖLCSE PEDIG:
SZERETET, ÖRÖM, BÉKESSÉG, TÜRELEM, SZÍVESSÉG, JÓSÁG, HŰSÉG, SZELÍDSÉG, ÖNMEGTARTÓZTATÁS
Gyümölcsöt csinálni nem lehet, a gyümölcs terem. És minden fán pontosan olyan gyümölcs terem, amilyen az a fa.
Ahogyan Krisztus Urunk tanította egy példázatában: „Nem jó fa az, mely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, mely jó gyümölcsöt terem.”

Hívő magyar népünk lelkét korán megérintette Jézus hívó szava. Hallgassuk meg!

Homérosz keserűen írja, hogy a görögök és a rómaiak nem képesek követni filozófusaik utasításait és tanításait.
Antonio Bonfini könnyebb helyzetben van, hiszen neki a magyarokról kell írnia: „A máséra nem vágyakoznak, megelégednek a magukéval. Aranyat, ezüstöt nem kívánnak, egyébként kiegyensúlyozottak, mértékletesek, természettől fogva becsületesek.”

Nekünk költőink vannak és költőink a világirodalom csúcsait ostromolják megszámlálhatatlanul.
Sík Sándor nagy költőnk hitvallásos versét hitvallásos szívvel szavalta el Sinkovits Imre színművész, mely a Lélek mind a kilenc gyümölcsét hordozza. Hallgassuk meg!

Valaki azt mondta egyszer, a világ nem kaphatja meg az igazság Lelkét, „mert nem látja és nem ismeri őt.”
Ez mindennapi tapasztalatunk. Nem egy ismeret hiánya alapvetően, hanem a bűn velejárója. Amit nem lehet a világból megérteni, kitermelni, vagy eltüntetni az Jézus.
A Lélek annyi mint Krisztus, annyi mint szeretet, annyi mint új élet. Mert ami testtől született test az, és ami Lélektől született, lélek az… Isten Országát azok öröklik, akik a Lélek gyümölcsét termik.
Kanizsai DorottyaSokan mondják, hogy első nemzeti tragédiánk Mohács volt. Abban a világban a teljes elesettség állapotában küldött Isten egy Kanizsai Dorottyát, akinek 42 éve maga volt a krisztusi áldozat ékes földi mása.
Stafírunggal segítette a házasulandókat, pénzzel az életet újrakezdőknek, taníttatta a fiatalokat mesterségre és más hivatásra, karitatív munkát végzett az elesettek között. Aztán beszakadt a pokolba az élet. 1526. augusztus 29-én Szulejmán csapatai megsemmisítő vereséget mérnek népünkre.
Kanizsai Dorottya 400 jobbágyával és néhány maradék pappal vigasztal, temet, új magyar életet és feltámadást hirdet a csatamezőn mikor minden veszni látszik a középkori Magyarországon. A Lélektől született élete olyan példa ma is számunkra, mely a legnagyobbak között kér helyet.
Mai világunk cell-ebeket tud példaként állítani a fiatal leányok elé, akiket követni és utánozni illik, majd a semmibe hullani, betöltve ezzel a Sátán törvényét.

Ady Endre üstökös verse hódol Kanizsai Dorottya áldott emléke előtt. Jóság síró vágya. Hallgassuk meg!

A Lélek gyümölcse: egyes számban említi a Biblia mégis kilencet sorol fel. Miért ? – mert egy fürt.
Szükséges újonnan születnetek, tanítja Urunk. A Krisztus-szerinti új ember képes só, világosság és hegyen épült város lenni. Nem lehet más célja, mint népének szeretete és szolgálata.
Trianon gyalázata darabokra szaggatta országát és életét, erre pedig nem lehet más válasza, mint a megmaradás.
Az önsorsrontó és önfeladó menekülésben és hanyatlásban nem tehet mást, mint kiáltja. NEM, NEM, SOHA!
Idei pünkösdünk előre vetíti a magyar feltámadást, mert Isten jeleket adott, a jelekből pedig tudunk olvasni.

Prof. Dr. Papp Lajos szolgálata zárja e heti dolgozatom: Magyar Miatyánk. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. június 17.

A képek forrásai:
hargitamosolyavendeghaz.hu
jakadam.hu

„Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” /Csiksomlyó Salvator-kápolna előtti kereszt felirata/

0

Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor

A nyitóképen a Csiksomlyói Kegytemplom és Kolostor látható

Magyar Testvéreim!

SZENT IDŐBEN SZENT HELYEN A SZENTHÁROMSÁG MEGHÍVÁSÁRA ÉLETÜNK KIVÁLTSÁGOS, KEGYELMI ÁLLAPOTÁVÁ TUD LENNI A KIJELENTETT ÉS BETELJESEDETT ÍRÁS SZERINT AZ IGE IGAZSÁGA: „HA AKKORA HITETEK VOLNA MINT EGY MUSTÁRMAG, EZ A HEGY ODAMENNE ÉS SEMMI SEM VOLNA NEKTEK LEHETETLEN” (Mt.17:20)
Meggyötört és darabokra szakított nemzetünk fiainak és leányainak találkozása 64 év, vagy évszázad után minden képzeletet felülír. Rajtunk kívül ezt senki nem értheti, Isten írta szívünkbe.
64 év után Székely gyors - az első megérkezés. Nézzük meg!

Egy tudós székely atyafi a következő gondolatokat írta le az idei Pünkösd napjáról: „A valószínűség számítás szabályai szerint életünkben egyszer adatik meg, hogy Pünkösd napja egybe essen az ortodox közösség ünnepével és Trianon gyászával. A számok misztikája és törvénye azt üzente: 500 éves a reformáció, 450 éves a csíksomlyói búcsú, melyekre emlékeznünk kell!”
Soha nem volt még jelen Szent László király hermája: most közöttünk volt
Soha nem volt ilyen tiszta és felhőtlen az ég Somlyó fölött: most mennyei kékségben tündökölt
Soha nem jelent meg a Csodaszarvas a Salvator-kápolnánál: most ott állt
Soha nem volt ennyi zarándok Moldvából, Székelyföldről, Erdélyből, Partiumból, Anyaországból, Nagyvilágból
Soha eddig még nem imádkozott és énekelt együtt egymillió magyar hívő

Jöjj Szentlélek, gyere szállj le rám. Reményt hozó fénysugár. Hallgassuk meg!

Csíksomlyó csodálatos tanúságtétele a közös lelkületnek és szellemiségnek. A keresztutak népe keresztaljakba szerveződve vitte élete keresztjét a Napfénybe Öltözött Boldogasszonyhoz, kérve minden szentekkel együtt, hogy könyörögjön életünkért, nemzetünkért, üdvösségünkért Szent Fiánál, a Mi Urunk Jézus Krisztus előtt.
„Áldott vagy az asszonyok között, s áldott a te méhednek gyümölcse Jézus.”
Gyönyörködjünk ennek az igének szépségében és igazságában.
A SZENTHÁROMSÁG VÁLASZTOTTA ŐT GYERTEK LÁTÁSOMRA
SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJÁN GONDOLJUNK ERRE

Köszöntünk Somlyó Szép Csillaga a hívek közösségében Hallgassuk meg!

Boldogságos Szűz Mária az evangéliumokban élete nagy fordulópontján tündököl előttünk kedves engedelmességével, jóságos szívével, tiszta szépségével. Az Úr választja ki és szólítja meg angyalán keresztül melyre Himnusszal felel. Három hónapig tartózkodik Erzsébetnél. A Megváltó Krisztust méhében hordozta, melynek gyümölcse az Üdvözítő Krisztus.
Simeon próféta jövendöl Sorsáról és Szent Fiáról. Egyiptomba menekül a Szent család. 12 évesen a Templomban keresi Áldottját, ki Atyja dolgairól tanítja a bölcseket.
A kánai menyegzőn azt kéri Jézus tanítványaitól, hogy mindenben engedelmeskedjenek neki.
Végig kíséri Szent Fiát földi útján, jóságos szívében hordozza.
Ott áll a kereszt alatt és a bánattól félholtan omlik Szent János apostol karjaiba.
Ott van az emeleti szobában a Pünkösd várásában a tanítványi közösségben.
A Napba öltözött Asszony Ő, kinek mennybevitele a bűn és halál fölötti győzelem teljessége.

TE VAGY FÖLDI ÉLTÜNK - énekli a hívő gyülekezet tiszta áhítattal, a földi Istentisztelet mennyei látásával Hallgassuk meg!

Ezerötszáz éves keresztyénségünk megtartása nem csak vallási, hanem nemzeti ügy is.
A Püspöki Konferencia Elnöke biblikus Igehirdetésében elmondta, hogy hordozzuk a Salvator-kápolna üzenetét.
„Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben”
Ha mustármagnyi hitünk lesz, az képes hegyeke mozgatni és ez így igaz. Legyünk megbocsátók, béküljünk meg és szeressük egymást. A Hargita ölelő szeretetével őrizte a tudás és szeretet népét, jó magyarjait, csángóit és székelyeit, távolról jött jó palócait.
Szent István király Máriának ajánlotta fel az országot és ma azért kell imádkoznunk, hogy Mária Országa újra a szentek földje legyen. Csíksomlyón járva annyi tiszta és jóakaratú emberrel találkozunk mint sehol máshol a világon.
A gyermekek, fiatalok tisztasága egészen egyedülálló. Ez ad reménységet, hogy a Mammon mindeneket pusztító ereje fölött ragyog az egyház és a nemzet tisztasága, mely Igével újra és újra visszaveri a Sátán támadását.
Szentséges Szűz Mária mindezen kiváltságával és nagyszerűségével példaképünk és reménységünk.

Drága csángó-magyar gyermekek énekének szakrális ereje egészen egyedülálló, mely hordozza életüknek szentségét. Nem vagyunk árvák Hallgassuk meg!

Mi Családunkkal szeretjük Istent és szeretjük Nemzetünket. Ragaszkodásunk olthatatlan és megkérdőjelezhetetlen, immár 500 esztendeje, őseink szent hitében apai és anyai ágon egyaránt.
E négy kis saját felvétel legyen:

  1. tiszteletadás a székely kisfiú előtt,aki zarándok-zászlóm tartja,
  2. csángó magyarok előtt, kiket forró szeretettel köszöntenek a székelyek,
  3. a Jézus-hágón özönlő népünk a Nyereg felé,
  4. végül ha egymillió magyar imádkozik, akkor minden lehetséges lesz.

Csíksomlyó

Tiszteletadás a székely kisfiú előtt, aki zarándok-zászlóm tartja

Csíksomlyó

Csángó magyarok előtt, kiket forró szeretettel köszöntenek a székelyek

Csíksomlyó

A Jézus-hágón özönlő népünk a Nyereg felé

Csíksomlyó

Végül ha egymillió magyar imádkozik, akkor minden lehetséges lesz.

Csíksomyló 2017 - A szerző fotói

Szent Fiadat Boldog Asszony - Kérd e népért Ámen

Mohacsi Laszlo tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. június 10.

A képek forrásai
magnificato.ro

„… és megkapta az Atyától a megígért Szentlelket” /Apostolok Cselekedetei 2:33/

0


Jean II Restout: Pünkösd

Magyar Testvéreim!
A Pünkösd történetében benne van a Szentlélek minden ajándéka.
Az Anyaszentegyház
Az egy akarat
A meggyógyult élet
A művészetek ajándéka
A tudomány ajándéka
A kultúra ajándéka
15 nyelvű sokaság a maga anyanyelvén hallgatta Isten Igéjét
Nem hagylak titeket árván
Mi akar ez lenni?
A szív teljességét szólja a száj
E pünkösd ünnepében a Debreceni Kollégiumi Kántus szolgálatával hallgassuk meg az Urat dicsőítő lelki éneket:
Kodály Zoltán: Jővel Szentlélek Úr Isten /Psaltérium Hungaricum/

A Feltámadott Úr egy egészen meghatározott időt használt fel arra, hogy apostolait előkészítse a Mennybemenetel búcsújára és a Lélek kitöltésére. Történelmi és üdvtörténeti jelentősége lett a Húsvétot követő 40. és az 50. napnak. Az Apostolok Cselekedetei 1:1-11 versében benne van a Jézusról szóló egész keresztyén tanítás. A Hiszekegy lelki-szellemi rendszere belőle meríttetett a zsinati atyák által.
Péter apostol pünkösdi prédikációja értelmet ad a teljes Szentírás kijelentésének, a Teremtés céljának, a Megváltás művének, a Lélek által megszentelt Isten-szerinti élet boldogságos voltának.
A megértéshez jó újra olvasni az Apostolok Cselekedeti 2. fejezetét, melynek mintegy summája Péter apostol prédikációjának alábbi mondata:
„EZT A JÉZUST TÁMASZTOTTA FEL AZ ISTEN, AMINEK MI VALAMENNYIEN TANÚI VAGYUNK. MIUTÁN TEHÁT FELEMELTETETT AZ ISTEN JOBBJÁRA, ÉS MEGKAPTA AZ ATYÁTÓL A MEGÍGÉRT SZENTLELKET, KITÖLTÖTTE EZT, AMIT TI MOST LÁTTOK ÉS HALLOTOK IS” / 2:33/

A szépség csodájának teljessége öltött testet a költő lelkében, mikor 1914. június 4-én Kalotaszentkirályon meglátta Csinszkával a beszélhetetlen isteni misztériumot, az Élet és a Megváltott Élet tökéletes egységét.
Ady Endre: A Kalota partján. Olvassuk el!

Ady EndrePompás magyarok, templomból jövet
Mentek át a Kalota folyón
S a hidat fényben majdnem fölemelte
Az ölelő juniusi Nap.
Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves
És tarkaságban annyi nyugalom
És fehér és piros és virító sárga,
Izgató kék és harcos barna szín
S micsoda nyugodt, nagyságos arcok,
Ékes párták, leesni áhitók.
Papi beszéd kemény fejükből csöndben
Száll el s nyári illattal vegyül.
Mily pompás vonulásuk a dombon,
Óh tempós vonulás, állandóság,
Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.

S reám nyilaz a nyugtalanság:
Leány-szemek, Sorsom szemei,
Szemek, melyekben rózsás, húsz éves,
Vidám kamasznak látom magam,
Szebb szemek minden volt szemeknél
S bennük végkép megpecsételtetett
Az én örök-bús ifjuságom:
Vonzódás, drága űzetés
Csapongás a végső csapásig
S imádkozva nézni e nagy szemekben
Magamat és mint vagyok bennük.
Csönd, junius van a szivemben,
Általvonult templomi népség
Belémköltözött áhitata
S e percben a Kalota partján
Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.

(1914)

A Szent Lélekkel való megtelés szükségképpeni következménye a szólás. Ez a szólás azonban maga a pünkösdi csoda. Ebből a csodából született meg Dsida Jenő művészetének egyik legszebb verse, mely nemzetünk karakterének gyöngyszeme. Psalmus Hungaricus. Hallgassuk meg!

Ebben az esztendőben Pünkösd szent ünnepe éppen Trianon átkának gyalázatos évfordulójára esik. Juhász Gyula hazaszeretetének hitvallásos látását Csurka László színművész páratlan mélységgel szavalja el. Trianon. Hallgassuk meg!

Mit akar közölni Isten a pünkösdi eseményben?

  1. Megszólaltatja az emberiség egyetemes anyanyelvét, amelyet már elfeledtünk. Édes-anyanyelvünk hajtó ereje lesz a missziónak, a Biblia-fordításnak, a nemzeti oktatásnak és Istentiszteletnek.
  2. Helyre állítja a bábeli zűrzavar lázadását, nemzetek és családok és széthullását.
  3. Meghatározza az Egyház misszióját.

A szólás és a hallás csodája a Kárpátia zenekar hazaszeretete, mely Trianon átkát így foglalta dalba: Magyarország katonái. Hallgassuk meg!

Áldó és szerető Istenünk adjon számunkra kedves ünnepet. Gyógyulást, hazatérést és megvigasztalódást.
Növelje az Úr napról napra a gyülekezetet üdvözülőkkel, hogy legyen örvendezés mennyen és földön.


Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. június 3.

A képek forrásai:
dehir.hu
mek.oszk.hu

„Mert nem a csüggedés lelkét adta nekünk az Isten” /Pál apostol II. lev. Timotheushoz 1:7/

0

Farkas utcai Református templomA nyitókép: a Farkas utcai Református templom. Építtette Hunyadi Mátyás

Magyar Testvéreim!
Régi tapasztalat, hogy az Isten szeretetétől elszakadt nyugati ember már-már alig tud mit kezdeni az egyház klasszikus, nagy sátoros ünnepeivel. „Modernitásában” oda jutott, hogy a Karácsony jó alkalom a bevásárlásra, a Húsvét a kirándulásra, de mit kezdjen a Pünkösddel?
Mikor Budapesten a riporter néhány éve találomra kérdezett járókelőket a Pünkösd ünnepéről, tízből kilenc ember nem tudott válaszolni!! „Ez azért súlyos kérdéseket vet fel”, – mondta Bogár László professzor. Minimum hármat.
1. Egyszer érdemes lenne vizsgálni az egyház missziójának eredményét.
2 .A tömegmédia pusztító hatását.
3. Az iszlám félelmetes térhódítását.
Pünkösdkor az egyház szép dolgokat szokott mondani az embereknek a Szentlélekről. Az apostolok nem tették soha.
Hatása alá kerültek Isten Szentlelkének, és az beszélhetetlen erejével indította őket prédikálni, keresztelni, szeretni és szolgálni. Az evangelizációból született meg a megtérés, a misszió, és a diakónia.
A Szentlélek mondott hatalmas dolgokat a Teremtő Isten teremtett világáról, a Megváltó Krisztus megváltott népéről, az újjászületett élet üdvösséges szolgálatáról.

Reményik Sándor nagy költőnk a szív útján kereste a titkot és meg is találta Máriaradnán. Én a szívemet. Hallgassuk meg!

Mi meg akarjuk ragadni a Szentlélek titkát, levezetjük munkáját a héber és görög Biblián keresztül, ismételgetjük az Apostoli Hitvallást sákramentumaink kiszolgáltatásakor, mondjuk kiüresedve a nyitott sírnál.
Ott pedig a Szentlélek ragadta meg az embereket, vette birtokba értelmüket, szívüket és egész lényüket.
Az egyetlen megfogható az egész pünkösdi történetben, amiről konkrétan beszélni lehet: annak a titokzatos isteni Léleknek a hatása az emberekre.
Megváltozott életük, egészen más emberek lettek.

Ady Endre prófétai sorsában kereste a kevés nyugalmat, melyet Istennél talált meg. Szeress engem, Istenem című verse ennek kifejezése. Hallgassuk meg!

Isten tudja, hogy sokszor elcsügged az ember. Van is elég oka reá, ha látó szemmel és értő szívvel körbenéz a világban.
Igénkben arról olvasunk, hogy Szent Pál apostol misszió útja során Macedóniába megy, hozza az Evangéliumot Európába a Balkánon át. Hű tanítványát, a fiatal Timotheust Efézusban hagyja, hogy küzdjön az eretnekség ellen.
Búcsúlevelét forró szeretet hatja át, féltő könnyei már a közelgő vesztőhely árnyékára vetülnek.
Néró császár dühöng a világ csúcsán, csak Lukács evangélista van velem. Együtt szenvedünk az evangéliumért.
De kincsre lelt Krisztusban és az Evangéliumban, ezért nem csügged emberileg bármilyen mély és kilátástalan helyzetben sem.

Dsida Jenő fiatalon meghalt zseniális tehetségű költőnk átélte az apostolok gigászi küzdelmét, mellyel vitték az Evangélium jó hírét a szomjazó világnak. Én hívlak élni. Hallgassuk meg!

„MINDENKI AZZÁ LESZ, AMIVÉ A SZERETET VAGY A GYŰLÖLET TESZI” – mondta a Katolikus Püspöki Konferencia Elnöke.
Amikor a tiroli Kufsteinben megszámolta a sziklában felvezető grádicsokat Kazinczy Ferenc azt mondta: „Ez a 452 fok a Habsburg gyűlöletének stációja. De büszke vagyok, mert koptatta Zrinyi Péter, Frangepán Ferenc, Rákóczi Ferenc, Batsányi János, Verseghy Ferenc, Szentjóbi Szabó László, Czuczor Gergely. De fogja még Wesselényi Miklós, Lővey Klára, Teleki Blanka és sokan mások.

Kuftsein vára

Egy Lipóttól, Haynautól, Ferencz Józseftől ennyi telik. Soha nem csüggedtek el az Alpok zordon, fűtetlen sziklakriptájában, melyet volt kedves biztosítani szállásul a kedves osztrák.
Séta a múltban. Hallgassuk meg az Edda zenekar szolgálatával!

„Ne csüggedj el kicsiny sereg, ha rád felleg borul”, – mondja szép lelki énekünk, mely sok gyógyulást hozott a nehéz évtizedek kirekesztett magyar világában.
Lélekben készüljünk SZENT PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE, mely ebben az esztendőben TRIANON TRAGÉDIÁJÁNAK napjára esik.

Szeressétek egymást: RÉGI MAGYAR ÁLDÁS. Hallgassuk meg!

 

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. május 27.

A képek forrásai:
maszol.ro
hetedhetorszag.hu

„Most már tudjuk, hogy tudsz mindent” /János evangéliuma 16.30/

0

Nagyváradi vár Nagyváradi Székesegyház orgonája

A nyitóképen a Nagyváradi vár és a Nagyváradi székesegyház orgonája látható

Magyar Testvéreim!
Egészen különös, mély értelmű beszélgetés tanúi vagyunk búcsúzó Szent Urunk és apostolai között.
Testben még közöttük van, de már az eljövendő szenvedő és vándorló Egyházát látja, kiknek megerősítésére elküldi a Pártfogó, Vigasztaló, Szószóló Szent Lelket.
NEM TALÁNY TÖBBÉ: HANEM MEGOLDÁS
NEM KÉRDÉS TÖBBÉ: HANEM FELELET
NEM PROBLÉMA TÖBBÉ: HANEM KULCS
Eljöttem a világba, de most elhagyom a világot.
Istenhez emeltetem fel a mennyekbe, imádságaitokkal ott keressetek a jövőben. Kérjetek bűnbocsánatot, békességet, örömet, szolgálatot, szeretetet Istentől, megadja az Atya, hiszen szerettetek engem a földön.
A hitnek a zenéje, tisztasága, rendje szólal meg Áprily Lajos hitvallásos lírájában, mely igénknek alkalmazása életében. Útravaló. Olvassuk el!

Áprliy LajosA lélek, mikor búcsúzva bontja szárnyait,
visz magával a földről valamit.

Eszmét, melyet világra ő hozott,
virágot, melyet ő virágoztatott.

Én Istenem, én mit vigyek neked?
Nem vihetek én mást, csak verseket.

Kiválasztok pár utamra valót,
a többinél tisztábban dalolót.

S ahol ösvénnyel vár az égi rét,
zenét hallok majd, felséges zenét.

Barátom, aki már előre ment,
azt a zenét rég hallja odafent.

S ahogy azt a muzsikát hallgatom,
azt a keveset rendre hullatom.

Az a zene csak vallatja velem:
Süket sor... nem merem... ezt sem merem.

S amikor, Uram, hozzád érkezem,
könnyű kezem miatt szégyenkezem.

A választottakból csak egy maradt,
az, melyben elfogtam egy sugarad.

Az, amelyikben elmondtam neked,
hogyan szerettem drága földedet.

S szólok: Csak ennyit hoztam. Ó, Uram,
ne ítéld meg nagyon szigorúan.

(Áprily Lajos)

„S ahol ösvénnyel vár az égi rét,
zenét hallok majd, felséges zenét.”
Valaki azt mondta, hogy e földön két személy volt, aki soha nem hazudott: Jézus és Bach. Az égi réten éppen őket látjuk és halljuk.
Nagy erdélyi írónk Nyírő József egykori plébánosként így vall igénk igazságáról a keserű emigrációban Madridban. Búcsú az élettől:
„Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ”

Nyírő József

Az apostolok egy olyan mondatot fogalmaznak meg Jézus felé, amelynek megértése komoly kihívás:
„MOST MÁR TUDJUK, HOGY MINDENT TUDSZ” – Rájuk nehezedik a Krisztus mindentudása, s elsietve erre fektetik hitüket. Ezzel egy mély igazságot mondtak ki öntudatlanul is: a hit bizonyítéka nem a hitben van, hanem a Kijelentőben.
Évfordulóhoz érkezve olvassuk áldott emlékű Árpád-házi Szent László királyunk trónra lépésének 940. évfordulóját és szent szolgálatának rövid 18 esztendejét, beteljesedni látjuk rajta is az apostolok megállapítását.
Apostoli királyként semmi más nem foglalkoztatta, mint Istennek dicsőséges szolgálata és népe javának munkálása. Vesperás ének Szent László király tiszteletére. Olvassuk el!

Szent László király„Menedéke magyaroknak,
örök-társa angyaloknak,
égi kegynek eszköze:
Üdvözlégy, ó, kiváltságos,
híres-neves, igazságos,
jó ítélet hírnöke.

Vigadozzál, magyar nemzet,
harsonáljad, énekeljed
új Királynak új dalod.
Boldog Várad, szálljon híred,
növekedjék dicsőséged,
visszhangozzák századok.

Krisztus, földről himnusz szárnyal
hozzád, aki keresztfáddal
magadhoz vonsz népeket.
Szentek útja te vagy égbe,
hitvallóknak dicsősége.
néked áldás, tisztelet! Ámen”

Az 1092-es Szabolcsi Zsinaton az apostoli Szent Király elnökölt és a meghozott 39 törvény ma is helytálló mint egyházi, mint világi életben. Váradon az általa alapított klastrom az egyházmegye bölcsője, melynek lelki-szellemi-fizikai kisugárzása egy ezredév után tündöklőbb mint valaha.
„Most már tudjuk, hogy tudsz mindent” – reád nézve is igaz az Ige kijelentése!
Egy szép dalban vall a régi dicsőségről a Kormorán zenekar. Isten ujja megérintett. Hallgassuk meg!

Benne testesült meg Attila fejedelem ereje, Árpád fejedelem bölcsessége, Mátyás király műveltsége, Rákóczi fejedelem diplomáciája, Horthy kormányzó honszeretete. Legnagyobb szakrális uralkodóink ők.
Szent László király még holtában is igazságot tesz. Tudták ezt az angyalok, hiszen 1095. június 27-én a Szent Király halála éjszakáján Székesfehérvárról elhúzták a koporsóval a szekeret Váradra. Pedig a hagyomány és a forróság miatt ott akarták eltemetni. Gondolták, Biharban annyi bánat és nyomorúság fog szakadni a magyar népre, jó lesz, ha a király a Várból és a Templomból közvetlenül vigyázza és pásztorolja népét imádkozó szeretetével a tatár, török, Habsburg, orosz, Trianon dúlta világban.
Jézus úgy búcsúzik apostolaitól és a világtól:
„A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot”

Ó, dicső Szent László, nemzetünk csillaga.
Ha eljő életünk utolsó órája,
A szép Szűz Mária és a magyar szentek,
Értünk az Istennél mind könyörögjetek! Ámen

A nyitóképen láthatjuk a szépen felújított váradi Várat és a Székesegyház orgonáját. Régi himnuszunk muzsikája magasztalja áldott királyunk mennyei szolgálatát a megváltottak közösségében Isten dicsőségére, népe javára.
A zarándok-sereg vigye árva szívében a Templomot a Temetőbe, hogy a Temető Templommá legyen.
Beregszászi Olga művésznő: Boldogasszony Anyánk. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. május 20.

A képek forrásai:
lajk.startlap.org
commons.wikimeida.org
hangraforgo.hu
hu.wikipedia.org

„A bűn az, az igazság az, az ítélet pedig az” /János evangéliuma 16: 9:11/

0

Jézus apostaolaivalMagyar Testvéreim!
A Húsvétot követő 40 napban mély szeretettel és pedagógiai empátiával készítette fel Jézus apostolait és rajtuk keresztül eljövendő szenvedő Egyházát a reájuk váró sorsra, szenvedésre, üldözésre. Gyorsan elközelített az Áldozócsütörtök mennyei búcsúja és nem szerette volna őket kétségek között hagyva bizonytalanságban vergődni.
Úgy jelenik meg előttünk e jó-pásztori kép, mint az aggódó szülő alakja, aki általános, közép, vagy felsőfokú iskola végzése után „kibocsájtja” gyermekét a nagybetűs életbe.
Szent Urunk belenézett a századokba és már látta, ami majd még csak ez után íródott és történt meg az APOSTOLOK CSELEKEDETEIBEN, majd a MENNYEI JELENÉSEKBEN, hogy a zsinagóga, a római hatalom, az ateizmus hogyan fogja rombolni és kiüresíteni a Templomokat, Kastélyokat, életeket.

Megrendült lélekkel nézi ZELEMÉREN a templomromot, ARACSNAK puszta templomát, BONCHIDÁN a Bánffy-kastélyromot, KERELŐSZENTPÁLON a Haller-kastélyromot.
Ma már régi romok, küzdve az elmúlás mindent elnyelő atlantiszi mélységével, mely még harangoz a mélyből a tücsökzene harmóniájából a menny dörgéséig ívet húzva a szivárvány fényén.

Zelemér romtemplomZeleméri romtemplom

Aracsi pusztatemplom

Aracsi pusztatemplom

Bánffy-kastély - Bonchida

Bánffy-kastély - Bonchida

Heller kastély - Terelőszentpál

Haller kastély - Kerelőszentpál

Ezeket az épületeket Isten-áldotta természeti környezetben emeltek egykoron tehetséges, szorgalmas, becsületes emberek. Azért, hogy legyen hol imádkozni, legyen hol lakni.
Délvidéken járva a mennyei harangszó elhalkuló hangja aggodalmasan csendült bele a Kárpátia zenekar szívébe: Délvidéki szél. Hallgassuk meg!

„De mivel ezeket mondom nektek, szomorúság tölti el szíveteket. Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni.”
Hogyan is tudták volna, hiszen az „ökumenizmusnak” az ateista paródiája lett valósággá, megelőzve a theologiai erőfeszítést, dogmatikai fáradozást, szellemi közeledést:

„A szamosújvári börtönben (1958) mintegy 50 pap volt összezárva a 104-es cellában, hogy más helyeken ne legyenek romboló hatással a többi fogolyra. A cellában lévő 24 priccsen kettesével aludtak a foglyok, a fekvőhelyek közti szűk helyen csoszoghatott fel-alá az 50 ember, az ágyra napközben leülni szigorúan tilos volt. Ebben a helyzetben ez az 50 pap szigorúan megszervezett életet élt. Unitárius professzorok, görögkatolikus papok, tudós plébánosok, református püspökök angolul, olaszul, németül, franciául, latinul tartottak előadásokat theologiáról, irodalomól, művészettörténetről, történelemről, mindig vigyázva az ajtó felé, hogy a fogolynak nem szabad semmivel sem foglalkoznia.” (Erdélyi Bárka)
A Hit mindeneket megtartó erejéről és diadaláról egy szép hitvallásos versben vall Sajó Sándor költőnk. Olvassuk el!

/p>

Jézus elmenetelét másképpen látják az apostolok és másképpen Jézus, és Jézusnak éppen az a célja, hogy a maga látását tegye a vigasztalás forrásává.
Elmenetelének előfeltétele, hogy eljöjjön a SZÓSZÓLÓ, VIGASZTALÓ, SEGÍTŐ SZENT LÉLEK.
„ÉS AMIKOR ELJÖN, MEGGYŐZI A VILÁGOT A BŰN,AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÍTÉLET TEKINTETÉBEN: A BŰN AZ, HOGY NEM HISZNEK ÉNBENNEM, AZ IGAZSÁG AZ, HOGY ÉN AZ ATYÁHOZ MEGYEK, ÉS TÖBBÉ NEM LÁTTOK ENGEM, AZ ÍTÉLET PEDIG AZ, HOGY E VILÁG FEJEDELME MEGÍTÉLTETETT”

A próféta Ady sokat gondolkodott és gyötrődött ezen igék megértésén. Azt ma már nem tudhatjuk, hogy Érmindszent, Zilah, Nagykároly, Csucsa akkori lelkipásztorai mennyiben segítették a hit és a szellem útján, de a vátesz nem bízott semmit a véletlenre.
Párizsban járva 1906-ban megpillantott egy Rothschild-palotát és első verses kötetében már felmutatta az új század hajnalán, hogy ki is az úr. Harc a Nagyúrral. Olvassuk el!

Ady EndreMegöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.

Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
„Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.

(Vad vágyak vad kalandorának
Tart talán?) S térdre hulltam ott.
A zúgó Élet partján voltunk,
Ketten voltunk, alkonyodott:
„Add az aranyod, aranyod.”

„Engem egy pillanat megölhet,
Nekem már várni nem szabad,
Engem szólítnak útra, kéjre
Titokzatos hívó szavak,
Nekem már várni nem szabad.”

„A te szivedet serte védi,
Az én belsőm fekély, galád.
Az én szivem mégis az áldott:
Az Élet marta fel, a Vágy.
Arany kell. Mennem kell tovább.”

„Az én jachtomra vár a tenger,
Ezer sátor vár énreám,
Idegen nap, idegen balzsam,
Idegen mámor, új leány,
Mind énreám vár, énreám.”

„Az egész élet bennem zihál,
Minden, mi új, felém üget,
Szent zűrzavar az én sok álmom,
Neked minden álmod süket,
Hasítsd ki hát aranyszügyed.”

Már ránk szakadt a bús, vak este.
Én nyöszörögtem. A habok
Az üzenetet egyre hozták:
Várunk. Van-e már aranyod?
Zúgtak a habok, a habok.

És összecsaptunk. Rengett a part,
Husába vájtam kezemet,
Téptem, cibáltam. Mindhiába.
Aranya csörgött. Nevetett.
Nem mehetek, nem mehetek.

Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr.

A világ fejedelmével, a pénz istenével harcol és küzd a költő. A sötét lehúzó erőkkel szemben alárendelt a szerepe. A bibliai bálványimádás szimbóluma végigvonul a versen. Ady arca itt már az emberiség arca, aki küzd a Mammonnal és az „Ezer este” a végtelenségre utal. Gyűlöli és mégis szüksége van reá. Paradoxon, hogy Balassi is mindent nyújt szerelmének és az mégis kineveti, Ady „meglékelt fejét” nyújtja a Mammonnak és az mégis kineveti. Ismerjük és éljük ezt mi is.

Hegedűs Lóránt püspökFőtiszteletű prof. Dr. Hegedűs Lóránt püspök úr az alábbi gondolatokat írta verselemzésében:
„Ady, látva Rodin Gondolkodó szoborcsoportját, azt monda: meg kellene formálni a Pénz szimbolikus szobor-alakját is. A „disznófejű Nagyúr” az ellen-Gondolkodó élő szimbóluma. A szellem gondolkodik, a pénz uralkodik mai leleplező életigazsággal szembeni haláligazság megtestesítője: a pénz úgy uralkodik, hogy a szellem már nem is gondolkodik, csak puszta létéért haláltusázik.
Az információt, az energetikai-anyagi világmindenség formáló szellemi alapelvét E = m x c2 kiszorítja irányító szerepéből: megveszi, lefizeti, megrontja. A Tízparancsolat két kőtáblás dokumentumát összetörető aranyborjúként létezik”
Ott ülünk Jézus lábainál a 40 nap kegyelmi idejében még a földön és előre tekintve szinte beláthatatlan mező nyílik előttünk: mi mindent érthetnénk meg mi és mi mindent fognak megérteni késői nemzedékek, – vagy éppen a mennyben.

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. május 13.

A képek forrásai:
szentcsaladkapolna.blogspot.com
hiresmagyar.network.hu
wikimapia.org
kastelyerdelyben.ro
22nap.egologo.transindex.ro
ekorlap.hu

„Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek” /Apostolok Cselekedetei 1:8/

0

Prédikálószék a Pilisben Istenszéke a Hargitán
(A nyitóképek: Prédikálószék a Pilisben és Istenszéke Görgényben)

Magyar Testvéreim
Még a régi világ egy hű lelkipásztora írta az alábbi köszöntő sorokat egykori feledhetetlen tanárához, a költőfejedelem Áprily Lajoshoz:

„Az emberség szikrázó csúcsain
Magányosan egy vándor kóborol.
Szelíd szemében szőke nyár lobog,
Körötte béke s áldott csend honol.

Te kedves vándor,mondd meg,mit tegyek?
Hogy szállhatnék a csúcsaidra én?
Hisz éppen onnan fentről láthatod,
Milyen kevés már itt alant a fény...”

A szikrázó csúcsokról tanította egy hazafi, hogy nekünk még a hegyeink is a menny földre-szállt üdvösséges világának hordozói mind nevükben, mind szépségükben.
A nyitóképen láthatjuk: Prédikálószék – Pilisben, Istenszéke – Görgényben.
Ha az élet titkát értenénk, nem lenne titok. Hitünk látásával tudunk hódolni az első keresztyén ember előtt, aki elfogadja és teljesíti Isten akaratát, akihez régi himnuszunk szólt: Boldogasszony Anyánk.
A kereszten csak a másik halálraítélt és később a római százados nevezi Úrnak Jézust, miközben a farizeusok gúnyolják, a tanítványok pedig menekülnek.
Ezért igaz, hogy az élet legsokoldalúbb üzenete a költészet, mert míg a görögök bölcsességet keresnek filozófusaikkal, a zsidók botránkozást bajkeverőikkel, nekünk üdvösség a kereszt és a keresztről énekelnek költőink.

„Tündér vagy Zsuzsi”, – egyet értve a méltató sorral, hallgassuk meg Koncz Zsuzsa művésznő szép dalát: Ne mondd (hogy nincs remény)

Lélekbemarkoló a kép: "Amikor együtt volt velük,kijelentette nekik : Ellenben erőt kaptok"  A megdicsőült Krisztus e földi világban a 40 nap kegyelmi idejében már szervezi, építi, segíti az Ő Egyházát, Káténk szerint: egybegyűjti, oltalmazza és megtartja.
Áldott eszközei Jézusnak a tanítványból apostollá lett közösség, az Ige és a Szentlélek, mely elfog érkezni Pünkösdkor.
Egykori nagy püspökünk Ravasz László azt tanítja e helyről, hogy kitárul az apostolok előtt egy fenséges eposz, egy roppant történelem, a SZENT LÉLEK hőskölteménye. Ennek foglalata a 8.vers, mert benne van összesűrítve mind a 28 fejezet: "ELLENBEN ERŐT KAPTOK, AMIKOR ELJÖN HOZZÁTOK A SZENTLÉLEK"

A Szentlélektől kért és kapott erőt a költő-vátesz, mikor 1908-ban újra visszatér nagyszülei falujába Belső-Szilágyba, hogy Szilágylompért református templomában egyedül énekelve és imádkozva áldja Istenét, dicső őseit, köztük Ady Dániel és Visky Julianna nagyszülei emlékét. Az Illés szekerén kötet beszélhetetlen értékű Istenes-versei már sorakoznak füzetében, miközben „bepompázza a 172 mennyezeti freskót” a beömlő nyári nap sugara.
Teljesen elmerül a költő a múlt eme páratlan csodájának elemzésében. Az ősi szkíta-keresztyén hit áldását lelkébe ezredévek hozták,miközben megelevenedik a Teremtés, Történelem, Megváltás, Üdvösség.

Szilágyompért református templomaSzilágyompért református temploma

Jónás próféta története négy mennyezeti freskón is meg van örökítve a nagy cethallal, majd a Földgolyóbis, mely Kepler-szintű csillagászati tudást feltételez a világegyetemről. A Kárpát-medence egyik legszebb templomában villant a lángész és gyarapodott egy verssel a kötet: A nagy Cethalhoz. Olvassuk el!

Ady EndreÓh, Istenünk, borzasztó Cethal,
Sorsunk mi lesz: ezer világnak?
Roppant hátadon táncolunk mi,
Óh, ne mozogj, síkos a hátad.

Csuszós a hátad, mellyel tartod
Lelkünket és a mindenséget
S én csak két rossz, táncoló lábat
S reszkető szivet adok néked.

Sok félelmemet vedd el értük,
Melyek velőimbe befújnak.
Mutasd meg, hogy nem vagy keresztyén,
Nem vagy zsidó: rettentő Úr vagy.

Végy engem hátad közepére,
Hogy két gyönge lábam megálljon,
Hogy a szivem ne verje mellem,
Hogy néha rámszálljon az álom.

Vagy dobj le egyszer s mindörökre
Ne táncolj, lógj, ne tréfálj mindig.
Nem birom s holt csillagaid már
Nyúgodt fényük arcomra hintik.

(Ady Endre)

Főtiszteletű prof. Dr. Hegedű Lóránt püspök úr az alábbi elemzésben tanít e rendkívül nehéz versről:
Dr. Hegedűs Lóránt püspök»Tartalmilag és formailag e vers tökéletes művészi látás és láttatás: a totális létbizonytalanság végtelenségbe vetítésének és örökkévalóságba tágulásának leírása.
Ezért tartalmilag legdöntőbb mondata, lélektanilag legérthetőbb kérése, theologiailag legfontosabb imája e versnek:
„Végy engem hátad közepére, hogy két gyönge lábam megálljon.”
De Isten központi megtapasztalásában rettentő,mert megvesztegethetetlen, és éppen ezért megtartó, abszolút megbízható Úr. Halálosan ítéli a bűnt, de halálosan szereti a megtérő bűnöst.
A mindenséget is csak Isten képes megtartani.«

Szükségünk van mennyei erőre, hogy földi küzdelmeinkben hűen tudjunk „nemes harcot megharcolni, futásunkat elvégezni, a hitet megtartani”. Hiszem azt, hogy a reménytelenség, igénytelenség, sivárság, hanyatlás, deviancia, önzés legyőzhető mindazzal az értékkel és kinccsel, melyet adott nekünk kegyelmi ajándékként a Szentlélek gazdagsága szerint Istenünk. Teller Ede világhírű fizikus egész életében csak Aranyt és Adyt olvasott, majd ezt mondta élete alkonyán: „ha van valami amit nem értettem, az a Jóisten, „mi birtokoljuk a világ legtöbb ősepigonját”

Mi birtokoljuk a világ legszebb földjét, mely a hazánk. Erről énekel Máté Ottília művésznő. Ez a föld a hazám. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. május 6.

A képek forrásai:
vlemworld.com
erdely.ma
sziiagysag.erdely.ro
mek.oszk.hu
origo.hu

„Bármit mond nektek, tegyétek meg” /János evangéliuma 2:5/

0

Munkács vára

(A nyitó képen Munkács vára, a hős Zrínyi Ilona három évig védte a Habsburggal szemben)

Magyar Testvéreim!
A Boldogságos Szűzanya kitörölhetetlen az evangéliumból, a megváltás örömhíréből, mert ő az első keresztyén, aki elfogadja és teljesíti Isten akaratát. Az angyali üdvözlet által lesz a Szentlélek Mátkája, áldott és engedelmes élete eszköz lett Isten kezében, hogy méhének Gyümölcse Jézus legyen a mi Megváltónk.
A hiteles Mária-jelenésekben a Szűzanya felhívja figyelmünket hit-életélményünk elfeledett igazságaira.
Az újszövetségi Szentírás szerint a Mi Urunk Jézus Krisztus első csodáját a galileai Kánában mutatta be, mely kánai menyegző néven ismert. Kána addig jelentéktelen helynek számított, Názárettől mintegy 14-km-re, de a Menny és Föld Urának látogatása örökre ismertté és naggyá tette nevét a Kijelentéstörténetben és a történelemben.
Boldogasszony Anyánk tudta egyedül, hogy a lakodalmas ház termében egyszerre van jelen:
AZ IGE AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBAN
AZ IGE A VILÁGBAN
AZ IGE A TANÍTVÁNYOK KÖZÖTT
AZ IGE A SZOLGÁK SZÍVÉBEN
AZ IGE A TANÍTVÁNYOK SZÍVÉBEN
Szolgálatuknak itt még nagyon a kezdetén vannak, Jézus Krisztus tanítványai alig sejtettek valamit az előttük álló három év mélységeiről és magasságairól ami előttük állt. Egyedül az Édesanya emlékezett az agg Simeon szavaira, hogy egyszer majd tőr járja át nemes lelkét, de ezen a szép lakodalmi estén olyan távolinak tűnt. Csak szép arca és csodás mély tekintete merült el a múltban és nézett a jövőbe, mikor az alábbi dallamok kezdtek játszani lelkében: A keresztfához megyek. Hallgassuk meg!

Lakoma közben történik meg, hogy elfogy a bor. Ez keleten halálos szégyen, valóságos társadalmi csőd. Soha el nem múló bélyeget éget a házigazdára, melyre mindig emlékezni fog egy kis falú közössége.
Mária édesanyai figyelme veszi észre, hogy: „Nincs boruk” (János 2:3) Mária kérésében szembetalálkozik az emberi és isteni szemlélet. Az az örökkévalóságtól a lelkünkben élő és rezzenő aggodalom, vagy félelem: ha baj van, Istenhez fordulunk, menekülünk, hanyatlunk, – „Istenhez hanyatló árnyék” (Ady Endre). Meg kell szabadulnunk szégyentől, ártalomtól, kárhozattól. A mindenható isteni kéz nyúljon bele a történetbe és döntse el a harcot javunkra.
Legyünk gyorsan sikeresek, gyógyultak, boldogok, – erre vágyunk bűnös természetünknél fogva.
Történelmi volt az este, az alkalom, a lecke. Megváltott és boldog nép folytatta a közös örvendezést.

Ady Endre verse Bródy János megzenésítésében, Koncz Zsuzsa művésznő előadásában: Történelmi lecke fiuknak. Hallgassuk meg!

Boldogságos Szűz Mária emberi szemléletet képvisel, de a legnemesebben. „BÁRMIT MOND NEKTEK, TEGYÉTEK MEG!”, – ez a kérés és felhívás nem csak akkor és ott szólt a ház szolgáihoz, az apostolokhoz, hanem azóta is szól a világ minden emberéhez. Ha csak ezt az egy Igét komolyan vette volna az emberiség, az egyház, a civilizáció és a kultúra, „nagy boldogság szállt volna a világra” (Ady Endre). Mert mit is mond Jézus? Mit kér tőlünk? Mire tanít? (Egy másik dolgozat témája lesz)
A hat 114 literes kővedret megtöltötték a szolgák vízzel és az átváltozva 684 liter borrá lett, mindenre elégségesnek bizonyulva.
Május első vasárnapja régi hagyomány szerint anyák napja, ilyenkor emlékezünk és köszöntjük az Édesanyákat.
Az Igei útravaló hazafiaknak gondolata arra a mély bibliai üzenetre kívánt rámutatni, hogy milyen áldott és szép volt Szent Urunk kapcsolata Édesanyjával a kánai menyegzőn.

Történelmünkben is találunk példát, mely dicséretre és követésre méltó. A MAGYAR ASSZONYOK EGYIK LEGNAGYOBB CSILLAGA nevelte számunkra a LEGNAGYOBB MAGYART abban a rövid 12 esztendőben, amit akkor kimért nekik a mostoha sors. Olvassuk el Zrinyi Ilona Grófnő levelét fiához, Rákóczi Ferenc Fejedelemhez:

Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenc

„Édes Fiam !
Férjem-uram magához hív engem. Rettentő nagy út áll előttem, de azért sietve sietek uramhoz és hűséges férjemhez. Kötelességem hozza ezt magával. Semmi sem esik nekem olyan súlyosan, mint tőled elszakadni, mert te nekem bánatot sohasem okoztál. Csak tanulj szorgalmasan, és rajta légy, hogy a dicsőség koronáját elnyerjed!
Nincs a világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. A földi javak elveszhetnek, az nem számít, de aki becsületét vesztette, mindenét elvesztette.
Becsüld az embereket! Aki másokat megbecsül, magamagát becsüli.
Anyai áldásommal minden jót kívánok neked. Bárhová vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor a te forrón szerető anyád: Zrinyi Ilona”

Édes anyanyelvünk gazdasága páratlan a világon, hiszen más nyelvek nem ismerik a szót:
ÉDES-ANYÁM vagy ÉDES-APÁM . A régiségben még teljesen általános volt, hogy a gyermek csak így szólíthatta szüleit és ezredeken át ez teljesen természetes volt, mert Isten állt az élet középpontjában.
Szvorák Katalin művésznő és a halhatatlan Illés Lajos zeneszerző dalát hallgassuk meg, mely legyen ima, hitvallás és bűnbánat: Anyák napjára.

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. április 29.

A kép forrásai:
tudasbazis.sulinet.hu
zrinyi-szhely.uw.hu
tortenelem.network.hu

„Asszony, miért sírsz?” /János evangéliuma 20:13.15./

0

CsíkszeredaCsíkszereda főtere: Ételszentelés

Magyar Testvéreim!
Magdalai Mária már csak apadó könnyeit vitte Húsvét hajnalán Drága Mesterének áldott emlékéhez. Szent borzadály fut végig rajta, mikor látja, hogy a kripta bejárata elől el van a súlyos kő hengerítve.
A csalódás, a félelem, a hiábavalóság érzése szorítja össze jó szívét, mely mindig Jézusért dobogott, finom lelkét, mely mindig Jézusért imádkozott, tiszta gondolatát, mely mindig Jézusért aggódott.
Magdalai Mária volt az egyetlen személy, akihez egymást követő néhány percben szól előbb ISTEN SZENT ANGYALA, majd ISTEN SZENT FIA.
Ugyanazt kérdezik: „Asszony, miért sírsz?”
Ez a páratlanul finom és megrendítő drámai jelenet többet mond, mint egy könyvtári értekezés, száraz dogmatikai kiüresedés, egyházi erőlködés. Egyszerre látja színről-színre ISTEN SZENT ANGYALÁT és ISTEN SZENT FIÁT, a MEGDICSŐÜLT ISTEN FIÁT, a MEGÖLETETT BÁRÁNYT, Aki elvette a világ bűneit.
A szeretetnek, a vigasztalásnak és a megértésnek olyan özöne ömlik az Angyaltól és Jézustól a Magdalai Mária gyászára, hogy az csak leborulni tud a hódolattól. Élete értelmére és hitének tárgyára nézve örökkévaló választ kapott.

Mint egykoron az a vak fiatalasszony, aki titokban felkeresi a már süket és öngyilkosságra hajló zenei titánt LUDVIG von BEETHOVENT, hogy kiöntse neki lelkét. Nem tudhatta, hogy a géniusz még nagyobb mélységeket jár meg, az megkérdezte tőle: „Mit szeretnél még az életben?” „Csak egyszer látni a Holdat”, – felelte a hölgy.
Valaki azt írta, erre válaszul született meg a zene irodalom talán legfenségesebb, leírhatatlanul szép műve a Holdfény szonáta. Hallgassuk meg!

Jézus tudta és érezte, hogy Mária, a vak fiatalasszony és mások imádata e földi világ, a tapasztalati és történelmi lét számára akarja Öt visszatartani, kisajátítani, s azt a kapcsolatot úgy folytatni, ahogy és amelyet az Úr tanítványaival kereszthalála előtt élt. Ez nem lehet. A Feltámadott Úr kilépett az érzékelhetőség tapasztalati és történelmi világából és „csak” a hit tárgya lehet. De annak lennie kell!!

Mint jó Mikes Kelemennek Rodostóban 1735. április 8-án Nagypéntek reggel, mikor az alábbi sorokat írja áldott NAGYSÁGOS FEJEDELMÜNK hűlő teste fölött:

Mikes Kelemen

»Édes Néném!
Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra teve bennünket és kivéve ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat, három óra után reggel. Ma Nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratnunk. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt értünk. Ami csoda életet élt és ami csoda halála volt, hogy megmondották néki: „Ma velem leszel a Paradicsomban” «

Rákóczi fejedelem

Volt idő Debrecen Város életében, mikor a büszkeség tárgya többek között az orvostan hallgató fiatalok által alapított Color zenekar jelentette. A DOTE – és Bokor – fivérek, Lámer Emil és Pólya László már messze járnak Derecskétől és Debrecentől, de reméljük, hogy nem tudják meg, hova züllött a közgondolkodás,mely a trágárt, gonoszt és brutálist büszkeségnek nevez („tank”)
Color zenekar: Elvesz a föld. Hallgassuk meg!

A hit tárgya Jézus Krisztus székely-magyar népe számára ma is, kik egyedülálló ékes és szép renden minden esztendő Húsvét reggelén felsorakoznak településük utcáján a Templom elé, hogy a plébános lelkipásztori áldásával szentelje meg gondosan elkészített finom, ünnepi ételüket, a sonkát, bort, festett, rajzolt, írott és patkolt tojást, melyről még nem is hallott a világ.
A nyitóképen Csíkszereda főtere látható, mely áldásra vár. Angyal és Jézus hozza a mennyből ezúttal is, lelkipásztor, Város Polgármestere, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondja lelkesen és visszavonhatatlanul a földről, mint Hajdúnánáson a Székely menekültek befogadásának évfordulóján. Dicsértessék a Jézus Krisztus.

 

A hit tárgya Jézus Krisztus Köröstárkány és Kisnyégerfalva jó magyarjai számára ma is, akik emlékeznek a MAGYAR SIRATÓFALNÁL az 1919. április 19-én Nagypéntek napján román félkatonai horda által agyonlőtt 91 és 17 MAGYAR ÁLDOZATÁRA.

Köröstárkány - 91 magyar áldozat emlékműveKöröstárkányi emlékmű

A Fekete-Körös völgye magyar vértől volt piros, hisz az bűn, ha valaki magyar, egyetlen bűnük pedig ez volt.
Hiába segítették, etették, támogatták a környék jobbágy-románságát századokon át a dolgos, tehetséges eleink. Ez volt a fizetség. De Szent Urunk áldozatára eljön a Húsvét Köröstárkányban is, mi pedig abban segítünk Jézusnak, hogy megdöntjük Trianont!!

Az volt a bűnük, hogy magyarok. - A köröstárkányi mészárlás

Az volt a bűnük, hogy magyarok - a köröstárkányi mészárlás

„Asszony, miért sírsz?” – „Ne tartóztass engem, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez”

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. április 22.

A képek forrásai:
ruszinkarpatlaja.blogspot.hu
mikes-tbanya.sulinet.hu
betyarsereg.hu
ujkor.hu

„Asszony, miért sírsz?” /János evangéliuma 20:13.15./

 

Magyar Testvéreim!

Magdalai Mária már csak apadó könnyeit vitte Húsvét hajnalán Drága Mesterének áldott emlékéhez. Szent borzadály fut végig rajta, mikor látja, hogy a kripta bejárata elől el van a súlyos kő hengerítve.

A csalódás, a félelem, a hiábavalóság érzése szorítja össze jó szívét, mely mindig Jézusért dobogott, finom lelkét, mely mindig Jézusért imádkozott, tiszta gondolatát, mely mindig Jézusért aggódott.

Magdalai Mária volt az egyetlen személy, akihez egymást követő néhány percben szól előbb ISTEN SZENT ANGYALA, majd ISTEN SZENT FIA.

Ugyanazt kérdezik: „Asszony, miért sírsz?”

Ez a páratlanul finom és megrendítő drámai jelenet többet mond, mint egy könyvtári értekezés, száraz dogmatikai kiüresedés, egyházi erőlködés. Egyszerre látja színről-színre ISTEN SZENT ANGYALÁT és ISTEN SZENT FIÁT, a MEGDICSŐÜLT ISTEN FIÁT, a MEGÖLETETT BÁRÁNYT, Aki elvette a világ bűneit.

A szeretetnek, a vigasztalásnak és a megértésnek olyan özöne ömlik az Angyaltól és Jézustól a Magdalai Mária gyászára, hogy az csak leborulni tud a hódolattól. Élete értelmére és hitének tárgyára nézve örökkévaló választ kapott.

 

Mint egykoron az a vak fiatalasszony, aki titokban felkeresi a már süket és öngyilkosságra hajló zenei titánt LUDVIG von BEETHOVENT, hogy kiöntse neki lelkét. Nem tudhatta, hogy a géniusz még nagyobb mélységeket jár meg, az megkérdezte tőle: „Mit szeretnél még az életben?” „Csak egyszer látni a Holdat”, – felelte a hölgy.

Valaki azt írta, erre válaszul született meg a zene irodalom talán legfenségesebb, leírhatatlanul szép műve a Holdfény szonáta. Hallgassuk meg!

 

V I D E Ó

 

Jézus tudta és érezte, hogy Mária, a vak fiatalasszony és mások imádata e földi világ, a tapasztalati és történelmi lét számára akarja Öt visszatartani, kisajátítani, s azt a kapcsolatot úgy folytatni, ahogy és amelyet az Úr tanítványaival kereszthalála előtt élt. Ez nem lehet. A Feltámadott Úr kilépett az érzékelhetőség tapasztalati és történelmi világából és „csak” a hit tárgya lehet. De annak lennie kell!!

 

Mint jó Mikes Kelemennek Rodostóban 1735. április 8-án Nagypéntek reggel, mikor az alábbi sorokat írja áldott NAGYSÁGOS FEJEDELMÜNK hűlő teste fölött:

»Édes Néném!

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra teve bennünket és kivéve ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat, három óra után reggel. Ma Nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratnunk. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt értünk. Ami csoda életet élt és ami csoda halála volt, hogy megmondották néki: „Ma velem leszel a Paradicsomban«

Volt idő Debrecen Város életében, mikor a büszkeség tárgya többek között az orvostan hallgató fiatalok által alapított Color zenekar jelentette. A DOTE – és Bokor – fivérek, Lámer Emil és Pólya László már messze járnak Derecskétől és Debrecentől, de reméljük, hogy nem tudják meg, hova züllött a közgondolkodás,mely a trágárt, gonoszt és brutálist büszkeségnek nevez („tank”)

Color zenekar: Elvesz a föld. Hallgassuk meg!

 

V I D E Ó

 

A hit tárgya Jézus Krisztus székely-magyar népe számára ma is, kik egyedülálló ékes és szép renden minden esztendő Húsvét reggelén felsorakoznak településük utcáján a Templom elé, hogy a plébános lelkipásztori áldásával szentelje meg gondosan elkészített finom, ünnepi ételüket, a sonkát, bort, festett, rajzolt, írott és patkolt tojást, melyről még nem is hallott a világ.

A nyitóképen Csíkszereda főtere látható, mely áldásra vár. Angyal és Jézus hozza a mennyből ezúttal is, lelkipásztor, Város Polgármestere, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondja lelkesen és visszavonhatatlanul a földről, mint Hajdúnánáson a Székely menekültek befogadásának évfordulóján. Dicsértessék a Jézus Krisztus.

 

A hit tárgya Jézus Krisztus Köröstárkány és Kisnyégerfalva jó magyarjai számára ma is, akik emlékeznek a MAGYAR SIRATÓFALNÁL az 1919. április 19-én Nagypéntek napján román félkatonai horda által agyonlőtt 91 és 17 MAGYAR ÁLDOZATÁRA. A Fekete-Körös völgye magyar vértől volt piros, hisz az bűn, ha valaki magyar, egyetlen bűnük pedig ez volt.

Hiába segítették, etették, támogatták a környék jobbágy-románságát századokon át a dolgos, tehetséges eleink. Ez volt a fizetség. De Szent Urunk áldozatára eljön a Húsvét Köröstárkányban is, mi pedig abban segítünk Jézusnak, hogy megdöntjük Trianont!!

 

Asszony, miért sírsz?” – „Ne tartóztass engem, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez”

 

Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. április 22.

„Én vagyok a feltámadás és az élet” /János evangéliuma 11:25/

0

Rubens: Jézus halála

(A nyitókép Rubens: Jézus halála)

Magyar Testvéreim!
Virágvasárnap történelmes üzenete a mi magyar sorsunkban is folyamatosan fellelhető. Hányszor köszöntötték virágesővel nagyjainkat, hogy mire a kakas hármat kukorékolt, már el is árulták, meg is tagadták, hagyták vesztőhelyre menni őket. S ha nem tud nemzetté felnőni, már sírni sem tud vesztesége és a maga bűnei fölött.
Látjuk Nagycsütörtök este Szent Urunk kezében a megtört kenyeret és a kitöltött bort az Utolsó Vacsorán.
Halljuk az Úrvacsora szereztetési igéit: „Ez az én testem, amely tiérettetek adatik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „E pohár az ÚJ SZÖVETSÉG az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki a bűnök bocsánatára. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt,az Úrnak halálát hirdessétek,míg eljövend".
Látjuk Nagycsütörtök este a tanítványai lábát mosó Úr Jézus Krisztust, mely alantasnak tartott cselekedetet még egy rabszolgának sem volt kötelessége megtenni. Ő megtette, példát adva az isteni szeretet mélységéről.
Halljuk Péter apostol szavát, aki tiltakozik mindez ellen. „Ezt ne tedd velem Uram.”
Látjuk az apostolok ünnepélyes arcát, kik még nem tudhatták ekkor,hogy Megváltónk kijelentése hitünk szent titka és a lelkipásztori szolgálatra szóló elhívás és meghívás.
Halljuk Jézus főpapi imáját, melyben summázza az Atyához való titokzatos viszonyát, elhívását, küldetését.
Egy nagy lelkipásztor azt mondta róla, ez Jézus Krisztus Miatyánkja. Nagyszerűsége csak a Prológushoz és a Hegyi Beszédhez mérhető.

Ebbe a páratlan történelmi és üdvtörténeti, mennyet és földet átfogó szeretetözönbe csendül bele a Nagypéntek titkának régi latin himnusza:

„Jézus világ Megváltója,
Üdvösségem megadója,
Megfeszített Isten Fia,
Bűnömnek fán függő díja:
Jézus engedd hozzád térnem,
Veled halnom, veled élnem.”
(342. Dicséret 1. v.)

Versben elmondta nekünk Wass Albert írófejedelem, halgassuk el! Nagypénteki sirató.

A szenvedés gondolata az Ószövetségben Jób könyvében áll előttünk de a maga teljességében az Újszövetségben bontakozik ki Megváltónk életében. Ézsaiás próféta tanítása szerint Fájdalmak Férfia, ki testében-lelkében hordozza a szenvedést. A Máté és János Passió a zenetörténet egyik leghatalmasabb alkotása J. S. Bach zseniális hitvallásában. A szólisták, a kórus és a zenekar beszéli a beszélhetetlent: Isten szenvedését és Isten halálát.
Poncius Pilátus, Kajafás, Heródes, a zsidók és a rómaiak gyűlölete így jelenik meg Áprily Lajos egy versében:

„Sebet hordott a testén, sok sebet,
félig-hegedtek voltak és sötétek.
Ti azt mondtátok róla: rejteget,
mert nem mutatta, emberek, felétek.”

Aludt a város, aludtak a tanítványok, csak a lelkiismeret és néhány asszony volt ébren, hogy végtisztességet tegyenek Arimátriai József, Nikodémus és Lázár egykori barátjának sírjánál, hova csak Szent János apostol és a szenvedő Szűz Anya kísérte ki a Szentet, áldott méhének gyümölcsét, végső erejét összeszedve. Michelangelo Pietája lobog előttünk, mikor a halott Fiú elomló testét tartja a Szűzanya és érzi beteljesedni Simeon próféciáját. Tőr járja át.
Az emberi történelem legszomorúbb helye a temető, hol minden reményünk és esélyünk porba omlik, mert bűneink miatt porrá kell lennünk és ráadásul meg kell fizetni a zsoldot is.
Ebbe a halálkultuszba dalol be az életszentség, a győzelem, a diadal. Az utolsó szó jogán.
Húsvét ünnepe – Happy laster (Jézus feltámadása) Hallgassuk meg!

Jézus Krisztus feltámadása minden történetnek, az egész emberi történelemnek végső és igaz célja, Krisztus győzelme maga az éltető forrás. Krisztus Urunk szenvedését, halálát, feltámadását hirdetni kell az egyháznak a világ felé. Korunkban legszükségesebb, leghatásosabb, legértelmesebb missziói feladatnak kell tekinteni.

Húsvét ünnepe – Jézus feltámadt Hallgassuk meg!

Az emberi történelem legnagyobb kinyilatkoztatása egy temetőben hangzik el, túlhaladva minden emberi gondolatot és lehetőséget.
„Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él és mindenki, aki él és hisz én bennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”
Sok száz koporsó mellett megállva mindig láttam egy különös fényt, nyugalmat és derűt az elköltözött arcán, mely már a menny titkát és békéjét hordozta.

Az Élet költője, a vátesz-Ady, Érmindszent Templomát és Temetőjét napfényben és holdfényben könnyező prófétája húsvéti bizonyságtételét így tanítja számunkra Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr:

Ft. Hegedűs Lóránt„Halálos háborúban feltámadásos Krisztus-költemény ez. Végleg elbukó időben diadalmasan hajnalló örökkévalóság. Ez pedig a teljes kilátástalanságban is újrakezdés kegyelmi lehetőségét jelenti.
Bús árkokig leér szava: a sírok mélyéig hatol a halálból feltámasztó húsvéti Ige és szózat.
A Húsvét igazsága abban áll, hogy csak neki van joga.
A Húsvét jósága abban áll, hogy biztat.
Hány téli halálból lett új tavasz eddig is.
EGY SZEMÉLY a HÚSVÉT MAGA, EGYETLEN ISTENEMBER, HALÁLOS SZERELMŰ, és HALÁLBÓL MEGVÁLTÓ HATALMAS ÚR, ISTEN MESSIÁS-FELKENTJE Ő.
Van-e gyönyörűbb ennél?
HISZEN LEGGYÖNYÖRŰBB SZÉPSÉG a FELTÁMADT ÉLET isteni GLÓRIÁJA”

Ady Endre: A szép Húsvét Olvassuk el

Ady EndreOdukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Husvét szent tavasza
S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?

Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?

Áldott húsvéti ünnepet kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. április 15.

A képek forrása:
artbible.org
origo.hu
ekor-lap.hu

„Ki ez?” /Máté evangéliuma 21:10/

0

Pannonhalma - Virágvasárnapi telihold(A nyitókép Pannonhalma)

Magyar Testvéreim!
Valaki egyszer azt mondta: fiatal koromban áldást, erőt és távlatokat kaptam, holott én csak sikert, pénzt és a ma örömét kerestem. Majd évtizedekkel később, mikor „megtagadva, örök Sionát messze hagyva” (Ady) megállt mellettem valaki és azt mondta, hogy nincs oly erő, mely útjába állhatna Jézus Krisztus hó tiszta szavainak, az evangélium erejének és igazságának. „Ki ez?” – kérdeztem mint a régi virágvasárnap Hozsánnázó tömege.
Mellettem harsogott a világ, de tisztán hallottam a sokaság hitvallását: „EZ JÉZUS, a galileai NÁZÁRETBŐL VALÓ PRÓFÉTA”
Bács Ferenc színművész bizonyságtételében hallgassuk meg!

Jézus Krisztus földi élete során a tanítványokkal járván volt amikor előreküldte őket és Ő utánuk ment, volt, amikor Ő ment elől és a tanítványok követték Őt. A virágvasárnapi történetben mindkét példa jelen van.
Éppen tódul mindenfelől a nép Jeruzsálembe a páska ünnepére. A szegénység ismerte Jézust, nem felejtette tanításait és csodáit, ezrek megvendégelését és személyes gyógyulásait, igazság melletti kiállásait és örök nyomot égető karizmáját. Hű népe beállt az ünneplő menetbe, hogy virággal, pálmaággal, felsőruhával kifejezze még egyszer köszönetét és hódolatát a MESSIÁS KIRÁLY előtt. Hirtelen úgy érezte mindenki, hogy adósa és szeretné keblére ölelni. A zsidó Főtanács vak gyűlölettel csapott le minden ilyen kezdeményezésre, Róma pedig szimpla lázadókat vélt látni. Neki a birodalom stabilitása volt az elsődleges, Poncius Pilátus helytartó nem foglalkozott vallási kérdésekkel, a császár barátjaként más céljai voltak.
A virágvasárnapról készült video szépen adja vissza virágvasárnap lelkiségét. Hallgassuk meg!

Akkor is és ma is a hit szemével látja meg az ember a szolgai formában bevonuló ÚR JÉZUS KRISZTUST. Nem pompával, nem dicsőséggel, nem hivalkodva, hanem szamár hátán egyszerűen és csendesen, hogy beteljék rajta Zakariás próféta jövendölése.
Külsőleg ez a bevonulás majdnem karikatúrája az akkor ismert világ hadvezéreinek és uralkodóinak ismert diadalkapuit és roppant fegyveres erőit látva. Belsőleg azonban minden diadalmenetnél felségesebb, amit a történelem ismer, mert a szamárháton ülő fiatal mester KIRÁLYOK KIRÁLYA, URAKNAK URA, a körülötte lévő lelkes közösség pedig az Ő EGYHÁZA.
Pálóczi Horváth Ádám biblikus hitvallása virágvasárnapi énekünkben írja le a hit titkát:
„Ó, szentegyház, hívek boldog országa! Mily édes ez a Jézus királysága! Szelíd, szegény ez és alázatos, De nagy hatalmú és csodálatos” /331.Dicséret 2.v./
„Ki ez?” – aki látva a fényben tündöklő várost, nem a békesség és öröm tölti el, – de Jeruzsálem csak nevében békesség városa, tartalmában az örök harc tragikus városa, – hanem sírva fakad.
Nem önmagát, hanem a hitetlenséget, a lelketlenséget, az engedetlenséget, a meg nem térést, a kárhozatot zokogja.
Tudja és látja, hogy ebbe fog belepusztulni és szétszóródni. Ma is. Hit és áldozat nélkül puszta erőlködés, attrakció és díszlet, amit egy-egy korszak egyháza próbál magából kisajtolni. Az emberek menekülnek a templom és a legnagyobb keresztyén ünnepkör elől plázákba, hegyekbe és vizekbe, csak közösséget ne lásson.
Pedig virágvasárnap üzenete soha nem volt olyan aktuális, mint éppen ma, a hitetlenségébe fúló Európa alkonyán.
Hallgassuk meg!

Boldog az a közösség, aki felismeri meglátogatásának idejét. Így van reménye a megmaradásra. Jézus sírva mondja: „hányszor akartalak szárnyaim alá gyűjteni titeket, mint kotlós a kiscsibéit, de TI NEM AKARTÁTOK!” Az egyetlen, az utolsó a kivételezett alkalmat is elmulasztottátok.
A hit az ember belső szobája, a lélek felelete Isten megszólító szavára.
Amikor Európa és hazánk egére sötét felleget borított az emberi irigység és gyűlölet nagy háborúk és Trianon átkában, földi állomásokra mennyei fénysugár érkezik, mert tudták, hogy a jóság akkor is megmarad, ha az élet elvész.
„Az élet pedig élt és élni akart” (Ady), nem pusztulva és szétszóródva, hanem újra egy hazában egyesülve.
A történelem is produkál sorsunkban kis virágvasárnapokat, mikor kegyelettel emlékezünk a II. Bécsi döntés határozata után az 1940. szeptember 6-án Nagyváradra bevonuló dicsőséges Magyar Királyi honvédsereg bevonulására. Mert amit Isten egybeszerkesztett, azt ember el ne válassza. Jó látni az öröm könnyeit is a találkozás fölött. Felismertük meglátogatásunk idejét, ez lehet reményünk a megmaradásra.
Hallgassuk meg!

Áldott nagyhetet kívánok !

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. április 8.

A képek forrásai:
pctrs.network.hu

„Mindenekelőtt szeressétek egymást hűségesen” / I. Péter lev.4:8/

0

Válaszúti Kallós Zoltán múzeum

Magyar Testvéreim!

(A nyitóképen a válaszúti Kallós Zoltán múzeum látható)

Dermesztő volt az a délután Kodály Zoltán világhírű magyar zeneszerző számára, mikor 1951-ben magához hívatta a földi mindenható, hogy írjon egy másik Himnuszt, mert a jelenlegi méltatlan a kommunizmus építéséhez és az új kommunista embertípushoz.
Némán és megvetéssel nézett erre a lelki-szellemi törpére mielőtt megszólalt. Emlékének gazdag tárházában ott lebegett LISZT FERENC, hűséges munkatársa BARTÓK BÉLA, irodalmunk szent poétái, áldott klasszikusai: ADY ENDRE, ARANY JÁNOS, BALASSI BÁLINT, BERZSENYI DÁNIEL, CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY, KÖLCSEY FERENC, MÓRICZ ZSIGMOND életműve, melyekhez zenét komponált hegedűre, gordonkára.
Olthatatlan szeretettel szerette a galántaiakat, a székelyeket, a katolikusokat, a reformátusokat.
Istenem, ettől a jogfosztott, kisemmizett, megalázott néptől még a nemzeti imáját, az utolsó menedékét, végső reményét a világ legszebb Himnuszát is vegyük el? Semmije ne maradjon ami életben tartja? Hiába sportolóink csodás, világraszóló győzelme? Az aranycsapat diadala? Helsinki eljövendő káprázata a 16 arany?
Kodály ZoltánEkkor szólalt meg KODÁLY: „AHHOZ SEM HOZZÁTENNI, SEM ABBÓL ELVENNI NEM LEHET, JÓ A RÉGI” – majd kilépett a szobából köszönés nélkül. Az AVH pribékjei némán és tanácstalanul néztek utána.
Hazaérve leborult és egy imában köszönte meg Istennek, hogy verés és börtön nélkül megúszta a látogatást a diktátornál.
Felnyitotta Bibliáját és Péter apostol első levele mintha éppen hozzá és róla szólna, a mennyei üzenet átölelte és melegítette szívét az ötvenes évek dermesztő világában. Üldözik Kis-Ázsia keresztyéneit, egyre hatalmasabb félelem lesz úrrá a Krisztus-hívőkön, a császár gonosztevőknek tartja őket és rövidesen megkezdődnek a kivégzések. Az ördögi elnyomásból az angyali fénybe kell emelni keresztyén magyarjaimat, ezt pedig csak a hűséges szeretet erejével lehet megtenni. Érezte a zenetudós, hogy az ő eszköze a hangszer, a dal, az imádság, a hit, a néplélek ereje.
Esti dal. Hallgassuk meg!

Isten kegyelméből 125 esztendővel ezelőtt született a lánglelkű zeneszerző, pedagógus, gyűjtő Kodály Zoltán.
A Psalmus Hungaricus, Háry János, Marosszéki táncok, Galántai táncok, Genfi zsoltárok, Székelyfonó, Népzene sorozata tette világhírűvé és halhatatlan nagysággá nevét a magyar kultúra pantheonjában. Életét tudatosan vállalt misszió jellemezte, amelynek lényegét „A zene mindenkié” általa meghirdetett jelmondat foglalja össze.
A Kodály-módszert már szerte a világon alkalmazták, mikor egy születésnapi ünnepségen a jó barát TAMÁSI ÁRON így köszöntötte székely góbéssággal a világhírű zenetudóst:
„A madárnak és a melegnek szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Van közöttünk 15 év és egy Trianon”

Kallós Zoltán1962-ben a Turul-madárnak szárnya lehetett, mely Válaszútra röpített Kodály Zoltántól Kallós Zoltánnak egy hordozható magnetofont, hogy Kalotaszegen, a Mezőségen, a Gyimesekben és Moldvában járó nagy gyűjtőnek segítse és könnyítse munkáját.
Mikor leszállt a buszról Bákóban és a román szekus megtaposta a Kodály magnót, majd Kallós Zoltánt, annyit felelt neki a sárból felnézve: „Korunk legendája Bartók és Kodály. Én lélekmentő vagyok csupán. Népem 15000 dalát gyűjtöttem eddig össze, de még legalább ennyi vár reám, egyébként már más szalagokon jó helyre menekítettem”
Szerény volt Kallós Zoli bácsi, de hát Válaszút egy Wass Albertet is adott az egyetemes magyarságnak.
Tamás Gábor énekes szép dalát hallgatva megértünk valamit e beszélhetetlen isteni titokból és gondviselő kegyelemből.
Ó, Erdély szép hazám. Hallgassuk meg!

A néprajzkutató, népzenegyűjtő ikon 1926-ban született a Kolozsvárhoz közeli Válaszúton, de már a Mezőség küszködő szórványvilágában. Mikor vittem a könyv szállítmányt a Görgényi Egyházmegyébe, azon a vidéken mentem keresztül. Közel Sütő András faluja is, hiszen Pusztakamarás tornya hívóan int a román tengerben magyar szót keresve.
Egy 91 éves magyar, tudós professzor itt él és dolgozik az egykori Tündérkertben. Mércét és példát ad elénk. Rója az utakat egy magnóval, lélektől lélekig,hogy gyűjtse, mentse, őrizze a magyar kultúra kincseit. Tisztelet, főhajtás, köszönet illesse a nagy küldetés szolgálatában élő és égő szent öreget.
A Kallós Alapítvány és Kollégium életre hívatott egy sokak által halálra szánt nemzetet és ügyet. A feledés és gyűlölet özönvize nem tudta elmosni dicső múltunkat, melyet Attila hun fejedelem szíve, Árpád fejedelem vezérlő bölcsessége, Szent László király szabolcsi zsinata imádkozta fel a menny Urához.
A zászlóba kapaszkodva és soha meg nem futamodva hallgassuk meg a Kárpátia zenekar spirituális dalát:
Néma keresztek

Mohácsi László tiszteletes
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. április 1

A képek forrásai:
itthon.transindex.ro
hu.wikipedia.org
kodaly.hu