„Az elment, lefejezte Jánost a börtönben, elhozta a fejét egy tálon, és átadta a leánynak” /Szent Márk evangéliuma 6:28/

0

Szent Péter-Pál erőd látképe
Szent Péter-Pál erőd – Szentpétervár látképe

Magyar Testvéreim!

Prófétasors! Illés is megfedte Áhábot és Jezabelt gonoszságuk miatt, s emiatt Jezabel királyné halálra kereste. Öt nem érte el a megbántott gonoszság keze, de elérte Keresztelő Szent Jánost, a második Illést.
Heródes Antipas királynak minden kellett, még Fülöp nevű testvérének felesége is, valamint azoknak leánya, Salomé. Szétrobbantva házasságukat magához veszi sógornőjét és annak leányát. A zsidó családjog szerint ez vérfertőzésnek minősül, másrészt az általános erkölcsi szokások szerint is szörnyű bűn. Ezt olvassa fejükre az Ószövetség utolsó lánglelkű, igaz és szent prófétája Keresztelő Szent János! Márk evangélista elbeszélése műalkotás szempontjából is páratlan, drámai, színes, lélektani szempontból megokolt, élő.
„Eljött azonban az alkalmas nap, amikor Heródes lakomát adott születésnapján főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelőinek. Ekkor magának Heródiásnak a leánya (Salome)
ment be táncolni. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.” – A leány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?” – Az pedig ezt válaszolta: „Keresztelő János fejét.” A király erre nagyon szomorú lett, mert esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
Mégis azonnal elküldte a hóhért, és megparancsolta, hogy hozza el a János fejét. Az elment, lefejezte Jánost a börtönben, elhozta a fejét egy tálon, és átadta a leánynak. a leány pedig odaadta anyjának. Amikor ezt meghallották a tanítványai, eljöttek, elvitték a holttestet, és sírboltba helyezték" /Szent Márk 6:21-28/

E bibliai történet számtalan műalkotás témája lett az európai képzőművészetben.
Leonardo, Tiziano és Klimt festményei, Flaubert és Wilde irodalmi alkotásai, Massanet és R. Strauss operája máig lázban tartja a műértő közönséget.
Heródes mámoros lakomája, Heródiás elfojtott gyűlölete, a szép zsidó hercegnő hastánca, a próféta szent vére, gyolcsba tekert holtteste messze-messze mutat.
AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGOT ÍVELI ÁT, – hiszen megviszik a hírt KRISZTUS URUNKNAK!

Szent Márk evangélista, aki arra hívatott, hogy elsőként írjon görög és latin nyelven EVANGÉLIUMOT, népeket térítsen Jézushoz, egyházat alapítson. Szent Péter és Szent Pál munkatársa, majd Péter apostol beszédeinek tolmácsa, Kr. u. 50-60 között feljegyezte prédikációit és ennek alapján írta meg evangéliumát.
A kereszténység egyiptomi elterjedése nevéhez fűződik. Az egyiptomi kopt ortodox egyház megalapítója, melynek Alexandriában ő volt az első püspöke.
12 évet tevékenykedett Egyiptomban, és az volt a célja, hogy a pogányokat keresztyén hitre térítse. – Elfogták, kötélen vonszolták Alexandria szikláin, vére vörösre festette azokat.
Máglyán akarták elégetni, hatalmas vihar tört ki és szent vérét a földbe mosta az eső.
Mártíromsága magvetés lett, akár Keresztelő Jánosé, akár István diakónusé, akár Jézusé. 815 óta Velencében nyugszik a Szent Márk Székesegyházban.

Hallgassuk meg a Shabab El Anka Rewis egyiptomi kopt egyházi kórus szolgálatát!

A lelkekbe ültetett szeretet, a szívek táblájára írott evangélium, a földbe mosott vér máig termi gyümölcsét. Az égő csipkebokor helyén, a Sinai-félsziget déli részén Mózes és Márk emlékére felépítik a SZENT KATALIN-KOLOSTORT a VI. században. A kolostor könyvtára soha nem zárta be kapuit, gyűjteménye második legnagyobb a világon.
Csak a Vatikáni Apostoli Könyvtár előzi meg. Páratlan, beszélhetetlen és leírhatatlan az a kincs, melyet a papiruszok, kódexek, pergamenek őriznek. Biblia fordítások, Hippokratész receptjei, 6000 kézirat minden bölcsessége görög, etióp, kopt, szír, arab nyelveken. Egyetlen magyarként KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR valamennyit tudta olvasni, hiszen 17 keleti nyelvet beszélt!

SZENT KATALIN-KOLOSTOR Nézzük meg a Világörökség eme csodáját!

Szent Katalin-kolostor

Történt, hogy arra vetődött a lipcsei Egyetem professzora 1844-ben, és a 430 papiruszlapból álló kódexből 43 fóliát kölcsön kért, – Constantin von Tischendorf kutatás és megőrzés céljából elvitte Ágost Frigyes szász királynak. 1862-ben megjelentette a kódex teljes szövegét CODEX SINAITICUS címmel.
Ezt követően került e példátlan műkincs Szenpétervárra a cári család tulajdonába. A Romanov család naponkénti imádsága a CODEX SINAITICUS körül zajlott egészen 1918. július 16. napjáig!!

Ekkor azonban valami sötét tragédia zuhant a családra, mint a magyarságra Pozsonynál 907. július 4-7 között. A két sorstragédiában az a közös: DECRETUM: UGROS ELIMINANDOS ESSE. Elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak! – amiről Bogár László professzor ezt írja: „Az igazság alappillérei aláhullani látszanak a káoszba, az elkufárosodott Nyugat szép szavak tömegével kitapétázta falainkat. Szembekerültünk a Nyugattal, azzal a nem létező világerővel, amely a Nyugatot mozgatja a pozsonyi csata óta”

Ady Endre látnoki drámaisággal öntötte versbe élet-halál határán már önkívületbe esve vízióját: Krónikás-ének 1918-ból. Hallgassuk meg a verset!

A 40 sorból, 5 jaj-ból, és 4 ölnek szót hordozó jeremiási, elembertelenedett, állattól mélyebbre süllyedt rémség lett a valóság 1918-ban, éppen 100 esztendeje. A háború megölte az emberekben az embert.

Nézzük meg a képen a cári családot, a legendás Romanov dinasztiát. Jekatyerinburgban 1918. július. 16-ról 17-re virradva Lenin parancsára a bolsevik terror-horda, köztük a „magyar” Nagy Imre, a cárt és feleségét, valamint a kisfiút, a négy szolgát, – köztük orvosukat, – agyonlőtték közvetlen közelről, a négy csodás leányt szuronnyal szurkálták halálra a lenin-fiúk!!

A Romanov család
A Romanov család

Olvassuk nevüket:

II. Miklós
Alexandra Fjodorovna
Olga 22
Tatyjana 20
Maria 18
Anasztazia 16
Alekszej carevics 14

A Szovjetunió születésének eme hajnalán mikor megtalálták a holttesteket leírhatatlan hatása alá kerültek még a pribékek is. Teherautón kivitték az erdőbe, savval leöntötték, elégették, majd elföldelték. A levéltári adatok alapján 7 „magyar” is részt vett a vérengzésben, mély megvetéssel és szégyennel vessünk egy pillantást a listára.

Horvát Lajos
Fischer Anzelm
Edelstein Izidor
Fekete Emil
Nagy Imre
Grinfeld Viktor
Verhas András

A cári család tagjait 1991-ben találták meg és DNS mintákkal azonosították a csontokat. 1998. július 17-én helyezték őket örök nyugalomra a szentpétervári Péter és Pál Székesegyházban. 2000-ben az Orosz Ortodox Egyház szentté avatta őket. A repülőtértől a Székesegyházig vezető úton milliók rótták le kegyeletüket az utolsó orosz cár és családja emléke előtt, élén Putyin elnökkel.

A CODEX SINAITICUS 1933-ban bolsevik tolvajlással a British Múzeumba került, sokak szerint a puritán Sztálin kapta meg érte a 100000 angol fontot...!!

Krónikás énekünk zenébe öntve szólaljon meg a Kárpátia zenekar nagyszerű alkotásában: Szibéria felé. Hallgassuk meg a dalt!

Gondolnánk, száz év eltelt és nagykorúvá vált az emberiség, 2018-ban az Egyesült Európában tejjel-mézzel írják a sorsunkat.
Idézem Kulcsár-Terza József RMDSZ képviselőt:

1. Terrorizmus vádjával elítélnek és bebörtönöznek két magyar embert
2. A román bíróság elutasítja a római katolikus egyház keresetét a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében
3. A Maros megyei Tanács elnökére 42 ezer lej (600000 Ft) pénzbírságot rónak ki a román hatóságok székely zászló használata miatt
4. Körösfő melletti Béresi-tavon egy fenyőkoszorú Vasvári Pál emlékére szennyezi a környezetet. (Sok száz műanyag palack nem)

Bukovinai székely népdalok, katonadalok. Hallgassuk meg népünk szép énekét!

Prófétasors! Magyar sors!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. július 14.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
oroszhirek.hu

„Ne félj, kicsiny nyáj, mert úgy látta jónak Atyátok, hogy nektek adja az országot” /Szent Lukács evangéliuma 12:32/

0

A pozsonyi csata
A pozsonyi csata 907. julius 7.

Magyar Testvéreim!

„Kik ezek, akik röpülnek, mint a felleg s mint a galambok, dúcaikhoz?” – kérdezi Ézsaiás próféta. Majd megadja a választ is: „A hazatérő lelkek, akik a Sionra szállanak”. Azok röpülnek,  igyekeznek és sietnek, akik hazatérve találkozni szeretnének mint Boldogságos Szűz Mária Erzsébettel, mint Keresztelő Szent János az Úr Jézus Krisztussal, mint Árpád Fejedelem a honnal, mint az Ezer Székely Leány a csíksomlyói oltárral.
E találkozásokból imádság, erő, ajándék, holnap és élet születik.
Nem azért hisz, mert valószínű, hanem azért, mert képtelenség. Csodák között akar járni. A hit akkor leginkább hit, mikor leghihetetlenebb a tartalma. Ez a hit önmagát táplálva, egészen csodálatos eredményekhez vezet.
MEGSZÜLETIK SARLÓS BOLDOGASSZONY ÜNNEPE, A SZEGÉNY ÉS ALÁZATOS FELEMELTETIK. FÖLDI ARATÁST KÖVETI A MENNYEI ARATÁS!
MEGSZÜLETIK ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM ÉS ÖT FIA VEZETÉSÉVEL A MAGYARSÁG DIADALMAS GYŐZELME POZSONYNÁL EURÓPA EGYESÍTETT ERŐIVEL SZEMBEN!
MEGSZÜLETIK AZ EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA DOMOKOS PÁL PÉTER NÉPRAJZKUTATÓ SZÍVÉBEN,MIKOR ZÁSZLAJÁRA TŰZI TRIANON TRAGÉDIÁJA UTÁN:
„Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”

Nézzük meg a világ legszebb leányait a világ legszebb helyén!

Ezer Székely Leány Napja - Csíksomlyó
Ezer Székely Leány Napja – Csíksomlyó

A magyarság sors. Arra a Teremtő Istenre utal, aki az egyén, a nemzet és a világ sorsát kezében tartja. Orcája elé állít a magyarság sorsproblémáival.
Ezért vagyunk itt! Magyarságunk Isten ügye. Magyar voltunk Istennek kikutathatatlan teremtő ténye. Ennek nagy, döntő következményei vannak.
Először az, hogy a magyarság nem a hasznosság, az érdek vagy előny dolga, hanem az eleve elrendelésé.
Másodszor, amit Isten egybeszerkesztett, ember azt ne válassza el.
Harmadszor, Isten ellen lázad, aki magyar voltát szégyenli, de az is, aki megcsúfolja.

Árpád Nagyfejedelem hordozva Attila hun fejedelem, Csaba királyfi és édesapja Álmos szellemi örökségét és hitvallását, tudta, hogy mi csak Istenben lehetünk magyarok.
Hit által, mert a magyarság kegyelmi tény.
A honfoglalás, inkább helyesen a hazatérés minden felelősségével és erényével szervezi a törzseket szállásterületeire, a gyepük védelmét pedig a székelyekre bízta.
Látva a szkíta, hun, avar világ szervezettségét, rendjét, szorgalmát és szeretetét a Kárpát-medencében, valamilyen sötét ok miatt az akkori Európa egyesített erői támadást intéznek hazánk ellen.
A pozsonyi csata hiteles forrásai, tények Árpádról, Kusáról és Zoltáról.

Nézzük meg az erről szóló kisfilmet!

A régiek hűséges és bátor helytállása előtt tisztelegjünk a ma hű és bátor hazafiainak szolgálatával, megköszönve Hegedüs Zsuzsanna lelkipásztor-énekművész ajándékát,
a Kárpátia zenekar nemzetmentő szolgálatát és a Magyar Gárda önfeláldozó munkáját, mellyel hazánk legfényesebb lapjára írták be nevüket krisztusi áldozatukkal.

Magyar Gárda Induló: Hallgassuk meg a dalt!

Mikor a francia protestánsok (hugenották) üldözése tetőpontra hágott, mint az őskeresztyének, ők is erdőkben, barlangokban, pincékben tartották Istentiszteleteiket. Vigyázniuk kellett, hogy áruló vagy illetéktelen személy ne kerüljön közéjük és elárulja rejtekhelyüket, mert halálos ítélet terhe alatt végezték az Istentiszteletet és a sákramentumok kiszolgáltatását. A gyülekezet úgy döntött, hogy aki hozzájuk tartozik, az viseljen szíve fölött egy kis ezüst érmet. Az ezüstérmen volt egy kis felírat: „Ne félj, kicsiny nyáj”
Csak az tartozik közénk, akinek szívében és szíve fölött ott a láthatatlan és mégis látható érem. A nemzeti mivolt alkati tényező. Nem mi csináljuk, a dolgok független ősrendjéhez tartozik hozzá. Nem alku és szerződés tárgya, hanem sors és küldetés.
Árpád fejedelem, Hunyadi János, Dobó István, Zrinyi Miklós, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, Görgey Artur, 56-os hősök mind-mind a sokszoros túlerővel küzdöttek, erkölcsi győzelmet aratva. Az erdélyi Magyar Ifjak a ma rög-valóságában küzdenek száz év elnyomása után jogfosztottan börtönbe hurcolva. Várjuk az anyaország miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének azonnali intézkedését, hiszen ígéretet tettek: „Ha egy magyarnak is lábára lépnek bárhol a világon, Pesten kigyullad egy piros lámpa”.

Nézzük meg a székely hazafiak elhurcolását!

Jézus belenézett a századokba és Szentlelkének igazságával erősítette tanítványait, hívő zarándok népét, látva a próbák pusztító erejét, az Antikrisztus mindeneket elnyelő gonoszságát. A látható földi ország csonka lehet, majd újra egész lehet, de van egy láthatatlan lelki ország is. Mindkettő polgárai vagyunk. Nem lehet úgy tagja a mennyeinek, ha elhagyja a földit és a földi haza nagy feladatait is mennyei erővel lehet teljesíteni.

„Szívemben már őt megtaláltam” (Ady Endre) – hisszük és valljuk!

Isten gazdag áldása kísérje a Kárpátia zenekar összmagyarságért végzett páratlan szép és egyedülálló fáradozását, művészetét, hűségét. Dalai szövegeinek tisztasága, zenéjének egyedülálló harmóniája sok-sok fiatalt vezetett el a hazaszeretet forrásához, idősebb generációkat pedig erősíti az Isten szerinti jó tetszés kedves óráiban.
Köszönjük a 15 esztendőt, a 15 albumot, Petrás János Testvérem méltó kitüntetését.

Árpád apánk Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát a győztes pozsonyi csata 1111. évfordulójának emlékére!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. július 7.

A képek forrásai:
slagerradio.ro
eszm.ro

„Épüljetek fel lelki házzá” /Szent Péter apostol I. levele 2. r. /… ”A szeretet tehát a törvény betöltése” /Szent Pál apostol Római levele 13:10/

0

Az aranycsapat

A magyar Arancsapat a világ legjobbja

Magyar Testvéreim!

Bimbó, a jámbor magyar tarka kolomppal a nyakában szelíden ereszkedett alá a havasi legelőn. Hatalmas tőgye finom langyos tejet hordozott az éhes gyermekek nagy örömére.
A már nyitott kapun csak megszokásból bődült egy rövidet, jelezve, hogy megérkeztem vacsora időre. Az eléje siető Réka csak ekkor vette észre a tehén két hatalmas szarván a két vadvirágból font csokort. Pír futott végig álomarcán és tudta, hogy ennek a Csaba gyereknek komolyak a szándékai.
Az utcán sétáló holland küldöttség fölötte igen csodálkozott, ők zenét telepítettek a zárt istállókba a tejhozam miatt, szerelmes üzenet hordozásra meg ott a modern technika.
Másnap aztán a templomban végképp elvesztek a magyar néplélek rejtelmeiben. „Ha ilyen szép és borzongató ez a misztikus nyelv és Himnusz, akkor mégis miért könnyes mindenki szeme tőle?” –  Egymás közt meg is beszélték aztán: „Valaha hozzánk jöttek tanulni peregrinus deákok, ma meg csak itt látunk már tele templomot”
Boldogok voltak az angyalok e különös nap a mennyben, hiszen a Szentháromság titkos tanácsvégzése kijelölte az Anyaszentegyház zarándok útját zarándok népének és a misszióhoz megtalálták a két oszlopos apostolt.
Péter az apostolfejedelem, Pál a népek térítő apostola méltó és igazságos arra nézve, hogy kiemelt szerepet kapjanak az Újszövetségben,a misszióban, az oltárnál, a szívünkben, a naptárban.
Szent Péter, az Egyház Kősziklaalapja, Jézustól kapott hatalmát az oldás és kötés, a kulcsok hatalma jelképezik mártírhalálát követően mindörökké. Szent Pál, a Biblia és az Egyház egyik legzseniálisabb theologusa, gyülekezetépítője, lelkipásztora és mártírja. A Vértanúk egyháza általuk születik meg Rómában!
Elmondhatjuk: Péter apostol maga az EVANGÉLIUM, Pál apostol maga a THEOLOGIA!
Áldott Urunk két Szentje Kr. u. 67-ben ugyanazon a napon, június 29-én halt vértanúságot Rómában.

Boldog angyalokról tesz bizonyságot az Omega zenekar oratóriumi műve. Hallgassuk meg!

Az ünnep evangéliuma (Szent Máté 16) Jézusnak azokat a szavait tartalmazza, mellyel az Egyház alapjait Szent Péter tekintélyére helyezi. A tanítás tisztaságát pedig Szent Pál mindeneket meghaladó intellektusára bízza.
A nép az Istené és Isten a népé. A Seregek Ura kihív minden népből egy lelki népet, kit egy Úr, egy keresztség és egy hit egyesít.
Senki nem születik szentnek, hanem azzá válik, – mondta valaki. Ezért voltak boldogok az angyalok,mert tudták, látták és tapasztalták, hogy az Egyház épül és követői az Úr félelmében járnak.

Grosics Gyula

Elárulok egy titkot, így életem vége felé – mondta Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa, a Fekete Párduc:
„Gyerekkoromban papnak szánt Édesanyám, én is szerettem volna az lenni, de másképp alakult az életem. De legalább mindig feketében voltam a kapuban és tudják meg, míg a fiúk elől rohamozták az ellenfél kapuját én sokszor imádkoztam értük. Így mégis pap voltam”

A csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor a magyarság egyik legnagyobb kultúrtörténeti emléke és zarándokhelye. Oltára építésekor így kerülhetett Boldogságos Szűz Mária két oldalára két magyar szent: Szent István és Szent László. Nézzük meg képet!

Csíksomlyói kegytemplom oltára
Csíksomlyói kegytemplom oltára

Az anyaszentegyház nem egyik vagy másik nemzet, mindenki benne van, mindenki benne lehet. Láthatatlan része sokkal nagyobb, mint a látható. Az egyetlen összekötő kapocs, ami ezt a széthulló emberiséget még egybekapcsolhatja. Politikai, gazdasági vagy vérségi kapcsolatok is felbomolhatnak, – mert mi bennük a közös? Csak az érdek!
Csak a Krisztus anyaszentegyháza, amely egy láthatatlan nemzet, a szolgálat és az önzetlenség nagyhatalma, az imádatnak és a bizonyságtételnek a nyelve, a lelkiségnek, emberi méltóságnak, szeretetnek és békének a birodalma.
Nincs nagyobb érdeke az emberiségnek, mint hogy az egyház csakugyan eggyé legyen. Hivatása magaslatán álljon, tudjon szolgálni és fogadják el szolgálatát.
A tárgyalóasztaloknál politikusok, gazdasági szakértők, esetleg katonák ülnek. DE KI AZ EMBERISÉG, VAGY EGY NEMZET LELKIISMERETE?
A nemzeti lét beletartozik a teremtés és a megváltás rendjébe. Péter és Pál apostolok nemzeteket látogattak, nemzeteket misszionáltak, nemzetek városaiban alapítottak gyülekezeteket.

Hazai vonatkozásunkban a kerci kolostort 1202-ben Árpád-házi Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön és azt Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el.
Királyok nyughelye, evangélium lakhelye, történelem vihara, jövő reménye, elemi iskolája fala németül és magyarul üzen a mára 10 fős magyar közösségnek.
Nézzük meg a kolostort!

Kerci kolostor
Kerci kolostor

Lev Tolsztoj

„Kiben szeretet vagyon,
abban Isten vagyon,
mert Ő a szeretet”
(Lev Tolsztoj)

Aki Tolsztojt olvassa és Kossuth Lajos húgaként megtelik szíve nemzetféltő szeretettel, az sokra bizatik. Mint az orgonasíp úgy sorakoztak a gyermekek a Kossuth családbana Zemplén-megyei Sátoraljaújhelyen: Lajos, Karolina, Emilia, Lujza, Zsuzsanna.
Rokon lelkek, szinte elválaszthatatlanok egymástól Lajos és Zsuzsanna gyermekkoruktól kezdve. Éleslátású, logikus, tanulékony mindkét fiatal. Segítette bátyját, de sokat is tanult tőle. Feltétlen híve volt Kossuthnak Meszlényi Rudolf, aki majd feleségül veszi Zsuzsannát 1841-ben, annak nővérét Terézt pedig még ugyanabban az évben a bátyja.
Életük még szorosabbá válik a kettős házassággal. De szükség is volt az erős kapcsolatokra, hiszen az 1848–49-es szabadságharc bukása után 72 tábori kórházat hoz létre az országban és a NEMZET ÁPOLÓNŐJEKÉNT mindenki sebeit kötözi, miközben gyászol áldott szíve, hiszen férje és kisfia ekkoriban hal meg.
Nem volt kötszer, gyógyszer, élelmiszer már ekkor. Kossuth a szeretett báty emigrációba kényszerül, Haynau pedig hiénaként a színre lép. Zsuzsanna édesanyjával, nővéreivel és azok gyermekeivel, négy nő és kilenc gyermek menekül az oroszhoz Nagyváradra, hátha az megkegyelmez életüknek.
Aztán csak osztrák fogságba esnek, és itt már börtön és bitó van elkészítve mindnyájuknak. Haynau őrjöng, hogy minden Kossuth ivadékot ki kell irtani!
A család és a nemzet álma, hogy visszatér Kossuth és folytatják a küzdelmet a Habsburg ellen. Összeesküvésük lelepleződik és puszta életüket mentve azonnal el kell hagyni a Habsburg Birodalom területét. Brüsszelben kitanulja Zsuzsanna a csipkeverés művészetét,de az osztrák rendőrség itt is lecsap reájuk. Amerikába menekülnek tovább.
New Yorkban folytatja munkáját már nagy betegen, a sok küzdelem, megpróbáltatás, gyász aláássa egészségét és 37 évesen meghal a száműzetésben.
Utolsó soraival tisztelegjünk a nagy Kossuth Kormányzó kis húgának áldott emléke előtt, aki felépítette a lelki házat, mert betöltötte a szeretet törvényét:

Kossuth Zsuzsanna
Kossuth Zsuzsanna

„Olyan mérhetetlen vigasz volt számomra, hogy dacolhattam a viharral, megoszthattam a nyomorúságot, hogy szenvedhettem és küzdhettem letiport, vérző hazámban. Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthettem. A magam szenvedéseit alig éreztem. Kiűztek engem a szeretett, szenvedő hazából, anélkül, hogy leborulhattam volna földjére, utolsó búcsúszót mondani. És mindez nem az én hibámból történt.”

 

„Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért,az Igaz a nem igazakért,hogy elvezessen minket az Istenhez,miután halálra adatott test szerint,de megeleveníttetett Lélek szerint”
/l.Pt.3:18/

„Amikor egy nemzet szívét kéri vissza”
A dévai Szent Ferenc Alapítvány
Szent Borbála Napközi Otthon Só Kristály hangú diákjai énekelnek a budapesti Rózsák-terei Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplomban
Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 30.

A képek forrásai:
erdon.ro
m.magyarnarancs.hu
hu.wikipedia.org

„Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” /Zsoltárok könyve 37:4/

0

Matyas kiraly

Mátyás király és udvartartása - Várad

Magyar Testvéreim!

Gróf Széchenyi Ferenc államférfi,könyvtár és múzeumalapító, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, mély hitű hatgyermekes édesapa minden esztendőben aratási ünnepet szervezett feleségével Festetics Juliannával. Magyarország egyik leggazdagabb és leghatalmasabb rangú főura imában adott hálát Istennek a termésért és a munkásoknak a hűséges fáradozásáért.
Ekkor odaszólította későbbi örökösét István fiát és azt mondta neki: „Itt állnak elől hű jobbágyaink, csókolj nekik kezet. Jeléül annak, hogy tudod, minden gazdagságunk a naponkénti kenyértől az aranyig és a könyvtárig, beláthatatlan uradalmaink,az ilyen ismeretlen és hűséges kezek munkájától függ. ”Szabadkozott az öreg jobbágy, és folyt a könnye. Majd így folytatta a hatalmas úr:" Mindnyájan tudjátok meg, örök példaként él szívemben és ég lelkemben, mikor Krisztus Urunk megmosta tanítványai lábát.
Mikor régen Mátyás urunk Európa valamennyi nyelvét beszélve beszélgetett az emberekkel. Mikor Zrinyi Ilona végakaratként azt helyezte 14 éves fiának szívére, hogy becsülje az embereket és Rákóczi Ferenc Rodostó szentjeként meg tudott bocsátani Európa valamennyi uralkodóházának, akik rendre becsapták, – sőt rokonságban is állt velük!!!"

Sík Sándor: A néma Miatyánk. E csodás imát hallgassuk meg Sinkovits Imre színművész előadásában!

„Gyönyörködj az Úrban,
és megadja szíved kéréseit!
Hagyd az Urra utadat,
bízzál benne, mert ő munkálkodik:
világossá teszi igazságodat,
jogodra fényt derít.”

Az alefbétikus zsoltár vigasztaló és tanító szándékkal fogja össze egy hosszú élet tapasztalatait. Az Isten szövetségében élő kegyes ember mellett mindig ott találta a bűnözőt, az Isten ellen lázadó embert. Fondorlat, álnokság és cselszövés az élete.
Az előbbieket Isten mindig gondviseléssel vezette, a szövetség rendjében kegyelmével, szabadításával, áldásaival vette körül. Utóbbiaknak romlás és pusztulás lett végük.
E fenséges isteni kinyilatkoztatás arra int, hogy Isten szövetségében kell élni, mert a szövetségi rend előbb-utóbb érvényre jut.
Megrendült kebellel olvasom újra és újra, testet ölt bennünk minden sorának igazsága, melyről olyan mélyen és igazán beszélt nekem Barátom, egyházunk egyik géniusza.

Wass Albert: Jegenyék. Hallgassuk meg a művet!

Valaki azt mondta egyszer, tudod úgy van az, hogy mások bűnei előttünk, a sajátunk hátunkon. Cseréljük meg.
Próbálj meg látni az Isten szemével. Nem lesz szebb, tisztább és boldogabb a világ?
Próbálj meg az Ő Lelkével hallani, hallgatni felülről jövő üzenetekre, megszólaló titkokra, Isten szívverésére.
Próbálj meg járni az Ő utaiban. Eleinte nagyon nehéz, de aztán szárnyaid nőnek, futsz és nem fáradsz el, jársz és nem lankadsz meg.
Meg tudod mosni mások lábát? – le tudod csókolni a port kérges kezéről? – belső Rodostódban meg tudsz bocsájtani a téged üldözőknek?

A nemzetek büszkén hirdetik, hogy önmagukért vannak. Nincsenek barátok, csak érdekek. A keresztyén tanítás éppen az ellenkezőjét tanítja: A népek és nemzetek egymásért vannak. Közöttük is törvénnyé tette Isten a szolgálatot.
A British Múzeum sok rablott kincse között ereklyeként őrzik egy fiatal leány múmiáját. Antonius és Kleopátra egyik gyermeke nyugszik itt. Milyen szerelem szülte ezt a csodaszép királykisasszonyt? Kelet és Nyugat találkozásának tetőpontján Alexandriában? A régi dicsőséget őrzi a halál szépsége, de ha felnyitnák a koporsót és reá fújna valaki, porrá omlana annak a világnak minden ragyogása és pompája.
A mulandóság alá vettetett hitetlen élet nem tud gyönyörködni és bízni az Úrban. Pedig történelmileg és földrajzilag is közel jártak Jézushoz.
Madách Imre róluk is írta:

„S nem érzéd-é eszméid közt az űrt,
Mely minden létnek gátjaul vala?”

Ady Endre: A föl-földobott kő. Hallgassuk meg e nagyszerű verset Latinovits Zoltán színművész előadásban!

Magába mélyedve sétált az egykori Boldog Váradon Mátyás király, hogy városalapító nagy elődjének sírjára virágot helyezzen, mikor melléje szegődött egy öreg néne, hogy tegyen igazságot ügyében.
„Felség, mióta kincses nyelvünk ékes gazdagságával szólunk Istenhez és egymáshoz, nem eshetett velünk olyan szégyen, hogy megszégyenülve zavarjanak el a primarból, ma pedig ezeket az időket éljük.
Felség, Ti ketten voltatok Szószólói ügyünknek Isten és nemzetek előtt, tegyétek ezt ma is, mert elveszünk,mint oldott kéve széthullunk, másodrangúként kezelnek a sokad rangúak, kik valaha cselédjeink sem lehettek volna.”

Az igazságos Felség szótlanul nézte a feliratot:

Str. SF. LADISLAU

Felgyorsította lépteit, hogy mihamarabb a Várba érjen Szent László sírjához.
Ott megállt, és Jézus szavait imádkozta : „László,jöjj ki”
Szavahihető emberek vallják,a SZENT LOVAGKIRÁLY kész odahagyni nyughelyét, hogy pusztuló népét megvédje és győzelemre vigye.
Visszatérve, lesz ideje megszáradni ruhájának.

„Tudjátok meg, hogy az Úr csodákat tesz hívével”

„Mert Te Uram, megáldod az igazat,
körülveszed kegyelmeddel,
mint pajzsal”

„Tégy csodát híveddel,
mert Te megszabadítod azokat,
akik jobbodhoz menekülnek
támadóik elől”

Wass Albert: A bujdosó imája. Hallgassuk meg a dalt a Kormorán zenekar előadásában!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 23.

A képek forrásai:
origo.hu

„Fedetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét mindnyájan” /Szent Pál apostol II. levele Korinthusba 3:18/

0

Szendrey Júlia szobra Koppenhágában

Magyar Testvéreim!

Szomorúan panaszkodott Petőfinek egy lelkészcimborája, hogy lelkiismeretesen készül a szolgálatra és mégis milyen kevesen vannak a templomban.
Szent Ágoston még a madaraknak is tudott szólni, Páduai Szent Antal a halaknak is, én meg a falaknak.
A költőkirály ebben a pillanatban már át is adta segítségül a jövőre nézve négysoros versét:

„Tudod mi a virág?
A földnek jósága.
Tudod mi a jóság?
A lélek virága”

A Szentlélekről a Biblia első verse azt tanítja, hogy kezdetben, mikor teremté Isten az eget és a földet az kietlen és puszta volt, sötétség és mélység uralta a Mindenséget, de az Isten Lelke ott lebegett a mérhetetlen vizek felett. Előbb volt a Szentlélek s azután lett a világ. Műalkotás az, melyet a Lélek szeretete tart össze. Istennek a Lelke itt alapgondolat, terv, állandó ihletés, megmásíthatatlan törvény, rend, a szakadatlan alkotás mámora. Az atommagok kavargó energiája, mely mögött ott a Teremtő Gondolat.

Tanult cimborám, – csapott jókedvűen Petőfi a fiatal, szótlan pap vállára: – „fedetlen arccal tükrözd vissza az Úr Isten dicsőségét és meglásd, menni fog az!”

Erdély csodagyermeke Szatmárról Kolozsváron át Marosvécsre érkezve mondta el a kövi imát és tudta, hogy csak annak az útnak van értelme, mely a templomba vezet.
Áldd meg országunkat, hogy a Te Országod épüljön benne, tükrözzük vissza az Úr dicsőségét az Erdélyi Helikon lánglelkű géniuszainak haza fiúi közösségében az Angyalok citeráján.

Dsida Jenő: Saint Therese de Lisieux. Olvassuk el a verset!

Dsida JenőSzelíd hárfával siratlak
halványszinü rózsa,
pasztell-fényü színes ablak,
finom, gyenge rózsa,
gyenge, lengő és esengő,
hold ezüstje mossa,
ezüst-zengő csöppnyi csengő,
édes kicsi rózsa!

Halál harmatát ki itta,
lenge, szűzi, drága,
fehérarcu kármelíta,
zsenge rózsa ága,
keskeny ajkad égi csókra
nyílott, tiszta mátka,
szép erények rózsacsokra,
rózsaszínü ága.

Máris mentél, alig jöttél,
így vagyon megírva,
fájó illatot köhögtél,
sárga rózsa szirma,
várt a messzi csillag-oltár,
csupa perzsa, szmirna,
alig voltál, beleholtál,
sárga rózsa szirma.

Liliomon éldegélsz most,
rózsa lett a vérted,
habfelhőkön mendegélsz most
s dalomat nem érted,
pedig lelkem sírna, sírna,
vagy röpülne érted –
Hull a földre rózsa szirma,
amint megigérted.

Mennyi rossz tett, csúnya emlék,
én voltam, ki tette,
akasztófát érdemelnék
s rózsát adsz helyette,
buja voltam és goromba
és gőgös felette:
nem borulhatsz hát karomba,
rózsát adsz helyette.

Arcod édes égi fényt vet,
hull a rózsa, hull, hull,
kék felhőn vár Vőlegényed,
hull a rózsa, hull, hull,
tapsikolnak mind a szentek,
hull a rózsa, hull, hull,
amint kézenfogva mentek,
hull a rózsa, hull, hull.

Áttetsző és lenge kis szent,
rózsákat pazarló,
kérd meg énhelyettem Istent,
hogy ne nézze gyarló
voltomat és hadd mehessek,
hol a Hold a sarló,
vándortársatok lehessek,
rózsákat pazarló.

Szelíd hárfán hadd mulatlak,
halványszínü rózsa,
Isten házán szines ablak,
égszín gyenge rózsa,
zsenge, lengő és esengő,
Krisztus csókja mossa,
csókkal zengő csöppnyi csengő,
édes kicsi rózsa!

Mindörökkön élni, élni
adassék meg nékem,
lábatoknál üldögélni
rózsalevélkéken,
Krisztussal s Veled beszélni
fent a tiszta égen,
éldegélni, üldögélni
rózsalevélkéken.

Angyalsóhaj illatából
szirmokat csinálni,
csillagházunk ablakából
földre ledobálni,
szent szerelem szüzi bokra,
egy szobában hálni
Veletek és ágyatokra
rózsákat dobálni!

A legfelségesebb munkája a Szentléleknek az, hogy lelkeket kiválaszt s azokat csendesen alakítja. Olyan munka ez, mint amikor egy erdő szélén valaki virágoskertet ültet.
Ékességre, nemességre, szépségre plántál. Istennek Szentlelke az emberiség őserdeje szélén az Anyaszentegyházban végzi káténk szerint az idők kezdetétől az idők végezetéig. A Szentlélek Krisztus Urunk arcára alakít át egy boldog ismerettel. Ennek az ismeretnek tárgya: Krisztus.
„Mi pedig, miközben fedetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre”
Ennek az ismeretnek mindig közvetlennek kell lennie. Nem könyvekből, egyháztörténelemből, fárasztó magyarázatokból, hanem személyes tapasztalatból.
Tudhatta e Szendrey Ignác a keszthelyi Festetics-uradalom intézője, hogy leánya sírkövére ő vési fel Petőfi Sándor nevét, akit nem sokra tartott és mégis veje lett?

Szendrey Ignác
Szendrey Ignác

Számára Csokonai volt a magyar irodalom kezdete és vége.
Tudhatta e Boncza Miklós, hogy mégis beteljesül álma? Nem kell látnia életében a hírhedt-züllött Adyt! Számára Jókai volt a magyar irodalom kezdete és vége.

Boncz Miklós
Boncza Miklós erdélyi földbirtokos

Kedves Bertukája Csinszka néven mégis Ady oldalán állt ravatala mellett 1917-ben, de ő már messze járt…

Ha közvetlennek kell lennie egy ismeretnek, akkor bensőnek is kell lennie.

Szendrey Júlia: Gondolatim, Érzeményim. Olvassuk el a verset!

Szendrei JúliaGondolatim, érzeményim
Szárnyra keltenek,
Nyitva hagytam kalitkájok
S elröpültenek.

Ne szálljatok a világba
Ne hagyjatok el,
Nem vár ott barát ti rátok
Nem meleg kebel.

Nem leltek ott rokonszívre,
Hova szálljatok,
Részvétlenség hidegétől
Meg kell halnotok.

Örömimnek, bánatomnak
Édes gyermeki,
Szívem rejtett világának
Kis szülöttei.

Ugy jártok, mint a pillangó,
Mely a tűzbe száll,
S az égető lángok közt ott
Vár rá a halál.

A gúny éles hahotája
Fog köszönteni,
S minden illatos virágról
Elrezzenteni.

S addig szálltok ágról ágra,
Míg a tövisek
Szárnyatokból minden tollat
Ki nem tépdesnek.

S összezúzva, összetépve
Földre hullotok,
S a feledés nehéz lába
Átmegy rajtatok.

Ne szálljatok a világba,
Ott csak bú talál;
Nálam élet, ott keserű
Szomorú halál!

Az, hogy kik voltak Jézus kortársai, közeli-távoli ismerősei ma már nem igazán fontos. De ami megmarad, az a nagy szeretet, amellyel látott és szeretett, mikor még nem is éltünk a föld színén. Önmagában megtestesítette a jóakaratot, irgalmat, kegyelmet melyet szívében hordozott. Keresztfának haláláig való engedelmessége a megváltás áldozata.
Mélyre kell itt eveznünk.
Ki gondolhatta 1850-ben Pesten, hogy majd 168 év múlva szobrot emelnek Dánia fővárosában Szendrey Júliának? Koppenhága elegáns népe nem Petőfi zsenijét látja ott, hanem H. C. Andersen népi írójuk hiteles és hűséges magyar fordítóját!
A nemzet özvegyének, a honvéd özvegyének, a Szeptember végén című vers világhírű múzsájának hősies küzdelmét értékelték.
Még sokan emlékeznek, hogy 1849 dermesztő novemberében férfiruhában, rövidre vágott hajjal, elborult elmével bolyong valaki Fejéregyháza és Héjjasfalva között, ahol Heydte osztrák báró elmondja: látta, hogy még mozgott a költő amikor hatalmas szúrt sebbel oldalán feküdt, lélegzett, mikor tömegsírban eltemették. Értse meg, harcos is volt, nem csak költő, ellenünk harcolt.
Az osztrákok örültek Segesváron, hogy a Kossuth-kutya, a legveszedelmesebb magyar halott.

Kárpátia zenekar: Kisarjadt vér. Hallgassuk meg a dalt!

A hír hallatán Júlia eszméletét vesztette, majd apja vitte haza félőrülten és ekkor már csak az ital segített. Fejébe vette, hogy hátha mégis él az a Sándor, aki olyan szépen tudott írni mint senki más e világon. Megyek a jó öreg Bem apó után Törökországba! – kiáltotta. De ki ad útlevelet egy hírhedt Petőfi özvegynek? Csak Jakob Haynau jogosult.
Az aljas osztrák hóhér hozta formáját: „ha kegyednek szerelemre van szüksége ezért nem igazán kell Törökországba mennie”. Ezután bejelentkezett gavallérnak Haynau jobbkeze, egy cion-barát herceg Liechtenstein, aki minden földi jót felkínált Bécsben, mint egykor a Sátán Jézusnak. Júlia arra sem méltatta, hogy leköpje.
Később megismerhette Haynau börtöneit is Szendrey Júlia, szobájában Kossuth, Petőfi és Bem képeket talált a rendőrség.

„Mese-tüzében alkonyi sugárnak
Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak”
Keszthely, Nagykároly, Erdőd, Koltó, Székelykeresztúr, Kolozsvár, Segesvár ormai üzenik, hogy mindeneken túl most is írja valaki, a világirodalom fékezhetetlen kobzosa, angyalok barátja, Jézus dicsőségének hű tükre: „Minek nevezzelek?”

Sík Sándor: Kék hegyek. Olvassuk el a verset!

Sík SándorMese-tüzében alkonyi sugárnak
Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak.

Lelkedbe lopják arcuk hűvösét,
És zsongva hív a kéklő messzeség.

Szívedre hullnak, mint az enyhe harmat,
Hívó, mosolygó messze halk hatalmak.

És lelkedet kitárod csendesen
És elindulsz a kék ösvényeken.

Nézel, komolyan, hittel mosolyogva
A fátylasarcú esti hegyfokokra.

És mégy és mégy. Ki tudja, merre mégy?
Ki tudja, meddig zeng a messzeség?

Minő titkoktól terhesül a távol?
A hegyek arcán hétszeres a fátyol.

De megállanod soha nem lehet,
Mert rádleheltek egyszer a hegyek.

Szendrey Júlia tudta, hogy Jézus áldozatának gyümölcse békessége és menedéke lesz. Szüksége is volt reá, hiszen Zolikájának sorsa hányatott lett, második érdekházassága pokol lett, betegsége innen a negyvenen szólította sírba. Édesapja ekkor értette meg, ki is volt az ő egykori szeme fénye?
A Szentlélek átalakító munkája, hogy annyi személyes vagy közösségi veszteség után is képesek vagyunk tükrözni az Úr Jézus Krisztus dicsőségét, mint Trianon átkának egyik leggyalázatosabb helyszínén Szelmencen, ahol Haynau barátai Magyarország felszámolásán dolgoztak. Az apostol szerint: „Ezeknek a gondolkodását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát”

Kormorán zenekar dala: Elveszített kézszorítás. Hallgassuk meg a dalt!

„Felragyog előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán”

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 16.

A képek forrásai:
delmagyar.hu
tudasbazis.sulinet.hu
hu.wikipedia.org

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” /Szent Pál apostol levele a Galata gyülekezethez 6:2/

0

Magyország keresztre feszítése

Magyar Testvéreim!

Ez a törvény Isten szeretetének törvénye. A másokért való élésnek a törvénye. A kereszt alatt gúnyolva mondják: „Másokat megtartott, magát nem tudta megtartani?” Nem tudta! Szent Urunk élete fölött ott volt a szeretet törvénye: másokért meghalni.
Hányszor megtörtént már, hogy mi nem voltunk képesek mások lelki vagy anyagi terhéből egy fikarcnyit sem átvállalni? Pedig azt hittük, teherbíró keresztyének vagyunk…
Minden élet befelé nehezedő súllyal bír, ahogyan emlékezik egy régi diák Trianon átok-verte Nagypéntekére:

„Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített sendben, inkább magának mint nekünk, ennyit mondott: Consummatum est, – Elvégeztetett!
Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, lebororultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok.
Nagymagyarország keresztre feszítésének napja volt, 1920. június 4-én Pénteken”.

A világ teljes értetlenséggel, süketen és vakon esik át ezen a fenséges jézusi-apostoli törvényen is. Másokért élni? Másokért meghalni? Mások terheit hordozni? – Hiszen én mindig a fordítottját láttam, hallottam, tapasztaltam, mondja a régi diák. Az erős elveszi a gyengétől, legyen az egyén vagy nemzet. Ki akarja itt még Krisztus törvényét betölteni?
Az e világ istene a Sátán és az ő forgatókönyve látszik megvalósulni, kottájából játszanak a világ urai, kik intézik sorsunkat.
Jézusnak nem volt saját terhe, mert nem volt bűne. Bűneink terhének hordozója Ő.
Saját és szeretett népe terhét Jézussal kívánta megosztani gróf. Apponyi Albert a XX. sz. egyik legkiválóbb szellemi nagysága, mikor a 7-tagú Küldöttséggel kiutazott Párizsba 1920 januárjában, hogy megkísérelje a lehetetlent a világ uraival szemben, kik ekkora már megácsolták a keresztet a Szent Korona Országának.
Nézzük meg a két részből álló kisfilmet, melyet ma is tanítani kellene, de ilyen lelkiségű tanárok már nincsenek!

1. gróf. Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban I. rész.

2. gróf. Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban II. rész.

Szent Pál apostol e levelével meg akarja óvni a kelta eredetű galatákat a judaista keresztyének tévtanításaitól, hiszen a pogány keresztyénekből zsidó prozelitákat akartak csinálni, mely kötelezővé tette a körülmetélkedést, valamint esküt kellett tenni a Tórára. A politikai befolyás volt a cél, Wass Albert író így fogalmazta meg: „minden a piacokról szól”
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet. Hallgassuk meg Selmeczi Roland színművész előadásában!

Deák Ferenc az elválást mondotta a világon a legrosszabb dolognak. Ha ez igaz,akkor a találkozás a világon a legkedvesebb és leghasznosabb dolgok közé tartozik. Különösen kedves és hasznos egy olyan család tagjainak, akik rég nem látták egymást, egymásra vannak szorulva, mindegyik egymagában elhagyatva él, s nem utolsó sorban szeretik egymást.

Deák Ferenc

„Hazajöttél kedves fiam, vártalak, de vártalak,
Harminc éve, száz éve, mióta nem láttalak.”

Ahogyan kiáltották 2005-ben Csíkszeredában az Illés koncerten a székelyek: „85 évet késtetek!”

Hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát: Sólyom a Hargitán!

Egyik legnagyobb püspökünk a Bánffyhunyadról származó Ravasz László volt, kit Mindszenty József hercegprímáshoz hasonlóan a kommunista terror egyházi segédlettel ahogy lenni szokott…,  – 1948-ban örök száműzetésbe kényszerített.
A 2. bécsi döntés után 1940-ben az ORLE elnökeként Komáromba hívta össze a gyűlést, ahol ezt mondta:

Ravasz László

„Köszöntöm ezt a várost és ősi gyülekezetét. Ez is olyan város és gyülekezet, amely minden magyar ember lelkét legalább ifjú korában lebilincseli. Komárom szinte második szülőföldje lett mindenkinek, aki a Jókai lelkével álmodott, emlékezett,gyönyörködött. Otthon vagyunk itt, mintha gyermekemlékeink galambdúcába szállna vissza a lelkünk rövid pihenőre.
Legnehezebb időkben a legszebb kezdet. Épüljön és álljon időtlen időkig a megújult Magyar Sion!”

Trianon Emlékművek – Kárpátia zenekar szakrális dalát hallgassuk meg: Egy az Isten, egy a nemzet!

Nem tudnak annyit mások rombolni, amit mi ne tudnánk felépíteni. Megborzadunk e szótól: Trianon. Mások bűnét hordozzuk,mint Krisztus Urunk.
De nem csak bűnöket kell hordoznunk, hanem terheket is. Azoknak a nemzettestvéreinknek lelki-anyagi terheit, kikhez mostoha volt a sors. A nacionál-kommunista, majd vad kapitalista világ egy évszázad alatt megzilálta sorainkat.
Az utolsó idők ámítói mindig másokat akarnak tanulásra és elfogadásra ösztönözni, miközben maguk soha nem jutnak el az igazság megismerésére.

Reményik Sándor: Trianont ledöntjük. Olvassuk el a verset!

Reményik SándorTéli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagyvilágon.

Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres kardját a magyarnak.
De még minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk
Csak mi, csak mi ne emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szűz tiszta igazunk
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.

De hirdessük gúzsba kötött kézzel
Sebes ajkkal, lázadó vérrel
Idézve menny, pokol hatalmait
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.

Kezünk bár nem pihen a kardvason
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövő századok s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.

E sebek és e fájdalom örök.
Ettől vonaglik minden magyar rög
Ettől vérez ki majd nyomunkba hág
Ettől nem gyógyulnak az unokák.

Tátra erdők ettől zúgnak-búgnak
Ettől reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kővé ettől válnak
Kemény kövek élő szívként fájnak.

Amíg élünk ettől fájunk, égünk
Sírban ettől nem lesz pihenésünk
Ettől szorul a kezünk ökölbe
Ettől sír a gyermek anyaölben.

Fenyőmadár behavazott fákon
Száraz haraszt téli pusztaságon
A folyók, a fák, a füvek szelleme
Minden süvít, mi nem nyugszunk bele.

Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet
Versailles-ig lobogjon az üzenet
Hogy megroppant bár karunk ereje
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 9.

A képek forrásai:
1848.network.hu
holokausztmagyarorszagon.hu
hu.wikipedia.org

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” /Szent Pál apostol levele a Galata gyülekezethez 6:2/

 

Magyar Testvéreim!

 

Ez a törvény Isten szeretetének törvénye. A másokért való élésnek a törvénye. A kereszt alatt gúnyolva mondják: „Másokat megtartott, magát nem tudta megtartani?” Nem tudta! Szent Urunk élete fölött ott volt a szeretet törvénye: másokért meghalni.

Hányszor megtörtént már, hogy mi nem voltunk képesek mások lelki vagy anyagi terhéből egy fikarcnyit sem átvállalni? Pedig azt hittük, teherbíró keresztyének vagyunk…

Minden élet befelé nehezedő súllyal bír, ahogyan emlékezik egy régi diák Trianon átok-verte Nagypéntekére:

 

„Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített sendben, inkább magának mint nekünk, ennyit mondott: Consummatum est, – Elvégeztetett!

Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, lebororultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok.

Nagymagyarország keresztre feszítésének napja volt, 1920. június 4-én Pénteken”.

 

A világ teljes értetlenséggel, süketen és vakon esik át ezen a fenséges jézusi-apostoli törvényen is. Másokért élni? Másokért meghalni? Mások terheit hordozni? – Hiszen én mindig a fordítottját láttam, hallottam, tapasztaltam, mondja a régi diák. Az erős elveszi a gyengétől, legyen az egyén vagy nemzet. Ki akarja itt még Krisztus törvényét betölteni?

Az e világ istene a Sátán és az ő forgatókönyve látszik megvalósulni, kottájából játszanak a világ urai, kik intézik sorsunkat.

Jézusnak nem volt saját terhe, mert nem volt bűne. Bűneink terhének hordozója Ő.

Saját és szeretett népe terhét Jézussal kívánta megosztani gróf. Apponyi Albert a XX. sz. egyik legkiválóbb szellemi nagysága, mikor a 7-tagú Küldöttséggel kiutazott Párizsba 1920 januárjában, hogy megkísérelje a lehetetlent a világ uraival szemben, kik ekkora már megácsolták a keresztet a Szent Korona Országának.

Nézzük meg a két részből álló kisfilmet, melyet ma is tanítani kellene, de ilyen lelkiségű tanárok már nincsenek!

 

1. gróf. Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban I. rész.

 

V I D E Ó

 

2. gróf. Apponyi Albert védőbeszéde a Trianoni Diktátummal kapcsolatban II. rész.

 

V I D E Ó

 

Szent Pál apostol e levelével meg akarja óvni a kelta eredetű galatákat a judaista keresztyének tévtanításaitól, hiszen a pogány keresztyénekből zsidó prozelitákat akartak csinálni, mely kötelezővé tette a körülmetélkedést, valamint esküt kellett tenni a Tórára. A politikai befolyás volt a cél, Wass Albert író így fogalmazta meg: „minden a piacokról szól”

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet. Hallgassuk meg Selmeczi Roland színművész előadásában!

 

Deák Ferenc az elválást mondotta a világon a legrosszabb dolognak. Ha ez igaz,akkor a találkozás a világon a legkedvesebb és leghasznosabb dolgok közé tartozik. Különösen kedves és hasznos egy olyan család tagjainak, akik rég nem látták egymást, egymásra vannak szorulva, mindegyik egymagában elhagyatva él, s nem utolsó sorban szeretik egymást.

„Hazajöttél kedves fiam, vártalak, de vártalak,

Harminc éve, száz éve, mióta nem láttalak.”

Ahogyan kiáltották 2005-ben Csíkszeredában az Illés koncerten a székelyek: „85 évet késtetek!”

 

Hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát: Sólyom a Hargitán!

 

Egyik legnagyobb püspökünk a Bánffyhunyadról származó Ravasz László volt, kit Mindszenty József hercegprímáshoz hasonlóan a kommunista terror egyházi segédlettel ahogy lenni szokott…, – 1948-ban örök száműzetésbe kényszerített.

A 2. bécsi döntés után 1940-ben az ORLE elnökeként Komáromba hívta össze a gyűlést, ahol ezt mondta:

 

„Köszöntöm ezt a várost és ősi gyülekezetét. Ez is olyan város és gyülekezet, amely minden magyar ember lelkét legalább ifjú korában lebilincseli. Komárom szinte második szülőföldje lett mindenkinek, aki a Jókai lelkével álmodott, emlékezett,gyönyörködött. Otthon vagyunk itt, mintha gyermekemlékeink galambdúcába szállna vissza a lelkünk rövid pihenőre.

Legnehezebb időkben a legszebb kezdet. Épüljön és álljon időtlen időkig a megújult Magyar Sion!”

 

Trianon Emlékművek – Kárpátia zenekar szakrális dalát hallgassuk meg: Egy az Isten, egy a nemzet!

 

Nem tudnak annyit mások rombolni, amit mi ne tudnánk felépíteni. Megborzadunk e szótól: Trianon. Mások bűnét hordozzuk,mint Krisztus Urunk.

De nem csak bűnöket kell hordoznunk, hanem terheket is. Azoknak a nemzettestvéreinknek lelki-anyagi terheit, kikhez mostoha volt a sors. A nacionál-kommunista, majd vad kapitalista világ egy évszázad alatt megzilálta sorainkat.

Az utolsó idők ámítói mindig másokat akarnak tanulásra és elfogadásra ösztönözni, miközben maguk soha nem jutnak el az igazság megismerésére.

 

Reményik Sándor: Trianont ledöntjük. Olvassuk el a verset!

 

V I D E Ó

 

Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2018. június 9.

„Írd meg tehát, amiket láttál: amik vannak, és amik történni fognak ezek után” /Mennyei Jelenések 1:19/

0

TRIANON

Magyar Testvéreim!

„Fáj a Földnek és fáj a Napnak s a Mindenségnek fáj dalom, de aki nem volt még magyar, nem tudja, mi a fájdalom” (Dsida Jenő)
„Gyászom van, lélekölő gyászom”, – mondjuk a költővel, mert ami a szerbeknek, osztrákoknak, szlovákoknak, ukránoknak, románoknak öröm, AZ A MAGYAROKNAK GYÁSZ!

TRIANON A VILÁGTÖRTÉNELEM ALJAS GAZTETTE VOLT DARABOKRA SZAGGATOTT HAZÁNK NEVÉBEN KÖVETELJÜK: IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!

Lobog az örök mécses az apostoli kettős kereszt tetején, a Királyok Városának fenséges harangjai kondulnak és hangjuk sírja a világnak a Csillagösvényről: Attila király birodalmát, Árpád fejedelem honát, Szent István – Szent László királyok ezeréves Államát a nagyhatalmak prédaként dobták oda utódállamok martalékául.
Porba hullott a Szentkorona-tan, az Aranybulla, a Vallásszabadság. A világ legrégebbi Alkotmánya, melyre a jogállam épült, elveszett. Trianon a gyűlölet, bánat, tehetetlenség szinonimája lett.

Juhász Gyula: Trianon hallgassuk meg a verset Csurka László színművész előadásában!

Gárdonyi Géza az örök helytállást, bátorságot és hazaszeretet hordozó író-óriás ezt mondta egyszer: Legjobb művem az Egri csillagok, legkedvesebb könyvem a Biblia és ezt a verset viszem Isten elé:

„Gyermeknek is: „Mily szép rege,”
Bölcsnek: „Rejtelmek tengere!”
Fal, – s túl rajta élő hangok,
Köd, s benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom:
Csak megnyitom s benn vagyok.
Ablakán a Paradicsom
Rózsáira láthatok”

Gárdonyi Géza

A látás, a hallás és a szólás csodája a Kárpátia zenekar hazaszeretete, mely Trianon átkát így foglalta dalba: Magyarország katonái. Hallgassuk meg a dalt!

Az a nagy megtiszteltetés ért másodszor bennünket ebben az esztendőben, hogy NAGYTISZTELETŰ SZÁSZ ATTILA, TUDÓS – TISZTELETES ESPERES LELKIPÁSZTOR HOZTA EL SZÁMUNKA A GÖRGÉNYI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE KÖSZÖNTÉSÉT ÉS KÖRTVÉLYFÁJA GYÜLEKEZETÉNEK SZERETETÉT.

Olvassuk el Nagytiszteletű Esperes Úr igei tanítását!

AMIKOR MEGKONDULTAK A HARANGOK

Amikor megkondultak a harangok…

A harangok sokszor megkondulnak.
Legtöbbször templomba hívnak, földhöz ragadt állapotunkból Isten szentséges világába. Az immanensből a transcendesbe. Az emberiből az istenibe. Mert szükségünk van néha isteni magasságokba emelkedni. Hogy egyre inkább emberek maradhassunk. A szó igazi, isteni értelmében.
Néha örömhírt konganak világgá, máskor fájdalmasan zengenek, mély, bús hangon sírnak.
Amikor egy országban egyszerre kondulnak meg a harangok, ott égbe kiált a fájdalom.
1920. június 4-én Magyarország harangjai hirdették azt, amit egy nép szavakban már el nem tudott mondani. Amit már csak a harangok tudtak világgá kongani. Hogy összedőlt egy világ. A magunk összedőlhetetlennek vélt ezeréves világa.
Nem lehet! -mondták oly sokan, százezrek kétségbeesve, és összecsomagolták kis cókmókjukat, hogy azzal  nekilóduljanak a világnak. A bizonytalannak. Hogy előlről kezdjenek mindent. Hogy magyarok maradhassanak. Hogy emberi életet éljenek. Nyomukba kiüresedett falvak, városok. És az itthonmaradtak leírhatatlan fájdalma.
Lehet, mert kell! – mondták fogcsikorgatva még többen, akik tovább szántottak, vetettek konokul, családot alapítottak és gyermeket nemzettek, és Erdélyi Helikonba tömörültek, és iskolákat alapítottak, és a szószékeken Igét hirdettek. A megtartatás, a megmaradás Igéit. És imádkoztak kitartóan, eget döngetve…Mert hittek…reméltek…
Lehet, mert kell! - valljuk azóta is, még ha halkabban, néha tétovázva is. Kell!...

Ki a magyar? -kérdezték oly sokan nagyjaink.
Széchenyi István szerint nyelvében él a nemzet.
Csakhogy magyarul beszélve is lehetünk ám idegen szívűek!

Magyar az, akinek fáj Trianon, hangzik Illés Gyula sajátos, magyar fájdalom szülte hitvallása.
Legjobb költőink megírták a maguk Nem, nem, soha verseit. Dsida Jenőből a Psalmus Hungaricus fájdalmas sorai törnek fel. Bizonyságául annak, hogy az elszakítottság fájdalmában megtalálta költői rendeltetését:

Vagy félezernyi dalt megírtam
s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!

2004. december 5-nek emléke jut eszembe. Hétköznapi, prózai történet. Lenyomata a pillanatnyi politikai érdekek keltette hangulatnak.
Néhány erdélyi  református lelkipásztorral igehirdetési körútra indultunk az Anyaországba. Ébresztgetni az alvó öntudatot. Önmagunkban is felkelteni a reményt. És imádságban kérni az akkor még lehetetlent. Magam Jászberényben hirdettem az Igét. A gyülekezet lelkipásztora reggel 4 órakor kelt útra Budapest felé, hogy ott szavazatát leadhassa és az istentisztelet kezdetére vissza érkezhessen. Szép példájaként a hitből fakadó öntudatnak. Istentisztelet végén kezet fogtam a gyülekezettel. Idős néni, szinte elnézésemet kérve súgta: Ő igazán tudja mi lenne ebben a történelmi helyzetben a tennivalója, de ne haragúdjak, neki olyan kevés a nyugdija. Alig jut belőle saját magának a mindennapi betévőre. Nem szóltam. Csak összeszorult a szívem.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet. E három. Ezek között pedig a legnagyobb a szeretet, -hallom Pál apostol szavait.
A harangok azóta is konganak. Fülünkben. Leginkább pedig a szívünkben. Konganak fájdalmasan. Mélabúsan.
Maradjon meg a hit, a remény. És főleg a szeretet…
Hogy tudjuk hangjukat elhordozni…

Szász Attila lelkipásztor

Szász Attila
lelkipásztor

Szívből köszönjük Esperes Úr szolgálatát, hálásak vagyunk, hogy szerteágazó szolgálati teendő közepette tudott időt szakítani a net-szószék mintegy ezer fős gyülekezetére.
Imádságunkban hordozzuk, Isten gazdag áldása kísérje további Életét, Szeretteit, Szolgálatait az egykori Tündérkertben, a hitbuzgóság földjén.

Hiszünk a Biblia, a Hitvallásaink erejében és igazságában. Hiszünk abban, hogy igen is van geopolitikai realitása nemzetközi színtéren legalább az autonómia törekvések megvalósulásának. Nem mondunk le a területi követelésekről, áthat bennünket a revízió gondolata Deák Ferenc és Horthy Miklós szellemében. Eljöhet a kedvező történelmi pillanat, mert Isten a történelem ura és készen kell állnunk.

Nagy megtiszteltetés számunkra és úgy gondoljuk Kerecsenyi Tibor szerkesztő urral és Szeretteimmel, hogy szerény elismerése munkánknak az a sok-sok olvasói levél, mely az elmúlt öt esztendőben érkezett a 300 igei dolgozat megbecsüléseként. Hely hiány miatt mindössze hétnek jutott hely, de mindenkinek köszönjük, aki szóban és írásban erősít további munkánkban.

Az Úr legyen őriző pásztora közösségünknek.

Az igehirdetés után hallgassuk meg a Kárpátia zenekar új albumának aktuális dalát: Az Irredenta

Végezetül, néhány olvasói levél. Olvassák szeretettel, ahogy küldték nekünk.

1. Dr. Bakos Cinnia orvos

Kedves László!

Gratulálok a bizonyítványhoz,a tudás-ismeret nagy érték,továbbadni kötelesség.
Köszönöm a hírleveleket,üdv: B.Cinnia

2. Csoma Zoltán – lelkipásztor

Nagy szeretettel gratulálunk,van még egy szép bizonyítvány !

Csoma Zoltánék

3. Kádár Lajos újságíró

Szia Laci Bácsi!

Köszönöm a rengeteg szépet, jót amit küldesz.

Üdvözlettel: Kádár Lajos

4. Petrás János énekes – zeneszerző (Kárpátia zenekar)

Kedves László Barátom!

Nagyon szép és lélekemelő gondolatok.
Külön köszönet, hogy a Kárpátiát is megemlítetted.
A Mártír papokról pedig elgondolkodtattál, de nálunk a szövegeknek meg kell érni annyira, hogy a gyümölcse bárkinek fogyasztható legyen, kortól és felekezettől függetlenül. De nagy kihívás!!!
Nekem nagyon tetszenek a párhuzamok, Isten igéje és a Magyarság igéi között!
Ha ezeket követjük, törekszünk arra, hogy így is éljünk, nem lesz itt semmi baj.
Isten vezesse tetteidet tovább is.

Üdvözlettel: Petrás János

5. Tabajdi György Pál mérnök, egyházközségi gondnok

Drága László Barátom!

Hétről-hétre épülök írásaidból.
Az Isten áldjon meg érte és gratulálok sikeresen elvégzett legutóbbi tanulmányaidhoz.

Ölel barátod: Tabajdi György Pál

6. Szabó György vállalkozó

A Jó Isten tartsa meg meg drága Családodat erőben,egészségben az emberi élet legvégső határáig!

Gyuri

7. Szász Attila lelkipásztor – esperes (Körtvélyfája – Szászrégen) Erdély

Köszönetnyilvánítás

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal részére,

Debrecen, Piac u. 54.

Alulírott, a Görgényi Református Egyházmegye esperese, (Erdély, Románia), ezennel tiszteletteljes köszönetemet fejezem ki a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal részére azért a humanitárius jellegű élelmiszer adományért, melyet az önkormányzat két alelnöke Mohácsi László lelkipásztor, önkormányzati képviselővel egyetemben a magyarfülpösi Szivárvány alapítvány részére 2017. december 14-én eljuttatott.
Szeretném közölni Önökkel, hogy az adomány egy olyan alapítványhoz került, mely szórványvidékről származó, nehéz anyagi helyzetben élő magyar családok gyermekeinek oktatásával foglalkozik, akiknek szülőhelyén nem lenne lehetősége az anyanyelven való tanulásra. Az alapítvány ingyenes oktatást, kosztot és ruházatot biztosít a gyerekeknek, sőt, lehetőség szerint családjaikat is humanitárius segélyekben részesíti. E szolgálatot nem állami támogatással végzi, hanem pályázatok, civil szervezetek, egyházak pénzbeli és terménybeli juttatásaival. Az alapítvány munkatársai a lehető legnemesebb célt szolgálják tehát: olyan gyerekek oktatását, nevelését végzik az otthon oly gyakran hiányzó szeretetet is pótolva, akik reményeink szerint erdélyi magyar népünknek a jövendőben hasznos tagjai lehetnek.
Szívből köszönjük, hogy nemes szolgálatunk ez úttal az Önök támogató szeretetével találkozott. Úgy vélem, ezennel Önök is behelyeztek egy téglát népünk szülőföldön való megmaradásának reménybeli épületébe. Egyházi szolgálatot végző emberként engedtessék meg nekem egy bibliai Ige idézése: Ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal. (1János 3,18)
Az Önök adománya hitelessé tette a szót és picit szebbé tette a Magyarfülpösön tanuló gyermekek mindennapi élet-valóságát. Egyben erősítette gyerekekben, felnőttekben a hitet: népünk megmaradásának sokszor nehéz, de nemes  szolgálatában számíthatunk egymásra, jóérzésű, nem csak szavakkal, de cselekedetekkel is segíteni kész testvérekre.
Kívánom Isten gazdag áldását életükre, mindazon testvéreink életére, akiknek munkája, fáradozása, de mindenek előtt szeretete van benne a hozzánk eljuttatott adományban.
Egyben kívánok Önöknek Istentől megáldott békés karácsonyi ünnepet és örömteli, sikerekben gazdag újesztendőt.

Körtvélyfája, 2017. december 16.

Szász Attila
esperes

 

Mohácsi László tiszteletes úrMohácsi László
tisteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. június 2.

A képek forrásai:
vitezirend.com
hu.wikipedia.org

„Megkapjátok a Szentlélek ajándékát” /Apostolok Cselekedetei 2:38/

0

El Greco: A Szentlélek eljövetele

Magyar Testvéreim!

Empedoklész görög filozófus szerint a föld, a víz, a levegő, a tűz maga az élet. Ha mindegyik elem áldásos hatásait vesszük figyelembe, meglátjuk, hogy mindegyikben jelen van a Szentlélek. A Szentlélek életünkre gyakorolt pozitív hatása mérhetetlenül gazdag, hiszen a teljesség ragyog fel benne.
Az Ószövetségi szent iratokban mint ruah jelenik meg, mely lebeg a mindenség felett a teremtés hajnalán. Vezeti a történelem útján a népeket, tanítja a jóra az embereket, prófétál a megmaradás mellett.
Az ószövetségi kor végén megjelenik a hellénizmus mindenhatóságba vetett álma. Az egész görög világ alapgondolata az emberi ész felségjogának elismerése volt. A világ ésszerű, rendezett valóság. Természete szerint engedelmeskedik azoknak a törvényeknek, amelyeket az ész ismer fel és állapít meg. Minden cselekvésnek értékét belső ésszerűsége adja meg és a világ felett való uralom tulajdonképpen az ész uralma.
A római szellem azt a nagy felfedezést tette, hogy a világ alakításában legfőbb erő az emberi akarat. Ezért az élet kérdése valójában szervezés, akarás és program kérdése.
Jogrend, közigazgatás, hadsereg és infrastruktúra a rendezett élet záloga.
Ész és akarat az antik világ nagy ajándéka, máig el nem fogyasztott tőkéje. – Ha minden meg van már amit az ész diadala adhatott „szépben-jóban télben, csak nem engedelmes nagy teljesülésben” (Ady Endre), ha meg van terítve a jog asztala, működik a társadalom, menetel a sereg, egyszer csak azt látjuk, hogy üres minden. Leginkább a szívek, a kapcsolatok, a holnapok. Minden meg van, de valami mégis hiányzik.

Az égető kérdésre választ ad ez a kisfilm: „Legyen nekem a Te igéd szerint” Nézzük meg!

A hit különös lelki erő. Gyermeteg és hősi vonások, együgyű és zseniális alkotóelemek, nyomorúságok és hatalmasságok keverednek benne. Sokszor megjelenik szemeim előtt a legnagyobb magyar, egyik példaképem Rákóczi Ferenc, amint 8 évesen sírva imádkozik sáros kis tábori sátrában, ahová elvitte nevelőapja a kuruc-király, Thököly Imre.
Vagy 14 évesen a jezsuita cellában Bécsben, amikor utoljára látja imádott édesanyját Zrinyi Ilonát, a világ leghősebb asszonyát, aki átadja az álnok Kollonich bíborosnak nevelésre.
Majd Rodostóban, amikor már mindenét elvette a gonosz Habsburg ami kedves volt számára, csak az emlék és a napi ötszöri imádság tartotta.

Ady Endre: Istenhez hanyatló árnyék  Hallgassuk meg a verset Cseke Péter színművész előadásban!

A Szentlélek legnagyobb ajándéka egyéni életünkben a HIT, közösségi életünkben pedig az EGYHÁZ!
Művészi szépséggel fogalmaz az apostol a Hit titkáról a Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében:
„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek.”

A hitet Isten az öröm szolgálatába tudja állítani, mely a Szentlélek munkája bennünk. Lehet, hogy nem mindig teljes az ész diadala és az akarat rendje mint az antik világban volt, mégis tudunk boldogok és elégedettek lenni, mert van HITÜNK és van EGYHÁZUNK. Tudunk vágyakozni hittestvéreinkhez, népünkhöz, szülőföldünkhöz.

Erdély felé. Edda Művek: Hallgassuk meg a dalt!

A hit csak önmagát igazolhatja és minden ép hit igazolja is önmagát. A hit csodát teremt s a csodával önmagát táplálja. Általa és benne új erő lesz a művelődés, ismeret, művészet. Művébe beledolgozza Isten gondolatát és akaratát, így ragyog fölötte és benne a szeretet örök segedelme.
Az Újszövetség világában vagyunk már, hol a Szentlélek mint pneuma, kitöltetik az 50. napon minden népre, nemzetre és nyelvre. Látjuk az ószövetségi hagyományt, mely keret csupán. Az aratásért, az új zsengéért való hálaadás. A pentekoszté, a pünkösd a lelki aratásnak a napja.
A pünkösdi csodában lép a világ elé az Egyház, kezdi meg bizonyságtévő szolgálatát ,az igehirdetést, a missziót és a diakóniát. A történeti tény üdvtény lett.
Aki eddig Isten ellensége volt, mostantól lehet az Úr Jézus Krisztus népe.

A Biblia íróihoz mérni csak a legnagyobb költőket lehet. Irodalmunk gazdagsága csak a Bibliához mérhető. Ez pedig azért van, mert a Szentlélek ajándékaként mi őrizzük a leggazdagabb nyelvet, nekünk vannak a legáldottabb tehetséggel ajándékozott művészeink.

Hallgassunk meg most egyet Sinkovits Imre színművész előadásában, Sík Sándor: Ketten a Mesterrel!

Végbizonyítvány

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. május 26.

A képek forrásai:
origo.hu

„De amikor eljön Ő, az igazság Lelke” /Szent János apostol evangéliuma 16:13/

0

A Szentlélek kiáradása
A Szentlélek kiáradása

Magyar Testvéreim!

Isten szívében élt egy szándék kezdettől fogva: megismertetni magát. Teremtésben, természetben, történelemben, Szentírásban.
Szent Urunk mennybemenetelét másképpen látják a tanítványok és másképpen Jézus, és Jézusnak éppen az a célja, hogy a maga látását tegye a vigasztalás forrásává.
A tanítványok az elmenetelben csak az elszakadást látták. Ezzel azt hitték, minden elveszett, minden összeomlott, minden reménység hamuvá lett.
Jézus nem mondott el mindent az apostoloknak, de ami az üdvösség eléréséhez szükséges, azt mind tudatta velük. Lelkileg még nem voltak készek, hogy befogadják a teljes igazságot. Az igazság Lelke, a Szentlélek majd mindent tudtukra fog hozni.
Nikodémus, görög nevet viselve lehetett a Zsidó Nagytanács tagja és mikor titokban éjjel keresi fel Jézust nem tudhatta, amit Jézus tisztán látott: beszélgetésük egyike volt a legjelentősebbeknek a világtörténelemben.
A BÚCSÚZÓ TÖRVÉNYVALLÁS ITT KÖSZÖNT EL A MEGSZÜLETŐ LÉLEKVALLÁSTÓL! Nikodémus felfedezte a Szentlelket, de azt nem tudjuk, vette-e hasznát?

Hallgassuk meg Kodály Zoltán nagy zeneszerzőnk művét: Jővel Szentlélek Úr Isten!

A kicsiny nyájnak fedi fel Jézus azt a nagy titkot, hogy az Ő elmenetele előfeltétele a Paraklétos eljövetelének, a Paraklétos által pedig a Testté Lett Ige, a Testbe Zárt Ige.
Milyen nagy a különbség a mennyei Krisztus és a földi tanítványok között. A mennyei Krisztus átöleli szeretetével az egész világot, a földi tanítványok csak Jeruzsálemet.
A mennyei Krisztus múlt, jelen és jövendő megtestesülése. A földi tanítványok csak azért a kis időért aggódnak, amelyben benne élnek. Milyen nagy a távolság Krisztus és közöttünk.
Jézus mindig és mindenütt együtt lesz övéivel, ez az Ő hagyatéka.

„S a ragyogó azúron át a Lelke
A Genezáret kékségét kereste”
/Juhász Gyula/

„Jöjj Szentlélek, gyere szállj le rám. Reményt hozó fénysugár” Hallgassuk meg Csíksomlyó szent hegyén a szentséges hitvallást!

Ft. Dr. Hegedüs Lóránt Püspök Úr tanítja az Apostoli Hitvallásról szóló igehirdetés-sorozatban (382 oldal): – Hiszek Szentlélekben címmel 1984. június 10-én Pünkösd vasárnap 9 oldalon át.

Ft. Hegedűs Lóránt

„A hitvallás feje az Atyaistenben való hit megvallása, a hitvallás szíve az Úr Jézus Krisztusban való hit megvallása, a hitvallás lelke: HISZEK SZENTLÉLEKBEN.
Jung a XX. század legnagyobb pszichológusa mondta: „Egyetlen 35 éven felüli ember sem kereste fel fogadószobáját, akinek lelki problémái mélyén ne az elintézetlen vallási kételyek kérdése húzódott volna meg.”

Meggyőződésünk, hogy vak véletlennek, puszta törvényszerűségeknek hosszú időn át való érvényesülése, fejlődése, kikristályosodása, világos és tárgyilagos tudományos tapasztalat szerint az ős-atomrobbantásól számítva 15 milliárd éves világmindenség sohasem juthatott volna el a szellem-erkölcsi felelősséggel rendelkezni tudó ember magaslatáig. „Két dolog van a mi számunkra, ami állandó csodálattal és megilletődéssel kell hogy eltöltsön bennünket, – tanítja Kant: a csillagos ég felettünk és az erkölcsi érzék bennünk.”
Kicsoda a Szentlélek? Jézus megdicsőülésének Lelke, kereszthalála szeretetének Lelke, feltámadása erejének Lelke, örökkévalósága józanságának Lelke.
Mi csak csordultig telhetünk szívünkben a Szentlélekkel, de nem vehetjük annak a teljességét. A Szentlélek teljességét csak az egész látható és láthatatlan Anyaszentegyház veheti úgy, hogy annak feje Krisztus. Ahol a gyülekezet fejétől a Krisztustól szentlelkesül, úgy benne Krisztus egészen megtestesül.

Amit a tudós püspök, a lángelme professzor, a jóságos barát az Apostoli Hitvallásról 382 oldalon tanít, azt a titkot egy versben így gazdagítja Sík Sándor: A kék palást. Olvassuk el!

Sík Sándor"Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!"

(Boldogasszony Anyánk)

Amelynek színe mint a menny
És mint az édesanya-szem,
Olyan ölelő, olyan áldott,
Énekelem a Kék Palástot.

Kék mint az ég, jó mint az ég:
Mélység, magasság, messzeség,
Körülkarol és el nem enged,
Megharmatoz és fölmelenget.

Olyan könnyű a mosolya!
Búzavirág és ibolya.
És mégis oly kimerhetetlen
És titokzatos, mint a tenger.

Ó tőlem milyen messze már
Amely eléd bírálni jár,
A farizeusi szemöldök.
Már gyermeki bizalmat öltök.

Bizalmat, jó meleg ruhát:
Ha rám uszítja táborát
A Bűnnek Isten-tűrte titka,
Elburkolózom ráncaidba.

De nem magam, mind elhozom,
Kiért a gond mázsája nyom,
Mind, mind aki kedves szívemnek,
Kézen vonom megbújni benned.

Az árvákat, a foglyokat,
S kik megjárták a poklokat
A sötétség évein által, -
Fogadd alád, anyai Fátyol.

S akik után szívünk sajog,
A nagyszemű ártatlanok,
A kisdedek, s akik még jönnek
Másnapján az eldúlt özönnek...

De már nem is imádkozom:
Úgy buzog föl a bizalom
Szívem megéledt melegéből
Mint a forrás a föld szívéből.

Fölöttem a végtelen ég,
Lenn: hallgató arany kepék:
Keresztbe kötve várja sorsát
Szegény, pihegő Magyarország.

Az eleven-kék bolt, a menny.
Mintha libbenne odafenn,
És békére és háborúra
Egy nagy kék palást ráborulna.

Egy riporter találomra kérdezett embereket arról, hogy neki mit jelent a pünkösd-várás? Tízből nyolc még a kérdést sem értette fénylő kereszténydemokráciánkban!
A válaszokat máshol kell keresnünk.
Csiha Kálmán Erdély püspöke mondotta egyszer:

Csiha Kálmán püspök úr

„Jézus semmi jót nem kapott ettől a világtól. Hát mi se várjunk túl sokat ettől a világtól.
Jézus viszont Szentlelket adott, semmi mást. Ez a mi legdrágább kincsünk. Mindenünket elvehették, de a Szentlelket soha”

Ezredévek óta vagyunk itthon a Kárpát-hazában, mely régebbi, mint Trianon átka és az igazság Lelke le fogja győzni a gonosz diktátumot: 64 év után. Nézzük meg a kisfilmet!

A Szentlélek Úristen a Szentháromság harmadik személye, mely együtt imádandó az Atyával és a Fiúval, – tanítja Káténk. A Lélek nem mond újat ahhoz képest amit Jézus mondott, mert nem mond mást. A szentségnek új világa mérhetetlen mezőket nyitott az apostolok előtt. Boldogságos Szűz Mária a 11 tanítvánnyal várta a megígért Lelket lángnyelvek és szélzúgás formájában, mely kiáradt minden népre, nemzetre, nyelvre, kultúrára, égtájra.
Mindenki a maga anyanyelvén hallgatta Isten fenséges dolgait.
Már nem fájt annyira a világ baja és nyomorúsága, mert bennük volt a győzedelmes Krisztus Szentlelke által.
Dsida Jenő: Egyszerű vers a kegyelemről. Hallgassuk meg a csodálatos verset!

Áldott ünnepet kívánok Testvéreimnek a Lélek ünnepén!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. május 19.

A képek forrásai:
delmagyar.hu
origo.hu
hu.wikipedia.org

„Elmegyek, és visszajövök hozzátok” /Szent János apostol evangéliuma 14:28/

0

Jézus mennybemenetele

Magyar Testvéreim!

Seneca, Krisztus Urunk kortársa, a nagy római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi mondotta, hogy a theologia azért hasznos tudomány, mert megvéd az eretnekségtől, a filozófia a butaságtól, de ki védi meg a kereszténységet, ha az Krisztus nélkül marad?
Áldozócsütörtök Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) a húsvét utáni 40. nap ekkor ünnepli a keresztyénség Jézus Krisztus mennybemenetelét.

Sokat elgondolkodtam arról, de még választ eddig nem kaptam igehirdetésben, hogy hol is van a menny? Mit tudunk a térről? Mikor keletkezett? Tágul? Görbül?

I. NEWTON több theologiai művet írt mint fizikai-matematikai könyvet, pedig három törvénye a tömegről, a mozgásról és a gravitációról mindörökre megteremtette a modern fizika alapjait . „Az abszolút tér és idő azt jelenti, hogy létezik olyan inerciarendszer, melyhez a világegyetemben fellépő minden, időben és térben történő változást viszonyíthatunk.”

Isaac Newton
Isaac Newton

I. KANT német filozófus már 16 évesen NEWTON fizikai-matematikai és filozófiai műveit tanulmányozta a königsbergi egyetemen, majd a Tiszta ész kritikája című művében kifejti:
„A tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális. Kant bizonyítja, hogy a tér és az idő, mint egyedi, egységes képzetek, maguk is az appercepció transzcendentális egysége alá rendelődnek, mely egyben a kategóriák forrása.
A tér és az idő már nem esetlegesen tételeződnek a szemlélet formáiként, hanem mint lényegileg feltételezett és létrehozott formák.”

Immanuel Kant
Immanuel Kant

BOLYAI JÁNOS a valaha élt legnagyobb lángész mikor 20 évesen megírja édesapjának Temesvárról, hogy a „semmiből egy új, más világot teremtettem”, a tér abszolút geometriája olyan új felismeréseket is tartalmaz, amelyik új megvilágításba helyezik a newtoni klasszikus gravitáció fogalmát is.
Bolyai János sorsának egyik tragédiája volt, hogy a nagy német Gauss irigységből elhallgatta az APPENDIX világraszóló sikerét és azt HAZUDTA, hogy ő ezt már korábban megoldotta, csak nem hozta nyilvánosságra…
Sorsának másik nagy tragédiája, hogy halála után 54 évvel 1914-ben titokban MAROSVÁSÁRHELYRE érkezett A. Einstein, aki átkutatta a 15000 oldalból álló BOLYAI-hagyatékot és ELLOPTA a világhírű, zseniális dolgozatot, majd két év múlva saját neve alatt kiadta, és mint az általános relativitáselmélet „atyja” tündököl máig.
Ma már bizonyos, Bolyai János jutott el geometriai vizsgálódása alapján ahhoz a felismeréshez, amely az általános relativitáselmélet fizikai lényegét alkotja.

(INDEED THE FORMER GREAT TRANSYLVANIAN JOHANNES BOLYAI) KANADA

Bolyai János
Bolyai János

Áprily Lajos örökszép erdélyi líráját Csiki Hajnalka színművésznő szavalja, mely gyógyítsa be a két Bolyain és a rajtunk ejtett sebeket is. Útravaló Hallgassuk meg!

„Ösvénnyel vár az égi rét, zenét hallok majd, felséges zenét, elmegyek, és visszajövök hozzátok”, – amikor Jézus ezeket a szavakat mondta, akkor a tanítványok szíve tele volt nyugtalansággal, kétséggel, félelemmel. Ez az Ige Krisztus búcsúbeszédéből való. A tanítványok érezték, hogy egyedül fognak maradni, s meg kell küzdeniük majd sok rosszindulattal, félelemmel, bánattal. Jézus ismerte a félelemmel és nyugtalansággal telt emberi szíveket, ezért így szólt a 11 apostolhoz: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek és ne féljetek”

Newton, hited még tudományodnál is nagyobb volt, ezért ne félj!
Kant, bizonyságot tettél rólam, ezért ne félj!
Bolyai, te áldott magyar, küzdöttél a teremtés titkával és az emberi gonoszsággal, de győztél, ezért ne félj!
Gauss, rideg és hazug voltál egész életedben, ezért félj!
Einstein, tolvaj és hazug voltál egész életedben, elvetlek, ezért félj!

Elmegyek, az Atyához megyek, a dicsőségbe, a jobbjára. A földi Egyházban megépítem dicsőséges Testem és megítélem a szétomló világ romjait. Elhozom az új eget és az új földet. A Miatyánk első három kérdése össze van foglalva Newton, Kant és Bolyai mindenek fölötti zseniális látásában, szívből mondott imádságotokban.
Világos lesz előttetek most még csüggedt tanítványaim, hogy minden olyan imádság, amely éppen ennek a folyamatnak a kibontakozására vonatkozik, azaz több hitet és reménységet kér, bűnbocsánatért esedezik, szolgálatra kér alkalmat és áldást, egyszóval a Jézus nevében, azaz a Reám való hivatkozással, az Én ügyemben hangzik el, egészen bizonyosan meghallgattatik…

Juhász Gyula: A föltámadott. Olvassuk el e hitvallást Nagypéntekről és Áldozócsütörtökről!

Juhász GyulaLatrok között, a gyászos, csonka péntek,
Hasadt kárpitja a mogorva égnek,

Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa
Már messze, régen elmaradt utána.

Kín és halál csak kusza, kurta álom
És élni, élni jó e szép világon.

Mögötte áldott harminchárom éve,
Előtte: az öröm mély messzesége.

És negyven napra, hogy az égbe tartott,
Úgy hívták, vonták még a földi partok.

Oly idegenül tündökölt a menny még
S oly szédítőnek tűnt a végtelenség.

Folyton lenézett, búcsút mondva halkan
És fájó szívvel szállt a szűz magasban.

S a ragyogó azúron át a lelke
A Genezáret kékségét kereste.

A világ kívülről megkötöz törvényekkel, szokásokkal, erkölccsel, Jézus pedig belülről gyógyít, elveszi a félelmet, nyugtalanságot, kísértést és ez végleges.
Igérete szerint velünk van minden napon a világ végezetéig. Az oly sok gondot és intellektuális kihívást jelentő tér és idő fogalma Jézusban megoldódik. Tudjuk hol van és tudjuk hogy az idő is uralma alatt áll.
Tudjuk, hogy ígérete szerint visszatér mennyei dicsőségében, hogy a Gauss, Einstein és hozzájuk hasonló sok millió elkövetett bűn ne maradjon büntetlenül és a Benne hívő bizonyságtévők szent jobbjára kerüljenek Hajlékában.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. május 12.

A képek forrásai:
placen.com.eu
laphamsquarterly.org
nkbolyai.hu
magyarulbabelben.net

„Arcod verejtékével eszed a kenyeret” /I. Mózes 3:19/

0

Gerard von Honthorst: József az ács
Gerard von Honthorst: József az ács (17. sz.)

Magyar Testvéreim!

Találóan mondta valaki, ha kitennénk reggel hat órakor a mezőre dolgozni egy politikust, egy fehérgallérost és egy egyházi embert, a feltétel annyi lenne mint oly sok milliónak a hazában, hogy amit termelsz, annyit fogsz keresni és enni.
Este hatkor összeszedné őket egy traktor a platójára, aztán péntek este bejelentenék, hogy hát ilyen tréfás világ ez a piacgazdaság, nekünk is tartoznak a beszállítók, de csak kitartás. Járni jár a heti bér, de most éppen nem jut. Egyébként sok áldást és erőt kívánunk, jó hétvégét, hétfőn reggel a szokásos helyen.

E bibliai Ige a Teremtés Könyvében alapműnek is tekinthető, hiszen egyetemes, megkerülhetetlen és örökkévaló. A klasszikusokat elég lenne megérteni! Így hangzik a teljes vers:
„ARCOD VEREJTÉKÉVEL ESZED A KENYERET, MÍG VISSZATÉRSZ A FÖLDBE, MERT ABBÓL VÉTETTÉL. BIZONY POR VAGY, ÉS VISSZA FOGSZ TÉRNI A PORBA!
Prófétai sorok a prófétától, mely nem a régmúlt hajnal ködéből ragyog fel a ma reggel világosságába, hanem korunk rögvalósága. Nem irodalomtanár mondta, hogy a XX. század legnagyobb közgazdásza József Attila!

Szent József a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ácsmester volt. Egyszerű, kétkezi munkásember. Emellett a kétkezi emberek, családok, üldözöttek és a katholikus egyház patrónusa.
Az Úr Jézus Krisztus gyermekkorában a délelőtti iskola után, délután mellette dolgozott és elsajátította a mesterséget.
Szent József a mindennapok hallgatag szentje. Nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. Csendben, hallgatva élte le életét a Megváltó mellett.
A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és hallgatásáért cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: ahogy életében, úgy halálakor is jelen voltak Jézus és Mária.
Egyetlen ember sem halt meg olyan szépen, hogy szemei előtt voltak Isten és az Ö Anyja, Boldogságos Szűz Mária, az egyetlen igen a földön, a Szentháromság Kiválasztottja.

A szelíd debreceni líra zseniális költője így ír egy versében:

Tóth Árpád„A Fénynek földi hang még nem felelt,
Csak a színek víg pacsirtái zengtek:
Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő, de aztán tompa, telt
Hangon a harangok is felmerengtek.

Bús gyársziréna búgott, majd kopott
Sínjén villamos jajdult ki a térre:
Nappal lett, indult a józan robot,
S már nem látták, a Nap még mint dobott
Arany csókot egy munkáslány kezére…”

(Tóth Árpád: Körúti hajnal 1923 részlet) Olvassuk el!

A bűn büntetése átok. Az asszony átka a terhesség és a gyermekszülés fájdalma. A férfi átka pedig a fárasztó, verejtékes munka. Nem maga a munka átok, hanem hogy fárasztó, sokszor eredménytelen, monoton, kudarcos, vesződség a megátkozott föld miatt. A munka, ha fáradságos is, tartalommal tölti meg az ember életét és megajándékoz az alkotás örömével. Az evangéliumban nagy becsületnek örvend az emberi munka, különösen ha azt kézzel végezték.
Szent József példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a keresztyénség nagy célokra rendel. Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek.
Az utolsó átokszó az egész emberiségre érvényes halál, a bűn zsoldja.

Dr. Hertz professzor, a Brit Birodalom főrabbija mindössze egy sort szentel magyarázatként az igehelyhez:
„A munka szükségessége az ember legnagyobb áldása, minden haladás és tökéletesítés okozója lett”

Május első vasárnapja a katholikus egyház életében a munka és a munkásember megbecsülésének ünnepe, melynek alapjait olvashatjuk a Bibliában, de a baloldali politika is zászlajára tűzte, amivel nincs is semmi baj. A baj ott van, mikor a kemény munkával telt hónap után hősünk a siratófalnál (bankautomata) állva látja, hogy ez a nettó semmire nem elég.
Igaz ő nem politikus, nem fehérgalléros, nem egyházi farizeus, csupán egy melós. E rejtélyes feladványt segít megvilágítani Bogár László közgazdász professzor, kiváló dolgozatából idézem:

Dr. Bogár László
Dr. Bogár László

„E súlyos kihívás újabb fontos állomásához értünk most azzal, hogy a világ teljes adóssága elérte a világ teljes anyagi vagyonának 80%-át. Hogy e roppant adósságtömeg dimenziói érzékelhetők legyenek, a világ teljes vagyona 290 ezermilliárd dollárt tesz ki, míg a teljes adósságtömeg 2017 végére elérte a 240 ezermilliárd dollárt.
Tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy az elmúlt évtized hatvanezermilliárd dollárnyi adósságnövekménye szinte teljes egészében az államok és állampolgáraik eladósodásából származik.
Vagyis az ment végbe, amit Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász így írt le, hogy a nyereséget magánosította, a veszteséget pedig államosította a globális pénzhatalmi struktúra. Az USA államadóssága 107%, az EU 86%, de a négy dél-európai országban ennek a kétszerese. Az elmúlt évszázad legsúlyosabb gazdasági összeomlásai úgy következtek be, hogy a globális pénzhatalmi rendszer urai a legutolsó pillanatig tagadták a helyzet súlyosságát. 10 esztendeje a legjobbnak tartott Lehmann Brothers még a teljes megsemmisülés előtti hónapban is a legjobb minősítést kapta, aztán egy 600 milliárd dolláros krátert hagyott maga után.”

Hallgassuk meg a Beatrice dalát: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás

Hazánk állapotáról külön is ír dolgozatában Bogár László professzor, újra őt idézem:

„Amikor az 1990-ben az SZDSZ zászlajára tűzte, hogy „Tudjuk, Merjük, Tesszük”, el kell ismernünk, hogy professzionális pontossággal ragadták meg a lényeget.
A magyar társadalom tudatos eladósítása és ezzel s ezzel a globális pénzhatalmi rendszernek való kiszolgáltatása már 1968-1973 között elkezdődött.
A Hunyadiak óta Magyarország folyamatosan egyre súlyosabb birodalmi függésben tengeti életét, és a labanc, urbánus, a mai neoliberális globálnyik ugyanannak a birodalmi kollaboráns karakternek a megnyilvánulása, amely a rendszerváltás keretében végbement újabb birodalmi kifosztást vezérelte. Az adósságszolgálatként a globális pénzhatalmi rendszer kiszivattyúzta kamat, valamint a hazánk területén ideiglenesen állomásozó multinacionális vállalatok által kiszivattyúzott profit teljes értéke legalább 600 milliárd dollárra tehető az elmúlt félévszázad során, amivel felére csökkent az ország nemzeti vagyona. Ennél is súlyosabb, a szó szoros értelmében felbecsülhetetlen az a kár, amely a népességünkben és egészségvagyonunkban keletkezett, és amit a lelki, szellemi, erkölcsi lepusztulás jelent.
A népnyelv – később felismerve a globális SZDSZ és a lokális SZDSZ pusztító hatását – keserűen így fogalmazott: „Sertés elvtársak, szavazzatok a böllérre” – és így lett!”

Arcod verejtékével, vagy régi fordítás szerint Orcád verítékével eszed kenyered és kérdezed a siratófalnál, hogy miért térek olyan korán vissza a porba? – hiszen csak adtam, mások meg csak kaptak és még választ sem kaptam politikustól, fehérgallérostól és egyházi farizeustól az elmúlt ötven évben.

Kárpátia zenekar új dala találó,szép célként van megfogalmazva a szebb jövő számára.
Az Irredenta Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tisteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. május 5.

A képek forrásai:
magyarkurir.hu
kairosz.hu
enciklopedia.fazekas.hu

„Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek” /Apostolok Cselekedetei 1:3/

0

Tamási Áron emlékmű - Farkaslaka
Tamási Áron emlékmű - Farkaslaka

Magyar Testvéreim!

A történetírás a maga fejlődésének minden fokán gyakorolta azt, hogy kiemelkedő emberek tetteit feljegyezte az utókor számára, okulására, tanúságára.
Ez különösen dívott időszámításunk kezdetén, mikor az egységes világbirodalomban, az egységes hellénista műveltségben a kiváló emberek nagysága kedvező, szinte horizentális távlatot nyert. Igy lett szinte önálló műfajjá a Praxeis, a Tettek, Cselekedetek leírása.
E bibliai ige ihlette egykoron Tamási Áron székely író halála után Szervátiusz Jenőt és fiát Szervátiusz Tibort, hogy a legendás író regényeinek hőseit, szereplőit Farkaslakán bazaltba faragják. A 32 tonnás emlékmű az örökkévalóságot hirdeti az örökkévalóságnak az író sírja előtt, övéi között, a két tölgy és a harangszó szomszédságában.

Az Apostolok Cselekedeti című mű Krisztus Urunk személyes hatásait írja le, amelyekkel Ő a dicsőségből e földi világban az Ő Egyházát szervezi, segíti,vagy ahogy Káténk mondja:
egybegyűjti, oltalmazza és megtartja. Erre választja ki eszközeit,erre küldi el a Szent Lelket, ezért tesz jeleket és csodákat, s viszi végbe, hogy az evangélium Jeruzsálemből Rómába megérkezzék. Mindezzel egy tervszerű,mély értelmű, szükségképpeni történelmet valósít meg: A HITETLEN VILÁG ELFOGLALÁSÁT AZ Ő TUDOMÁNYA SZÁMÁRA !

„Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten Országa dolgairól”
A Feltámadott Úr egy egészen meghatározott időt használt fel arra, hogy eszközeit, az apostolokat előkészítse eljövendő szolgálataikra, melyet be kell tölteniük a föld végső
határáig.
Fájdalmak Férfia, népek Krisztusa, aki hordozta a világ bűneit, és bűntelen lévén bűnné tette az Isten, hogy kárhozatos életünk megváltott legyen.
A szenvedést és fájdalmat mindig okozza valaki, a Sátán, mint az ember rossz ideálja:

„Csak hazudni kéne, mennyi minden jönne
Magyar eredménnyel, sikerrel özönbe.
Már elhallgatni is milyen érdem volna,
De vallani mindent: volt életem dolga”
(Ady Endre)

„E világ istene a Sátán, a teljes sátáni emberalattisághoz is felkenetés kell: az antikrisztusi messiásság, amit életünk oklevelének az ördög számára való fausti aláírásával nyerhet el bárki.”
(Dr. Hegedüs Lóránt püspök”

Ady Endre: A Sátán kevélye Hallgassuk meg Hobo előadásában a művet!

„Mert az ember nem ördög és nem angyal, hanem ember az ördögi elaljasodásra való mondhatatlan hajlandóságával és az angyali megtisztulásra való véghetetlen lehetőségével.
Csak az ördögi lehetőség elutasítása lehet az angyali tisztulás minden kényszert kizáró önkéntességének alapja”
(Dr. Hegedüs Lóránt püspök)

Demjén Ferenc – Sztankay István: A gömb. Gyönyörű a dal, fenomenális Sztankay orgánuma, írja egy rajongó. Hallgassuk meg!

Negyven napig időzött még tanítványaival Jézus, s ezalatt meggyőzte őket arról, hogy Ő él. Kegyelmi időkben kegyelmi állapotként adatott meg számukra,hogy lássák sebeit és hallgassák tanításait Isten Országáról.

Tompa Mihály költő lelkipásztorként szolgált ezekről az igehelyekről, mely még Petőfi költői világát is formálta Isten Országa titkait illetően.
Felvidéki hívő magyar papként siratta az elbukott szabadságharcot, szenvedő népét a szenvedő Krisztushoz vezette és hirdette, hogy míg Isten Országa él bennük, addig nem fog elveszni a haza sem.

Tompa Mihály: A madár fiaihoz. Hallgassuk meg a verset Latinovits Zoltán színművész előadásában!

Kovács Kati énekesnő mondta egyszer, hogy egri leányként mélyen kötődik a magyar történelemhez, annak szenvedéséhez és dicsőségéhez és boldog, hogy énekelheti Tompa Mihály verseit is.
Hull a hó. Hallgassuk meg a dalt!


Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. április 28.

A képek forrásai:
farkaslaka.eu

„Békesség néktek” /Szent János apostol evangéliuma 20:19/

0

Esztergom látképe
Esztergom látképe

Magyar Testvéreim!

Azt is lehetne mondani: az Első Zsinat a FELTÁMADOTT elnöklete alatt.
„Azon a napon, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk:
Békesség néktek”
Ha belegondolunk mélységében ennek a világtörténelmet megfordító, és a világtörténelmet megformáló napnak drámai előzményeibe és pokoli prológusába meg kell kérdeznünk:
miféle akadályokat győzött le Szent Urunk, hogy idáig elért?
Bűnben fogant emberek világot megrontó bűneit, a bűn zsoldját a halált, melynek vérző sebei még nem hegednek, reménytelen kisemberek millióinak adta vissza hitét, szépbe szőtt álmaiknak holnapját.
Ingoványos vadvilágon keresztül vezetett ez a hosszú út, és ahogyan egyszer régen szépen fogalmazta Dr. Fekete Károly nyírségi esperes: „Minden gyűlölet, minden gonoszság, minden sár, minden gally, minden mocsokság először az Ő arcába csapódott.”
Mi ehhez képest neki egy zárt ajtó?

„Koncz Zsuzsa Művésznő, Ön egy példakép, amit nagyítóval kell keresni e hazában, a többiek vagy elmentek, vagy meghaltak, vagy meg sem születtek, írja egy tisztelő:”
Ingoványos vadvilág. Hallgassuk meg a dalt!

Bogár László professzor úr segít megmutatni azt az ingoványos vadvilágon keresztül vezető utat,melyet nekünk magyaroknak bőszen ajánlanak bejárni kedves ellenségeink:


Bogár László

„A láthatatlan globális véleményhatalmi terrorgépezet professzionális találékonysággal tudta elérni, hogy mindenki elbizonytalanodjon. Hunyadi Mátyás haláláig a Szent Korona  szakrális történelmi minden birodalmi függések által létrehozott lejtőn folyamatosan lejjebb csúszva veszíti el anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi értékeit. E lejtő két nagy letörése mellett (Mohács, Trianon) számos kisebb jelentőségű, de annál fájdalmasabb vagyonvesztés is végbement. Ezek egyike a „rendszerváltás” fedőnevű újabb birodalmi kifosztás időszaka.”

A Feltámadott Krisztus eljő, megáll középen és éppen azt adja, amire leginkább szükségünk van: félelemoszlató, megnyugtató, mennyei derűt és erőt sugárzó békességet.
Amit soha senki más nem adhat meg, legkevésbé a világ.
Ki az, aki hozzá fogható? Ki lehet más a központban, mint a Király? Ki állhat a világtörténelem és világmindenség középpontjába?
Próféták, apostolok, szentek, bölcsek, tudósok, művészek, királyok, mesterek, családok, gyermekek veszik körül.
Ezen az első apostoli zsinaton megmutatja nekik kezeit és oldalát. Mint a szenvedés és halál hiteles dokumentumait.
Csak Ő a Krisztus, a Fiú, a Megváltó, a Főpap, az Áldozat, a Próféta, az Ige, az Ország, az Egyház, az Úr!
„Csodákat kik látni vágytok” Csíksomlyó Hallgassuk meg a Szentmise hívő bizonyságtételét, mely maga a csoda !

Nagy ajándékokat hozott Szent Urunk „azon a napon” a jeruzsálemi felházba. Az Isten ügyét, a misszió jövőjét, a győzedelmes evangélium ígéretét.
Ahogyan nagy ajándékokat hozott a Református Kollégium Szenior Akadémiájára Melocco Miklós szobrászművész. Kós Károlyt és Makovecz Imrét nevezte a magyar építészet  két legnagyobb személyiségének.

Kós Károly: „Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja.”

Kós Károly
Kós Károly

Makovecz Imre: „Az ember úgy dolgozzon, hogy szórakoztassa a Jó Istent. És az pedig örökkévaló, és fenntartja és kormányozza ezt a világot. Ha őt sikerül szórakoztatni, akkor az egész világ kapott valamit”

Makovecz Imre
Makovecz Imre

Melocco Miklós:
„Tartsátok meg amit Pál apostol mondott: Legyetek Krisztusok.”
„Magyarok: legyetek Arany Jánosok”

Melocco Miklós
Melocco Miklós

A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat. Ennél nagyobb, tisztább, szentebb öröm nem létezhet az életben. Beleégett múlhatatlanul az örökkévaló a mába. A Szentlélek ereje, a kulcsok hatalma, a békesség köteléke egy olyan új világba melynek kapujában álltak „azon a napon”

„Dicső Szent Antal” Csíksomlyó Hallgassuk meg a Szentmise hívő bizonyságtételét, mely maga a csoda!

 

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. április 21.

A képek forrásai:
varmegom.hu
kairosz.hu
artificium-artis.blogspot.hu
makovec.hu
kieselbach.hu

„Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata” /Szent Pál levele Rómába 8:27/

0

Arany János: Vörös rébék Zichy Mihály rajzaivalMagyar Testvéreim!

Az antik világ legszebb országait, városait látogatja végig az apostol az evangélium örömhírével, a görög műveltség és a római világ rendezettsége nem tudja megtéveszteni.
Jeruzsálem, Antiochia, Efézus, Szaloniki, Korinthus, Athén, Filippi, Ciprus, Róma fényei a vérből és félelemből nőttek naggyá. A kikötők, hajóhadak, bányák nyomorultjai ebből semmit nem profitáltak.
Isten megteremtette a maga csodálatos világát, s csúcsára odahelyezte az embert, szövetséges társul. Az ember elbukott, megromlott, a harag jegyese lett. Mivel az ember a teremtett mindenség summája és koronája, megromlott vele együtt a teremtett mindenség is. Fellázadt az ember ellen, az ember néhol leigázza, néhol rabja lesz.
Egyik a másiknak ellensége lett, pedig úgy voltak teremtve, hogy a mindenség kontrapont legyen.
Átkozott legyen a föld temiattad! – mondja az Úr a teremtés hajnalán. Érvényes rajtunk, a világon, az egyházon, a romlás, az átok, a halál, a szenvedés.
Ennek a megátkozott, halálra ítélt, vesztébe rohanó és boldogtalan mindenségnek a kellős közepén megtörtént az inkarnáció, a kereszt nagy áldozata és a feltámadás.

Ki gondolná, hogy a Beatles zenekar tagjai foglalkoztak mély filozófiai és theologiai kérdésekkel is:
„Az igazság nem tud fájdalmat okozni neked, olyan mint a sötétség.
Csak úgy megijeszt.
De idővel majd tisztán és világosan fogod látni a dolgokat.
Akarlak”
Beatles : Abbey Road Full Album Cover: I want you. Hallgassuk meg a dalt!

Szeretnénk hinni és hitetni, hogy mi aztán látjuk és értjük a nagy titkokat. Olvassuk Szent Pál leveleit, tanulmányozzuk I. Newton fizikáról és theologiáról szóló műveit, tudjuk, hogy Bolyai János és Munkácsy Mihály egészen közel élt a titkok forrásánál, Adynál senki nem ismerte jobban Isten titkait.
Tegnap kérdezte valaki: „Vajon ha megkérdezhették volna a költő-vátesz Adyt, hogy egy Demján lesz a közeli szomszédja a Fiumei-úti sírkertben, mit csinált volna a Disznófejű Nagyúr versével?” Ha szétosszuk a rablott vagyont, akkor kifizettük az ÚRISTENT is? Jöhet a Csányi szöveg és a kenetteljes virágszórás? Ezt a paródiát ki eszi meg?”
Megígértem a néninek, hogy megfogom Adyt kérdezni, úgy is van néhány más kérdésem is felé… Arany János: A szegény jobbágy (Életképek a múltból) Olvassuk el e csodálatos verset !

Arany JánosA SZEGÉNY JOBBÁGY
Életkép a multból

Széles országúton andalog a jobbágy,
Végzi keservesen vármegye robotját.
Kavicsos fövénnyel rakta meg szekerét,
Annak terhe alatt nyikorog a kerék.
Tántorogva ballag a két kajla sőre,
Alig tetszik rajta, hogy mozog előre,
Méla mind a kettő, mintha gondolkoznék:
Hány ízben hozott már és hány ízben hoz még?

Ott ül a szegény pór az első saroglyán,
Elkopott ostorát a kezében fogván;
Szomorú képére rőt kalapja alá-
Hullna, ha négy-öt szál madzag nem tartaná.
Néha megszakasztja hosszu hallgatását,
Biztatgatja két hű igavonó társát,
De azok nem bírnak lépni sebesebben,
Talpok a kőúttól ég eleven sebben.

Széles országúton, mint az ég morgása,
Hallik a távolban hintó robogása,
Csak imént dördült meg messzi földön, és lám,
Perc alatt elétűnt, mint a fényes villám.
A négy szürke lónak a két kajla sőre
Nagykeservesen tud kitérni előle,
Pedig félni, félnek; mert az isten-adták
Bírnák csak a jármot, mindjár’ elragadnák.

Dölyfös uri kocsis űl a hintó bakján
Félkezében cifra ostort suhogtatván;
Jobban esik neki, a kényes lelkének,
Ha nyakába sujt a két szegény sőrének;
Jobban esik neki, ha egyet kiálthat:
Földi, a kerékagy siratja a hájat!
Kár volt annak árát a csapszéken hagyni,
Szegény tengelyedet siralomnak adni.

Föltekint a jobbágy, szomorúan felel:
Hej! bíz a háj árát nem kocsma nyelte el,
Ami volt körültem, egy kevés zsiradék,
Gyors hintóitokra mind felkenegeték.
De a hintó népe nem hallotta e szót:
Szegény ember! és ez így talán jobb is volt,
Máskép ki áll jót, hogy e gyámságos kezek
Nyers-nyakasságodért meg nem fenyítenek!
(1847)

Aki pedig a szíveket vizsgálja. Kiváló érv ez annak a bizakodásunknak megerősítésére, hogy Isten meghallgat minket, amikor az Ő Lelke által imádkozunk hozzá. Mert Ő bensőséges közvetlenséggel ismeri a mi óhajtásainkat, mint az Ő Lelkének gondolatait.
S jól jegyezzük meg itt a tudja szó sajátos értelmét.
Pál apostol arról tesz tanúbizonyságot, hogy Isten segítségünkre van, miután minket ölébe vesz, vigasztalást fűz hozzá, hogy kéréseink nem lesznek hiábavalóak.
Az Emerson, Lake and Palmer világhírű dala hasonló kérést fogalmaz meg: C est la vie (Ez az élet) Hallgassuk meg!

A keresztyén ember reménysége nem a belátásán, nem a világ jóságán, nem a sorson alapszik, hanem a Szentháromság egy egy örök, igaz Isten személyén, jellemén, becsületén, adott szaván. Ha nekünk ilyen Istenünk van, egy percig sem aggodalmaskodhatunk. Akkor tudjuk, hogy ez az Isten tudja, mi szolgál javunkra. s mindent javunkra tud fordítani, amit ránk bocsát.
Kárpátia zenekar: Eltéphetetlen kötél. Hallgassuk meg ezt a szép dalt, melyben soha sem csalódunk !

Már Leányfalun telt Móricz Zsigmond utolsó néhány éve, és rendre írta kisebb-nagyobb műveit,sokszor kritikai theologiai gondolatait is. Az egyház persze nem vett róla tudomást:
„Az ész, az egyformán lehet az Isten adománya s az ördög ajándéka. Az a kérdés, mi lakik a szívben s nem az, hogy mi az agyban. Romlott szívvel a legeszesebb ember sem fog az emberiségre áldásos cselekedeteket elkövetni, jó és nemes lélekkel azonban a legkorlátoltabb ember is hasznos tagjává lesz a társadalomnak”

Móricz ZsigmondMóricz Zsigmond

Ha azt akarjuk, hogy imádságaink kedvesek legyenek Isten előtt, akkor kérnünk kell Őt, hogy szabja azokat az Ő akaratához. Találóan mondta valaki: ha egy CD lemez képes egy egész könyvtárat tárolni, és ebben senki sem kételkedhet? – mennyi adatot tárol rólunk Isten, aki vizsgálja szíveinket és a Lélek gondolatait? Mindenki időben fog erről értesülni.
Kárpátia zenekar: Csillagok, harangok. Hallgassuk meg a bibliai dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. április 14.

A képek forrásai:
cultura.hu
hu.wikipedia.org

„Vessétek ki újra” /Szent János apostol evangéliuma 21:6/

0

Raffaello Sanzio: A csodálatos halfogásRaffaello Sanzio: A csodálatos halfogás

Magyar Testvéreim!

A húsvét hajnalán feltámadott és megdicsőült Krisztus, az Újszövetség Jó Pásztora néhány nappal később megkérdezi apostolait a Tibériás-tengernél a sikertelen
éjszakai halászat után: „Fiaim, nincs ennivalótok?” Belerendül a lélek e kép láttán. Aki előbb volt mint a világ, Akiben fennáll a teremtettség, Akinek nagypénteki sebei a gyógyulást hordozzák finom pedagógiával és határtalan szeretettel emlékezteti őket, hogy elhívásuk kezdetén emberhalászokká hatalmazta fel a tanítványi közösséget.
Most számon kéri valóságosan és áttételesen: „Hány lelket térítettek meg az Úrhoz? Hány halat fogtatok éjszaka?"
Lesújtó a válasz: senkit nem térítettünk, semmit sem fogtunk. Mert elszakadtunk az Úrtól!
Minden baj forrása a bűnös engedetlenség és mondta egyszer valaki, hogy Ady Endre többet tudott Jézusról mint Ravasz László, az egyik legnagyobb püspök:

Ady Endre"Ki akarta, hogy megtagadjam
Örök Sionát messzehagyjam
S visszakolduljam öregen
Magamat ismét unt kegyébe?

Lelkes képem kinek a képe,
Kinek roskadok én elébe,
Amikor minden elhagyott
S nem tudom, ő van e valóban?

Ki füröszt engem rosszban,jóban,
Kibe olvadok elmúlóban,
Kitől kérdem meg egy napon,
Vajon kínomban kedve telt-e?"
(Ady Endre: Rendben van, Úristen részlet)

A világ szemével olvasva ezen a ponton azt gondolnánk, hogy Jézus számon kéri, megleckézteti tanítványait az el nem végzett munka, a kishitűség,a hűtlenség miatt.
De nem ez történik. Az Isten Báránya így folytatja: „Vessétek ki újra”
Szent János apostol a maga személyét hátratéve Szent Péter apostolt állítja a történések középpontjába, aki másodszor is kiveti a hálót, mely immár roskadva telt meg ficánkoló halakkal.
Illik ide Tamási Áron mondata: „Tiszta és nagy dolgokhoz, csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni”

Tamási Áron

E valóságos történet maga a csoda, a misztérium és a titok. Szent Urunk saját jellemén keresztül mutatkozott be tanítványainak és tisztán látja lelki állapotukat. Csüggedtek, kételkedtek, kishitüek.
József Attila sorsára nézett e történet, mikor így ír:

József Attila„Gondolatban tán nem is hittem.
De mikor egy nagy zsákot vittem
s ledobván,ráültem a zsákra,
a testem akkor is őt látta.

Most már tudom őt mindenképpen,
minden dolgában tetten értem
S tudom is,miért szeret engem -
tetten értem az én szívemben"
(József Attila: Isten részlet)

„Mária ragyogó ékesség
Egyetlen igen a földön
Egyedül tiszta és egyedül jó
Istenhez egyedül méltó”

Hallgassuk meg e hitvalló dicséretet!

Sokan tolonganak a parton, sokan nagyot akarnak meríteni a tóból, sokan vágyják a gyors sikert. A hatalom és Mammon imádata mindent felülír. Apáink földjét és anyáink nyelvét bízták reánk a századok. Építeni és nem ellopni, felelős szívvel felelősséget vállalni, példamutatással példát adni.
A Kormorán zenekar szép dala erről szól: Az a hely a tiéd. Hallgassuk meg !

Akik Krisztusban vannak, Lélek szerint járnak. Mert akik test szerint élnek, azok a testiekre törekszenek, akik pedig Lélek szerint, azok lelkiekre törekszenek. A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség. A test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem veti alá magát. Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.
Pál apostol veretes igéi a római levélben életünk lényegére mutat reá. Kié vagyunk? Kinek szolgálunk? Hova tartozunk?
Kárpátia zenekar lelkes dala lelkesítsen bennünket: Ébredj magyar. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. április 7.

A képek forrása:
hu.wikipedia.org
irodalmijelen.hu

„ Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” /Szent János apostol evangéliuma 20:15/

0

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsoraLeonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Rembrandt: Krisztus levétele a keresztről Krisztus feltámad
Rembrandt: Krisztus levétele a keresztről - Krisztus feltámadása (ismeretlen szerző)

Magyar Testvéreim!

Az ónodi országgyűlés hermelinpalástos barokk fejedelme nagyobb volt, mint az akkori világ összes uralkodójának koronája és kincse. Mikor a rodostói faluvég királyi koldusa, a szent böjtölő és imádkozó bujdosó Rákóczi Mikes Kelemen vállára tette kezét, az tudta, hogy kinyilatkoztatást fog hallani. „Szemben áll előtted a világ és Isten, te Istent választottad. Meghaltál a világ számára, a világ is meghalt a te számodra. Isten most él igazán számodra, és most lettél igazán élővé Isten számára. Isten létére emberré lett, hogy rajtunk segítsen. Az uralkodó pártok álarca mögé nézett, korbáccsal verte ki a templomból a vallásos intézménnyel összenőtt nagytőke képviselőt. Tüzet gyújtott és harcot indított a farizeusok ellen. Heródest rókának nevezte, a bűnös nőnek megbocsátott, a vámszedőhöz betért. A sátánt az ő királyi fészkében támadta, mely az emberi szív.
Koldus létére királyként ünnepelték Virágvasárnap. Új törvényt adott és új világot követelt Nagycsütörtök este. Utált és az emberektől elhagyott volt. Fájdalmak férfia és betegség ismerője. Orcánkat elrejtettük előle és nem gondoltunk vele. Csak a kereszten végezhette életét.”
A hű deák, a jó kamarás csak nézte ura szemeit, melyben annyi jóságot, becsületet, tisztaságot látott, hogy csak Jézusra tudott gondolni és Zágonra.

Az erdélyi Helikon egyik legszebb műve Marosvécs tornyából szállt alá a magyar irodalom halhatatlan aranylapjára:
Dsida Jenő: Nagycsütörtökön. Olvassuk el!

Dsida JenőA szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.

Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!
(1929)

A száműzött magyar irodalom írógéniusza Nagypéntek golgotás sorsát sorsunkra szabta.
Wass Albert: Nagypénteki sirató. Hallgassuk meg Illyés Kinga színművésznő előadásában!

A nagypéntek és a húsvét, mint az egész keresztyénség summája, új értelmet ad az életnek és a halálnak, és a kettőt új viszonyba hozza. Addig a halált és az életet minden vallás két különálló, ellentétes valóságként szemlélte, melyek közül egyik sem keverhető össze a másikkal s egyik sem tehető a másik helyére. Kálvinnal szólva:
„Az egész élet a meghalás művészete”
Húsvét nem lehet nagypéntek nélkül, mert halál nélkül nincs feltámadás. Szent Pál apostol a természet csodájából vett példázatban fejti ki theologiai gondolatait. A búzaszemnek is el kell halnia a földben, hogy tavasszal új életre kelljen, szárba szökkenjen és magot teremjen.

A misztérium, a titok, a beszélhetetlen mennyei szeretet Isteni jóságát látjuk a Nagypéntek győzelmében, hol királyi zászlók lobognak és fénylik titka keresztfának.
Jézus világ megváltója. Hallgassuk meg a dicsőítő éneket!

A naponként meghalók, az életet feláldozók, a világot megtagadók nagy seregének élén Krisztus Urunk jár, a Halál Fejedelme, véres keresztjével a vállán. A reá szegezett adós levélen az első tagadástól és irigységtől, az első árulástól és gyilkosságtól, az első hamis oltártól és hűtlenségtől mind a mai napig sorjáznak a krónikák.
De amennyire lépést tart vele a sereg, amennyire haladni tudsz te is vele az Ő céljai felé, változik át ez a menet az élet diadalmas seregévé, amelynek élén a Feltámadott Krisztus, az Élet Fejedelme jár.
A keresztfához megyek. Hallgassuk meg e nagyon szép, fájdalmas egyházi éneket!

Szent Urunk elé Virágvasárnapon virágeső hull, ünneplik és magányos, mert tudja, hogy el fog veszni a szent város, mert nem ismerte fel meglátogatásának idejét.
Nagycsütörtök este a szeretet asztalát teríti, hol az áruló egy tálból merít vele, miközben ő megtöretett testét és kiontatott vérét adja váltságul sokakért.
Nagypénteken a bűntelent bűnné tette Isten, hogy sebei által gyógyuljunk meg.
Az emberi történelem legnagyobb kinyilatkoztatása egy temetőben hangzik el, túlhaladva minden emberi gondolatot és lehetőséget.
„Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él és mindenki, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-é ezt?”
Te magdalai Mária és mindazok? – akik sírtok, kerestek, mert veszteség érte szívetek! Miért sírtok, nem hisztek bennem? Szavam teremtő erő, igen és ámen. Ne keress mást rajtam kívül. Becsaphatnak, megcsalhatnak, elhagyhatnak, megtagadhatnak, elárulhatnak, – bárki, bármikor. Akit a legjobban szerettél, akiben a legjobban bíztál, akihez a legjobb voltál, – az is! Én veled leszek minden napon, a világ végezetéig!
Fog majd élni a földön egy Rákóczi Ferenc nevű magyar, akinek életében a magam sorsát fogom viszontlátni. Aztán később egy másik magyar, aki olyan szép verset fog írni lényemről, mint senki más e világon. Csak az a baj Mária, hogy kevesen értik ezt a titokzatos nyelvet, de majd kérem az angyalokat, hogy öntsék himnuszba.

Ady Endre: Volt egy Jézus. Olvassuk el!

Ady EndreSzent elgondolás: volt egy Jézus,
Ki Krisztus volt és lehetett
És szerette az embereket.

Ő mondta: fegyvert a fegyverrel
Győzni s legyőzni nem szabad:
Jézus volt, Krisztus: legigazabb.

Az emberek úgy elrosszultak
(Hiszen nem voltak soha jók):
Most Krisztus-hitünket csúfolók.

Pedig ma is élhet. Föltámadt,
Ki Krisztus és nagyon nagy úr,
De él másképpen és igazul.

Járj köztünk, drága Isten-Ember,
Tavasz van, nőnek a gazok
S kevesek az igaz igazok.

Úgy látlak, ahogy kigondoltak:
Egy kicsit véres a szived,
De én-szivem egészen tied.

Áldott húsvéti ünnepet kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 31.

A képek forrásai:
tudasbazis.sulinet.hu
martinus.hu
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu

„Áldott a király, aki az Úr nevében jön” /Szent Lukács evangéliuma 19:38/

0

Szent Erzsébet székesegyház - Kassa
Árpád-házi Szent Erzsébet székesegyház - Kassa (Az építéséhez 1374-ben kezdtek)

Magyar Testvéreim!

Megkapja lelkünket ez a kijelentés és látvány. A tündöklő fényben a 870 m magas Olajfák hegyéről ereszkedik alá az út a Kidron-völgyébe. Zakariás próféta azt mondja az eljövendő Messiás királyról, hogy szegényen és alázatosan jön népe közé, mert ő az a szenvedő szolga, Aki nem erővel, nem hatalommal, hanem az Úrnak Lelke által váltja meg népét. A szegénység ismerte Jézust,nem felejtette tanításait, csodáit és jótettit.
Tanításait a farizeusok és a bűnösen szerzett gazdagság ellen.
Csodáit, ahol ezreket vendégelt meg és szabadított meg a félelemtől.
Jótetteit, ahol vigaszra és békességre leltek hallgatói.

A virágvasárnap a Nagyhét kezdete, Szent Urunk szenvedéstörténetének a passiónak végső felvonása. Örök nyomot égető karizmája hallgatott néma tanítványainak emlékeiben.
Bács Ferenc színművész előadásában nézzük meg a virágvasárnap kisfilmjét.

Jézus Krisztus földi élete során a tanítványaival járván volt amikor előre küldte őket és Ő utánuk ment, és volt amikor Ő ment elől és a tanítványok követték Őt.
Hirtelen mindenki úgy érezte, hogy adósa. Volt aki csak egy szimpla hozsánna kiáltással tudott törleszteni, mások felsőruhájukat terítették elé, némelyek pedig pálmaágakkal szórták útját.
A vallási és világi hatalmasságok vegyes érzelmekkel figyelték a kialakuló helyzetet. Gondoljunk bele, a páska ünnepre tóduló zarándok sereg létszáma megközelítette a százezret.
A zsidó Főtanács gyűlölettel csapott le minden ilyen új kezdeményezésre ,hiszen hatalmát féltette. Róma számára a politikai stabilitás volt fontos, vallási kérdésekkel nem igen foglalkozott. Poncius Pilátus a császár barátjaként és Heródes haragosaként elég kényelmetlen helyzetben érezte magát és ekkor még nem tudta, hogy fogja feloldani ezt a feloldhatatlannak látszó vallási kérdést?
A virágvasárnapról  készült  videó szépen adja vissza az ünnep  lelkiségét Hallgassuk meg!

Pálóczi Horváth Ádám biblikus hitvallása virágvasárnapi énekünkben írja le a hit titkát:

„Ó szentegyház, hívek boldog országa.
Mily édes, ez a Jézus királysága.
Szelíd, szegény ez és alázatos.
De nagy hatalmú és csodálatos”
(331. Dicséret 2. v.)

A hit az ember belső szobája, a lélek felelete Isten megszólító szavára. TUDOD MIRE VAN SZÜKSÉGE AZ ÚRNAK VIRÁGVASÁRNAPON?

Hogy olyan katedrálist emelj földön-égen és szívedben, mint a KASSAI ÁRPÁD – HÁZI SZENT – ERZSÉBET DÓM!
Hogy olyan legyen életed példája, mint a DÓM szent halottjainak élete!
Hogy megtört szívedet add át az Úrnak!
Hogy gyászoló könnyedet törölje le, mellyel siratod városod és néped hitetlensége miatt!
Hogy haragod tedd le keresztjéhez, mely mérgezi sorsod!
Hogy szereteteddel kötözz be sebeket, melyet a világ ejtett rajta!
Hogy állj a szenvedő, kisemmizett és jogfosztott mellé!
Hogy bölcs szelídségeddel taníts és pásztorolj!
Hogy ne mondd, fiatal vagyok és alkalmatlan, öreg vagyok és elfáradtam!
Hogy mindig tudd, reád is szüksége van az Úrnak, hogy legyél jó munkása az aratásban!

„Az élet él és élni akar”, – Ady szavaival szólva. Virágvasárnapon ünnepeltként sírva, nagycsütörtökön kenyeret és bort osztva, nagypénteken sírba temetve, nagyszombaton feltámadásra készülve.
Ismerjük fel meglátogatásunk idejét, Istennek szent célját, az események eredőjét és beteljesedését. Ilyen nap volt virágvasárnap és ilyen nap volt a Magyar Királyi Honvédsereg bevonulása Észak-Erdélybe a II. bécsi döntés után.

Wass Albert: Jönnek. Nézzük meg a kisfilmet!

Csak a hit szemével látja meg az ember a szolgai formában szamárháton bevonuló Úr Jézus Krisztust. Csodálatos egyszerűsége és tisztasága. Mint a tavasz a parttalan időben, mint a hóvirág az avar barna levelei között, mint a zuhatag, mely megtörik a sziklák bazaltján.
Csak a hit szemével látja meg az ember a titkot Apponyi Geraldine grófnő életében, aki MAGYARORSZÁG FEHÉR RÓZSÁJA szeretetteljes címet hordozva lehetett Albánia
királynéja, ki választott hazájában megismerhette egy nép igazi nagyságát,hódolói pedig a magyar Sissy páratlanságát.
Apponyi Geraldine királynő. Nézzük meg fotóját!

Apponyi Géraldine

„Áldott a király, aki az Úr nevében jön!
A mennyben békesség,
és dicsőség a magasságban !”

Áldott nagyhetet kívánok Testvéreimnek!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 24.

A képek forrásai:
travelguide.sk
konyves.blog.hu

„Aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha” /Szent János apostol evangéliuma 6:35/

0

Attila hun király Attila király birodalma
Attilla király és birodalma

Magyar Testvéreim!

A fölkelő nap már megvilágítja Róma falait. Odalent egyszerre megkondulnak a város harangjai. Aztán megnyílik a főkapu és fényes papi segédlettel kilép rajta maga Leó pápa. Kettéválik előtte a hunok tábora. A menet ott halad el alig néhány lépésnyire Györktől. S a főpásztor, kezében magasba tartott kereszttel, egyszer csak ott állott Attila előtt.
Nagy Király! – s hangja messzire szárnyal a sokaság fölött. Te, kit a népek Isten ostorának mondanak! Ki legyőzted eddig minden ellenségedet! Tudjuk, Isten küldött téged bűneink miatt, büntetésül.
DE HALLD MEG: TE MAGAD IS ISTEN SZOLGÁJA VAGY! Isten pedig most azt akarja, hogy ez a város megmaradjon! Attila hallgatja a főpásztor szavait, de másra figyel:
Leó pápa feje fölött csodálatos alak lebeg, aki óvón terjeszti ki karjait Róma városa fölé. A hun seregben s a város falaira kigyűlt nép között végigmorajlik a csodás jelenés híre.
Attila érti az égi jelet. Meghajtja fejét a nálánál is hatalmasabb akarat előtt. Parancsot ad: a hun sereg fölkerekedik Róma falai alól és visszaindul a Duna-Tisza tájára.
Isten ostora ekkor aratta legnagyobb győzelmét: önmaga fölött!
A hun király, a világ valaha élt legnagyobb hadvezére tudta, kinek kell szolgálnia a két Úr közül, miközben neki szolgált egy egész világ!

Dsida Jenő: Tekintet nélkül. Olvassuk el!

Dsida JenőBe kell látnunk:
Ha kérdeznek, becsületesen
felelni kell.
A harcot becsületesen
fel kell venni,
az úton becsületesen
végig kell menni,
a szerepet becsületesen
el kell játszani,
keményen és tekintet nélkül.

A kapuk mögül ebek vicsorognak,
az ablakokból kiköpdösnek
és röhögnek.
Száz közbiztonsági gócpont
adja ki az elfogatási parancsot.
Kemény tárgyak zuhognak a fejünkhöz,
súlyos, vérező kövek,
de néha röppen sóhaj is,
szeretet is, rózsa is.

És este a tűzhely mellett,
vagy szuronyos zsandárok között
hátrakötött kézzel,
mégis mondogatni kell
a fellebbezhetetlen,
sziklakemény,
erősítő,
vigasztaló
igét:

Krisztusnak és Pilátusnak,
farizeusoknak és vámosoknak,
zsidóknak és rómaiaknak
egyformán szolgálni
nem lehet.
(1928)

A Mi Urunk Jézus Krisztus önmagáról képekben, hasonlatokban és példázatokban beszélt legtöbbször, hogy a legegyszerűbb palesztinai ember számára is érthető legyen.
„Én-mondásai” az Isten és ember kapcsolatáról szólnak. Minden egyes én-mondásában benne van halálára és feltámadására való utalás. Minden egyes szimbólum arra utal, hogy Jézus kizárólagos. Nem több igazság közül az egyik, nem több pásztor közül az egyik, nem több forrás közül az egyik. Az embernek egyetlen lehetősége van arra, hogy az Istennel való viszonya a bűneset után rendeződjön, és ez pedig a Jézus Krisztusban való hit. Az „én-vagyok” mondások visszautalnak Isten nevére, Aki magát így nevezte: „Vagyok, aki vagyok” (2 Mózes 3:14)

A régi indiai történész, a hindu tudós őrizhetett valami olyan mélyrétegű tudást Európáról, a magyarságról és a keresztyénségről, melynek még a közelébe sem ért eddig a „mai nyugati modernitás”. Idézem:

„Áldottak legyetek magyarok, Attila népének egyetlen örökösei. Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai. Igy a magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme.
Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Attila a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű volt, amit a Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be.
Államépítő, államszervező, demokratikusan döntő zseni volt, hiszen voltak törvénynapok. Hírközlés, gazdálkodás és nemzetvédelem olyan szinten lett felépítve, mely máig alapja lehetne bármelyik országnak. Ezt az emberfeletti, emberen túli nagyságot önök adták a világnak” (Dr. Sir Edvard Jivanji Jamshedji Modi)

A népzene tisztaságát és gyökerét legkifejezőbben Bartók Béla jegyezte le számunkra. Ennek szép példáját hallgassuk meg a Vágtázó Csodaszarvas egy dalában, mely betölti a teret a kínai nagy faltól az Atlanti óceánig. Hunok csatája.

Mire tanít Isten örökkévaló igéje ma is? – mely megáll: Attila hun fejedelem életében a kínai nagy falnál, Rómában, Touluseban, vagy éppen Thüringiában?

Attila nagykirály
Attila hun király

Kossuth Lajos kormányzó életében a kápolnai csata után?

Kossuth Lajos kormányzó
Kossuth Lajos kormányzó

Haraszthy-falván Wisconsinban?

Haraszthy Ágoston
Haraszthy Ágoston

1848–49-es dicsőséges forradalom és szabadságharc gyalázatos és sötét kimenetelét prófétai látással írta meg Petőfi, mely éppen úgy történt. Még soha nem fordult elő a történelemben, ami Zsombolyán esett: A hiéna Julius Jacob Haynau kiásatott a sírból egy magyar honvédet, mert azt „csak” főbe lőtték, és parancsba adta, hogy a lázadó kurucot fel is kell akasztani, legalább utólag „tanulja meg”, hogy ki az úr a Monarchiában!! Minden aljasságra képes egy osztrák labanc, de ez még nekik is sok volt.
Petőfi Sándor: Szörnyű idő. Olvassuk el a verset!

Petőfi SándorSzörnyű idő, szörnyű idő!
S a szörnyüség mindegyre nő.
Talán az ég
Megesküvék,
Hogy a magyart kiirtja.
Minden tagunkból vérezünk,
Hogy is ne? villog ellenünk
A fél világnak kardja.

És ott elől a háború
Csak a kisebb baj; szomorúbb,
Mi hátul áll,
A döghalál.
Be kijutott a részed
Isten csapásiból, o hon,
Folyvást arat határidon
Két kézzel az enyészet.

Egy szálig elveszünk-e mi?
Vagy fog maradni valaki,
Leírni e
Vad fekete
Időket a világnak?
S ha lesz ember, ki megmarad,
El tudja e gyászdolgokat
Beszélni, mint valának?

S ha elbeszéli úgy, amint
Megértük ezeket mi mind:
Akad-e majd,
Ki ennyi bajt
Higgyen, hogy ez történet?
És e beszédet nem veszi
Egy őrült, rémülésteli,
Zavart ész meséjének?
(Mezőberény, 1849. július 6.)

A földi kenyér és a földi víz a mulandóságra táplál. Szent Urunk szakrális kijelentése és tanítása mennyei kenyérről és mennyei italról tanít, mely örök életre táplál. A samáriai asszony majd Nikodémus eljutott ezen igei igazságok megértésére. Egyre nagyobb titkok tárulnak fel előttünk, mely a zsidókban értetlenséget és botránkozást vált ki.
A Szénior Akadémián hangzott el, hogy 2001–2011 között 29% hagyta el a református egyházat. Vajon 2011–2021 közötti újabb 10 év mérése mit fog mutatni?
Keresztyénségünk 2000 éves, és Attila hun fejedelem szívén, lelkén, pecsétjén, pajzsán, zászlaján már ott volt a mindeneket megtartó kereszt jelképe 450-ben.
„Bizony mondom néktek, ha nem eszitek az Ember Fia testét és nem isszátok az Ő vérét, nincs élet tibennetek. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon”
Megtérés, megszentelődés, újjászületés indíthatja el a megmaradás és gyarapodás nemzeti minimumát, húsvéti nagyböjt erre is figyelmeztessen.
Balkányi Szabó Lajos nyírgelsei atyánkfia már nagytemplomi kántorként írott olyan toborzódalt a szabadságharc lelkesítésére, mely nemzeti énekké nemesedett a honvédek ajkán. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 17.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
kurultaj.hu

„Betelt az idő” /Szent Márk evangéliuma 1:15/

0

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Testvéreim!

Miután Jánost fogságba vetették, elment Jézus Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát: „Betelt az idő, és egészen közel van már az Isten Országa:
térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” (Szent Márk evangéliuma 1:14-15)
Keresztelő Szent János fogságba vitele, ártatlan bebörtönzése majd mártírhalála mély gyászt borított Krisztus Urunk Szent Lelkére. Valami egészen újat és mást indított el Benne, mely az Újszövetség pohara volt szent vére által.
Jézus evangéliumot hirdet: örömhírt, mely az egész nép öröme lészen az angyali himnusz szerint is. Ez a Menny Királyának, magának Istennek az üzenete, amelyet Jézus továbbad az embereknek.

Az evangélium arról szól, hogy az idő betelt és elközelgetett a mennyeknek országa, vagyis ISTEN ORSZÁGA. Ez az ország nem terület, nem állam, állapot. Belső viszony az emberek és Isten, ember és ember között. Isten Országa eljövetelében éppen az a nagy felszabadulás válik valóra, amely az embert a tőle idegen, vele ellenséges hatalomtól függetleníti.
Ragyogjon fel előttünk a 170 esztendeje történt dicsőséges forradalom és szabadságharc lánglelkű haza-fiainak nagyszerű helytállása, becsülete, tisztessége, hősiessége, emberi arca, sok millió honfitársunk példás küzdelme.

Hallgassuk meg az Illés zenekar előadásában a Nemzeti Dal című költeményt!

Mi történt a magyarsággal 1848/49-ben?
Március 15. az összefogás, az igazság, a hősiesség, a küzdeni akarás és az önfeláldozás ünnepe, mely egy olyan korszakhoz kötődik, mely a magyarság talán utolsó egységes fellépését szimbolizálta.
A reformkor nagy alakjai a március 15-én lezajló pesti forradalom és a pozsonyi országgyűlésen zajló küzdelmek nyomán 1848 áprilisára kivezették az országot a középkori, feudális állapotokból, majd elérték a Magyar Királyság jelentős mértékű önállóságát is. A bécsi udvar meghátrált, a változásokat szentesíteni volt kénytelen V. Ferdinánd császár.
Néhány hónappal később Ausztria a friss magyar alkotmány visszavonására készült. Kossuth, Batthyány, Deák és a haladó nemesség ezt nem hagyhatta és elkezdődött a szabadságharc 1849 április 14-tól. A Habsburg-ház trónfosztását Kossuth Lajos a Magyar Királyság Kormányzója kimondta a debreceni Nagytemplomban és innentől már a teljes önállóságért és szabadságért folyt a küzdelem.
Ünnepeljük ezen a napon:

gróf Széchenyi Istvánt
Kossuth Lajos Kormányzót
Szacsvay Imrét az Országgyűlés jegyzőjét
Könyves Tóth Mihály nagytemplomi lelkipásztort

gróf Battyhány Lajos Miniszterelnököt és Kormányát
Deák Ferencet, a Haza bölcsét
báró Wesselényi Miklóst
Petőfi Sándor költőt
Arany János költőt
Vasvári Pál hazafit
Jókai Mór írót
Vörösmarty Mihály költőt
Madách Imre költőt
Tompa Mihály költőt
A pesti ifjakat
A magyar huszárt
A magyar honvédet
Görgey Artur tábornokot
Bem apó lengyel tábornokot

Dicső emlékük, keresztyéni tisztaságuk, feltétel nélküli szeretetük példájára hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát: A haza minden előtt!

Valahol keresték az országban az Isten Országát, az elnyomó Habsburg Birodalom igaztalan állapotában az igazságot, rabláncra fűzve a szabadságot.
Az osztrák császár majd az orosz cár hamar kipányvázta a magyar lelkeket, mert ficánkolt csikói tűzben.
A világirodalom legnagyobb költője Petőfi Sándor a világirodalom legszebb nyelvén fogalmazta meg a 12 pont igazságos követelését, mely a magyar néplélek egyfajta alkotmánya lett a Szentkorona, az Aranybulla és Vallásszabadság után.

Az evangélium örömhíre és reménysége hitvallásos mélységű imában ölt testet Kossuth ajkán, mely tananyag kellene legyen ma is egyházi iskoláinkban.
Kossuth Lajos imája a kápolnai csata után 1849. február 27. Olvassuk el!

Felséges Úr!
Árpád fiainak Istene! Tekints reánk csillagokkal övezett trónusodról és hallgasd meg könyörgő szolgádat, kinek ajkáról milliók imája száll eged tündöklő kárpitja felé, hogy áldja és magasztalja a Te mindenhatóságod erejét! Istenem! felettem éltető napod ég, s térdeim alatt a szabadság csatájában elhullott vitéz honfiaimnak csontjai nyugosznak. Fejem fölött kéken mosolyog az ég, lábaim alatt gyászossá vált a föld ősapáink unokáinak kiomlott vérétől. Óh! csak hadd szálljon alá napodnak teremtő sugara, hogy virág fakadjon a véráztatta hantokon, mert e porladó tetemek koszorú nélkül el nem hamvadhatnak. Isten! Ősapáinknak és népeknek Istene! Hallgasd meg ágyúink bömbölő szavát, melyben vitéz népednek lelke mennydörög, hogy széjjelzúzza az önkény bilincset osztó vaskarjait.

Mint szabad hazának szabad fia térdelek ez újabb temetőn, honfiaim, testvéreim roncsolt tetemein. Ilyen áldozatok árán szentté válik e hazának földje, ha bűnös volt is, óh Istenem! – mert e vérrel megszentelt földön rabnépnek élni nem szabad!
Atyám! ősatyáinknak védelmező Istene! milliók felett hatalmas Úr! ég, föld s tengereknek mindenható Istene! Dicsőség nő e porladó csontokból és nemzetem homlokán fog ragyogni. Szenteld meg e porokat kegyelmeddel, hogy e szent ügyért elhullt bajnokok áldással nyugodjanak szent hamvaikban.
Ámen.

Ferencz József osztrák császár 18 évesen azzal kezdte magyargyűlölő hadjáratát, hogy segítséget kért I. Miklós orosz cártól a lázadó kurucok leverésére, aki a Szent Szövetség értelmében küldött is gyorsan 200000 oroszt a szabadságharc vérbe fojtására.
Gyászoljuk :

Pest
Segesvár
Szeged
Temesvár
Világos
Arad

Véráldozatát emelt fővel, némán, a gyász könnyeivel milliók szemében.
A szabadságharc véget ért ugyan az akkori világ két leghatalmasabb seregének tízszeres túlereje miatt,de a magyarok szívében örökké él dicső emlékük.
A Kormorán zenekar egy szép dala is tiszteleg 48/49 emléke előtt. A költő visszatér! Hallgassuk meg!

A zsarnok, a Mammonimádó, az önkény soha nem fogja látni és érezni azt a boldog tisztaságot, mely ezen a különös napon betölti a magyarok szívét a Himnusz éneklése közben, fehér blúzos gyermekek kis kezükkel elhelyezik a virágokat Petőfi szobra előtt, és mi tudjuk, hogy az idő betelt, mert elközelgett Isten Országa.
Örökre beleégett lelkembe Bács Ferenc színművész hangja, mikor megkérdezte a tiszadadai parókián a Dsida lemez dedikálása előtt: „Honnan van ez neked?”
Azt válaszoltam: „Azért van, mert olthatatlanul szeretem a magyar irodalmat és ahogyan azt a csodát Te szavalod”
Petőfi Sándor – Bács Ferenc: A szabadsághoz Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 10.

A képek forrásai:
itthonvanotthon

„Kerestem köztük valakit" /Ezékiel próféta 22:30-31/

0

Szatmárnémeti-Németi református temploma
Szatmarnemeti-Németi - református templom

Magyar Testvéreim!

Az emberi bűn mélysége, Isten iránti engedetlensége kérdéseket vet fel, melyre keressük a választ. Mi történt? Hol törött el minden egész?
A pokolból, az egérlyukból, félkegyelműk és álmodozó lázadók között a priccs halottjait kerülgetve, káposzta levesről és évi egyszeri meleg vízben fürdésről álmodozva honnan merített erőt a világirodalom legnagyobb orosz íróóriása a holnaphoz?

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

„Ahogy az anya örül, amikor észreveszi csecsemőjének első mosolyát, pontosan ugyan úgy örül az Isten is, valahányszor meglátja az égből, hogy teljes szívből imádkozni készül egy bűnös.”
(Dosztojevszkij)

A költő-vátesz Ady Endre 1918-ban már a pokol ördögi mélységeit járta, miközben sóvárogva és vágyva-vágyva kereste a szabadulás angyali magasságát, hol a Sion-hegy alatt még egyszer megcsókolhatja az Úr ráncos vén kezét. Visszanéz a század eltelt 18 évére, majd belenéz az előtte tornyosuló század fekete könyvébe és a géniusz lánglelke felsóhajt, mert tudja, hogy mi fog történni. Látja a nácizmus 21 millió áldozatát és siratja a kommunizmus 148 millió áldozatát. Ártatlan, szerencsétlen, vétlen, kiszolgáltatott, szenvedő áldozatok mind két oldalon szerte a világon.
Drámai erejű és mélységű vers született a látomásból.
Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból Hallgassuk meg!

Albert Camus: A magyarok vére: „A legázolt és bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.
Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.” (részlet)

Albert Camus
Albert Camus

M. Dosztojevszkij, Ady Endre, Albert Camus halhatatlan műveinek történelem és lélekábrázoló leírásai a Szentírás kijelentésének alapzatában gyökereznek.
Fáj nekik minden szörnyűség, melyet ember ember ellen elkövet. Hóhérok és áldozatok, elkövetők és elszenvedők, tettesek és vétlenek végtelen sora szegélyezi a történelem véres országútját. Kolima, Auschwitz, Recsk örök üszök marad a keresztyénség testén, Albert Schweitzer szerint a kultúra vége.
Isten keres valakit, akinek építeni kellene a falakat, és odaállni a résre az országért, de már elfelejtették. Az Urat is és a feladatot is.
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az eheti Igei útravaló hazafiaknak igei tanítását az ISTEN EMBERE, A TEMPLOM EMBERE, A HIT EMBERE írta meg számunkra.
E helyről és ez úton is nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a NET-SZÓSZÉKEN NAGYTISZTELETŰ SIPOS MIKLÓS ESPERES-LELKIPÁSZTOR SZOLGATÁRSAMAT,
a SZATMÁRNÉMETI-NÉMETI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG HŰ PÁSZTORÁT.
Személye, Családja, Gyülekezete olyan példa számomra, mely minden kérdésre válasz is. Hallgatva tanítását templomok szószékein, vagy Ft. HEGEDÜS LÓRÁNT PÜSPÖK ÚR ravatalánál, példás parókiája szobájában, csak hála és öröm tölti el szívünket, hogy e nagyszerű embert ismerhetjük, tisztelhetjük, szerethetjük.
Olvassuk el igei tanítását Nagytiszteletű Esperes Úrnak!

* * *

Ezékiel 22,30-31

Örömmel teszek eleget Mohácsi László szolgatársam kérésének, akivel több, mint egy évtizedes barátság köt össze, hogy néhány gondolatban igei útravalót írjak, hiszen így legalább viszonozni tudok valami keveset abból a sok szolgálatból, amit ő az idők során közöttünk végzett.
Mit jelent vajon alapigénkben Istennek ez a különös kijelentése: „Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállna a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el…” Azt jelenti, hogy Ezékiel korában  Isten népe temérdek bűnével megint rést ütött a szövetség falán, és ezen a résen várható volt az ítélet, amit Isten már kilátásba is helyezett. De mielőtt ráengedte volna az ítéletet a népre, keresett valakit. Az igazságos ítélet végrehajtása előtt Isten keres valakit, aki tudna imádkozni a népért, aki kész odaállni a résre és ezzel az imádsággal betömni azt. Olyan szomorú ennek a mondatnak a vége: de nem találtam.
És ekkor jön a folytatás: „Ezért kiöntöm rájuk dühömet, megsemmisítem őket haragom tüzével, fejükre olvasom tetteiket.”
Nem tudom, mennyire érzékeljük mi azt, hogy milyen drága ígéret van elrejtve ebben a mondatban. Ez azt jelenti, hogy minden Isten és ember ellenes bűn magában hordozza az ítéletét. Ez az ítélet azonban elfordítható,  ha vannak olyanok, akik odaállnak az ítélet elé, akik odavetik magukat Isten elé, és imádságukkal, mint valami betonnal betömik ezeket a réseket, amelyek a nép bűnei miatt keletkeztek a szövetségen. Ha vannak olyan imádkozó hívők, akik tudják, hogy ki az Úr, akik szeretik a népüket, akik bíznak abban, hogy Isten irgalmas és elfordítható az ítélet, és így tudnak elszántan, Istenbe vetett bizalommal, állhatatosan imádkozni.   
Olyanok vannak, akik tudnak szövegelni. Ebben a fejezetben is olvashatunk arról, hogy jönnek a hamis próféták, hoznak egy vödör festéket és azzal bemázolják a repedéseket. Tragikomikus ez a jelenet, hiszen attól a repedés még ott tátong. A bölcselkedés, az okoskodás, a szövegelés nem tömi be a repedéseket. Az egyetlen dolog, ami betömi, az az imádáság, és Isten ezért keres ilyen imádkozókat.
Sajnos mi is elmondhatjuk azt népünkről, amibe Isten summázta a maga szomorúságát: „Engem pedig elfelejtettél.” (22,12)
Mi is elfelejtettük Istent, gyakorlatilag kimarad a legtöbb ember életéből. Kihívóan megszegjük az Ő törvényét és parancsait, bűnt bűnre halmozunk.
És hogy milyen kísérteties a hasonlóság, arra nézve hadd idézzek néhány mondatot ennek a fejezetnek az elejéről: „Ezt mondja az Úr: Íme, Izráel fejedelmei közül mindegyik annyi vért ontott, amennyit csak bírt. Apát és anyát ócsároltak országodban, a jövevényt zsarolták, az árvát és özvegyet nyomorgatták. A szent dolgokat semmibe vetted, és a nyugalom napját meggyaláztad. Rágalmakat terjesztettek országodban, hogy vért onthassanak…Hagyták magukat megvesztegetni országodban, hogy vért onthassanak,nyerészkedtél embertársaidon,zsarolva őket, engem pedig elfelejtettél, így szól az Úr. Vezérei gátlástanul rabolnak, papjai megszentségtelenítik törvényemet, mondja Isten.”
Elöntötte az országot a babonaság, a szerencse isten és a mammon isten előtt tömegek hódolnak. Az Úr napját nem szentelik meg, a legtöbb ember számára a vasárnap ugyanolyan, mint a többi. Az istenkáromlás, a magzatgyilkosság, a szülők megvetése, a gyermekeink elhanyagolása egészen megszokottá válik, csak különféleképpen próbálják igazolni, akik egyáltalán még magyarázzák és igazolják. És ami a legszomorúbb Isten szerint is: egyáltalán ki tartja mindezt ma bűnnek? Kinek fáj az, hogy

„Az emberek úgy elrosszultak
(Hiszen nem voltak soha jók):
Most Krisztus-hitünket csúfolók.”
(Ady Endre: Volt egy Jézus)

És ebben az ítéletnek való kiszolgáltatottságban Isten még mindig keres. „Kerestem valakit, aki odaállna a résre az országért, hogy el ne pusztítsam azt.” Ilyen kétségbeejtő helyzetben, ekkora romlás közepette is Isten még vár és keres. És vajon talál-e köztünk ilyen imádkozókat? Akik életre-halálra Istenben bízva, ezt a nyomorult népet nagyon szeretve nem mondanak le arról, hogy Isten kegyelmes, és nála van bocsánat. Akik, odaállnak a résre Isten színe elé az országért, és tudnak így imádkozni:

„Járj köztünk, drága Isten-Ember,
Tavasz van, nőnek a gazok
S kevesek az igaz igazok.”
(Ady Endre: Volt egy Jézus)

* * *

A jól megválasztott textus olyan, mint aranyalma ezüst tányéron, tanította egykor nagy püspökünk. Prófétai igehirdetést kapott ajándékba népes olvasó közösségünk ma is, – Úrnapjára. Legyünk az igének ne csak olvasói, hanem megtartói is.
Köszönjük a fáradozást, Isten gazdag áldása kísérje LELKIPÁSZTOR TESTVÉRÜNK további Életét, Szeretteit, Gyülekezetét.

V. Viszockij a Moszkvai Arbat legendás zsenije, a Taganka Színház fékezhetetlen kobzosa, Ljubimov csillaga a vodkától ázott Pravdát megtaposva Dosztojevszkijt és Szolzsenyicint olvasva azt mondta:
„Szeretem Istent, szeretem az orosz népet, de nem szeretem, ha ártatlant gyötörnek, nem szeretem, ha a lelkembe másznak, még kevésbé azt, ha beleköpnek”

Alekszandr Szelzsenyicin
Alekszandr Szelzsenyicin

Viszockij: Nem tért vissza a csatából. Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. március 3.

A képek forrásai:
erdelymagazin.hu
hu.wikipedia.org
laphamsquarterly.org

„Elhoztam igazságom” /Ézsaiás próféta 46:13/

0

Mátyás király emlékmű - Kolozsvár
Kolozsvár - Mátyás király emlékmű a Szent Mihály templom előtt

Magyar Testvéreim!

Nehéz, sorsfordító időben hangzik fel az ószövetségi kijelentés: „Hallgass reám, titeket hordozlak, ugyanaz maradok, én hordozlak, én mentelek meg.”
„Elhoztam igazságom, nincs már messze, szabadításom nem késik”
A történelem, a tapasztalat, a megélt valóság Isten egyetlenségét bizonyítja. A kijelentés is Isten hatalmát mutatja, Isten beteljesíti jövendölését és elhívja választottját.
Istennek minden tervéhez van embere, végrehajtója, beteljesítője. Örökkévaló gondolatában és utaiban küldötte az idő teljességében a történelem színpadára lép.
Lehet, hogy még a nép nem tudja, mert konok a szíve és távol van az igazságtól.

Mátyás király birodalma Bibliotheca Corviniana
Mátyás király birodalma - Bibliotheca Corviniana

DE EGYSZER CSAK ISTEN A MAGA IGAZSÁGÁT KÖZELIVÉ TESZI. Azt akarja, hogy népe szíve is készen legyen annak befogadására.
Tanítja népét a próféta a babyloniai fogságban, hogy hamar eljön a megváltás ideje.
Beteljesedik rajta Ady próféciája: „LELKÜNKBE EZREDÉVEK HOZTÁK”

A történelem országútján jött Isten küldötte, hogy fia személyében ajándékot ajándékozzon MÁRIA ORSZÁGÁNAK.
Szilágyi Erzsébet Méhfi Jakab szőlősgazda óvári házában szállt meg, ott adott életet második fiának, Mátyásnak 1443. február 23-án 15 óra 7 perckor.
Hordozta szívében édesapja Hunyadi János törökverő bátorságát, hordozta lelkében édesanyja Szilágyi Erzsébet igazságra hajló jóságát, Kapisztráni Szent János biblikus áldását.
Kolozsvár legnagyobb szülöttje 575 esztendeje elhozta népe számára az utolsó nagy esélyt, majd azt elveszítve mindig visszautalhatunk korszakalkotó mérföldkövére, hiszen mindent tőle és hozzá mérünk.
Mit is jelent számunkra ilyen hosszú idő távlatából szemlélni e kerek évfordulón e káprázatos 47 esztendőt? – melyet szűkösen mért ki számára a Teremtő.
Valaki bölcsen mondta, hogy az idők változnak, de a gondok ugyanazok maradnak.
Nem volt könnyű 15 évesen megküzdeni a belpolitikai gondokkal és bevezetni koronázási, pénzügyi, adóügyi reformokat. Összeesküvések és lázadások igaztalan gyűlöletét viselni. Főurak szemére vetették, hogy nem dinasztikus családból származik, a nép erős államot és értékálló pénzt akart, de lázadt a magas adók ellen.
Új területek közigazgatásának megszervezése, határok védelme, török-osztrák elleni háborúk is súlyos áldozatokat követeltek az uralkodótól és az országtól.

Mondja a krónika, hogy szeretett volna a király dinasztiát alapítani, de egyetlen fia sem feleségétől született, végső soron magányos maradt kalandjai között is.

Hontalanság Hitvallása – Wass Albert. Olvassuk el a verset!

Mátyás király páratlan műveltsége szóbeszéd volt a korabeli Európa uralkodói házainál. Valamennyi ország nyelvét beszélte, rendkívül gyors észjárású volt, szellemes társalkodó hírében állt.
Vitéz János nevelése, Bonfini, Janus Pannonius és az itáliai reneszánsz hatása legteljesebben világhírű könyvtárában, a Bibliotheca Corviniana Kódexekben öltött testet. Fénykorában 2500 példányt tett ki e páratlan gyűjtemény, ma mintegy 216 darabot őriznek e kincsekből a múzeumok a nagyvilágban.

Nézzük meg e fotókon a remekműveket!

Mély hitét mutatja a nagy királynak, hogy a Pálos rend milyen szent tisztelettel becsüli emlékét, amit értük tett.
„A legjobb fejedelmet siratja a Pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól, Isteni Szent Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott, s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja”, – emlékezik meg a rend 1490-ben az Emlékkönyvében.

Ha Kolozsváron a Farkas-utcai református templomba lépünk,vagy Nyírbátorban a másik gótikus csoda református templomba érkezünk, emlékezzünk e szép ékszerdobozok égre mutató áldására.
Nézzük meg e két templomot!

Kolozsvár, Farkas utcai templom NyÍrbátori református templom
Kolozsvár, Farkas utcai református templom - Nyírbátor református templom

A nép emlékezetében számtalan mese, dal és legenda él az igazságos Mátyás királyról, ki álruhában jár és hozza az igazságot, bünteti a bűnöst.
Helyey László színművész halhatatlanná tette Gyevi bírót és József Attilát, rajtuk keresztül a humanista műveltségű hívő királyt.
József AttilaJózsef Attila: Levegőt /részlet/

„És az országban a törékeny falvak
- anyám ott született -
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
majd megcsörren,hogy nyomorát jelentse
s elporlik,szétpereg.”

A Millenium évében szeretett volna Kolozsvár hű magyarsága legnagyobb fiának szobra előtt tisztelegni és imádkozni, mely felemelő pillanat végül is 1902. október 12-én következett be. A kor legnagyobb szobrász-zsenije ekkora tudta befejezni a néplélek királyának hatalmas lovasszobrát a Szent Mihály templom előtt téren.
Ezt írta a bizottságnak:
„A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőség-teljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel,de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”

E páratlanul gazdag életű uralkodó Isten szolgájaként el tudta hozni népének és korának az igazságot a mennyből, honnan küldetett és ahova megtért küldetése leteltével.
Mesék Mátyás királyról. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 24.

A képek forrása:
holperferenc.hu
slideplayer.hu
oszk.hu
erdelyikeresztyenek.network.hu
hu.wikipedia.org
magestore1.blogger.hu

„Tiszta szívet teremts bennem, Istenem” /Zsoltárok könyve 51:12/

0

Pálos rend kolostora
Pálos rend kolostora

Magyar Testvéreim!

A régi egyház által kiemelt bűnbánati zsoltárok között ez a negyedik, és amint jellemezni szokták, – ez a legmélységesebb, legmegragadóbb, legszebb, legfontosabb, legfenségesebb.
Olyan eleven, közvetlen, őszinte bűnbánat tárul elénk a zsoltárban, amit a legbensőbb megindultságban, az élő Isten közvetlen jelenlétét megtapasztalva fogalmazhatott a legtisztább
prófétai lélek.
A zsoltárt a hittudósok kivétel nélkül kiemelkedőnek tartják. Luther és Kálvin alapvető theologiai kommentárt fűz hozzá. Legmegrázóbb Savonarola magyarázata, melyet halálra ítélése után börtönében írt.
A húsvétot megelőző 40 nap az imádság, a böjt és a hitvallás időszaka, mely a legnagyobb keresztyén ünnepre készít fel. A negyvenes számnak mély, szimbolikus üzenete van.
Az özönvíz, a pusztai vándorlás, a Sinai-hegyi szövetségkötés, Jézus böjtje mind kötődik e számhoz.
Szüksége van, vagy inkább lenne a ma emberének is az elcsendesedésre, önvizsgálatra, bűnbánatra, hiszen a felgyorsult világ tempója pusztító örvénylésként sodorja feszített életének minden óráján.

„TISZTA SZÍVET TEREMTS BENNEM, ISTENEM,
ÉS AZ ERŐS LELKET ÚJÍTSD MEG BENNEM!
NE VESS EL ORCÁD ELŐL,
SZENT LELKEDET NE VEDD EL TŐLEM!”

Az elődeink anélkül, hogy bármit tudtak volna a korról, mely utánuk következik, vagy bármit tudtak volna rólunk, kik utódaik vagyunk, fogadalmat tettek, mely kötelez.
1241-ben a pusztító tatárjárás után BOLDOG ÖZSÉB esztergomi kanonok lemondott egyházi méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis-hegység rengetegébe vonult vissza
remeteségbe néhány társával a Pilisszentlélek mellett lévő Hármas-barlangba.
A feltámadásért, a megmaradásért böjtöltek és imádkoztak Istenhez, elé vitték népük remélt szebb jövendőjét, mely meghallgatásra talált. Az egek megnyíltak és Mennyei Jelenések tanítása szerint a szentek imádságát angyalok viszik az Úr trónusa elé.
A Szent Kereszt tiszteletére 1250-ben monostort építettek maguknak, mellyel megalakult az egyetlen magyar alapítású férfi rend, Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje.

BOLDOG ÖZSÉB Nézzük meg a kisfilmet!

Sokak szerint a világ legnagyobb öttusázója lett volna az 1950-ben 20 évesen letartóztatott GÉRECZ ATTILA, akinek kápráztató lángesze a mindenséget fogta át.
Becsülete, tisztasága, szabadságvágya olyan erővel tört fel benne, hogy a koholt 15 éves büntetését azzal kezdte Vácon: – fordított angol, német, francia költőket, ismerte a Bibliát és történelmünket, majd megírta a BOLDOG ÖZSÉB HIMNUSZT. Hallgassuk meg!

A 26 évet élt csoda tiszta lelkét az angyalok könnyes szemmel tették le az Úr kezébe, mondván, ennyi jóságot és tisztaságot nem képes a föld befogadni.
Valaki azt mondta, hogy kevesen ismerik úgy a szív titkát, mint Papp Lajos professzor, aki a hatalom szemében egy üldözött tudós, nem operálhatja betegeit, de egy egész társadalom szívét gyógyítja imádságaival, mint egy koron a zsoltáros, Boldog Özséb szerzetes, vagy éppen Gérecz Attila költő.
Egy előadásában elmondta a szívsebész professzor, hogy Isten milyen zseniális módon teremtett bennünket, hiszen a legnagyobb teher a szívünkre hárul, és abból csak egy van.
Míg más szervünkből akár kettő, mely tehermentesíti egymást, de a szívünket csak az imádság, a bűnbánat és a szeretet képes tehermentesíteni.
Olvassuk el és SZÍVLELJÜK meg Papp Lajos szívsebész professzor, író gondolatait:

Dr. Papp Lajos

"A fogyasztói társadalom kioltja az emberi értékek helyes szemléletét. A csillogó, a fényes, az egyre több hajszolása erőlteti őket. Ha nem ez lenne a cél, hanem a test és a lélek harmóniájának megteremtése, az egészség megtartása, akkor nagyon lehetne örülni annak, hogy nem éhezünk, van ruhánk, cipőnk és meleg szobában élhetünk. El kell döntenie az embernek, bárhol is él, hogy az anyag elsőrendűségében, vagy a szellem, a nagy erkölcsi értékek elsőrendűségében hisz-e: materialista vagy Istenhívő. Hitem szerint földi létünk azt a célt szolgálja, hogy lelkünk nemesedjen."

A megnyert tiszta szívvel és erős lélekkel, de a Szentlélek támogatásával is újjászületett élet ismét az Isten szövetségében él, és más vétkezőket Istenhez való visszatérésre int.

Enkara-Pilisszántó-Pálos rend – Versben Babits Mihály: Olvassuk el!

Babits Mihály

„Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”

A misztikus Pálos rend mérhetetlen szenvedéseken és próbákon ment keresztül fennállása óta. Sorsuk hordozza a nemzet történelmét. Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás királyaink voltak a legbőkezűbb mecénásaik. Aztán elérte őket előbb a Habsburg, majd a kommunista gyűlölet, mely a teljes felszámolásukra tört. A Lengyel Czhestochowa nyújtott menedéket a nehéz időkben, hol imádkozva a nemzet megtéréséért és megmaradásáért, néhányan ismét visszatérhettek a Sziklakolostorba.

Ezt a földet választottam című dalt hallgassuk meg a Republic zenekar előadásában!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 17.

A képek forrásai:
palosepiteszet.hu
kelet.hu
citatum.hu

„Szüntelen hálával tartozunk az Istennek értetek” /Szent Pál II. levele Thesszalonikába 1:3/

0

Munkácsy Mihály: Tépés csinálók Munkácy Mihály
Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók 1871,                                 Munkácsy Mihály

Magyar Testvéreim!

Ott ül az asztalfőn. Szép, daliás, tüzes magyar fiú volt, amikor elment a hazáért, – mint sápadt, roskadt, szomorú ember sántikált vissza. Isten tudja, talpra áll e még valaha?
Hanem aztán kigyullad a homloka, lángol a szeme, hullámzik a szíve mikor beszélni kezd. Úgy szorítja mankóját, mintha a zászló rúdja lenne.
Éppen most mondja:

„Ott rohannak… pusztító tűz…
A fele már ki van dőlve…
Most elnyeli a füstfelleg…
Meghaltak tán? – Nem! ott mennek!
Ott hallatszik, hogy Előre!

Mint viharkor a tengernek
Összezúdul minden habja:
Mind ott vannak… egymás mellett
A fiú és édes apja.
Az apa elhullt és a fiú
Ráborult a vérző főre:
Csak egy szót még édes apám! …
A haldokló fölnézett rá
És azt mondta, hogy: Előre!

De ha maradt még egy fia,
S kívánta a haza tőle:
Az egyiket nem siratta,
A másikat odaadta
S ment a gyermek, ment Előre!”

A nyomorék veteránt hallgatva zokogva borítja arcát tenyerébe az egyik asszony. Részvéttel teljesen figyel szavaira egy leány. Szörnyülködve tördeli kezét egy nő. Törődötten, megadóan, magába roskadva hallgat egy öregasszony. Pár hónapos leányka szendereg anyja kebelén, semmit nem tudva még a világ rémségeiről.
Piros szoknyájában egy mezítlábas kicsi szőke leányka elmerülten szemléli a gyolcsokat, a tépést, mely majd vérző sebek fájdalmát fogja csillapítani valahol a harctéren.
De ki és mi fogja csillapítani annak a régi leánynak lelke viharát, aki azt mondta egykor a magyar és az egyetemes művészet legnagyobb géniuszának:

„Miska, a benned lobogó fény fog megvakítani. A napba lehet nézni, de reád nem.”
„A szenvedés, az elhagyatottság, az árvaság,a hazátlanság,a kivertség, a megvertség, a kihasználás, a kizsigerelés, az agyonhajszoltság, a vívódás korán sírba fog vinni.
A magyar néplélek legnagyobb festője leszel, senki úgy nem ismerte, nem élte és nem szerette fajtáját mint te. Sorsa teljességében magadat fogod viszont látni a vásznakon.
Az emberekben, a tájban, Krisztusban”

Az újszövetségi kánon legrégebbi műve a két Thesszalonikai levél. Szent Pál Filippiből menekül Szalonikibe és missziói igehirdetése nyomán három hét alatt egy magas hőfokú gyülekezet alakul ebben a gazdag kikötővárosban. A prozeliták miatt innen is menekülnie kell, átmenetileg Athénban talál menedékre. Innen néz vissza és ide várja a híreket Timotheustól.
Különös mélységgel rajzolja meg az apostol emlékeit és tanítja a görög embert: „a keresztyén ember tiszta életet él, becsületes, szereti felebarátját, keményen dolgozik, független, Jézus Krisztus szolgája”
Boldogan és büszkén írja további tanításában az apostol kedves népének:

„SZÜNTELEN HÁLÁVAL TARTOZUNK AZ ISTENNEK ÉRTETEK, TESTVÉREIM, AMINT EZ MÉLTÓ IS, HISZEN HITETEK NŐTTÖN-NŐ, ÉS AZ EGYMÁS IRÁNT VALÓ SZERETET
GAZDAGODIK MINDNYÁJATOKBAN”

Hálával tartozunk Istennek mi is. De kikért is? Kiket kaptunk? Kik szerettek? Kik segítettek? Kik vigasztaltak?
A Tépéscsinálók 48-as hőse és Budavár 45-ös hőse ugyanaz a magyar baka, nem száz év különbség választ el, hanem ezredév hite köt össze.

Hallgassuk meg Cseh Tamás dalát: Széna tér!

Majd nézzük meg e kisfilmet a Becsület napjáról!

Az előrenyomuló szovjet hadsereg ostromgyűrűje 1944. december 24-én karácsony este zárult be Budapest körül. Kezdetét vette az 53 napos ostrom, melyet katonailag már semmi nem indokolt. Magyarországon hét hónapig tartott a front, a második háború legszörnyűbb páncéloscsatája, majd városostroma. A védők választhattak: megadják magukat, vagy katonai esküjükhöz méltóan harcolva megpróbálnak eljutni a német vonalakig. „Élelmiszerünket felhasználtuk, utolsó töltényünk csőre töltve. Választhatunk a kapituláció vagy a harc nélküli lemészárlás között. A sötétedés beálltával KITÖRÖK”, – jelentette a német parancsnok.23900 német (ebből 9600 sebesült) és 20000 magyar (ebből 2000 sebesült) katona nehézfegyverek és páncélosok nélkül indultak meg a jelre.A szovjet tüzérség felkészülten állt lesbe és az álca mögül pokoli tűzet zúdított a Bécsi-kapu és a Széll Kálmán tér felé nyomuló védőkre. Többek között Vannay László és Prónai Pál a Rongyosgárda létrehozói is hősiesen küzdöttek fiaikkal, de alig ezren érték el a Budai hegyek mögött a német arcvonalat.Szemtanuk és történészek szerint leírhatatlan volt a látvány. A halottak hegyekben feküdtek vérbe fagyva és összeégve. Az alagútba menekülteket benzinnel öntötték le és gyújtották fel a bolsevik szovjetek. A holttestek közül több még mozgott, mikor lánctalpasok hajtottak rajtuk keresztül.Sztálin és Hitler gigászi csatáját és sátáni gyűlöletét szerencsétlen népünk szenvedte meg és fizette ki az apokalipszis poklában. Budapest védői a tradicionális magyar világ  utolsó bástyáinak egyikét védték.Hét hónapig tartott a front Magyarországon, mely idő elégségesnek bizonyult arra, hogy a nyugat nagyrészt megmeneküljön, hiszen május 8-án véget ért az iszonyatos háború Berlin és a nácizmus elestével.

Istennek tartozunk hálával értetek DICSŐ HŐSÖK, akik adták a legdrágábbat, az egyetlent, életüket a HAZÁÉRT.
A Tépéscsinálók ismeretlen Kossuth-katonája, Budavár ismeretlen védői, 56 ismeretlen mártírjai egy szabad magyar világ talajában gyökerezve mutatnak ágaikkal és gyümölcseikkel egy keresztyén világ felé, mely végleg elveszni látszik.

A Kárpátia zenekar egy dala megörökítette a Kitörés hősiességét. Csak egy nap az élet fiúk Hallgassuk meg!

Sokat elárul a közélet állapotáról, hogy egy szűk kört leszámítva a feledés homálya takarja e páratlan bátor, hős és becsületes katonai helytállást.
Németországból többen jönnek emlékezni eleikre, mint mi itthon.

Tóth Mátyás László: Kitörés Olvassuk el!

1.

Az izzó érzelmek viharos tengerén
s a part nélküli szenvedés és fájdalom
felemelő útján
fogok diadalt aratni
erővel szenvedéllyel igaz erkölccsel
mely belőlem ered s úgy foglal magába
mint ahogy a folyó csendesen
egyesül az óceánnal
tudatom közepén a gyémántszilárdságú
nyugalommal töröm át
a kínok acélrúdjaiból
épített börtön falait
s lelkem lángoló ezer-fokaival
egybeolvasztom a földből
emelkedő vashegyeket
egyetlen jogarrá egyesítve
szenvedéseim valóságát
s az intuíciók csalhatatlan ösvényén
meglelem igaz utam
mely a végtelenség felé visz

2.

A fájdalmaimból kovácsoltam
nyugalmat
s most Isten felken a végzetemmel
hogy szívem lelkem életem
az akaratának adjam
s én a belső csönd derűs erejével
eleget teszek akaratának
a misztikus kiteljesedés őrületével
mely alig hallható
felragyog benső énem
s átfényli külső burkaim vékony világát
elengedem magam
ahogy a szikrázó fény gravitációja
vonzza éjfekete bensőm
s egyesülésünkön keresztül
megnyílik az út a megvalósuláshoz:
a kettősségen keresztül
a kettősség-nélküliig
a párhuzamon keresztül
az egységig
a megnevezhetőn keresztül
a megnevezhetetlenig
s a változón keresztül
a változatlanig

2009.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 10.

A képek forrásai:
mek.oszk.hu
cultura.hu

„Hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata” /Szent Lukács evangéliuma 2:35/

0

Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban /1465/
Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban (1465)

Magyar Testvéreim!

Áldott, különös találkozást ír le számunkra az evangélium. Egyszerűsége, tisztasága, tömörsége megkapó szépséggel ejti rabul a figyelmes olvasó szívét.
A Törvény előírása szerint egy szegény, tiszta és végtelenül becsületes pár igyekszik a templomba, hogy bemutassák a Gyermeket az Úrnak.
Atyja Szent József és Anyja Boldogságos Szűz Mária még nem tudja, hogy egy próféta és egy prófétanő már igaz és kegyes életükkel várják őket az imádság házában.
Vigasztalást, üdvösséget és világosságot várt Simeon és Anna. A Messiást már ekkor megelőzte híre. Az angyali seregek himnusza, a pásztorok látogatása és a királyok hódolata eljutott az ország egész területére. A vén Simeon próféta mikor karjaiba vette a gyermek Jézust, élete legfőbb célját érte el.
A MINDENSÉG, A TELJESSÉG, ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG ragyogott reá a különös Gyermek tekintetéből – Megérthetjük, hogy szavait nem értette és csodálkozott a „SZENT SZÜLE PÁR”.
Csak azt tudták, hogy sok rossz történt eddigi életükben. Egy szegény ács és egy szegény leány mit is várhatott az élettől a nagy Római Birodalom egy kis lenézett tartományában? Gondok, aggodalmak, csalódások, izgalmak, betegségek látogatták őket. A világpolitika nagy színpadán Augusztus, Heródes, Kajafás és mások játszották a főszerepet.
És egy napon csodálatos mennyei látogatókat küld Isten. Köröznek az angyalok a szívek, otthonok fölött, keresik a helyet, hogy leszálljanak, hogy fényességes karácsony szülessen a sárba szakadt és bűnbe hullott boldogtalan világban.
Egyszer csak jönnek hozzánk, egyszer csak megyünk valahova és egyszer csak várnak bennünket. Van ilyen? Létezik, hogy észrevesz valaki és fontosak leszünk nem csak a szavak szintjén? Hihetjük még, hogy érdek és képmutatás nélkül szeret valaki?

Reményik Sándor nagy erdélyi költőnk írja egy versében : „Ragyogjon minden alkalom”
Ó, régi versek. Olvassuk el a művet!

Reményik SándorÓ, régi versek: rozsdás fegyverek:
Segítsetek most, fényeskedjetek!
Ragyogjon égi sugár rajtatok,
Nem énmiattam, de miattatok -:
Miattad, árva erdélyi Sion:
Ragyogjon minden áldott alkalom,
Mikor a vers: esküvő, temetés,
Keresztelő és igehirdetés -
Összeolvad költő és lelkipásztor
S ember csak az, ki szelíden is bátor.

Ó, régi versek, rozsdás fegyverek,
Segítsetek és fényeskedjetek!!
(1936)

A december 25. napját követő 40. nap a GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY ÜNNEPE, melyet február 2-án tart a katholikus egyház. A gyülekezet közössége a MI Urunk Jézus Krisztus bemutatását ünnepli. (Latinul: Purtificatio Beatae Mariae Virginis) Az óegyház hagyománya szerint az Úr Jézus ekkor találkozik először papságával és híveivel a templomban.
A jelen lévő agg Simeon próféta Jézust a nemzeteket megvilágító világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény, a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása.

Gyertyaszentelő. Nézzük meg a kisfilmet!

Urunk bemutatása, a Szent Család látása ünnepén hallgassunk meg egy szép lelki éneket, melyről ezt írta egy rajongó:
„Legcsodálatosabb előadó, legfájdalmasabb dal, két nappal halála előtt írta és hangszerelte, 1984. szeptember 7. péntek”

Máté Péter: Ne menj még. Hallgassuk meg!

Aki a Lélek indítására elmegy a templomba ma is különös találkozások születnek:

1. Ahogyan Tiszadobon beszélte el egy még élő szemtanú, hogy gyermekkorában az Andrássy grófok együtt vették karácsonykor az Úrvacsorát a templomban a falu népével, és ha belázasodott egy gyermek a téli hidegben, azonnal orvost hívtak és a kastélyban ápolták költségükön.

Tiszadobi Andrássy-kastély
Tiszadobi Andrássy-kastély

2. Ahogyan láttuk 1989 csodás karácsonyát Temesváron és Menyőben a televízión keresztül, majd négyszer személyesen is, hogy a Gyermek szeretete képes legyőzni a gonosz Heródest. Térdig érő sárban szilágysági magyarjainkhoz gumicsizmában gyalogolt H. D. Genscher akkori német külügyminiszter, hogy Chrudinák Alajossal szívére ölelje a maroknyi, agyondolgozott, megalázott népet. Hogy majd aztán tavasszal az USA elnöke terítsen asztalt a hős lelkipásztornak és a sok ezer bátor mártírnak a Fehér Házban.

Menyői református templom
Menyői református templom

3. Ahogyan láttuk a Váradi Bazilikában a papszentelés után, hogyan várja a téren fiatal pásztorát egy egész csángó falu, hogy jelképesen vállukon vigyék haza Moldvába, hogy szolgálja és szeresse őket a sírig, Istent az örökkévalóságig.

Nagyváradi Bazilika
Nagyváradi Bazilika

Elmondhatjuk a géniusz költő-vátesszel. Ady Endre: Új várak épültek. Olvassuk el!

Ady EndreMég a máglyák, im, ki se hültek,
Régi-zászlós még sok orom,
Röpdös babona és turul,
De az új várak fölépültek.

Az új várak: nagy, piros lelkek,
Szándékok, célok és hitek,
Vágyak, amelyek az avas
Várakra villámmal tüzelnek.

És a napok lángolva telnek,
Az ó várak leomlanak,
Csupa új vár lesz a világ,
Hol győztes bárdok énekelnek.

Kicsoda ez a Gyermek, hogy Isten nagy embere, a próféta így beszél róla? Világossága és szeretete roppant birodalmakat fog bejárni és hatalmásságok fognak porba hullani, kik a világ uralmáért küzdenek, míg ez a Gyermek és tanítása magasságokat és mélységeket formál. Ő az a jel, melyben győzni fogsz.
De Jézust nem emberek teszik királlyá, hanem Isten keni fel Messiássá. Ebben a hitben, látásban és engedelmességben keni fel Simeon Boldogságos Szűz Máriát.
Ahol Jézus megáll, ott csoda történik: lakodalomban, úton, tengeren, hegyen, temetőben.

„Megáll az Istennek Igéje
És nem állhat senki ellene,
A nagy Isten vagyon mivelünk,
És Szentlelke lakozik bennünk.”
(171. Dicséret)

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. február 3.

A képek forrásai:
commons.wikimedia.org
egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.hu
eloben.hu
szilagysag.eloerdely.ro
mariaradio.ro
hu.wikipedia.org
ekorlap.hu

„Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” /Szent Pál I. levele Timotheushoz 2:4/

0

Bánffy kastély - Válaszút Kallós Zoltan
Bánffy kastély - Válaszút                                                                          Kallós Zoltán néprajzkutató

Magyar Testvéreim!

Szent Pál apostol második missziói útja során Macedóniába ment, fiatal hűséges tanítványát Efézusban hagyta, mely az I. keresztyén században Róma után a legjelentősebb város volt Kis-Ázsiában, a mi Törökország területén. Megbízatása az volt, hogy küzdjön az eretnekek ellen. Efézuson nagyon meglátszott a hellénista világ hatása.
Vitatkozás, versengés, legendák járják át a gyülekezet életét.
A prófétai Igehirdetés megromlik az egyházban, eljátsszák a kijelentett Igét, az Athéni iskolából ismert filozófiai szósz önt el mindent.
A szomorú következmények nem maradnak el: az élettől és a kijelentéstől elszakadó írástudomány, üres spekuláció, intellektuális gőg, s odalesz a keresztyénség sok nagy ajándéka: az egyszerűség, a gyakorlatiasság,az evangéliumi lelkület. Vagyis a tiszta szívből,jó lelkiismeretből való szeretet.
Nem is gondolnánk,hogy az a világ és élethelyzet mi mindenben hasonlít korunkra és sajátságos élethelyzetünkre.

Hallgassunk meg egy szép evangéliumi éneket! Birtalan József: Bár szétszakadva él az egyház

Nem biztos, hogy értelmetlen, amit nem értesz, mondotta valaki, – hiszen mindig lesznek kevesek, akik a sokakért fognak imádkozni és dolgozni. Ezért hagyta ott egyedül az idősödő apostol fiatal tanítványát, hogy kísérelje meg akár a lehetetlent is. Olyan időket élünk, hogy ez a bizonyságtétel nemcsak szó, hanem tett is, mégpedig olyan tett, amely szenvedés-közösséget létesít. Társammal, „baj-társammal, Krisztussal. Teljes odaadásról van szó. Nem mondja kifejezetten, hogy a vértanú halálról, de arra készít elő.
A katona, a sportoló, a földmíves nem habozhat a feladat előtt. El kell végezni legjobb tudása szerint, bár soha nem tudhatja kimenetelét.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül ott kellett hagyni a halászhálókat a parton és követni kellett a tanítvánnyá léttel rögökkel terhes keresztútján.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül újra ki kellett vetni a hálókat egy más alkalommal, mert nélküle addig kudarcos volt munkájuk.
Jézus hívó szavára gondolkodás nélkül le kellett jönnie Zákeusnak a fáról,hogy egy közösségben legyenek színről-színre.

Akkor úgy tűnt emberileg, hogy kevesek, kicsik, erőtlenek, a feladat pedig meghaladja erőiket.

A nyitóképen láthatjuk a mezőségi Válaszút szimbolikus épületeit, az egykori Holttengert, lépkedünk gróf. Bánffy Miklós zseniális céljain és kiáltjuk feléje ma is: „Beszélj nekünk az álmodról”. Lépkedünk a száműzött írófejedelem gróf. Czegei Wass Albert gyermekkori boldogságán és kérleljük az angyalokat, hogy örökszép verseit szavalják a világ népeinek.
Imádkozzuk lábainkhoz Makkai Sándor zseniális püspököt, hogy beszéljen a Sárga Vihar, az Ördögszekér és Nagyenyed hőseiről, osszon Úrvacsorát és áldja Nyírő József szolgatársa porát Kidében.

A kisebbségi létben, a szórványsors magányában az igazság és az üdvösség munkálása különleges kihívás tud lenni. Hála és valami belső megelégedettség tölti be Szentlelkes erővel azt a világot.
Kevesen értették, hogy Trianon tragédiája után a sikeres műépítész, polihisztor, egyházi ember Budapestről visszatér Kalotaszegre, Sztánára, hogy megépítse kőből-fából házát a Varjúvárat, és Igéből a Várat, az Erdélyi Református Egyházkerületet.
Ezt írta: „Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit, valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre. Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket. Tudjuk: miért!
Senki sem fog segíteni, senki se sajnáljon”

Kós Károly Varjúvár - Solymár
Kós Károly                                              Varjúvár - Sztána

Wass Albert: Záróvers. Hallgassuk meg a Kormorán zenekar eladásában!

Íme az egyház, a kevesek a sokakért, a világért, az igazságért és az üdvösségért harcolt nemes harcában Szent János apostol aranymondását hordozza ezüsttálcán, betöltve ezzel a Törvényt, mely a Szeretet:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érette, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen” /Szent János evangéliuma 3:16/

Mondja a legenda, hogy mikor a tizenharmadik csapás is beteljesedett Ferencz József osztrák császáron és magyar királyon,felsóhajtott: „Nem kellett volna kivégeztetnem az aradi 13 hős mártírt, el fogok veszni vétkeim miatt”.
Evangélium nélkül a világ értelmetlen, de a világ nélkül az evangélium irreális. A sebesen rohanó tiszta patak bő vize reá zuhog az ódon vízimalom kerekére, mely a garatra felöntött búzát finom lisztté őrli. Igy lesznek ők együtt hárman az élet hordozói.

Áprily Lajos: . Olvassuk el e biblikus verset, mely az Örök élet hordozója!

Áprily LajosZápor elől futott kocsink.
Fekete felleg-táltosok
zivatart vontattak az égen.
A városvégi szőlőhegy fokán
- mint véres őse egykor Golgotán -
várva, mikor öleli át az est fenn,
magában, feszület nélkül, sötéten
állt a kereszt.
Holló gubbasztott a sötét kereszten.

A holló álmodott:

Tömeg-zúgás indult a hegy tövében.
Valakit hoztak. Annyi bánatot
holló nem látott még ember szemében.
Rikácsoló, kaján szó hullt: "A mester!"
Vetélkedő gúny vágott rá: "Király!"
És a kereszt megtelt egy szőke testtel.
Karján végigfutott a vér, az omló,
s a szegre-sujtó kalapács nyomán
végigfutott a borzongás a fán -

Nagyot rikoltott s felrebbent a holló.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. január 27.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org