Attila sátra

Attila király sátra Bugacon

Magyar Testvéreim!
A ZSOLTÁROK KÖNYVÉNEK eme fenséges imádsága egyike a legrégebbik és leghosszabb költői műnek a 150 ZSOLTÁR közül. Templomi Istentiszteleten méltósággal zúgja az orgona a 90. ZSOLTÁR dallamára Ászáf tanítókölteményét.
A 72 versből az első négyet idézem, mely alapja kíván lenni mai Igei útravaló hazafiaknak üzenetének.

  1. „Figyelj népem , tanításomra,
    fordítsátok felém fületeket,
    amikor beszélek!
  2. Mert példázatra nyitom számat,
    ősrégi titkokat akarok hirdetni.
  3. Amiket hallottunk és tudunk,
    mert őseink elbeszélték nekünk,
  4. nem titkoljuk el fiaink elől,
    elbeszéljük a jövő nemzedéknek:
    az Úr dicső tetteit és erejét,
    csodáit,amelyeket véghezvitt."

„Meg kell látni Isten történelem fölötti történéseit, tisztelni titkait, munkálni és elfogadni megoldásait” – tanítja Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr.

E Zsoltár gyöngyszemet népének szánta szerzője jó 3000 esztendeje és minden bizonnyal azzá is lett,a legszélesebb körben adták szájról-szájra.
Az atyáktól hallottakat adják tovább a népnek, a fiaknak, a jövendő nemzedéknek azért, hogy Istenbe vessék bizodalmukat, el ne feledjék Isten nagy tetteit, hanem megtartsák parancsolatait.
Olvasva Isten kijelentésének mennyei tisztaságú szavait, látjuk, hogy világunk többsége mily messze került már a szent forrástól. Kevesen gondolják, hogy évszázadokon keresztül nem voltak kőből épült templomok és mégis megtalálták a kultusz helyét Szent Sátorban, hol imádkoztak, majd vihették tovább. Nem volt Biblia, de az atyák elbeszélték Isten nagyságos dolgait fiaiknak, majd ők is hitben éltek. Nem voltak utak, mégis tájékozódtak egymásról és a világ dolgairól az emberek.
Tanította őket a történelem, a tapasztalat, az elbeszélés és volt annyi alázat a fiatal nemzedékben, hogy szívta magába Isten titkait, az ősök példáját, dicső tetteit, jóságos intelmeit.

Bugac pusztája esztendőről-esztendőre megemlékezik az Ősökről, melynek 300000-es látogatottsága mára országgyűlési oltalmat élvez.
Attila hun fejedelem okleveleiben saját magát így nevezi meg: „Attila, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok, gótok, médek, dánok királya, a földkerekség féltője, és Isten ostora.”
Kölcsey Ferenc a Himnuszban így tesz imádságos hitvallást:

"Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére"

A nyitóképen nézzük meg a világ legnagyobb fejedelmi sátrát, mely templomként is szolgált.

Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara jelezte fia Álmos és annak leszármazottai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve: TURUL NEMZETSÉG
Az ősidők igazságát igazolja, hogy már Attila pajzsát is a koronás Turul díszítette.
Attila halála után a vérvonalat Réka feleségétől született Csaba fia viszi tovább. A Csillagösvény legendás királyfia a Székely Himnusz örök reménysége, hogy lesz még Erdély magyar!!

A Toldi estéje Ötödik énekében a magyar nyelv legnagyobb zsenije Arany János láttatja velünk Nagy Lajos király udvarát, melyet már csak az Árpád-házi Szent László király tud megmenteni a Moldvába betörő tatár-hordától.
Engedelmes és boldog szívvel száll ki sírjából Boldog Váradon a Szent Király, hogy vég-veszedelemben lévő népe segítségére siessen. Hiszen azt tanulta magyar édesapjától, hogy ő Attila unokája és lengyel édesanyjától, hogy minden zsoltár-fohász igen és ámen, mert az Isten szava.!!
Olvassuk el az utolsó négy versszakot!

Arany János Szent László király

Nem a székely, nem is Laczfi,
Kit Isten soká megtartson,
Hanem az a: László! László!
Az győzött le minket harcon;
A hívásra ő jelent meg,
Vállal magasb mindeneknél,
Sem azelőtt, sem azóta
Nem láttuk azt a seregnél.

Nagy lovon ült a nagy férfi,
Arca rettentő felséges;
Korona volt a fejében,
Sáraranyból, kővel ékes;
Jobb kezében, mint a villám,
Forgolódott csatabárdja:
Nincs halandó, földi gyarló
Féreg, aki azt bevárja.

Mert nem volt az földi ember,
Egy azokból, kik most élnek,
Feje fölött szűz alakja
Látszott ékes nőszemélynek;
Koronája napsugárból,
Oly tündöklő, oly világos -
Monda a nép: az Szent László
És a Szűz, a Boldogságos.

S az öreg tatár beszédét,
Noha kétség nincs felőle,
Bizonyítá a templomnak
Egy nem szavajátszó őre:
Hogy három nap a sírboltban
Lászlót hiába kereste;
Negyed napra, átizzadva
Találtatott boldog teste.

Petőfi Sándor Arany János nagy barátjának Toldi művét olvasva bejárta a mindenséget, majd fényességes lobbanással tette melléje bizonyságtételét: Magyar vagyok Olvassuk el!

A 78. Zsoltár igéi teljesednek be hívő eleink Isten-félő életében, küzdelmes sorsában, győzedelmes távlatában.
Beteljesedtek Csokonai sorai: „Isten a világtitkoknak nemcsak Teremtője és megoldást adó Megválója, hanem önmagában hordozója, maga lévén a legnagyobb Titok, a misztérium”

Mécs László pap-költő egy szép versében prédikálja eleink példáját, kik fényt árasztó életükkel a Világ Világosságából merítették az erőt:
„Ó bárcsak tudnánk távozáskor
fényt hagyni,mint a Messiás”
Fényt hagyni magunk után című versét olvassuk el!

Mécs LászlóAz élet örök búcsúzás.
Ó bár csak tudnánk távozáskor
fényt hagyni, mint a Messiás,
belészeretni az szívekbe,
apostolokba, mártírokba,
hogy átadják a századoknak,
a századok az ezredeknek!
Fényt hagyni, mint a Messiás!

Vagy legalább, mint az anyák,
kik egyre jobban megragyognak,
minél sötétebb lesz az éj,
és minél jobban porlanak
a bánat-barna hant alatt.
Fényt hagyni, mint a jó anyák.

Vagy legalább is, mint a Nyár,
amely almákba és diókba
szerette édes álmait,
és édességével világít
a hosszú, hosszú tél alatt.
Fényt hagyni, mint a drága Nyár.

Vagy legalább is, mint a Nap,
melyet elnyelt az alkonyat,
de a legbúsabb éjben is
világít még a gyöngyvirágban,
a liliomban, mécsvirágban.
Az életünk olyan tünékeny.
Ó szent fényt hagyni volna jó!
Fehéren és kéken, 1937

Nincs még egy család a történelemben,mely annyi szentet adott az egyháznak mint a Turul dinasztia, s nincs még egy olyan hon, hol a legfőbb szent, maga a Szent Korona. Két Szent Királyunk felajánlása folytán Boldogasszony Örökös Királynénak éke.

Pásztortüzek, nem csak a Toldiban. Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 12.

A képek forrásai:
bacmegye.hu
hu.wikipedia.org
sronika-kepeslap.qwqw.hu