Hősök tere
Hősök tere

Magyar Testvéreim!
Sorsunk egybefonódik Krisztus sorsával. Egyéniségünket az Ő egyénisége határozza meg. Azokat várja, azokat áldja, azokkal akar együtt építeni boldog társadalmat és Isten Országát, akik ezt vállalják.
Nem mindig sikerül megállni mellette. De Ő abban is következetes: aki hozzá tér, aki újra kéri kegyelmét, annak eltörli múltját és újra magához fogadja. A szó és tett, a szív és élet, a belső és külső, a fa és gyümölcs egysége lehetetlenné teszi a képmutatást és a szertartásos kegyességben való bizakodást.
A leírt igeszakasz a Hegyi Beszéd summája. Hidd és tedd! Aki hisz és tesz, azaz, aki elfogadja Jézust Urának és követi, kősziklára építi házát.
1038. augusztus 15-én visszanéz életére a magyarok első királya: Árpád-házi Szent István. Búcsúzó szemei előtt megjelenik még egyszer Géza fejedelem atyai útmutatása, Sarolt fejedelemasszony aggódó jövőbelátása, aki soha nem feledte az angyal intelmét, mint egy kor Szűz Mária. A bajor hercegnőt feleségnek rendelte mellé a sors és a politika, de mindig érezte, hogy Gizella más, mint a különös szépségű magyar asszonyok. Halvány sugár futott végig lelkén, hiszen tudta, hogy rövidesen találkozik fiával, aki megelőzte Isten Országában.
Oly távolinak tűnt már a civódás, a belső harcok, a leszámolások. Tündöklő fényben ragyogott Csíksomlyó, Gyulafehérvár, Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma, hiszen népe Boldogságos Szűzanya tiszteletére gyűlt össze mint minden esztendőben.
A búcsúzó király tudta, hogy az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus augusztus 15-én Édesanyja halála napján röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a Menny dicsőségébe Édesanyja holttestét. Az eleve elrendelő Isteni akaratnak engedelmeskedve ezen a napon ajánlotta fel Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Szent István belenézett a századokba és szeretve épített egyházát és hazáját egyedül Nagyboldogasszony oltalmában látta biztosítottnak. PATRONA HUNGARIAE örökkön-örökké.

Szent István ünnepére. Nézzük meg a filmet tiszteletére!

Szent István halála napján nem tudhatta, hogy majd az általa megvakított Vazul unokája Szent László megbocsát neki és 1083. augusztus 15-én szentté avattatja. Az igei magvetés keresztyéni csodája harminc, hatvan, százannyi gyümölcsöt termett már a második-harmadik generáció életében. Tudták az újszövetségi Szentírásból, hogy Mária cselekvő Krisztus-hívő volt, az igenek anyja, ablak Istenre. A Szent Lélek által szószóló, segítő, oltalmazó, Isten eszköze, Krisztus prófétája. Az Úr szolgáló leánya szava ott ragyogott szívükben, hogy Jézus szavát ne csak hallgassuk, hanem tettekre is kell váltanunk.
Biblia, Egyház, Jogállamiság, Alkotmány legyen megtöltve segítséggel, jóakarattal, szeretettel. Legyen más a magyar nemzet mint az őt körülvevő világ, mert erről fogják megtudni, hogy Krisztus tanítványai vagyunk.
Az országépítő király világos utat mutatott népének a Szentíráson keresztül az eljövendő ezredévnek.
Aki figyel Istenre, az meghallja szavát, megérti és megcselekszi azt.
Tudta, hogy az EGYHÁZ és a HAZA rettentő veszélyeknek lesz kitéve, és még nagyobbak következnek reá. Úgy lesz, mint a Noé napjaiban, eljő az árvíz, fújnak a rettentő szelek, ömlik az eső, de az EGYHÁZ és a HAZA megáll.
Kősziklára, Szegeletkőre, Jézus Krisztusra épült a fundamentum, ezért áll ezredéve a világ legrégebbi Alkotmányának írott betűje szerint a SZENT KORONA OLTALMÁBAN!

Szent István ünnepére regélők. Nézzük meg a filmet tiszteletére!

1038. augusztus.15. napja az első magyar király halála napja, mely hitünk szerint megdicsőülésének is napja, hiszen színről-színre látásában esedezhet itt maradott fajtájáért az Úr előtt.
Kérdezhetjük Áprily Lajos nagy erdélyi költőnkkel: „De mit vigyek eléd?”
Tiziano: Mária mennybemenetele képét vitte
Liszt Ferenc: A dúr zongoraversenyét vitte
Bartók Béla: Magyar képek című művét vitte
Kodály Zoltán: Galántai táncok című művét vitte

Juhász Gyula: Új ének István királyhoz című versét vitte. Olvassuk el!

Juhász GyulaHol vagy István király:
Énekeltük árván,
Rontó béke útján
Botorkálva járván.

Népünk drága kincse,
Szent jobb, sírva néztünk,
Míg a bontó balsors
Karja verte népünk.

Nagy öröme vagy ma
Lángoló szívünknek
S neved áldott napja
Új diadalünnep.

Ott vagy István király,
Hol a hadak járnak
Vágva széles útját
Nagy Magyarországnak.

Dicsőséges jobbod
Délre és keletre
Vezeti népünket
Örök győzelemre!

Szent István ünnepén emlékezünk a Magyar Állam alapítójára, aki Isten kegyelméből megkapta akkor az Árpád-ház Turul Nemzetségének minden felelősségét és lehetőségét. Uralkodásának négy évtizede megalapozta a tíz egyházmegye szolgálatát, a vármegyék életét és gazdálkodását. Szimbólum ő,hiszen Európa valamennyi uralkodóháza, valamint a Vatikán is megkerülhetetlen példaképnek tartotta.

A Himnusz megalkotásáig a Boldogasszony Anyánk Régi Himnusza volt a magyarok nemzeti imája.
A legszebb hangú énekesnő Beregszászi Olga előadásában hallgassuk meg!

A kősziklára épült EGYHÁZ és HAZA rettenetes viharokat élt meg az eltelt ezer év alatt, de Isten kegyelméből ha megfogyatkozva is, de megmaradt. Intsen bennünket alázatra és csöndességre. Ne kisértsen a nagyravágyás, hiúság, önzés, irigység, intrika. Tudjunk beállni az országépítő király szellemi örökébe, így leszünk méltó utódai.
„Ó,Szent István, dicsértessél” Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 19.

A képek forrásai:
csakfoci.hu
magyarulbabelben.net