Újkenyér

Magyar Testvéreim!
Szent Urunk imádsága minden emberi imádság mintája. Minden benne van, amit ember kérhet, tömören összefoglalva. Hat kérés, megszólítással és befejezéssel a MIATYÁNK. Az emberi szellem egész területén a legelterjedtebb gondolatsor. Kétezer év óta mindig ugyanaz, és még mindig terjed. Hittel könyörög a Hívő nép és az Egyház, hogy az Atya neve megszenteltessék, Országa eljöjjön, akarata teljesüljön. Isten jósága új fejezetet nyit naponta, mikor a kenyérért történő könyörgést meghallja és teljesíti.
Isten azt akarja, hogy amit kérünk, azok mind a miénk lehessenek.
Gondolunk e még arra? – hogy régen élt eleink tavasszal határkerülést tartottak és a keresztnél imádkoztak a jó termésért. Gondosan megválasztották az aratás napjának kezdetét, mely Sarlós Boldogasszony ünnepe Péter – Pál után. Gondolunk e még arra? – hogy a kenyérsütés is egy kész csoda. Nem ismerünk még egy anyagot, mely 800 fokon nem ég el, hanem megsül. Héja barna ropogós, belseje puha, lehet szelni és nem morzsálódik.
A magyar ember egyedül a világon mindig ÉLETNEK nevezte a búzát és a belőle őrölt lisztből készült ÚJ KENYÉRREL megterítette az ÚR ASZTALÁT augusztus utolsó vasárnapján. Ma is így van a világon, ahol még magyar ember él gyülekezetbe szervezve.
Ünnepet jelent számára, hisz Jézus önmagát adja, mikor mennyei kenyérnek nevezi magát.
Feljegyezte a krónikás, hogy Szent László király imádság közben felemelkedett a földről és mikor kérte az Úrtól népe számára a mindennapi kenyeret, zokogásban tört ki, hiszen a századokba látva már tudta előre, hogy milyen rettenetes nyomorúság, szenvedés és nélkülözés fog reájuk szakadni.
Az augusztus 29. napja különös drámai mélységgel élt emlékeiben, hiszen ezen a napon fejeztette le Heródes király Keresztelő Szent Jánost, aki az Úr Jézus első vértanúja lett.
Aztán következtek az augusztus 29. ördögi próbái. A kenyér az életet jelenti, a munkát, a verítéket, az imádságot, az áldást, az isteni gondviselést. Aztán majd jönnek népek, akik az ÉLET napján HALÁLT szórnak fejünkre.

Babits Mihály: Petőfi koszorúi. Hallgassuk meg Cserhalmi György színművész előadásában a beteljesedett próféciát!

1. 1521. augusztus 29. Nándorfehérvár eleste „Annak a hegy nagyságú várnak a tetején a rossz szándékú ellenségnek egy nagy csapata volt. Mindannyian felövezve a csatára.” A szultáni ostromhad hosszú és véres küzdelemben erőt vett a legendás hírű Nándorfehérvár védőin és elfoglalta Magyarország déli kapuját. Ezzel óriási átjárható rést nyitott a déli végvári vonalon ,amely hamarosan egycsapásra összeomlott, s nyitva állt az út a királyság belseje felé.”

Nándorfehérvár eleste

2. 1526. augusztus 29. Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírás úgy emlegette, „mint nemzeti nagy létünk nagy temetőjét”. A mohácsi csata a magyar történelem egyik legtragikusabb veresége volt. A 24500 fős magyar haderőnek 75 %-a hősi halált halt a 60000 fős oszmán túlerővel vívott gigászi csatában a Duna mocsaraiban. Tomori Pál, Szapolyai György, II. Lajos király vezette seregek segítségére későn érkeztek az erdélyi, cseh és horvát erők. Habsburg Ferdinánd és V. Károly semmit nem tettek a magyarok védelmére Bécsből, a Fuggerek pénze pedig már ekkor más piacokban tervezte a jövőt.
Szeptember elején a szultáni had felkerekedett és felégette Pest-Budát, majd mérhetetlen kinccsel megrakodva visszatért az Oszmán Birodalomba. Maga Szulejmán is elcsodálkozott, hogy ilyen könnyen ment.

Mohacsi csata

3. 1541. augusztus 29. Buda eleste Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán hadai osztrák segédlettel, csellel és fondorlattal elfoglalták. A Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált. Jellemző a győztesek minden erkölcsöt nélkülöző aljas eljárására, hogy a fiatal özvegy Izabella királyné és csecsemő korú János Zsigmond gyermekétől évi 10000 aranyat sajtolt ki a török, hogy életben hagyja és távozhasson Budáról Erdélybe. Ennél csak az volt aljasabb, mikor Habsburg Ferdinánd felkínált a töröknek 40000 aranyat Magyarországért ha Bécsnek átadják az uralmat, és visszatakarodnak Konstantinápolyba. Szulejmán azt válaszolta, hogy még Bécset is elfoglalják és hajóval fognak járni a két főváros között…

Buda várának török kézrekerülése

Gárdonyi GézaGárdonyi Géza hívő művész lelke fájó emlékezéssel néz vissza Szent László könnyeire, mely előre elsiratta sorsunkat:
„A KÖVETKEZŐ NAPON A TÖRÖKÖK KIDOBÁLTÁK A BOLDOGASSZONY TEMPLOMÁBÓL A HARANGOKAT.
AZ OLTÁRKÉPEKET LESZAGGATTÁK. SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁLLÓSZOBRÁT LEDÖNTÖTTÉK. AZ ARANYOZOTT ÉS KÉPEKKEL ÉKESÍTETT OLTÁROKAT KISZÓRTÁK A TEMPLOM ELÉ, S KISZÓRTÁK A MÁRVÁNYBÓL ÉS FÁBÓL FARAGOTT ANGYALSZOBROKAT ÉS A MISEKÖNYVEKET IS. AZ ORGONA IS ELPUSZTULT. A CINSÍPOKAT KÉT SZEKÉR VITTE EL A TÁBORI GOLYÓÖNTŐKNEK.”
/Gárdonyi Géza: Egri csillagok/

Nyéki Kata szívbemarkoló szép műve tanúságtévő koszorú az augusztus 29. napok vérüszkös romjai fölött.
Hallgassuk meg!

Az imádkozó kéri a kenyeret, azt a nélkülözhetetlen minimumot, a mai napra valót. Egy napra valót, mert tudja, hogy a Teremtő Jó Isten kirendeli a holnapra és a holnaputánra valót is. De soha nem kéri ki előre a „jussát" mint a tékozló fiú , mert az nincs is és ha lenne is, megszáradna.
Nincs szebb, finomabb és áldottabb mint az Úrasztalán a megtört kenyér. Azt mondta nekünk Egyszer Tiszadadán Illés Lajos zeneszerző és felesége Makkai Lilla lelkipásztor: „Nincs finomabb, mint a templomból hazavitt kenyér a vacsora asztalra téve” A kenyér az Élet és az Örökélet ünnepe. Osztja Szent Urunk az ötezernek, a négyezernek, a tizenkettőnek, nekünk és mindenkinek. És ebben a bibliai képben benne van a Tegnap, Ma és Mindörökké.

Isten áldja Magyarországot!

Szegény Magyarország. Hallgassuk meg az előadást!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 26.

A képek forrásai:
hegykoplebina.hu
hu.wikipedia.org