Igei útravaló hazafiaknak http://iuh.blogger.hu hu „Szent Pál apostol első missziói útjára indul” /Apostolok Cselekedetei 13:3/ http://iuh.blogger.hu/2017/11/18/szent-pal-apostol-elso-misszioi-utjara-indul-apostolok-cselekedetei-13-3 Marossilye kastélyaBethlen Gábor erdélyi fejedelemGyulafehérvári Székesegyház
A nyitóképen: Morossilye kastélya - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem - Gyulafehérvári Székesegyház

Magyar Testvéreim!

Sokszor életünk egy-egy állomására és történéseire visszanézve akár évek távlatából értjük meg, hogy mi miért is történt? – mi volt a Felséges Istennek a terve mulandó sorsunk egy-egy sorfordító pillanatában? Igaz ez a Szentírás nagy személyiségeire is. Mondják az írástudók, hogy Barnabás nélkül talán Szent Pál apostol el sem indult volna első misszió útjára, melyet aztán még kettő követett. Az Ószövetség történeti, tanítói, prófétai könyveinek szigorú kegyessége beszélhetetlen tudással és tisztelettel megszentelve halmozódott lángelméje mélységeiben.
Majd a Názáreti Jézus szelíd hangja elindította Jeruzsálemtől kezdve a föld végső határáig, hogy vigye az evangélium örömhírét a meggyötört, kisemmizett, megszomorított embereknek és közösségeknek.
Barnabásról az Újszövetség számos helyen ír. Legtöbbször és leghangsúlyosabban az Apostolok Cselekedeteiben kap szerepet, hiszen 23 helyen írnak róla. Tudjuk, hogy az ősegyház nagy személyisége, Jézus 12 tanítványa és a 7 diakónus után ő következik a hierarchiában. Lelkületéről mindent elmond, hogy eladja birtokát és ezzel segíti a szegényeket.
Ő volt az, aki megismertette Szent Pál apostolt Szent Péter apostollal.
Milyen beszélgetés történhetett ott?
Milyen célt tűztek ki maguk elé?
Milyen lesz az Anyaszentegyház kiteljesedése?
Mi ketten fogunk a CSÍK-SOMLYÓI KEGYTEMPLOM FŐOLTÁRÁN ÁLLNI A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY KÉT OLDALÁN?
Milyen jó lett volna társaságukban csak egy kis időt is eltölteni!
Szent Urunk tanítványai majd a későbbi apostoli közösség missziói munkájában minden olyan helyet fontosnak tartott, ahol téríthettek. Szórvány, világváros, sziget, félsziget, kontinens számukra a vetés és aratás munkamezeje volt. Nem „hátrányos helyzetű vidéket”,vagy „perifériát” láttak maguk előtt, hanem embereket,kikkel meg kell ismertetni Jézus tanításait. Nem panasz töltötte ki szájukat, hanem a zsoltár és imádság hálája. Gondoljunk bele: milyen utak és felszerelés állt rendelkezésükre 2000 évvel ezelőtt?
Sokszor szomorúan hallom egy-egy pálya végzős hallgatóitól, hogy biza ő nem megy „vidékre”, sőt legszívesebben az országban sem maradna, mely pedig segítette tanulmányaiban és várja, hogy majd orvosként, tanárként, papként, mérnökként segítse népe fejlődését.
Bethlen Gáborról azt tartják, hogy Erdély és Magyarország lámpása volt két pogány között. Ez így igaz és ebben az a legfájóbb, hogy a Habsburg „pogányabb” volt mint a török, de a muszlim sokszor emberségesebben viselkedett a hódoltságban, mint a „keresztyén” Habsburg és kevesebb kárt és szenvedést is okozott.
Marosillyén 1580. november 15. napján áldotta meg személyében Isten népünket és 1629. november 15. napjáig lepergett 49 esztendő mindenre elégségesnek bizonyult.
A politika, a művelődés, az oktatás, a gazdaság,a kereskedelem virágkorát érte, sőt úgy vonult be a történetírás és a nemzet áldó emlékezetébe, hogy munkássága ARANYKOR volt.
Úgy tudjuk, hogy negyvenszer olvasta végig a Bibliát és GYULAFEHÉRVÁR EGYETEMÉNEK megalapításával a magyar diákságnak olyan helyzetet teremtett, hogy már hazai földön is megismerkedhettek a legkorszerűbb ismeretekkel. A korábbi peregrinus diákok is sorra hazatértek a híres nyugati egyetemekről, hogy népük javát szolgálják.
Ott ragyogott előttük nagy példaképük egyik jelmondata, mely mára szálló ige:
„NEM MINDIG LEHET MEGTENNI, AMIT KELL, DE MINDIG MEG KELL TENNI, AMIT LEHET”

A nyitóképen tekintsük meg a FEJEDELEM és KIRÁLY arcképét, valamint születése és nyughelyét.
Bethlen Gábor születése és halála ugyanarra a napra esik és mára az Alaptörvény is rögzíti, hogy november 15. a MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA.
Trianon tragédiája következtében az Anyaország határain túl nagy számban élnek véreink tömbben, kisebbségben és szórványban. Gyakorlatilag az elmúlt 100 esztendő az elszórványosodást hozta el számunkra, hiszen a világ mintegy 40 országában élnek magyarok kisebb-nagyobb számban.
Ft. Csiha Kálmán erdélyi püspök úr munkásságának jelentős részét fordította az ő pásztorolásukra, egyházba való szervezésükre. Mindig vallotta, hogy csak ott marad meg a magyarság, ahol van élő egyház és élő gyülekezet. Szép példa erre Ausztrália és Dél-Amerika magyar nyelvű közössége.
Fájó, hogy lassan 50 esztendeje Franciaország nem kap egy protestáns magyar lelkipásztort ,pedig csak Párizsban legalább 20000 magyar él. Lelki gondozásuk, gyülekezetbe szervezésük égetően fontos lenne. Ez nem lehet pénzkérdés.
Makkai Sándor Erdély korábbi püspöke (1926-1936) a Mezőség küszködő szórványvilágában is megtalálta a szolgálat örömét Nyírő József és Sütő András szomszédságában, sőt írói munkássága is e két kiváló író életművéhez mérhető, miközben elmondása szerint emberfeletti erővel küzdött a beköszöntött román világ kegyetlen hétköznapjaiban.
A Holttenger nem csupán egy regény, hanem szegény magyar népünk huszadik századi világának drámai korrajza. Több mint esemény, magyarságismeretünk és magyarságtudatunk fénylő ünnepe, mely emléket állít egy apró település hétköznapi történetén keresztül egy tájegységről is.

Makkai SándorErdely - Mezőség
Dr. Makkai Sándor és Erdély-Mezőség könyvborító

Makkai Sándor püspök és Erdély-Mezőség könyvét tekintsük meg!
Valaki azt mondta, hogy a szórványsors szimbóluma Jékely Zoltánnak egyik verse. A lélekszám, az anyanyelv, az Istentisztelet,az épület, a többségi társadalom hű lenyomata annak a világnak, mely már a jelen és félő, hogy a vegyes házasság,asszimiláció és elvándorlás következtében drámai fogyatkozásunk sötét jövője is.
Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban. Hallgassuk meg a művet!

Hinnünk kell benne és cselekedni érette, hogy Bethlen Gábor, Makkai Sándor, Jékely Zoltán és sok más hazafi aggódó féltése, áldozatos munkája és óvó szeretete nem hiábavaló az Úrban.
Ahol a magyarság szíve dobog, ott látjuk a két főapostolt a Magyarok Nagyasszonya két oldalán. Őrzik a Bibliát, mely egy jobb kor eljövetelét ígéri választott népének ékes és édes anyanyelvén a somlyói Nyeregben.
Nézzük meg a kisfilmet: Itt dobog a magyarság szíve!

Bódás János mély hitű költőnk vissza és felnézett a misszió kezdetére, a beszélhetetlen tartást és erőt hordozó apostolokra, az egyház veteményes kertjében fáradókra és hitvallásos művében példát adott korunk számára Pál és Barnabás elhívása. Mentek a századik után, ha még együtt volt a 99 is, számukra mindig hiányzott valaki. Lehetett az bozótban vagy kárhozatban, Biharban vagy Nógrádban, szórványban vagy pusztulásban. Mert szerették azokat, mint őket Jó Urunk. Számukra a misszió tevékenysége nem út volt és fáradtság, nem vesződés és küszködés, nem kiégés és lemondás, hanem: APOSTOLSÁG!!

Bódás János: Ki van jelölve helyed. Olvassuk el!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 18.

A képek forrásai:
hereditatum.ro
hirm.ma
tortenelemportal.hu
rkevajdasag.com

]]>
Sat, 18 Nov 2017 20:07:32 +0100 181211_17335
„Atyám (apám), vétkeztem az ég ellen és teellened” /Lukács evangéliuma 15:18/ http://iuh.blogger.hu/2017/11/11/atyam-apam-vetkeztem-az-eg-ellen-es-teellened-lukacs-evangeliuma-15-18 Magyar Testvéreim!

Boldog Apor Vilmos püspök A Győri Egyházmegye temploma
A nyitó képen Boldog Apor Vilmos püspök és a Győri Egyházmegye temploma látható

Istennek nem kell büntetnie minket, csak elég hosszú életet adnia, hogy büntessen a lelkiismeret. Hiszen az emberek nem azért kerülnek kárhozatra, mert nem kellennek Istennek, hanem mert nekik nem kell Isten.
Egy dolgot fontos megértenünk: az ember vagy hitben jár, vagy bűnben. Középút nincs. Ha nincs hit, bűn van, ha bűn van, nincs hit. A hit alapelve kizárja a bűn alapelvét, a bűn alapelve kizárja a hit alapelvét.
A Mi Urunk Jézus Krisztus a bűnökért hozta meg az áldozatot. Azokért a bűnökért, amiket elkövettünk egymás ellen és Isten ellen. Bűnbánatra bűnbocsánattal válaszol Isten, mely a megtérés, megszentelődés és újjászületés kiindulópontja.
Szépen és igazán fogalmazta meg valaki. Az erkölcsi alaptörvény ma is a 10 parancsolat és a Hegyi Beszéd. Ma is érvényben lévő törvények és jogszabályok gyűjteménye, Isten nem vonta vissza, hiszen mondhatnánk, Ő az elsődleges jogforrás.
Arany János koszorús költőnk szinte valamennyi versében áldott tündökléssel ragyog fel az erkölcsi világrend legbelsőbb értelme, a Logosz, az Ige, mely lelkünkben él, hiszen a ti testetek a Szentlélek temploma, tanítja Szent Pál apostol. Az Ágnes asszony, Vörös Rébék, Walesi bárdok, a Toldi legékesebb tükrei hívő munkásságának.
A kisebbik fiú Miklós és György, a rókalelkű báty konfliktusa elkerülhetetlen.
Az idézett bibliai igében a kisebbik fiú kikéri az apjától a vagyon reá eső részét, távoli vidékre távozik, ahol eldorbézolja azt. Fellázadt az atyai szuverenitás (felségjog ellen, felmondta a fiúi viszonyt és kiszakította magát az atya életközösségéből, a családból. Itt kezdődik a bűne, mert a bűn, lázadás. A többi már csak következmény volt.
A NYOMORÚSÁG, A MAGÁNY, A SZÉGYEN, AZ ELSZEGÉNYEDÉS, A KIREKESZTETTSÉG.
Egy középkori költő úgy dolgozta fel a farizeus és a kisebbik fiú történetét a maga misztériumjátékában, hogy a kisebbik fiú a tékozló, a farizeus pedig a bátyja. Tehát az sem különb, bár otthon maradt a családi házban és dolgozott, de nem tudott örülni a megtért testvérének, sőt megvádolta apját öccse bűneiért, hogy miért fogadta vissza és miért rendez lakomát tiszteletére?

Apor Vilmos az erdélyi arisztokrata származású győri püspök életét áldozza azon leányok és asszonyok védelmében 1945. nagypéntekén, kik az oroszok elől a templomba menekültek, a hős lelkipásztor útját állta a részeg szovjet katonáknak, kik halálos lövést adtak le reá.
Nincs annál nagyobb szeretet, mint aki életét adja felebarátaiért, tanítja Jézus. A bűnt elkövető gyilkos büntetés nélkül megúszta galád tettét,pedig akkor országos felháborodást váltott ki a barbár tett. A Vértanú püspök vére az égre kiált igazságszolgáltatásért. Az egyházért, népéért, hazájáért imádkozott élete utolsó órájában is Apor Vilmos.

Tekintsük meg kegyelettel fotóját és a Győri Székesegyházat (nyitóképek)!

1944 ősze tragédiák pusztító démonát szabadította hazánkra a Keleti-Kárpátok hágóin át, ahogy már történelmünkben oly sokszor. A hét hónapig tartó front beszélhetetlen pusztítást és fájdalmat zúdított az országra. A háború elmúltával a porig rombolt országot jóvátétel fizetésére kötelezték a Szovjetunió javára. A tékozló fiú dicséretben részesült a tékozlásért.
1956 őszén megismétlődött 1944 ősze, az önállósodott tékozló fiak harckocsijai újra magyar földön dübörögtek, a szabadság zászlaja alatt.

Koncz Zsuzsa dala nagy utat jár be: Ha én rózsa volnék Hallgassuk meg!

A TÉKOZLÓ FIÚ TÖRTÉNETE mint a bűn és bűnhődés alapmotívumának hordozója, mely végződhet megtérésben és megbocsájtásban, vagy végződhet tagadásban és kárhozatban.
A bűn és bűnhődés Dosztojevszkij világhírű regénye, melynek főhőse Raszkolnyikov, ki kettős gyilkosságot követ el és az író végigkíséri azt a lelki krízist, melyen átmegy. Szabad és lázadó akart lenni. Jellemző, hogy a cselekmény 14 napjából a bűn 3 napot, a bűnhődés pedig 11 napot ölel át.

A tékozló fiú történetének két testvérét életkora szerint különbözteti meg a Szentíró. Arany János ad nekik nevet. Cselekedeteik számítanak, a vétek, amit elkövetett apja, testvére, majd Isten ellen.
Tetteinkért felelni kell, számolni kell a következményekkel. A Biblia nevén nevezi Káint, Mózest vagy Absolont, kik vért ontottak.
Korunkban a kettős mérce elve alapján más megítélés alá esnek a náci, és más alá a kommunista bűnök elkövetői. Vannak akik az igazságszolgáltatás elé kerülnek, míg mások felmentésben részesülnek. 1956 és 2006 ősze egy nép igazságért és szabadságért hozott áldozatának hó tiszta fohásza volt, melynek agresszorai vétkeztek ember és Isten ellen, de máig elmaradt a hazatalálás és megbocsátás katarzisa, valójában vádló és vádlott szerepe fel van cserélve, hiszen az ördög forgatta a lapokat az aradi 13 szerint is.

Kárpátia zenekar dala a jogrendért is kiált. Neveket akarok hallani Hallgassuk meg!

Az elmaradt igazságszolgáltatás és elhazudott számonkérés után már csak egy vers maradt jussnak Justicia helyett.

Wass Albert: Búcsú. Olvassuk el!

Wass AlbertMár eltűnt régen a hajó Veled
és én még mindég kendőt lengetek.
s amíg távolba réved a szemem:
arcod vonásait idézgetem.
tengerverés csapdos a partokon:
benne hangod zenéjét hallgatom.
S a szélben, mely hajamba beletép,
ott érzem még a kezed melegét.
De mindez búcsú már, tudom nagyon.

Elnyel a távol, mint egy ősvadon.
Pókok szövik be lépteid nyomát,
holnapra új lakót kap a szobád,
s elönt a hétköznapok bús sora,
mintha nem is lettél volna soha…
Csak én állok még itt. De már ködöt
lehel a tenger árnyékod mögött,
s míg lengetem a kendőm, lengetem:
emléked lassan eltemetgetem.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 11.

A képek forrásai:
gyor.egyhazmegye.hu
illuzio.cafeblog.hu

]]>
Sat, 11 Nov 2017 17:58:27 +0100 181211_17132
„Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten Országára” /Lukács evangéliuma 9:62/ http://iuh.blogger.hu/2017/11/04/aki-az-eke-szarvara-teszi-a-kezet-es-hatratekint-nem-alkalmas-az-isten-orszagara Magyar Testvéreim!

Wittenberg városa
Wittenberg városa

Luther Márton Dévai Bíró Mátyás bírái előtt (Bécs 1531)
A képeken: Luther Márton és Dévai Bíró Mátyás bírái előtt

Bocskai István Magyarország Hadvezére, Erdély Fejedelme tanította egy helyen: Három dolgot nem kaphat meg az ember, azt megtartotta magának Isten:

„Hogy a semmiből valamit teremtsen
A jövőbe lásson
A lelkiismerete fölött uralkodjék”

Idézett alapigénk történelmet, világokat, sorsokat megrendítő üzenetet hordoz. Egy régi úton még a régi időkben találkozik Jézus egymás után három emberrel.
Az első nyomába szegődik és könnyelmű ígéretet tesz az ÚR JÉZUS KRISZTUS követését illetően. Már az első akadálynál meghátrál és gyorsan feladja.
A másodikat az ÚR JÉZUS KRISZTUS hívja el követésére, aki ígéretet is tesz a szolgálatra, majd előjön egy kifogással, végül az ő elhatározásából sem lesz semmi.
A harmadik történet szinte megegyezik az elsővel. Az atyafi egy gyors kifogást és kibúvót keres, aztán távozik a munka mezejéről mielőtt bármi feladatot is végzett volna Istenért és népéért.
E három negatív hozzáállású, kudarcos, üres, fellengzős, neve-nincs valakikről úgy tanít Jézus az eljövendő Isten Országa tettre-kész emberei előtt, hogy így ne beszéljenek, ne cselekedjenek, ne viselkedjenek. Mai szóval mondhatjuk: pozitív hozzáállást vár el. DE ETTŐL IS TÖBBET!
AKI KÖVETNI AKARJA ŐT: ADJON ODA MINDENT, VÁLLALJA AZ Ő KERESZTJÉT, LEGYEN HŰSÉGES, NE HÁTRA TEKINTSEN, NE KIFOGÁSOKAT KERESSEN!

Nézzük meg a nyitóképen Wittenberg Városát, Luther Mártont és híres magyar tanítványát, Dévai Biró Mátyást!

Az idő sürget. Teljesen, örömmel, azonnal és mindent odahagyva kell kezünket az eke szarvára tenni és beállni a mező mély, nehéz de aratást érlelő barázdájába.
Vannak kiválasztott helyek, vannak kiválasztott idők és vannak kiválasztott emberek. E történelmi sorszerűséget ismerte fel Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár.
1517. október 31-én megkondult a wittenbergi Vártemplom nagyharangja pontban délben és kiszögezte 95 tételét a kapura, mely 14 napon belül megváltoztatta Németországot, majd néhány évtized alatt egész Európát, majd a tengeren-túli világokat is.
Az eke szarvára tette a kezét és nem tekintett hátra, ezért lett alkalmas Isten Országa építésére. Rómába zarándokolva megdöbbenve tapasztalta, hogy 1513-ban a magyar Bakócz Tamás ellenében hatalomra kerülő Giovanni de Medici herceg -bankárdinasztia X. Leó néven milyen mérhetetlen vagyonra tett szert. Két első intézkedése a kamat és a búcsúcédulák globális megbocsátásipari szintre emelve üzemeltek. A szakralitás legfőbb őre a katolikus egyház és a pápai intézmény, melyért mindenre képes lett volna Luther, annyira szerette és tisztelte.
Az üdvösség egyedüli útja a kegyelemből hit által való megtérés, mert az igaz ember hitből él, – vallotta. Számára a Római levél volt az Újszövetség evangéliuma, mely átrajzolta a világ politikai, gazdasági, kulturális, anyanyelvi, oktatási térképét.
Hit – régítése révén 50 évvel később a Tordai Országgyűlés a világon elsőként kimondja a vallásszabadság téziseit, a felekezetek egyenjogúságát, az egyén lelkiismereti szabadságát.
Megvalósul az anyanyelvi oktatás, Istentisztelet, iskolaépítés, könyvnyomtatás, gazdasági felemelkedés. Mindez a török hódoltságban, a három részre szakított országban.

500 éve a reformátor atyák az Egyház elé tárták a Biblia igazságát, mely a 95 tétel történelmi sorszerűségével, Kálvin János Institutiojának theologiai zsenialitásával egy új világot teremtett.

A terem tömve, feszült csend van.
A viharvert wormsi falak
lélekdermesztő komolyságban
zord vádaktól visszhangoznak:

„Istenkáromlás! Eretnekség!”
Szörnyű szók csattogva szállnak…
A tömeg izgatott, lázban ég:
ennyi bűn csak halált várhat.

Luther áll és keményen hallgat.
Lélekharcát már megvívta.
Vallani ő csak egyet vallhat,
kár minden szó, minden vita.

Jöjjön börtön, és jöjjön halál,
száz veszély és ezer örvény:
Ott fenn az ormon, ahol ő áll
más a rend és más a törvény!

Nem ember írta, hanem Isten.
Abból elvenni nem lehet,
és nem tehet hozzá senki sem!
Ez az amit ő hirdetett.

S körülte tovább dúl a szóharc,
záporoz a szitkok nyila.
Gyűlölködve nézi száz meg száz arc
s kiáltja, hogy „vonja vissza!”

Tovább hallgatni nem lehetett.
S szólt Luther hős-szerényen:
„Itt állok… másként nem tehetek!
Isten engem úgy segéljen!”

Történelmi helyen, történelmi időben, történelmi emberek újra és újra megkísérlik a lehetetlent.
MINT a tasnádi Bíró Lajos biológus-néprajzkutató, aki 1900-ban Pápua Új-Guineában gyűjtött és hajón hazaküldött gyűjteményből az 1873-ban alapított Néprajzi Múzeum legszebb kiállítását hozta létre. Miközben a gyarmatosító németek az őslakosság egyik felét lőtték, a másik felét az angolok égették, egyedül ő képviselte fehér európai magyarként Krisztus evangéliumát.
MINT a budapesti Dienes Zoltán matematikus, aki ugyanitt 50 évvel később a kenguruk és krokodilok példáján keresztül számolni tanította meg a benszülött gyermekeket, miközben a régi gyarmatosítók rabolták tovább országukat új módszerekkel.
MINT a felvidéki Popély Gyula történészprofesszor, aki életét tette fel, hogy Trianon átkának igazi okát és okozóit feltárja és az eredeti dokumentumok alapján objektive nyilvánosságra hozza.

Juhász Gyula: Én Istenem Olvassuk el vers lírában elmondott üzenetét!

Juhász GyulaNekem te nem vagy messze, égi bálvány,
Siketen, zordon trónoló Nagyúr,
Előtted állok én kifosztva, árván
És boldogan, ha ég viharja gyúl.

A földiek nekem nem ártanak már
S az égiek testvéreim nekem,
Viharodnak palástját áldva add rám
S villámodat érezzem szivemen!

Ó, gyújts ki engem, mint szent jegenyédet,
Hogy égve égjek s a mély éjszakát
Mint áldozati láng ragyogjam át.

Mert égve égni: ez a földi élet
S beléd hamvadni boldog epedőn,
Mint kísértet hajnalkor temetőn.

Luther Márton, Kálvin János, Dévai Bíró Mátyás, Huszár Gál, Biró Lajos, Dienes Zoltán, Popély Gyula a maguk helyén és a maguk idejében megkísérelték a lehetetlent. Igazában csak saját korukból lehet megérteni motivációjukat és cselekedeteiket. És ez igaz 56 hőseire is. Tudták, hogy érdekekkel és világokkal állnak szemben, és mégis megpróbálták. Ők valamennyien győztek.
AZ EKE SZARVÁRA TETTÉK A KEZÜKET, ELŐRE TEKINTETTEK ÉS ALKALMASAK VOLTAK ISTEN ORSZÁGÁRA.

Megdicsőült életük az angyali seregek közösségében szép helyeken Isten közelében folytatódik, hova már nem ér fel Worms vádja, Genf kergetése, Miskolc üldözése, Kassa börtöne, Pápua kifosztása, Pápua szenvedése, Felvidék elszakítása.
Kárpátia zenekar dala mindig időszerű üzenet. Szép helyek. Hallgassuk meg!

Angyaloknak Nagyságos Asszonya
Úr Jézusnak boldogságos anyja
Mennyországnak dicső királynéja
Paradicsom megnyílt szép kapuja

Kinek Szent Fia tanította: „Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten Országára”
Hallgassuk meg Balázs Zoltán kántor szolgálatával: Angyaloknak Nagyságos Asszonya!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. november 4.

A képek forrásai:
welterbe-luther.de
rakoskeresztur.lutheran.hu
hu.wikipedia.org

magyarulbabelben.net

]]>
Sat, 04 Nov 2017 11:05:01 +0100 181211_16910
„Atyám, eljött az óra” /Szent János apostol evangéliuma 17: 1/ http://iuh.blogger.hu/2017/10/27/atyam-eljott-az-ora-szent-janos-apostol-evangeliuma-17-1 Magyar Testvéreim!

Fiumei úti temeto
Fiumei úti temető

Egy nagy theologus azt mondta Jézus főpapi imájáról, hogy ez az Ő Miatyánkja. A nyitánya egy fenséges Prologus, akár az Evangéliumának fényözöne, „Kezdetben volt az Ige” személyes és egyetemes egyetlen-szerű. Akár Beethoven Six Overtures nyitányának egeket ostromló és kérdező fensége, miközben az idő megáll és a pillanatot kifeszíti a mennyre. Akár Rembrandt képei, melyen megelevenedik a kisgyermek, a menyasszony, a szép Saskia, a boncoló orvos,a meghaló Krisztus.
A világ egyszeri és tökéletes áldozata megáll a 11 tanítvány előtt és a búcsúzó Szent az égre tekintve egyetlen tiszta szóval szól:
„ATYÁM, ELJÖTT AZ ÓRA: DICSŐÍTSD MEG A TE FIADAT, HOGY A FIÚ IS MEGDICSŐITSEN TÉGED, MIVEL HATALMAT ADTÁL NEKI MINDEN HALANDÓ FELETT, HOGY MINDAZOKNAK, AKIKET NEKI ADTÁL, ÖRÖK ÉLETET ADJON”
Tekintete és gondolata már az örökkévalóság végtelenjét íveli be, melyben megjelennek Szent Lelkének viharzó fájdalmai, és nem önmaga áldozatát és szolgálatát siratja el, hanem azokat, a hívőket, akiket a hitetlen világ gonoszsága keresztre és bitóra adott.
Szereti övéit, szerette őket mindhalálig és pedig a keresztnek haláláig. Fáj neki, hogy a bűn által ennyi nyomorúság, vér, könny, tragédia, gyász szakad az emberekre. Éli és átéli, testében-lelkében, sorsában hordozza a FÁJDALMAK FÉRFIA az eljövendő világ szörnyűségeit.
Olvassa Kossuth Lajos sorait az emigrációban 1860-ban: „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz"

Olvassa J. Kennedy amerikai elnök sorait 1960-ban: „1956. október 23. örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.
A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt, – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel."

Olvassa A. Camus Nobel díjas francia író sorait: „Túl sok a halott már a magyar történelemben.”

Pintér Béla: 56 ÉL Nézzük meg kisfilmet!

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és mint az örökkévalóság megváltottjai nézzük meg a Nyitóképen a Fiumei úti sírkertet, mely mint Nemzeti Pantheon üzeni a költővel: „Az élet él, és élni akar”

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és hallgassuk meg Koncz Zsuzsa művészi dalát, mely éppen sorsunk egy dicsőséges évének krónikája: Kárpáthyék lánya.

Csatlakozzunk Szent Urunkhoz és olvassunk egy lírai verset Áprily Lajostól, mely szólhat temetésen, templomban, iskolában: Vadlúd voltam.

Áprily LajosValamikor vadlúd voltam,
Vadludakkal vándoroltam.
Nagy tavakért lelkesültem,
Tengereken is átrepültem.
Őszi fényben és homályban,
Fel-feltámadt régi vágyam:
Társaimmal útra kelni,
Fényt és felhőt úszva szelni.

Majd ha végem itt elérem,
Vadlúd formám visszakérem.
Jó barátok, ismerősök,
Hogyha jönnek bíbor őszök,
Nézzetek fel majd az égre,
Égen úszó vadlúd-ékre.
S azt mondjátok eltűnődve:
Újra vadlúd lett belőle,
S most ott száll a V-seregben,
Hangja szól a fellegekben.

Jézus Krisztus Főpapi imája egy könyörgés Istenhez, melyben az Újszövetség Jó Pásztoraként bűnbocsánatot, vigasztalást és örök életet készített el Övéinek. Ebbe a Kijelentésbe és ígéretbe kapaszkodott életének legmélyebb pontján a reménytelenség és a semmi ágán Hunyadi János, Zrinyi Miklós, Dobó István, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, a forradalmak ás szabadságharcok mártírjai. Siralomházban fuvolázva, németként görögöt olvasva, szép hajat fésülve a hóhér keze alá, imádságot küldeni Emiliának és Jézusnak, hazának és Istennek.
Tudták, az Atya szeretete, Jézus szenvedése, a Lélek ereje velük van.
Mansfeld Péter 17 évesen bentről erősítette az idegösszeomlásba zuhanó édesanyját, Tóth Ilonka 26 évesen orvosi tanáccsal gyógyította az őt fogva tartó őrt, Csiha Kálmán fiatal lelkészként úrvacsorát osztott a román börtönőrnek a Duna-deltában, aki sírva térdepelt le előtte.

Gérecz Attila 27 évesen őstehetséggel megáldott költő, sportoló volt, a forradalom egyik mártírja: Karácsonyi ének a börtönben. Hallgassuk meg!

Szent Urunk vérpanorámás tavaszokon és magyar októbereken hordozza végig megváltó szeretetének el nem szakítható közösségét, melyet Főpapi imájában így folytat: „Szenteld meg őket az igazsággal, a te igéd az igazság. Azt a dicsőséget, melyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk, én őbennük és te énbennem”
Amíg ez a világ van, tart a régi képlet. Hit által bírjuk az Egyház egységét, az igazság eljövetelét, a jónak megjutalmazását.

Halottainkra, hőseinkre, áldozatainkra, értünk élőkre, értünk meghaltakra emlékezzünk imádságos szeretettel. Mindenszentek litániája.

Mohhácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 28.

A képek forrásai:
itthon.hu
csendszirom.qwqw.hu

]]>
Fri, 27 Oct 2017 23:09:16 +0200 181211_15825
„Mert nem félelemnek lelkét adta nekünk az Isten” /Szent Pál apostol levele 2. Timotheus 1:7/ http://iuh.blogger.hu/2017/10/21/mert-nem-felelemnek-lelket-adta-nekunk-az-isten-szent-pal-apostol-levele-2-timotheus-1-7 1956 Budapest, Köztársaság tér
1956 Budapest, Köztársaság tér

Magyar Testvéreim!

Alapigénk tanítása egyedülálló gondolatot helyez szívünkre. Mindszenty József, Márton Áron, Brenner János, Csiha Kálmán, Fülöp G. Dénes, Sass Kálmán legendás hírű lelkipásztorokról elmondható, hogy nem csak ötösre tanulta meg az egyetemi évek alatt az Igét, hanem meg is szenvedte azt, sok sok ezer hit és sorstársával.
Szent Pál apostol lélekben erősíti fiatal tanítványát és munkatársát, mert tudja, milyen megpróbáltatások és szenvedések várnak reá a jövőben. Visszanéz az Utolsó Vacsorára és látja, hogy a Szeretett tanítvány ott ül Jézus balján és hallgatja szíve dobbanását, miközben az ő szíve lassan beleszakad a bánatba, mert tudja, hogy elközelített a Gonosz órája, a Nagypéntek napja.
Egy XVI. századi német-alföldi gróf szembeszáll a népét elnyomó Fülöp spanyol királlyal, amiért lefejezik. A hős elbukott, de a szabadság eszméje tovább élt.
Goethe művét drámai fenségű dallamba öntötte Beethoven, mely egybeforrt a világtörténelem legtisztább, legszentebb és legigazabb forradalmával. A kicsiny magyar nép a kommunista világ rabláncon tartott 100 milliós keleti táborának egyedüli hőseként szembeszállt parittyás Dávidként a félelmetes Góliáttal, a világ leghatalmasabb katonai erejével.
Hungarian Revolution 1956 Beethoven: Egmont-nyitány. Hallgassuk meg!

Az apostolok, a hit és szabadság harcosai tudták, hogy Jézus Krisztus megjelenése megtöri a halál erejét és az evangélium világosságra hozza az elmúlhatatlan életet.
Sokakban még éltek ekkor az első nagy háború gyászos emlékei, Trianon tragédiája, majd a második nagy háború apokaliptikus rémtettei. A félelem, az embertelenség és a megaláztatás kínjai lökték lejjebb és lejjebb a pokol bugyraiba népünket, és mikor azt mondták, ennél már rosszabb nem lehet, akkor valaki újra kopogtatott alulról.
1948. év karácsonyán az AVH elhurcolja Mindszenty hercegprímást, és ezzel valami olyan beszélhetetlen dráma veszi kezdetét, mely példátlan a magyar történelemben. Felsejlik a főkonstruktőr és a halál angyala osztani kezdi a halálos ítéleteket, életfogytiglant, 25 éveket, lágereket, kitelepítéseket, teljes vagyonelkobzást, a nemzet lelki – erkölcsi – és anyagi felszámolását.
Az ördögi rendszer Lélek híján nem tudta, hogy milliók hordozzák lelkükben Isten Szentlelkét, az igazság,a szeretet és a józanság lelkét.
MINDEN PERC 56, MERT 56 A VILÁG LELKIISMERETE! RÉGI DICSŐSÉGÜNK ITT KÉLT FEL AZ ÉJI HOMÁLYBÓL!
A HELYTÁLLÁS MEGANNYI PÉLDÁJA, AKIK ÉLETÜKKEL ÉS SZABADSÁGUKKAL FIZETNEK AZÉRT, MERT MAGYAROK ÉS KERESZTYÉNEK! AKIKRE REÁ TÁMADT A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ AVH,
31550 SZOVJET KATONA, 1130 HARCKOCSI, A FÖLDÖN HEVERT 5000 HALOTT, 13000 SEBESÜLT, 229 AKASZTÓFÁN LENGETT A HOLTTEST. KÖZTÜK A 26 ÉVES TÓTH ILONKA ORVOS,
18 ÉVES MANSFELD PÉTER TANULÓ.
Beteljesednek az Úr Jézus szavai: „Gyűlölnek engem, ok nélkül”
Szegény magyar nép a mindenható nyugattól várta a katonai, majd a gazdasági segítséget. Kisfilmünk segít a mítosz mitológiátlanításában.
Amerika hangja – 1956. Nézzük meg!

Szegény magyar nép azt hitte, hogy a kemény munkával épített hazája az ő otthona és nem gondolta, hogy egy század alatt háromszor is rommá lövik, miközben még elrabolják területének 72%-át és lakosságának harmadát is.
„A lelkes eljár ősei sírlakához
És gyújt régi fénynél új szövétneket”
Szegény magyar nép. Nézzük meg a kisfilmet!

Pesten a Széna tér és Corvin köz legendás harcosai, a pesti srácok és szép arcú magyar asszonyok, munkások, egyetemisták fotói járták be világ hírügynökségeinek stúdióit, miközben magukra maradva vívták élet-halál harcukat a megszálló zsarnokkal és azok kiszolgálóival.
Keveset beszélünk róla, hogy a pesti forradalom példája milyen erőt és bátorítást adott az elcsatolt területeken sínylődő népünknek, valamint milyen szörnyű megtorlás vette kezdetét 1957-től
Felvidéken, Kárpátalján, Partiumban, Erdélyben, Székelyföldön és Délvidéken. A szovjet elvtársak a „magyar” elvtársakkal keresték fel a szlovák, román és szerb elvtársakat, hogy működjenek közre a jövőben az internacionalizmus jegyében a nemzetközi kommunizmus megmentéséért. Akasztófa, börtön és Gulág korlátlan számban áll rendelkezésükre.
Beregszászi Olga legszebb hangú énekesnőnk dalát hallgassuk meg! Piros a vér a pesti utcán.

Szegény magyar népünknek bűnlajstroma egyre nőtt: horthysta, fasiszta, klerikális, reakciós, nép-ellensége, burzsoá-csökevény, amerikai kém, – és hogy milyen ostoba a hatalom, hogy nem látta be soha, ezek az emberek még ennyi szörnyűség után is képesek voltak felállni és újra kezdeni. Közel 30000-en börtönt szenvedve, egy életre megbélyegezve, 200000-en nyugatra menekülve, de 56 szellemét és az ősök tiszteletét mindig szívükben hordozva néma gyászban.
1944 karácsonyára megérkezett 1956 karácsonya, nekünk ezt dobta a rulett, mondta valaki.
Márai Sándor emigrációban öngyilkos lett nagy írónk versét Csurka László színművész szavalja el. Mennyből az angyal. Hallgassuk meg!

Gulyás Lajost a Győr melletti Levél község református lelkipásztorát szép fiatal felesége és három kisleánya, valamint gyülekezete várta haza 1957. december 31-én, hogy tartson Istentiszteletet, majd kis családja közösségében vacsorázva búcsút vegyenek a múló esztendőtől. A magyar pap a siralomházban imádkozott övéiért néhány száz méterre a Parlamenttől, ahol a Vadászteremben gazdagon terített asztaloknál tort ült a gyűlölet és a terror. Kitüntették az „ellenforradalom” leverésében részt vett „ellenállókat” és mint egykor Heródes részeg buliján kérték: Keresztelő Szent János fejét tálcán hozzák be! Este 6-kor akasztották fel a mártír lelkipásztort, ki vértanúja lett a hó tiszta forradalomnak.
Egy másik pap pedig rendületlenül prédikált, és húzta a Kálvin-téri templom harangját a holtak emlékére gyászos Budapest felett, miközben őt az eljövendő ötven esztendő üldözése tette mártírrá, Isten szeretete áldottá, hiszen Hegedüs Lórántnak hívták!
56 ötvenedik évfordulójára főhajtással emlékezni indultunk Budapestre a józsai gyülekezettel, azt hittük a „rendszerváltás után a dicső Únióban” a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig büntetését.
Nem a könnygáz brutális csípése fájt nagyon, hanem az, hogy bennünket hibáztattak. Minek mentek oda a csőcselék közé?
Mondta egy nagymama: „gyerek, te még hiszel a mesében?”
Kárpátia zenekar dobosát velünk kergették a rend őrei: Barátom, mondd merre vagy? Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 21.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

]]>
Sat, 21 Oct 2017 11:17:11 +0200 181211_15521
„Mert nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte” /Szent Pál apostol levele Filippibe 1:29/ http://iuh.blogger.hu/2017/10/13/mert-nektek-nemcsak-az-adatott-meg-a-krisztusert-hogy-higgyetek-benne-hanem-az-is-hogy-szenvedjetek Benczur Gyula: Erzsébet királynéA nyitóképen Benczur Gyula: Erzsébet királyné 1899

Magyar Testvéreim!

Makkai Sándor Erdély református püspöke (1926-1936), híres történelmi regények írója mondotta egyszer: „Mi lett volna,ha történelmünk folyamán nem támadnak bennünket folyamatosan idegen népek? Hova jutottunk volna, ha nem rabolnak ki bennünket századokról-századokra? Ha még ennyi sanyargatás és sarc után is itt tartunk?”
Az Apostolok Cselekedeti könyvéből tudjuk, hogy Filippi volt Szent Pál apostol európai útjának első állomása, midőn Kr. u. 50/51-ben második missziói útjánál Troásból Macedóniába jött. IGEHIRDETÉSE MEGKORBÁCSOLTATÁST, BÖRTÖNT és GYORS SZÁMŰZETÉST HOZOTT REÁ! Ennyi szenvedés után is, ez a gyülekezet állott az apostol szívéhez a legközelebb, – „ti én örömem és én koronám”!! Az apostol békessége, szeretete, bölcsessége, gyöngédsége, hite és engedelmessége olyan tiszta és erős hangokon zendül meg, hogy az öröm levelét a fenyegetett és szenvedő ember örökszép zsoltárénekévé teszi.
1867-ben a „KIEGYEZÉS” évében a korabeli császári udvar benfentese Bécsben tudni vélte, hogy Ferenc József és a szépséges Erzsébet királyné esküvője után az „ifjú férj” heves vitában kérte számon hitvesétől, hogy hova lett a mérhetetlen értéket képviselő koronázási ékszer, valamint a sok-sok „ajándék?” – „Szétosztottam a szabadságharc áldozatainak özvegyei között” – felelte halkan Erzsébet. A hóhér fuldoklott a dühtől, hogy így megalázták már a házasság kezdetén, és csak ennyit hördült fel: „Te német létedre szeretsz egy magyart?” Jacob Haynau régi barátja osztrák volt, császár és király lett, és ezért nem tudhatta, hogy a szépséges bajor hercegnő lelkét, szívét és sudár alakját már ekkor lelkébe égette gróf. Andrássy Gyula, majd az ecset királya tette halhatatlanná, mielőtt távozott a halhatatlanok közösségébe 61 éves korában.
Nézzük meg a nyitóképen Benczur Gyula Nyíregyházán született festőművész világhírű alkotását: Erzsébet királyné!

Majd hallgassuk meg az ősi római katholikus hitvallásos éneket: Angyaloknak királynéja!

A hívőknek olykor egyszerűen azért kell szenvedniük, mert Jézus tanítványainak vallják magukat. Az a világ, mely keresztre juttatta a Megváltót, nem viseli el követőit sem.
Ez azonban nem büntetés, hanem kiváltság: az lesz gúny tárgya, mellőzött, megalázott, aki valóban közel van Krisztushoz. Ez a szenvedés a vértanúságig is fokozódhat, napjainkban is sokan vannak, akik készek az életüket is odaadni Krisztusért, az evangéliumért.
Példabeszédek könyve tanítja: „Nevetés közben is fáj a szív”
Petőfi Sándor a néplélek költője lélekbemarkoló bölcsességgel néz a mélyre:
„A bánat? egy nagy Óceán. / S az öröm? / Az óceán kis gyöngye.
Talán, / Mire felhozom,össze is töröm.”
Ft. Hegedüs Lóránt püspök úr tanítja e helyen:
„De az a kis gyöngy oda lesz illesztve örökkévaló üdvösségem koronájába drágakőként, és az a harmatcsepp megtanít, hogy üdítsem a legkisebbet, tükrözzem a legnagyobbat, ha hiszek Isten nekem szánt ígéreteinek. Ezáltal minden kis öröm, bizonyítva a maga földi nélkülözhetetlenségét s örökkévaló elégtelenségét, betölti rendeltetését.”
Magasztos hivatást tölt be, aki hisz és szenved Krisztusért. Ennek roppant nagy a felelőssége is, aki komolyan veszi.
(Hova esett ettől az elvárt ideától az az esperes, akitől félt a kántora, gondnoka, presbitériuma, családja? Hit nélkül vette mosdatlan szájára Jézust és egész jól megélt belőle!
A Bibliát sem forgatta, történelmünk hitvalló mártírjain pedig általnézett fölényes mosollyal, „hiszen neki nem tartozott a tárgyhoz”.

Ortodox ikonok (Jézus Bibliával)
Ortodox Ikonok (Jézus Bibliával)

Ő nem látta az ikonok életén keresztül a mennyet, az ikonok szereplői pedig kárhozatos élete fölött néztek tova…)
Ha imádságos szívvel olvassuk az Aradon kivégzett tizenhárom mártír atyánkfia utolsó mondatait, elmondhatjuk magunkra nézve bibliásan: „Orcánk pirulása a mienk”
Olvassuk el újra, amit Istenről, hazáról, családról reánk örökítettek dicső vitézeink:

Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá, az apostolok lelke, És bitófák tövében kell forradalmárrá érni, A magyar lelkeknek.

Schweidel József: A mai világ, a sátán világa, Ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el, Ezt az átkozott, meghasonlott világot.

Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, Megértik ezt a szolgálatot.

Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, Amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, Ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, Hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Damjanich János: Legyoztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

Pöltenberg Erno: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítéloszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!

Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok, Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, Hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Isten hazánkért – Magyar Szentek Himnusza . Hallgassuk meg!

1944. október 12. napja is esős volt éppen, mint 1849. október 6. napja. Akkor és ott Aradon a Marosba harmatozta az ég könnyeit, itt és most Váradon pedig a Körösbe. Annyi közös volt a két októberi reggelben, hogy az oroszokat és a románokat megelőzve a nemes versengésben, újra németek ölhették a magyarokat a halálba.
A Szent László téri Körös-hidat a 12 magyar honvéd nem akarta felrobbantani sem orosz, sem román, sem német parancsra. A fékevesztett német katonák sortüze végzett velük, majd ők robbantották fel a hidat. Két napig temetetlenül hevertek a földön az idős honvédek, majd titokban decemberben temették el őket a 48-as lengyel mártírról elnevezett temetőbe (Rulikowski)!
A premontreiek ápolják máig emléküket!
Egy premontrei tanár versbe imádkozta emléküket. Juhász Gyula: Vértanúink. Hallgassuk meg Bács Ferenc színművész szavalatát!

Elmondhatjuk az apostollal, hogy nekik megadatott a Krisztus-hit és az érte járó szenvedés. Veretes igék nehéz sorsban, veszedelemben, bukva-kelve, mégis dicsőségbe emeltetve.
Mint Beethovennek a süketség démona, Dosztojevszkijnek a „Holtak háza”, gróf. Batthyány Lajosnak kötél helyett golyó által lerogyva, Horthy Miklósnak bánatba halva.
„Mert drága kincsem az Isten, Ki kezdet, s vég mindenben” /296. Dicséret 7. v./

Ezt a földet választottam. Hallgassuk meg a Republic zenekar előadásában!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 14.

A képek forrásai:
costumecocktail.com
integratedcatholiclife.org

]]>
Fri, 13 Oct 2017 19:37:56 +0200 181211_15225
„Ti vagytok a világ világossága” /Szent Máté apostol evangéliuma 5:14/ http://iuh.blogger.hu/2017/10/07/ti-vagytok-a-vilag-vilagossaga-szent-mate-apostol-evangeliuma-5-14 Feszty Árpád: Triptichon

Magyar Testvéreim!

A Mi Urunk Jézus Krisztus tanításában valami egészen új és eredeti gondolat veszi kezdetét. Korábban soha nem hallott mélység, igazság és szeretet áradt a tanítványok és a sokaság felé. Nem ehhez voltak szokva, hiszen hosszú évezred során próféták a megtérés és megmaradás isteni igényét hirdették, rabbik pedig a Tóra és a Talmud törvénygyűjteményének sokszor testet-lelket megkötöző farizeusi teljesítését sulykolták szombatonként a zsinagógában.
Egyszer csak érkezik Valaki, telve vala kegyelemmel és igazsággal, és: – szeret, tisztel, emberszámba vesz, megszólít, felemel, közösséget vállal, követésére hív, imádkozik értem, gyógyít, tanít, pásztorol. Arra méltat, hogy sónak, világosságnak és hegyen épült városnak nevez.
A tanítvány, vagyis a keresztyén ember nemcsak só és hegyen épült város, hanem világosság is. Isten fénye a Világ Világosságának Jézus Krisztus arcán ragyogott.
TANÍTVÁNY AZ, AKI TOVÁBBVISZI EZT A FÉNYT!
1890. október 8. napját mutatta a naptár, mikor Munkácsy Mihály a festőkirály felkereste jó barátját Jókai Mórt a Bajza utcai villában. Elmondta, hogy a Krisztus-trilógián dolgozik évek óta és a Milleniumra szeretné befejezni. Az író büszkeséggel a hangjában sorolta, hogy a veje Feszty Árpád szintén tervez egy három darabból álló művet megfesteni Jézusról, de a fény és árnyék, sötétség és világosság, bibliai dráma és népe sorsa nehéz súllyal terheli művészetét.
Feszty számára Munkácsy volt a XIX. század legnagyobb művésze és ez arra inspirálta, hogy megfesse a TRIPTICHON című zseniális alkotást három hatalmas táblaképen:

Feszty Árpád: Tritrihon
Levétel a keresztről

Feszty Árpád: Triptichon
Sírba tétel

Feszty Árpád: Triptichon
Sirató asszonyok

E káprázatos mű bejárta Európa leghíresebb kiállítótermeit míg végül Aradra került a Kultúrpalotába, mintegy tisztelegve a hős mártírok emléke előtt, allegorizálva Jézus sorsát a magyarság sorsával. Trianon átka a dohos pincébe száműzte a remekművet, hol a román sovinizmus 100 éves pora, szennye és sötétsége az örök feledés homályába szerette volna taposni. Nézzük meg a nyitóképen a művet!

Jézus Krisztus az igazi világosság, azért jött, hogy tanúbizonyságot tegyen az igazságról. A keresztyén emberre rá van bízva Isten Igéje, jaj, ha véka alá rejti.
Ha nem vallja meg,ha meghamisítja,ha megtagadja. Elárulja vele a fény gazdáját, a VILÁG VILÁGOSSÁGÁT.
1849. október 6. napjának hősies drámája beragyogja 1956. november 4. napját is. Egy szabad lelkű  nép szabadságszeretete leveretett sötét, gonosz, sátáni erők által.
Megölni ártatlan sokaságot, eltemetni jeltelen sírokba, végül még a gyász méltóságától is megfosztva porba alázni.
Magyar Pieta 1956. Nézzük meg a szoboralkotást!

Magyar Pieta 1956 SzegedMagyar Pieta 1956 Szeged

A fény továbbadásának módja a jótett, a szolgálat, a hívő élet gyümölcse. Az irgalmas samaritánus az Újszövetség legnagyobb misszionáriusa. A világszabadság legnagyobb misszionáriusa pedig a magyarság legkiválóbb fiai és leányai.
Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagyot 1849. május 30-án nevezték ki a magyarországi császári-királyi hadsereg főparancsnokává, aki elődeivel ellentétben nem válogatott az eszközök tekintetében, hogy Magyarországon „rendet tegyen”.
Az ortodox I. Miklós orosz cár 1849. augusztus 31-én levelet írt a katolikus Habsburg Ferenc Józsefnek: „Adjunk hálát Istennek kedves barátom, ezért a kedvező eredményért, és alkalmat ad neked, hogy uralkodói jogaink legszebbikét, a helyesen értelmezett kegyelmet gyakorolhasd. Kegyelmet a megtévedteknek, barátod kéri ezt számukra.”
Az ördögi gyűlölet sötétségbe borult elvakultságát már nem tudta megállatni a cár magyarsággal szembeni viszonylagos keresztyéni jóakarata sem. Jacob Haynau bosszúja erősebbnek bizonyult.
Június hónaptól dicső magyar emberek holtteste borította az országot.
Mednyánszky László őrnagy
Gödrössy Fülöp százados
Pozsonyban 13 kivégzés
Rázga Pál lelkipásztor Pozsony
Mészáros Dávid sopornyai plébános
Stift József földbirtokos
Bugyik József földmíves
Tóth József földmíves
Trexler Ferenc jegyző
Gáncs Pál, Havelka Ferenc, Hübner András, Kutzka Mihály, Uitz Ignác, Varga Mihály lázadók
Mezey József jegyző
Radetzcky tábornagy
Hruby Gyula őrnagy
Murmann Sámuel őrnagy
Ormay Norbert ezredes
Kanstúr András lelkipásztor
Streith Miklós plébános
Gábel Mátyás bányamester
Kazinczy Lajos ezredes
Fekete Imre gerilla
Peter Giron alezredes
Woronieczky alezredes
Dembinszky altábornagy
Sándor László nemzetőr
Tamás András nemzetőr
Csány László kormánybiztos
Jeszenák János kormánybiztos
Szacsvay Imre országgyűlési jegyző
Perényi Zsigmond felsőházi elnök
Csernus Emmánuel pénzügyminisztériumi tanácsos
Lenkey János tábornok
gróf Battyány Lajos miniszterelnök
Aradi 13 mártír

600 halálos ítéletet hoztak a kegyes osztrák rokonok a MONARCHIA kebelében, melyből 140-et végre is hajtottak. Hírek szerint ekkorra már felháborodott Európa a vérengzések láttán. Ezeket az ítéleteket aztán „kegyelemből” 15-20 év várfogságra, kényszermunkára változtatták, teljes vagyonelkobzással. A botozás, vesszőzés, agyonverés, gyújtogatás, pénzbüntetés már elhanyagolható büntetés a fentiek láttán.
Feljegyezték, hogy ezek után magából kikelve üvöltötte Haynau: „Mindenkit agyonlövetek és felakasztatok ezen a szemétdombon. Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, gyökerestől irtom ki a gazt.”
Hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát. Aradi vértanúk!

Dicső 1848. március 15. nemzetét nem tudta megtörni az agresszió. Isten Szentlelke erősítette az akkori irodalmi élet legnagyobb íróit és költőit, kik a bujdosásban is remekműveket alkottak.
Az aradi 13 hős mártír emléke előtt szép verssel tisztelgett Ady Endre is. Október 6. Olvassuk el!

Ady EndreŐszi napok mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny e szentelt helyre,
Hol megváltott- hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsú csókja:
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet:
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom:

Gyász telepedett MAGYARHONRA, özvegyek, árvák, bujdosók, nyomorultak tengették életüket. Még emlékezni sem volt szabad egészen a „Kiegyezésig”. gróf Battyány Lajos miniszterelnök és Damjanich János tábornok özvegyei a NEMZET ÖZVEGYEI voltak, kik tartották a lelket az ellenállásban.
„Itt állok,másként nem tehetek” – mondták Lutherrel.
Mi tudjuk, hogy az igaznak emlékezte áldott és áldás szálljon haló poraikra a Világ Világosságának fényéből, mikor majd megáll utoljára poraik fölött, hogy örök életre szólítsa, hiszen TI VOLTATOK A VILÁG VILÁGOSSÁGA!!

Emlékükre hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát néhai Helyey László színművész szolgálatával: Az utolsó szó jogán!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. október 7.

A képek forrásai:
blikk.hu
hu.wikipedia.org

]]>
Sat, 07 Oct 2017 09:22:24 +0200 181211_15007
„Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted” /Királyok I. Könyve 19:7/ http://iuh.blogger.hu/2017/09/29/kelj-fol-egyel-mert-erod-felett-valo-ut-all-elotted-kiralyok-i-konyve-19-7 Koltó - Teleki-kastély parkja, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra
Koltó - Teleki-kastély parkja, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra

Magyar Testvéreim!

Megrázóan szép képek tárulnak szemeink elé, mikor Illés próféta sorsát és életét olvassuk az ószövetségi Szentírás lapjain. Theologiailag, történetileg, irodalmilag egyaránt a Biblia legnagyobb személyiségei közé emeli emberfeletti nagysága. Keresztelő Jánosban az Újszövetség Rómától meggyötört népe az ő megjelenését látja. Szolgálatának jelentőségét mutatja, hogy a megdicsőülés hegyén Mózessel együtt Illés van ott, mint a prófétaság képviselője és velük beszél Jézus arról, amit Jeruzsálemben tenni fog.
Még a kereszten is, mikor Jézus imádkozik, a sokaság úgy gondolja, hogy Illést hívja.
Neve: – életének hitvallása! AZ ÉN ISTENEM AZ ÚR!
Az élő Isten követségében áll oda Áháb király és Jezábel királyné elé és közli velük,hogy minden bálványuk tehetetlen,ne a „Baal papokhoz” imádkozzanak, mert az élő Isten dönt a természet erői fölött is. Ezzel a biztos halált és pusztulást hozza fejére abban a korban.
A válasz nem is késlekedik: „HA TE ILLÉS VAGY, ÚGY ÉN JEZÁBEL VAGYOK!” Klasszikus, rövid fenyegetés, mely elismeri az ellenfelet, de hangsúlyozza a saját erejét is.
Sértett királynői méltóságával áll szembe Illéssel. Megesküszik bálványaira, hogy egy napon belül megöli őt.
Illés prófétát mélyen megrázza a királynő halálos fenyegetése. Tudta, hogy a kimondott szónak milyen súlya van. Mindenre kész Istenért és népéért, és most magára marad hirtelen?
Mindenki elhagyta? Hiába volt Isten eddig megtapasztalt valósága és segítsége? A rekettyésben meghalni kívánt és ezt mondta: „Elég most már Uram, vedd el életemet”
Gróf BÁNFFY MIKLÓS a dúsgazdag erdélyi arisztokrata 1921–22-ben külügyminiszter, főispán, a művészetek nagy mecénása, író, rendező egy napon azt a biztató regény trilógiát tette le vitéz Nagybányai HORTHY MIKLÓS Kormányzó Úr asztalára mely színében és tartalmában így ragyogott:

Megszámláltattál
Híjával találtattál
Darabokra szaggattatol

Kormányzó Úr elolvasva a remekműveket imádságos fogadalmat tett, hogy Isten segítségével eggyé teszi ami örökre fogva mindig összetartozott.
HORTHY MIKLÓS beszéde a Kolozsvári Dísszemlén 1940. szeptember 15-én Nézzük meg a kisfilmet!

Van remény a legelesettebb helyzetben is, hiszen a rekettyésben meghalni készülő Illés prófétát kétszer egy más után keresi Istennek Szent Angyala és biztató Igével szólítja meg.
Először: „KELJ FÖL, EGYÉL!” Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos és egy korsó víz van.
Mondja az Úr Szent Angyala és megerősíti az Igének igazságát egy másik BÁNFFY ,igaz ő „csak egy báró” : Építsük ujjá a kastélyt, telepítsünk szőlőt, szeressük népünket és szolgáljuk Istenünket, végül minden jóra fordul.

Bánffy Kastély - Szüret a bárónál. Nézzük meg a kisfilmet!

Másodszor: Az Úr angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta. „KELJ FÖL, EGYÉL, MERT ERŐD FELETT VALÓ ÚT ÁLL ELŐTTED!”
Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig, mely 480 km. volt.

Sokan találgatják az irodalom-szerető emberek közül, hogy mit is gondolhatott és mondhatott élete utolsó reggelén PETŐFI SÁNDOR Székelykeresztúron, mikor fehér gyolcsingében és fekete mellényében elindult csapatával a Küküllő mentén Segesvár irányába?
Előtte már csak egy nap volt az életéből, és 480 km. a halálig. A kis lapon fennmaradt az írás, melyen érdeklődik, hogy van az egy éves kisfia, Júlia, Bem tábornok?
Kosztolányi szerint a magyar irodalom legszebb verse és ennél fogva a világirodalom legszebb verse már ki volt nyomtatva az örökkévalóság számára.

Petőfi Sándor: Szeptember végén. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán színművész szavalatát!

Illés próféta megérkezett a Hóreb hegyre, ahol újabb megbízás és feladat várt reá az Úr parancsa szerint: „Menj, kelj ismét útra a pusztán át, Damaszkuszba”

Juhász Gyula: Hungária. Olvassuk el gyönyörű szellemi kincsünket, mely az engedelmes szolgálat példája!

Illés próféta Istenéért, hazájáért és népéért imádkozta és küzdötte végig életét. Nem Aháb és Jezábel uralkodása, nem a Baal-papok kultusza, nem a látható és az e világ hanyatlása szabta meg élete rendjét, hanem hitvallásos szolgálata, mely Jézus Krisztus közösségébe emelte a Mennyországban.

Máté Ottilia: Hazánkért. Hallgassuk meg az énekesnő művészi előadását!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 30.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

]]>
Fri, 29 Sep 2017 16:00:50 +0200 181211_14717
„Sionnak színaranyat érő drága fiai” /Jeremiás próféta siralmai 4:2 / http://iuh.blogger.hu/2017/09/24/sionnak-szinaranyat-ero-draga-fiai-jeremias-profeta-siralmai-4-2 Eger vára
Eger vára

Dobó István várkapitány Mehmed nagyvezír
Dobó István Eger várának kapitánya és az ostromló török Mehmed nagyvezír

Magyar Testvéreim!

Jeremiás szellemi örököse a nagy prófétáknak, akik előtte éltek. Egyesíti magában Hóseás gyengédségét, Ámos rettenthetetlenségét, Ézsaiás fenségét.
Éppúgy mint azok, ő is mindenekelőtt a megtérés hirdetője, Isten ítéletét halálosan komolyan veszi, ugyanakkor a hazatalálás és újjászületés ígéretének örökkévaló reménysége él szívében és hirdeti az Ószövetség lapjain a szétszóródás után nemzedékről nemzedéknek.
Úgy tudjuk,hogy Kr. e 650-585 között élt és ebből a 65 esztendőből több mint négy évtized telt el Isten Igéjének hirdetésével hihetetlen megpróbáltatások és szenvedések között.
Küzdött Jójákim király féktelen pazarlása és luxus életvitele ellen, aki halálosan gyűlölte ezért. Harcolt a tiszta Jahve-kultuszért a főpapsággal, és élete végén is olyan kilátástalannak tűnt mint pályája kezdetén. Siratta a Nabukodonozor király által lerombolt jeruzsálemi szentélyt és Babylóniába hurcolt honfitársait.

G. Verdi nagy itáliai zeneszerző az operairodalom egyik gyöngyszemét alkotta meg e történet feldolgozásával.
G. Verdi – Nabuccó – Rabszolgák Kórusa Nézzük meg a kisfilmet!

„HA ELVESZETT IS MINDEN, TÉRJ MEG ISTENEDHEZ TELJES HITTEL, AZ Ő SZERETETE ÚJJÁÉLESZT BENNETEKET”
Jeremiás próféta szerint a vallás a lélek legmélyebb élménye, egyedülálló kapcsolat az ember és Teremtője között.
Olyan kapcsolat, amely nem lazulhat meg a boldogság napjaiban és a nemzeti gyász súlyos pillanataiban még jobban elmélyül.

Tudta ezt a bibliai igazságot DOBÓ ISTVÁN EGER VÁRÁNAK HŐS VÉDŐJE 465 éve, 1552. szeptember 15-én, amikor bezárult a teljes török ostromgyűrű a vár körül.
Ismert volt előtte Ahmed pasa Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba küldött üzenete is:
„EGER NEM EGYÉB EGY ROZZANT AKOLNÁL, AMELYBEN GYÁVA, HITETLEN BIRKÁK LAPULNAK”

Dobó István hűséges emberivel a korábbi esztendőkben megerősítette a vár falait, ivóvizet, élelmet, és lőfegyvereket vitetett a bástyák raktáraiba. Mindenre felkészült, hiszen tudta, hogy a muszlim harcosok könyörtelenek a leigázott és meghódított népességgel szemben. Leányaikat és asszonyaikat elhurcolják a távoli Konstantinápoly háremeibe,a férfiakat megölik, a fiatal fiúkat pedig besorozzák janicsárnak a szultán seregébe. Aztán mindent felégetnek.
A kor híres krónikása Tinódi Lantos Sebestyén mintegy 150 ezer főre tette a török armada létszámát. Tudnunk kell, hogy Gárdonyi Géza halhatatlan regényének megírása előtt komoly kutatómunkát végzett isztambuli és hazai levéltárakban és a fellelhető források szerint 100 000 főre becsülte az agresszor létszámát.
Fájó szívvel halljuk manapság, hogy sokaknak az EGRI CSILLAGOK regény elolvasása már büntetés, teher, nem elég korszerű… meg egyébként is túlterhelt mindenki.
A vár ostroma szeptember 15-én kezdődött. Előtte Ahmed pasa felszólította a vár védőit, hogy adják meg magukat a felséges szultán előtt, nem esik bántódásuk, életben hagyják családjaikat és hálából még a várost sem égetik fel .
Válaszul Dobó István kapitány két kopjafára felhúzatott egy fekete koporsót a vár fokára.
Ezzel jelezte, hogy innen csak halva fogják kivinni hűséges vitézeivel, utolsó csepp vérükig fogják védelmezni esküjükhöz híven a MAGYAR KIRÁLYSÁGOT.

Szavazz! – Dobó Esküje. Hallgassuk meg!

Az 1900 lélekből álló honvédő magyar sereg mintegy ötvenszeres túlerővel nézett szembe és tudták, ha EGER VÁRA elesik, ERDÉLY fog következni.
A főmufti reggeli imája után az iszlám harcosok pokoli ágyútüzet zúdítottak a falakra. A robaj, a fűst, a tűz mindent beborított. Ahmed pasa úgy tervezte, hogy két napon belül végeznek a hitetlen gyaurokkal és a zsákmánnyal indulhatnak Erdélyen, majd a Balkánon át vissza Sztambulba.
12 nap telt el a szakadatlan ostromban és a Vár, valamint annak HŐS VÉDŐI állták a sarat. A bástyákon lobogott az ÁRPÁDSÁVOS ZÁSZLÓ, a pajzsokon csillant a nap fénye az APOSTOLI KETTŐS KERESZTEKEN.
Szeptember 29-én végső csapásra szánta el magát a török hadvezetés. – ALLAH AKBAR kiáltás tört fel több tízezer torokból és ekkor már minden veszni látszott. Dobó végigimádkozta Mecskeyvel és a tábori pappal az éjszakát.
12 napja szinte le sem hunyta a szemét, de volt akkora lelki ereje és hite, hogy egyenként járta végig vitézeit.
Vigasztalt, bátorított, korholt, kinek mire volt szüksége. A döntő reggelen melléje lépett egy asszony és azt mondta neki: „Kapitány, velünk küzd az Úr Jézus és Édesanyja, a Magyarok Patrónája!! Győzni fogunk!!” -- Dobó már nem válaszolt, mert iszonyatos kézi tusa bontakozott ki a falakon. Az asszonyok vizet és szurkot forraltak, hordták a falak leomló köveit a létrákon mászó török „fogadására”. Azok zuhantak a mélybe, de számuk nem akart fogyatkozni.
És az utolsó utáni pillanatban jött BORNEMISSZA GERGELY a tüzes kerekével. A hős egri nők megtöltötték lőporral, a küllőket telerakták holt férjeik puskáival még utoljára megtöltve, aztán minden dühüket és keserűségüket beleadva elindították a lejtőn. Az ördögkerék iszonyatos pusztítást végzett az ördögök között. A babonás muszlim isteni csapást vélt felfedezni benne és hanyatt-homlok menekülni kezdett a vár alól.

Székely Bertalan világhírű festménye Az egri asszonyok címet viseli. A művész méltó módon ábrázolta és mutatta be a közönyös Európa „műértő lakosainak”, – akik éppen a gyarmatosítás lázában égtek, – hogy van egy nép, ki életét adja ezúttal is az ő békés fejlődésük biztosítása érdekében. Nézzük meg!

Székely Bertalan: Az egri nők

A bég és főmufti nem tudta, hogy Jeremiásnak és Dobónak „Sionnak színaranyat érő drága fiai” a honvédő harcosok, kik védték Judát és Jeruzsálemet egykor és ott és védik Eger várát és Magyarországot itt és most. Számukra cserép mindenki, akit el kell taposni, hiszen útjukban van.
Az aga és a főmufti még egy végső rohamot tervezett és jó példával elől járva kardlappal elkezdték verni a katonákat, de a pasa látva a janicsárok lázadását feladta a küzdelmet. A hűvös októberi éjszakában váratlanul eltakarodtak.
DOBÓ ISTVÁN és életben maradt HŰSÉGES VITÉZEI a romos Bazilikában hálaadó szent misét, Te Deumot tartottak a hihetetlen győzelem megünneplésére.
Nándorfehérvár 1456-os ostroma óta nem született ekkora magyar diadal a török felett.
Eger hős védői meghiúsitották Szulejmán tervét, és fél évszázadra elvették a török kedvét attól, hogy újabb hadjáratot indítsanak Magyarország ellen.

Áldott emlékükre és dicső tetteik tiszteletére szóljon a Kárpátia zenekar dala: Ébredj magyar Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 23.

A képek forrásai:
cserepkakas.hu
commons.wikimedia.org

]]>
Sun, 24 Sep 2017 20:40:25 +0200 181211_14544
„Egymás terhét hordozzátok” /Szent Pál apostol levele a Galatákhoz 6:2/ http://iuh.blogger.hu/2017/09/15/egymas-terhet-hordozzatok-szent-pal-apostol-levele-a-galatakhoz-6-2 Csernovics Emilia Liszt Ferenc
(A nyitóképeken: Batthyányné Zichy Antónia, Damjanichné Csernovics Emilia, Liszt Ferenc látható)

Magyar Testvéreim!

Martin Luther King lelkipásztor egy 1967-ben elmondott beszédében ezt mondta New Roverside Churchben: számára a vietnami háború elsősorban erkölcsi probléma! És ha erkölcsi probléma, akkor mindenféle politikumtól függetlenül keresztyén probléma is, tehát mindnyájunk problémája. Egy embernek a legnagyobb kiváltsága és méltósága ha másokon segíthet. Legszörnyűbb lehet egy társadalomban az önmagának való élet, a befelé fordulás, az önzés, a semmi közöm hozzá kiégett sivársága.
Másrészt nincs a világon semmi, ami annyira meggazdagítaná lelkileg az ember életét, mint a másik emberért való felelősségnek szeretettel vállalása.

Csodálatos módon a hívő ember akkor nyer legtöbbet, mikor ad: idejéből, szeretetéből, figyelmességéből, jóságából, pénzéből.
Csángóföldön esett meg ez a kis történet: a Magyarországról önkéntesként tanítani odautazó tanítónő elborzadva látta, hogy a nagy sárban egy kisleány cipeli a hátán még kisebb testvérét. Megszólította: „nem túl nagy terhet viszel a hátadon kislányom?” Önérzetes válasz: „Ez nekem nem teher, ez a testvérem”

Erdély - Most és mindörökké Nézzük meg a kisfilmet!

Ez a szó: hordozni: gyakorító ige, folyamatos cselekvést jelent. „Egymás terhét hordozzátok” – egyetlen Valaki töltötte be ezt a törvényt ezen a földön maradék nélkül, az,Aki adta: a MI URUNK JÉZUS KRISZTUS. Ő volt az, aki mindnyájunk legnagyobb terhét, bűneink súlyát magára vette, és egészen a keresztfa haláláig elhordozta.
Ehhez a teherhez képest minden más teher elenyésző. Az Ő teher hordozása számunkra nem csak példa, hanem erőforrás is, hiszen így teljesítjük be a Krisztus törvényét.
Pál apostol bátorítani akarja a közösséget a nehéz helyzetek feldolgozására. Ismeri kelta eredetüket, jóhiszeműségüket, a judaista prozeliták veszélyétől is szeretné megóvni az általa alapított és misszionált közösséget.

Juhász Gyula premontrei tanárként mélyen ismerte és élte a Szentírás igéit, ezért születhetett meg ez a szép verse is.
Nagyboldogasszony. Olvassuk el!

Juhász GyulaHoldas, nyári éjszakában
Hűs mezők ölébe fekve,
Messze tájon álmodik most
Ferenc József regimentje.

Magyar fiúk édes álma:
Szép leányok, szabad rónák,
Míg fölöttünk tiszta fényben
Tündököl a nagy mennyország.

S mintha ifjú homlokukra
Rózsa hullna, csillag szállna:
Őrködik az álmaikra
Magyarország Patrónája.

A nép bűneit hordozza az egyes,az egyes bűnét a nép.
Azonban vannak népek, akik minden terhet más vállára szeretnek rakni. Hordozzák ők, roskadjanak alatta mások ha már szegénynek születtek, egyébként is nekünk születésünknél fogva járnak a kiváltságok.
A klasszikus gyarmattartó birodalmak évszázadok óta hatalmas terheket raknak a leigázott és kifosztott őslakosságra.
Ők nem terheket hordoznak, hanem hajóikat rakták meg roskadásig arannyal, drága kővel, fűszerrel, selyemmel, olajjal és a teher-hajó roskadt a rabolt zsákmánnyal. Mexico, Peru, Ecuvador, Chile, Brazília, Indonézia, Új-Guinea, India, Kongó, Dél-Afrika, Zambia partjai szép meséket üzennek a portugál, spanyol, francia, angol, holland, belga, német városok felé.

A TASNÁDRÓL SZÁRMAZÓ BÍRÓ LAJOS BIOLÓGUS ÍRTA 1900-ban Új Guineában: »„SZERETNÉM,HA EURÓPÁBAN OLYAN KERESZTYÉNEK ÉLNÉNEK, MINT ITT, AZ ÁLTALUK LENÉZETT „VADAK”«.

Mária jó anyánk, kérünk, hogy nézz le ránk Hallgassuk meg!

1867-ben a bennünket gyarmatként kezelő Habsburg csak azért ment bele a Kiegyezés politikai játszmájába, mert Ferencz József osztrák császár magyar király is szeretett volna lenni és hőn vágyta a fejére az őt soha meg nem illető SZENT KORONÁT. A nemzet jövője érdekében ment csak bele az alkuba Deák Ferenc és gróf. Andrássy Gyula.
Mondta is utólag a korábbi hóhér-császár Haynau barátjának. „Mindig gyűlöltem a magyarokat, gyűlölni is fogom, különösen 48 miatt, de meg fogom szerezni országukat. Mária Terézia óta ez a célunk”
150 éve történt, 1867. június 8-án Budán a Mátyás-templomban!! A koronázási ceremónia fényességes vendégsereg előtt megállt
TALPIG FEKETE GYÁSZBAN gróf BATTHYÁNY LAJOS MÁRTÍR MINISZTERELNÖK ÉS DAMJANICH JÁNOS HONVÉDTÁBORNOK ÖZVEGYE. Leírhatatlan volt a hatás, a döbbenettől senki nem tudott megszólalni.
LISZT FERENC ZENESZERZŐ lejött a karzatról és a két özvegy mellé állt. Tomboló tapsban tört ki a sereg magyar része. ÉLJEN FERENC! – kiáltozták. Ez persze LISZT FERENCNEK szólt. „Szerencsétlen hülye császár azt hitte előbb, hogy őt ünneplik így a magyarok”, – mondta egy szemtanú. A szépséges Sissy grófnő rosszul is lett, ekkor kezdett magyarrá válni és minél messzebb kerülni a bécsi kígyótól.

Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek című szépséges műve igénk igazságát öntötte versbe Hallgassuk meg!

Mohácsi László tisteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 16.

A képek forrásai:
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org

]]>
Fri, 15 Sep 2017 22:44:05 +0200 181211_14293