Igei útravaló hazafiaknak http://iuh.blogger.hu hu „Egyszer csak megjelent Júdás" /Szent Márk evangéliuma 14:43/” http://iuh.blogger.hu/2018/10/21/egyszer-csak-megjelent-judas-szent-mark-evangeliuma-14-43 Roncstemető

Magyar Testvéreim!

Júdás sötét alakja magasodik fel a passió félhomályában. A legrejtélyesebb, sőt egyenesen megoldhatatlan embertitok. – Mi volt árulásának igazi oka? – Mi vitte őt Jézus környezetébe és mi tartotta ott? Hihetetlen pimaszság a Júdás csókja, de ésszerű. Igazi példája annak, hogy amikor valaki aljasságra határozza el magát, már mindegy, hogy abban milyen mélyre süllyed. Mi lett a vége?
Mindezekre az evangélium írói nem adnak feleletet, s amit leírnak öngyilkosságáról, nem elegendő. Maga Isten rejtette itt el a racionális magyarázatot előlünk, hogy lássuk meg az ember szörnyű leromlását, erkölcsi züllöttségét, lelki hitványságát. Mi Urunk Jézus Krisztus királyi öntudattal intézi saját sorsát, melyben tündököl Isten akarata, mely a gonoszságot a legnagyobb jó forrásává teszi.
Goethe egy szép művében tisztelgett népének egy régi hőse előtt, ki elbukott a spanyolok elleni küzdelemben, de a szabadság eszméje mégis diadalmaskodott. E történetet öntötte drámai fenségű dallamba majd Beethoven, mely egybeforrt a világtörténelem legtisztább, legszentebb és legigazabb forradalmával.
A kicsiny magyar nép a kommunista világ rabláncon tartott 100 milliós keleti táborának magányos hőseként szembeszállt az akkori világ leggonoszabb eszméjével és az azt megtestesítő leghatalmasabb katonai erejével a szovjet Vörös Hadsereggel.

Hungarian Revolution 1956 Beethoven: Egmont-nyitány. Hallgassuk meg a művet!

Júdás, az egyetlen júdeai a galileai tanítványok között. Vonzódott, inkább érdeklődött Jézus iránt, mert az élet nagy kockázatában ígéretet és lehetőségeket sejtett benne.
Politikai érvényesülést keresett Jézus mellett. Ha „földi forradalma bejön Jézusnak”, ő befutott ember. Ő Jézustól politikai sikereket, világi vállalkozásokat és kalandokat várt.
HÁNY ILYEN JÚDÁS SZEGŐDÖTT A KOMMUNISTA PÁRTBA 1945 UTÁN? – ÉS LETT NÉPE ÁRULÓJA? Júdás lassanként teljesen kiábrándult Jézusból, s Őt az élet nagy árulójának tartotta. Úgy érezte, hogy Jézus őt megkárosította és elárulta. Éles politikai tekintettel látta, hogy Jézus sorsa meg van pecsételve.
Júdás nemcsak hogy nem hitt Jézusban, de lelke tökéletesen üres maradt előtte. A legkedvezőbb stratégiai pont a Sátán számára.
De mindig többségben vannak az igazak, kik háromszor verik vissza a Sátán kísértését, mindig a testté lett Ige igazságával.

1703 Rákóczi Ferenc
1848 Kossuth Lajos
1956 Magyar Nemzet
Minden száz évben egyszer talpra állunk kínzóink ellen.
Mindszenty József, Márton Áron, Ravasz László, Brenner János, Sass Kálmán, Ordass Lajos, Gulyás Lajos, Csiha Kálmán, Hegedüs Lóránt a galileai tanítványok jézusi örökségét élték és hirdették.
A félelem, az embertelenség évei beleégtek szegény magyar népünk életébe a XX. század folyamán. Az első háború millió áldozata, Trianon átka, 24 év kemény de reménykeltő negyedszázada után beleszakadtunk a pokolba. 1948-1956 között volt hogy 150 ezer ember volt bebörtönözve egyszerre, az internáltak száma elérte az 50 ezret.
Csak Hortobágyon 19 internáló terület volt kijelölve. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Péter Gábor voltak a terror állam és a rettegett AVH mindenható urai. Iratok szerint zsidó származásúak. Testi, lelki, szellemi megkínzottak száma felbecsülhetetlen a hazában, a kivégzettek számát 6 ezerre teszik a források.
Népünk nemes lelkiségét mutatja, hogy az internáltakat befogadó falusi emberek testvérként próbáltak enyhülést nyújtani a kisemmizett honfitársaknak, hiszen őket is sújtotta a zsarnokság, csak más dimenzióban.
1956. október 23. RÉGI DICSŐSÉGÜNK ITT KÉLT FEL AZ ÉJI HOMÁLYBÓL

Beregszászi Olga: Piros a vér a pesti utcán. A legszebb hangú énekesnő dalát hallgassuk meg!

Egy „mondatot írt” Illyés Gyula a zsarnokságról, Somlay Artúr színész óriás öngyilkossága megrázta a szabad világot, Sinkovits Imre fiatal színész király a börtön cellák mélyén olvasta Petőfi verseit.
Milyen gyáva és ostoba a hatalom, hogy száz évvel Petőfi és Bem dicsőséges tettei után még mindig retteg pusztán nevüktől. Szimbolikus üzenete volt 56 -nak, hogy a Petőfi és Bem szobortól indultak el ifjaink, szép arcú magyar asszonyok és ezermester munkások, hogy őseik példája nyomán lemossák a gyalázatot a nemzet nevéről.
Az AVH és a szovjet tankhadosztály 25-én megkezdte a népirtást. A Parlament előtti téren százak hevertek holtan.

Mindszenty József
Mindszenty József

„A rendszert az egész magyar nép söpörte el. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen.”

Albert Camus
Albert Camus

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”

Bibó István
Bibó István

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

A dicsőséges 12 nap győzelemre vitte a legyőzhetetlen magyar szabadságeszményt. 1849-ben a tízszeres túlerő győzött Világosnál, jó száz évvel később ismételt a történelem.

Márai Sándor: Mennyből az angyal. Hallgassuk meg a verset Csurka László színművész előadásában!

A Biblia mindig nevén nevezi a történetek szereplőit. Minden perc 56! – mondottuk! Aztán teltek az esztendők. 30. évfordulón Berecz János még fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalom hőseit. Pongrácz Gergely, Rácz Sándor, Mansfeld Péter, Tóth Ilonka, Wittner Mária és sok-sok ezren bűnözőkként voltak nyilvántartva szinte 89-ig.
Az 50. évfordulón az MSZP-SZDSZ kormány rendőrsége verte földig a békés megemlékezőket, köztük e sorok íróját is Pesten, a Belvárosi Színház előtt.
A 62. évfordulóig még senki nem állt bírái elé, a FIDESZ-KDNP kormány kivárja, míg az utolsó gyilkos is pokolra kerül, már csak öten kapják a megérdemelt luxusnyugdíjat.
A magyar nép több évezredes történelme folyamán mindig a szabadság, igazság, szeretet eszménye mellett szállt síkra, és ha úgy hozta a sors,ragadott fegyvert.
Soha nem a rablás, haszonlesés, mások kifosztása indította a barikádokra. Végvári harcosként csak a saját jussát védte a zsarnokkal szemben.
Tűrte a megaláztatást, belegázoltak lelkébe, méltóságába, becsületébe, hitébe.
Már nem tudta, mi fáj jobban? A szovjet, vagy a helyi szovjet ádáz terrorja.
A parancs úgy szólt, hogy mindenkire lőni kell, legyen katona vagy civil. Földről, levegőből, minden irányból. Budapest, Debrecen, Mosonmagyaróvár, Lajosmizse, Tiszakécske, Salgótarján és sok más település utcáin temetetlenül hevertek a holttestek.
Moszkva rettegett, mert tudta, hogy a gyűlölt kommunizmus falán a kurucok rést ütöttek, és az elcsatolt területek magyarjai szintén a forradalom szent ügye mellé álltak.

„Az Irásoknak azonban be kell teljesedniük” – mondta Jézus.

Befejezésül szóljön a Kárpátia zenekar karizmatikus dala: Neveket akarok hallani – Wittner Mária. Hallgassuk meg a dalt!

 

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. október 20.

A képek forrásai:
napitortenelmiforras.hu
hu.wikipedia.org

]]>
Sun, 21 Oct 2018 09:59:10 +0200 181211_32086
„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” /Mennyei Jelenések 2:10/ http://iuh.blogger.hu/2018/10/13/legy-hu-mindhalalig-es-neked-adom-az-elet-koronajat-mennyei-jelenesek-2-10 Paál László: Októberi szél
Paál László: Októberi szél (Magyar Nemzeti Galéria)

Magyar Testvéreim!

A jóság szeretett apostola, aki az Utolsó Vacsorán Jézus szívének egyre halkuló dobbanását hallgatja, élete végén megbízást kap a Menny Megdicsőült Urától, hogy írja meg a Szentírás utolsó könyvét, az Újszövetség egyetlen prófétai művét a Mennyei Jelenéseket. A Biblia egyik legszebb idézete az alapigénk, melyet Móricz Zsigmond regényének címében így tisztelt meg: „Légy jó mindhalálig”.
Az Kis-Ázsiában élő hét gyülekezet egyike Szmirna, egy gazdag kereskedőváros volt jelentős átmenő forgalommal. A hét gyülekezetből mindegyik kap valamilyen elmarasztalást, kivéve Szmirna, ahova ez az ige küldetett, és csak dicséret illeti. A levél a fenyegetésben élő közösséget bátorítja, nem titkolva azt, hogy lesznek, akikre szenvedés vár. – „Ne félj attól amit el fogsz szenvedni. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” Ne azt nézd, mit harsog a világ, mit kínál olcsón az élet, hogy lehet mások kárán és rovására előbb jutni a nagy tülekedésben, csak egyet és egyre nézz!! A hit szerzőjére és betelesítőjére Jézusra. Könnyebb volna az élet ha nem kötne a Hegyi Beszéd, de addig leszel boldog keresztyén, míg ahhoz igazítod életed.
Október halványan fényló hónapja megtelik a magyarság számára győzelmes, majd tragikus emlékű napokkal, hogy majd a reformáció dicső kezdete zárja le.
Két festőzseni találkozása és beszélgetése vászonra égeti az eljövendő magyar októbereket Barbizonban. A már elborult elmével bolyongó 33 éves székely fiút arra biztatja barátja, hogy az Októberi szél című életművébe fessen bele minden fájdalmat, bánatot, búcsút, tragédiát, leveretést. Munkácsy Mihály Paál László sorsában népe, majd saját elmegyógyintézetének komor falait látja.
Juhász Gyula: Arad A világirodalom költészetének gyöngyszemét olvassuk el!

Juhász GyulaArad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyász-zenét.

Kincses Erdély öléről ered le
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország
S tört lobogóját lengeti neked,
mely fátyolos, mint ez október-est.

De még lobog és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján - ama tizenhárom!

Arad a nemzeti szabadságvágy lángoló dicsőségében hordozza 48 szellemét Petőfi sugarában, és Trianon tragédiáját előre megszenvedő hős mártírjainak példájában.
A pesti utcakő vére a nemzeti nyelveken felgyúló evangélium legyőzhetetlen erejét hirdeti a szabad világnak.

Gyulai Pál: A hősök sírja. Olvassuk el a sírfeliratot:
Egy sírban, az erdő-szélen,
Háromszáz hős alszik mélyen,
Mély sebekkel eltemetve,
Emlék nélkül, elfeledve.
De lehajlik a zöld erdő,
Rájok élő koszorút sző,
És mint álmaik haragja,
Harsog, zúg a bérc patakja,
Éjfél tájban, sírjok ormán,
Felgyúl néha egy-egy villám,
És felindul a természet,
A menny mintegy leborúl,
S mintha volna végitélet,
Mindent egy hang kiált túl.
Mintha trombiták harsognák
Nem veszett el a szabadság,
Az igazság ünnepel!
Lelkünk szélyeljár a légben,
Örök bíró él az égben,
Nem estünk hiába el!"

Szmirna gazdag pogány kereskedővárosában a leggazdagabb a zsinagóga népe volt. De élt ott az árnyékos oldalon egy kicsiny és szerény közösség, mely szegény volt és üldözött. Későbbi püspöke Polükarposz 153-ban mártírhalált halt, kit Irenaeus egyházatya így jellemzett: „Ez az ember Ázsia tanítója, a keresztyének atyja, bálványképek lerontója, aki sokakat rávett a császárkultusz megtagadására”
Ilyen közösség képes kitermelni magából a Márton Áron és Ravasz László formátumú hithősöket. Ezekben a közösségekben nevelkedett fiatalok később is tántoríthatatlanok lesznek. Nem fogják olcsó előnyökre cserélni Istenüket, hitüket, egyházukat, hazájukat, családjukat. A SZENT KORONÁRA TETT ESKÜ MINDHALÁLIG SZÓL!!
Pedig jönnek katakombák, Kufstein,  Arad, Andrássy út 60. és csatolt részei.

Kárpátia zenekar dala nehéz időkről szól: Vérrel írom. Hallgassuk meg!

Keveset gondolunk arra a kivégzett 151 mártír Testvérünk visszamaradt szeretteire, kik 1848-1849 után egész a „Kiegyezésig” üldözött páriaként tengették életüket teljes jog fosztásban. Szülők, feleségek, özvegyek, gyermekek bujdostak az Ördög-Habsburg hiéna, Jakob Haynau és Ferenc József kettős elől. Vörösmarty belehal, Arany beleöregszik, Madách Jókait bújtatja Tardonán, és menekül mindenki a börtön és bitó rettenetétől. Időközben a zsidó nagytőke rommá veri a magyar céheket, hogy majd egyszer újrakezdeni is rabszolgaként lehessen a szalagnál.

Madách Imre: Az aradi sírra
Nem néztetek erőst, hogy szolgáljatok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Ím sírotokra emlékkő se jut.

Gróf Batthyány Lajos özvegye gróf Zichy Antónia grófnő méltán érdemelte ki a legáldottabb grófnő címet, ki a legtiszteltebb honleány volt. Neve, tekintélye, vagyona nem volt elég, hogy a Sátán zsinagógájának képviseletében eljáró Haynau vérebet eltérítse szándékától, és ne végezzék ki férjét, az első felelős Magyar Kormány Miniszterelnökét koholt vádak alapján. Soha nem vette le fekete özvegyi ruháját, tiltakozásul a Habsburg önkény ellen. Kört szervezett az özvegyeknek, és ereje szerint segített minden asszonyt és árva gyermeket. Ide tartozott Szendrey Júlia is.
Tekintsük meg az áldott grófnő arcképét!

gróf Zichy Antónia
Gróf Batthyány Lajos özvegye gróf Zichy Antónia grófnő

Damjanich János honvéd vezérőrnagy özvegye Csernovics Emilia átka haláláig üldözte a császárt, majd királyt. Nagy vagyon maradt reá férje után, melyet természetesen elkobzott az osztrák harács, de büszkeségből sem kérte vissza később.
Tartásuk, gyászuk, engesztelhetetlenségük egy országot indított meg. Zrinyi Ilona édesanyja Frangepán Katalin Habsburg iránti kérlelhetetlen küzdelme és gyűlölete lebegett szemeik előtt.
Tekintsük meg az áldott hősnő arcképét!

Damjanichné Csernovics Emília
Damjanich János honvéd vezérőrnagy özvegye Csernovics Emilia

Végigolvastam valamennyi 1848–1849-es megemlékező ünnepség szónokainak beszédét. Felemelő és megható volt, bárhol is hangzott el a világon. A legteljesebb az volt, ahol templom adott helyet az alkalomnak.
Summázva a mának, Erdélyből üzenve:
KÜZDENI KELL – NEM FÉLREÁLLNI
VÁLLALNI – NEM MEGFUTAMODNI
KITARTANI – NEM FELADNI

„A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és életre kelt: Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája.”
/Mennyei Jelenések 2:8-9/

A. Vivaldi: Négy évszak – Ősz. Hallgassuk meg a művet!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen- Józsa, 2018. október 13.

A képek forrásai:
mng.hu
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org

]]>
Sat, 13 Oct 2018 15:19:39 +0200 181211_31755
„Virrasszatok és imádkozzatok” /Szent Máté apostol evangéliuma 26:41/ http://iuh.blogger.hu/2018/10/06/virrasszatok-es-imadkozzatok-szent-mate-apostol-evangeliuma-26-41 Az aradi Szabadság szobor Kufstein várbörtöne
Az aradi Szabadság-szobor és Kufstein várbörtöne

Magyar Testvéreim!

E történeten keresztül bepillanthatunk Megváltó Szent Urunk szívébe. Példát ad nekünk ebben is lelki próbáinkhoz, harcunkhoz, félelmeinkhez.
Ha figyelmesen olvassuk Szent Máté apostol evangéliumának 26. fejezetét, megérthetjük, hogy itt egy mindent eldöntő kozmikus harc bontakozik ki Jézus és a Sátán között.
A Gonosz azt akarja, hogy Jézus ne vállalja a keresztáldozatot, ne igya ki a halál keserű poharát, ne váltsa meg az emberiséget bűneiből egyszeri és tökéletes áldozata által.
Ha le tudta volna téríteni az Isten-szerinti útról, az egész emberiség pokolra jut. A kezdettől fogva gyilkos, hazug, áruló minden erejével kísérti Jézust.
Egy nagy igehirdető azt mondta, – „Mi emberek fel sem tudjuk fogni, hogy mi játszódhatott le Szent Urunkban? Sokszor csak a fizikai fájdalmakra gondolunk. De milyen lehetett a lelki tusa? Keresztelő Szent János szavaival: Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. Világ bűneit hordozni? Sokszor még a saját egyéni nyomorúságunk is milyen roskasztó tud lenni.”
Azt mondották egykor nekünk, hogy a felvilágosodás mindent elsöprő szellemi győzelme elhozta az emberiség számára a szabadság, testvériség, egyenlőség remélt földi paradicsomát. Kufstein Császártornya sem földrajzilag sem lélekben nem esett messze Párizstól. A sors gonosz iróniája, hogy éppen 1789 után telt meg magyar rabokkal a hírhedt vár. Batsányi János költő, Kazinczy Ferenc nyelvújító, Wesselényi Miklós hazafi, Szentjóbi Szabó László költő, Leövey Klára pedagógus, gróf Teleki Blanka szabadságarcos, Rózsa Sándor 150 emberével 48-as szabadságharcos és sok-sok lánglelkű nagy magyar szenvedett rabhalált, évtizedes fogságot, jószágvesztést.

Abban a korban már teljesen szokatlan volt, amit Ferencz József császár, majd magyar király mondott Jákob Haynaunak: „Mint a mákgubók, úgy hulljanak a magyar fejek a porba. Majd ha léptetek lovammal, legalább lesz mit taposnia.” – 1867-ben erre az ócska, labanc, cionista hátterű fejre került a Szent Korona a Budavári templomban.
Valaki azt mondta, Boldogasszony Anyánkat és Szent Fiát ekkor tagadta meg végérvényesen a „magyar elit.”
„Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, majd kezdett szomorkodni és gyötrődni.” Akkor így szólt hozzájuk: „Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!”
1848. március 15-én a Szent Szövetséggel és a világgal szemben tisztán látta és tudta Petőfi és Kossuth, hogy ez az út ide, vagyis Aradra fog vezetni, és mégis elindultak rajta.

Október 6. gyásznapján nézzük meg tisztelettel a hősökről szóló kisfilmet: Aradi vértanúk megemlékezés!

Az Isten-Jézus annyira ember tudott itt lenni. Elesettségében, vért verítékezve, félve, imádkozva, magányosan. A teljes elhagyatottság érzése keríti hatalmába. Ellenség és közöny
veszi körül. Nincs senki, nincs semmi. Az ég hallgat, a tanítványok pedig sorban elalszanak az Olajfák hegyén.
Három szakaszban imádkozik Jézus, majd kimondja: „Legyen meg a Te akaratod. Ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te! Azután egy angyal jelenik meg neki a mennyből, erősítvén őt.” Nagycsütörtök múltával elérkezett az emberiség legsötétebb napja, a Nagypéntek. – „Íme elközelgett az óra, menjünk”.

Október 6. gyásznapján hallgassuk meg a Kormorán zenekar dalát: Aradi vértanúk!

Feszty Árpád tudta, hogy mikor a szerencsétlen sorsú asztalosinas Munkácsy Aradra került, elbolyongott a Maros-partra, és a mártír-hősök iránti szeretet és tisztelet olyan mély volt benne, hogy zokogva kaparta a vársáncot temetetlen tetemeik fölött alig tíz évvel a labanc-gyalázat után. A már világhírű festőkirálynak ezt elmondta majd, és az iránta, valamint a mártírok iránti tisztelettől indíttatva festette meg majd Feszty a Triptichon táblaképet, melyen a magyarságot feszítik meg, temetik el és siratják el.
Munkácsy Mihály, Feszty Árpád, az aradi 13 hős, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Petőfi Sándor, Szacsvay Imre, Ormay Norbert, Rulikowsky Kázmér lengyel hazafi, Kazinczy Lajos, Lenkey János tábornok és valamennyi lángéletű csillag dicső emlékére szóljon az áldott Kárpátia zenekar dala Helyey László színművész előadásában.

Az utolsó szó jogán. Hallgassuk meg a művet!

Kossuth Lajos kormányzó mondotta a tragikus végű szabadságharc bukása után már az emigrációban, hogy „Arad a magyarok golgotája.” A hasonlatot az evangéliumból idézte, hol ezt olvassuk nagypéntekre virradóra: „Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár, mindazonáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.”

Hallgassuk meg Damjanich János és Leinigen-Westerburg Károly imádságát!

E bibliai és magyar történelmi példán keresztül bepillanthattunk Szent Urunk, és mártír hőseink szívébe. 2000 év vagy 169 év múltával is a tanúság és a tapasztalat ugyan az.
Jeruzsálem és Arad, megváltás és mártíromság, valamiért és valakikért meghalni a legmagasabb rendű erkölcsi példa. Ennél nagyobb szeretet nincs.
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai.
A nemzeti gyásznapon királyi zászlók lobognak, és fénylik titka keresztfának.
Isten adjon mindnyájunk szívébe megvigasztalódást.

Ady Endre: Október 6. Olvassuk el a verset!Őszi napnak mosolygása

Őszi rózsa hervadása
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre
Hol megváltott - hősi áron-
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára
Oda hullt az őszi rózsa
Hulló levél búcsúcsókja,
Bánat sír az Őszi ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet.
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. október 6.

A képek forrásai:
fmc.hu
ma7.sk

]]>
Sat, 06 Oct 2018 09:16:09 +0200 181211_31501
„Tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól” /Jakab levele 1:27/ http://iuh.blogger.hu/2018/09/29/tisztan-megorizni-az-embernek-onmagat-a-vilagtol-jakab-levele-1-27 Koltó látképe
Koltó látképe

Magyar Testvéreim!

Az Újszövetség e csodás gyöngyszeme legnagyobb püspökünk tanítása szerint nem hittani, hanem etikai mű.
A szerző szép görögséggel írt, ismerte az ószövetségi szent iratokat, az Úr Jézus Krisztus közvetlen környezetéhez tartozott, és végtelen egyszerűen és szerényen így mutatkozott be a levélfőben: „Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek”
Mintha Bach orgonamuzsikáját hallgatnánk, mintha Munkácsy Boglyás szekér képét néznénk, mintha Petőfi verseit olvasnánk!
E bibliai mű alapgondolata, hogy az igazi hit jó cselekedetekben gyümölcsözik. Az erkölcstől elválasztott hit képmutatás. A szó keresztyénségével szemben a tett keresztyénségét hirdeti. A Hegyi Beszédnek visszhangja egy nemzedék után.
„Úgy tanultam, hogy az Igét komolyan kell venni. Az Ige Isten szava az emberekhez, s így legfőbb erkölcsi imperativusza életünknek. Nem tehetjük, hogy Isten igazságáról prédikáljunk, s közben hazudjunk, kereszthalálról papoljunk, s ezzel szemben még a legcsekélyebb áldozatra is restek legyünk” – vallotta Ft. Tőkés László püspök úr!

Máramaros történelmi kegyhelye Koltó, hol a hit jó cselekedetekben ragyogott fel, és lett a tegnap, ma és mindörökké valóságává. gróf Teleki Sándor 48-as ezredes a reneszánsz és barokk világát hozta el arra szent helyre, hol Rákóczi somfáját Jókai csodálta, mely alatt a kőasztalnál a világirodalom legnagyobb költője megírta a világirodalom legszebb versét!
Petőfi Sándor: Szeptember végén. Hallgassuk meg a tüneményt Latinovits Zoltán színművész előadásában!

A Hegyi Beszédnek visszhangja cseng és muzsikál századokon át nemzedékről nemzedékre, és nem az a kérdés, hogy ki a nagyobb?, – hanem az, hogy kinek szolgálsz?
Mert két úrnak szolgálni nem lehet. Nincs nagyobb kincsünk, mint a Vele való találkozás. Az általános és a különös kijelentés világában. A mindenségben, a történelemben, a Bibliában, az úrvacsorában.
„Belenéz” Ez a szó a görögben azt jelenti: előrehajolva mélyen beletekint. Lukács evangéliuma ezzel a szóval írja le, hogy az álmélkodó Péter belenézett a húsvéti sírba, s megtapasztalta a feltámadás csodáját. Azt, hogy az Úr él és ők az Övéi.
Ez az átadás mindig tett is. Az Ige parancs és alkalom, az újjászületés pedig alkalomnyerés.

Koltó hívő népe büszke Teleki Sándor és Petőfi Sándor örökségére. Hűségesen ápolja és boldogan örvendezik a „Szeptember végén” kincsein. A „vad gróf” meghívására ott töltötte élete legszebb három hetét 1847 őszén Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. 28 vers született a mézeshetek alatt e mesevilágban. Valaki egyszer próbálta elmagyarázni egy angol csoportnak, hogy mi a „mézeshét”? Mi Koltó varázsa? Mi a lángsugarú nyár? Hogy beszél a fákkal egy évszak? Aztán feladta…

Petőfi Sándor - Liszt Ferenc: Beszél a fákkal a bús őszi szél. Hallgassuk meg az angyalok kedvencét Bács Ferenc színművész előadásában!

Ady Endre kedves Bibliájában több sort is aláhúzott, melyek verseiben aztán a szimbólum eszközeivel újjászülettek, „másokat megölt fogyó élte növő lázában”
E bibliai igének „megkegyelmezett” és így nyert új életet:
„Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek"

Mi képes egy nép lelkének karaktert adni, összefogni, érvényre juttatni ősi szabadságvágyát? Mikor az élet megkezdődik, már el van dőlve sorsa. Hogy lesz valaki Isten magyar kedvence? Petrovics István és Hrúz Mária tudhatta-e, hogy fiúk fogja a magyar nép nyelvét beemelni a világirodalom parnasszusára?
Minden emberi lény annyi milliárd lehetőségnek a keveréke, amennyit kitesz minden ősében feltalálható változatosság. És ebben a milliárd lehetőségben soha nem változó mintát, alkatot jelent az illető ember egyénisége, amelyet nem ő szerzett meg, amelyet nem neveltek bele, hanem magával hozott.

Petőfi Sándor - Szerényi Zoltán: Befordultam a konyhára. Hallgassuk meg e szép népdalt!

Élete kezdetén, amikor mikroszkóppal még alig lehetett volna meglátni, már benne volt ez a minta, mint jellem, tehát sors. És százéves korában, mikor a koporsó szélén széthull, még mindig teljes erővel benne van a minta, mint jellem és sors.
A „Szeptember végén” és még közel ezer vers zseniális tehetségű héroszának keresztútja 26 évig tartott, és a legnagyobbak kiváltsága talán, hogy még egy kereszt sem jelzi nyughelyüket, mint pl. Bolyai Jánosnak.
Omega zenekar: A keresztút vége. Hallgassuk meg a dalt!

A magyarság előáll abból a tényből, hogy egy közösség élete legjelentősebb kérdéseiben közös minőségükkel és közös érdeklődésükkel számol és e szerint cselekszik.
A nemzet nem véletlenen, nem belátáson, nem szerződésen, vagy külső kényszeren felépülő valóság, hanem szellemi életegység, amely a teremtés szerkezetéből következik.
A nemzet nem csak történelmi, nem csak politikai, nem csak etnikai fogalom, hanem mindenekfelett lelki.
Gyökere az öntudat, lendítőereje a hivatásszeretet, ihletője a vallásos érzés.
„De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete” (Jakab 1:25) PETŐFI SÁNDOR a neve!!

Kárpátia zenekar: Hej tulipán. E gyönyörű dal szóljon a szabadság népének. Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 29.

A képek forrásai:
erikapanzio.hu

]]>
Sat, 29 Sep 2018 19:26:06 +0200 181211_31279
„Mindenki várakozva néz reád” / Zsoltárok könyve 145:15/ http://iuh.blogger.hu/2018/09/25/mindenki-varakozva-nez-read-zsoltarok-konyve-145-15 Csicsóholdvilág szász erdőtemploma A Kassai Dóm kriptája
Csicsóholdvilág szász erődtemploma és a Kassai Szent Erzsébet dóm kriptája, benne: Zrinyi Ilona – Rákóczi Ferenc – Bercsényi Miklós sírja

Magyar Testvéreim!

Gazdagon megáldott gondolattal fogalmazta meg valaki: ZSOLTÁROK: A SZENTLÉLEK ÁLTAL HANGOLT HÁRFÁK.
Énekeskönyvünkben és Istentiszteleteinken is kiemelt helyet foglalnak el. Magyar népünk életében elképzelhetetlen volt századokon át, hogy jó Szenczi Molnár Albert feldolgozása nyomán legalább egyet ne énekeljen a templomban, és a 90. Zsoltár szívbemarkoló dallamának éneklésével kezdődött a temetés a sárga homokkal felszórt udvaron a gyászháznál.
Luther szerint „A Zsoltárok könyve maga egy kis Biblia, amely az ember elé tükröt tart, hogy megismerje önmagát, Istent és a teremtett világot.
Kálvin így fogalmaz: „A Zsoltárokban ott tükröződnek az emberi szív fájdalmai, kétségei, gondjai és reményei. A könyv megtanít arra, hogy lássuk Isten ígéreteit és gondviselő tetteit, megtanít a hálaadásra, és ami a legfőbb, az engedelmes kereszthordozásra.”

Hitvallásba öntötte báró Petrőczi Kata Szidónia a magyar barokk első ismert költőnője gondolatait a Zsoltárt imádkozva:
X Más: Halotti nótára kit szoktak trambitálni. Olvassuk el a verset!

Petrőcy Kata SzidóniaOh én boldogtalan, ó keserves sorsom,
Kinek holtig búba lészen maradásom,
Mint tenger habjain, olyan én forgásom,
Szerencse kerekén no sok változásom.

Mert, jaj, Titiuskint, rágattatik szívem,
Változó szerencsém miatt bágyad lelkem,
Földhöz verettetett már minden jókedvem,
Mert az porba hever virágzó életem.

Naprul napra az bú nevekedik rajtam,
Véletlen esetem, mert, jaj, ezt nem vártam,
Boldogulás helyett ím, mire jutottam,
Gonosz szerencsének tárgyul adattattam.

Mostaha kezei íme, mely súlyosok,
Céljokká töltenek az sok változások,
Áradnak bánatim, mint bő vízfolyások,
Mint tengerbe csöpp víz, én fájdalmom oly sok.

Oh mérges nyíljai, jaj, mint sebesítnek,
Oh sok változási végre megemésztnek,
Vége életemnek mert, jaj, csak ők lésznek,
Erőmet fogyatván majd az sírban tesznek.

A világirodalom legnagyobbjait olvasva mindig feltűnt, hogy a korszakos alkotók milyen szakrális erővel kötődtek a tájhoz, a hazához és a néphez. Ebben a fellegjáró vonulatban két példa, melyet a dolgozat nyitófotóján megcsodálhat a Kedves Olvasó.

1. Erdély: mennyi mindent mond, és mennyi mindent hallgat el ez a szó. Nem lehet elmondani, és nem lehet elhallgatni. Nem tudtak tőle szabadulni a nagy írók.
báró Jósika Miklós, báró Kemény János, Jókai Mór, Makkai Sándor, Kós Károly, Móricz Zsigmond.
Foglyul ejtette, végzetszerűen ihlette, meggyötörte, boldoggá tette, korszakolta.
Izlelgette a szót: CSICSÓHOLDVILÁG! Milyen remény élhetett itt 1300-ban a szívekben, hogy a derék szászok erődtemplomot építettek? Mi tartja a lelket még abban a 20 magyarban? – aki örökül kapta, és reformátusként próbál megmaradni a dúlásban? Valami nagy titokzatos éjen szinte hallani a tájon Beethoven Holdfényszonátáját!

2. Márai Sándor az emigrációban belehalt Kassa hiányába. A Szent Erzsébet Dóm és SZENT HALOTTJAI végigkísérték életét. Zrinyi Ilona, Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Bercsényi Miklós, Csáki Krisztina töltötték lelkét, mikor elmerült a Zsoltár imájában.
MINDENKI VÁRAKOZVA NÉZ REÁD. – Mondta az Úrnak és mondta a Nagyságos Fejedelemnek Madridban Segítsetek, segéljétek szegény magyar népem, „mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon”.

Juhász Gyula - Titok
A föld a szeretőm - Hallgassuk meg Sztankay István színművész előadásában!
Titok - Hallgassuk meg Hernádi Judit színművésznő előadásában!
(Erdélyország csodálatos világában)

A zsoltár középpontjában Jahve királysága áll, az ő kizárólagos királyi uralmát hangsúlyozza és dicsőíti a zsoltáros Isten szövetségének megfelelően.
A Zsoltár gondolatai az Újszövetségben is jelentős szerepet kaptak.
Jahve hűséges minden cselekedetében.
Minden teremtményéről körültekintően gondoskodik Isten, különösen a szövetségében élő, őt félő és dicsőítő gyülekezetről. Ezek segélykiáltását meghallja, megszabadítja őket, a bűnösöket pedig elveti szemei elől a kárhozatra.

A kálvinista Ady egyik művében a szimbólumok eszközeivel írja le azt a hit – titkot, amit sem előtte, sem utána senki nem tudott ilyen művészi erővel kifejezni:
Ady Endre – Latinovits Zoltán: Párizsban járt az ősz. Hallgassuk meg színészkirály előadásában!

A teremtett világ, a nemzedékek hívő sora áldja és magasztalja Isten szent nevét, dicsőítik műveit, benne a mező virágait és a legelésző csordát.
„Áradoznak emlékezve nagy jóságodra,
és örvendeznek igazságodnak.”
(Zsoltárok könyve 145:7)

A fiatal nemzedék költője Aranyosi Ervin egy szép hazafias versében csatlakozik a szentíróhoz: Gólyabúcsú – Olvassuk el a verset!

Golyabucsú

Összegyűltünk, búcsúzkodunk
indulásra készen.
Szemünk végigjáratjuk még
ezen a vidéken.
Hosszú útra indulunk és
lassan neki vágunk.
Ez a sorsunk – költözni kell –
ilyen a világunk.
Ám ez itt a szülőföldünk
nem hagyjuk el végleg.
A tél után, meglátod,
a gólyák visszatérnek!
Visszahúzza a szívünket
e gyönyörű ország,
csak a tél nem nekünk való
a fagyos valóság.
Ám, ha beköszönt a tavasz,
újra visszatérünk,
visszavár a szeretett táj,
hazánk és a fészkünk!

Csicsóholdvilág – Algyógy – Berethalom – Haraklány – Bede – Szilágymenyő – Szászavinc – Ozsdola – Kommandó – Szásznádas
és sokan mások hordozzák a szórványlét sok nyomorúságát és áldását: Mindenki várakozva néz reád, mondjuk a zsoltárossal. Mert mindeddig megsegített az Úr!

De szeretnék csak még egyszer hazamenni! – Erdélyország – Misztófalu – Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 22.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org

]]>
Tue, 25 Sep 2018 07:48:16 +0200 181211_30988
„Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember” /Példabeszédek 27:19/ http://iuh.blogger.hu/2018/09/15/ahogyan-a-viz-tukrozi-az-arcot-ugy-tukrozodik-a-szivben-az-ember-peldabeszedek-27-19 Bólyai Tudományegyetem - Kolozsvár
Babes - Bolyai Tudományegyetem - Kolozsvár

Magyar Testvéreim!

A magyar nyelvnek egyik lefordíthatatlan gazdagsága, hogy különböztet szó és ige között. Minden ige szó, de nem minden szó ige. Az ige az élet magvetése.
Ez úgy van, hogy ezen a földön minden miből élet támad, először igében jelenik meg, mint ahogy minden szelet kenyér valaha búzaszemből született kalász volt.
Ahol szellem él és munkálkodik, mindenütt ez az élet rendje. Előbb a gondolat, azután a tett.
Amíg a szellem élni kíván maga teremtette hangszerszámával a nyelvvel, addig a gondolat szóban jelenik meg. Nyelvre pedig mindig szükség lesz, amíg a szellem az én és a te viszonyában helyezkedik el, mint a világosság hordozója.
Az irodalom nem hazafias propaganda, hanem a nemzeti élet örök mélységeinek, sorsszerűségének a feltárása. Éppen a csak neki fájó gondolat teszi íróvá, de csak akkor, ha ige van benne. Arany János Toldiját olvasva mondotta valaki: „Ez a mű olyan egyszerű, olyan tiszta, hogy már szent. Bárki, akár én is írhattam volna. De hogy van az, hogy mégsem tudta senki úgy leírni az egyszerűnek látszó népi történetet, mint a magyar nyelv zsenije?”
A marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtárában van egy fapohár, tele hamuval. Bolyai Farkas élete végén elégette összes szépirodalmi műveit, s annak a hamvvedre ez a pohár. Latinul ráírta a lángész: „Si paulum decessit a summo, vergit ad imum.” „Ha el nem éri a tökélyt, semmivé válik”.

Az ókori népeknek megvolt a maga bölcsességirodalma. Mezopotámiában a sumérok állították össze az első gyűjteményt Kr.e. a harmadik évezredben. Továbbfejlődik Asszír-Babyloniában, Egyiptomban majd Kánaánban. Izrael ezeket ismerte, és kapcsolatban állott velük.
A Példabeszédek, Prédikátor, Jób könyve és mintegy 10 zsoltár tartozik e csodálatos műfaj szellemi ágához. Mindezek a 3000 éves művek részei Izrael bölcsességirodalmának.
Modern, szép és érthető e mélyen szántó gondolat hasonlata ma is. A Példabeszédek könyvének igéit minden felekezeti sovinizmustól eltekintve, ma is tanítani kellene, mint az általános műveltség részét a középiskolákban. Sok szenvedéstől, csalódástól és önértékelési zavartól mentene meg számos fiatalt. Miközben a virtuális térben keresi a társat, senkire nem talál. A technikától várja a sorsa jobbra fordulását, aztán csalódásból csalódásba zuhan, mert nem érti, hogy egy ördögi játszma olcsó prédája, Bogár László professzor szerint: „Munkaerő állat, fogyasztó”
„AHOGYAN A VÍZ TÜKRÖZI AZ ARCOT, ÚGY TÜKRÖZŐDIK A SZÍVBEN AZ EMBER” – Ha az ember a szívét, – mai szóval: lelke mélyét – megvizsgálja, megismerheti saját igazi természetét. Fontos az önvizsgálat, mert sokszor magunk sem tudjuk, mi van bennünk.

Albert Schweitzer az elzászi születésű német csodagyermek szülői példára lelkésznek tanul, nincs 30 éves és már th. Magántanár, Pál apostol híres kutatója, zseniális orgonaművész, Bach-kutató, orgona-építő, filozófus, mikor elhatározza, hogy keresztyénségét gyakorlatra váltja. Elvégzi 40 éves korára az orvosi egyetemet és a kiegészítő stúdiumot trópusi betegségekből, és elindul az egyenlítői Afrikába,Gabonba. „Törleszteni akarok valamit abból a megszámlálhatatlan bűnből, amit a gyarmatosító fehér ember elkövetett e kontinenssel szemben” – mondotta. Lambarénében kórházat épít és gyógyítani kezd élete végéig, vagyis még 51 éven keresztül.
Lelki-szellemi-fizikai csoda volt, hiszen minden reggel megtartotta kiváló Istentiszteletét és igemagyarázatát a kórházban, majd felvette a köpenyt és estig műtött, rendelt. Majd hajnalig írt és olvasott, aztán kezdődött minden elölről. Számomra örök élmény maradt a tőle és róla szóló könyvek elolvasása.
Alapigénk teljes mértékben illik reá. Élete vezérmondata volt e kiváló humanista tudósnak: „A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll”
E bölcs és igaz tanítását megfogadva, tekintsük meg nagy tisztelettel arcképét!

Albert Schweitzer
Albert Schweitzer

Isten Lelke munkálkodik, és elhívja korunk apostolait, mint egykor Urunk tanítványait a vámszedő asztaltól és a halászhálóktól. Követésére, és az elesettek szolgálatára.
Dél-Erdélyben is a kommunizmus megszűnése után keserves világ köszöntött be, hiszen az addig bányászatból és kohászatból élő emberek váratlanul utcára kerültek, és a nyomor, kilátástalanság, alkoholizmus más országokban elképzelhetetlen módon kezdte szedni áldozatait. A legvédtelenebb és kiszolgáltatottabb a gyermekek világa volt.
Betegség, járvány, éhhalál pusztított, mikor Dévára érkezett szolgálni Bőjte Csaba ferences szerzetes. Mára már fogalom, csoda, álom ami történik, pedig valójában „csak” komolyan veszi Isten igéjét, Jézus tanítását. 6000 gyermek talált otthonra, jövőre, életre abban a 83 bentlakásban az elmúlt 25 év alatt amit renováltak, ahová vezette a jó sorsa e szeretetre vágyó, életre való gyermekeket.
Alapigénk teljes mértékben illik Csaba testvérre is. Egy tőle való idézettel tisztelegjünk életműve előtt: „Lehet valaki szépségkirálynő, tudós professzor, körülrajongott sztár, népszerű művész, ha nem tud szeretni tiszta szívből, olyan, mint egy csicsás ajándékdoboz, amely belül üres. Aki megkaparintja és kibontja, hatalmasat csalódik”
E bölcs és igaz tanítását megfogadva, tekintsük meg nagy tisztelettel arcképét!

Bőjte Csaba gyerekekkel
Bőjte Csaba gyerekekkel

Sokszor és sok helyen elmondta Csaba testvér, hogy milyen harcot és küzdelmet kellett vívnia a román hatóságok útvesztőiben, mennyi akadály került útjába, melyet sokszor még övéi is okoztak. Édesapja a securitate börtönében meghalva gyásszal terhelte lelkét, de a hit, remény és szeretet Pál-apostoli himnusza minden nyomorúságon és bajon átsegítette.

„Az első versszak az Ady Endre-i és az átvitt magyarság-jelentésben egyaránt nagy életerő-áradásról, lebírhatatlan életerő-megnyilvánulás-kitörésről szól.
Erre Ady és a magyarság hiába válaszolt és válaszol űzéssel, hajtással, korbácsolással, mert ha a „csordanépek” észreveszik mindezt, kipányvázzák a lelket és a lelkeket.
Vágtatni, szárnyalni kell a léleknek, a prófétai szónak, ha ezerszer bénítják le, akkor is!"
(Ft. Dr. Hegedüs Lóránt a magyarok püspöke)

E sorsokról prófétálta Ady több versét, köztük: Lelkek a pányván című művét is. Hallgassuk meg Répa Ati színművész előadásában!

Lelkünkbe írták a szabadságot, és zászlónk fújja a szelet. Az elcsatolt területek magyarságának száz éves bánatát nem fogja levenni sem az EU, sem keleti hatalmak.
Istenben és magunkban bízhatunk. Ahogy Széchenyi írta: „Egyedül vagyunk”.
De az a nép, mely felépített egy Bolyai Egyetemet Kolozsváron, Székely Nemzeti Múzeumot Sepsiszentgyörgyön, a legnagyobb német humanista tudós A. Schweitzer mellé rendelt Hatvanból női munkatársat, egy Adyt, ki a holnapról énekelt Váradon, egy Bőjte Csabát, aki csillaglátó pásztor, – annak a népnek van jövendője.

Székely Nemzeti Múzeum - Sepsiszentgyörgy
Székely Nemzeti Múzeum - Sepsiszentgyörgy

Kormorán zenekar előadásában hallgassuk meg: Jó magyarnak lenni!

Mohácsi László tidzteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 15.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
hetijoarc.blogspot.hu


]]>
Sat, 15 Sep 2018 08:24:53 +0200 181211_30813
„Térjünk vissza, látogassuk meg a testvéreket valamennyi városban, ahol hirdettük az Úr igéjét” Apostolok Cselekedetei 15:36/ http://iuh.blogger.hu/2018/09/09/terjunk-vissza-latogassuk-meg-a-testvereket-valamennyi-varosban-ahol-hirdettuk-az-ur-igejet-apostolo Szigetvár
Szigetvár

Magyar Testvéreim!

Mindig vannak emberek, akik a Hegy alól indulnak el, ahol megtelt a lelkük Szent Urunk tanítását hallgatva. Egy egész életre szól, hogy ne aggodalmaskodjanak a holnap felől, ne féljenek a világ hatalmasaitól, ne a földiekre nézzenek csupán. Komolyan veszik, mert tiszta szívvel hiszik, hogy keresni kell előbb Isten Országát és mindenek megadatnak. Az eleve-elrendelésből jönnek, Isten Orcája előtt élnek és majd a dicsőségben tűnnek el. De hogy közöttünk jártak, az mutatja, hogy zeng tőle a lélek, az emlékezet, az idő.
Néhány nap múlva pedig azt mondta Pál Barnabásnak: „TÉRJÜNK VISSZA, LÁTOGASSUK MEG A TESTVÉREKET VALAMENNYI VÁROSBAN, AHOL HIRDETTÜK AZ ÚR IGÉJÉT, ÉS LÁSSUK: HOGY S MINT VANNAK”
A misszió keresztyén hőskölteménye van előttünk. Öt embert sorol fel a Biblia, de ott van mögöttük az Úr Jézus Krisztus, a Szentlélek, a Gyülekezet.
A Bibliának nincs, de a világtörténelemnek is alig van dinamikusabb egyénisége mint Szent Pál apostol. Végig akarja látogatni azokat a gyülekezeteket, közösségeket, amelyeket első térítői útján alapított. Élő és égő Fáklyaként kell ragyogjon minden magára valamit is adó lelkipásztor előtt a példa. Micsoda roppant távolságok Jeruzsálemtől kezdve Kis-Ázsián keresztül, Földközi-tenger szigetvilágát járva, Balkánon és Adrián át Európába érkezve a korabeli viszonyok között!!
Nem volt periféria, „Isten háta mögötti hely”, ahova nem megy már ki a fiatal autóval sem, nem volt lehetetlen!! A térerő felülről szállt alá. Misszió, diakónia, lelki gondozás volt az apostolok munkájának fő célja. Nyájat láttak, ahol várták a pásztort.
Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Zrinyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Kőrösi Csoma Sándor, Szenczi Molnár Albert lelkében ott égett az Ige szava, amit Petőfi le is írt szó szerint: „Hogy s mint vagytok otthon édes Pistikám” (István öcsémhez)

A 39 évet élt hős végvári csoda, az első klasszikus Balassi Bálint 8 nyelven magasztalta Istent, vallott szerelmet, bombától szakadt végtaggal is Esztergomot áldotta!!
Balassi Bálint: Egy katonaének (in laudem confiniorum) Hallgassuk meg a művet Szabó Gyula színművész előadásában!

„Emberségből példát, vitézségből formát”

A magyar irodalom legáldottabb jött-mentjei, az égő magyar lélek örök szomjúságából fakadva, abból az ősmagyar szenvedélyből, amellyel ez a nép szakadatlanul nyugat felé tartott, mert ismerni és csodálni vágyott. Csillagot keresett, szivárványt kergetett, Napba nézett.

1526. augusztus 29. Keresztelő Szent János lefejezésének évfordulója, majd Mohács eleste, amit követett 1541. augusztus 29. Buda eleste, végül a mohácsi csatavesztés 40. évfordulójára 1566. augusztus 29. következett, Szigetvár elvesztése.
A lángoló szigetvári vár kicsiny terén ZRINYI MIKLÓS  utolsó szavait intézi megmaradt katonái felé. A legnagyobb magyar asszony ZRINYI ILONA imádságban véste szívébe nagyapja szavait, későbbi küzdelmeiben a RÁKÓCZI szabadságharc ebből a mély kútból merített.
„Én valamennyiünk között az első akarok lenni, és előttetek fogok járni, ahogyan én fogok tenni, ti is úgy cselekedjetek. Higgyétek el testvéreim, hogy még a halálban sem hagylak el benneteket.” – Most a felvonóhíd lezuhan, a kapu kitárul, egy ágyú dörren bele a hídon át a mieinkbe. Füstje lassan oszlik el… Kitörnek!!
Zrinyi egy díszes lakodalmas föveget  és egy vékony selyemdolmányt, valamint édesapja kardját magához véve lépett a hídra aznap. Ez s mutatta, hogy nem akart élve török kézre kerülni.
Szigetvárnál sokkal nagyobb volt a tét, hiszen ott volt Szulejmán és a teljes oszmán hadsereg. Ez egy szent háború, ahol a törökök Allahot, a magyarok Jézus nevét kiabálják.
A 452 éve történt öldöklő küzdelemben minden magyar odaveszett, a török veszteséglista 25000 főre tehető. Leírta a török krónikás, hogy itt a végeken soha nem láttak olyan hősöket mint a magyarok, kik ötvenszeres túlerővel szemben is rendíthetetlenek voltak. Hibába vitték Zrinyi Miklós fejét  Szulejmán elé, már nem láthatta meg, mert éppen előtte meghalt.

Zrínyi Miklós
Zrínyi Miklós

Imádságos tisztelettel tekintsük meg Zrinyi Miklós, Szigetvár Hős Védőjének, a világ legbátrabb harcosának arcképét!

Zrínyi Ilona
Zrínyi Ilona

Imádságos tisztelettel tekintsük meg Zrinyi Ilona, a legnagyobb magyar Asszony, Európa hősnője arcképét!

Szent Pál apostol hűséges szolgatársaival látogatta a testvéreket valamennyi településen. Tapasztalata volt, hogy a végeken, szórványokban sokszor hűségesebb és összetartóbbak voltak a hívek. – Olvasok most is olyan pályázatot, ahol 65 lélek él 17 helyen Erdélyben. Nem tudom, lesz-e jelentkező? – Ilyenkor feledtette a fáradsággal megtett utat a találkozás öröme. Érezte a hűséges ragaszkodást Balassi Bálint költő, Zrinyi Miklós Szigetvár hős katonája, vagy korunk lelkésze,tanítója , orvosa aki vállalja a végeken a munkát.

Ékes és szép példa sokunk előtt Szegedi László kőhalmi lelkipásztor, Brassói Egyházmegye esperese, Generális Direktor úr áldozatos és fáradhatatlan munkája, melyet végez a román tengerben, az egykori Szászvidéken. A kőhalmi bentlakás Kollégiuma sok magyar fiatalnak nyújt védelmet és kínál felemelkedést egészen az egyetem elvégzéséig.
A tavalyi esztendőben áldozatos szeretettel támogatta meg a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kőhalom Kollégiumát, ebben az esztendőben viszont a 71 lelkes Kóbor Református Gyülekezete kér segítséget a végeken a túléléshez!
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ez úttal is első kérésre áldozatos lélekkel állt a kérés mellé!!
Köszönjük a tavalyi és az idei segítséget is! Isten áldása kísérje a jókedvű adakozót.
Mi itt Józsán gyűjtjük a könyveket, szép ruhákat és tartós élelmiszert, melyet ígéret szerint október végén egy debreceni vállalkozás fog kiszállítani Kőhalomra és Kóborba Krisztus Urunk ama kicsinyeinek.

Kőhalom Szórványkollégiuma
Kőhalom szórványkollégiuma

Imádságos szeretettel tekintsük meg Kőhalom Szórványkollégiumát!

Szigetvár Kóbor református temploma
Kóbor temploma

Imádságos szeretettel tekintsük meg Kóbor Református Templomát!

Imádságos szeretettel olvassuk el Generális Direktor úr levelét!

Kedves Szolgatársam, László!

Köszönöm a segítőszándékot.Kóborban sikerült a tető cserepezetét rendbe tenni, és az ősz-esős idő beállta előtt a csatornarendszert is szeretnénk felszerelni. A jelenlegi maradványa kb.ötven éves! A bank, Raiffeisen nem kezel már magyar forintot, csak négy erős valutát, de a külföldről érkező forintot konvertálva lejben ráírja a kóbori számlára, ami a következő adatokat tartalmaz:

Parohia Reformata Cobor
Raffeisen Bank, Agentia Rupea
IBAN: RO17RZBR0000060006974290 (ez lejes számla, mert más nincs is)
SWIFT KÓD: RZBRROBU

Természetesen az adományozó felé, annak feltételeivel számolunk el, és adunk hírt a megyei lapban(Brassói Lapok), valamint az Egyházkerüleben.
Isten áldását kérve életedre, szolgálatodra és nemes segítőszándékodra,

köszönettel és üdvözlettel, Szegedi László Tamás

„Gyönyörű lett! Látszik, hogy mindig kitesztek magatokért! Lesz még Nagy-Magyarország, de ehhez nem csak hinni, hanem tenni is kell. Köszönöm ezt a csodás albumot. Kárpátia mindörökké"

Hallgassuk meg a Kárpátia: Isten kegyelméből című albumáról az első két dalt, Férfiak vagyunk – Ágról szakadt  költöző madár.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 8.

A képek forrásai:
pazirik.hu
varak.hu
eurocom.worldpress.com
hu.wikipedia.org

]]>
Sun, 09 Sep 2018 10:37:39 +0200 181211_30636
„Elvész a nép, amely tudomány nélkül való” /Hóseás próféta 4:6/ http://iuh.blogger.hu/2018/09/01/elvesz-a-nep-amely-tudomany-nelkul-valo-hoseas-profeta-4-6 Debreceni Egyetem
Debreceni Egyetem

Magyar Testvéreim!

Napfényben csillanó fémhenger nemzeti színű szalaggal átkötve ereszkedik a mélybe le, majd reá kerül egy kőlap, mely őrzi az utókor számára az üzenetet. Más összefüggésben, de a palackposta rejtelmét hordozza Wass Albert írónak egyik szívbemarkoló verse: Záróvers

„Hajótörött vagyok a tengeren.
Palackomat a tengerbe vetem.

Belesóhajtottam a sorsomat,
félelmemet a sok bús gondomat.

S most száz pecséttel elzárt bánatom
a hullámok kedvének átadom.

Merül, örökre tán, a mélybe le
s aranyhalacskák játszanak vele.

De lehet, hogy még perce jő neki,
S egy bús hullám majd egyszer fölveti.

S kidobja egy kéz – tán az Istené –
egy gondtalan kor lábai elé.

Borzadtan olvassák, kik rátalálnak
és úgy suttogják döbbenve egymásnak.

Valahol szörnyű vihar lehetett
S a viharban egy nemzet elveszett.”

Az örök Sion távlatában gondolkodtak eleink, mikor 1927. június 3-án a Debreceni Egyetem Főépületének alapkövét elhelyezték.
„Legyen ez a kő olyan szilárd alapja a föléje emelendő egyetemi központi épületnek, mint amilyen biztos alapjai ennek a fiatal egyetemnek azok a nemes tradíciók, melyeket elődje, a háromszázados debreceni Református Kollégium hagyott reá. Ez az áldásos termékenység honoljon továbbra is e falak között s neveljen most már mint egyetem is sok és híres bajnokot a tudománynak s a hazának egyaránt.” – tartalmazza a réztokba rejtett okmány szövege.
Jelenlévő díszvendégek a következő áldást mondották:

  1. Gróf Klebersberg Kúnó vallás és közoktatásügyi miniszter: „Törhetetlen hittel a vallás, az erkölcs és a művelődés nevében”
  2. Baltazár Dezső református püspök: „Elvész a nép, amely tudomány nélkül való”
  3. Magoss György polgármester: „Ez az intézmény, amelynek alapkövét itt letesszük, szolgálja hazánk javát, hirdesse nemzetünk dicsőségét kelettő nyugatig, északtól délig, a földtől az egekig és föld színétől a föld közepéig.”
  4. Illyefalvi Vitéz Géza rektor: „Viruljon benned örök tavasz, melyben a tudás fáján a honszerelem virágai nyíljanak”

E dolgozat terjedelménél fogva nem teszi lehetővé, hogy a Református Kollégium, majd a Debreceni Egyetem híres tanárainak és tanulóinak névsorát feltegyük, de végigolvasva, mély hálát kell adnunk Istennek, hogy hallgatták és értették Isten Igéjét.
Reményik Sándor: Templom és iskola. Hallgassuk meg e halhatatlan mű szavallatát Sinkovits Imre színművész előadásában!

Ma, amikor új Európa kialakulásáról beszélnek, az államok egymásután külsőleg és belsőleg átszerveződnek, a társadalmak új fundamentumokat keresnek s új stílusban akarják átépíteni az egész emberi együttélést: mindennél jobban érezzük a világ rettentő keresését.
Prófétai látást, erkölcsi törvényt, királyi rendet keres.
Prófétai látást, mert elszakadt Istentől, Templomtól és Iskolától.
Erkölcsi törvényt, mert azt látja, hogy a bűn erény lett, az igazat pedig kisemmizi az önkény.
Királyi rendet keres, aki közüle való, és mégis egybefogja a nép lelkét.

Wass Albert: Ébredj magyar! Hallgassuk meg Rékasi Károly színművész előadásában a verset!

„Te szentségnek új világa, Igédnek vezérlj útjára,
Taníts téged megismernünk, Istent atyánknak neveznünk
Őrizz hamis tudománytól,
Hogy mi ne tanuljunk mástól.
És ne légyen több más senki,
Hanem Krisztus, kiben kell bízni! Alleluja, Alleluja!”

E pünkösdi ének hitvallásos igéje nagyon időszerű a szeptemberi iskolakezdés lelki útravalójaként. Örvendünk, hogy egyre több intézményben jelen van az evangélium, hiszünk abban, hogy megmaradásunk és üdvösségünk igei magvetése jó földbe fog hullani.

Hallgassuk meg a Kormorán zenekar előadásában Reményik Sándor hallhatatlan művét: Templom és iskola!

Sokan tudjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát a magyar nemzet fenyegetett életösztöne hívta életre. Apáczai Csere János, Bessenyei György, Arany János s utánuk századaik legjobbjai érezték, hogy a magyar nemzet legfőbb alkotásait és létfenntartó eszközét: a magyar nyelvet csak egy tudós Társaság rendszeres munkája tarthatja fenn és fejlesztheti tovább.
Az Akadémiának fő célja nem az, hogy művelje a tudományt, sem nem az, hogy tanítsa, hanem az, hogy képviselje a tudományt és a nemzeti művelődés szempontjából a tudomány művelését és tanítását irányítsa.
Tudnunk kell, hogy a keresztyénséggel emelkedett szakrális magasságokba ősi kultúránk, ebből alakult szemléletünk, küldetéstudatunk, jogrendünk, életformánk.
Mindig is magyarként élhettünk, miközben államok alakultak ki és szűntek meg körülöttünk.

Spurgeon angol lelkipásztor mondotta, hogy a lelkipásztor könyvtára, a gyülekezet magtára. Egy magára valamit is adó lelkipásztor erkölcsi kötelessége, hogy példás műveltséggel példakép és FÁKLYA tudjon lenni, mint egykor Móricz Zsigmond regényének valóságos szereplője.
Mint ahogyan Görgey Artur a Honvédsereg Főparancsnoka jelentette Kossuth Kormányzónak 1849. augusztus 13-án Világosnál: „Egy töltényünk maradt. 30000-en vagyunk, az osztrák-orosz túlerő ennek éppen tízszerese. Letesszük a fegyvert, nem áldozok több magyar vért.”
Carl Czerny osztrák zeneszerző elvitte legtehetségesebb tanítványát a magyar Liszt Ferencet bemutatni Beethovennek, hogy hallgassa meg legalább egyszer e csodagyermeket.
Akkor már teljesen süket volt zenei titán, úgy tudjuk megsimogatta a gyermek Liszt arcát és annyit mondott: „Látom benne a hangokat”.

Isten Szent Lelke áldja meg az Istennek, Hazának, Tudománynak emelt épületekben folyó nevelő-oktató munkát, egy szebb jövő biztos reményében!

Máté Ottilia: Él a magyar mindörökké. Hallgassuk meg e szép dalt a művésznő előadásában!

Az ifjúság ígéret, ezt mindenki tudja, bár kevesebben gondolnak arra, hogy az élet: beváltása az ifjúság ígéretének.
Egy települést nevezzünk Boldogfalvának, hol sok gyermek él és játszik óvodában, majd kerül fel iskolába, hol elhívott tanárok tanítják szépre, jóra, igazra.

Aztán egyszer csak nem születik több gyermek valamilyen rejtélyes ok miatt.
Elfogyott a hit, elfogyott a szeretet, elfogyott a pénz. Minek? Miért? Hova?
E kérdésekre választ nem ad a világ, aztán egyszer csak üres lesz az óvoda udvara, az iskola padja. Nincs öröm és nevetés, nincs lakodalom.
Öregek megszomorodva várják a halált, és már csak temetések híre érkezik gyéren.
Egy éjjel ismeretlen kéz a falú szélén lecseréli a táblákat: Halálfalva
Már nincs sok idő ízlelgetni az új elnevezést, mert az utolsó temetés után idegenek érkeznek.
Leverik a táblákat, beköltöznek az üres házakba, a templomokon lecserélik a szimbólumokat, és már csak az anyakönyvek és a temetők emlékeznek, hogy itt egykor magyarok is éltek.
Ismereteink szerint az elcsatolt területek szórványaiban évente 5-8 magyar település végleg megszűnik, eltemetik az utolsó magyart!
Isten Igéjét komolyan kell venni: élet vagy halál, megmaradás vagy pusztulás a tét!
ELVÉSZ AZ A NÉP, AMELY TUDÁS NÉLKÜL VALÓ!
DE MEGMARAD AZ A NÉP, MELY TUDÁSSAL ÉL!


Mohácsi László tiszteletes úr

Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 1.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org

]]>
Sat, 01 Sep 2018 10:28:28 +0200 181211_30345
„És amikor házanként megtörték a kenyeret” /Apostolok Cselekedeti 2:46/ http://iuh.blogger.hu/2018/08/25/es-amikor-hazankent-megtortek-a-kenyeret-apostolok-cselekedeti-2-46 Gábor Áron túzer őrnagy  szobra Kézdivásárhelyen Csók István: Úrvacsora
Gábor Áron (1814-1849) tüzer őrnagy szobra Kézdivásárhelyen – Csók István: Úrvacsora

Magyar Testvéreim!

Az Igét szólta egykor a Theologián Ft. Dr. Pásztor János professzor úr: „Minden kérdés lelki kérdés, az anyagi kérdés is, leginkább a kenyérkérdés!” Első hallásra talán szokatlan, vagy érthetetlen, pedig nem principiumok szemben állásáról van szó, hanem az egyetlen igazság végső okáról, Istenről.
A pünkösdi Lélek kitöltése az 50. napon majd a Lélek által elhívott, kihívott, megtért, megszentelt, újjáteremtett életek teremtő csodája és szeretete árad. A betegek gyógyultak, a szomorúak vigasztalódtak, a nélkülözők kenyeret törhettek. Szép tömörséggel írja le evangéliuma folytatásában Szent Lukács evangélista, az orvos-történész, hogy hogyan válik lelkivé minden e földön, ahová Jézus lép, vagy ahol az Ő nevében cselekszenek apostolai:
„EZEK PEDIG KITARTÓAN RÉSZT VETTEK AZ APOSTOLI TANÍTÁSBAN, A KÖZÖSSÉGBEN, A KENYÉR MEGTÖRÉSÉBEN ÉS AZ IMÁDKOZÁSBAN. FÉLELEM TÁMADT MINDEN LÉLEKBEN, ÉS AZ APOSTOLOK ÁLTAL SOK CSODA ÉS JEL TÖRTÉNT. MINDAZOK PEDIG, AKIK HITTEK, EGYÜTT VOLTAK, ÉS MINDENÜK KÖZÖS VOLT.
VAGYONUKAT ÉS JAVAIKAT ELADTÁK, SZÉTOSZTOTTÁK MINDENKINEK: AHOGYAN ÉPPEN SZÜKSÉG VOLT REÁ. NAPRÓL NAPRA ÁLLHATATOSAN, EGY SZÍVVEL, EGY LÉLEKKEL VOLTAK A TEMPLOMBAN, ÉS AMIKOR HÁZANKÉNT MEGTÖRTÉK A KENYERET, UJJONGÁSSAL ÉS TISZTA SZÍVVEL RÉSZESÜLTEK AZ ÉTELBEN, DICSÉRTÉK AZ ISTENT, ÉS KEDVELTE ŐKET AZ EGÉSZ NÉP. AZ ÚR PEDIG NAPRÓL NAPRA NÖVELTE A GYÜLEKEZETET AZ ÜDVÖZÜLŐKKEL”
/Apostolok Cselekedetei 2:42-47/

Amikor 1951. szeptember 21. napján az Egyesült Államok földjére lépett az erdélyi írófejedelem gróf czegei Wass Albert 4 fiával, már a repülőtéren mellé lépett egy sötétített autóból két sötét ügynök és ezt mondták neki:
„– A legnagyobb amerikai kiadót képviseljük.
– Ha bestsellert fog írni, egy éven belül dollármilliomost csinálunk Önből.
– És ha nem? – kérdezett vissza az író.
– Akkor megöljük” – felelték.

„Egy ország van a lelkünk mélyén” – vallotta élete végéig e kiválasztott erkölcsi és szellemi nagyság!Wass Albert – Regélők: Véren vett ország (Szabó Előd - Berekméri Huba) Hallgassuk meg a vers zenésített változatát!

Banglades a világ egyik legszegényebb országa, melynek sok tragédiát megélt népéért egykor a Beatles-tag George Harrison is sokat tett a maga eszközeivel, hiszen segély-koncertet szervezett és bevételével támogatta az elesetteket. Számára a kenyérkérdés lelki kérdés volt, mint ahogyan Dr. Csókay András világhírű idegsebész és agykutató számára is, aki két kollégájával egyedül a világon vállalta, hogy ellenszolgáltatás nélkül elvégzik a fejüknél  összenőtt bangladesi sziámi ikreken a három, egyenként 5-9 órás műtéteket.
Így nyilatkozott Csókay professzor:

„Keresem az igazságot. Keresem Istent. Négy gyermekem közül elvesztettem 10 évesen Marcit, nem tudtam megmenteni. Isten másik életeket adott elém, mentsem meg őket, ezen dolgozom”

Nézzük meg e nemes lelkű ember fotóját!

Dr. Csókay András idegsebész
Dr. Csókay András orvos-professzor

Az Ige és a Világ viszonyát egészen egyedülálló módon, mély lelki és társadalmi látással írja le az Evangélista. Ennek a világnak mindig az volt az érdeke, hogy az Evangélium hallgasson, Krisztus nevét ne hirdessék, az Ő erői új világot ne teremtsenek. Érdeke a tőkének, a liberalizmusnak, a pogány uralkodóknak.
Ha Szent Pál hallgat, ha Assisi Szent Ferenc hallgat, ha Martin Luther hallgat, ha Johannes Calvin hallgat, ha a magyar gályarab prédikátorok hallgatnak, ha Ravasz László hallgat, ha Mindszenty József hallgat, ha Hegedüs Lóránt hallgat, ha Tőkés László hallgat.
DE NINCS HA, mert KRISZTUS EVANGÉLIUMA NEM HALLGAT EL. Vannak, akik a döntő pillanatban a Világ mellett és az Evangélium ellen mondják ki a döntő igent és nemet. És vannak, akik a döntő pillanatban a Világ ellen és az Evangélium mellett mondják ki a döntő nemet és igent.

„A gyökerünk lenyúlt mélyre, egészen Erdély szívébe”, "Ki hűséget vet, életet arat"
A költőóriás Wass Albert egyik versét a Szkitia zenekar adja elő. Hallgassuk meg a vers zenésített változatát!

Az apostoloknak, az óegyháznak hitvallása évezredre határozta meg a közös hajlék, közös asztal szent közösségét. Lelki életüknek megfelelő volt erkölcsi életük is.
A Jézussal való együttélés kedvéért lemondtak mindenről a világon.

A bűnökért hány Miatyánkot kellene elmondani? – mikor nem osztottuk meg kenyerünket? mikor hallgattunk? mikor semmit sem tettünk? Mikor gyávák voltunk? Mikor szolgák voltunk?
Reményik Sándor: Ha számba vetted. Hallgassuk meg e bűnbánati verset Hűvösvölgyi Ildikó színművésznő eladásában!

Képzeljük el, hogy a távoli Ázsia egyik országából idehozunk egy vendéget, aki még soha nem hallott az Újszövetségről. Olvassa el és ezután válassza ki azt az embert, aki a szerint él, akiben megérzi Krisztus Urunk közelségét, világosságának fényét! A megtört kenyér igazságát, az igazságtalan harács fájdalmát, a szépség tagadását!
Sík Sándor szerzetes pap-költő versét szavalva, bizonyára sok igaz keresztyént látott a püspök úr
Magyarok Nagyasszonya – Csíksomlyó 2017. június 03. Hallgassuk meg Exc. Veres András püspök úr szolgálatát!

A Szentháromság pünkösdi Lelke számba vesz minket, egyéni és közösségi életünkben megszámláltatunk és jaj, ha híjával találtatunk, mert akkor darabokra szaggattatunk.
Adyval szólva szétszór a legfőbb Hadúr, mert nem építettük fel a templomot. A Szentháromság Temploma Szűz Mária, az egyetlen igen a földön.
Fontos a házanként megtört kenyér, az öröm, a növekedés, a szolidaritás, hitünk harsonája.
Szavakkal szinte elmondhatatlan, milyen gyönyörű Sajó Sándor verse és a Kárpátia zenekar előadása. Magyar ének. Hallgassuk meg a vers zenésített változatát!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. augusztus 25.

A képek forrásai:
maszol.hu
magyarzarandokut.hu

]]>
Sat, 25 Aug 2018 10:04:35 +0200 181211_30090
„Megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel” /I. Mózes 12:2/ http://iuh.blogger.hu/2018/08/18/megaldalak-naggya-teszem-nevedet-es-aldas-leszel-i-mozes-12-2 Erdők temploma - Ópusztaszer
Erdők temploma - Ópusztaszer

Magyar Testvéreim!

Egy öreg magyar érkezik a királyi várpalota elé. Ismerős, és mégis ismeretlen. Mindenki látott ilyen öreg magyart már, aki járt a pusztán, az erdélyi dombokon, szelíd folyóink vizein. Lehet, hogy Arany János gulyása, Sinka István bojtára vagy Koós Károly barátja. Vagy éppen közülük valaki.
Különös dolog történik: hiába vannak ott az alabárdos testőrök, az öreg csendesen felballag a ragyogó barokk lépcsőn a Kormányzó Úr szobája felé.
Belépve, illedelmesen meghajolva köszönti a Kormányzót: Adjon az Isten!
A Kormányzó Úr barátságosan tekint reá és megkérdi: „Kicsoda maga jóember és mit keres itt?”
„MEGKÖVETEM KORMÁNYZÓ URAT, ÉN A MESEBELI ÖREG MAGYAR VAGYOK: AZ EZERESZTENDŐS MAGYAR EMBER. AZ ELMÚLT IDŐK ÖRÖK MAGYARJA!
Én éreztem mindent, ami velünk történt, én gondoltam mindent, ami magyar ember eszébe ötlött, mert mi mindenre tudtunk megoldást, én vagyok az élő magyar emlékezet.
Ezer esztendő alatt annyi gazdánk volt, nagyok és kicsinyek, dicsőségesek és nyomorultak, segítők és fosztogatók. Eljöttem megmondani:
KORMÁNYZÓ ÚR ODAILLIK A LEGNAGYOBBAK KÖZÉ!
Ezért esik jól nekünk tudnunk ott a mélyben, fenn a magasságban, Kenderes pusztájában és tornya harangjában, KORMÁNYZÓ ÚR VISELI A MI KÉPÜNKET!
KÖSZÖNÖM, HOGY SZERETETT MINKET, CSAK A SZÍVÜNKET KÉRTE, – NINCS IS NEKÜNK IGAZÁN EGYEBÜNK – DE EZ ITT VAN, ELHOZTAM AJÁNDÉKBA!”

A palotában nagy csendesség támadt, s nem lehetett tudni, hogy a termekben vagy a szívekben. De a pillanat varázsát egy fiúcska váratlan felbukkanása töri meg, bátor tekintettel köszönti a bent lévőket: Adjon az Isten!
A Kormányzó Úr mosolyogva néz reá és már mondja is üzenetét a kis követ:
„ÉN VAGYOK A MAGYAR JÖVENDŐ, A KÖVETKEZŐ SZÁZAD. ELJÖTTEM MEGKÖSZÖNNI, HOGY MI VAGYUNK: KÖSZÖNÖM, HOGY MIKOR LE VOLT GÁZOLVA EZ A NÉP, KORMÁNYZÓ ÚR HITT BENNE, HITT BENNÜNK. VISSZAADTA NÉPÜNK ÖNTUDATÁT, BECSÜLETÉRZÉSÉT, ÉLETAKARATÁT. KÖSZÖNÖM, HOGY TOBORZOTT MINKET ÉS MI ÚTRA KELTÜNK. MI GYŐZHETETLEN HADSEREG VAGYUNK, MERT NEM FOG RAJTUNK A HALÁL, HITBŐL SZÜLETTÜNK, HIT ÁLTAL GYŐZÜNK!”

Tekintsük meg Augusztus 20. alkalmából készült kisfilmet. Nemzeti Ünnepünk!

A harmadik vendég sugárból és dicsőségből van. Fején töviskorona, keze átszegezett. Előtte az alabárdos őrség imához sorakozik. A királyi vár ívei alatt a Királyok Királya érkezik. A kormányzói pár mélyen meghajol előtte:
„ÉS AZ, AKINEK KEZÉBEN HÉT CSILLAG VAN ÉS SZÁJÁBÓL KÉTÉLŰ ÉLES KARD JŐ VALA KI, ORCÁJA MINT A NAP, MIKOR FÉNYLIK AZ Ő EREJÉBEN, IGY SZÓL: TUDOM A TE DOLGAIDAT, ÉS A TE FÁRADSÁGODAT, ÉS HOGY TERHET VISELTÉL ÉS BÉKETŰRŐ VAGY, ÉS AZ ÉN NEVEMÉRT FÁRADOZTÁL ÉS NEM FÁRADTÁL EL”

Ebben a pillanatban a pesti oldalról az általa alapított Református Templomból egy zsoltár hangfoszlányát hozza a szél:

„Megáldjon téged az Isten
A Sionról kegyelmesen,
Ki teremté az eget,
A földet és mindeneket!”

„Naggyá teszem nevedet”, – noha eleinte még ismeretlen sok nép előtt. Magyarok, lengyelek, oroszok, németek, portugálok és zsidók fogják imába foglalni neved, folytatta a Feltámadott.
Méltó örököse vagy az Árpád-háznak, áldás vagy, vízforrás a Midrás szerint. Szomjat olt, tisztít, megszentel Isten számára. Megáldom azokat, akik Isten tanítását követni fogják.

Szent István államalapító első királyunk tiszteletére hallgassuk meg Erdős Fruzsina dalát: Szent István ének!

A Kormányzó Pár, az Öreg Magyar és a Kisfiú megrendülten hallgatta Jézust, majd a közeli katholikus templomból fenséges himnusz éneke szállt fel a Várba:
Boldogasszony Anyánk! Régi Magyar Himnusz! Beregszászi Olga művésznő előadásában hallgassuk meg!

1038. augusztus 15-én visszanéz életére a magyarok első királya: Árpád-házi Szent István. Búcsúzó szemei előtt megjelenik még egyszer Géza fejedelem atyai útmutatása, Sarolt fejedelemasszony aggódó anyai jövőbe látása, aki soha nem feledte az angyal intelmét, mint egykor Szűz Mária. A bajor hercegnőt feleségnek rendelte mellé a sors és a politika, de mindig érezte István, hogy Gizella más, mint a különös szépségű magyar asszonyok.
Oly távolinak tűnt már a belső civódás, a leszámolások, német intrikák. Tündöklő fényben ragyogott Csíksomlyó, Gyulafehérvár, Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma.
Az élettől búcsúzó király tudta, hogy az ősegyház hagyománya szerint ezen a napon halt meg Boldogságos Szűz Mária és Szent Fia Jézus néhány óra múlva feltámasztotta és a menny dicsőségébe emelte Isten jobbjára. Az eleve elrendelő isteni akaratnak engedelmeskedve ezen a napon ajánlotta fel Magyarországot a Szűzanya oltalmába.
Szent István belenézett a századokba és szeretve épített egyházát és hazáját egyedül Nagyboldogasszony oltalmában látta biztosítottnak.
PATRONA HUNGARIE örökkön-örökké!

Egy az Isten, egy a Nemzet, vallotta az apostoli kettős keresztet jobbjával magasba emelve. Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar szakrális dalát!

De haláloddal nincs vége a nagy küldetésnek. Még hátra van a neheze: tovább roskaszt a teher, őröl a gond, töri szívedet a jövő kockázata. Imádkoznod kell Isten Országában, hogy fejedelmek, királyok, kormányzók hűségesen szolgáljanak és szeressenek,a nép szívét töltse be a hála és a remény.
Igen István, hogy 1000 év múlva is találj magyarokat és Magyarországot az idők sodrásában, a történelem viharában, a Himnusz nyelvében.

Ezért fohászkodott a költő-tanár egy szép versében. Juhász Gyula: Testamentum (Előadja Mensáros László színművész). Hallgassuk meg!

 

Isten áldása legyen Államalapító népünk életén és ünnepén!


Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. augusztus 18.

A képek forrásai:
programturizmus.hu

]]>
Sat, 18 Aug 2018 06:43:11 +0200 181211_29896