Igei útravaló hazafiaknak http://iuh.blogger.hu hu „Egymás terhét hordozzátok” /Szent Pál apostol levele a Galatákhoz 6:2/ http://iuh.blogger.hu/2017/09/15/egymas-terhet-hordozzatok-szent-pal-apostol-levele-a-galatakhoz-6-2 Csernovics Emilia Liszt Ferenc
(A nyitóképeken: Batthyányné Zichy Antónia, Damjanichné Csernovics Emilia, Liszt Ferenc látható)

Magyar Testvéreim!

Martin Luther King lelkipásztor egy 1967-ben elmondott beszédében ezt mondta New Roverside Churchben: számára a vietnami háború elsősorban erkölcsi probléma! És ha erkölcsi probléma, akkor mindenféle politikumtól függetlenül keresztyén probléma is, tehát mindnyájunk problémája. Egy embernek a legnagyobb kiváltsága és méltósága ha másokon segíthet. Legszörnyűbb lehet egy társadalomban az önmagának való élet, a befelé fordulás, az önzés, a semmi közöm hozzá kiégett sivársága.
Másrészt nincs a világon semmi, ami annyira meggazdagítaná lelkileg az ember életét, mint a másik emberért való felelősségnek szeretettel vállalása.

Csodálatos módon a hívő ember akkor nyer legtöbbet, mikor ad: idejéből, szeretetéből, figyelmességéből, jóságából, pénzéből.
Csángóföldön esett meg ez a kis történet: a Magyarországról önkéntesként tanítani odautazó tanítónő elborzadva látta, hogy a nagy sárban egy kisleány cipeli a hátán még kisebb testvérét. Megszólította: „nem túl nagy terhet viszel a hátadon kislányom?” Önérzetes válasz: „Ez nekem nem teher, ez a testvérem”

Erdély - Most és mindörökké Nézzük meg a kisfilmet!

Ez a szó: hordozni: gyakorító ige, folyamatos cselekvést jelent. „Egymás terhét hordozzátok” – egyetlen Valaki töltötte be ezt a törvényt ezen a földön maradék nélkül, az,Aki adta: a MI URUNK JÉZUS KRISZTUS. Ő volt az, aki mindnyájunk legnagyobb terhét, bűneink súlyát magára vette, és egészen a keresztfa haláláig elhordozta.
Ehhez a teherhez képest minden más teher elenyésző. Az Ő teher hordozása számunkra nem csak példa, hanem erőforrás is, hiszen így teljesítjük be a Krisztus törvényét.
Pál apostol bátorítani akarja a közösséget a nehéz helyzetek feldolgozására. Ismeri kelta eredetüket, jóhiszeműségüket, a judaista prozeliták veszélyétől is szeretné megóvni az általa alapított és misszionált közösséget.

Juhász Gyula premontrei tanárként mélyen ismerte és élte a Szentírás igéit, ezért születhetett meg ez a szép verse is.
Nagyboldogasszony. Olvassuk el!

Juhász GyulaHoldas, nyári éjszakában
Hűs mezők ölébe fekve,
Messze tájon álmodik most
Ferenc József regimentje.

Magyar fiúk édes álma:
Szép leányok, szabad rónák,
Míg fölöttünk tiszta fényben
Tündököl a nagy mennyország.

S mintha ifjú homlokukra
Rózsa hullna, csillag szállna:
Őrködik az álmaikra
Magyarország Patrónája.

A nép bűneit hordozza az egyes,az egyes bűnét a nép.
Azonban vannak népek, akik minden terhet más vállára szeretnek rakni. Hordozzák ők, roskadjanak alatta mások ha már szegénynek születtek, egyébként is nekünk születésünknél fogva járnak a kiváltságok.
A klasszikus gyarmattartó birodalmak évszázadok óta hatalmas terheket raknak a leigázott és kifosztott őslakosságra.
Ők nem terheket hordoznak, hanem hajóikat rakták meg roskadásig arannyal, drága kővel, fűszerrel, selyemmel, olajjal és a teher-hajó roskadt a rabolt zsákmánnyal. Mexico, Peru, Ecuvador, Chile, Brazília, Indonézia, Új-Guinea, India, Kongó, Dél-Afrika, Zambia partjai szép meséket üzennek a portugál, spanyol, francia, angol, holland, belga, német városok felé.

A TASNÁDRÓL SZÁRMAZÓ BÍRÓ LAJOS BIOLÓGUS ÍRTA 1900-ban Új Guineában: »„SZERETNÉM,HA EURÓPÁBAN OLYAN KERESZTYÉNEK ÉLNÉNEK, MINT ITT, AZ ÁLTALUK LENÉZETT „VADAK”«.

Mária jó anyánk, kérünk, hogy nézz le ránk Hallgassuk meg!

1867-ben a bennünket gyarmatként kezelő Habsburg csak azért ment bele a Kiegyezés politikai játszmájába, mert Ferencz József osztrák császár magyar király is szeretett volna lenni és hőn vágyta a fejére az őt soha meg nem illető SZENT KORONÁT. A nemzet jövője érdekében ment csak bele az alkuba Deák Ferenc és gróf. Andrássy Gyula.
Mondta is utólag a korábbi hóhér-császár Haynau barátjának. „Mindig gyűlöltem a magyarokat, gyűlölni is fogom, különösen 48 miatt, de meg fogom szerezni országukat. Mária Terézia óta ez a célunk”
150 éve történt, 1867. június 8-án Budán a Mátyás-templomban!! A koronázási ceremónia fényességes vendégsereg előtt megállt
TALPIG FEKETE GYÁSZBAN gróf BATTHYÁNY LAJOS MÁRTÍR MINISZTERELNÖK ÉS DAMJANICH JÁNOS HONVÉDTÁBORNOK ÖZVEGYE. Leírhatatlan volt a hatás, a döbbenettől senki nem tudott megszólalni.
LISZT FERENC ZENESZERZŐ lejött a karzatról és a két özvegy mellé állt. Tomboló tapsban tört ki a sereg magyar része. ÉLJEN FERENC! – kiáltozták. Ez persze LISZT FERENCNEK szólt. „Szerencsétlen hülye császár azt hitte előbb, hogy őt ünneplik így a magyarok”, – mondta egy szemtanú. A szépséges Sissy grófnő rosszul is lett, ekkor kezdett magyarrá válni és minél messzebb kerülni a bécsi kígyótól.

Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek című szépséges műve igénk igazságát öntötte versbe Hallgassuk meg!

Mohácsi László tisteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 16.

A képek forrásai:
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org

]]>
Fri, 15 Sep 2017 22:44:05 +0200 181211_14293
„Azért jött az Emberfia, hogy megmentse, ami elveszett” /Szent Máté apostol evangéliuma 18:11/ http://iuh.blogger.hu/2017/09/08/azert-jott-az-emberfia-hogy-megmentse-ami-elveszett-szent-mate-apostol-evangeliuma-18-11 Marosvásárhely - Kultúrpalota Marosvásárhely - Kultúrpalota
Marosvásárhely - Kúltúrpalota. Épült: 1911-1913

Magyar Testvéreim!
Az elveszett juh példázatánál a tulajdon gondolatán van a hangsúly. A juh a gazda vagyona, neki drága. Ki van benne fejezve az egyéni, páratlan érték, amelyet az elveszés tüntet ki. Akkor érezzük, hogy az elveszettért nem kárpótol, ami megmarad. Ugyanazt mondja az a nagy fáradság, amit a tulajdonos a keresésre fordít és az a nagy öröm, amit a megtalálás okoz.
E példázat mély erkölcsi felelősséget és tartást sugároz felénk. Legyen szó akár gazdálkodással foglalkozó pásztoremberről, vagy még inkább a lelkek pásztorának felelősség vállalásáról a reá bízottak életére és üdvösségére nézve.
Jézus Krisztus tanítványaira néz, majd megszólal: „Mit gondoltok?”
„HA EGY EMBERNEK SZÁZ JUHA VAN, ÉS ELTÉVED KÖZÜLÜK EGY, NEM HAGYJA-E OTT A KILENCVENKILENCET A HEGYEKBEN, ÉS NEM MEGY E EL MEGKERESNI AZT, AMELYIK TÉVELYEG?”
„AZÉRT JÖTT AZ EMBERFIA, HOGY MEGMENTSE, AMI ELVESZETT”

Belerendül a lelkünk ennek az Igének mélységeibe gondolva, mely mintegy életprogramja is volt és maradt Szent Urunknak. Mi minden veszett el eddig életünkből, amit meg kell mentenie a Megváltónak?

1. ÜDVÖSSÉG,
2. BÉKESSÉG,
3. BOLDOGSÁG,
4. REMÉNYSÉG,
5. LEHETŐSÉG,
6. EGÉSZSÉG,
7. KÖZÖSSÉG,
8. CSALÁD,
9. JAVAK,
10. ORSZÁG
Elveszett, elvesztettük, kiraboltak, megraboltak, becsaptak. Ki volt, ki okozta? A költő-király két versszaka meg adja a választ kérdéseinkre:

Ady Endre„Ki akarta, hogy megtagadjam
Örök Sionát messze hagyjam
S visszakolduljam öregen
Magamat ismét unt kegyébe ?

Lelkes képem kinek a képe,
Kinek roskadok én elébe,
Amikor minden elhagyott,
S nem tudom, ő van e valóban?”

(Ady Endre: Rendben van, Úristen)

A Marosvásárhely főterén látható Kultúrpalota mintegy megtestesíti mindazt a veszteség-listát, melyet 10 pontban felsoroltam.
Bernády György polgármester és Lechner Ödön álma, Komor Marcell és Jakab Dezső terve, a Zsolnayak világhírű kerámia cserepe üzeni a mának, hogy 1911-1913 között még történtek csodák.
Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” mozaikján az allegorikus nőalak fején a Szent Korona, az angyalok kezében Marosvásárhely és Mátyás király címere látható.
A magyar irodalom, művészet és tudomány legragyogóbb elméi sorakoznak a termek díszeként festmény és szobor formában: Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Bánk bán, Szent Erzsébet.
A velencei tükrökkel ékesített tükörterem, valamint az egymillió kötetes könyvtár önmagában is világcsoda. (Nézzük meg a nyitóképen)

Ősi lelki és szellemi értékeink megmaradásáért fohászkodik híres versében Reményik Sándor erdélyi költő.
Templom és iskola Hallgassuk meg Sinkovits Imre színművész előadásában!

Mindezek a vonások megtelnek élettel és színnel a Jézus Krisztusra való személyes vonatkoztatás által.
Ő a lelkek tulajdonosa, az Atya öröktől fogva neki adta, amint a főpapi imában mondja:
„megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál,” – ezek közül sok elveszett!!
Csak amit mi látunk és tudunk, beszélhetetlen és mérhetetlen a veszteséglista. Sérült életek, sérült családok, sérült nemzetek.

Kertész Madalina csángó kisleány archaikus éneke a menny Királynője felé fordul, hogy kérje Szent Fiát.
Szűz Mária tiszteletére. Hallgassuk meg!

Jézus Krisztus itt magát mentőnek, gyógyítónak, Emberfiának nevezi és érzi, az egek egeit e munkájának sikere, az elveszettek megtalálása, a bűnösök hazavezetése kibeszélhetetlen örömmel tölti el.

Az Omega zenekar Ne legyen című műve a gyógyulás reményét reméli. Hallgassuk meg!

„Egyébként pedig azt tanácsolom, meg kell menteni Magyarországot”, – olvashatjuk Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr végrendeletében. Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink, örökségünk, földünk sokak szemében már a múlt relikviája, számunkra is lassan elveszett kincs, amit meg kell mentenünk Isten segítségével. Nem lehetünk az önfeladás gyáva rabszolga hada, a globális médiaterror agy-mosottja, a plaza-szemét lerakata.
Itt már csak a maradék maradékának a maradékáról beszélhetünk.
2007. augusztus havában a Vereckei-hágón átélhettük a Kárpátia zenekarral a Honfoglalás 1111. évfordulóján, hogy mit láthatott, mit érezhetett? – és mit bízott reánk örökségül Árpád Fejedelem!!
Keleti-kárpátok Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 9.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mek.oszk.hu

]]>
Fri, 08 Sep 2017 21:17:50 +0200 181211_14112
„Ha látom az eget, kezed alkotását” /Zsoltárok könyve 8:4/ http://iuh.blogger.hu/2017/09/02/ha-latom-az-eget-kezed-alkotasat-zsoltarok-konyve-8-4 Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium
Nagyenyed Bethlen Gábor Református Kollégium

Magyar Testvéreim!
A keleti égen a telihold és a csillagok teljes fénnyel ragyognak, sokkal káprázatosabban, mint a mi nyugati egünkön. A Sion felett nagy csendesség ül, az oltáron az örök tűz lobog, a földi világ fényei elhalványulnak, s az ég minden csodája földöntúli, mennyei erővel sugárzik.
Szemléljük a mérhetetlen és végtelen VILÁGEGYETEMET és belerendül a lelkünk. Az Ószövetség nem érti, csak felteszi a kérdést a zsoltáros:
„HA LÁTOM AZ EGET, KEZED ALKOTÁSÁT,
A HOLDAT ÉS A CSILLAGOKAT,
AMELYEKET REÁ HELYEZTÉL,
MICSODA A HALANDÓ – MONDOM –
HOGY TÖRŐDSZ VELE,
ÉS AZ EMBERFIA, HOGY GONDOD VAN REÁ?”
/Zsoltárok 8: 4. 5./

A zsoltáros Szentíró szívén keresztül vizsgáljuk a kérdést és megértjük erdélyi énekünk üzenetét:
„Ki kétkedőn boncolja őt,
Annak választ nem ád,
De a hívő előtt az Úr,
Megfejti önmagát”

Az Univerzum és az ember nemcsak feltételezi, hanem magyarázza és megfejti egymást.
A nagy kérdés mindig az volt: a mérhetetlen világmindenséggel mi a célja Istennek?
A Mi Urunk Jézus Krisztus életműve adja meg a választ: ISTEN A MAGA KÉPMÁSÁT, SZEMÉLYES, ERKÖLCSÖS, TUDATOS TEREMTMÉNYÉT SZERETNÉ LÁTNI AZ ANYAGI VILÁGBAN. MEGVÁLTOTT GYERMEKE BOLDOG, SZENT FIÁNAK TANÍTVÁNYA, SZERETETTEL TELJES.
EMBERI MÉLTÓSÁGUNK ISTEN-KÉPŰSÉGÜNK AJÁNDÉKA.
MINÉL JOBBAN BELELÁTUNK ISTEN MŰVEINEK CSODÁJÁBA, MINÉL TÖBBET TUDUNK ABBÓL URALMUNK ALÁ VONNI, ANNÁL MÉLYEBB HÁLÁVAL ÉS ALÁZATTAL FORDULJUNK AHHOZ, AKI ERRE MÉLTATOTT MINKET, ÉS ANNÁL TISZTÁBBAN PRÓBÁLJUK AZ Ő KÉPÉT FELMUTATNI MAGUNKON!

Istenben hívő magyar népünk legjobbjai az eltelt évezredek alatt egészen egyedülálló módon, gyermeki tisztasággal éreztek reá a 8. Zsoltár fenomenális kijelentésére:
„KEVÉSSEL TETTED ŐT KISEBBÉ ISTENNÉL,
DICSŐSÉGGEL ÉS MÉLTÓSÁGGAL
KORONÁZTAD MEG”
/Zsoltárok 8: 6./

Lehetett nálunk tatárdúlás, török hódoltság, Habsburg gyarmatosítás az 1622. év májusi országgyűlése Bethlen Gábor fejedelem javaslatára határozatban elfogadta, hogy alapítson ACAMEDICUM COLLEGEIUM SEU GYMNASIUM ILLUSTRE oktatási intézményt GYULAFEHÉRVÁRON, hogy az erdélyi fiatalok hazai egyetemen is tanulhassanak, ne csak külföldön.
Ott volt előttük a Tiszántúl példája, hiszen Debrecen városában 1538 óta megszakítás nélkül működött a nép iskolája, a REFORMÁTUS KOLLÉGIUM.
A tatárpusztítás miatt 40 évig ragyoghatott csak Erdély egén GYULAFEHÉRVÁR nagy hírű oktatási intézménye, Apafi Mihály fejedelem segítségével menekülni kellett 1662-ben NAGYENYEDRE. Később a híre SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM is ott lelt menedékre a Habsburg pusztító gyűlölete elől menekülve.

Bethlen Gábor Erdély fejedelmeként világító lámpás volt, ki vallotta: „Nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni,amit lehet”

Nézzük meg a nyitó képen a Nagyenyedi Kollégium szép épületét, melynek szellemiségéről méltán írhatta Ady:
„Bármely más táján a világnak,
Szent dalnok lett volna belőle”

Tekintsük meg a Bethlen Gábor Református Kollégiumról szóló kisfilmet, mely az Istenfélelemben és tudományban előttünk járt atyák példamutató életét dicséri.

1. Apáczai Csere János (1625-1659) filozófus, theologus, nyelvész, pedagógus, a magyar művelődés és tudomány egyik legragyogóbb elméje, ki a Magyar Encyclopaeida megírásával örökkévalót alkotott. Rövid 34 esztendeje elégségesnek bizonyult arra, hogy máig ne értse Hollandia, hogy egy szegény székely falu mit tudhat, melyet ők nem tudnak?
Aletta bizonyára érti már a kolozsvári Házsongárdon, hova szerelme és búja hajtotta a gazdag Hollandiából Csere János után:
„A bölcs lelki nagyság a tettekre alapozza az igazi dicsőséget, nem az ingatag hírnévre: inkább akar fejedelem lenni, mint annak látszani”

Apáczai Csere JánosApáczai Csere János

2. Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) Nagybánya örökségét vitte Nagyenyedre, hogy áldja és példázza Apáczai munkásságát, majd a neki adatott 52 esztendő kegyelmi idejében elkápráztassa Hollandia egyetemeit ,nyomdáit és polgárságát, megajándékozva az Aranyos Biblia 3500 példányával, és az Újszövetség 4500 példányával.
Műhelye előtt sorakozott a művelt világ valamennyi szellemi központjának kiválósága, hogy nyelvükön metszen betűt és készítsen káprázatos szép könyvet.
E példátlan tudással és akaraterővel megáldott lángész hitvallása híven fejezi ki erdélyi protestáns magyarságunk helytállását:
„Minden utai tiszták az embernek a maga szemei előtt, de aki a lelkeket vizsgálja, az az Úr”

Misztótfalusi Kis MiklósMisztótfalusi Kis Miklós

3. Kőrösi Csoma Sándort (1784-1842) hajtotta a sors bús szele a háromszéki Csomakőrösről előbb a nagyenyedi Református Kollégiumba, majd német egyetemeken át a közel-keletre, onnan pedig egész Ázsiát begyalogolva megérkezzen Tibetbe, a magyarok őstörténetét kutatva. A 20 keleti nyelvet beszélő tudós mérhetetlen akadályokat küzdött le.
Nem tudni már, hogy a gyarmattartó angolok hideg gonoszsága, vagy a Himalája dermesztő jégvilága fájt e neki jobban? De vallotta töretlenül Csoma Sándor: „Tiszteld a múltat, és éltesd tovább”
Elkészült a 30.000 szóból álló tibeti-angol szótár és nyelvtan, ezzel elsőként „kinyitotta” Belső-Ázsia buddhista világát Európa előtt. Széchenyi István csodával adózott lenyűgöző teljesítménye és nagysága előtt. Mi is ezt tesszük Juhász Gyula versével: Ének Kőrösi Csomáról Olvassuk el

Kőrösi Csoma SándorKőrösi Csoma Sándor

4. Mondja a régi fáma, hogy mikor a nagyenyedi Református Kollégium kis diákja 6 évesen megállt a nagy hírű iskola bejárata előtt Bolyai Gáspárral és Pávai Vajna Krisztinával fényesebben ragyogott az ég. Az angyalok tudták, hogy egy olyan lángész tündököl a mélyben, mely elhalványítja a napot is. És igazuk lett.
A tanári kar teljesen tanácstalan volt, hiszen a kisfiú havonta megtanult egy nyelvet, matematikából, fizikából és kémiából már 10 évesen tanította a felsősöket.
Zsenialitása lefedte a teljes természettudományos vertikumot,de filozófiai, irodalmi, zenei művei is egyedülállóak.
Élete egyik nagy tragédiája volt, hogy fiatal felesége megbomlott elmével korán meghalt, kit fel is boncolt.
Másik csalódása a német Gauss volt, akiben vakon megbízott és becsapta. János fia világhírű dolgozatát elküldte neki, és Gauss azt válaszolta, ő már korábban megoldotta a párhuzamosok matematikai problémáját…
„Az axióma olyan ítélet, melyről a józan emberi ész minden okoskodás nélkül, már természeténél fogva belátja, hogy igaz”.

Bólyai FarkasBólyai Farkas

5. Bolyai Farkas (1775-1856) és Árkosi Benkő Zsuzsanna fiáról írta Szentágothai János professzor:
„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban (1802-1860) öltött testet”
„A tér abszolút igaz tudománya” egy 2500 éves megoldatlan matematikai problémára adta meg a választ.
Az édesapa látta, hogy János fia Appendixe több mint Eüklidész, több mint Ö, több mint Gauss, több mint Lobacseszkij. Hozzá földi ember nem mérhető, hiszen hallja a család két cselédjétől, hogy Domáldon a régi családi birtokon János naphosszat csak az eget nézi, papírlapokra írogat valamit, időnként édesanyja sírhantjánál beszél magában.
„A semmiből egy új, más világot teremtettem” – írta apjának.
Egy rettenetes januári délután az erősen ittas élettársa húzott egy kordét Marosvásárhely szélén, de Kibédi Orbán Rozália néhány hét múlva már nem tudta, hogy melyik árokban földelték el, hiszen talán hárman voltak a temetésen.
A református egyház sem állt a helyzet magaslatán. Ez írták az anyakönyvbe: „Híres,nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is az első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el”

Bólyai JánosBólyai János

Nyíljon ki szívetekben, – énekli annak a világnak máig ható evangéliumi üzenetét az ige. Hallgassuk meg!

Az öt tálentumos géniuszok nyomán lépkedett Nagyenyeden a líra óriása, küzdve emlékükkel, miközben halhatatlant alkotott az irodalom parnasszusán.Hazája álom és titok,
szem-nem-legelte pázsitok.

Áprily LajosEgyszer csak itt van s mint kis ér,
csilingel és kisér, kisér.

S fürtös csengő lesz: hangpatak,
amelybe új csengés szakad.

Mentát locsol, szirmot sodor
és illatos lesz, mint a bor.

És mámoros lesz, partot ont,
kurjongató, vidám bolond.

A mély felé örvénnyel ás,
hogy belenézni: kábulás.

A fényen tündökölve fut
és fényes tündérvölgybe jut.

S tó lesz, virágot úsztató,
habnyugtató és tiszta tó.

Nem ás, nem ont és nem kering -
csak ring s a lelkem benne ring.

Omega együttes dala válasz lehet arra, amit soha sem tudhatunk meg. Isten tudja Hallgassuk meg!

Sikeres tanévet kívánunk NAGYENYED példája nyomán ma élő diákjainknak!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. szeptember 2.

A képek forrásai:
transindex.ro
hu.wikipedia.org
szalardireformatusegyhaz.ro
libri.hu
huszadikszazad.hu
termeszetbaratikor.network.hu

]]>
Sat, 02 Sep 2017 21:47:31 +0200 181211_13919
„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” /Szent Máté apostol evangéliuma 6:11/ http://iuh.blogger.hu/2017/08/25/mindennapi-kenyerunket-add-meg-nekunk-ma-szent-mate-apostol-evangeliuma-6-11 Újkenyér

Magyar Testvéreim!
Szent Urunk imádsága minden emberi imádság mintája. Minden benne van, amit ember kérhet, tömören összefoglalva. Hat kérés, megszólítással és befejezéssel a MIATYÁNK. Az emberi szellem egész területén a legelterjedtebb gondolatsor. Kétezer év óta mindig ugyanaz, és még mindig terjed. Hittel könyörög a Hívő nép és az Egyház, hogy az Atya neve megszenteltessék, Országa eljöjjön, akarata teljesüljön. Isten jósága új fejezetet nyit naponta, mikor a kenyérért történő könyörgést meghallja és teljesíti.
Isten azt akarja, hogy amit kérünk, azok mind a miénk lehessenek.
Gondolunk e még arra? – hogy régen élt eleink tavasszal határkerülést tartottak és a keresztnél imádkoztak a jó termésért. Gondosan megválasztották az aratás napjának kezdetét, mely Sarlós Boldogasszony ünnepe Péter – Pál után. Gondolunk e még arra? – hogy a kenyérsütés is egy kész csoda. Nem ismerünk még egy anyagot, mely 800 fokon nem ég el, hanem megsül. Héja barna ropogós, belseje puha, lehet szelni és nem morzsálódik.
A magyar ember egyedül a világon mindig ÉLETNEK nevezte a búzát és a belőle őrölt lisztből készült ÚJ KENYÉRREL megterítette az ÚR ASZTALÁT augusztus utolsó vasárnapján. Ma is így van a világon, ahol még magyar ember él gyülekezetbe szervezve.
Ünnepet jelent számára, hisz Jézus önmagát adja, mikor mennyei kenyérnek nevezi magát.
Feljegyezte a krónikás, hogy Szent László király imádság közben felemelkedett a földről és mikor kérte az Úrtól népe számára a mindennapi kenyeret, zokogásban tört ki, hiszen a századokba látva már tudta előre, hogy milyen rettenetes nyomorúság, szenvedés és nélkülözés fog reájuk szakadni.
Az augusztus 29. napja különös drámai mélységgel élt emlékeiben, hiszen ezen a napon fejeztette le Heródes király Keresztelő Szent Jánost, aki az Úr Jézus első vértanúja lett.
Aztán következtek az augusztus 29. ördögi próbái. A kenyér az életet jelenti, a munkát, a verítéket, az imádságot, az áldást, az isteni gondviselést. Aztán majd jönnek népek, akik az ÉLET napján HALÁLT szórnak fejünkre.

Babits Mihály: Petőfi koszorúi. Hallgassuk meg Cserhalmi György színművész előadásában a beteljesedett próféciát!

1. 1521. augusztus 29. Nándorfehérvár eleste „Annak a hegy nagyságú várnak a tetején a rossz szándékú ellenségnek egy nagy csapata volt. Mindannyian felövezve a csatára.” A szultáni ostromhad hosszú és véres küzdelemben erőt vett a legendás hírű Nándorfehérvár védőin és elfoglalta Magyarország déli kapuját. Ezzel óriási átjárható rést nyitott a déli végvári vonalon ,amely hamarosan egycsapásra összeomlott, s nyitva állt az út a királyság belseje felé.”

Nándorfehérvár eleste

2. 1526. augusztus 29. Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírás úgy emlegette, „mint nemzeti nagy létünk nagy temetőjét”. A mohácsi csata a magyar történelem egyik legtragikusabb veresége volt. A 24500 fős magyar haderőnek 75 %-a hősi halált halt a 60000 fős oszmán túlerővel vívott gigászi csatában a Duna mocsaraiban. Tomori Pál, Szapolyai György, II. Lajos király vezette seregek segítségére későn érkeztek az erdélyi, cseh és horvát erők. Habsburg Ferdinánd és V. Károly semmit nem tettek a magyarok védelmére Bécsből, a Fuggerek pénze pedig már ekkor más piacokban tervezte a jövőt.
Szeptember elején a szultáni had felkerekedett és felégette Pest-Budát, majd mérhetetlen kinccsel megrakodva visszatért az Oszmán Birodalomba. Maga Szulejmán is elcsodálkozott, hogy ilyen könnyen ment.

Mohacsi csata

3. 1541. augusztus 29. Buda eleste Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán hadai osztrák segédlettel, csellel és fondorlattal elfoglalták. A Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált. Jellemző a győztesek minden erkölcsöt nélkülöző aljas eljárására, hogy a fiatal özvegy Izabella királyné és csecsemő korú János Zsigmond gyermekétől évi 10000 aranyat sajtolt ki a török, hogy életben hagyja és távozhasson Budáról Erdélybe. Ennél csak az volt aljasabb, mikor Habsburg Ferdinánd felkínált a töröknek 40000 aranyat Magyarországért ha Bécsnek átadják az uralmat, és visszatakarodnak Konstantinápolyba. Szulejmán azt válaszolta, hogy még Bécset is elfoglalják és hajóval fognak járni a két főváros között…

Buda várának török kézrekerülése

Gárdonyi GézaGárdonyi Géza hívő művész lelke fájó emlékezéssel néz vissza Szent László könnyeire, mely előre elsiratta sorsunkat:
„A KÖVETKEZŐ NAPON A TÖRÖKÖK KIDOBÁLTÁK A BOLDOGASSZONY TEMPLOMÁBÓL A HARANGOKAT.
AZ OLTÁRKÉPEKET LESZAGGATTÁK. SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁLLÓSZOBRÁT LEDÖNTÖTTÉK. AZ ARANYOZOTT ÉS KÉPEKKEL ÉKESÍTETT OLTÁROKAT KISZÓRTÁK A TEMPLOM ELÉ, S KISZÓRTÁK A MÁRVÁNYBÓL ÉS FÁBÓL FARAGOTT ANGYALSZOBROKAT ÉS A MISEKÖNYVEKET IS. AZ ORGONA IS ELPUSZTULT. A CINSÍPOKAT KÉT SZEKÉR VITTE EL A TÁBORI GOLYÓÖNTŐKNEK.”
/Gárdonyi Géza: Egri csillagok/

Nyéki Kata szívbemarkoló szép műve tanúságtévő koszorú az augusztus 29. napok vérüszkös romjai fölött.
Hallgassuk meg!

Az imádkozó kéri a kenyeret, azt a nélkülözhetetlen minimumot, a mai napra valót. Egy napra valót, mert tudja, hogy a Teremtő Jó Isten kirendeli a holnapra és a holnaputánra valót is. De soha nem kéri ki előre a „jussát" mint a tékozló fiú , mert az nincs is és ha lenne is, megszáradna.
Nincs szebb, finomabb és áldottabb mint az Úrasztalán a megtört kenyér. Azt mondta nekünk Egyszer Tiszadadán Illés Lajos zeneszerző és felesége Makkai Lilla lelkipásztor: „Nincs finomabb, mint a templomból hazavitt kenyér a vacsora asztalra téve” A kenyér az Élet és az Örökélet ünnepe. Osztja Szent Urunk az ötezernek, a négyezernek, a tizenkettőnek, nekünk és mindenkinek. És ebben a bibliai képben benne van a Tegnap, Ma és Mindörökké.

Isten áldja Magyarországot!

Szegény Magyarország. Hallgassuk meg az előadást!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 26.

A képek forrásai:
hegykoplebina.hu
hu.wikipedia.org

]]>
Fri, 25 Aug 2017 21:43:21 +0200 181211_13646
„Aki kősziklára építette a házát” / Szent Máté apostol evangéliuma 7:24/ http://iuh.blogger.hu/2017/08/19/aki-kosziklara-epitette-a-hazat-szent-mate-apostol-evangeliuma-7-24 Hősök tere
Hősök tere

Magyar Testvéreim!
Sorsunk egybefonódik Krisztus sorsával. Egyéniségünket az Ő egyénisége határozza meg. Azokat várja, azokat áldja, azokkal akar együtt építeni boldog társadalmat és Isten Országát, akik ezt vállalják.
Nem mindig sikerül megállni mellette. De Ő abban is következetes: aki hozzá tér, aki újra kéri kegyelmét, annak eltörli múltját és újra magához fogadja. A szó és tett, a szív és élet, a belső és külső, a fa és gyümölcs egysége lehetetlenné teszi a képmutatást és a szertartásos kegyességben való bizakodást.
A leírt igeszakasz a Hegyi Beszéd summája. Hidd és tedd! Aki hisz és tesz, azaz, aki elfogadja Jézust Urának és követi, kősziklára építi házát.
1038. augusztus 15-én visszanéz életére a magyarok első királya: Árpád-házi Szent István. Búcsúzó szemei előtt megjelenik még egyszer Géza fejedelem atyai útmutatása, Sarolt fejedelemasszony aggódó jövőbelátása, aki soha nem feledte az angyal intelmét, mint egy kor Szűz Mária. A bajor hercegnőt feleségnek rendelte mellé a sors és a politika, de mindig érezte, hogy Gizella más, mint a különös szépségű magyar asszonyok. Halvány sugár futott végig lelkén, hiszen tudta, hogy rövidesen találkozik fiával, aki megelőzte Isten Országában.
Oly távolinak tűnt már a civódás, a belső harcok, a leszámolások. Tündöklő fényben ragyogott Csíksomlyó, Gyulafehérvár, Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma, hiszen népe Boldogságos Szűzanya tiszteletére gyűlt össze mint minden esztendőben.
A búcsúzó király tudta, hogy az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus augusztus 15-én Édesanyja halála napján röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a Menny dicsőségébe Édesanyja holttestét. Az eleve elrendelő Isteni akaratnak engedelmeskedve ezen a napon ajánlotta fel Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Szent István belenézett a századokba és szeretve épített egyházát és hazáját egyedül Nagyboldogasszony oltalmában látta biztosítottnak. PATRONA HUNGARIAE örökkön-örökké.

Szent István ünnepére. Nézzük meg a filmet tiszteletére!

Szent István halála napján nem tudhatta, hogy majd az általa megvakított Vazul unokája Szent László megbocsát neki és 1083. augusztus 15-én szentté avattatja. Az igei magvetés keresztyéni csodája harminc, hatvan, százannyi gyümölcsöt termett már a második-harmadik generáció életében. Tudták az újszövetségi Szentírásból, hogy Mária cselekvő Krisztus-hívő volt, az igenek anyja, ablak Istenre. A Szent Lélek által szószóló, segítő, oltalmazó, Isten eszköze, Krisztus prófétája. Az Úr szolgáló leánya szava ott ragyogott szívükben, hogy Jézus szavát ne csak hallgassuk, hanem tettekre is kell váltanunk.
Biblia, Egyház, Jogállamiság, Alkotmány legyen megtöltve segítséggel, jóakarattal, szeretettel. Legyen más a magyar nemzet mint az őt körülvevő világ, mert erről fogják megtudni, hogy Krisztus tanítványai vagyunk.
Az országépítő király világos utat mutatott népének a Szentíráson keresztül az eljövendő ezredévnek.
Aki figyel Istenre, az meghallja szavát, megérti és megcselekszi azt.
Tudta, hogy az EGYHÁZ és a HAZA rettentő veszélyeknek lesz kitéve, és még nagyobbak következnek reá. Úgy lesz, mint a Noé napjaiban, eljő az árvíz, fújnak a rettentő szelek, ömlik az eső, de az EGYHÁZ és a HAZA megáll.
Kősziklára, Szegeletkőre, Jézus Krisztusra épült a fundamentum, ezért áll ezredéve a világ legrégebbi Alkotmányának írott betűje szerint a SZENT KORONA OLTALMÁBAN!

Szent István ünnepére regélők. Nézzük meg a filmet tiszteletére!

1038. augusztus.15. napja az első magyar király halála napja, mely hitünk szerint megdicsőülésének is napja, hiszen színről-színre látásában esedezhet itt maradott fajtájáért az Úr előtt.
Kérdezhetjük Áprily Lajos nagy erdélyi költőnkkel: „De mit vigyek eléd?”
Tiziano: Mária mennybemenetele képét vitte
Liszt Ferenc: A dúr zongoraversenyét vitte
Bartók Béla: Magyar képek című művét vitte
Kodály Zoltán: Galántai táncok című művét vitte

Juhász Gyula: Új ének István királyhoz című versét vitte. Olvassuk el!

Juhász GyulaHol vagy István király:
Énekeltük árván,
Rontó béke útján
Botorkálva járván.

Népünk drága kincse,
Szent jobb, sírva néztünk,
Míg a bontó balsors
Karja verte népünk.

Nagy öröme vagy ma
Lángoló szívünknek
S neved áldott napja
Új diadalünnep.

Ott vagy István király,
Hol a hadak járnak
Vágva széles útját
Nagy Magyarországnak.

Dicsőséges jobbod
Délre és keletre
Vezeti népünket
Örök győzelemre!

Szent István ünnepén emlékezünk a Magyar Állam alapítójára, aki Isten kegyelméből megkapta akkor az Árpád-ház Turul Nemzetségének minden felelősségét és lehetőségét. Uralkodásának négy évtizede megalapozta a tíz egyházmegye szolgálatát, a vármegyék életét és gazdálkodását. Szimbólum ő,hiszen Európa valamennyi uralkodóháza, valamint a Vatikán is megkerülhetetlen példaképnek tartotta.

A Himnusz megalkotásáig a Boldogasszony Anyánk Régi Himnusza volt a magyarok nemzeti imája.
A legszebb hangú énekesnő Beregszászi Olga előadásában hallgassuk meg!

A kősziklára épült EGYHÁZ és HAZA rettenetes viharokat élt meg az eltelt ezer év alatt, de Isten kegyelméből ha megfogyatkozva is, de megmaradt. Intsen bennünket alázatra és csöndességre. Ne kisértsen a nagyravágyás, hiúság, önzés, irigység, intrika. Tudjunk beállni az országépítő király szellemi örökébe, így leszünk méltó utódai.
„Ó,Szent István, dicsértessél” Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 19.

A képek forrásai:
csakfoci.hu
magyarulbabelben.net

]]>
Sat, 19 Aug 2017 06:55:56 +0200 181211_13404
„Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk” /Zsoltárok könyve 78:3/ http://iuh.blogger.hu/2017/08/11/amiket-hallottunk-es-tudunk-mert-oseink-elbeszeltek-nekunk-zsoltarok-konyve-78-3 Attila sátra

Attila király sátra Bugacon

Magyar Testvéreim!
A ZSOLTÁROK KÖNYVÉNEK eme fenséges imádsága egyike a legrégebbik és leghosszabb költői műnek a 150 ZSOLTÁR közül. Templomi Istentiszteleten méltósággal zúgja az orgona a 90. ZSOLTÁR dallamára Ászáf tanítókölteményét.
A 72 versből az első négyet idézem, mely alapja kíván lenni mai Igei útravaló hazafiaknak üzenetének.

  1. „Figyelj népem , tanításomra,
    fordítsátok felém fületeket,
    amikor beszélek!
  2. Mert példázatra nyitom számat,
    ősrégi titkokat akarok hirdetni.
  3. Amiket hallottunk és tudunk,
    mert őseink elbeszélték nekünk,
  4. nem titkoljuk el fiaink elől,
    elbeszéljük a jövő nemzedéknek:
    az Úr dicső tetteit és erejét,
    csodáit,amelyeket véghezvitt."

„Meg kell látni Isten történelem fölötti történéseit, tisztelni titkait, munkálni és elfogadni megoldásait” – tanítja Ft. Hegedüs Lóránt Püspök Úr.

E Zsoltár gyöngyszemet népének szánta szerzője jó 3000 esztendeje és minden bizonnyal azzá is lett,a legszélesebb körben adták szájról-szájra.
Az atyáktól hallottakat adják tovább a népnek, a fiaknak, a jövendő nemzedéknek azért, hogy Istenbe vessék bizodalmukat, el ne feledjék Isten nagy tetteit, hanem megtartsák parancsolatait.
Olvasva Isten kijelentésének mennyei tisztaságú szavait, látjuk, hogy világunk többsége mily messze került már a szent forrástól. Kevesen gondolják, hogy évszázadokon keresztül nem voltak kőből épült templomok és mégis megtalálták a kultusz helyét Szent Sátorban, hol imádkoztak, majd vihették tovább. Nem volt Biblia, de az atyák elbeszélték Isten nagyságos dolgait fiaiknak, majd ők is hitben éltek. Nem voltak utak, mégis tájékozódtak egymásról és a világ dolgairól az emberek.
Tanította őket a történelem, a tapasztalat, az elbeszélés és volt annyi alázat a fiatal nemzedékben, hogy szívta magába Isten titkait, az ősök példáját, dicső tetteit, jóságos intelmeit.

Bugac pusztája esztendőről-esztendőre megemlékezik az Ősökről, melynek 300000-es látogatottsága mára országgyűlési oltalmat élvez.
Attila hun fejedelem okleveleiben saját magát így nevezi meg: „Attila, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok, gótok, médek, dánok királya, a földkerekség féltője, és Isten ostora.”
Kölcsey Ferenc a Himnuszban így tesz imádságos hitvallást:

"Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére"

A nyitóképen nézzük meg a világ legnagyobb fejedelmi sátrát, mely templomként is szolgált.

Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara jelezte fia Álmos és annak leszármazottai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve: TURUL NEMZETSÉG
Az ősidők igazságát igazolja, hogy már Attila pajzsát is a koronás Turul díszítette.
Attila halála után a vérvonalat Réka feleségétől született Csaba fia viszi tovább. A Csillagösvény legendás királyfia a Székely Himnusz örök reménysége, hogy lesz még Erdély magyar!!

A Toldi estéje Ötödik énekében a magyar nyelv legnagyobb zsenije Arany János láttatja velünk Nagy Lajos király udvarát, melyet már csak az Árpád-házi Szent László király tud megmenteni a Moldvába betörő tatár-hordától.
Engedelmes és boldog szívvel száll ki sírjából Boldog Váradon a Szent Király, hogy vég-veszedelemben lévő népe segítségére siessen. Hiszen azt tanulta magyar édesapjától, hogy ő Attila unokája és lengyel édesanyjától, hogy minden zsoltár-fohász igen és ámen, mert az Isten szava.!!
Olvassuk el az utolsó négy versszakot!

Arany János Szent László király

Nem a székely, nem is Laczfi,
Kit Isten soká megtartson,
Hanem az a: László! László!
Az győzött le minket harcon;
A hívásra ő jelent meg,
Vállal magasb mindeneknél,
Sem azelőtt, sem azóta
Nem láttuk azt a seregnél.

Nagy lovon ült a nagy férfi,
Arca rettentő felséges;
Korona volt a fejében,
Sáraranyból, kővel ékes;
Jobb kezében, mint a villám,
Forgolódott csatabárdja:
Nincs halandó, földi gyarló
Féreg, aki azt bevárja.

Mert nem volt az földi ember,
Egy azokból, kik most élnek,
Feje fölött szűz alakja
Látszott ékes nőszemélynek;
Koronája napsugárból,
Oly tündöklő, oly világos -
Monda a nép: az Szent László
És a Szűz, a Boldogságos.

S az öreg tatár beszédét,
Noha kétség nincs felőle,
Bizonyítá a templomnak
Egy nem szavajátszó őre:
Hogy három nap a sírboltban
Lászlót hiába kereste;
Negyed napra, átizzadva
Találtatott boldog teste.

Petőfi Sándor Arany János nagy barátjának Toldi művét olvasva bejárta a mindenséget, majd fényességes lobbanással tette melléje bizonyságtételét: Magyar vagyok Olvassuk el!

A 78. Zsoltár igéi teljesednek be hívő eleink Isten-félő életében, küzdelmes sorsában, győzedelmes távlatában.
Beteljesedtek Csokonai sorai: „Isten a világtitkoknak nemcsak Teremtője és megoldást adó Megválója, hanem önmagában hordozója, maga lévén a legnagyobb Titok, a misztérium”

Mécs László pap-költő egy szép versében prédikálja eleink példáját, kik fényt árasztó életükkel a Világ Világosságából merítették az erőt:
„Ó bárcsak tudnánk távozáskor
fényt hagyni,mint a Messiás”
Fényt hagyni magunk után című versét olvassuk el!

Mécs LászlóAz élet örök búcsúzás.
Ó bár csak tudnánk távozáskor
fényt hagyni, mint a Messiás,
belészeretni az szívekbe,
apostolokba, mártírokba,
hogy átadják a századoknak,
a századok az ezredeknek!
Fényt hagyni, mint a Messiás!

Vagy legalább, mint az anyák,
kik egyre jobban megragyognak,
minél sötétebb lesz az éj,
és minél jobban porlanak
a bánat-barna hant alatt.
Fényt hagyni, mint a jó anyák.

Vagy legalább is, mint a Nyár,
amely almákba és diókba
szerette édes álmait,
és édességével világít
a hosszú, hosszú tél alatt.
Fényt hagyni, mint a drága Nyár.

Vagy legalább is, mint a Nap,
melyet elnyelt az alkonyat,
de a legbúsabb éjben is
világít még a gyöngyvirágban,
a liliomban, mécsvirágban.
Az életünk olyan tünékeny.
Ó szent fényt hagyni volna jó!
Fehéren és kéken, 1937

Nincs még egy család a történelemben,mely annyi szentet adott az egyháznak mint a Turul dinasztia, s nincs még egy olyan hon, hol a legfőbb szent, maga a Szent Korona. Két Szent Királyunk felajánlása folytán Boldogasszony Örökös Királynénak éke.

Pásztortüzek, nem csak a Toldiban. Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László

Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 12.

A képek forrásai:
bacmegye.hu
hu.wikipedia.org
sronika-kepeslap.qwqw.hu

]]>
Fri, 11 Aug 2017 19:49:17 +0200 181211_13214
„Mester, jó nékünk itt lennünk” /Lukács Szent evangéliuma 9:33/ http://iuh.blogger.hu/2017/08/05/mester-jo-nekunk-itt-lennunk-lukacs-szent-evangeliuma-9-33 Krisztus színeváltozása Carl Heinrich Bloch fetményénCarl Heinrich  Bloch: Krisztus színeváltozása

Raffaelo: Jézus színeváltozásaRaffaello: Urunk színeváltozása

Árpád-házi Szent ErzsébetÁrpád-házi Szent Erzsébet

Magyar Testvéreim!
Krisztus Urunk színeváltozása az evangéliumok egyik központi eseménye. Közvetlenül azután, hogy az apostolok Messiásnak ismerték el az Urat, megmondta nekik, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia a halálból.
Belerendül az ember lelke, ha maga elé képzeli az evangéliumok tudósítását. Látjuk Galileában a Tábor-hegyet, hova felment három kedves tanítványával Szent Urunk, hogy azok részesei lehessenek a teljesség beteljesedésének.
Megrendülve nézi Péter, János és Jakab,amikor Jézus imádkozni kezd.
„IMÁDKOZÁS KÖZBEN ARCKIFEJEZÉSE ELVÁLTOZOTT, ÉS RUHÁJA FEHÉREN TÜNDÖKLÖTT”

1. E bibliai igéket olvasta egykor a világhírű dán festő Carl Heinrich Bloch, – és a teljességet fedezte fel benne, – akinek képeit még az állványról nedvesen vitték a koppenhágai Nemzeti Múzeumba és életét tette fel Jézus élerének bemutatására. Nézzük meg a nyitóképen!
2. Raffaello művei a Vatikán legféltettebb kincsei között vannak számontartva és feljegyezték, hogy élete egyik legnagyobb alkotása Jézus Színeváltozása című zseniális alkotása: Nézzük meg a nyitóképen!
3. II. András magyar király és Merániai Gertrúd öt csodás gyermeke közül Erzsébet volt az, aki életének rövid 28 esztendeje alatt annyi jót cselekedett, hogy a németek kérték szentté avatását Marburgi sírja fölött.
Halála után öt hónappal IX. Gergely pápa teljesíti a kérést, mert mindenben megfelelt a vatikáni törvényeknek.
Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza egész Európában példátlan: SÁROSPATAK MAGYARORSZÁG VIRÁGÁNAK nevezi.
Kenyeret osztott kosarából a szegényeknek, mely egy gondolattól rózsává változott. Nézzük meg nyitóképen!

Az apostolok a színeváltozásban Isten Országa dicsőségét látják, amely a maga fenségében van jelen Krisztus személyében. A kolosséi levél Pál apostoli himnusza, csodája és látása teljesedik be szemük láttára :
„TETSZETT AZ EGÉSZ TELJESSÉGNEK, HOGY BENNE LAKJÉK”
Megjelenik a hegyen az Ószövetség teljessége: MÓZES A TÖRVÉNY, ILLÉS PRÓFÉTA PEDIG A PRÓFÉTASÁG KÉPVISELETÉBEN.
Felhő ereszkedik alá közben és megszólal a mennyben a TEREMTŐ ATYA ISTEN: „EZ AZ ÉN SZERETETT FIAM, AKIT KIVÁLASZTOTTAM, ŐT HALLGASSÁTOK” /Lk.9:35/ A keresztség szent sákramentumának szimbóluma új megerősítést nyer Istentől.
Hódol az Ótestamentum az Újtestamentum előtt. Manifesztáció, átváltozás himnuszba öltöztetve.
Gondoljunk bele, mit tettünk volna ott? – hol egy helyen áll:
MÓZES a próféta! ILLÉS a próféta! JÉZUS a Megváltó! PÉTER az apostol! JÁNOS az apostol! JAKAB az apostol!
Ennyi jön ki Péter apostol száján: „MESTER, JÓ NÉKÜNK ITT LENNÜNK”

Egy irodalomtörténész írta Petőfiről: Petőfi örökre itt van.
Az alföld szeretetében, március idusában, Pató Pál hely ráérünk arra még-ben, Minek nevezzelek? szerelmi lírájában, édesanyja szeretetében, apja tiszteletében, István öccse féltésében, Júlia hűségében, kisfia fejlődésében,
A füstbe ment terv szentségében, Feltámadott a tenger magyarjainak lobogásában, Itt van az ősz, itt van újra természeti lírájában.
Istenünkben, hitünkben, szabadságunkban, könnyeinkben, ünnepeinkben, győzelmünkben, vereségeinkben, koldusban, királyban, Európában és a kisari Tisza-partban, anyánkban, apánkban, testvérünkben, szerelmünkben.
Mondjuk mi is Péter apostollal:
Ott, és csak ott jó lennünk, ahol szeretnek. Ez pedig csak Isten közelségében lehetséges.

Egy pillantás, egy villanás és már nem látjuk Mózest és Illést.
A jelenések nagyszerű befejezése és mély értelmű foglalata: Jézust egyedül találták!
A költő-vétesz Ady egy egész vers-ciklust szentelt e kápráztató jelenetnek beszélhetetlen ábrázolására:
Az Illés szekerén. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán színművész halhatatlan szavalatával!

A teljességes csoda múltával lejöttek a hegyről és hallgattak. Az a Péter apostol, akire az ANYASZENTEGYHÁZ világát építette fel Jézus. Az a János apostol,aki a leghűbb tanítványa volt Jézusnak és tudása szeretete mélységével és magasságával volt csak mérhető. Az a Jakab apostol, akinek gyakorlati tanítása a világ erkölcsi rendjének példája kell legyen. A megrendüléstől, az átélt látomástól, a színről-színre látástól szinte megnémultak.
Hitünk szerint ez vár reánk is!
Reményik Sándor az erdélyi líra apostola egy versben tesz bizonyságot a látomásról. Lefele menet. Olvassuk el!

Reményik Sándor„Elváltozék…” Köntöse, mint a hó.
Olyan szép, hogy már-már félelmetes,
Mégis: a hegyen lakni Vele jó.
Maradni: örök fészket rakni volna jó.
De nem lehet. Már sáppad a csoda,
Az út megint a völgybe lehalad.
Jézus a völgyben is Jézus marad.
De jaj nekünk!
Akik a völgybe Vele lemegyünk,
Megszabadított szemű hegy-lakók
Csak egy-egy csoda-percig lehetünk.
Elfelejtjük az elsápadt csodát.
És lenn, a gomolygó völgyi borúban,
Az emberben, a szürke-szomorúban
Nem látjuk többé az Isten fiát.

Testvérem, társam, embernek fia.
Igaz: a hegyen nem maradhatunk.
Igaz: a völgyben más az alakunk,
Nekünk lényegünk, hogy szürkék vagyunk.
Botránkozásul vagyok neked én
És botránkozásul vagy te nekem,
Mégis: legyen nekünk vigasztalás,
Legyen nekünk elég a kegyelem:
Hogy láttuk egymás fényes arculatját,
Hogy láttuk egymást Vele – a Hegyen.

Kolozsvár, 1931. február 22.

Jelenleg a római katholikus egyház augusztus 6-án ünnepli, az Úr színeváltozását. Hivatalos ünneppé III. Kallixtusz pápa emelte a nándorfehérvári diadal hálaemlékezetéül. Az egész teremtett világ végső virágzását és gyümölcsökben bővelkedő voltát jelenti Isten örökké tartó Országának paradicsomában, ahol minden átalakul majd az Úr dicsősége által.
Az Omega zenekar szakrális látása egy dalban mondja el az átváltozást. Metamorphosis Hallgassuk meg!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. augusztus 5.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
hittansuli.hu
karpatalja.ma

]]>
Sat, 05 Aug 2017 00:03:09 +0200 181211_12983
„De mivel az Isten mind e mai napig megsegített” /Ap. Cselekedetei 26:22/ http://iuh.blogger.hu/2017/07/29/de-mivel-az-isten-mind-e-mai-napig-megsegitett-ap-cselekedetei-26-22 Festetics kastély
Festetics kastély és a Helikon Kastélymúzem

Magyar Testvéreim!
1956. október 24-én a nagyváradi Klasszikus Magyar Líceum tanára az órarend szerint belépett az osztályterembe, a diákok csöndben felállva üdvözölték. Egészen különös volt az arca, soha nem látták ilyennek.
Hosszan nézte kedves diákjait, majd sokára megszólalt, könnyeivel küzdve:
„MA NEM EBBŐL A KÖNYVBŐL TANULUNK, – tette félre Románia történelme tankönyvet a tanár úr –, MA A SZOMSZÉDBAN TESTVÉREINK VÉRREL ÍRJÁK A TÖRTÉNELMET, RÁJUK EMLÉKEZÜNK, ÉRTÜK IMÁDKOZUNK” Nagy árat fizetett tettéért a bátor tanár. Elnyelte a román kommunizmus börtöne.

Pünkösd után az Apostolok Cselekedeti könyvet olvastuk, mely mintegy ötödik evangéliumként folytatja azt a páratlan áldozatos, hősiesen bátor és tiszta evangéliumi szeretettől áthatott missziói munkát, melyet Jézus Krisztus legjobb tanítványai visznek tovább immár apostolként a föld végső határáig. A két főapostol Péter és Pál, kik a szenvedő, vándorló, vértanú egyház legáldottabb mártírjai.
A teljes 26. fejezet írja le Szent Pál apostol beszédét Agrippa király előtt. A pillanat történelmi. A legnagyobb apostol nyugatra indul a Szentföldről, hogy utolsó missziói útján vigye szívében Szent Urának minden tanítását Kis-Ázsián át Európába, hogy Rómában majd Néró elé állhasson.
Palesztina királya a Rómához hű zsidó Agrippa és udvara figyelmesen hallgatja az apostol megrázó beszédét. Elmondja, hogy valaha ő is üldözte a keresztyéneket és Jézust, de találkozott vele a damaszkuszi úton, megtért és leghűbb követője lett. Fesztuszt az államigazgatás nagy emberét lenyűgözi a páratlan tudással, logikával, szenvedéllyel beszélő apostol. Zavarában annyit mond: „A nagy tudomány megbolondított Pál”.
Agrippa király lelke mélyéig megrendülve ennyit tud mondani: „Hamarosan meggyőzöl és keresztyénné teszel”.
Szent Pál apostol mintegy summázza életművét, az általa alapított és látogatott gyülekezetek sorát még egyszer imádságos szeretettel viszi az angyalok közösségében az Úr elé. 13 levelét az Evangéliumok mellé helyezi, hogy majd az eljövendő ezredévek millió hívői belőle épüljenek.
Beszélhetetlen szenvedései,megaláztatásai, gyötrelmei már a múlté.
Ennyi maradt, ami a legfontosabb, de ez megmarad az Örökkévalóságig: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!

Igy gondolta, élte, imádkozta, hitte és cselekedte az élet felvirágoztatását 1739-ben a horvát származású Festetics család is Keszthelyen, hol Európában elsőként mezőgazdasági egyetemet, világhírű könyvtárat, gyógyszer és orvosi kutatásokat végző intézetet hoznak létre. A közjóért templomokat és iskolákat emelnek, a művészetet a tudományt és a politikát a nemzet szolgálatának tekintik. Kazinczy, Berzsenyi, Csokonai látogatásával és biblikus életművével emeli a kastély, a múzeum,a könyvtár fényét. A Keszthelyi Helikon Európa legragyogóbb kulturális öröksége ma is.
Az ott élők hitvallása volt: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!
Nézzük meg a nyitóképen!

Agrippa király majdnem keresztyénné lett,ha még tovább hallgatja az apostolt, ma lehet az ő szobra állna Fesztusszal párban egy templom vagy iskola bejárata előtt, mint Zilahon Ady és Goga szobrai.
De ők nem voltak hűek és következetesek.
Hamvas Béla leírta, hogy a fény csak akkor válik áldássá, ha másnak is adunk. Ők maguknak akartak mindent. A láthatatlan történet Hallgassuk meg Papp Lajos professzor előadásában.

Egy híres francia irodalomtudós arra tette fel az életét, hogy megfejtse: mitől megfejthetetlen a magyar nyelv és irodalom? Fordította a nyugatosokat, Adyt, Illyés Gyulát de hasztalan. Valaki azt mondta neki: ezt a nyelvet nem lehet megtanulni, annak kell születni. Ennek a népnek azért van annyi tehetsége, mert lelkében közel áll Istenhez.
Legjobbjai követik az Írást, fohászkodnak és kegyelmet nyernek. A magyar néplélek tanítani, nevelni, oktatni, segíteni, példát mutatni szeret. A másik megsemmisítése, kirablása, gyarmatosítása soha nem volt sajátja.
ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!! A csúcsai presbiter Ady egy szépséges verse Csinszkához a vészterhes 1915.évben visszanéz e régi páli igére,hol a tét élet vagy halál, megmaradás vagy elpusztulás egyéni és közösségi életünkre nézve.
Cifra szűrömmel betakarva. Olvassuk el!

Ady Endre(Kicsi Csinszkámnak küldöm.)

Szerettem volna, hogyha untat
Bolondulása a földnek,
Ez a nagy vér-lakodalom,
Cifra szűrömmel betakarni
Vihar elől magunkat.

Be jónak indult ez a játék,
D közben szinte mi kedvünkért
Kitört az égi háború,
Fájva, sivítva és cikkázva
Átok ez vagy ajándék?

Küldöm a szivemet szivedre
Óráiban borzalomnak,
Hátha mégis odatalál
Ahol egyetlen helyet kaphat
Hol tán mégis pihenne.

Be, nagyon rettent ez a várás
Be, méltatlan is a mi sorsunk;
Tépett és véres milliók,
Két szép ember kiket roszkor vett
Elő a megkívánás.

Nehézségeken, próbákon, csalódásokon, betegségen,gyászon átment emberek szokták mondani egy élet keresztjét hordozva: ISTEN MIND E MAI NAPIG MEGSEGÍTETT!!
Erre az élettörténetre tekint sok nagy próféta, az apostoli szolgálat, az egyháztörténet és nemzetünk tapasztalata.
Ez maga a valóság, hiszen segítsége nélkül már elmerültünk volna az atlantiszi mélyben a népek tengerében.
Hívjátok segítségül az Ő nevét, mutassuk meg a közönyös világnak újra és újra hogy van megmaradás és lesz felemelkedés. Ahogy egy zászlón láttam: Borúra derű. Vagy voltunk, vagyunk, leszünk.
„Mutassuk meg mennyit ér, a belőlünk kisarjadt vér.” Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát magyarul, majd az angol nyelvű változatát a dalnak.
Gratulálunk a munkához bízva abban, hogy a közöny falát segít bontani a nemzetközi nyelv, közelebb hozva népünkhöz más népek fiait.

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 29.

A képek forrásai:
citadellatopevent.hu
ekor-lap.hu

]]>
Sat, 29 Jul 2017 09:27:45 +0200 181211_12739
Mert Ő mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” / Ap. Cselekedetei 20:35/ http://iuh.blogger.hu/2017/07/21/mert-o-mondta-nagyobb-boldogsag-adni-mint-kapni-ap-cselekedetei-20-35 Tiszadob Andrássy kastély

Tiszadob, Andrássy kastély, épült 1880 és 1885 között

Magyar Testvéreim!
A tragikus sorsú Radnóti Miklós drámai mélységű verssorai visszanéznek a Biblia szenvedő hithőseire, akiknek élete tükrében saját arcát látta viszont.

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod
ez volt a múlt, emez a vad jelen
hordozd szívedben. Éld e rossz világot”
/Nem bírta hát/

Szent Pál apostol szívét Efézusban kötötte láncra az emlékezés, mikor búcsúznia kell a gyülekezettől, annak véneitől, vagyis a presbitériumtól. Hajszolt, üldözött, hányatott életének legtöbb idejét ebben a városban töltötte a szolgálat rendjén. Mindig fáj az elszakadás, mikor egy szeretett, megszokott közösségtől kell elszakadni. Sok lelkipásztor átélte már, mikor jön az áthelyezésről szóló fellebbezhetetlen utasítás a püspöktől. Munkája a régi missziói mezőkön be van fejezve, új aratásba kell indulni.
Alázattal, könnyek között és megpróbáltatások között égtem Krisztusért és értetek. Isten kegyelmének evangéliumát szóltam zsidók, görögök és pogányok között.
Senkitől semmit el nem vettem, nem kívántam a másét, sőt két kezem kemény munkájával még segítettem is az erőtleneket.
Az én életem nem számít, rövidesen feláldoztatom Rómában a hibbant Néró oltárán Krisztusért, de titeket a Szent Lélek kiválasztott az Ő Egyházának legeltetésére, reátok bízta a nyájat, melyet én többé nem látok.
Nem bírták tovább hallgatni az apostolt, leborultak előtte és sírva ölelték át minden jóságáért melyet értük tett!!

Még annyit mondott nekik Szent Pál apostol, Krisztus Urunkat idézve: „NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI”

A világ nem érti ezt az Igét, mert nem kapta meg az Igazság Lelkét. A világ, a Mammon, az önzés, az én-központúság csak kapni akar és soha sem adni. Mindent, gyorsan és lehetőleg azonnal. Igy volt ezzel sok önző és gazdag ember, azonban egyszer csak történik valami.
Steve Jobs a világ egyik leggazdagabb embere volt, az Apple vállalat alapítója és vezetője. Élete utolsó napjain írta:
„Az üzleti világban elértem a siker csúcsát. Ugyanakkor munkámtól eltekintve kevés öröm ért. Felismerem, hogy mindaz a gazdagság és elismerés, amire annyira büszke voltam egész életemben, elhalványul és jelentéktelenné válik, ahogy közeledik a halál. A sötétségben látom az életben tartó gépek zöld fényeit… Most már tudom, amikor elegendő vagyont halmoztunk fel, mely élethosszig kitart, más dolgokat kellene keresnünk, amelyeknek nincs köze a vagyonhoz. AMIT MAGAMMAL VIHETEK, AZ CSAK A SZERETET ÁLTAL KIVÁLTOTT EMLÉKEK. GONDOSAN ŐRIZD A SZERETETET A CSALÁDODÉRT, A HÁZASTÁRSADÉRT, A BARÁTAIDÉRT”

De Istennek legyen hála, sokunknak égett lelkébe Jézus tanítása, az apostol kedves idézete:
NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI.
Így hitt, élt és cselekedett egykor gróf Andrássy Gyula is, aki 1880-1885 között felépíttette hazánk egyik legszebb kastélyát Tiszadobon Erzsébet királyné tiszteletére, akit a Habsburg gyűlölet gyorsan magyarrá tett.
Fidelitate et Fortitudine (Hűségért és bátorságért) Nézzük meg a nyitóképen

A csíkszentkirályi és a krasznahorkai Andrássy család egy régi székely család, mely a honfoglaló magyarok egyik vezérének leszármazottja. Századokon át naponta térdre borulva imádkoztak erdőn-mezőn, kápolnában-belső szobában, mindig másokért, mindig a családért, mindig a nemzetért. Címerük, hitvallásuk évezredek egén húzott fénycsóvát, melynek fénye bevilágította a napsugaras nyugatot Szentpétervártól Katalóniáig.
Ők elkerülték Steve Jobs útvesztését.
Krasznahorka és az Andrássy nemzetség. Nézzük meg a kisfilmet!

Tanítják a zene tudósai, hogy három hangszer egészen egyedül állóan, specifikusan magyar hangszer.
A néplélek alkotása, mely leghűebben fejezi ki beszélhetetlen gazdag nyelvi és érzelem világunkat.
Nem lehet e dolgozat témája, hogy azt fejtegessük, miért nem egyetemes hangszer? a TÁROGATÓ,
a CIMBALOM, és a CITERA! NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI!
Krasznahorka büszke vára a kuruc-király Thököly és Rákóczi kedvelt vidéke, hol még ma is sokak szerint éjjelente felsír a tárogató, ha a legnagyobb magyar Kassáról arra jár imádkozni népéért.

Gázsa – Erdélyi cimbalom zene. Hallgassuk meg!

Tücsök citera zenekar: Bihari népdalok Hallgassuk meg!

NAGYOBB BOLDOGSÁG ADNI, MINT KAPNI!
Imádkozta az Igét egy szegény szülő Nagybánya mellett 1650-ben és Isten kegyelméből olyan gyermeket kaptak, aki egy egész világnak mutatta fel a legszebb metszésű aranyos Bibliát, melyhez foghatót nem látott és nem olvasott addig sem az egyház sem a világ. Valaki azt mondta, hogy ilyen csoda csak a mennyben készülhetett, hiszen a testté lett Ige teljesen azonos a kijelentett és írott Igével, melyet bearanyoz a NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY.
Misztótfalusi Kis Miklós 30 évesen érkezik Hollandiába, hol elképesztő szorgalmával, alázatával, tehetségével a betűmetszést és könyvnyomtatást olyan magasságba emeli, aminek nincs párja a művelt világban.

Misztófalusi Kis Miklós Aranyos Biblia

Misztófalusi Kis Miklós                             Amsterdami (aranyos) Biblia

Saját költségén kinyomtat 3500 db. ARANYOS BIBLIÁT AMSZTERDAMBAN, majd szétossza!!
Hazatérve Kolozsvárra, ajtaja előtt sorakozik megrendelésért esdekelve: ANGLIA, SVÉDORSZÁG, SVÁJC, NÉMETORSZÁG, LENGYELORSZÁG, HOLLANDIA, VATIKÁN, OROSZORSZÁG egyházi és világi előkelősége. Lobogó zsenije 52 éves korára hamvadt el az emberfeletti munkában.
Áldott életének nagysága előtt Pápai Páriz Ferenc egy verssel tisztelgett, mi is ezt tesszük, Istennek adva hálát
MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS önzetlen életéért:

„Mindenféle nyelvben és minden formában
Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban
Úgy járt vala tudós keze az acélban
Mint másnak a könnyen engedő viaszban”

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 22.

A képek forrása:
sokszinuvide.24.hu
webvidek.ro
sk-szeged.hu

]]>
Fri, 21 Jul 2017 22:19:03 +0200 181211_12416
„Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösséggé légy a föld végső határáig” /Ap. Cselekedetei 13:47/ http://iuh.blogger.hu/2017/07/15/poganyok-vilagossagava-teszlek-hogy-udvossegge-legy-a-fold-vegso-hataraig-ap-cselekedetei-13-47 Algyógyi körtemplomA nyitóképen látható Hunyad megye, Algyógy, Magyar Református körtemplom

Magyar Testvéreim!
A történetírás a maga fejlődésének minden fokán gyakorolta azt, hogy kiemelkedő emberek tetteit feljegyezze az utókor számára. A krónikás, a históriás figyelő szemének hű tekintetét a forrás eredőjére fordította, mint egykoron a fáraó írnoka, vagy Munkácsy Miltonjának Évája.
Érthető tehát, hogy az ősgyülekezet legkiemelkedőbb embereinek tetteiről szóló történeti művet nemsokára Praxeis
Apostolonnak nevezték.
A MISSZIÓ KERESZTYÉN HŐSKÖLTEMÉNYÉT HAT LÁNGLELKŰ APOSTOL VESZI A VÁLLÁRA ÉS INDUL EL KRISZTUS URUNK IGÁJÁNAK FENSÉGES TERHÉVEL A FÖLD VÉGSŐ HATÁRÁIG:
LUKÁCS evangélista, BARNABÁS, SZENT PÁL apostol, SZENT JÁNOS apostol, MÁRK evangélista és SZENT PÉTER apostol.

Hitvallásukat Szent Pál apostol így fogalmazta meg alapigénkben:
„Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösséggé légy a föld végső határáig” (13:47. v.)
De mi is áll ebben a parancsban? Pál és Barnabás kimondták a nagy igét: „Amikor meglátták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel és káromolva ellene mondtak Pál beszédének.
Ekkor Pál és Barnabás bátran azt mondta: Először nektek kellett hirdetnünk az Isten Igéjét, mivel azonban ti elutasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk.” /13:45-46. v./

A népek fiai (pogányok) örvendeztek, magasztalták az Úr igéjét, mindnyájan hívőkké lettek. Szívükbe zárták az apostolok tanítását, megkeresztelkedtek és megszentelt életükkel példát mutatnak máig.
Annyira, hogy áldott eleink még településüknek is Gyógyít nevet adtak,hol római kori téglákból körtemplomot építettek az Úr dicsőségére,ma még 27 magyar református lélek küzd a strázsán.
Nézzük meg a nyitóképet!

Erdély és Moldva határán fut a kis Szeret-patak, melynek neve GYÓGYÍTÓ SZERETETKÉNT őrzi KÁRPÁT-HAZA keleti határát, Gyimesbükköt. Trianon átka megtanította velünk, hogy a Csonka-Hon keleti határa Zajta lett, ami addig az ország közepének számított. Az emberi gonoszság végállomásnak szánta,hiszen a Fehérgyarmat–Szatmárnémeti vonalon a román testvérek voltak kedvesek felszedni a síneket a román oldalon a második háború után.

Zajta temploma

Szegény kicsi 450 lelkes Zajtát a határt húzó román-cseh-japán(!)  hóhér Romániához csapta, amit rögtön észlelt vitéz GAÁL LAJOS iskolaigazgató, kántor-tanító!! Kitartásának, lelki erejének és diplomáciai fáradozásának köszönhetően a LEGHŰSÉGESEBB FALU 30 nap után visszakerült Magyarországhoz.
Sopron, Balassagyarmat, Zajta legalább megmenekült. Köszönjük a KÁRPÁTIA zenekarnak, hogy méltó emléket állított a korabeli hősöknek. Rongyos gárda – Civitas Fortissima. Hallgassuk meg a két dalt!

Világossággá teszlek, hogy üdvösséggé légy, – mondta Szent Urunk Szent Pál apostolnak. A beteljesedett prófécia hálaadásra indította a hívő lelkeket, mely himnusszá nemesedik egy közösség ajkán:

„Mária ragyogó ékesség
Egyetlen igen a földön.
Egyedül tiszta és egyedül jó.
Istenhez egyedül méltó”

Mária hozzád száll imánk. Hallgassuk meg!

A legendás MÁRTON ÁRON (Csíkszentdomokos 1896-1980) a harisnyás székely püspök a lelkiismeret apostolaként pappá szentelése után Trianon gyászával a szívében ezt mondta:
Márton Áron püspök úr„Hitünk parancsa az, hogy a templomon kívül is testvérek maradjunk, egymás sorsa iránt érdeklődjünk és egymás terhét kölcsönös megértéssel hordozzuk.”
Világosság és üdvösség volt népe javára, hiszen a kisebbségben szenvedők jogaiért küzdötte végig életét.
16 év a román kommunizmus börtöneiben sem tudta megtörni.
Ezt mondta egyszer: „A nép is olyan mint a gyermek: tettekből ért”. Tudta MÁRTON ÁRON katholikus püspök, amit HEGEDÜS LÓRÁNT református püspök így fogalmazott meg:
„Ma egy lerontott, megsemmisítésre ítélt természetben él egy veszélyeztetett emberiség, egy mellőzötten hatástalan egyházzal, egy számára értelmetlenné váló világmindenség rendjében.
Isten mégis elibénk tárja a megdicsőült mindenség-egyház-emberiség és természet látomását, hogy lássuk: Ő ezeknek kárhozatán át is végbeviszi teljes megdicsőítő és üdvözítő munkáját”

MÓNUS JÓZSEF, a Farkas dicső múltunk legendás jelenkor harcosa, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat kitüntetettje legyőzte a világot és meggyőzte a megkötöző kételkedőket, hogy „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”

Mónus József íjász

A föld végső határán is tudják, hogy a dobogó legfelső fokán magyar és székely zászló fog lobogni az idők végezetéig.
Ezt nyilatkozta Törökországban: „De harcosaim, a nyílvesszőim, amikor elindultak a messzeség felé, tudták, hogy egy nemzetért küzdenek”.
Tiszteletére és a vizes világbajnokság küzdő harcosai sikerének szóljon a Vágtázó Csodaszarvas dala: Hunok csatája!

Mohácsi László tiszteletes úr
Mohácsi László
Debrecen-Józsa, 2017. július 15.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
mindszentyalapitvany.hu
tortenelemportal.hu

]]>
Sat, 15 Jul 2017 11:59:12 +0200 181211_12282